Konvektív hıtranszport CFD vizsgálata

Hasonló dokumentumok
Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről

VVER-440 ÜZEMANYAG-KAZETTÁKBAN LEJÁTSZÓDÓ HŰTŐKÖZEG-KEVEREDÉS MODELLEZÉSE A CFX KÓD SEGÍTSÉGÉVEL. Ph.D. tézisfüzet TÓTH SÁNDOR

VVER-440 kazettafej modell előzetes validációs számításai

CFD vizsgálatok az ALLEGRO kerámia kazetta belső szubcsatornájára

VVER-440 ÜZEMANYAG-KAZETTÁKBAN LEJÁTSZÓDÓ HŰTŐKÖZEG-KEVEREDÉS MODELLEZÉSE A CFX KÓD SEGÍTSÉGÉVEL. Ph.D. értekezés TÓTH SÁNDOR

CFX számítások a BME NTI-ben

Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben

Írja fel az általános transzportegyenlet integrál alakban! Definiálja a konvektív és konduktív fluxus fogalmát!

SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID

Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével

BME HDS CFD Tanszéki beszámoló

Az ALLEGRO gyors reaktor kerámia kazettájának vizsgálata CFD módszerrel. TDK dolgozat

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE

Bordázott csatornában kialakuló áramlás vizsgálata

Gázturbina égő szimulációja CFD segítségével

Az ALLEGRO reaktor kerámia kazetta sarok régiójának CFD vizsgálata

Turbulens áramlás modellezése háromszög elrendezésű csőkötegben

Hő- és áramlástani feladatok numerikus modellezése

Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik.

Technikai áttekintés SimDay H. Tóth Zsolt FEA üzletág igazgató

Numerikus szimuláció a városklíma vizsgálatokban

A diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása

Az SCWR-FQT tesztszakaszának CFD analízise: a be- és kilépő rész vizsgálata

A CFD elemzés minőségéről és megbízhatóságáról. Modell fejlesztési folyamata. A közelítési rendszer. Dr. Kristóf Gergely Október 11.

Gazdaságosabb üzemanyag és üzemanyag ciklus a paksi reaktorok növelt teljesítményén

Forrócsatorna számítások a csatolt KIKO3D- COBRA kóddal az új blokkok biztonsági elemzéseihez

MERVAY BENCE TDK DOLGOZAT

Szennyezőanyagok terjedésének numerikus szimulációja, MISKAM célszoftver

Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése

Large Eddy Simulation FLUENT rendszerben, alkalmazás bordázott csatorna számítására

Xe- és Sm-mérgezettség üzemviteli vonatkozásai

Folyami hidrodinamikai modellezés

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)

KORSZERŐ ÁRAMLÁSMÉRÉS 1. - Dr. Vad János docens Általános áramlásmérési blokk: páratlan okt. h. kedd

Overset mesh módszer alkalmazása ANSYS Fluent-ben

Térfogatáram hagyományos mérése

Áramlástan kidolgozott 2016

Írja fel az általános transzportegyenlet integrál alakban! Definiálja a konvektív és konduktív fluxus fogalmát!

Turbulencia és modellezése. lohasz [at] ara.bme.hu. Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt

Perturbációk elméleti és kísérleti vizsgálata a BME Oktatóreaktorán

SCWR ÜZEMANYAGBAN LEJÁTSZÓDÓ TERMOHIDRAULIKAI FOLYAMATOK MODELLEZÉSE AZ ANSYS CFX 10.0 KÓDDAL

Kapcsolt aeroakusztika számítások

ÁRAMLÁSTANI MÉRÉSTECHNIKA. Dr. Vad János

Biomechanika előadás: Háromdimenziós véráramlástani szimulációk

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

7. KÜLÖNLEGES ÁRAMLÁSMÉRİK

LEVEGŐZTETETT HOMOKFOGÓK KERESZTMETSZETI VIZSGÁLATA NUMERIKUS ÁRAMLÁSTANI SZIMULÁCIÓVAL

6. TURBULENS MODELLEZÉS A CFD-BEN

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Tar Dániel, Baranyai Gábor, Ézsöl György

A teljesítménysűrűség térbeli eloszlása

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Lemez- és gerendaalapok méretezése

Áramlástechnikai mérések

A planetáris határréteg szerkezete

ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola, Környezetfizika program MTA ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport

ALLEGRO gázhűtésű gyorsreaktor CATHARE termohidraulikai rendszerkódú számításai

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

Termikus interface anyag teszter szimulációja MATLAB-ban

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához

Modern Fizika Labor Fizika BSC

AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi.

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév

Turbulencia és modellezése I.

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz.

