2010 45. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 4 A lakáspiac alakulása... 5 Lakáshitelek! Tisztítótűz kell, vagy kilakoltatási moratórium? Az állam már szavazott. 11 Irodapiaci hírek... 12 Irodaházak figyelem! - 3000-4000 m2 irodát keres a KEK KH... 13 Logisztikai hírek... 14 Beperelte a BKV-t az Alstom... 15 Ipar, 2010. szeptember... 17 A befektetői étvágy és a bérleti díjak is nőnek az ipari ingatlanpiacon... 19 Plusz parkolók a Pest megyei vasútállomásokon... 20 Fónagy: Magyarország interkontinentális logisztikai központtá válhat... 21 Magyar villamosgyártás?... 22 A beszerzési árak alakulása 2011-ben... 23 Építési telkek, GKI körkép... 25 Raktárpiaci körkép... 27 Az ipari ingatlanok, üzemcsarnokok piaca... 30 Europolis Park Budapest Aerozone... 32 A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe... 33 MKFE Arany Emlékérem átadása Torma Imrének, az egyesület korábbi elnökének.. 35 Margit híd: hatósági szemle... 36 FedEx Trade Networks: megnyílt az új magyarországi iroda... 37 Megfelelt a terhelési teszten a Margit híd... 38 Retail hírek... 39 Portré Michael Smithing-gel, a Colliers Magyarországtól... 40 Portré - Michael Smithing-gel, a Colliers-től... 43 Lengyelország a legerősebb piac a régióban... 46 Üzlethely-piaci körkép... 47 Property Investment Forum: csökkenő hozamokat vár a piac 2011-re... 50 Magyar termékek részarányának felmérése a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben.. 51 Kárpát-medencei terjeszkedés: TriGránit, Futureal... 52 Szakmai elismerés a főváros új vagyonkezelőjének... 53 Újabb csatát nyert a Zeppelin... 54 Gazdasági hírek... 55 Csökkenő ipari teljesítmény... 56 G20-csúcs: jóváhagyták az IMF reformját és a szigorúbb bankszabályozást... 57 Pozitív meglepetés a magyar GDP adatokban... 58 Jövő héten kezdődik a 2011-es büdzsé vitája... 59 Palócz Éva: a válságadó nem veti vissza a gazdaságot... 60 Fogyasztói árak, 2010. október... 64 Újabb többmilliós adomány Devecsernek... 65 Tétlen fekete-sárga koalíció... 67 Félmilliárd eurós szufficit... 68 2/73
Egyéb hírek... 69 II. Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál a Műcsarnokban... 70 Property News... 71 Global investor demand and rents recovering for industrial property... 72 3/73
Lakáspiaci hírek 2010 45. hét 4/73
A lakáspiac alakulása 2010. November 10. Szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült. 2010 októberében a piaci helyzet összesített értékelése éppen javult. A válaszadó ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő 12 hónapban a fővárosban a panelek kivételével - és Nyugat-Magyarországon legtöbb szegmensében javuló piaci helyzetre számítanak. A lakossági várakozások mind a vásárlás és építés, mind a felújítások tekintetében enyhén tovább romlottak. A GKI előrejelzése szerint 2010-ben mintegy 20 ezer új otthont vesznek használatba, s ez a szám 2011-ben sem igen emelkedhet. 2010-ben a lakásépítés egyértelműen csökkenő pályán halad. Az újonnan használatba vett lakások száma az első három negyedévben 34%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A lakosság lakáshitel-állományának változása a megelőző 12 hónapban, 2007-2010 (milliárd Ft) Forrás: KSH A teljes lakossági lakáshitel-állomány 2010 augusztusának végén - aktuális árfolyamon, (a forint leértékelődését tükrözve) - 440 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az árfolyamhatással korrigált állományok esetében viszont csak minimális növekedés tapasztalható, mégpedig 38 milliárd forintot kitevő. A teljes devizahitel-állományon belül az euró-hitelek részaránya tovább emelkedett, 2010. augusztusának végén 9,8%-os volt. Egy évvel korábban ez az arány 4,8%-ot tett ki. Mivel devizában denominált hitelre nem lehet jelzálogjogot bejegyeztetni, ezért a jövőben nyilván egyre nőni fog a forinthitelek aránya a teljes állományon belül. (A devizában történő kihelyezés a lakás-lízingpiacra szűkül). 2010 első félévében Magyarországon 21 ezer hitelfelvevő számára összesen 111 milliárd forintot kitevő új lakáshitelt engedélyeztek, ami 40%-kal kevesebb az egy évvel korábbi azonos időszaki adatnál. Az összes engedélyezett hitel 6% volt állami támogatású, míg a fennmaradó 94% piaci 5/73
