A RELATÍV IGAZSÁG ÉS AZ IGAZSÁG

Átírás

1 A RELATÍV IGAZSÁG ÉS AZ IGAZSÁG RELATIVIZÁLÁSA - TANULSÁGOK A NUKLEÁRIS ENERGETIKA TÖRTÉNETÉBŐL Katona Tamás János

2 2 A nukleáris energetika történetének tanulságai Tanulmányozni kell a nukleáris energetika történetét, hogy tanuljunk a múltból és morális tartást is nyerjünk az előttünk álló feladatokat elvégezéséhez. Magyarország akkor lehet az új nukleáris technológia befogadója, ha technológiával együtt a tudást is átvesszük, hogy a nukleáris biztonságért a felelősséget önállóan vállalhassuk. Ez nem azonos a fejlesztő-tervező tudásával, de nem is sokban marad el. Az a tudás, ami a felelős üzemeltetéshez kell, nem relativizálható.

3 3 A projekt előkészítésének előttünk álló, második szakasza A főszereplők a tudás hordozói: a fejlesztő-tervező, a szállító szakemberei, a megrendelő és a leendő üzemeltető szakemberei az engedélyező hatóságok szakemberei. A módszer: tudományos, a bizonyítottság vizsgálata. A kritérium: az objektív valóságnak, a normáknak való megfelelés. A legfőbb prioritás a biztonság, mert ez a nukleáris energetika létfeltétele. A politikai aktorok dolga az, hogy szabályozott kereteket biztosítsanak a három főszereplő játékának, s nem az, hogy hatáskörükbe vonják az igazság meghatározását.

4 4 Veszélyek és kihívások: Konszenzus és kompromisszum - az igazság relativizálása A konszenzus a tudományos igazságok egyezményesen elfogadott halmaza. Ilyen a nukleáris biztonsági szabályozás, de az lehetőséget ad a választásra a megoldások között. A szállítónak, a megrendelőnek és az engedélyezőnek konszenzusra kell jutni a lehetséges és megfelelő műszaki megoldásokat illetően. Kompromisszumokat is kell keresni az eltérő érdekek (gazdasági, ütemezési, szakmai) figyelembe vételével.

5 5 Veszélyek és kihívások: a projekt társadalmi-gazdasági jelentősége okán Erőteljes állami felügyelet kitettség a természeténél fogva változékony politikának, különös tekintettel a projekt előkészítés-megvalósítás évére. A végrehajtók függenek a hierarchiától, ami nem baj, ha a hierarchia prioritásai megfelelőek (a biztonság szempontjából), ugyanakkor az állam szerepvállalása tompíthatja a végrehajtók felelősségtudatát. (Japán példa!)

6 6 Veszélyek és kihívások: társadalmi és szervezeti sajátosságok A meglévő tudás és rutin túlértékelődhet, ami hamis magabiztosságot adhat, de bekövetkezhet ennek az ellenkezője is, hogy a meglévő tudást alulértékelik a szállítóéval szemben. A bonyolult szervezeti szempontok és kompetenciák akadályozhatják a komplex és integrált probléma-kezelést, teret nyerhet az informális döntés-hozatal, a kézi vezérlés, csoportérdek. Mindezek azért fontosak, mert a nukleáris energetika történelmét elemezve azt látjuk, hogy a műszaki problémák mellett a szervezeti és emberi hibák is kellettek az üzemzavarok, balesetek kialakulásához.

7 7 Nézzünk a múltba, hogy tanuljunk a jövőre A nagy tragédiáknál nem kevesebb tanulsága van a saját tapasztalatainknak, a Paksi Atomerőmű esetében felismert és kezelt biztonsági hiányoknak, s különösen a áprilisi 10-én a 2. blokkon történt súlyos üzemzavarnak. Ezt célszerű most felidézni, mert a történet tanulságai mindenképp segítenek bennünket az új projektre való felkészülésben.

