A RELATÍV IGAZSÁG ÉS AZ IGAZSÁG RELATIVIZÁLÁSA TANULSÁGOK A NUKLEÁRIS ENERGETIKA TÖRTÉNETÉBŐL



Hasonló dokumentumok
A RELATÍV IGAZSÁG ÉS AZ IGAZSÁG

Összeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

2016. november 17. Budapest Volent Gábor biztonsági igazgató. Biztonsági kultúra és kommunikáció

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Nemzeti Nukleáris Kutatási Program

ÉVINDÍTÓ SA JTÓTÁ JÉKOZTATÓ OAH évindító sajtótájékoztató

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Vélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

A paksi kapacitás-fenntartási projekt bemutatása

A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

Paks I. folyamatirányító berendezéseinek rekonstrukciója

A végleges biztonsági jelentés, az időszakos biztonsági felülvizsgálat és az üzemidőhosszabbítás

Budapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

MET 7. Energia műhely

Atomerőművek biztonsága

Az AGNES-program. A program szükségessége

A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései

A hazai nukleáris kapacitás hosszú távú biztosítása

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...

Megalapozó tanulmány az NBSZ 9. kötethez kiadandó hegesztési útmutató előkészítéséhez

Nukleáris energetika

Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2013

Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben

A TECHNOLÓGIAI TERVEZÉS ÉS A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS KAPCSOLATA A ROBBANÁSVÉDELMI TERVEZÉS ÚJFAJTA MEGKÖZELÍTÉSE

2013. szeptember 17.

Kozkázatelemzés. A évre vonatkozó belső ellenőrzési tervhez. Hajdúhadház Város Önkormányzata és Intézményei, Polgármesteri Hivatala

Méréselmélet MI BSc 1

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításához. kábelek üzemzavari minősítő vizsgálata

A VVER-1200 gőzfejlesztők és a szekunderkör vízüzeme

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

HIVATALOS BÍRÁLÓI VÉLEMÉNY

Nukleáris energetika

A karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

TURBÓGENERÁTOR ÁLLÓRÉSZEK Élettartamának meghosszabbítása

Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.

Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése

Az Országos Atomenergia Hivatal évindító sajtótájékoztatója OAH évindító sajtótájékoztató 1

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

Látogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

Magyar joganyagok évi VII. törvény - a Paksi Atomerőmű kapacitásának fennt 2. oldal 2. Értelmező rendelkezések 2. E törvény alkalmazásában: a)

Engedély kiadás és a karbantartási-kivitelezési munkák gyakorlati tapasztalatai a Dunai Finomító tárolóterein

Magyarországi nukleáris reaktorok

AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSA KÖRÉBEN ELJÁRÓ FÜGGETLEN MŰSZAKI SZAKÉRTŐK MINŐSÍTÉSE

Tisztelettel üdvözlöm a kollégákat!

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

Mérés és modellezés 1

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

ELMŰ/ÉMÁSZ SZTENDERDRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA

A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk

Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2012

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban

Az energia ára Energetika és politika

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni

Szociális gondozó és szervező / PEFŐ

2015. évi VII. törvény

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Logisztikai szimulációs módszerek

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

Az Országos Atomenergia Hivatal évindító sajtótájékoztatója OAH évindító sajtótájékoztató 1

Atomerőművi dekontamináló berendezés gépész. Atomerőművi gépész

ATOMERŐMŰVEK VALÓSZÍNŰSÉGI BIZTONSÁGI ELEMZÉSE

Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben

A radioaktív hulladékokról

Az atomenergia jelenlegi szerepe. A 3+ generációs atomerőművek nukleáris biztonsági és környezeti aspektusai. Prof. Dr.

A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Hogyan válik a Lean a vállalati kultúra részévé?