kamatozású. A hitelcélokon belül visszaesett az építés (16%-ról 10%-ra), az új lakás vásárlása (23%-ról 17%-a), viszont teret nyert a használt lakás vásárlása (54%-ról 62%-ra). Az MNB hitelezési felmérésének eredményei szerint a kereskedelmi bankok az idei első negyedévben egyértelműen szigorították a hitelezés feltételeit, de a második félévben már nem került sor további szigorításra. A következő félévben a bankok a lakáshitelek iránti kereslet enyhe növekedését valószínűsítik. E várható növekedés két legfontosabb eleme a kamatszínvonal csökkenése illetve a korábbinál vonzóbb kondíciók lehetnek. A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, majd egyfajta hullámmozgás kezdődött. 2010. áprilisában országos átlagban kissé javult, 2010. júliusában enyhén romlott, majd 2010. októberében ismét javult a helyzetértékelés az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Az októberi összesített helyzetértékelés szinte pontosan megfelel a fél évvel korábbinak, azaz az áprilisinak, viszont lényegesen elmarad a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása előtti időszakétól. Budapesten az egyes piaci szegmensek megítélése a panellakások többségének kivételével jellemzően valamelyest javult. Különösen a családi házakra vonatkozó helyzetértékelés vált kedvezőbbé. A pesti belváros ugyan még mindig a legkedvezőtlenebbnek tekinthető szegmens, de a megítélése számottevően javult. Kelet-Magyarországon szinte megállt az idő, azaz a helyzetértékelések változatlanok az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Nyugat-Magyarországon viszont minden szegmensben javulás volt értékelhető. A következő táblázatban foglaltuk össze a megkérdezett ingatlanokkal foglalkozó cégek véleményét az egyes lakáspiaci szegmensekről illetve ezeknek a következő egy évben várható alakulásáról. A lakáspiac szegmenseinek értékelése és a következő 12 hónapra szóló várakozások* Budapest Nem panel társasházi lakások Budai zöldövezet Egyéb Buda Pesti belváros Pesti zöldövezet Egyéb Pest Panellakások Észak-Pest 2010. július Helyzetértékelés 2010. október -42-44 -58-52 -46-54 -35-40 -48-46 -40-42 6/73 Várakozás Változás -31-33 -33-27 -36-40 Várhat változá
Dél-Pest Buda Családi házak Pest Buda Kelet-Magyarország Nem panel társasházi lakások Panellakások Családi házak Nyugat-Magyarország Nem panel társasházi lakások Panellakások Családi házak -47-44 -44-44 -44-40 -30-31 -40-36 -28-23 -36-58 -59-58 -58-55 -59-53 -32-5 -29-62 -60-62 -41-53 -27-29 */ egyenleg-mutatók: a túl-keresletet és túlkínálatot jelzők arányának súlyozott különbsége, értéke 0, ha egyensúlyi a piac, negatív, ha túlkínálat és pozitív, ha túl-kereslet érezhető. A válaszadó ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő 12 hónapban a maihoz képest a fővárosban a panelek kivételével - legtöbb szegmensében javuló piaci helyzetre számítanak. Különösen a pesti zöldövezeti társasházi lakásoknál és emellett a pesti belvárosnál várnak jóval kedvezőbb helyzetet. A vidéki körzetekben is szinte minden részpiacon javulás várható,ami a legtöbb szegmensben jelentős mértékű. A következő 12 hónapra vonatkozó átlagos árcsökkenési prognózis Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőtti átlagértékhez képest változatlan. A keleti régióban és a fővárosban enyhültek az árcsökkenési várakozások. Továbbra is igaz, hogy a legnagyobb mértékű árcsökkenés mind a fővárosban, mind vidéken a panellakások esetében valószínűsíthető. A használt lakások fajlagos (négyzetméterenkénti) árának a következő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest) Nem panel társasházi lakások Budai zöldövezet Egyéb Buda Pesti belváros Pesti zöldövezet Egyéb Pest Panellakások - Észak-Pest Panellakások Dél-Pest Panellakások Buda Családi házak Pest -1 (-2) -2 (-3) -2 (-4) -2 (-2) -2 (-3) -4 (-5) -4 (-5) -3 (-4) -2 (-3) 7/73
