Bevezető Kedves Kllégák! Különleges kiadványt lvastk, egy lyan MUNKAFÜZET-et, amely úttörőnek nevezhető a kereskedelmi ágazatban. Örömünkre szlgál, hgy ezt a kiadványt a Kereskedelmi Alkalmazttak Szakszervezete adja ki, mint ahgy az is, hgy a Munkafüzet kiadását az Országs Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMFF) a munkavédelmi jellegű bírságk felhasználására kiírt pályázat keretében támgatja. A Munkafüzetet megelőzően két kézikönyv készült VÉDD MAGAD I. és II., ezekben összegyűjtöttük mindazn tudnivalókat, amelyek a kereskedelmi ágazat munkavállalói és képviselőik számára elengedhetetlenek ahhz, hgy maguk is hzzájáruljanak a biztnságs munkavégzés követelményeinek betartatásáhz és betartásáhz. Az említett két kézikönyv szintén egyedülálló kezdeményezés vlt, megjelenésük óta töretlen sikerűek a Kereskedelmi Alkalmazttak Szakszervezete hnlapjáról ma is rendszeresen letöltik kllégáink és az érdeklődők. Meggyőződésünk, hgy a kereskedelmi szakma messzemenően nem lyan veszélytelen, mint ahgy azt skan gndlják, a kereskedelemben dlgzók tevékenysége éppen skrétűsége kán száms balesethez és munkahelyi megbetegedéshez vezető tényezőt hrdz magában. Sajnálats jelenség, hgy az erősen versenyközpntú kereskedelemben a munkavédelemre szánt költségek csökkennek, és ezt a csökkenést a gazdasági pénzügyi válság meggyrsíttta. Maguk a munkavállalók sem frdítanak kellő gndt a munkavédelmi szabályk betartására, egészségük, testi épségük megóvására. Jóllehet, a munkahelyi balesetek száma évről évre ha kis mértékben is csökken, mégsem haszntalan újból és újból felhívni kllégáink figyelmét a veszélyekre és a megelőzés feladataira. Mint az ágazatban reprezentatív szakszervezet, feladatunknak tekintjük, hgy hasnlóan az OMMF által támgattt prjekt keretében kiadtt kézikönyvekhez, 1
flytassuk azt a tudats törekvést, hgy a biztnságs és egészségre nem ártalmas munkavégzés feltételeit, szabályait a munkavállalók számára érthetővé, a mindennapi gyakrlat részévé tegyük. Éppen ezért szrsan ráépülve a két kézikönyv tartalmára, és kapcslódva annak vezérelveihez ez a Munkafüzet a jellemző kereskedelmi munkakörökben elvégzendő feladatk teljesítéséhez ad munkavédelmi útmutatót, összegyűjtvén a biztnságs munkavégzés szabályaihz szükséges tennivalókat havi, heti vagy akár napi ütemezésben. A Munkafüzet nemcsak tartalmával, de frmájával, szerkezetével is a mindennapi gyakrlatra helyezte a hangsúlyt; használata könnyű: egy helyen megtalálhatók a legfntsabb szabályk, adatk és infrmációk, arra ösztönözve a munkavállalókat, hgy keressék meg munkavédelmi képviselőjüket, vagy a munkáltató munkavédelmi szakembereit, ha lyan hiánysságt, hibát fedeznek fel, ami veszélyezteti egészségüket, biztnságukat. A Munkafüzetet szeretnénk eljuttatni minden kereskedelmi céghez, illetve a legjellemzőbb kereskedelmi munkakört betöltő munkavállalókhz, és mi magunk is mindent megteszünk azért, hgy minél többen használják a füzetet. (A Munkafüzet már megtalálható a KASZ hnlapján is.) Reméljük, a Munkafüzet kllégáink segítségére lesz munkavégzésünk biztnságának megőrzésében! 2012. któber 19. Dr. Sáling József, a KASZ elnöke 2
I. RÉSZ A KERESKEDELMI MUNKAVÁLLALÓK SZÁMÁRA LEGFONTOSABB MUNKAVÉDELMI ISMERETEK ÖSSZEFOGLALÓ Nemcsak Európában, de szerte a világn a gazdasági fejlődés kulcskérdésévé vált a több és jbb munkahely megteremtése, fenntartása, különösen a 2000. évi Lisszabni Csúcstalálkzó óta. A fglalkztatás minőségi javítását lyan feladatként jelölték meg, amely nemcsak a jó munkahelyi közérzet szempntjából fnts, de egyben az EU-tagállamk egyik kiemelt feladata is. A fglalkztatás minőségi javítása többek között tartalmazza a biztnságs munkavégzés feltételeinek megteremtését, a munkabalesetek, a fglalkzási megbetegedések megelőzősét, a munka világa szereplőinek tájékztatását és érdekeinek képviseletét. Mind a munkáltatói, mind a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek (munkaadói szövetségek, szakszervezetek) fntsnak tartják az érdekegyeztetést, 1 amely az OÉT megszűnése után a munkavédelem ügyeiről ágazati szinten (az Ágazati Párbeszédbizttságkban) és a munkahelyeken (munkáltató és a munkavállalók munkavédelmi képviselői részvételével) flyik. 1. Érdekegyeztetés ágazati szinten 2009-ben az ágazati párbeszéd bizttságkról szóló törvény 2 alapján működnek ágazati párbeszéd bizttságk (ÁPB) Magyarrszágn, jelenleg 19 ágazati, 8 al- és 2 szakágazati párbeszéd bizttság. Az ágazati párbeszéd bizttságk a munkaügyi kapcslatkat és a munkavisznyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazat munkáltatói érdekképviseletei 1 Az érdekegyeztetésről a VÉDD MAGAD I. és II. kézikönyvekben részletesen írtunk, itt csak röviden összefglaljuk a legfntsabb szabálykat. 2 2009. évi LXXIV. törvénynek, az ágazati párbeszéd bizttságkról és a középszintű szciális párbeszéd egyes kérdéseiről 3
és az ágazatban működő szakszervezetek részvételével működnek, és mint jelentős érdekegyeztető fórumk, az ágazatt érintő ügyek között természetesen megvitatják az ágazatban a biztnságs munkavégzés feltételeit. Az ágazati párbeszéd bizttságk ágazatuk helyzetét, fejlődését, gazdasági flyamatait érintő kérdések mellett nem hagyhatják figyelmen kívül azt sem, hgy ezek a flyamatk milyen hatással vannak a munkavállalók helyzetére, munkavégzésük biztnságára. Mindezek miatt az ágazati párbeszéd bizttságk jelentősége az évek flyamán egyre nő, hiszen az adtt ágazat általáns és speciális ügyeit maguk az érintettek vitathatják meg. Munkaadói érdekképviseleti szervezetek és szakszervezetek készítenek együtt vagy külön-külön elemzéseket, megvitatnak egy-egy kérdést kifejezetten szakmai szemszögből, fntsnak és kiemelt feladatuknak tarják az ágazat ügyeiben való naprakészséget, egymás tájékztatását álláspntjaikról, véleményeikről. Legfntsabb feladatuk, hgy tárgyaláskat flytatnak kllektív szerződések, megállapdásk kialakítása céljából. A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizttságban a munkaadói ldaln 3 érdekképviseleti szervezet, (az Általáns Fgyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságk Országs Szövetsége, a Kereskedők és Vendéglátók Országs Érdekvédelmi Szövetsége, valamint az Országs Kereskedelmi Szövetség), a munkavállalói ldaln egy szakszervezet (Kereskedelmi Alkalmazttak Szakszervezete) vesz részt. Ugyan az Ágazati Párbeszéd Bizttságban eddig még nem sikerült elérni, hgy megszülessen a várva várt ágazati kllektív szerződés, aznban a kapcslattartás flyamats, knzultáció flyik a legfntsabb ügyekben, valamint egyeztetik álláspntjaikat. Véleményünk szerint ez a helyzet bíztatólag hat arra, hgy a jövőben létrejöhet a munkavállalókat érintő legfntsabb kérdésekben ha nem is kllektív szerződés, de ágazati megállapdás. 4