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

TPM egy kicsit másképp Szollár Lajos, TPM Koordinátor

Biztosan tudja, hol folyik? Vízveszteség-felkutatás

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

Kivonat. a Nem megfelelőségek kezelése folyamatról IOP004_KIV_V03

A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása Előzetes környezeti tanulmány

C15-Kampányhosszabbítás a Paksi VVER-440-es blokkokban

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja

6. helyzetelemzés a március 11-i japán földrengés Fukushima Daiichi atomer


Autóipari beágyazott rendszerek. Kockázatelemzés

A határozat tárgyának részletes megnevezése

Ellenőrzés kialakulása

A paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0

I. Magyar Nagyjavítási Konferencia BorsodChem Zrt. Kazincbarcika március 8-9

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Rövid összefoglalás a munkáltató kártérítési felelősségéről a régi és a hatályos munkajogi szabályok tükrében szerző: dr. Szénási-Varga Nóra

Kivonat FSU204_KIV_V02. Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése.

LEGYEN VILÁGOSSÁG! A Paksi Atomerõmû Zrt. tájékoztatója

Átírás:

1 Előadás az MTA Műszaki Tudományok Osztálya 2014. június 19-i ülésén A RELATÍV IGAZSÁG ÉS AZ IGAZSÁG RELATIVIZÁLÁSA TANULSÁGOK A NUKLEÁRIS ENERGETIKA TÖRTÉNETÉBŐL Katona Tamás János /1/ Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Osztályülés! Köszönöm a megtisztelő lehetőséget, hogy az Akadémia Műszaki Tudományok Osztály előtt szólhatok az új atomerőmű-projekt előkészítéséről, aminek aktualitást az ad, hogy az előkészítés politikai fázisa bár politikai viták mindig lesznek lényegében lezárult, s kezdődik az előkészítés műszaki fázisa. /2/ Ilyenkor érdemes visszatekinteni a nukleáris energetika történetére, hogy tanuljunk a múltból, és morális tartást nyerjünk az előttünk álló feladatok elvégzéséhez, amit annak tudatában kell tennünk, hogy a technológiával együtt a tudást is átvegyük, hogy a nukleáris biztonságért a felelősséget önállóan vállalhassuk. Ez nem azonos a fejlesztő-tervező tudásával, de nem is sokban marad el attól. A tudás, ami a felelős üzemeltetéshez kell, nem relativizálható. /3/ Az új atomerőmű-projekt előkészítésének most következő színében, az eddigihez képest, amikor a politikai szereplők és módszerek dominálnak, a helyzet kategorikusan megváltozik. A jövőben a főszereplők a tudás hordozói: a tervezők, a szállító szakemberei, a megrendelő, a leendő üzemeltető szakemberei, s nem utolsó sorban az engedélyező hatóságok szakemberei. A módszer tudományos, a bizonyítottság vizsgálata. A kritérium az objektív valóságnak, a normáknak való megfelelés. A legfőbb prioritás a biztonság, mert ez a nukleáris energetika létfeltétele. A háttérben ott vannak persze a politikai aktorok, de a dolguk az, hogy szabályozott kereteket biztosítsanak a három főszereplő játékának, s nem az, hogy befolyásuk alá, hatáskörükbe vonják az igazság meghatározását. /4/ Ebben a szakaszban is számos veszéllyel és kihívással kell szembenézni. Ilyen a tudományos igazságok relativizálása a konszenzus és kompromisszum keresés során. A konszenzus a tudományos igazságok egyezményesen elfogadott halmaza. Ilyen a nukleáris biztonsági szabályozás. Ez megengedi a műszaki megoldások közötti választást. A létesítés előkészítése, az engedélyezés, sőt a létesítés során is a szállítónak, a megrendelőnek, és az engedélyezőnek számos esetben konszenzusra kell jutni a lehetséges és megfelelő műszaki megoldásokat illetően. Ugyanakkor kompromisszumokat is kell keresni a gazdasági érdekek, a finanszírozás, az ütemezés, a szakmai szempontok és a biztonság figyelembe vételével.