8 8 A VVER-440/213 PGV-440 gőzfejlesztő tápvíz-elosztó eróziós-korróziós károsodása A hőátadó csövek és kollektor: 08Ch18N10T A köpeny és a tápvíz-elosztó: 22K A problémát 1992-ben felismertük módszeres állapotellenőrzés indult. Mivel akut biztonsági hatása a dolognak nem volt, lehetőség volt a csere optimális ütemezésére.

9 9 Egyedi dolog-e és okozhat-e ez meglepetést? A PGV-440 gőzfejlesztők problémája nem különleges eset, sőt eltörpül a nyugati, PWR gőzfejlesztők öregedési problémáihoz képest. Az öregedés, a szerkezeteké és az ismereteinké egyaránt természetes jelenség, amit szakmailag helyesen lehet és kell kezelni. Baj akkor lehet, ha az üzemeltető szervezet gondossága, és válasza a problémákra nem megfelelő.

10 10 Pééldák az öregedési problémákra ( nagy durranások ) Mihama 3 csőtörés (szekunder-kör!) Davis- Besse reaktorfedél 2012-ben a belga reaktortartályokban felfedezett repedések okoztak nem kevés izgalmat.

11 11 Vannak különleges esetek mikrobiológiai korrózió, szulfát redukáló baktériumok

12 12 A tápvíz-elosztó probléma kezelését az adott időszak ( ) körülményei határozták meg Ez a biztonságnövelő intézkedések korszaka, ami rendkívüli figyelmet és ráfordításokat igénylő program volt. Ugyanekkor számos fontos rekonstrukció (kondenzátor átcsövezés + szekunder-köri magas ph-jú vízüzem, reaktorvédelmi rekonstrukció, tápvízelosztó csere) versenyzett a megvalósításért. Ezek a mögöttük lévő érdekek szerint rangsorolódtak és ütemeződtek, relatívvá váltak. A tápvíz elosztó rekonstrukció az üzemeltető körmére égett, de versenyezve az idővel elkészült.

13 13 A tápvízelosztó csere és következményei Minden baj okozója a sietség volt: Dekontaminálták a gőzfejlesztőket, hogy árnyékolás nélkül, minél gyorsabban lehessen a cseréket végrehajtani. Ez termelési érdek volt. A dekontaminálás eltávolította a passziváló réteget, onnan a primerköri bórsav hatására vasoxidok oldódtak ki, ami lerakódott magnetit formájában a fűtőelemek felületén, rontva azok termohidraulikai tulajdonságait, a hőmérséklet korlátok betartásához csökkenteni kellett a reaktor-teljesítményt termelési veszteség! A fűtőelemeket meg kellett tisztítani, amihez a (Siemens)FRAMATOM megfelelő kémiai technológiát fejlesztett ki, amelyet teszteltünk egy hét kazettát befogadó mosó-rendszerben

14 14 A 30 kazettás mosótartály kettős falú, vegytisztításra tervezett rendszer a két fal között vezették be az oxálsavat, ami alul lép be a fűtőelem-kötegekbe és azokon keresztül felfelé áramlik, a fedélen visszafordul, és lefelé áramolva kifolyik a kivezető csövön át alulról felfelé, a terv áramlástani okokból és a redundanciák híján nem biztosíthatta a kazetták megbízható és elégséges hűtését minden üzemmódban, nem alakulhatott ki természetes cirkuláció, a hiányos műszerezés miatt nem lehetett ellenőrizni a folyamatokat

15 15 Az üzemzavar várakozó üzemmódban a 250 m 3 /h teljesítményű mosó szivattyú helyett egy 20 m 3 /h teljesítményű szivattyúra kapcsoltak át, a hűtés elégtelensége miatt gőzbuborék keletkezett, ami blokkolta az áramlást, túlhevülés, a fedél megnyitása, hideg víz beáramlása, üzemanyag sérülés, bonyolult elhárítási műveletek, sérült üzemanyag-kezelés, tartós üzemszünet, nincs minősített környezeti hatás, s nincs hatással a további üzemeltetés biztonságára

