Az EU intézm zményrendszere Az Európai Unió nem egy föderf derális állam, mint az Amerikai Egyesült Államok, és s nem is egy egyszerő konföder deráció, azaz a tagállamok együttm ttmőködésén n alapuló szervezet, mint az Egyesült Nemzetek Szövets vetsége (ENSZ) vagy az Európa Tanács. Az Európai Uniónak, nak, mint szervezetnek nem célja, c hogy a létezı államok helyébe lépjen, l azonban mégis m többnek t tekinthetı,, mint bármilyen b más, m létezl tezı nemzetközi zi szervezet. Az Európai Uniót t alkotó tagországok gok önálló államok maradnak, szuverenitásuk suk egy részr szét t mégis m az általuk létrehozott európai intézm zményekre ruházz zzák át t annak érdekében, hogy elérj rjék k a közösen k megfogalmazott célokat. Az Európai Unió tulajdonképpen egyedüláll lló szervezet a nemzetközi zi szintéren. Az Európai KözössK sség g a nemzetközi zi jogban új j jogrendet hozott létre, l melynek mőködése m érdekében a tagállamokt korlátozt tozták szuverenitásukat. sukat. A közössk sségi jognak tovább bbá nemcsak a tagállamok az alanyai mint ahogy ez a nemzetközi zi jogra jellemzı -, hanem a tagállamok állampolgárai is. Az Európai integráció az európai országok és s polgárok közötti k egység g kialakítását jelenti. Az Európai Unión n belül l ez azt jelenti, hogy országok erıforr forrásaikat egyesítik és s a döntéseiket közösen k hozzák k meg. A közös k döntéshozatal a közösen k létrehozott l uniós intézm zményeken (Európai Parlament, Tanács, Bizottság) keresztül l törtt rténik. 1
A szuverenitás s egyesítése se a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tagállamok bizonyos döntési hatásk sköröket ket átruháznak az általuk létrehozott intézm zményekre annak érdekében, hogy a közös k érdekeket érintı kérdésekben demokratikus módon, m európai szinten születhessenek meg a döntd ntések. Az Európai Unió döntéshozatali folyamatában általában, és s különösen k az együttd ttdöntési eljárásban három h fıf intézm zmény vesz részt: r az Európai Unió polgárai által közvetlenk zvetlenül megválasztott és ıket képviselk pviselı Európai Parlament (EP); az egyes tagállamok képviseletk pviseletében az Európai Unió Tanácsa; az Unió egész szének érdekeit képviselk pviselı Európai Bizottság. Minimálb lbérek egyes országokban Nyitott koordináció = Több T területen (mint példp ldául oktatás, szakképz pzés, nyugdíj, egészs szségügy, gy, bevándorl ndorlás, menedékjog) az EU-tagorsz tagországok gok kormányai inkább nemzeti politikát t követnek, k minthogy európai szinten határozz rozzák k meg a követendı szabályokat. Ettıl l függetlenf ggetlenül l azonban ezeken a területeken is célszerő lehet, hogy a kormányok informáci ciót cseréljenek annak érdekében, hogy nemzeti politikáikat ikat és s a legjobb gyakorlatukat összehangolják. Az együttm ttmőködésnek ezt a formáját t nevezzük k nyitott együttm ttmőködésnek ( open method of coordination ). 2
AZ EURÓPAI UNIÓ JELKÉPEI Európai Himnusz Beethoven Kilencedik szimfóni niája ( Örömóda ) Az európai zászlz szló sötétkék háttéren 12 ötágú sárga csillag által alkotott körbk rbıl áll. Május 9. Európa Nap. Az Európai Unió jelmondata: Egység g a sokféles leségben 2007.Szeptember 26. Még g 2001-ben döntd ntött tt úgy az Európai Tanács és s a Bizottság, hogy minden évben ez a nap az Európai Nyelvek Napjának ünnepe lesz. Nemcsak a 23 hivatalos nyelvet ünnepeljük, hanem a nyelvekbe beépült gazdag kulturális lis örökséget is. Az Európai Nyelvek Napja Hogyan ünnepeld? Tanulj nyelveket! Komolyra fordítva: az EU arra bátorb torítja tja állampolgárait, hogy minél l több t nyelvet sajátítsanak tsanak el. Cél C l az általános többnyelvt bbnyelvőség. Tény: az Eurobarometer felmérése szerint az EU állampolgárainak fele anyanyelvén n kívül k még g legalább egy nyelven képes k kommunikálni. (A kivételek között k szerepel Magyarország, g, ahol a lakosság g 71%-a a csak anyanyelvét t beszéli.) Európai Foglalkoztatási Napok Cél: álláskeresık és s foglalkoztatók találkoz lkozóinak elıseg segítése (áll( llásbörzék, workshopok,, kulturális lis rendezvények nyek széles skálája kerül l megrendezésre több, t mint 200 európai városban.) v 3