2 Előadás az MTA Műszaki Tudományok Osztálya 2014. június 19-i ülésén /5/ Vannak olyan veszélyek és kihívások is, amelyek a projekt társadalmi-gazdasági jelentőségéből erednek: 1. Nagysága és a megvalósítás keretei miatt a projekt az állam magas szintű intézményei hatáskörébe tartozik, s ezért kitett a politikai hatásoknak, különösen, ha a megvalósítás 12-15 éves időtartamára gondolunk. 2. A végrehajtók függenek a hierarchiától, ami nem baj, ha a hierarchia prioritásai megfelelőek (a biztonság szempontjából), ugyanakkor az állam szerepvállalása tompíthatja a végrehajtók felelősség-tudatát. (Japán példa!) /6/ 3. A meglévő tudás és rutin túlértékelődhet, ami hamis magabiztosságot adhat, de bekövetkezhet ennek az ellenkezője is, hogy a meglévő tudást alulértékelik a szállítóéval szemben. 4. A bonyolult szervezeti szempontok és kompetenciák akadályozhatják a komplex és integrált probléma-kezelést, teret nyerhet az informális döntés-hozatal, a kézi vezérlés, a csoportérdek. Ezek azért fontosak, mert a nukleáris energetika történelmét elemezve azt látjuk, hogy a műszaki problémák mellett a szervezeti és emberi hibák is kellettek az üzemzavarok, balesetek kialakulásához. /7/ A nagy tragédiáknál nem kevesebb tanulsága van a saját tapasztalatainknak, a Paksi Atomerőmű esetében felismert és kezelt biztonsági hiányoknak, s különösen a 2003. áprilisi 10-én a 2. blokkon történt súlyos üzemzavarnak. Ezt célszerű most felidézni, mert a történet tanulságai segítenek bennünket az új projektre való felkészülésben. /8/ A problémák gyökerét a PGV-440 típusú gőzfejlesztők tápvíz-elosztójának anyagválasztása képezte. A tápvíz-elosztó egy szénacél elem volt az ausztenites hőátadó csövek kötegében. Mintegy húsz év üzemidő után minden VVER-440 típusú erőműben tapasztalták a tápvízelosztó jelentős eróziós-korróziós károsodását. Az elosztókat cserélni kellett, ami a társerőművekben lényegében 1995-ig megtörtént. A jelenséget 1992-ben a Paksi Atomerőműben is észlelték és szisztematikusan monitorozni kezdték. A tápvíz-elosztó károsodásának nem volt közvetlen, akut biztonsági hatása, így mód volt a csere előkészítésére és optimális ütemezésére. /9/ Érdemes megjegyezni, hogy a PGV-440 gőzfejlesztők problémája nem különleges eset, sőt eltörpül a nyugati, PWR gőzfejlesztők öregedési problémáihoz képest, amelyeket csak a gőzfejlesztők immáron rutinszerű cseréjével lehet orvosolni. Az ilyen esetek általában sem zárhatók ki. A tervezés az adott kor technikai színvonalán történik, s előfordulhat, hogy a tervek megfelelőségét a későbbi üzemi tapasztalatok nem igazolják.

3 Előadás az MTA Műszaki Tudományok Osztálya 2014. június 19-i ülésén Az öregedési vagy konstrukciós problémákat a gondos üzemeltető felismeri, s szisztematikus állapotfelügyelettel, tudományosan megalapozott intézkedésekkel kezeli. Baj akkor lehet, ha az üzemeltető szervezet gondossága, és válasza a problémákra nem megfelelő. /10/ Számos példa van az intenzív öregedésre az anyag, a közeg és a stresszorok szerencsétlen együtthatása miatt. Ilyen az elhíresült Davis Besse reaktor-fedél, vagy a Mihamai Atomerőműben történt csőtörés esete. 2012-ben a belga reaktortartályokban felfedezett repedések okoztak nem kevés izgalmat. /11/ Különleges esetként, a közelmúlt felismerései közül pedig a paksi pihentető medencék hűtőkörében is felfedezett mikrobiológiai korróziót lehet említeni, amiről kiderült, hogy messze nem új, s nem csak egyedi, paksi jelenség. /12/ Visszatérve történetünkhöz, az, hogy miként jártunk el a tápvíz-elosztó esetében, jelentősen függött az adott időszakra jellemző helyzettől. Az 1992-2002 közötti időszak a biztonságnövelő intézkedések korszaka volt a Paksi Atomerőműben, ami rendkívüli figyelmet és ráfordításokat igénylő program volt. Ugyanekkor több, az üzembiztonságra és a gazdaságosságra hatással lévő korszerűsítés is napirenden volt, mint a turbina-kondenzátorok átcsövezése, a szekunder-kör vízüzemének módosítása, s a reaktor-védelmi rekonstrukció. Ezek mind fontos, de a biztonság szempontjából nem akut problémákat kezeltek, hasonlóan, mint a tápvíz-elosztó rekonstrukciója. Ezek az intézkedések versenyeztek a politikai változások által jelentősen befolyásolt vállalati térben, ahol a vezetői preferenciák, belső csoportérdekek, s komoly külső érdekek szerint rangsorolódtak, relatívvá váltak. Ezek a körülmények oda vezettek, hogy a tápvíz-elosztó cserék a körmére égtek az üzemeltetőnek, de versenyezve az idővel elkészültek. /13/ Minden későbbi baj oka ez a sietség volt. Azért, hogy ne kelljen a gőzfejlesztőkben a munkavégzéshez árnyékolást kiépíteni, dekontaminálták a gőzfejlesztők primerköri felületét, mert ez kevésbé időigényes volt az árnyékoláshoz képest. A dekontaminálás eltávolította felületeket passziváló réteget, onnan a primerköri bórsav hatására vasoxidok oldódtak ki, ami magnetit formájában a legmelegebb felületeken, azaz a fűtőelemeken lerakódott. A lerakódás az üzemanyag kazetták termohidraulikai paramétereit lerontotta, s a hőmérséklet-kotlátok betartásához csökkenteni kellett a reaktor-teljesítményt, ami rontotta termelési eredményeket. Következésképp az elszennyezett üzemanyagot célszerű volt megtisztítani. A Siemens, azaz a későbbi FRAMATOM németországi részlege dolgozta ki a technológiát, amelyet egy hét kazettát befogadó tisztító berendezésben sikeresen teszteltük.