2. Érdekegyeztetés a munkahelyeken a biztnságs és veszélyektől mentes munkavégzésről A munkavállalók munkavédelmi képviseletéről a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1981. évi ülésszakán elfgadtt két nagyn fnts dkumentumt: a munkavállalók biztnságáról szóló 155. számú Egyezményt 3, illetve a munkavállalók biztnságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló 164. számú Ajánlást. Ezen dkumentumkra támaszkdva készült el a munkavédelmi törvény külön fejezete a munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés szabályairól. A munkavédelmi törvény 4 előírja, hgy meghatárztt munkavállalói létszám felett munkavédelmi képviselőket kell választani, és a munkáltatóra vnatkzó munkavédelmi előíráskat, szabálykat, valamint a munkáltató munkavédelemre vnatkzó utasításait velük kell megvitatni. Mvt. 70. (1) A munkáltató az egészséges és biztnságs munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskzni, valamint biztsítani részükre a lehetőséget, hgy részt vehessenek az egészségre és biztnságra vnatkzó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. A munkáltató kötelezettsége, hgy biztsítsa a kiegyensúlyztt részvételt (munkáltatói és munkavállalói ldaln azns létszámú képviseletet), valamint, hgy a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik előterjeszthessék javaslataikat. A munkáltató köteles azt is biztsítani, hgy ezeken a tanácskzáskn lyan munkatárs képviselje a munkáltatót, aki a munkavédelmi kérdésekben intézkedési jggal rendelkezik. A munkavállalókat munkavédelmi ügyekben a munkahelyen választtt munkavédelmi képviselők, (hármnál több megválaszttt munkavédelmi képviselő esetén létrehzható munkavédelmi bizttság), illetve az ún. 3 ratifikálás: 2000. évi LXXV. törvény a munkavállalók biztnságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Knferencia 1981. évi 67. ülésszakán elfgadtt 155. számú Egyezmény kihirdetéséről 4 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5
munkavédelmi paritáss bizttság képviselheti. A választás megtartásának lebnylítása, a feltételek biztsítása a munkáltató kötelezettsége. Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden lyan munkáltatónál, ahl a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartzó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. Az ötven főnél kevesebb munkavállalót fglalkztató munkáltatónál amennyiben nem kerül sr munkavédelmi képviselő választásra a munkáltatónak a 70. -ban meghatárzttak szerint kell a munkavállalókkal tanácskznia. A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél 5 akkr lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a munkáltatói munkavédelmi jgsítványk az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. A munkavédelmi képviselők egyénileg kerülnek megválasztásra, vagyis ahány munkavédelmi képviselőt kívánnak választani a munkáltatónál, annyi választási körzet kerül kialakításra. A választás lebnylítására a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanácsk megválasztására vnatkzó szabályai az irányadók. Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jgvisznyban áll. Az újnnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jgvisznya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titks és közvetlen szavazással öt évre választják. Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizttságt hzhatnak létre. Bizttság létrehzása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jgkat ha azk a munkavállalók összességét érintik a bizttság gyakrlja. Annál a munkáltatónál, ahl a fglalkztatttak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritáss munkavédelmi testületet hz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői. 5 Az önálló telephely, részleg a kereskedelemben többnyire üzletet jelent, de, hgy milyen vállalti önálló telephelyek, részlegek működnek, azt mindig az adtt munkáltató szerkezete alapján dől el 6
3. A biztnságs és veszélyektől mentes munkavégzés általáns feltételei A kereskedelmi munkahelyek kckázatainak áttekintése után egy lyan listát állítttunk össze, amelyből a Munkafüzet használói megtudhatják, hgy milyennek kell lennie annak a munkahelynek, ahl munkájukat biztnságsan, és a szkássan előfrduló veszélyeknek kevésbé kitetten, vagy e veszélyektől mentesen tudják végezni. A munkabiztnsággal kapcslats feladatkat a Munkafüzet is tartalmazza, és van elegendő hely arra is, hgy a munkavállaló bejelentést tegyen a munkáltatóhz, illetve annak felelős vezetőjéhez, ha hibát, hiánysságt észlel, de előtte fel kell ismerni a hibát, a hiánysságt. Ehhez nyújt segítséget ez a lista. Ajánljuk e listát a Munkafüzet használóinak azért is, mert ha biznytalank abban, hgy az adtt munkáltatói intézkedés, vagy a munkavégzésük srán tapasztalt jelenség megfelel-e a biztnságs munkavégzés követelményeinek, e listában felsrltak segítenek eldönteni a kérdést, és ennek alapján eldönthető, hgy a munkavállaló milyen lépéseket tesz. Az alábbi listát akár tekinthetjük a biztnságs és veszélyektől mentes munkavégzés 21 pntban összefglalt követelményrendszerének is. Ezek az előírásk a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 24 37. -aiban találhatók. 1. Minden munkavállaló részére biztsítani kell a) megfelelő mennyiségű és az egészségügyi előírásknak megfelelő minőségű ivóvizet; b) a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkdási, egészségügyi, étkezési, pihenési lehetőséget 2. A munkahely és a munka jellegének megfelelően gndskdni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagk, szennyvíz, hulladék kezeléséről ly módn, hgy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne kzzanak, és a környezetet ne kársítsák. 7