És s mielıtt tényleg t elkezdenénk nk a komoly munkát. Az EU számos köztisztviselk ztisztviselıi álláshelyet kínál l a tagállamok polgárai számára. Ahhoz viszont hogy egy ilyet elcsípj pjünk, néhány ny dologra szüks kség g van: Legalább egy munkanyelv kiváló ismeretére re Az EU átfogó ismeretére És s persze az adott szakterületen való jártasságra. Megvannak ezek? Nézzünk egy rövid r általános EU-ismereti tesztet.. 1. kérdk rdés Question 1. Which of the following is not among the "convergence criteria" referred to in the Maastricht Treaty? A. government deficit B. inflation rate C. economic growth D. long-term interest rates Megoldás: c 2. kérdk rdés Which European communities were merged in 1967 to create the "European Communities"? A. the European Economic Community, the European Coal and Steel Community B. the European Megoldás: Economic BCommunity, the European Coal and Steel Community, the European Atomic Energy Community C. the European Economic Community, the European Atomic Energy Community D. the European Coal and Steel Community, the European Atomic Energy Community 4
3. kérdk rdés According to Eurostat figures for 1997, the European Union produces more than 50% of world production of one of the following agricultural products. Which one? A. cereals B. milk C. meat D. wine Megoldás: D 4. kérdk rdés The Single European Act was signed in: A. 1981 B. 1986 C. 1988 D. 1990 Megoldás: B 5, kérdk rdés Which of the following is one of the Union s Structural Funds? A. European Social Fund B. European Development Fund C. LIFE Megoldás: A D. PHARE 6. kérdk rdés 6. Who was the first President of the Commission of the European Economic Community? A. Jean Monnet B. Robert Schuman C. Alcide de Gasperi D. Walter Hallstein Megoldás: D 5
7. kérdk rdés In the common foreign and security policy, as laid down in the EU Treaty, the Commission: A. has no right of initiative B. has the sole right of initiative C. shares the right of initiative with the Member States D. shares the right of initiative with the European Parliament Megoldás: C 8. kérdk rdés The European Ombudsman has the power to investigate complaints concerning maladministration by: Megoldás: B A. national public authorities B. Community institutions and bodies C. the Permanent Representations of the Member States in Brussels D. the European Parliament exclusively 9. kérdk rdés The European Development Fund finances: A. investment in regions of the Member States whose development is lagging behind B. major trans-european networks C. the development of information technology D. cooperation with certain developing countries Megoldás: D 10. kérdk rdés Economic and monetary union involves three main stages, the first of which began in: A. 1990 B. 1991 C. 1992 D. 1994 Megoldás: A 6
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács Prioritások A svéd d elnöks kségre hárul h az ír r népszavazn pszavazás eredmény nyének nek függvf ggvényében a Lisszaboni Szerzıdés s hatálybal lybalépéshez szüks kséges intézm zményi átmenet jelentıs s részr szének levezényl nylése, a végrehajtv grehajtási rendelkezések elfogadásának koordinálása. Az intézm zményi kérdk rdések mellett az Unió történetének nek legsúlyosabb lyosabb gazdasági gi és s pénzp nzügyi válságával néz n z szembe. Svédorsz dország g elsıdleges célnak tekinti a gazdasági gi válsv lsággal kapcsolatos hatások mérsm rséklését, közös k s uniós s válaszok v alkalmazását 7