A talajok összenyomódásának vizsgálata

MISKAM gyakorlat december 4. Beadandó az Áramlások modellezése környezetvédelemben c. tantárgyhoz. Titkay Dóra - CBAGKH

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Pelletek térfogatának meghatározása Bayes-i analízissel

A planetáris határréteg szerkezete. Tartalom

Changes of heat transfer coefficient of the flow in T- shape depending on several numerical methods and simulation models

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások

CFD alkalmazási lehetıségei a Mátrai Erımőnél Elıadás. Budapest, BME CFD workshop május 11. Egyed Antal

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

HÍD METSZET ÁRAMLÁSTANI VIZSGÁLATA NAGY-ÖRVÉNY SZIMULÁCIÓVAL

A planetáris határréteg szerkezete

Fluid-structure interaction (FSI)

A hidrosztatika alapegyenlete vektoriális alakban: p = ρg (1.0.1) ρgds (1.0.2)

AZ ÁRAMLÁSTAN VÁLOGATOTT FEJEZETEI - ÁRAMLÁSMÉRÉS. Dr. Vad János docens

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

BMEGEÁTAT01-AKM1 ÁRAMLÁSTAN (DR.SUDA-J.M.) 2.FAKZH AELAB (90MIN) 18:45H

Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0

MERVAY BENCE TDK DOLGOZAT

DIFFERENCIAEGYENLETEK

Konzulensek: Czeglédi Ádám Dr. Bojtár Imre

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

KORSZERŰ ÁRAMLÁSMÉRÉS I. BMEGEÁTAM13

Látogatás a BGU-n: jégkorszakokról a sivatagban

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Meteorológiai előrejelzések

Ipari és kutatási területek Dr. Veress Árpád,

Átírás:

Konvektív hıtranszport CFD vizsgálata Tóth Sándor, egyetemi adunktus BME, Nukleáris Technikai Intézet Áramlások numerikus modellezése 2., 211. április 7.

Tartalom Elméleti bevezetı Üzemanyag-kazetták termohidraulikáának vizsgálata T-idomban kialakuló termikus keveredés 2

Elméleti bevezetı 3

Konvektív hıtranszportot leíró RANS egyenletrendszer Kontinuitási egyenlet (összenyomható közegekre): ρ + t ( ρu ) x = Impulzusegyenletek (Reynolds-átlagolt Navier-Stokes egyenletek): ( ρu ) ( ρuiu ) τi ( ρu' iu' ) t Idıbeli megváltozás i + Idıbeli megváltozás x Konvektív transzport Konvektív tag = x Molekuláris transzport x Turbulens transzport p x i Nyomásgradiens + S U i Forrástag Viszkózus-feszültségek számítása: Ui i µ τ = x U + x i 2 3 U µ x i i δ i ρ: sőrőség U : sebességkomponensek τ i : viszkózus-feszültségek ρu' Reynolds-feszültségek i u' : p: nyomás µ: dinamikai viszkozitás 4

Konvektív hıtranszportot leíró RANS egyenletrendszer Energiaegyenlet: ( ρh ) ( ρu h ) T ( ρu' h' ) t Idıbeli megváltozás + x Konvektív transzport = x λ x Molekuláris transzport x Turbulens transzport + Φ i Disszipáció + S h Forrástag Állapotegyenletek: p = p( ρ,t ) h = h( ρ,t ) Φ Például ideális gázok esetén: p = h = C ρrt p T i = τ i U x i ρu' i u' U x i h: entalpia λ: hıvezetési tényezı T: hımérséklet -ρu' h' Reynolds-fluxusok R specifikus gázállandó Cp állandó nyomáson mért fahı 5

Konvektív hıtranszportot leíró Ismeretlenek: RANS egyenletrendszer U, p, h,t, ρ, u' i u', u' h' (7 egyenlet, 16 ismeretlen, ha µ, λ, C p állandó) Egyenletrendszer lezárása: Reynolds-feszültségek számítása: u' i u' u' u' i u' h' U ν = t x νt = Pr t h x i U + x i 2 3 kδ i parciális differenciálegyenletek megoldásaként adódnak Reynoldsfeszültség modellek esetén ν t, k turbulenciamodellekbıl számítható Reynolds-fluxusok számítása: (örvényviszkozitás modellek esetén) ν t : örvényviszkozitás k: turbulens kinetikus energia Pr t : turbulens Prandtl-szám 6

Felhatóerı figyelembevétele a NSegyenletekben - A felhatóerı hatása nem hanyagolható el, ha: 3 L βg T Gr/Re 2 1 Gr = 2 ν Re = - A felhatóerıt leíró forrástag számítása, ha a sőrőség változását valamennyi egyenletben figyelembe vesszük: LU ν S = (ρ ρ U Z )g - A felhatóerıt leíró forrástag számítása a Boussinesq modell esetén: A z-irányú NS-egyenlet forrástagától eltekintve valamennyi egyenletben állandó sőrőséget (ρ ) tételezünk fel. A forrástagban a sőrőséget a hımérséklet lineáris függvényének tekintük. S = ρgβ(t T ) U Z Érvényes, ha a sőrőségváltozás kicsi: (ρ ρ )/ << 1 ρ g: nehézségi gyorsulás β: térfogati hıtágulási együttható 7