3. A munkahelyen a dlgzók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és riasztóberendezést kell biztsítani. 4. Az lyan munkahelyen, ahl a veszély jellege indklja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkdók védelme érdekében biztnsági- és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. Ennek részletes szabályait a munkaügyi miniszter állapítja meg. 5. A munkahelyen gndskdni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzéshez szükséges mzgástérről. 6. Az lyan munkahelyen, ahl be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkdókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módn kell a védelemről gndskdni. 7. A munkahelyen alkalmaztt munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztnságs munkavégzést, a szükséges anyagk és eszközök tárlását, a biztnságs közlekedést, fel- és lejutást. 8. A tárló helyeket a tárlt anyagk fizikai, kémiai és bilógiai tulajdnságainak, egymásra hatásának, tvábbá a környezetből eredő hatásknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakrlt hatásának, a rakdás, szállítás és tárlás módjának figyelembevételével kell kialakítani. 9. Az energia-, cső- és közműhálózatnak biztnságsan üzemeltethetőnek, kezelhetőnek, karbantarthatónak és aznsíthatónak kell lennie, a villams szerelvényeknek meg kell felelniük a biztnsági (érintésvédelmi, rbbanásbiztnsági stb.) követelményeknek. 10. A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vnatkzó követelményeket. 8
11. A munkahelyen a zajhatásk és a rezgések, a pr és vegyi anyagk, valamint a sugárzásk, az alacsnyabb vagy magasabb légköri nymás nem kársíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkdókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztnságát. 12. A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyfrráskat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem kársító levegőt és klímát kell biztsítani. 13. Ha az előírt levegő vagy klíma biztsítása műszakilag megldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni. 14. A szabadtéri munkahelyen a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megldáskkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal gndskdni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről. 15. Munkahely céljára csak lyan építmény alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú. Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés követelményeinek és jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelelő határló felületeket, belmagasságt, légtérfgatt, mzgásteret, közlekedési útvnalakat kell kialakítani. 16. Az ablakknak, tetővilágításknak és szellőző berendezéseknek biztnságs módn nyithatónak, zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük, nyittt állaptban nem lehetnek lyan helyzetben, ami veszélyt jelent a munkavállalókra nézve. 17. Az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztető jelzéséről gndskdni kell. 18. A lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó betéttel ellátni. 19. A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagybb igénybevételnek, felületük 9
csúszásmentes, egyenletes, btlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalgsk és járművek biztnságs közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztnságs munkavégzést. 20. Az lyan munka- és tárló helyiségekben, ahl gyalgs- és járműfrgalm van, illetőleg rendszeresen anyagt szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmzgatási útvnalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól. 21. Az elsődlegesen gépjárműfrgalm számára szlgáló kapu közvetlen közelében a gyalgsk számára külön ajtót kell biztsítani, ha a gyalgsk számára nem biztnságs az áthaladás. 22. A kijáratkat és vészkijáratkat, a kijelölt menekülési utakat szabadn kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyrs és biztnságs elhagyását. Vészkijárathz tló- vagy frgóajtók használata tils. Vészkijáratt lezárni csak úgy szabad, hgy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen. 4. Kckázati tényezők a kereskedelmi ágazatban A kckázat fgalma a munkahely biztnságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelvből került át a magyar munkavédelmi szabályzásba. Ez a fgalm biznys mértékben rkn a krábban használt "veszély", veszélyfrrás" fgalmakkal. Kckázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkársdás valószínűségének és súlysságának együttes hatása. A munkáltató munkavédelmi tevékenységét a kckázatértékelés fglalja egységes rendszerbe, mivel gnds áttekintése mindannak, ami az adtt munkahelyen kársíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat; és egyben az egészségkársdás megelőzéséhez szükséges óvintézkedések összefglalása is. A kckázatértékelés tulajdnképpen az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiánysságk megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelmi ismeret és a józan ész. 10
A kckázatértékelés fgalmát és teendőit a Mvt. határzza meg, az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés követelményeit tekintve kiindulási pntnak. Ezzel kapcslatsan a munkáltató kötelezettsége többek között a veszélyek elkerülése, a nem elkerülhető veszélyek értékelése, a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése, az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, valamint a munkaeszközök és munkaflyamat megválasztásánál különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve kárs hatásának csökkentésére, a munkaidő besztására; a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása, a veszélyes anyag, technlógia, módszer, stb. helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbe veszélyessel. A munkáltatónak ki kell alakítania saját egységes és átfgó megelőzési stratégiáját, amely kiterjed a munkaflyamatra, a technlógiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szciális kapcslatkra és a munkakörnyezeti tényezők hatására. Meg kell szerveznie, hgy ha lehetséges, a mindenkire kiterjedő (kllektív) műszaki védelem kapjn elsőbbséget az egyéni védelemhez képest. Az kckázatértékelés alapján lyan megelőző intézkedéseket szükséges hzni, amelyek biztsítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A munkáltató kötelezettsége a munkavállalók megfelelő utasításkkal történő ellátása is. A kereskedelmi ágazatban is, mint minden munkavégzés esetében, a kckázatk felismerése és értékelése a munkavállalók biztnságáhz vezető út első lépése. Srba véve a kckázatkat, megállapíthatjuk, hgy azk nagyn skfélék, és a kereskedelemben végzett tevékenységektől függően a kckázatk nagysága is igen eltérő. A VÉDD MAGAD I. és VÉDD MAGAD II. füzetekben már részleteztük a kereskedelmi tevékenységgel járó kckázatkat, de érdemes itt is összefglalni ezeket. Már a munkahely létesítésénél úgy kell eljárni, hgy a munkahely munkavédelmi szempntú kialakításánál különösen nagy gndt kell frdítani arra, hgy az ne legyen balesetveszélyes, az egészségre ártalmas és ergnómiai szempntból hibás. Munkahely céljára csak lyan építmény alkalmazható, mely megfelelő szerkezetű, szilárdságú, megfelelően tisztítható határló felületekkel, belmagassággal, légtérfgattal, közlekedési útvnallal rendelkezik; az ablakk 11