/14/ Azért, hogy a teljes üzemanyag mennyiséget a legrövidebb idő alatt lehessen megtisztítani, egy nagy, harminc fűtőelem-kazettát befogadó berendezést rendeltünk. Mivel a tisztítás német és hazai felelősei is a kémiai technológia értői voltak, sem a tervezésnél, sem a rendszer üzemeltetésénél nem kezelték a harminc fűtőelem-kazetta hűtésének biztonsági aspektusait. Az inkriminált rendszer egy kettős falú mosótartály, amelybe a két fal között vezették be az oxálsavat, ez alul lépett be a fűtőelem-kötegeket tartalmazó belső térbe, ott a kötegeken keresztül felfelé áramolva a fedélen visszafordult, és lefelé áramolva kifolyt a kivezető csövön, megint alulról felfelé. Végeredményben olyan berendezés született, amely egyes üzemmódokban nem biztosította a kazetták hűtését, redundanciákkal nem rendelkezett, s amelyben nem alakulhatott ki természetes cirkuláció sem. A gyatra műszerezés miatt pedig nem lehetett a rendszerben zajló a folyamatokat ellenőrizni. /15/ A konstrukciós és üzemeltetési hibák a hűtés kimaradásához, az üzemanyag sérüléshez, INES 3. fokozatú súlyos üzemzavarhoz, a blokkon tartós üzemszünethez, bonyolult elhárítási folyamathoz, a sérült kazetták nagy gondot igénylő eltávolításához vezetett. Az üzemzavarnak minősített környezeti hatásai nem voltak, s a 2. blokk további üzemét, sőt üzemidő hosszabbítását befolyásoló következményei sem, hisz az üzemzavar az alapvető technológiától független, egyszeri tevékenység során következett be. 1 /16/ A helyzet kialakulásához vezető tényezők között első helyen a termelési érdek, a főjavítás minél rövidebb idő alatt történő végrehajtása, mint a biztonság iránt kevés empátiát mutató vezetés törekvése állt. A vezetőváltást követő átszervezés elbizonytalanította a szervezet működését. A portásokig lehatoló személyi változások bőrpapír-gyártó, szervilis attitűdöt vagy rezervált magatartást váltottak ki sokakban. A vezetés preferenciái is elvonták a szervezet figyelmét a valós műszaki problémáktól. A német vállalkozó tulajdonos-váltás és totális átszervezés után volt, s már elvesztette a Siemens korábbi nukleáris kompetenciáját. A paksi vezetés mégis túlértékelte a nagy FRAMATOM tudását, s alábecsülte a helyi hozzáértést, leszűkítve ennek mozgásterét. Figyelmen kívül hagyták a szakmai komplexitást, a tervet nem bírálták termohidraulikai szempontból, s nem látta azt az üzemeltetőt támogató tudományos intézmények egyike sem. 1 A 2. blokk üzemidő hosszabbításának biztonságára az sem hatna, ha az EU nem támogatná a sérült üzemanyag Oroszországba történő visszaszállítását, mert az EU zöldpolitikusok vélelmezik, ott azt nem megfelelően tárolnák. 4