VVER-44 üzemanyag-kazetták termohidraulikáának vizsgálata 8

Hımérséklet-mérés termoelemmel Bevezetés A hőtıközeg térfogati forrása nem megengedett [kw] VVER-44 kazetta A korlát telesülését igazolni kell és a kampány során folyamatos monitorozás szükséges (szubcsatorna kódok) Zónamonitorozás: 21 kazetta felett hımérsékletmérés A hımérsékletmérések alapán a korlátozott ellemzık számítása VVER-44 zóna 9

Bevezetés 1 T TC [ C],5 -,5-1,16,12,8,4 1% 12,2 5% 12,2 5% 12,3 1% 12,3 18. 19. 2. 21. 22. Kampány 12,2 mm r.o. 12,3 mm r.o. T TC =, 66 C σ =, 57 C T TC -3,9-3,3-2,7-2,1-1,5 -,9 -,3,3,9 1,5 2,1 2,7 3,3 3,9 T TC T TC [ C] = T TC _ M T T TC = 1, 6 C σ =, 69 C T TC I. Pós, T. Parkó: Testing of ASHYMO using Paks operational data, AER Working Group C and G Meeting, Tengelic, 11 12 June 29. TC Téma aktualitása: Eltérések a mért és a számított hımérsékletek között (1 C 4-5 MW hıtelesítmény) Gd kazetták bevezetése Célok: Kazettában kialakuló hőtıközeg-keveredési folyamatok mélyebb megértése Hozzáárulás a szubcsatornakódok, zónamonitorozó-rendszer felesztéséhez Módszer, eszköz: Re k 25, Re f 4 millió DNS, LES nem alkalmazható a bonyolult geometria és a nagy Reynolds-szám miatt (DNS: N~Re l3, LES: N~Re l 1.8 ) Reynolds-átlagolt közelítés alkalmazása: ANSYS CFX kód 1

Szabad pálcakötegben kialakuló áramlás vizsgálata 11

CFD modell Cél: a hálófelbontás és turbulenciamodell választás hatásának vizsgálata Szimmetria Periodikus perem Háromszögrács D=9.1 mm P=12.3 mm P/D 1.35 H=6 mm VVER-44 pálcaköteg Trupp és Azad mérése (1975): Szélcsatorna mérések Kialakult áramlás vizsgálata (végtelen rács) Impulzusforrás axiális irányban Víz (123 bar, 265 ºC) Háromszögrácsba rendezett pálcaköteg (19 pálca, P=68,6 mm, D=5,8 mm, P/D=1,35) Izoterm, kialakult turbulens áramlás (Re=24 és 6 ) Mérések a központi pálca melletti szubcsatornában hıdrótos anemométer 12

Hálók M1 M2 M4 M5 Háló Nódusok száma Elemek száma + y ave M1 18 136 19 911 1 M2 8 864 1 767 4,8 M3 M6 M3 6 84 7 599 2,1 M4 2 472 2 82 2, M5 1 152 1 185 19,9 M6 456 396 19,5 Prizmatikus, kihúzott háló, hexaéder elemek a fal mellett Bonyolultabb geometriák esetén is alkalmazható. BSL Reynolds-feszültség turbulenciamodell 13

Hálófüggetlenség vizsgálat A mérési adatok az L vonal mentén dimenziótlan formában álltak rendelkezésre. L Y Z y * = y L u + 2 i + k = = k u u τ 2 u τ 2 i + uv = * U = 2 u τ U U uv b U * 1,2 1,8,6,4,2 M1 M2 M3 M4 M5 M6 k + 3 2,5 2 1,5 1,5 Mérés M1 M2 M3 M4 M5 M6,2,4,6,8 1 y*,2,4,6,8 1 y* 14

2 1,6 Hálófüggetlenség vizsgálat 1,4 1,2 u' 2 + 1,2,8,4 Mérés M1 M2 M3 M4 M5 M6,2,4,6,8 1 y* v' 2+ 1,8,6,4,2 Mérés M1 M2 M3 M4 M5 M6,2,4,6,8 1 y* 1,5-1 w' 2+ 1,2,9,6,3 Mérés M1 M2 M3 M4 M5 M6,2,4,6,8 1 y* Az M6 számítás kivételével az eredmények elfogadhatóan egyeznek a méréssel. u'v' + -,8 -,6 -,4 -,2 Mérés M1 M2 M3 M4 M5 M6,2,4,6,8 1 y* 15

Hálófüggetlenség vizsgálat M1 M2 M3 M4 M5 M6 Az M5 és M6 háló a szekunder áramlások helyes ellegét sem ada vissza. Az M2 és M4 háló esetén helyenkét hibás az áramkép. Az M1 és M3 hálók felbontása megfelelı a szekunder áramlások számítására. 16

Turbulenciamodell vizsgálat Modell Modell típusa Transzportegyenletek Elsıdlegesen modellezett mennyiségek k-epsilon SST Örvényviszkozitás Örvényviszkozitás k,ε k,ω D ε, u i u Dt D ω, u i u Dt Örvényviszkozitás modellek: u i u = 2 kδ i 3 U ν T x i U + x i SSG Reynolds Stress Reynoldsfeszültség uiu,ε D ε, Dt Ri BSL Reynolds Stress Reynoldsfeszültség,ω u i u D ω, Dt R i 17