biztnságsan nyithatók, zárhatók, beállíthatók és rögzíthetők. Gndskdni kell az átlátszó felületű ajtók (kirakatk) kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztető jelzéséről, valamint arról, hgy a munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének, a tisztítási követelményeknek, felületük csúszásmentes, egyenletes, btlás- és billenésmentes legyen. Az lyan munkaterületen, ahl gyalgs- és járműfrgalm van, illetőleg rendszeresen anyagt (árut) szállítanak, a közlekedési és az anyagszállítási útvnalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól. A munkaeszközök használata közben legnagybb veszélyt/kckázatkat jelent, hgy az anyagk vagy tárgyak elmzdulnak (esés, gurulás, csúszás, összemlás). Különösen nagy veszéllyel jár a gépek, járművek mzgása (például emelőgépek, belső szállítás, belső és külső közlekedés), ezt szmrú statisztikák biznyítják. Munkavégzés közben balesetet kzhatnak még a veszélyes felületek (éles, egyenetlen felületek, szélek és sarkk, kiálló részek), a frró vagy hideg felületek. A munkakörnyezet maga is száms veszélyt rejt magában, munkavégzés közben tárgyak eshetnek le (nemegyszer személyek is!), kényelmetlen mzdulatkat kell tenni, vagy nem megfelelő testhelyzetben kell a munkát végezni. Veszélyt rejt a kézi anyagmzgatás, a szűk munkahely (pl. egy pénztárfülke), a rendetlen, elhanyaglt munkahely, a 12
rssz egyéni munkamódszer. A padzat egyenetlensége btlást, megcsúszást eredményezhet, a munkavállaló könnyen elesik. Kckázati tényezőt jelent, ha a váltzó munkahelyre (!) alkalmaztt munkavállaló túl gyakran kerül újabb és újabb munkahelyekre, így nincs ideje megismerni munkakörnyezetét, és nem is tudja megtanulni a veszélyek elkerülését. Vannak lyan fizikai tényezők, amelyek önmagukban is kckázatsak, és csak a használatukra vnatkzó előírásk pnts betartásával lehet védekezni veszélyeik ellen. Ilyenek a villams hálózatk és berendezések (elektrms zárlat keletkezhet, vagy elektrmsság által kztt tűz vagy rbbanás, valamint az elektrsztatikus feltöltődés is nagyn veszélyes), a nagy zajjal működő gépek és berendezések, a nem megfelelő munkahelyi világítás, a mechanikai rezgés (például kéziszerszámk, járművek). Az élelmiszerkereskedelem területén, de tágabb értelemben minden kereskedelmi létesítményben a bilógiai tényezőkhöz srlt mikrrganizmusk, baktériumk és hasnló rganizmusk, a vírusk, paraziták, gmbák kznak nagyfkú veszélyt, egészségkársdást. 13
A veszélyes anyagk, környezet és klíma a fkzttan veszélyes tényezők közé srlandók, xigénhiányt kzhat a veszélyes anyagk belélegzése, lenyelése, bőrön át való felszívódása. A nem megfelelő munkahelyi klíma (hőmérséklet, páratartalm, légmzgás, szennyezett munkahelyi levegő, illetve prk) mellett a munkavállalók hsszasan vannak kitéve lyan ártalmaknak, amelyek maradandó 14
egészségkársdást kznak. Veszélyesek lehetnek a munkavállalók számára a kedvezőtlen időjárási feltételek is. A kereskedelemben is nagyn fnts, hgy az utóbbi években jelentkező általáns felmelegedés ellenére is biztsíttt legyen az egészséget nem veszélyeztető léghőmérséklet: A munka jellege 6 léghőmérséklet C Meleg évszakban biztsítandó effektív, illetve krrigált effektív hőmérséklet C maximálisan megengedhető effektív, illetve krrigált effektív hőmérséklet C Szellemi munka 21-24 20 31 Könnyű fizikai munka 19-21 19 31 Közepesen nehéz fizikai munka 17-19 15 29 Nehéz fizikai munka 15-17 13 27 Ahl állandó munkavégzés flyik, biztsítani kell a megfelelő megvilágítási értéket, az előírt minimum értékek: Eladóterület Pénztári munkahely Raktárak Raktártér azns vagy nagyméretű áruval Raktártér eltérő méretű darabk keresése esetén Raktártér lelvasási feladatkkal Irdahelyiségek Irdahelyiség természetes fényre rientált munkahely kialakítással, 300 lux 500 lux 50 lux 100 lux 200 lux 300 lux 6 A munka nehézségét az ún. becsült munkaenergia-tartalm alapján mérik 15
kizárólag ablak közelébe helyezve Irdahelyiségek nem jellemző természetes világítással 500 lux Ha mindezekhez még fizilógiai, idegrendszeri és pszichés tényezők is társulnak, a munkavállalók számára a munkavégzés se nem veszélytelen, se nem biztnságs. A nehéz testi munka, a nagy kncentrációt igénylő munka, túl intenzív vagy egyhangú munka, az éjszakai munka, az egyedül vagy elszigetelten végzett munka, a személyek fenyegetése, támadása (erőszak), a feladatk, munkaflyamatk vagy munkavégzés szervezési hiányssága, összehanglatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, túl sk vagy túl kevés infrmáció, az emberi kapcslati tényezők (például kiszlgáltatttság, tévedések, rsszindulat, passzív dhányzás, szexuális zaklatás) együttesen és külön-külön is rendkívül megnövelik a munkavégzéssel járó kckázatkat, és ennek hatása skszr késleltetve jelentkezik. Végül meg kell említenünk lyan egyéb tényezőket, amelyek első látásra nem tűnnek kckázatsnak, de éppen hiányuk, illetve nem megfelelő alkalmazásuk teremt kckázatkat. Az ktatás hiánya vagy nem megfelelő végrehajtása, az üzemeltetési dkumentáció hiánya vagy hiánysságai, az egészségügyi vizsgálat hiánya, a műszaki tartalmú időszaks felülvizsgálat hiánya vagy hiányssága, az elsősegélynyújtás hiányssága mind davezetnek, hgy a munkavállalók nap, mint nap ki vannak téve általuk nem ismert, vagy nem alapsan ismert veszélyeknek, és ez az állapt rendkívül sk veszélyt rejt magába. 16
