Villamos energia trendek, kihívások II. Energy Summit Hungary 2010/Budapest Ságodi Attila, KPMG Partner 2010. November 25.
A múltban a GDP növekedése maga után vonta az energiafogyasztás növekedését, az utóbbi évtizedben azonban a két trend erősen divergál (Index, 1990=1) 2.4 22 2.2 2.0 Együtt mozgás Divergencia Válság GDP/fő (2009-es dollárban) 1.8 1.6 1.4 1.2 1.0 Villamosenergia- felhasználás/fő Primer energia felhasználás/fő 08 0.8 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 Forrás: World Bank, EIU 2
A GDP és az energiafogyasztás növekedésének szétválása több egymást erősítő tényezőre vezethető vissza 150 145 fogyasztás 140 Gazdasági szerkezetátalakítás 135 Energiaf GDP 130 125 120 115 110 Energiafogyasztás A kevésbé energiaigényes i iparágak térnyerése Hatékonyság- növekedés 105 100 95 90 A válság hatására tovább erősödik a hatékonyságnövelő intézkedések Gazdasági növekedés 85 iránti igény 3
Az energia-hatékonyság növelése kulcsfontosságú forrássá vált Mára az energia-megtakarítás vált az egyik legfontosabb energiaforrássá Ez Magyarország számára külön jelentőséggel bír 3 000 2 500 2 000 Negajoule Biomassza Más megújuló Nukleáris Gáz Olaj Szén 33,2 % Jelentős hazai potenciál a lakossági és az ipari szegmensben is 3,3% 1 500 Az ország adottságaihoz illeszkedik ( energiaszegénység ) 1 000 500 63,5 % kiszolgáltatottságot csökkenti hazai forrásból is megvalósítható Csökkenti a többi EU-s cél 1971 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 megvalósításának terhét 4
A változások azt erősítik, hogy paradigmaváltásra van szükség a hosszú távú fenntarthatóság érdekében A gazdasági növekedés határozta meg a fogyasztás mértékét Meghatározó hajtóerő lett az energia szektor M Ú L T Gazdasági növekedés serkentése Növekvő tőkebevonás Fogyasztói társadalom kialakulása Kínálati oldal pörgése Kvantitatív fejlődés Kapacitás boom $ Növekvő ő energiapiaci i i kihívások k Gazdasági válságok megjelenése Egyre kevésbé fenntartható gazdasági és környezeti modell Pazarló fogyasztás Rossz hatékonyságú termelés J E L E N J Ö V Ő Paradigmaváltásra van szükség 5
A jövőbeli folyamatokat három fontos tényező alakítja Tényező Kihívások 1 Technológiai fejlődés Új technológiák kidolgozása Szennyező alkalmazások csökkentése Megújuló technológiák fejlesztése K+F ráfordítások 2 Fogyasztás racionalizálása Pazarlás csökkentése Rossz minőségű berendezések cseréje Környezetvédelem Fogyasztás kontrollja (okos mérés) 3 Termelés racionalizálása Öregedő erőműpark modernizálása Szennyezőanyag kibocsátás csökkentése Megújuló energiaforrások használatának növelése Új beruházások létrehozása 6
A technológiai fejlődés alapot teremt a kihívások kezelésére 1 Technológiai fejlődés Fogyasztás racionalizálása Termelés racionalizálása A tüzelőanyag mix változik a technológiai fejlesztések következtében A fogyasztási trendek ésszerűsödnek az új és jobb alkalmazások felhasználásával Alacsony fogyasztású eszközök használata Új technológiák megjelenése Megújuló források terjedése a felhasználónál Magasabb hatékonyságú és kihasználtságú tüzelőanyagok Szennyező alkalmazások csökkenése A fogyasztás figyelése és kontrollja Megújuló források felhasználása K+F alapok és támogatások fejlődése elősegíti az új technológiai megoldások terjedését Lakossági és ipari fogyasztók esetében: Elektromos alkalmazások száma nő Földgáz kezd másodlagos forrássá válni A technológiai fejlesztések hatékonyság javuláshoz vezetnek 7
Európában a fogyasztás racionalizálásának eredményeként a növekedési trendek teljesen elválnak egymástól 2 Technológiai fejlődés Fogyasztás racionalizálása Termelés racionalizálása Okos mérés A válság ráerősít a trendek kettéválására Környezetvédelem % 320 300 280 GDP/fő Villamos energia felhasználás/fő Előrejelzés 260 240 CO 2 220 200 180 160 Tudatos fogyasztás Hatékony eszközök Pazarlás visszafogása 140 120 100 80 60 40 20 0 Forrás: EIU 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 8