A válsv lság g körülmk lményei ellenére a tagállamok közös k érdeke az uniós s politikák k ambiciózus továbbvitele akár r a klímapolitika, akár r a közös k s energiapolitika, akár r a 2010 utáni Lisszaboni Stratégia elıkész szítése se tekintetében. Az Unió külkapcsolatait a svéd d elnöks kség g elsısorban sorban a Nyugat-Balk Balkán és s a Keleti Partnerség g vonatkozásában kívánja erısíteni. A svéd d elnöks kség g kiemelt prioritása lesz az Európai Szomszéds dságpolitika keleti dimenziójának nak erısítése. se. Svédorsz dország g fontosnak tartja a térst rség államai közötti regionális együttm ttmőködés s erısítését. t. A svéd d elnöks kség g az Unió bıvítését t stratégiai jelentıségő folyamatnak ítéli, prioritásk sként kezeli, és s mindent meg kíván k n tenni az EU nyitottságának nak megırz rzéséért. A Horvátorsz tországgal folytatott csatlakozási si tárgyalt rgyalásokat az elnöks kségi idıszak végére v zárószakaszba kívánják k léptetni. l Törökország g esetében elırehalad rehaladást kívánnak k elérni a csatlakozási si tárgyalások során. A svéd d elnöks kség g arra törekszik t majd, hogy határozott elvárásokat közvetk zvetítsen tsen az Ankarai Megállapod llapodás Kiegész szítı Jegyzıkönyve diszkrimináci ciómentes alkalmazásának ügyében. A tagjelölt lt Macedónia volt Jugoszláv v KöztK ztársaság g esetében a csatlakozási si tárgyalt rgyalások idıpontj pontjának nak kijelölését t a Bizottság ıszi országjelent gjelentése határozza meg. Svédorsz dország g arra számít, hogy a Bizottság g a csatlakozási si tárgyalt rgyalások megkezdését t javasolja majd. Az elnöks kség g számol azzal, hogy decemberben döntd ntés s születhet a tárgyalások megkezdésérıl l Izlanddal. További részletek: r http://www.khem.gov.hu www.khem.gov.hu/nemzkozi_kapcs kapcs/eu_kapcsolat/ _kapcsolat/sved_eueu A TANÁCS Székhely: Brüsszel, Informális találkozókat az elnökséget adó országban tartják A Tanács (Council of the European Union) (Council of Ministers) Elsıdleges döntd ntéshozó és s jogalkotó A tagállamok általános gazdaság- politikájának összehangolásasa Közösségi költsk ltségvetés s elkész szítésese Nemzetközi zi szerzıdések sek kötések Közös kül- és s biztonságpolitikai döntések Bel- és s igazságügyi gyi együttm ttmőködés koordinálása Tagjai a tagállamok kormányait képviselik, és s annak felelnek 8
A Tanács Szektoriális tanács: szakminiszterek testületei. ECOFIN, Mezıgazdas gazdasági gi Miniszterek Tanácsa, Általános Ügyek Tanácsa - havonta üléseznek A Tanács munkájának nak segítése COREPER I. II. - Állandó Képviselık Bizottsága ga- álláspont-egyeztetés kapcsolattartás közvetítés koordinálás Mezıgazdas gazdasági gi Különbizottság Döntéshozatal a Tanácsban Szavazati súlyok s minısített többst bbségi szavazás esetén n a 15 tagú Unióban Egyszerő többség: eljárási kérdk rdésekben, vagy ahol a Szerzıdés így rendelkezik Egyhangú döntés: a legfontosabb ügyekben - általában a szavazás is elmarad Minısített többst bbségő döntés: s:leggyakoribb forma 12 10 8 6 4 2 0 Egyesült Királyság Franciaország Németország Olaszország Spanyolország Belgium Görögország Összesen 87 szavazat Hollandia Portugália Ausztria Svédország Dánia Finnország Írország Luxemburg 9