5. Munkabalesetek, fglalkzási megbetegedések a kereskedelemben és megelőzésük A kckázatk felmérése és értékelése nymán összeállítható azn munkabalesetek és megbetegedések listája, amelyek a legjellemzőbbek a kereskedelmi ágazatban. A kereskedelem rendkívül szerteágazó tevékenysége miatt szinte valamennyi csprtba tartzó fglalkzási megbetegedés előfrdulhat a dlgzók körében, de zömmel a mzgásszervi és a pszichszciális eredetű megbetegedésekre lehet számítani. Baleset (általában) az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, vagy más (testi, lelki) egészségkársdást, illetőleg halált kz. 5.1. Munkabalesetek Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés srán, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpntjától, és a munkavállalói közrehatás mértékétől függetlenül. A munkába jövet-menet a munkavállalót ért baleset nem munkabalesetnek, hanem társadalmbiztsítási szempntból baleseti ellátásra jgalapt képező ún. üzemi-úti balesetnek minősül. Mind a munkabaleseteket, mind az üzemi-úti baleseteket jelenteni kell, ez a munkáltató kötelezettsége, erre az Mvt.-ben előírt jegyzőkönyvi frmula áll rendelkezésre, melyet a Munkafüzetben is közzé teszünk. Kitöltését nem csak a munkáltatónak, hanem a munkavédelmi képviselőnek is ismernie kell, de ajánlats, hgy a munkavállaló is megismerkedjen a jegyzőkönyvvel, mivel a hibás kitöltésnek rá nézve akár katasztrfális következményei is lehetnek (pl. a munkáltató nem ismeri el munkabalesetet üzemi balesetnek, vagy nem ismeri el, hgy a baleset bekövetkeztében csak ő marasztalható el, stb.). 17
Nem lehet balesetnek tekinteni az öncsnkítást, mert az a sérült akaratlags cselekménye miatt következik be. Ugyancsak nem a baleseti csprtba srlhatók a fglalkzási megbetegedések, mivel azk bekövetkezése nem hirtelen esemény, hanem egy flyamat következménye (pl. egy munkavállaló évekig dlgzik vegyszerrel, és ennek következtében egészségkársdást szenved). a) Kézi anyagmzgatás A legnagybb veszéllyel az anyagmzgatás 7 jár, akár gépek végzik, akár emberek. A beérkezett termelői csmaglású és ezért nagybb súlyú - árukat kell kiszerelni és a raktári állványkra kézi vagy gépi erővel kihelyezni vagy közvetlenül az eladótérbe vinni (ez utóbbi a napi cikkeknél természetes gyakrlat). Az Európai Munkahelyi Biztnsági és Egészségvédelmi Ügynökség 8 megállapítása szerint a tehermzgatás két fajtája a kézi és a gépi tehermzgatás közül az előbbi (kézi) módn 7 Az anyagmzgatás szabályaival, szakszervezet anyagmzgatás veszélyeivel a VÉDD MAGAD I. és II. kézikönyvében részletesen fglalkztunk 8 angl rövidítése: OSHA, magyar népszerű elnevezése: Bilba-i Ügynökség 18
mzgatja meg a különböző súlyú terheket az európai munkavállalók mintegy harmada. Magyarrszágn a kézi anyagmzgatás közben történik csaknem minden harmadik baleset! 9 A kézi tehermzgatás könnyen kzhat hátsérüléseket (főleg, ha azt nem megfelelő módn végzik), sőt a teher megnövekedésével nő a hátsérülések kckázata is. Kézi tehermzgatás: Olyan terhek, egy vagy több munkavállaló által történő szállítása, tartása beleértve azk felemelését, levételét, letevését, tlását, húzását, tvábbítását vagy mzgatását, amelyek jellemző tulajdnságaik vagy a kedvezőtlen ergnómiai feltételek miatt a munkavállalóknak különösen hátsérülést kzhatnak. A flyamats emelő/mzgató tevékenységek miatt a váz- és izmrendszer fkzats és halmzódó állaptrmlására lehet számítani, és ennek következtében fellépő és halmzttan jelentkező elváltzásk, pl. deréktáji fájdalm akut sérülések (pl. balesetekből származó vágásk vagy törések) léphetnek fel. 9 http://www.erg.bme.hu/emania/2001/vasaspinter/2.htm 19
A rssz testtartás(!), a gyakran ismétlődő mzdulatk, kézi erőkifejtés, a kéz és kar vibrációja, a testszöveteket érő közvetlen mechanikai nymás, tvábbá a hideg munkakörnyezet, a munka szervezésének milyensége, valamint a dlgzó által a munka megszervezéséről alkttt felfgás (pszich-szciális munkatényezők) kzhatnak elváltzáskat, megbetegedéseket. Hátsérülés: Elsősrban a gerinc és a mellette lévő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése), valamint tartósan fennmaradó kórs állaptt kzó betegségének kialakulása. A kézi anyagmzgatás legfőbb szabályait az elsősrban hátsérülések kckázatával járó kézi tehermzgatás minimális egészségi és biztnsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII.27.) EüM rendelet tartalmazza. Az anyagmzgatással járó kckázatk megelőlegezése a munkáltató számára kmplex kötelezettséget jelent, a technikai feltételek (megfelelő gépek, berendezések, veszélymentes közlekedési utak kialakítása, zaj-, fényártalmak kiszűrése) mellett biztsítania kell, hgy csak erre alkalmas és ktatással felkészített munkavállalók végezzenek anyagmzgatást. A munkavállalóknak maguknak is fkzttan kell ügyelniük, amikr anyagmzgatást végeznek; akár géppel, akár kézzel. A szállítógépek közül többet (mint pl. a targncát) nem kezelheti, csak az a személy, aki erre megfelelő képesítéssel rendelkezik, emellett a használatukra vnatkzó szabályk szigrúan betartandók! A kézi anyagmzgatást végzőknél fő szabály a helyes tehercipelés: 20
Helyes (balra) és helytelen (jbbra) testtartás emelésnél Elsősrban a hátsérülés kckázatával jár a tevékenység, ha a munkavállaló főként a gerincet érintő túl gyakri vagy túl hsszan tartó fizikai erőkifejtést végez, ha nem pihen eleget; illetve, ha az emelési, lerakási távlságk túl nagyk. Ugyancsak növeli a hátsérülések kckázatát, ha a munkavállaló lyan, számára kedvezőtlen munkaritmusban kénytelen dlgzni, amelyet nem váltztathat meg. A Bilba-i Ügynökség kiemelten fntsnak tarttta 2007-ben, hgy felhívja a figyelmet a vázizmzati megbetegedések, angl rövidített nevén MSD 10 megelőzésének fntsságára. Az Európai Unió több irányelvet fgadtt el, amelyekben a tagállamk számára különböző célkat fgalmaztt meg, ezek eléréséhez szükséges lépéseket a tagállamkra bízta. Mindezeket támgatva a nemzetközi szabványügyi szervezet (ISO) 11 lyan nemzetközi szabványkat tett közzé, amelyek a munkaállmásk ergnómiai követelményeivel, a kckázatértékelés módszereivel és a váz- és izmrendszeri megbetegedésekhez kapcslódó más aspektuskkal fglalkznak. Ha a munkavállalók részéről súlys terhek kézi mzgatása nem kerülhető el, a munkáltatónak a munkavégzés helyeit amennyiben ez lehetséges, ly módn kell kialakítani, hgy az ilyen kézi anyagmzgatás feltételei a legbiztnságsabbak és az egészségre ártalmatlank legyenek. Ennek keretében a munkavégzés megkezdése előtt fel kell mérnie az adtt munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztnsági követelményeket, különösen a teher jellemzőit; és megfelelő intézkedések megtételével a lehető legkisebbre kell csökkentenie a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kckázatát. Már a munkaköri alkalmasság rvsi véleményezése srán maga a fglalkzásegészségügyi szlgálat, illetve a munka elrendelésekr a munkáltató 10 MSD=Muscul Skeletai Disrder 11 ISO = Internatinal Organisatin f Standardisatin 21