Turbulenciamodell vizsgálat 2 1,6 1,6 1,2 u' 2+ 1,2,8,4 1,6 Kísérlet BSL Reynolds Stress SSG Reynolds Stress SST,2,4,6,8 1 y* v' 2+,8,4-1 Kísérlet BSL Reynolds Stress SSG Reynolds Stress SST,2,4,6,8 1 y* 1,2 -,8 w' 2+,8,4 Kísérlet BSL Reynolds Stress SSG Reynolds Stress SST,2,4,6,8 1 y* A Reynolds-feszültség modellek alkalmasak a normál feszültségek anizotrópiáának számításra. u'v' + -,6 -,4 -,2 Kísérlet BSL Reynolds Stress SSG Reynolds Stress SST,2,4,6,8 1 y* 18

k + 3,5 3 2,5 2 1,5 1,5 Turbulenciamodell vizsgálat Kísérlet BSL Reynolds Stress SSG Reynolds Stress SST,2,4,6,8 1 y* U * A BSL RFM-el számított eredmények egyeznek a legobban a mérési adatokkal. 1,2 1,1 1,9,8,7,6,5 BSL Reynolds Stress SSG Reynolds Stress SST,2,4,6,8 1 y* k-ε, SST BSL RFM SSG RFM Az SST és a k-epsilon modellek nem alkalmasak a szekunder áramlások számítására. 19

A távtartórács termohidraulikai folyamatokra gyakorolt hatásának vizsgálata 2

CFD modellek Izotermikus számítás 4 millió; 6,2 millió cella Belépı sebességeloszlás (Kialakult áramlás, periodikus p.f.-el számolva) 25 mm hosszú, P=9,1 mm, D=12,3 mm, P/D=1,35 Háló és TM a szubcsatorna vizsgálatoknál meghatározott irányelvek figyelembevételével 21

Hálók A modell B modell A hőtıközeg-keveredés pontos számításához áramlásirányú cellákat kell használni. Blokkstrukturált háló generálása a távtartórács bonyolult geometriáa miatt nehézségekbe ütközik. Prizmatikus hálók az M3 háló felbontásával Az A modell 4 millió, a B modell 6,2 millió elemet tartalmaz. 22

Az axiális irányú sebességkomponens eloszlása a kilépısíkon A modell B modell Lokális sebességmaximumok a szubcsatornák közepén A távtartórácsnak szignifikáns hatása van a sebességeloszlásra. 23

3,5 Sebességprofilok L1 W [m/s] W [m/s] 3,25 3 2,75 4 3,7 3,4 3,1 2,8 2,5 L2 3 "A" modell (Z1) "A" modell (Z2) "B" modell (Z1) "B" modell (Z2) Belépés 5 1 15 2 25 L [mm] "A" modell (Z1) "A" modell (Z2) "B" modell (Z1) "B" modell (Z2) Belépés 5 1 15 2 25 L [mm] A távtartórácsnak szignifikáns hatása van a sebességprofilra. A rácstól távolodva a hatás csökken, és az áramlás tart a szabad pálcakötegben kialakuló áramláshoz. 24

Szubcsatornák közötti hőtıközeg-keveredés,4,35 Szabad pálcaköteg,4,35 A távtartórács axiális irányban kb. 7 mm távolságig okoz intenzívebb konvektív keveredést a szubcsatornák között.,3,3,25,25,2,2,15,15,1,1,5 V eff 1 = L S 2 V dl 2 4 6 V eff [mm/s] L S,5 L [m] V eff 1 = L S 2 V dl 2 4 6 V eff [mm/s] L S 25

Szubcsatornák közötti hőtıközeg-keveredés Konvektív keveredés,4,4 Turbulens keveredés,35,35,3,25,2,15,1,3,25,2,15,1 A távtartórács axiális irányban kb. 5 mm távolságig fokozza a turbulens keveredést a szomszédos szubcsatornák között. A csatornák közötti turbulens keveredés intenzívebb, mint a konvektív keveredés.,5 L [m] V eff 1 = L S 2 V dl L S,5 2 v' dl 2 4 6 1 15 2 25 V eff [mm/s] v eff [mm/s] v' eff 1 = L S L S 26

Hımérséklet-eloszlás a kilépésnél I. csatorna II. csatorna A modell B model A szubcsatornák közepén a hımérséklet alacsonyabb. Magasabb hőtıközeg-hımérséklet a pálcák között. Szubcsatornák kilépı átlaghımérséklete: A modell esetén azonos: T A = 272,3 C B model esetén különbözı: T BI =272,1 C, T BII =272,5 C 27