Szavazati arányok 87 szavazatból l 62 támogató szavazat szüks kséges a döntd ntés elfogadásához, ha a Bizottság g javaslatáról dönt a Tanács. Ha a javaslat nem a Bizottságt gtól származik, akkor a 62 szavazatnak legalább 10 tagállamt llamtól l kell származnia Luxemburgi kompromisszum, 1966: létfontossl tfontosságú érdek esetén egyhangú döntés Ionninai kompromisszum, 1995: 23 ellenszavazattal lehet kérni a döntd ntés elhalasztását t = blokkoló kisebbség Szavazatok a Tanácsban (NIZZA) Németország: 29 Egyesült Királys lyság: 29 Franciaország: 29 Olaszország: 29 Spanyolország: 27 Lengyelország: g: 27 Románia: 14 Hollandia: 13 Görögország: g: 12 Cseh KöztK ztársaság: 12 Belgium: 12 Magyarország: g: 12 Portugália: 12 Svédorsz dország: 10 Bulgária: 10 Ausztria: 10 Szlovákia: 7 Dánia: 7 Finnország: 7 Írország: 7 Litvánia: 7 Lettország: 4 Szlovénia: 4 Észtország: 4 Ciprus: 4 Luxemburg: 4 Málta: 3 Ezenfelül l egy tagállam kérheti annak ellenırz rzését, hogy az igen szavazatok kiteszik-e e az EU népességének 62%-át. Ha nem, a döntd ntést nem fogadják k el. És 2007- tıl Bulgária, Románia összesen 24 szavazattal! 255 10
IGC mi is ez? Az Európai Tanács 2007 június j 21-22 22-én felhatalmazta a portugál l elnöks kséget, hogy Kormányk nyközi Konferenciát t hívjon h össze, melynek feladata a jelenlegi Szerzıdés s módosm dosítása. sa. A módosítás s célja c a kibıvült EU demokratikus legitimitásának és s a hatékonys konyságságának, valamint kültevékenysége koherenciájának nak erısítése. se. A felhatalmazás s részletesen r taglalja a feladat kereteit és s meghatározza az idıbeoszt beosztást st is. Magyarul A kútba k esett Alkotmányjogi szerzıdés helyett valami mást m kell kitalálni lni Az új j szerzıdés s menetrendje 2007. június j 21-22: 22: EiT találkoz lkozó Brüsszelben, IGC mandátum 2007. július j 23.: Lisszaboni IGC elindul megfogalmazzák k a Reformszerzıdés s szöveg vegét. 2007. szeptember 7-8: 7 Külügyminiszterek K találkoz lkozója 2007 október 18-19: 19: Az EiT végsı megállapod llapodást ír r alá a reformszerzıdésr srıl. 2009 közepk zepére minden tagállam ratifikálja Miért kell új? Mert az EU Alkotmányjogi szerzıdése se elbukott. A német n elnöks kség g ideje alatt megegyezés született az Alkotmány elnevezés elvetésérıl, l, helyette kívánjk nják k tetı alá hozni az újat (Szerzıdéstervezet az EU szerzıdés és s az Európai KözössK sséget létrehozl trehozó szerzıdés s módosm dosításáról.) 11
Mi változhat? v Ha sikerrel járnak j (úgy( tőnik t nem), az új szerzıdés s neve valósz színőleg Lisszaboni Szerzıdés s lesz. Az elutasított tott Alkotmányjogi Sz-bıl meglehetısen sokat át t kíván k n menteni az új szerzıdéstervezet: stervezet: Állandó EU elnök, Külügyminiszter (bár r más m s névvel) n Parlamenti helyek újraosztása, sa, Biztosok számának csökkent kkentése, Az EU-ból l való kiválás s szabályoz lyozása Az EU teljes jogi személyis lyisége. Tervezett névvn vváltozások Az Európai KözössK sséget létrehozl trehozó (Római) Szerzıdés s neve Az Európai Unió mőködésérıl l szóló Szerzıdés -re re változna. v A Tanács nevét t hivatalosan is Tanácsra, illetve Miniszterek Tanács csára változtatnv ltoztatnák. Az Európai KözössK ssége Bírósága B az Európai Unió Bíróságává változna. Elhagyják k az államformációra utaló kifejezéseket és s szimbólumokat (pl. Alkotmány, zászlz szló,, himnusz, mottó,) és s nem lesznek törvt rvények. Persze a szimbólumok maradnak, de nem szerepelnek majd az új j szerzıdésben.. sben.. 12
Változna a tanácsi szavazás s is Jelenleg dupla többst bbség g (országok 50%/67%-a, szavazatsúlyok (74%) és népesség g (62%) ez marad 2014-ig. 2014-2017 2017 között k átmeneti idıszak a nizzai szavazatsúlyok maradnak, ha a tagállamok úgy kívánjk nják. 2014-tıl új Ioanninai kompromisszum: kissebbségi szavazatokkal lehet kérni k a döntés újravizsgálatát. Végsı cél: Minısített többst bbséget fognak elérni a tagállamok 55%-nak akik a teljes népessn pesség g 65%-át képviselik legalább igen szavazatával. val. Ha a Tanács nem a Bizottság g javaslatáról l dönt, d akkor az országok 72%-nak igen szavazatára lesz szüks kség, míg m g a népessn pességreprezentációs s elıírás nem változik. v Blokkoló kisebbség: legalább 4 ország g = megszőnn nnének nek a szavazati súlyok. s Az EURÓPAI TANÁCS A legmagasabb szintő politikai testület és eredetileg még m g csak nem is hivatalos szerve az EU-nak nak.. 13