A termelési struktúra a környezeti szempontból fenntartható irányba mozdul 3 Technológiai fejlődés Fogyasztás racionalizálása Termelés racionalizálása Az Európai Unió villamosenergiatermelésének változása 2008-hoz képest 1400 1200 1000 800 (TWh (Twh h) Új termelés Egyéb megújuló Szél Biomassza 600 400 200 0-200 -400-600 -800 2009 2015 2020 2025 2030 2035 Nettó termelés növekedés Kiváltandó termelés Víz Nukleáris Olaj Földgáz Szén Termelés összesen A gazdasági fenntarthatóság th tó kérdéses Forrás: IEA 9
A megújuló technológiák alapvetően a drágább villamosenergia-termelési módok közé tartoznak 3 Technológiai fejlődés Fogyasztás racionalizálása Termelés racionalizálása (EUR/MWh) 550 500 450 Tüzelőanyag OPEX CAPEX 543 200 178 150 100 50 37 42 52 52 63 68 78 84 104 89 57 Tőzsdei spot ár: 60-72 EUR/MWh 0 Nagy víz zerőmű (2 20 MW) Szén nerőmű (PCC) CCGT Atom merőmű Biogáz erőmű Kis víz zerőmű (2 MW) OCGT On n-shore szé élerőmű Biom massza erőmű Of ff-shore szé élerőmű Gá ázmotor Konc centrált nap perőmű Fotovo oltaikus Az új termelési struktúra kialakítása költséges, nem egyértelmű, hogy ki viselje a fellépő költségeket Forrás: eur-lex.europa.eu, KPMG elemzés
A közép-kelet-európai régió erőműveinek nagy része elavult, az élettartama végéhez közeledik 3 Technológiai fejlődés Fogyasztás racionalizálása Termelés racionalizálása A közép-kelet-európai régió erőműveinek kora A beruházások fő hajtóerői 80 000 70 000 60 000 (MW) Új földgáztüzelésű kapacitások Megújuló technológiák 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 <10 év 11-20 év 21-30 év >30 év Nukleáris kapacitások élettartam hosszabbítása Modernizálás Kapacitások cseréje Ellátásbiztonság Szén, lignit Olaj Földgáz Nukleáris Víz Egyéb megújuló Forrás: ENTSO-E System Adequacy Forecast 11
Az energiatermelés átalakítása hatalmas beruházási igényt támaszt Európában, különösen a közép-kelet-európai régióban 3 Technológiai fejlődés Fogyasztás racionalizálása Termelés racionalizálása A beruházások iránti igény magas Európában,. amelynek csaknem negyede a közép-kelet-európai régióban szükséges Elavult kapacitások azonosra cseréje 1,000 2,2 MW 780 MW 1,7 1,000 MW 2,000600 MW MW 2,000 MW 4102,200 MW 2,6 MW 34% 66% Új technológiára való átállás 1,100 MW 18,9 1,660 MW 800 MW 2,3007,9 MW 1,3 00 3,9 MW 3,7 5,2 650 400 16,9 430 MWMW1,000 MW 50 650MW 26 2,6 05 0,5 14 1,4 750 MW 750 MW 650 MW 5,4 0,8 500 MW 50,2 Összesen: 74 GW Az IEA előrejelzése szerint 2020-ig 500 milliárd EUR beruházásra van szükség az európai energiatermelő szektorba A közép-kelet-európai régió beruházásigénye á 120 milliárd EUR Forrás: IEA, UCTE, KPMG 12
A közép-kelet-európai régió beruházási igényének jelenleg csupán 25%-át fedik le a legjelentősebb energetikai vállalatok 3 Technológiai fejlődés Fogyasztás racionalizálása Termelés racionalizálása 2020-ig üzembe helyezendő legfontosabb erőművi beruházások* Nukleáris Lignit, szén Földgáz Víz Megújuló Beruházásigény CEZ AES RWE Enel E.On PKE ÖMV PGE SNN (MW) 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 10,4 mrd EUR 3,8 mrd EUR 3,6 mrd EUR 3,6 mrd EUR 1,2 mrd EUR 2,1 mrd EUR 0,7 mrd EUR 1,7 mrd EUR 2 mrd EUR Tervezett beruházás: 16,3 GW 30 mrd EUR Kitől várjuk a maradék 90 milliárd eurót? *publikusan elérhető információk alapján 13
Mindent egyszerre akarunk, így paradoxokban gondolkodunk Olcsó árak Stabil árak Olcsó árak Stabil árak Szabadpiaci verseny Megbízható ellátás Szabadpiaci verseny Megbízható ellátás Bővebb választék, jobb ellátás Alacsonyabb kibocsájtás Bővebb választék, jobb ellátás Alacsonyabb kibocsájtás Energia függetlenség Nukleáris mellőzése Energia függetlenség Nukleáris mellőzése Ah helyes prioritások itá meghatározása á elengedhetetlen tl 14