Családi házak Buda 0 (-2) Budapest összesen -2,2 (-3,3) Kelet-Magyarország -4 (-5,7) Nem panel társasházi lakások -3 (-5) Panellakások -5 (-7) Családi házak -4 (-5) Nyugat-Magyarország -3 (-3) Nem panel társasházi lakások -3 (-3) Panellakások -3 (-5) Családi házak -3 (-1) Zárójelben az előző 2010. júliusi felmérés adatai. Az új építésű társasházi lakások fajlagos (négyzetméterenkénti) árának a követő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest) Budapest 3,5 (-2) Pest megye 0 (-1) Kelet-Magyarország 1 (0) Nyugat-Magyarország 0 (0) Összesen 1,5 (-0,8) Zárójelben az előző 2010. júliusi - felmérés adatai. Az új építésű lakások átlagos árai a kapott válaszok alapján, vidéken várhatóan lényegében nem változnak a következő egy évben. A fővárosi agglomerációban a válaszadók talán a leálló fejlesztések okozta lokális hiányok kialakulásának lehetősége okán érdemi, nagyjából a várható általános inflációs ütemnek megfelelő, áremelkedésre számítanak. A piac ár-jellegű alkalmazkodása a megváltozott keresleti-kínálati viszonyokhoz még nem fejeződött be, de már a vége felé jár. A GKI Gazdaságkutató Zrt. országosan reprezentatív 1000 fős mintán végzi a lakosság gazdasági várakozásainak és beruházási terveinek felmérését az Európai Unió módszertanát követve. Ennek keretében negyedévente kerül sor a lakosság lakásépítési, -vásárlási, illetve -felújítási terveinek felmérésére. A lakosság lakásépítési, vásárlási és felújítási szándékai (4 negyedéves mozgóátlagolt értékek, ezer háztartás) 8/73
Negyedév 2002. 2002. 2002. 2002. 2003. 2003. 2003. 2003. 2004. 2004. 2004. 2004. 2005. 2005. 2005. 2005. 2006. 2006. 2006. 2006. 2007. 2007. 2007. 2007. 2008. 2008. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. Lakásépítés, -vásárlás Biztosan Valószínűleg 28 101 39 114 51 123 56 132 58 141 59 140 57 134 54 127 61 103 59 94 55 84 51 79 52 97 50 98 53 99 52 109 49 108 55 116 51 130 53 128 50 122 39 128 36 111 32 100 27 96 26 78 30 83 26 74 27 60 25 46 22 32 22 32 17 34 11 47 5 54 3 53 Lakásfelújítás, -bővítés Biztosan Valószínűleg 147 487 159 523 158 518 172 517 174 503 159 474 152 451 139 430 134 392 120 359 125 355 117 339 123 380 119 402 125 396 123 407 122 413 138 414 116 422 118 413 112 391 97 371 95 344 84 317 71 296 59 247 51 233 45 207 37 164 32 153 37 144 33 147 32 139 30 131 23 123 25 116 Forrás: a GKI lakossági felmérései A 2010. októberi felmérés eredményei szerint a lakásépítésre és -vásárlásra vonatkozó lakossági várakozások az előző negyedévhez képest tovább csökkentek. A jelen felmérés eredményei (a szezonális hatást kiszűrő 4 negyedéves mozgó átlagok alapján) mintegy 3 ezer a következő 12 hónapban biztosan és további 53 ezer valószínűleg lakást építő vagy lakást vásárló háztartás jelenlétére utalnak. Ez mind a biztos szándékú körben, mind a valószínű szándékú körben folytatódó csökkenést jelez. 9/73
A lakásfelújítást és -korszerűsítést biztosan tervezők arányai kis mértékű emelkedést jeleznek az előző negyedévhez képest, az ezt csak valószínűsítőké azonban további csökkenést mutat (a szezonális hatást kiszűrő 4 negyedéves mozgó átlagok alapján). 2010 októberében a meglévő lakásokon a háztartások 0,7%-a tervez biztosan jelentős fejlesztéseket egy éven belül, mely enyhe növekedést mutatott júliushoz képest. Ez mintegy 25 ezer háztartás lakás-felújítási szándékát jelenti a következő egy évben. A fentieken túlmenően további 2,7% tartja valószínűnek ilyen kiadásait (116 ezer háztartás). Forrás: GKI 10/73