Ehhez még hozzájárult az is, hogy ez a technológia az akkori szabályozás perifériáján, vagy jószerivel inkább azon kívül volt, ami korlátozta a hatóság formális lehetőségeit is. Itt nincs idő arra, hogy bemutassuk és elemezzük, de volt más, a sietség által okozott s az üzemanyag későbbi elszennyeződésével korrelálható esemény is a korábbi időszakban. /17/ A történet szomorú, de a mérleg mégis pozitív: A tanulságok levonása, a tapasztalatok feldolgozása, a szervezet működésének átgondolásához, s a szabályozás módosításával együtt egy új minőség és kultúra kialakulásához vezetett. Ez az új kultúra már az elhárítás során is megmutatkozott, s hat mind a mai napig. Erről az alapról kell indítani az új atomerőmű létesítésének műszaki előkészítését is. /18/ A történtekből számos, a jelenben is érvényes tanulságot lehet levonni: 1. Nem lehet kiiktatni a gazdasági vagy egyéb szempontokat, de ezek nem érvényesülhetnek a biztonság rovására. 2. Fatális következményekkel járhat, ha a szervezet működését, belső kapcsolatait, a döntési folyamatokat a presztízs és az alávetettség határozza meg. 3. A nukleáris biztonság tipikusan minden mindennel összefügg dolog. Nem érvényesülhetnek szeparált szakmai szempontok, csőlátás, vagy akár szakmai klikkek érdekei. /19/ 4. Nincs az a nagytekintélyű szállító, aki ne szorulna ellenőrzésre. 5. Nem lehet felelős vezető vagy végrehajtó, aki nem érti, vagy nem fogadja el a biztonsági követelmények szigorát, primátusát. 6. A biztonság jogi kérdés is, de nem jogászkodás. A biztonságnak érvényesülnie kell akkor is, ha egy felismert probléma kívül van az épp hatályos szabályozás körén. Fentiek azért fontosak, mert a jövőben is nehéz lesz elkerülni a konfliktusokat, hisz a nukleáris biztonság szigora gyakran szemben áll az egyéb érdekekkel. /20/ A biztonsági követelmények megértése nem triviális: Annak érdekében, hogy a társadalom az atomerőmű miatt csak jelentéktelen többlet-kockázatot legyen kénytelen elviselni, megköveteljük, hogy egy reaktorra vetítve a zónasérülés gyakorisága ne legyen nagyobb, mint 10-5 /év, a nagy korai kibocsátásé pedig 10-7 /év. Ez azt jelenti, hogy a tervezés alapjául olyan természeti események hatását kell tekinteni, amelyek előfordulási gyakorisága 10-4 -10-5 1/év. A technogén veszélyekre pedig a szűrési szint 10-7 /év, de az új atomerőmű esetében a legnagyobb légi jármű rázuhanását eleve feltesszük. /21/ Ezt a szigort elég nehéz az általános műveltség, a közismert ipari gyakorlat, vagy a józan parasztész, a hétköznapi tapasztalatok alapján felfogni. A kívülállók reakciója szélsőséges: van értetlenség a szigor láttán, van kételkedés a számmágiával szemben, s vannak, akik elvárják a nulla kockázatot. 5