Az elszántabban kutatók k ennyit azért találhatnak lhatnak. Európai Tanács Az Európai Tanács elnevezés s az állam- és kormányf nyfık, valamint a Bizottság g elnökének nek rendszeres találkoz lkozóira utal (Csúcstal cstalálkozó néven is utalnak rár olykor). A tagállamok külügyminiszterei k szintén n helyet kapnak az Európai Tanácsban. A találkoz lkozót általában megelızi az Európai Parlament elnökével folytatott eszmecsere. Általában évente négy n ülésre kerül l sor, a hathónapos elnöki periódusok alatt kétszer. k A Nizzai Szerzıdésnek megfelelıen en 2002-tıl, minden elnöks kség g legalább egyik Európai Tanács ülése Brüsszelben kerül l megrendezésre. Az Unió kibıvülése után, minden hivatalos ülés s helyszíne Brüsszel lesz. Az Európai Tanács Különleges helyet foglal el az EU döntd ntéshozatali rendszerében. Ennek elsısorban sorban az az oka, hogy míg m g az elsı szerzıdések sek kifejezetten kitérnek az Európai Bizottság g (vagy FıhatF hatóság), a Tanács, az Európai Parlament (vagy KözgyK zgyőlés) és s a Bíróság g létrehozl trehozására, ra, ugyanakkor nem láttl tták elıre azt, hogy az állam- és s kormányf nyfık ülésezni fognak. Ezeket a csúcstal cstalálkozókat kat a gyakorlat alakította ki már m r az 1960-as évek elején. Késıbb K az 1970-es években rendszeressé váltak és végül l az 1974-es párizsi p csúcstal cstalálkozón megkapták k az Európai Tanács elnevezést. 14
Az Európai Tanács fıf politikai szerepe az Európai Unióban Az Európai Uniós s Szerzıdés általános rendelkezéseinek 3. cikke határozza meg az Európai Tanács fıf feladatkörét: t: Az Európai Tanács biztosítja tja az Unió számára a fejlıdéshez szüks kséges ösztönzést, egyúttal meghatározza annak politikai irányvonal nyvonalát. Az EiT fıbb tevékenys kenységi területei Ösztönzés Általános politikai irányvonal meghatároz rozása Koordinálás Döntés s kényes k ügyekben Speciális feladatok Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása Jelenleg egyedül l az Európai Tanács képes k az EU-t t hatékonyan ösztönözni: zni: Megtette alkotmányjogi kérdk rdésekben (a szerzıdések sek módosm dosítása, sa, az egymást követk vetı bıvítések során, a gazdasági gi és s a pénzp nzügyi unióval kapcsolatban) Sikerességének fıf oka egyrészt az a legitimáci ció, amivel az állam- és s kormányf nyfık k bírnak, b de az is, hogy az Európai Tanács bizonyos mértm rtékig képes k a hátth ttérbe húzódva h munkálkodni és s ellentétben tben a Parlamenttel, vagy a Bizottsággal nem kényszerk nyszerül naponta döntd ntéshozatalra. Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása Az Európai Tanács már m r a kezdetektıl l fogva meghatározta példp ldául azt, hogy az Európai Közösség/Európai Unió bıvítései milyen módon menjenek végbe. v A közép-k és s kelet-eur európai térst rség g országaival kapcsolatban rendkívüli Európai Tanács csülést st tartottak 1989 áprilisában Dublinban,, amely a német egyesítésre sre és s a korábbi NDK közvetett k integráci ciójára fókuszf kuszált. 15
Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása A Koppenhága, 1993 június: j Az Európai Tanács meghatározta a csatlakozás s kritériumait, riumait, melyek minden csatlakozni kívánók országra kötelezk telezıek. ek. Essen, 1994 december: Az EiT véglegesítette az elıcsatlakoz csatlakozási si stratégi giákat. Madrid, 1996 december: Kikérte a Bizottság véleményét t minden csatlakozó országgal kapcsolatban. Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása Luxemburg, 1997 december: Az EiT elhatározta, hogy azonnal meg kell kezdeni a csatlakozási si tárgyalásokat hat tagjelölt lt állammal, melyekhez a második körben k további öt t társul. t Tehát t akár r az a feladat, hogy eldönts ntsék, hogy az integráci ció mélyítésére, vagy bıvítésére b van szüks kség, akár r alapelveket kell meghatározni, vagy idırendet és s szinteket kell kialakítani, esetleg az intézm zmények munkáját t kel irány nyítani, az Európai Tanács az amely meghatározza a prioritásokat sokat. Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása Az EiT viszonylag gyorsan képes k reagálni minden kényes k helyzetben, amibe az EU belekerül. l. A reagálás sebessége természetesen nagyban függ az állam- és s kormányf nyfık álláspontjainak összeegyeztethetıségétıl. Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása Edinburgh, 1992 december: Dánia D nem szavazta meg a Maastrichti Szerzıdés s ratifikálást az év v júniusj niusában: A dán d nép p megnyerése érdekében tisztázt zták k az európai állampolgárság és s a gazdasági gi és s pénzp nzügyi unió aspektusait. Ezzel egyidıben az EiT felszólította az intézm zményeket, hogy biztosítsanak tsanak nagyobb átláthatóságot és s a szubszidiaritás s elvének megfelelı érvényesülését. Berlin, 1999 március m 24-25: 25: A Bizottság g lemondását (március 16) követk vetıen en rendkívüli csúcstal cstalálkozóra került sor, melynek során n kinevezték k az új j elnököt és s elindított tották az új j bizottsági tagok kinevezésének nek folyamatát, t, ami által biztosított tották k az EU mőködıképessm pességét. 16
Koordinálás és s döntd ntéshozatal kényes k ügyekben, a megoldhatatlan helyzetek legyızése Az európai politikák k koordinálása: külpolitikai k irányelvek koordinálása a közös k kül- és biztonságpolitika keretein belül; l; közös k kereskedelempolitika, vagy fejlesztési si együttm ttmőködési politikák k egyeztetése. Az EiT-t szintje és s tekintélye képessk pessé teszi, hogy olyan kérdk rdésekben is döntsd ntsön, n, illetve olyan akadályokat gyızz zzön n le, melyeket egy adott Tanács keretei között k nem lehet megoldani. Koordinálás és s döntd ntéshozatal kényes k ügyekben, a megoldhatatlan helyzetek legyızése Az állam- és s kormányf nyfıket, valamint a Bizottság elnökét t a tagállamok külügyminiszterei k és s a Bizottság g egy tagja segíti. Az EiT átfogó egyezségeket geket tud kötni, k amelyek jóval j túlnyúlhatnak lhatnak egy adott Tanács keretein. Delors I (1988) and Delors II (1992) csomagok, Agenda 2000 (1999): több t évre szóló költségvetési megállapod llapodások születtek, ehhez társult a Strukturális Alapok reformja és s a KAP reformja. Az EUSZ által kijelölt lt speciális feladatok az EiT számára Közös Kül- és s Biztonságpolitika Rendırs rségi és s bírósági b együttm ttmőködés büntetıügyekben Gazdaság- és s pénzp nzügyi politika Foglalkoztatás Közös Kül- és Bizonságpolitika Az EiT egyik legfıbb érdekköre. re. Jóval J a közös k kül- és biztonságpolitika megteremtése (Masstrichti( szerzıdés, s, Európai Politikai Együttm ttmőködés) elıtt már m r létezett l ez a feladatkör. Az EiT meghatározza a politikai alapelveket és irányvonalat, többek t között, k ha védelmi v bonyodalmak merülnek fel, vagy ha az EU igénybe veszi katonai szárny rnyát,, a Nyugat Európai Uniót. Az EiT dönt azokról l a közös k s stratégi giákról, amelyet az EU- nak alkalmaznia kell azokon a területeken, ahol a tagállamoknak fontos közös k érdekeik fonódnak össze. Pl. ilyen döntd ntés s született az Cologne-i EiT ülésen 1999 júniusában az EU és s Oroszország g közötti k kapcsolatok közös s stratégi giájáról. 17