VVER-44 kazetta pálcaköteg részének vizsgálata 28

A Kurcsatov Intézet mérıberendezése (1:1) Т 92 127 Т 93 126 62 94 125 91 Т 63 95 124 9 38 64 96 Т 123 89 61 Т 39 65 97 122 88 6 2 4 66 Т 98 Т 87 59 37 Т 21 41 Т 67 Т 121 Т 58 36 8 22 Т 42 99 86 Т 35 19 Т 9 Т 23 68 12 57 Т 18 2 Т 1 43 1 85 34 Т 7 Т 3 24 69 119 56 17 Т 1 11 44 11 84 33 Т 6 Т 4 25 7 118 55 Т 16 5 Т 12 45 12 83 Т 32 15 Т 13 Т 26 71 117 Т 54 31 14 27 Т 46 13 Т 82 53 3 Т 28 47 Т 72 Т 116 81 52 29 48 73 Т 14 Т 115 8 51 Т 49 74 15 114 79 5 75 16 113 78 Т 76 17 112 77 18 111 Т 19 Т 11 I II III Обозначения: - имитатор 1-й группы IV V VI VII VIII IX X - имитатор 3-й группы XI XII - имитатор 2-й группы XIII Nyomás a pálcaköteg végénél [bar] 94,3 Hőtıközeg belépı hımérséklete [ C] 237,4 Hőtıközeg teles tömegárama [t/h] 57,82 Hőtıközeg tömegfluxusa a pálcakötegben [kg/m 2 /s] 1755 By-pass tömegáram [t/h] Pálcák össztelesítménye [kw] 1244,6 1. pálcacsoport össztelesítménye [kw] 588,2 2. pálcacsoport össztelesítménye [kw] 38,5 3. pálcacsoport össztelesítménye [kw] 275,9 Központi csıbıl kilépı közeg hımérséklete [ C] 244,4 L.L. Kobzar, D.A. Oleksyuk: Experiments on simulation of coolant mixing in fuel assembly head and core exit channel of VVER-44 reactor, Proc. 16 th Symposium of AER on VVER Reactor Physics and Reactor Safety, 95 117, Bratislava, Slovakia, 22 29 September 26. 29

A pálcaköteg modell validálása T-T BAL [ C] 6 3-3 CFX CFX a mérési pontokban COBRA Mérés T B-3-7 -6 T B-6-7 -1 -,5,5 1 r/r [kw] 9,5 millió cella, validáció a Kurcsatov Intézet mérései alapán 3

A pálcaköteg modell validálása T-T BAL [ C] 6 3-3 CFX CFX a mérési pontokban COBRA Mérés T B-3-7 -6 T B-6-7 -1 -,5,5 1 r/r [kw] 9,5 millió cella, validáció a Kurcsatov Intézet mérései alapán 31

A pálcaköteg modell validálása T-T BAL [ C] 6 3-3 CFX CFX a mérési pontokban COBRA Mérés T B-3-7 -6 T B-6-7 -1 -,5,5 1 r/r [kw] 9,5 millió cella, validáció a Kurcsatov Intézet mérései alapán 32

A pálcaköteg modell validálása T-T BAL [ C] 6 3-3 CFX CFX a mérési pontokban COBRA Mérés T B-3-7 -6 T B-6-7 -1 -,5,5 1 r/r [kw] 9,5 millió cella, validáció a Kurcsatov Intézet mérései alapán 33

W [m/s] Átlagellemzık változása a pálcakötegben 4,4 1. távtartórács 4,2 4 3,8 3,6 3,4 p [bar],7 1. távtartórács,6,5,4,3,2 3,2,1 T [ C] 3 33 31 29 27 25,5 1 1,5 2 2,5 L [m] 1. távtartórács Pálcák átlagos felületi hımérséklete Hőtıközeg átlaghımérséklete,5 1 1,5 2 2,5 L [m] α [kw/(m 2 K)] 5 4 3 2 1,5 1 1,5 2 2,5 L [m] 1. távtartórács CFD Weisman korreláció (±15%),5 1 1,5 2 2,5 L [m] A távtartórácsnak szignifikáns hatása van a hőtıközeg sebesség-, nyomáseloszlására és a pálcafal hımérsékletére. A köteg számított nyomásesése,63 bar. 34 A modellel számított átlagos hıátadási tényezı a Weisman korreláció pontosságán belül van.

VVER-44 kazetta fe részében kialakuló hőtıközeg-keveredés vizsgálata 35

A kazettafe CFD modelle P=12,3 mm, D=9,1 mm (P/D=1,35), S OUT =145 mm Meglehetısen bonyolult geometria: 126 pálca, távtartórács, keverırács, illesztı rózsa... 36

Hálók Három különbözı felbontású, azonos struktúráú háló: Alap háló Finom háló Durva háló Effektív hálófinomítási arány 1,8 1,2 Összes cella száma 8 46 1 1 656 716 6 9 476 Cellák száma a felsı részen 3 982 723 6 593 438 1 946 198 Hibrid háló Alsó rész: - rács körül: tetra háló + prizma határréteg-háló - rács alatt, felett: prizma háló + hexaéderes határréteg-háló Felsı rész: tetra háló + prizma határréteg-háló Interface az alsó és a felsı rész között Háló az alsó részen tetra háló prizma háló prizma háló Háló a felsı részen 37