Érteni kell, mit jelentenek ezek a negatív hatványkitevős számok. A 10-4 /év azt jelenti, hogy egyszer tízezer év alatt biztosan előfordul az adott esemény. Az idő érzékeltetésére pedig szolgáljon, hogy tízezer évvel ezelőtt volt a legutóbbi jégkorszak. A 10-7 /évnek megfelelő tízmillió év pedig olyan időtávlat, amikor a Himalája kialakult. A NASA szerint a 40 m átmérőjű Tunguz meteornál némileg nagyobb, a Gizai Piramissal azonos méretű objektumból mintegy húszezer van a Föld közelében, s átlagosan tizenhárom-ezer évente, azaz nagyjából 10-4 /év gyakorisággal következhet be kollízió a Földdel, aminek romboló hatása tízezer hirosimai bomba hatásával egyenértékű. Ennek a veszélynek a gyakorisága egyenlő a nagy kibocsátás éves gyakoriságával, ha ezer reaktor üzemelne a Földön: 10 3 reaktor * 10-7 /év. (Most 435 reaktor üzemel). /22/ A rendkívüli kis gyakoriságok megnyugtatóak, de a véletlen események természete olyan, hogy akár ebben a pillanatban is bekövetkezhetnek. Valódi megnyugvást csak az adhat, ha mindent megtesszük a biztonság érdekében, s hogy ez eredményes lehet, mutatja a számos, földrengést, hurrikánt, tornádót és áradást túlélt atomerőmű példája. /23/ Tévedés lenne azt hinni, hogy nálunk nincsenek veszélyek. /24/ Nyilvánvaló, hogy az ilyen kis valószínűségű események és hatásaik jellemzése a tudományos megismerés határait jelentik. S itt alapvető ismeretelméleti problémákkal kell szembesülnünk. A rendkívül kis valószínűségű események jellemzése nem csak megfigyeléseken, kísérleteken alapul, hanem tudományos módszerekkel feltárt összefüggések, törvényszerűségek rendszerén, az ezekre épült modelleken. Jelentős episztemikus és aleatorikus bizonytalanságok vannak. E modellek adekvát voltát nehéz tesztekkel ellenőrizni, sok esetben a bizonyítás csak post-event lehetséges. Mivel a kis valószínűségek a megismerés határait jelentik, elég nehéz konszenzust kialakítani, hisz az új szemben állhat a konvenciókkal. (Ezt is tapasztalhattuk Fukushima esetében.) A biztonság alapját képező tudományos igazságok, módszerek természetüknél fogva objektívak s egyben relatívak is, ahogy a TMI baleset és a fukushimai katasztrófa bizonyítja. /25/ Ám ha arra várnánk, hogy száz százalékos bizonyosságot szerezzünk például a klímaváltozás várható hatásairól, akkor ez minden fejlődést megakadályozna, s mégsem érnénk el zéró kockázatot. Ezért rendkívül fontos, hogy tudományos konszenzus alakuljon ki arról, hogy a jelen tudás és technika színvonalán mit kell figyelembe venni az atomerőmű tervezésénél. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy ezek az ismeretek drámaian változhatnak, s késznek kell lenni ezek kezelésére. 6

/26/ S elértünk oda, hogy bizonyos következtetéseket tegyünk: Az atomerőmű tervezésénél nem elég a hétköznapi józan észre hivatkozni, s nem elég a szokványos ipari gyakorlatra jellemző gondosság. A rendkívül kis valószínűségű eseményekre kell felkészülni! Az atomerőmű biztonságos voltát nem könnyű belátni. A civil ellenőrzés lehetősége korlátos, de fontos szerepe van a törvényes eljárások ellenőrzése, a biztonsággal ellentétes érdekek háttérbe szorítása terén. A civil ellenőrzés korlátai miatt óriási a mérnökök, tudósok felelőssége. /27/ A tudós, a mérnök tevékenysége a társadalmi-kulturális közegben s meghatározott struktúrákban zajlik, gazdasági, politikai hatásoknak kitett. Elkerülhetetlen, hogy az érdekek között kompromisszumokra kényszerüljenek a szakemberek. El kell érnünk, hogy a kompromisszumok ne a biztonság és a magas műszaki színvonal rovására jöjjenek létre. Nincs szállítói és megrendelői igazság a biztonság tekintetében. A biztonságot a szisztematikus felkészülés és a megfelelő hazai szakmai kapacitások megteremtése és helyzetbe hozása szolgálja, mert döntő szerepe van az emberi, szervezeti tényezőnek. /28/ Mindezek tudatában cselekedve lehetünk felelős létesítői, üzemeltetői, haszonélvezői az új atomerőműnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 7