Lakáshitelek! Tisztítótűz kell, vagy kilakoltatási moratórium? Az állam már szavazott 2010. November 08. Hétfő A lakáspiaci tranzakciók száma hét évvel ezelőtt még elérte a 270 ezret, tavaly pedig már csak alig 90 ezer új- és használt lakás cserélt gazdát. Mivel az adásvételek száma alapján a harmadára zsugorodott a piac, nagy kérdés, hogy milyen következményekkel járna, ha feloldanák a kilakoltatási moratóriumot és a használt szegmensre ráöntenék a nemfizető adósok fedezetként felajánlott lakásainak tízezreit. Szakértők szerint akár jót is tehetne a piacnak egy ilyen jellegű tisztítótűz, bár aggodalomra ad okot, hogy ezzel is csak a több sebből vérző adósok felett köröző keselyűk járnának jól. Nagy érdeklődés fogadta Csider László, a Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtésért és Építésgazdaságért felelős főosztályvezetőjének előadását a tegnap VI. alkalommal megrendezésre került Portfolio.hu Property Investment Fórumon, aki a kormány otthonteremtési- és lakásprogramját, valamint az új lakáspolitika főbb irányait ismertette. Tovább a Pénzcentrum.hu cikkére Forrás: ReSource 11/73
Irodapiaci hírek 2010 45. hét 12/73
Irodaházak figyelem! - 3000-4000 m2 irodát keres a KEK KH 2010. November 10. Szerda A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megbízásából az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási ZRt. Olyan érdeklődők jelentkezését várja, akik rendelkeznek kb. 3000-4000m2 alapterületű irodaházzal bérbeadás céljából. A KEK KH az ingatlan bérletére versenyt kíván lefolytatni. Az OKFON ZRt. a bérbe veendő ingatlannal kapcsolatosan tájékoztató anyagot készített, amelyet a www.okfon.hu honlapon az érdeklődők számára előzetes regisztrációt követően hozzáférhetővé tesz. A hozzáféréssel kapcsolatos további információk megtalálhatók a honlapon. Kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a jelentkezők közül előszűrés alkalmazása mellett választja ki a versenyen indulók körét. A Jelentkezési Lapot 2010. november 16. 10.00 óráig az alábbi címre kérjük benyújtani: OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási ZRt. 1139 Budapest, Gömb u. 33. Fax: 412-2469 Forrás: Irodahaz.info 13/73
Logisztikai hírek 2010 45. hét 14/73
Beperelte a BKV-t az Alstom 2010. November 12. Péntek Az Index információi szerint a BKV nem tud hozzáférni az Alstom 37 milliárd forintos bankgaranciájához, amit egyébként a metrókocsi-szerződés garantálna a magyar közlekedési cégnek. A francia vállalat ugyanis beperelte a BKV-t, azzal az indokkal, hogy csak pénzt akar szerezni a működéshez. Ez ingatja Kocsis István vezérigazgató székét, nem a keddi kommunikációs baki. Jött, látott, visszamegy (?) Az új metrókocsikat gyártó Alstom Transport beperelte a BKV-t egy nantes-i bíróságon, ezért a magyar közlekedési cég nem tud hozzáférni a 37 milliárd forintos bankgaranciához, ami a metrókocsi-szerződés felmondása után járna neki. Úgy tudjuk, hogy az Alstom érvei egyszerűek: a franciák állítása szerint a BKV nem azért mondta fel a szerződést és akarja lehívni a felmondás esetére járó 37 milliárd forintnyi bankgaranciát, mert gondjai vannak a szerelvényekkel, szerintük az események valódi mozgatórugja az, hogy a magyar cég nehéz pénzügyi helyzetben van, és gyorsan forrásokhoz akar jutni. Az Alstom érvei alátámasztására idézi Tarlós István főpolgármester sajtónyilatkozatait, amelyekben a BKV nehéz anyagi helyzetéről beszél. Úgy tudjuk, Kocsis István BKV-vezérigazgató széke valójában ezért inog, nem a kommunikációs baki miatt, amit a napokban a Nemzeti Közlekedési Hatóság döntése okozott a BKV működési engedélyének felfüggesztéséről. Kocsis december elején utazhat Nantes-ba, ahol 12-én tartják az első tárgyalási fordulót az Alstom kontra BKV ügyben. Tarlós István péntek délelőtti sajtótájékoztatóján utalt arra [2], hogy vizsgálatot indított az engedélyek felfüggesztésének ügyében a BKV-nál és a Városházán, most pedig felmerült benne a kérdés, hogy Kocsis István vezérigazgató