16 16 Az üzemzavarhoz vezető körülmények Termelési verseny, minél rövidebb blokkleállások. A biztonság iránti empátia hiánya a vezetésben. Átszervezések, vezetőváltások minden szinten, szervezeti-működési bizonytalanságok. A portásokig lehatoló személyi változások bőrpapírgyártó, szervilis attitűdöt vagy rezervált magatartást váltottak ki sokakban. (Vezetői elvárások készséges alátámasztása műszaki érvekkel.) A nagy FRAMATOM tudásának túlértékelése, alábecsülve a helyi és hazai hozzáértést. A komplexitás figyelmen kívül hagyása. Fehér folt a szabályozásban. A rossz döntések okai: Performance Improvement International MIT seminar, 1994

17 17 A történet szomorú, de a mérleg pozitív A tanulságok levonása, a tapasztalatok feldolgozása, a szervezet működésének átgondolásához, s ez a szabályozás módosításával együtt egy új minőség és kultúra kialakulásához vezetett, ami már az elhárítás során is megmutatkozott, s hat mind a mai napig. Erről az alapról kell indítani az új blokkok létesítésének műszaki előkészítését.

18 18 Üzenetek a mának Nem lehet kiiktatni a gazdasági vagy egyéb szempontokat, de kompromisszum nem jöhet létre a biztonság rovására. Fatális következményekkel járhat, ha a szervezet működését, belső kapcsolatait, a döntési folyamatokat a presztízs és az alávetettség, a szervilizmus határozza meg. A nukleáris biztonság tipikusan minden mindennel összefügg dolog. Nem érvényesülhetnek szeparált szakmai szempontok, csőlátás, vagy akár szakmai klikkek érdekei.

19 19 Üzenetek a mának Nincs az a nagytekintélyű szállító, aki ne szorulna ellenőrzésre. Nem lehet felelős vezető vagy végrehajtó, aki nem érti vagy nem fogadja el a biztonsági követelmények szigorát, primátusát. A biztonság jogi kérdés is, de nem jogászkodás. A biztonságnak érvényesülnie kell akkor is, ha egy felismert probléma kívül van az épp hatályos szabályozás körén. Ezek a tapasztalatok azért fontosak, mert a jövőben is nehéz lesz elkerülni a konfliktusokat, hisz a nukleáris biztonság szigora gyakran szemben áll az egyéb érdekekkel, s a biztonsági követelmények megértése nem triviális.

20 20 A biztonsági követelmények megértése nem triviális Alapkövetelmény: a társadalom a nukleáris erőmű miatt csak jelentéktelen mértékű (0,1%) többletkockázatot legyen kénytelen elviselni. Ezt úgy biztosíthatjuk, hogy a zónasérülés gyakoriságát 10-5 /év, a nagy korai kibocsátásét pedig 10-7 /év értékben korlátozzuk (egy reaktorra vonatkoztatva). Ez azt jelenti, hogy a tervezés alapjául olyan természeti események hatását kell tekinteni, amely események előfordulási gyakorisága /év. A technogén veszélyekre a szűrési szint 10-7 /év, de a legnagyobb légi jármű atomerőműre való rázuhanását az új erőmű esetében posztuláljuk.

21 21 Megáll a józan parasztész! Ezt a szigort elég nehéz az általános műveltség, a közismert ipari gyakorlat, vagy a józan parasztész alapján felfogni. A 10-4 /év azt jelenti, hogy egyszer tízezer év alatt biztosan előfordul az adott esemény. Tízezer éve volt a legutóbbi jégkorszak. A NASA szerint a Gizai Piramissal azonos méretű objektumból a Föld közelében mintegy húszezer van, s átlagosan tizenhárom-ezer évente, azaz 10-4 /év gyakorisággal következhet be kollízió a Földdel (hatás tízezer hirosimai bomba). Ennek a veszélynek a gyakorisága a nagy kibocsátás gyakoriságával egyenlő, ha ezer reaktor üzemelne a Földön: 10 3 reaktor * 10-7 /év. (Most 435 reaktor üzemel).