Kazettafe számítások peremfeltételei OUTLET p OUT INLET W IN =W IN (x,y) T IN =T IN (x,y) u u i (x,y),ε(x,y) Központi csı: INLET W IN,C,T IN,C Tu=5%, µ t /µ=1 Stacionárius számítás a teles modell esetén, mad tranziens szimuláció a felsı részre Belépı peremfeltételek: CFX, COBRA számításokból Központi csı peremfeltételek mérési korrelációk alapán Turbulenciamodellek:, BSL Reynolds-feszültség, SST, SAS-SST Konvektív tagok differencia sémáa: High Resolution, Upwind Kezdeti feltételek: RANS mezı, egyenletes eloszlások Anyagellemzık nyomás és hımérséklet függése: IAPWS-IF97 data 38

255 254 Hálóvizsgálat 256 255 T [ C] 253 252 251 25 256 T T-4-5 Alap háló Finom háló Durva háló T T-1-5 -1 -,5,5 1 r/r T [ C] 254 253 252 251 T T-5-5 Alap háló Finom háló Durva háló T T-2-5 -1 -,5,5 1 r/r T [ C] 255 254 253 252 251 T T-6-5 Alap háló Finom háló Durva háló T T-3-5 -1 -,5,5 1 r/r TT-6-5 T TC T TC -T Háló TC_M [ C] [ C] Alap háló 252,39 -,21 Finom háló 252,48 -,12 TT-5-5 Durva háló 251,88 -,72 Mérés 252,6±.63 - T TC : üzemi termoelem számított ele T TC_M : üzemi termoelemmel mért hımérséklet TT-4-5 TT-1-5 TT-3-5 TT-2-5 Célparaméter: T Tc Az alap és finom háló elfogadható. 39

255 254 Turbulenciamodell vizsgálat 256 255 T [ C] 253 252 251 25 256 T T-4-5 SST SAS-SST BSL Reynolds Stress T T-1-5 -1 -,5,5 1 r/r T [ C] 254 253 252 251 T T-5-5 SST SAS-SST BSL Reynolds Stress T T-2-5 -1 -,5,5 1 r/r T [ C] 255 254 253 252 251 T T-6-5 SST SAS-SST BSL Reynolds Stress T T-3-5 -1 -,5,5 1 r/r Turbulenciamodell T TC T TC -T TC_M [ C] [ C] SST 251,82 -,78 SAS-SST 252,19 -,41 BS L Reynolds S tress 252,39 -,21 Mérés 252,6±.63 - A SAS-SST modell pontosabb becslést adott, mint az SST. A BSL Reynolds-feszültség modell adta a méréshez legközelebbi eredményt. 4

A differenciasémára végzett érzékenységvizsgálat 256 High Resolution Upwind 255 Hımérséklet [C] 254 253 252 251 1 2 3 4 Iterációk száma High Resolution (~2. rendő) Φ ip = Φ up + β ( Φ/ x ) x up Differencia séma T TC T TC T TC_M [ C] [ C] High Resolution 252,39 -,21 Upwind 253,64 1,4 Mérés 252,6±,63 - Az Upwind séma stacionárius megoldást adott szemben a High Resolution sémával. Az upwind séma elkente a hımérséklet-eloszlást az erıs numerikus diffúzió következtében. Upwind (1. rendő) Φ = ip Φ up 41

255 Kezdeti feltételekre végzett vizsgálat 256 254 255 T [ C] 253 252 T [ C] 254 253 251 25 256 RANS mezı Egyenletes mezı -1 -,5,5 1 r/r 252 251 RANS mezı Egyenletes mezı -1 -,5,5 1 r/r 255 T [ C] 254 253 252 251 RANS mezı Egyenletes mezı -1 -,5,5 1 r/r Kezdeti feltétel T TC T TC -T TC_M [ C] [ C] RANS mezı 252,39 -,21 Egyenletes mezı 252,36 -,24 Mérés 252,6±.63 - Az idıátlagolt hımérséklet-eloszlás független a kezdeti feltételektıl. RANS kezdeti mezı esetén gyorsabb a konvergencia. 42

Belépı peremfeltételekre végzett érzékenységvizsgálat 1 2 1 T-T BAL [ C] -1-2 -3-4 2 T T-4-5 T T-1-5 COBRA_BC CFX_BC Experiment -1 -.5.5 1 r/r [1] T-T BAL [ C] -1-2 -3 T T-5-5 T T-2-5 COBRA_BC CFX_BC Experiment -1 -.5.5 1 r/r [1] 1 T-T BAL [ C] -1-2 -3 T T-6-5 T T-3-5 COBRA_BC CFX_BC Experiment -1 -.5.5 1 r/r [1] Belépı p.f. T TC T TC -T TC_M [ C] [ C] COBRA 252,22 -,38 CFX 252,39 -,21 Mérés 252,6±.63 - Nincs lényeges különbség az eredmények között, mindkét számítás ól egyezik a méréssel. A COBRA kóddal számított peremfeltételek megfelelıek a kazettafe számításokhoz. 43

Sebességeloszlás a kazettafeben A pálcakötegben a sebességmezı relatíve egyenletes. A pálcák, a keverırács és a rózsa mögött örvények alakulnak ki, amelyek fokozzák a hőtıközeg-keveredést. 44