kötelezettsége felmérni az egyéni kckázati tényezőket. Így figyelembe kell venni, ha a munkavállaló fizikailag (testi adttságai miatt) alkalmatlan az adtt tevékenység végzésére, ha a munkavállalónak lyan gerincelváltzása van, amely a gerincsérülésre fkztt hajlamt jelent, ha a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatt, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel; tvábbá ha nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakrlattal. b) Anyagtárlás Az anyagkat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi tulajdnságuk, egymásra hatásuk, tvábbá a környezetből adódó behatásk (pl. rázkódás, rezgés, vegyi, fény) figyelembe vételével kell tárlni. Ügyelni kell a tárló hely méreteire, megengedhető maximális teherbírására. Raktárkban, állványkn, plckn a legnagybb megengedhető terhelhetőséget fel kell tüntetni. Fkzttan kell ügyelni a tűzrendészeti előírásk betartására és betartatására. Egészségre kárs, rbbanás- vagy tűzveszélyes stb. tárlt anyagk mellett táblán fel kell tüntetni az anyag pnts megnevezését, tűzveszélyességi sztályba tartzását, tulajdnságát, a kezelésre, az egyéni védőeszközökre és a veszély esetén szükséges tennivalókra vnatkzó előíráskat. Éghető, rbbanásveszélyes elegyek képződésére alkalmas anyagk, flyadékk, gázk göngyölegeit csak szikramentes szerszámmal szabad felnyitni. Minden göngyöleg (tartály, edény stb.) csak lyan anyaggal tisztítható, amely a göngyöleg tartalmával nem lép rbbanásveszélyes reakcióba. Kézi rakdás esetén a rakdási magasságt a tárlandó anyagk, tárgyak megfgási lehetőségétől és a dlgzók megengedhető terhelhetőségétől függően a mindenkri rakdószinttől számítva kell meghatárzni. Fnts tárlási szabály, hgy a különböző méretű, illetve különböző súlyú tárgyak felhalmzásánál alul kell a nagybb méretű, illetve súlyú és felül a kisebb méretű, illetve súlyú darabkat elhelyezni. Zárt vagy fedett helyiségben történő tárlás esetén a tárlt anyag tulajdnságát, a tárlás módját, az anyag minőségét, az tt végzett munkát és a levegő szennyezettségének mértékét figyelembe véve, hatékny szellőzést kell biztsítani. 22
Anyagk egymásn való tárlása esetén, ha szabálys egymásra rakással az 23
eldőlés-, elgurulás mentes tárlás nem biztsítható, ún. kötéseket, srk közé helyezett alátéteket (palló, léc stb.), kötésbe raktt támasztómáglyákat, kiékeléseket kell alkalmazni. A tárlt anyagk szétgurulásának megakadályzására, erre a célra szlgáló eszközöket, ékeket stb. kell biztsítani. Többszintes raktárakban teherfelvnó hiányában az alakjuk, terjedelmük vagy súlyuk miatt nehezebben mzgatható anyagkat a földszinten kell elhelyezni. Anyagk, tárgyak tárlásánál biztsítani kell azk veszélymentes lerakásának és elszállításának lehetőségét, valamint azt is, hgy az anyagk szállítására szlgáló göngyölegek, hrdók, ládák, csmaglásmódk megfeleljenek a szállítás, tárlás közben várható igénybevételeknek. Hsszú anyagk (csövek, rudak stb.) falhz döntve való tárlása esetén, amennyiben az elcsúszás, eldőlés veszélye szükségessé teszi, ütközőket, rakathatárlókat kell alkalmazni. Munkahelyen az egyes nyersanyagk, készáruk, alkatrészek tárlására vnatkzó meghatárzáskat; különböző, a tárlásra vnatkzó szabványk, jgszabályk által nem tárgyalt tárlási módkat; tvábbá a tárlás rendjének részletes szabályait a munkáltatóra érvényes Munkavédelmi Szabályzatban kell meghatárzni. c) Munkaeszközök használata A kereskedelemben leggyakrabban használats munkaeszköz a létra, de ugyanilyen gyakrisággal veszik igénybe munkavégzéshez az emelőgépet, a targncát, kézikcsit, szállítószalagt, csúszdát. A tapasztalatk azt mutatják, hgy sajns, ezek a gépek nem veszélytelenek, a legtöbb munkahelyi baleset ezek nem megfelelő használatából erednek. Ahhz, hgy a munkahelyeken ne frduljanak elő gépek által kztt munkabalesetek, a munkáltatónak mindenekelőtt a gépek, berendezések megfelelő műszaki állaptban tartására (karbantartására), a munkavállalók kiktatására, mentális és egészségi állaptuk rendszeres ellenőrzésére (beleértve a munkára képes állaptt is), valamint a gépekkel való munka megszervezésére kell ügyelnie. A munkavállalóknak pedig saját érdekük miatt is be kell tartaniuk az előíráskat, még ha azt tapasztalják is, hgy a szabályk betartása nem könnyíti meg munkájukat. Munkára képes állaptban kell feladataikat ellátni, és jelezniük kell minden lyan jelenséget, amely a gépek, berendezések rendes működésétől eltérő működésre utal. 24
A targncák használata A targncákról a VÉDD MAGAD kézikönyv első részében részletesebben szóltunk. Ezek a nagy tömegű terhek szállítására alkalmas gépek amellett, hgy csökkentik a nehéz fizikai munkát, elősegítik a krszerű anyagmzgatás feltételeinek kialakítását, rendkívül veszélyesek is lehetnek, ezért kezelésüket szigrú szabályk teljesítése mellett lehet csak megkezdeni és flytatni. Az a kereskedelmi munkavállaló, aki pl. a raktárban targncát kezel, külön képzésben részesül, a képzés végén szakképesítést kap (targncavezető lesz). Csak ennek birtkában szállhat targncára! A legtöbb baleset a targncával kapcslatsan akkr következik be, ha a nymásszabályzó szelep nem megfelelően működik, legtöbbször elállítódik indítókulcs kiiktatásával indítják a targncát a targncáról hiányzik a féklámpa, a helyzetjelző, világítás, vagy más fnts alkatrész nem működik a hangjelzés villarács, vagy tetőrács nem védi a targncavezetőt a magasról leeső tárgyak ellen nem megfelelő a kerekekben az abrncsnymás hiányznak a közlekedési utak jelzései nincs kiképezve a targncát vezető személy (jgsulatlan használat!) A rakdásnál óriási veszélyt jelent, ha a tehergépkcsiról az árut a tehergépkcsi leeresztett hátsó falán (a platón) tlják le, vagy kézzel húzzák-tlják. Ugyanis emelőhátfalas tehergépkcsit kell használni minden lyan esetben, amikr a gépkcsi rakdó felülete és a raktár, üzlet között szintkülönbség van (alapvetően eltérő a talajszint, de lehet az eltérő magasságú rámpa esetében is) nagy a lehetősége ugyanis annak, hgy a rakmány és/vagy a rakdó személy leesik a platóról. Megfelelő hidraulikus hátfal esetén is gndsan kell eljárni (pl. ügyelni kell a kihúztt knténer befékezésére, a rakmány stabil elhelyezésére, a kezelő 25