Közös Kül- és Bizonságpolitika A közös k s stratégi giák k alapján n a Tanács (miniszteri szinten) már m r képes k a döntd ntések meghozatalára, tevékenys kenységek meghatároz rozására, ra, vagy közös k állásfoglalás s kialakítására minısített többst bbségő döntés s keretében. Amennyiben a tanács egyik tagja a nemzeti politikához kapcsolódó fontos érdekre hivatkozva ellenezni kívánja k a döntd ntést, a Tanács az Európai Tanácshoz fellebbezhet. Az EiT feljebbviteli hatóságk gként képes egyhangúlag rendezni a kérdk rdést. Közös Kül- és Bizonságpolitika Az EiT még g két k t kulcsterületen leten rendelkezik döntéshozatali megbízással: a közös k s védelem v megteremtése és s a Nyugat Európai Unió integrálása az Európai Unióba ba.. A két k területen hozott döntd ntés érvényességéhez szüks kség van a tagállamok ratifikáci ciójára is.. Rendırs rségi és s bírósági b együttm ttmőködés s büntetb ntetıügyekben Az EiT nem játszik j olyan fontos szerepet ezen a téren, mint a KKBP szektorban. Bizonyos feltételek telek esetén n több t tagállam szorosabb együttm ttmőködésre léphet l az EU keretein belül. l. A Tanács (miniszteri szint) feladata, hogy minısített többséggel felhatalmazást adjon a szorosabb együttm ttmőködésre. Amennyiben valamelyik tagállam, ellenezni kívánja k fontos nemzeti politikához kapcsolódó érdekbıl l a döntd ntést, a Tanács az EiT-hoz fordulhat. Az EiT egyhangúan hozza meg döntd ntését. t. Gazdasági és s pénzp nzügyi politika - Foglalkoztatás A KözössK sségi rendelkezések hasonló módon írnak elı speciális feladatokat az EiT számára egyrészt a gazdasági gi és s monetáris politika, másrm srészt szt a foglalkoztatás s terület letén. Az EiT következtetéseket fogalmaz meg a tagállamok általános gazdaságpolitikai gpolitikai irányelvei alapján. Hasonlóan an fogadja el az EiT a KözössK sség g foglalkoztatási helyzetérıl l szóló következtetéseket. A következtetések alapján n a Tanács csé a feladat, hogy végrehajtsa az EiT által kibocsátott irányvonalat. 18
Gazdasági és s Monetáris Politika Foglalkoztatás Ezen a két k t területen a EiT jelentéseket fogad be: a Tanács jelentését t a fıf gazdasági gi irányvonalakr nyvonalakról, l, az Európai Központi Bank jelentését t a Központi K Bankok Rendszerének nek monetáris politikához kapcsolódó megelızı évi tevékenys kenységérıl, valamint a Tanács és s a Bizottság g közös k jelentését t a foglalkoztatási helyzetrıl és s a foglalkoztatási irányelvek végrehajtv grehajtásáról. A szerzıdésekben sekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerez kerezı feladatok Az Európai szerzıdések sek csak érintılegesen foglalkoznak az EiT fontosságával: néhány n ny cikk szól mindössze a testületr letrıl, l, amelynek tekintély lyét t nagyon nehéz z precíz, kötelezk telezı és s korlátozott idıre szóló szabályokba, fogalmakba foglalni. szerzıdésekben sekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerez kerezı feladatok Az Európai Tanács kifejezés s az 1986-os Egységes ges Európai Aktáig, ami mindössze egy cikkben foglalkozott az EiT összetételével, üléseinek gyakoriságával, funkcióir iról l azonban semmit sem közölt. k Az EEA elıtt három h szerzıdéseken seken kívüli k szöveg próbálta definiálni a testületet: A Párizsi Csúcstal cstalálkozó sajtóanyaga anyaga 1974- ben, az EiT-rıl szóló 1977-es Londoni Deklaráci ció és s 1983-ban az Ünnepélyes Stuttgarti Nyilatkozat az Európai Unióról. A szerzıdésekben sekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerez kerezı feladatok - A Maastrichti Szerzıdés s (hatályos 1993 óta) és s az Amszterdami Szerzıdés s (hatályos 1999 óta) már m r bıvebben b foglalkoznak a szervezettel. - Fontos megjegyezni, hogy az EUSZ kijelenti, hogy a Tanács, állam- és s kormányf nyfıi i szintő találkoz lkozója több funkcióval is rendelkezik: egyhangúlag dönt d a bizonyos alapelvek valamely tagállam által elkövetett súlyos s és fennáll lló megsért rtésének fennáll llásáról, l, különösen k az emberi jogok, alapvetı szabadságok vonatkozásában; döntd ntést hoz a Gazdasági és s Monetáris Unió harmadik fázisf zisába törtt rténı bekapcsolódásr sról, és s meghatározza, hogy mely tagállam tölti be az egységes ges pénz p alkalmazásához való csatlakozás feltételeit; teleit; feljogosít t a KözössK sség g bizonyos területein a fokozott együttm ttmőködésre. 19