Hımérséklet fluktuációk TT-5-5 TT-2-5 T TC 256 T TC : felületátlagolt hımérséklet 255 T [ºC] 254 253 1,5 s hosszú URANS szimuláció Intenzív hımérséklet fluktuációk a termoelem házához közel (,8-1,8 C). 252 251 TTC TT21 TT22 TT23 TT24 TT25,25,5,75 1 t [s] 45

Hımérséklet-eloszlás a kazettafeben T T-6-5 T T-1-5 T T-5-5 T T-2-5 T T-4-5 T T-3-5 T TC T TC -T TC_M T TC -T TC_AVE Számítás [ C] 252,39 -,21-1,31 Kísérlet [ C] 252,6 - -1,1 A belépésnél a hımérséklet-eloszlás egyenlıtlen. A hımérsékletmezı egyenletesebbé válik a termoelemig. A belépı áramlás hımérséklet-eloszlásának fı ellegzetességei és a központi csıbıl kilépı közeg nyoma felfedezhetı a termoelem szintén. 46

Hımérséklet-eloszlás az üzemi kazetták feében 1. ciklus 2. ciklus 1. ciklus 4. ciklus T TC -T BAL =-2,4 C,1 C -1,8 C,2 C A hőtıközeg-keveredés intenzív, de nem tökéletes. T TC -T BAL függ a típustól és telesítmény-eloszlástól korrekció szükséges 47

A keverırács orientációának hatása b1 b2 p1 p2 A keverırács orientációa nem egységes és nem nyilvántartott Mind a négy lehetséges orientáció elıfordul 48

A keverırács orientációának hatása b1 b2 T TC -T BAL = -.2 C.6 C P1 P2 C -.2 C T TC -t és így T TC -t befolyásola a keverırács orientációa. A vizsgált esetben,8 C bizonytalanságot okoz a keverırács orientációa, ami a kazetta telesítményének számításában 2,5% bizonytalanságot eredményez. 49

Súlyfaktorok meghatározása Hőtıközeg-keveredés vizsgálata numerikus nyomelzıanyagokkal: ( ) ( ) ρc ρu C A A CA µ t C A + = ρda + + S A t x x x Sct x A=1..6 A keveredés intenzív, de nem tökéletes. A középsı négy szubcsatorna győrőbıl és a központi csıbıl kilépı közeg befolyásola szignifikánsan a termoelem elét. R2 R3 R4 R5 R6 5

Súlyfaktorok meghatározása I1 I2 I4 P1 P4 TTC,δ [ C] 37,4 39,3 31,8 294,5 282,7 TTC [ C] 36,9 39,1 31,6 294,5 282,6 TTC, δ, δ-ttc [ C],5,2,2,1 TTC-TB A L [ C] -2,4,1,3-1,8,2 T TC,δ : súlyfaktorokkal számított termoelem el T TC : CFD kóddal számított termoelem el T BAL : kilépı átlaghımérséklet A koncentráció eloszlásokból súlyfaktorok határozhatók meg. A súlyfaktorokkal a termoelemnél kialakuló entalpia (hımérséklet) lineáris összefüggéssel számítható: 6 h = δ h T T ( h, p) TC,δ A= 1 A A TC,δ = TC,δ TC,δ A hıtranszport számítással és a súlyfaktorokkal meghatározott elek közötti eltérés nem nagyobb, mint,5 ºC. A súlytényezık eltérı telesítmény-eloszlású, típusú kazettákra történı alkalmazása esetén hasonló eredmények adódnak. 51

Súlyfaktorok alkalmazása (4. blokk) 1 1,5,5 T TC [ C] -,5-1,16,12,8 1% 12,2 18. 19. 2. 21. 22. Kampány 12,2 mm r.o. 12,3 mm r.o. T TC =, 66 C σ =, 57 C T TC 5% 12,2 5% 12,3 1% 12,3 T TC = 1, 6 C σ =, 69 C T TC T TC [ C] -,5-1,16,12,8 1% 12,2 18. 19. 2. 21. 22. Kampány 12,2 mm r.o. 12,3 mm r.o. T TC =, 38 C σ =, 56 C T TC 5% 12,2 5% 12,3 T TC =, 4 C σ =, 68 C T TC 1% 12,3,4,4-3,9-3,3-2,7-2,1-1,5 -,9 -,3,3,9 1,5 2,1 2,7 3,3 3,9-3,9-3,3-2,7-2,1-1,5 -,9 -,3,3,9 1,5 2,1 2,7 3,3 3,9 T TC T TC [ C] = T TC _ M T TC T TC [ C] I. Pós, T. Parkó: Testing of ASHYMO using Paks operational data, AER Working Group C and G Meeting, Tengelic, 11 12 June 29. A súlyfaktorok alkalmazásával: Mért és számított termoelem elek közötti eltérés kazettatípustól való függése megszüntethetı. 12,3 mm r.o. profilírozott kazetták esetén T TC ~,8 C-ról ~-,25 C-ra csökken. A súlyfaktorok bevezetése folyamatban van a paksi atomerımőben. 52