A közép-kelet-európai régió energiapiacába befektetők legfontosabb motivációi Ismérvek Motiváció Nagy stratégiai befektetők Vertikálisan integrált nagyvállalatok Stratégiai előnyök keresése Regionális/globális jelenlét Piaci pozíciók erősítése Földrajzi portfólió diverzifikálás Megtérülés Hazai feszültségek externalizálása Közepes méretű regionális szereplők Helyi jelenlét, helyismeret Projektfejlesztési j tapasztalat Finanszírozási problémák Kockázatvállalás Növekedés Pozíciószerzés Megtérülés Stabil beruházási környezet Portfólió szinergiák Pénzügyi befektetők Megtérülés keresése Kockázatvállalás Pusztán pénzügyi alapú döntés Megtérülés Pénzügyi portfólió diverzifikálása Stabil beruházási környezet 15
A további beruházások ösztönzéséhez stabil beruházási környezet kiépítése szükséges Ügyféligények Befektetők igénye Stabil szabályozási környezet További beruházások szükségessége Stabil beruházási környezet Kiszámítható piaci környezet Stabil gazdasági környezet 16
Stabil szabályozási környezet A stabil szabályozási környezet az ellátási lánc egyes szintjein A szabályozási környezet mutatószámok mentén vizsgálható Termelés Szállítá ás, elosztá ás Ellátásfolytonosság szabályozása Kereskedelem Szerződéses háttér Jogbiztonság Környezetvédelmi szabályozás Engedélyezés Megtérülés szabályozása Költségelismerés Ellátásbiztonság és ellátás stabilitás Meghatározott szabályozási időszak Kereskedelmi szabályozás Kikapcsolhatóság Fogyasztóvédelem Stabil piaci i viszonyok CAPEX jóváírás (Példa: hálózati tarifa szabályozás) á Ex post jóváírás Ex ante jóváírás A szabályozási időszak hossza 1 év 5 év Hatékonysági kritériumok Fogyasztóvédelem szabályozása Nem szabályozott Indirekt Indirekt Egyedileg meghatározott Bónusz-malusz rendszer Bónusz-malusz rendszer 17
Kiszámítható piaci környezet Keretrendszer Eredmények Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megszűnése Kisebb belépési korlátok Erőforrásokhoz való könnyebb hozzáférés Unbundling Kiszámíthatóság/tervezhetőség Transzparens energiatőzsde Hálózathoz való hozzáférés Határkeresztező t ő kapacitásokhoz való hozzáférés Árverseny PX Javuló szolgáltatások Gazdasági racionalitás Sok piaci i szereplő 18
Stabil gazdasági környezet Magyarország helyzete a régió 16 országához képest (Országok rangsora) Összesített pozíció Politikai környezet Makroökonómiai környezet Piaci lehetőségek Vállalkozásokkal szembeni politika Külföldi befektetőkkel szembeni politika Külkereskedelem és árfolyam szabályozás Adó politika Finanszírozási helyzet Munkaerő piac Infrastruktúra 1. 5. 12. 16. Forrás: EIU 2005-2009 2010-2014 19
A villamosenergia-ipar a technológiai K+F-en és gyártáson keresztül jelentős GDP növelő és munkahelyteremtő potenciállal rendelkezik A kutatás és fejlesztés erősödése nagyban összefügg a gazdaság növekedésével Magyarország nem használja ki a megújuló iparág munkahelyteremtő lehetőségét 350 300 250 % % 1600 1400 1200 CAGR +25% A villamosenergia-ipar tőkeintenzív iparág 200 1000 150 100 50 0 CAGR +10% CAGR +4% 800 600 400 200 0 CAGR -4% Dániában minden kétszázötvenedik ember, Németországban minden kétezredik ember dolgozik a szélenergia-iparban. iparban 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Kína GDP/fő változása 1 millió lakosra jutó szabadalom (Kína) Magyarországon csupán minden százezredik!? Magyarország GDP/fő változása 1 millió lakosra jutó szabadalom (Magyarország) Forrás: EWEA, Stróbl 20
A megújuló szektorban foglalkoztatottak száma már most is magas, további növekedés várható Szélerőmű Biomassza Naperőmű 179 500 168 500 135 800 105 400 10,3 84 300 8,0 6,4 13,6 147 800 120 300 96 100 4,9 4,0 3,2 5,6 122 700 95 000 65 100 40 000 0,5 0,8 1,2 1,5 2007 2010 2015 2020 2007 2010 2015 2020 2007 2010 2015 2020 foglalkoztatottak száma (fő) arány az áramtermelésből (%) Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 10. sz. 2009. p. 17.
Köszönöm a figyelmet! Ságodi Attila Partner, KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás KPMG Tanácsadó Kft. H-1139, Budapest, Váci út 99. Tel: +36 70 333 1466 E-mail: Attila.Sagodi@kpmg.hu GO HEADER & FOOTER TO EDIT THIS TEXT 11/24/2010 22