és az átvevő személyek mzgására, technikai szempntból pedig a hidraulika flyamats karbantartása szükséges). Az emelőasztalk a teher függőleges vnalú mzgását és közben vízszintes helyzetben tartását végzik, csuklós mechanizmussal működő emelő berendezések, melyet szintén csak megfelelő szakképesítés birtkában lehet kezelni. Az emelőasztalk speciális előírása, hgy legalább 15 cm nagyságú betűkkel fel kell írni az asztalra az alábbi szöveget: Ameddig az emelőasztal nincs mechanikusan rögzítve, alá lépni tils! El kell helyezni egy, a személyek belépését megtiltó piktgramt is. Fel kell tüntetni tvábbá a HASZNÁLATI UTASÍTÁS-ban megjelent mzgatható teher tömegét, illetve azt is, ha az emelőasztal nem emelhet személyeket! A szállítószalagk hevederes, flyamats működésű, anyagmzgatású gépek, amelyek darabáruk szállítására szlgálnak. A raktárn belüli szállítást általában ún. léces szállítószalaggal ldják meg. A legtöbb balesetet az kzza, ha a szállítószalag működés közben behúzza a hzzáérő, ráeső tárgyakat, ezért megfelelő védelemmel (krláttal, peremmel) kell ellátni ezeket a berendezéseket. Létrák használata A létra egy tthn is gyakran használt, mindenki által ismert eszköz, aznban használata nem veszélytelen ezt mutatják az tthni és munkahelyi, létrák használata közben elszenvedett balesetek. A munkabaleseteknél a legtöbb baleset az 1 és 2 méter közötti magasságkból történő leesésből ered. A kereskedelemben fizikai munkát végzők gyakran használják a létrát rakdásra, plcról levételre, plcra felhelyezésre, stb. Nem véletlen, hgy jgszabály 12 is kiemeli ezt az eszközt a többi közül, és külön előíráskat fgalmaz meg velük kapcslatban. Mind a kis üzletek minden területet tárlásra kihasználó 12 14/2004 (IV.19) FMM r a munkaeszközök és használatuk biztnsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 26
raktáraiban, mind a nagyterületű áruházak raktáraiban napnta skszr kell a munkavállalóknak létrára állnia, tehát egyáltalán nem mindegy, hgy az eszközt milyen állaptban használjuk. A munkabalesetek megelőzése érdekében a létrát úgy kell felállítani, hgy az a használat alatt stabil legyen, és a kapaszkdás és a biztnságs állás lehetősége mindenkr biztsíttt legyen. Amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, ez ne krlátzza a kapaszkdás lehetőségét. A hrdzható létrák lábait tartós, erős, megfelelő méretű szilárd alapra kell helyezni úgy, hgy a létrafkk vízszintes helyzetben maradjanak. A támasztó, illetve függesztett létrákat a kötéllétrák kivételével elcsúszás és kilengés ellen biztsítani kell. Meg kell akadályzni, hgy a fellépővel és krláttal elláttt létrák lábai szétcsússzanak (pl. ún. biztnsági lánc felszerelésével). Az ún. többtags létrát csak úgy szabad használni, hgy a létraelemek egymáshz képest ne mzdulhassanak el. A vntatható létrákat használatuk előtt elmzdulás ellen biztsítani kell. Mindezen szabályk betartása érdekében a munkáltató csak lyan munkavállalót bízhat meg létrával végzendő tevékenységgel, aki erre egészségi szempntból alkalmas; a munkavédelmi ktatásnál a létrák helyes használatra külön hívja fel a munkavállalók figyelmét. Biztsítsa a munkavégzéshez a megfelelő állaptú létrát, az esetleges kiegészítő elemeket, rendszeresen végezzen ellenőrzéseket. A munkavállaló kötelezettsége, hgy a létrát a használati utasításnak megfelelően használja, és ne használja a balesetveszélyes létrát. Nagybb méretű és súlyú áruk emelését főleg létra használata mellett ne végezze egyedül, kérjen segítséget. 5.2. Fglalkzási megbetegedések előfrdulása és megelőzése a kereskedelemben A munkahelyi környezetben amely tele van kckázatkkal lyan egészségkársdásk jöhetnek létre, amelyek másutt nem frdulnak elő. E csprtba srlhatók a fglalkzási megbetegedések is, amelyektől nem mentesek a kereskedelmi munkahelyek sem. Jellemző tulajdnságuk, hgy 27
megelőzhetők (néhány kivételtől eltekintve), amennyiben a munkáltatók az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés előírásait betartják. Ebből következik, hgy az esetek többségében a munkavállaló felelőssége nem állapítható meg, ezért ezeket kártalanítják (hivatals megfgalmazás szerint: baleseti ellátásra jgsultak). Természetesen a munkáltató és a munkavállaló közös célja, hgy ne frduljanak elő ilyen megbetegedések, ezért a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. A fglalkzási betegségek megjelenésük és kialakulásuk szerint hárm csprtba srlhatók: heveny, idült, késői hatású megbetegedéseket ismerünk. A késői hatás azt jelenti, hgy a megbetegedések rendkívül hsszú lappangási idő után (4-10 év) jelentkeznek. E csprtba tartznak a rákkeltő hatású anyagk és egyes sugárzásk (pl. Rtg). A fglalkzási betegségeket a munkáltatónak kell bejelentenie 13, ennek elmaradását súlysan büntetik. A kereskedelemben leggyakribb, bejelentésre kötelezett esetek a szervezet nem ptimális igénybevétele kzta tényezők kzta megbetegedései: a mzgásszervi betegségek, valamint a pszichszciális kórki tényezők által előidézett megbetegedések (ide tartznak a munkahelyi stressz által kztt megbetegedések is) a bilógiai, fizikai és kémiai kórki tényezők mellett. (Ez utóbbiak kevésbé jellemzik a kereskedelemben végzett tevékenységeket.) A kézi anyagmzgatás srán a munkavállaló vagy munkavállalók terheket mzgatnak, vagy tartanak, illetve felemelését, levételét, letevését, tlását, húzását, tvábbítását vagy mzgatását végzik, amelyek jellemző tulajdnságaik vagy a kedvezőtlen ergnómiai feltételek miatt a munkavállalónak elsősrban hátsérüléseket kzhatnak. Hátsérülésnek tekintendő elsősrban a gerinc és a mellette lévő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése), valamint tartósan fennmaradó kórs állaptt kzó betegségének kialakulása. 13 a fglalkzási megbetegedések és fkztt expzíciós esetek bejelentéséről ás kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 23. a szerint 28