A szerzıdésekben sekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerez kerezı feladatok A Tanács állam- és s kormányf nyfıi i szintő ülései nem azonosak az Európai Tanáccsal ccsal A Bizottság g elnöke nem tagja példp ldául az elızınek, ugyanakkor tagja az EiT-nek nek, valamint a döntd ntéshozatali szabályok sem ugyanazok A szerzıdésekben sekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerez kerezı feladatok Hasonló megkülönb nböztetést szüks kséges tenni a tagállamok kormányainak állam és s kormányf nyfıi i szintő hatalomgyakorlása (amely pl az Európai Központi K Bank Felügyel gyelı Bizottságának elnökének nek és alelnökének nek és s más m s tagjainak kinevezésében érvényesül) és s az Európai Tanács között. k Az EiT ülésének megszervezése se Az ülést általában az Általános Ügyek Tanácsa készíti elı. Az Általános Ügyek Tanács csának munkáját t a COREPER készk szíti elı a KKBP szintjén n mőködım Politikai Bizottság és s a rendırs rségi és s bírósági b együttm ttmőködésben érintett fıbizottsf bizottság közremőködésével. A csúcstal cstalálkozó elıtt néhány n ny nappal a soros elnöks kséget betölt ltı állam kormánya szétk tküldi a résztvevıknek a meghívókat, melyek általában a napirendi pontokat is tartalmazzák. Az EiT találkoz lkozóknak knak azonban nincs kötelezk telezı szabálya. Az EiT ülése Bár r a találkoz lkozók k menetrendje nem kötött, k tt, bevett gyakorlat, hogy az ülést az Európai Parlament elnökének nek beszédével nyitják meg. Mielıtt az EiT munkája hivatalosan megkezdıdne, dne, ı informálja az EiT-t a parlament állásfoglalásáról l a terítéken levı ügyekkel kapcsolatban. Rövid R megbeszélés után n a Parlament elnöke elhagyja a termet. 20
Az EiT ülése Az elsı napot általában a plenáris ülésnek nevezett munkaszakasz jellemzi és s az EU-t érintı aktuális ügyekkel kapcsolatos vélemények kicserélésére re szolgál. l. A fıf tanácsterem teljesen el van szeparálva a külvilk lvilágtól. Ha az EiT egyik tagja kapcsolatba kíván k n lépni l segítıivel, vagy egyik az állandó képviselet egyik tagjával, akkor ezt gombnyomással jelzi. Az EiT ülése A nap végén v n az elıterjeszt terjesztéseket seket felfüggesztik a vacsora idejére. Az állam- és s kormányf nyfık, valamint az Európai Bizottság g elnöke vacsora közben k tovább tárgyaljt rgyalják k a felmerült lt kérdk rdéseket. A külügyminiszterek k egy másik m szobában ban vacsoráznak és s végsv gsı finomításokat végeznek v bizonyos dokumentumokon. Az állam- és s kormányf nyfık, valamint a Bizottság g elnöke a vacsora után n a menetrend leginformálisabb lisabb részr szén, a kandalló melletti beszélget lgetésen vesznek részt, r ahol bármilyen felmerült lt kérdk rdést oldott körülmk lmények között k és s a legszigorúbban bizalmas módon m vitathatnak meg. Az elnöks kség és s a Tanács fıtitkf titkára letisztázza zza a tárgyalt rgyalások eredmények nyeként nt megszület letı következtetéseket, amit a nyilvánoss nosság g számára hozzáférhet rhetıvé tesznek a következı napon. Az EiT ülése A következk vetkezı fél l nap munkáját t a delegáci ciók munkareggelije elızi meg. Ekkor alkalom nyílik informális kétoldalk toldalú kapcsolatok kialakítására. A hagyományos családi fénykf nykép elkész szülte után, az utolsó plenáris ülésen végsv gsı formába öntik a csúcstal cstalálkozó eredményeit. A szöveg megfogalmazása hosszú idıt t vehet igénybe, olykor az ebédet is kihagyják. k. A szöveg formába öntése után n kerül l sor a sajtótájékoztat koztatókra. kra. 21