T-idomban kialakuló termikus keveredés 53

Elızmények A turbulens közegkeveredés miatti nagy hımérséklet fluktuációk a csıfal kifáradását és megrepedését okozhaták. Az alacsony frekvenciás áramlási instabilitások a repedés teredéséhez, hőtıközeg-vesztéses üzemzavarhoz (LOCA) vezethetnek. Mérések és numerikus vizsgálatok az áramlási viszonyok hımérséklet fluktuációk amplitúdóára és spektrumára gyakorolt hatásának vizsgálatára. OECD NEA T-idom benchmark 54

A Vattenfall Intézet mérıberendezése PIV és LDA mérések Hımérsékletmérés a faltól 1 milliméterre elhelyezett termoelemekkel 55

Geometria, háló D 1 =1 mm L 1 = 3.1D 1 D 2 =14 mm L 2 = (3+2.5)D 2 Durva háló Alap háló Finom háló Nódusok száma Cella méret [mm] y + ave Szög (2-16 ) Oldalarány (< 1-5) Durva háló 1,7 million 4 1 27-153 423 Alap háló 3,3 million 3 28 36-144 12 Finom háló 5,2 million 2,5 28 36-144 1 Hexaéderes háló Három háló különbözı felbontással 56

Peremfeltételek Peremfeltételek mérés alapán SAS-SST és DES-SST modellek Hıtranszport: Thermal Energy modell Felhatóerı generálta turbulencia figyelembevétele U c ( r ) U h ( r ) Diszkretizációs sémák - High Resolution + CDS (konv. tagok) - Second Order Backward Euler (idı) Anyagellemzık: IAPWS-IF97 adatok Idılépés:,1 s Szimulációs idı:14-16 s (1 s átlagolás) Konvergencia kritérium: 1-4 RMS 57

Hálófüggetlenség-vizsgálat L/D 2 =1.6 L/D 2 =2.6 L/D 2 =3.6 L/D 2 =4.6 SST modell Stacionárius számítások Alap és finom hálón számított eredmények ól egyeznek. További számítások az alaphálóval 58

DES-SST számítási eredmények LES szimuláció a T-csatlakozás mögötti zónában (BF=). A tartomány többi részében az URANS szimuláció dominál (BF=1). 59

SAS-SST számítási eredmények LES viselkedés a T-csatlakozás mögötti teles tartományban Intenzív közegkeveredés és nagy hımérsékletfluktuációk (1-12 C) 6

Örvénystruktúrák SAS SAS DES DES Q=1 1/s 2 Q=5 1/s 2 Az örvénystruktúrák a SAS szimulációban finomabb szerkezetőek. A LES zóna óval nagyobb a SAS számításban. 61

Axiális sebességkomponens eloszlása SAS DES SAS DES A leválási régió és az örvénystruktúrák nagyobbak a DES számításban. A T-idomhoz közel a SAS egyenletesebb sebességeloszlást adott. 62

Összehasonlítás mérési adatokkal (axiális sebesség) 1.6 x = 1,6D, z = 1.5 x = 4,6D, z = 1.2 1.2 U/U bulk.8.4 Measurement SAS-SST DES-SST -1 -.5.5 1 y/r U/U bulk.9.6.3 Measurement SAS-SST DES-SST -1 -.5.5 1 y/r 1.5 x = 1,6D, y = 1.5 x =4,6D, y = U/U bulk 1.5 -.5 Measurement SAS-SST DES-SST -1 -.5.5 1 z/r U/U bulk 1.2.9.6.3 Measurement SAS-SST DES-SST -1 -.5.5 1 z/r Szignifikáns különbségek az eredmények között 1,6 D, y=-nál levı vonal mentén Összességében a DES eredmények kissé obban egyeznek a mérési adatokkal. 63

Hımérséklet-eloszlás SAS DES SAS DES Intenzív turbulens közegkeveredés mindkét számításban. A SAS modellel számított idıátlagolt hımérséklet-eloszlás 4L/D 2 -ig egyenletesebb. 64

T* Összehasonlítás mérési adatokkal (hımérséklet).75.65.55.45.35 T Tc T* = T T h c φ = Measurement SAS-SST DES-SST 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 x/d T*.5.4.3.2.1 φ = 9 Measurement SAS-SST DES-SST 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 x/d T*.5.4.3.2.1 φ = 18 Measurement SAS-SST DES-SST 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 x/d T*.5.4.3.2.1 φ = 27 Measurement SAS-SST DES-SST 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 x/d Szignifikáns különbségek az eredmények közöttφ= és 18 -nál Bizonyos pontokban a SAS, bizonyos pontokban a DES ad obb eredményt. 65

Hımérséklet váltakozás (x=4.6d, φ=27 ) DES SAS A SAS-al számított hımérsékletingadozás reálisabbnak tőnik. Csúcs ~3 Hz-nél (mérés: ~ 3,5 Hz), a csúcs kevésbé szignifikáns a SAS számításban. 66