A kézi anyagmzgatás (független attól, hgy kézben vagy válln történik), elsősrban a gerincet terheli. A gerinc legsérülékenyebb részei a prckrngk, melyek külső kötőszövetes gyűrűből és kcsnyás magból állnak, ezek teszik lehetővé a gerinc különböző irányú elmzdulását. Tartós és fkztt igénybevétel esetén a prckrngkban kórs jelenségek játszódhatnak le: kcsnyás magjuk víztartalma csökken, a prckrngk lelapulnak és rugalmatlanná válnak, megnehezíti a gerinc mzgását és csökkentik stabilitását is, majd a csiglyák peremein meszes lerakódásk alakulnak ki. Előfrdulhat az is, hgy prckrngsérv alakulhat ki, mely nymja a gerinccsatrnában futó idegeket. A kézi tehermzgatásban a vázizmknak, ezen belül elsősrban a statikus izmmunkának jelentős szerepe van, hisz a gerinc és a felkar izmai tartósan megfeszült állaptban vannak, az emiatt jelentkező panaszk, és később a megbetegedések heveny és idült jellegűek, főként ágyéki gerincszakaszban jelentkeznek. A heveny tünetek elsősrban a lágyrészekben az izmk, szalagk sérülései frmájában jelentkeznek, amelyek gyakran egy rssz mzdulat következtében alakulnak ki. Általában rövid időn belül gyógyulnak. Az idült megbetegedésekben szenvedőkre tartós fájdalm és a mzgáskrlátzttság jellemző, melynek ka a beteg anatómiai visznyainak megváltzása: a prckrn lelapul, kibltsul, az idegek nymás alá kerülnek, az ínszalagk megrngálódnak és mindez szinte elviselhetetlen fájdalmat kz, nemegyszer a fájdalm a végtagkba sugárzik ki. A megelőzés a munkába lépés előtti munkaköri alkalmasság vizsgálattal és az alkalmasság véleményezésével kezdődik. A fglalkzás-egészségügyi rvsnak azt kell megállapítania, hgy a kézi tehermzgatásból származó megterhelés nem kz-e túlztt igénybevételt a dlgzó szervezete számára. Egy alacsny növésű, gyengén fejlett izmzattal rendelkező személy számára egy adtt teher mzgatása skkal nagybb igénybevételt jelent, mint annak, aki atlétikus testi felépítésű, átlags testmagasságú és izmzata is fejlett. 29
A munkáltató a fglalkzási rvssal egyetértésben előírhatja a kézi tehermzgatást végző dlgzók időszaks munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Erre elsősrban a fkztt balesetveszély fennállása esetén kerülhet sr. Srn kívüli vizsgálatt kezdeményezhet a munkavállaló is lyan esetekben, ha úgy ítéli meg, hgy feladatát feltehetően egészségi állapta miatt nem, vagy csak nehezen tudja teljesíteni. A megbetegedések megelőzése érdekében érdemes felidézni a kézi tehermzgatás hárm fő szabályát: Ha úgy gndld, hgy nem vagy képes a teher mzgatására, kérj segítséget! Mindig neked kell a terhet mzgatni és nem frdítva! Előbb gndlkzz, és aztán cselekedj! Mérd fel a feladatt és csak akkr kezdj hzzá, ha kiegyensúlyztt testhelyzetben vagy, kerüld az előrehajlást és ne csavard el a törzsedet. Mindig lásd, hgy hva lépsz, használd a segédeszközöket, ahl lehet. Ne feledd: jbb húzni, vagy tlni a terhet, mint cipelni. Használd a védőeszközöket, ahl erre szükség van! 30
A legnagybb fglalkzási ártalm, ami a munkavállalókat ma éri: a stressz Európában minden negyedik dlgzó szenved ennek negatív hatásától. A munkahelyi stressz egyre elterjedtebb jelenség, s a következményei igen súlysak, hiszen sk betegség kckázatát megkétszerezik. A stressz lehet bjektív és szubjektív. Az bjektív stressz együtt jár az adtt munkatevékenységgel, így kiszámítható, előre tudható, ezért már a munkába álláskr eldönthető, hgy a dlgzó elvállalja-e a jövőbeli munkakörével együtt járó stressz hatáskat, vagy sem. (Ezért kell őt előre figyelmeztetni!) A szubjektív stressz nem a munkavégzésből ered, hanem az mindig a személyiségben keresendő. Leggyakribb kai: az önismeret-, az önbizalm-, és a tlerancia hiánya. Meglehet, hgy a munkahelyi stressz ka a technlógiában, a 6. A stressz, mint veszélyfrrás 31
munkamódszerekben, az erős piaci versenyben, a vállalatk közötti szervezeti mzgáskban (szétválás, egyesülés) vagy éppen a vállalat megszűnésében; a fellendülések és visszaesések kzta gyrs váltzáskban, vagy a munkakapcslatk jellemzőiben van. A leggyakribb munkahelyi stresszrk: Mennyiségi vagy minőségi túl-, vagy alulterhelés: ebben az esetben arról beszélünk, amikr a munkavállaló egy adtt időre túl sk, vagy túl kevés munkát kap. Tapasztalatk mutatják, hgy a szívinfarktus előfrdulása egyenes arányban a munkavállaló teljesített heti munkaidejével. Ha a munkavállaló mntn munkát végez, a memória működésbe lendülése és az unalm nem követhető váltzásai elnymják a munkavállaló éberségét, és gyrs reakciókészségének rmlását is eredményezhetik. Minőségi túlterhelésről akkr beszélünk, ha túl bnylult az elvégzendő feladat a munkavállaló számára. A kársító környezeti hatásk: rssz munkahelyi légkör, vagy a társaság hiánya; az együttműködés hiánya; a munkahely elvesztése/munkanélküliségtől való félelem; állandó létbiznytalanság; alacsny jövedelem; a munkahelyen napnta átélt durvaság, erőszaksság, zaklatás; félelem a főnöktől, illetve a vezetők elkpó tisztelete. Mindehhez még hzzájárulhatnak egyéb kk is, amelyek stresszrkként értékelendők, ilyenek: az időhiány, illetve kötött vagy betarthatatlan határidők; erős kncentrálás; a megfelelni vágyás (maximalizmus), a feladat- és felelősségi körök tisztázatlansága; kiszámíthatatlan elvárásk; a képességek kihasználatlansága; a túlztt felelősség és a kevés döntési lehetőség ellentmndásai; az elismerés hiánya, illetve a büntetés aránytalansága; az előremenetel lehetőségének hiánya; a hiánys vagy nem létező munkahelyi kmmunikáció, illetve az infrmáció visszatartása; a panaszlehetőség hiánya, a kntrllélmények hiánya vagy kevés vlta, a képzés hiánya, a biznytalanságk megnövekedése, a munkahelyi és családi feladatk ütközése (sk munka, kevés szabadidő); több gyermekes családnál a családfő kevés időt tölt együtt a családdal és azt is hltfáradtan (ettől állandó lelkiismeret furdalása van ). Leginkább veszélyeztetett dlgzók: 32