22 22 A rendkívüli kis gyakoriságok megnyugtatóak, de a véletlen események természete olyan, hogy akár ebben a pillanatban is bekövetkezhetnek. Valódi megnyugvást csak az adhat, ha mindent megtesszük a biztonság érdekében. Ez eredményes lehet, mutatja a számos, földrengést, hurrikánt, tornádót és áradást túlélt atomerőmű példája. Tévedés, hogy nálunk nincsenek veszélyek előtt két évtized telt el úgy, hogy egy atomerőmű sem állt le Japánban földrengés miatt, aztán jött a drámák évtizede 2001.IX.11. Onagawa AE 2005 Shika AE 2007 Kashiwazaki- Kariwa 2007 Fukushima márc. North-Anna, aug. Sandy japán blokk túlélte a földrengést komoly sérülés nélkül de volt Jeanne 2004, Katrina 2005, Irene 2011

23 23 Nálunk ilyen nem történhet!? márciusában 165 km/h szélsebesség a Kabhegyen Magyarország területe gyenge-közepes szeizmicitású

24 24 Alapvető ismeretelméleti problémák A rendkívül kis valószínűségű események jellemzése a tudományos megismerés határait jelentik. Ez nem csak megfigyeléseken, kísérleteken alapul, hanem tudományos módszerekkel feltárt összefüggések, törvényszerűségek rendszerén, az ezekre épült modelleken. E modellek adekvát voltát nehéz tesztekkel ellenőrizni, sok esetben a bizonyítás post-event lehetséges. Mivel a kis valószínűségek a megismerés határait jelentik, elég nehéz konszenzust kialkítani, hisz az új szemben állhat a tudományos közfelfogással. (Fukushima) A biztonság alapját képező tudományos igazságok, módszerek abszolútak, mert helyesen tükrözik vissza a valóságot, s egyben relatívak mert soha sem teljesek és nem örökérvényűek (TMI, Fukushima).

25 25 Tenni vagy nem tenni? Ha arra várnánk, hogy száz százalékos bizonyosságot szerezzünk például a klímaváltozás várható hatásairól, ahogy a zöldek javasolják, akkor ez minden fejlődést megakadályozna, s mégsem érnénk el zéró kockázatot. Ezért fontos, hogy a tudományos konszenzus alakuljon ki arról, mit szükséges és mit elégséges egy atomerőmű tervezésénél figyelembe venni. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy ezek az ismeretek nem örökérvényűek, drámaian változhatnak, s késznek kell lenni ezek kezelésére.

26 26 Következtetések Az atomerőmű tervezésénél nem elég a hétköznapi józan észre hivatkozni, s nem elég a szokványos ipari gyakorlatra jellemző gondosság. A rendkívül kis valószínűségű eseményekre kell felkészülni! Az atomerőmű biztonságos voltát nem könnyű belátni. A civil ellenőrzés lehetősége korlátos, de fontos akkor, ha a törvényes keretek csorbításáról, a biztonsággal ellentétes érdekek előre töréséről lenne szó. A civil ellenőrzés korlátai miatt óriási a mérnökök, tudósok felelőssége.

27 27 Következtetések A tudós, a mérnök tevékenysége a társadalmi-kulturális közegben s meghatározott struktúrákban zajlik, gazdasági, politikai hatásoknak kitett. Elkerülhetetlen, hogy a szempontok és érdekek között kompromisszumokra kényszerüljenek a szakemberek. El kell érnünk, hogy a kompromisszumok ne a biztonság és a magas műszaki színvonal rovására jöjjenek létre. Nincs szállítói és megrendelői igazság a biztonság tekintetében. A biztonságot a szisztematikus felkészülés és a megfelelő hazai szakmai kapacitások megteremtése és helyzetbe hozása szolgálja, mert döntő szerepe van az emberi, szervezeti tényezőnek.

28 28 Zárszó Mindezek tudatában cselekedve lehetünk felelős létesítői, üzemeltetői, és haszonélvezői az új atomerőműnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!