A természet hatalmas, az ember parányi.ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára. Szent-Györgyi Albert A Szolnoki Sportcentrum Kft. részvétele, szerepe a környezettudatos szemlélet kialakításában a szolnoki óvodákban és általános iskolákban. Készítette: Pocsai Imréné 2010. év
Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A környezeti nevelés során a gyerekeket/tanulókat fel kell készíteni a környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő illetve élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, és képessé tesz a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására és összefüggő rendszerben történő értelmezésére; - a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és a lehetséges megoldások megkeresése - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. Fontos, hogy az óvoda és az általános iskola is hozzájáruljon a gyermekek/ tanulók természet- és környezetbarát szemléletének megalapozásához, a természettel és környezettel szembeni felelős magatartásuk kialakításához. Környezettudatosságra történő folyamatos nevelés A környezettudatosságra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést vihet, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, formáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelős magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. A diákok más-más személyes élménnyel, tudással, tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvitel területén. Ezek megbeszélése, feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a témában minél alaposabban elmélyüljenek a tanulók úgy, hogy azt ne elméletnek, hanem a hétköznapi élet szerves részének tekintsék. Változatos tevékenységek
(projektek, csoportmunkák, vita stb.) segítségével komplex módon lehet a környezettudatos magatartás fontosságát tudatosítani. A környezeti nevelés során fontos, hogy a gyerekek ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti váltságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Környezeti nevelésünk célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet - s benne az emberi társadalom - harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A környezeti nevelésünk tartalma napjainkban kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a város óvodásai, általános iskolás tanulói a mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Céljaink a hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság területén a környezetért felelős aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszünk, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket (városi parkok, erdei iskola, témanap, múzeumi, állatkerti órák,), amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. A környezeti nevelését kiemelt feladatunknak tekintjük, hiszen a környezettudatos szemléletformálást egészen kisgyermek korban el kell kezdeni. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek olyan környezetben töltsék szabadidejüket, olyan mintával találkozzanak, amit később a nagybetűs életben felhasználhatnak, illetve tovább adhatnak. Bízunk benne, hogy a ma felnövő nemzedék már tudatosan, ennek szem előtt tartásával, az óvodában, iskolában kapott értékek felhasználásával alakítja, tervezi életét Gyermekünk elsősorban, a családból, azaz tőlünk vesz át magatartásmintákat, minket kérdez meg először, ha nem ért valamit. Nekünk kell nagyon odafigyelni, milyen példával járunk előttük, és mit válaszolunk feltett kérdéseire. Mindazt az értéket és szépséget, amit évmilliókon át a természet ránk hagyott, feladatunk megőrizni, védeni. Eközben kötelességünk fejlődni, az életünket jobbá tenni, a gazdálkodásunkat, a környezetünk védelmét és a másokért érzett felelősségünket egyszerre megvalósítani. Ez a fenntartható fejlődés. Ezt azonban magunknak is nap, mint nap tanulnunk kell, és annak érdekében, hogy a jövőben is így legyen, meg kell tanítanunk erre a gyermekeinket is. Minél előbb, annál jobb, és annál eredményesebb ez a törekvésünk. Most
kell elkezdeni, hogy tudásunkat, félelmeinket, vágyainkat, akár a legkisebbeknek is átadva, környezettudatos felnőttekké neveljük őket. Célunk továbbá az, hogy a gyerekek váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és értékelésére, a természet és ember alkotta értékek megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére, jogaik gyakorlására, alakuljon ki bennük vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten is legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Harcolunk azért is, hogy a kisiskolások órarendjében szerepeljen a természetismeret tantárgy, ahol tovább folytathatják a pedagógusok a természetes és épített környezet iránti felelősségérzet kialakítását, az ismeretek elmélyítésével, valamint sok-sok gyakorlati példa és tevékenység segítségével a kisdiákok körében. Rendezzenek rajzversenyeket, ahol pl. a gyermekek, bemutatják lakókörnyezetüket, gyümölcsöt, zöldséget visznek az órára, ahol megbeszélik mikor, hol terem, milyen fajta termés milyen vitamint tartalmaz, milyen formában fogyasztható. Az egészséges életmódhoz is adjanak tanácsot a nevelők. Amennyiben lehetséges, úgy minden iskola szervezzen nyári táborokat, a tanévben pedig erdei iskolát.. A diákok környezetvédelmi vetélkedőkön is részt vehetnek. Ezek az alkalmak a természeti környezet játékos megismerésén túl erősítik az osztályközösséget is. Az iskolák építsék be az egyes tantárgyakba a környezetvédelmet és az egészséges életmódra nevelést. A környezettudatosabb szemlélet kialakítására az alábbi módszerek kialakítását javasoljuk: - Tanári és nevelői munkaközösség felkészítése a környezeti nevelés megvalósítására. - Sok tanórán kívüli szabadidős program szervezése a természetben. - Törekedés az ökoiskola, ökoóvoda cím elnyerésére - A foglalkozásokon, tanórákon érintsék a természet, és a környezet egyes elemeit. - Lombot komposztáljanak, madáretetőket helyezzenek ki. - Önkéntes tevékenységeket vállalása a környezetvédelemben - A papírfelhasználás csökkentése számítógépes adatfeldolgozással. - Megemlékezés a környezetvédelmi világnapokról. - Parkrendezésben való részvétel. - A környezeti problémák megoldásába a szülőkkel együttesen kapcsolódjanak be a tanulók. - Rendszeresen mérjék a levegő és a víz minőségét környezetükben. - Az iskola egészségnapoknak is adjon helyt.. - Környezetvédelmi versenyeket rendezzenek a környék általános iskolásai, valamint óvodásai részére, ezzel is a környezet iránti felelősségre nevelve a gyerekeket. - Kis lépésekben megtanítani hogyan kell tudatosan együtt élni környezetünkkel, hogyan kell védeni azt, miközben nem mondunk le a csodálatos emberi felfedezések nyújtotta lehetőségről.
- Környezet- és természetvédelem oktatási eszközökkel való elősegítése, a fenntartható környezet fejlődésének elősegítése végett. Az intézményeket (óvodákat és iskolákat) szolgáltató intézménynek tekintjük, amely a gyermekekért van. A gyermek nem kicsinyített felnőtt! A gyermek saját életkorát megélni engedő intézményi légkört szeretnénk, ahol egyaránt jól érzi magát a gyermek és a felnőtt, ahol a társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapulnak; ahol a műveltség módszeres és irányított elsajátítása által kiformálódik a teljes ember. Arra vállalkozunk, hogy az intézmény alapfunkcióit figyelembe véve (személyiségformálás, értékközvetítés, képességfejlesztés) segítsük a gyermekkorukat boldoggá tenni. Olyan intézmény kialakításához szeretnénk hozzájárulni, ahol a gyermek is alkotó részese a tanítás - tanulás folyamatának, képes helyesen és okosan tanulni, felkeltik benne a tudás iránti vágyat, és hozzásegítik ahhoz, hogy megtalálja azt, amit felnőttként csinálni szeretne. Olyan személyiségek kialakulásának szeretnénk megvetni az alapjait, akik a társadalom javára közéleti tevékenységre, a nemzet számára hasznos munkára, elkötelezett, felelősségteljes gondolkodásra, a családjukban önzetlen, megértésen és szereteten alapuló szolgálatra képesek. Szolnok, 2010. Pocsai Imréné