maradjon-e a posztján. Azt mondta, erről napokon belül döntés születik. Mint arról októberben beszámoltunk [3], a BKV igazgatója felmondta az Alstommal kötött metrókocsi-szerződést. Ezzel egy időben előkészületett tett a szerződések alapján már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó bankgaranciák lehívására, és bejelentette a BKV kötbér- és kárigényét a szállító felé. Október 20-án még úgy volt, új metrókocsitendert írnak ki, és a 4-es metró további 3-5 évet csúszik. Azóta kicsit puhult a Városháza álláspontja, Tarlós István is utalt arra, hogy a főváros tárgyalna az Alstommal egy mindkét félnek optimális megoldás érdekében. Az Alstom is engedékenyebb lett, ugyanis a napokban egy 600 milliós pert veszített el Nagy-Britanniában. Mint arról a Népszabadság [4] a napokban beszámolt, a brit legfelsőbb bíróság elutasította a francia cég keresetét, amellyel a Siemens és a Csalagút személyvasúti forgalmát szolgáltató Eurostar 600 millió eurós szállítási szerződését próbálta megfúrni. Mint megírtuk [5], a BKV Zrt. 2010. október 18-án kapta kézhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság másodfokon hozott, jogerős határozatát, amelyben helybenhagyta az elsőfokú közlekedési hatóság döntését, miszerint a Budapest Metropolis Konzorcium (Alstom Transport SA) AM5-M2 típusú metrószerelvény végleges típusengedély iránti kérelmét elutasította. A hatósági engedély nélkül a metrószerelvények Magyarországon nem állíthatóak forgalomba. A döntés után a BKV-nak nem 15/73
maradt más választása, mint felmondani a szerződést. A BKV 2006-ban kötött szerződést az Alstommal 22 darab 2-es metróra szánt szerelvény és 15 modernebb, automatizált, 4-es metróra szánt szerelvény legyártására és leszállítására. alstom Mint arról az Index márciusban beszámolt [6], a helyzet akkor mérgesedett el, amikor kiderült, újabb négy hónapot késnek az új metrókocsik a 2-es vonalra: a legutóbbi februári ígérethez képest június végére ígérte az Alstom, hogy megszerzi az új metrókocsikra a végleges típusengedélyt. Demszky Gábor volt polgármester, akárcsak az alagútépítő Vincy cég esetében, bekérette a francia nagykövetet, Kocsis ultimátumot nyújtott be a cégnek. A metrókocsiknak eredetileg már 2008 májusában meg kellett volna érkezniük Budapestre, ehhez képest csak nyolc hónappal később, 2009 január végén érkeztek [7]. Több mint egy éve folyik a tesztelésük, ami számos problémába ütközött. Többször beszámoltunk [8] róla, aggályok merültek fel az új metrókocsi méretével kapcsolatban is. Megírtuk [9], az új kocsik vizsgáztatásánál szembe kellett nézni azzal a problémával is, hogy ki kell cserélni a metrókocsik elejében és végében a beépített létrákat automatikus menekülőkijáratokra. Forrás: Index 16/73
Ipar, 2010. szeptember 2010. November 12. Péntek Az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 szeptemberében 10,9%-kal nőtt, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A termelés az év első kilenc hónapjában 10,2%-kal magasabb volt, mint 2009 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index szeptemberben az előző hónaphoz képest 0,5%-kal emelkedett. Az ipari kibocsátás szeptemberi, 10,9%-os az előző havi adathoz képest kisebb mértékű növekedésében bázishatás érvényesül: 2009 első kilenc hónapja közül szeptemberben volt a legmagasabb a termelés szintje. Az ipari export 2010 első kilenc hónapjában 16,1, szeptemberben 13%-kal bővült 2009 azonos időszakához viszonyítva. Szeptemberben az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év kilencedik hónapjában a feldolgozóipari kivitel közel háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene a feldolgozóipari átlag felett, 14,1%-kal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export egynegyedét adó járműgyártás kivitele 13,1%-kal nőtt. Az ipar belföldi értékesítése január szeptemberben 2,2%-kal csökkent, szeptemberben 3,9%-kal nőtt 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első kilenc hónapjában 1,2%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól; ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. Szeptemberben a magas bázis miatt az augusztusihoz (10,1%) képest mérséklődött a dinamika a feldolgozóipar belföldi értékesítésében, de így is 6,9%-os növekedést mértünk. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 szeptemberében a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 11%-kal nőtt, a csekély súlyú bányászatban 13,4%-os visszaesés figyelhető meg. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 11,8%-kal haladta meg a tavalyi bázis szintjét, elsősorban az előző évinél hűvösebb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2010 szeptemberében a 2009. szeptemberi átlagos középhőmérsékletnél 4,3 C-kal kevesebbet mértek). 2010 szeptemberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben regisztráltunk termelésbővülést. A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása számottevően, 17,9%-kal nőtt. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét a híradás-technikai berendezések, továbbá az elektronikus fogyasztási cikkek iránti tartós keresletélénkülés jelenti. A második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés közel egyötödét adó járműgyártás 12%-kal emelkedett (a magas bázis mellett is); a tartós növekedést az alág új rendelésmutatói is tükrözik. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés majdnem egykilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása hasonlóan az előző hónaphoz gyakorlatilag az előző év szintjén maradt. Átlag feletti volumenbővülés figyelhető még meg közepes súlyú alágaknál a vegyi anyag, termék (14%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (12,6%), valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásban (11,1%) is. Idei legnagyobb visszaesését (7,5%) szenvedte el a gyógyszergyártás, nagyrészt a külpiaci eladások igen kedvezőtlen alakulása miatt. 17/73
2010 szeptemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 19,4%-kal nőtt 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 21, az új belföldi rendelések 10,3%-kal emelkedtek; az új rendelések bővülése azonban nem volt elegendő a válság miatt lecsökkent rendelésállomány feltöltésére, így a szeptember végi összes rendelésállomány 2,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 13,6%-os növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében, 2010 első kilenc hónapjában a tavaly ilyenkori 11,7%-os létszámcsökkenést folytató 2,7%-os létszámvisszaesés mellett következett be. 2009 azonos időszakához képest az ipari termelés 2010 első kilenc hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak Magyarországon (18,8%), a legkisebb Közép-Dunántúlon (4%) figyelhető meg. Forrás: KSH 18/73
A befektetői étvágy és a bérleti díjak is nőnek az ipari ingatlanpiacon 2010. November 11. Csütörtök A világ ipari ingatlanpiacai a fellendülés állapotában vannak, habár annak teljesen különböző szakaszaiban, Ázsiában emelkednek leginkább a bérleti díjak. derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb jelentéséből. A CBRE globális felmérése szerint amely mind bérlői, mind befektetői szempontból vizsgálja az ipari ingatlanszektort Tokió vált a világ legdrágább piacává, a japán fővárost London és Sao Paolo követi. Richard Holberton, a CBRE európai kutatásért felelős igazgatója a kutatást elemezve azt nyilatkozta, hogy Ahogy a fellendülés az egész európai régióban egyre jelentősebb, az első osztályú ipari és logisztikai ingatlanok iránti kereslet is nőni fog a kontinensen. 2010-ben a bérleti díjak nagyjából 2,2 százalékkal esnek, és csekély, 0,6 százalékos csökkenést várunk 2011-ben is, míg középtávon a fellendülés okán a bérleti díjak 2 százalékkal nőhetnek 2012-re. A kereslet visszaesése miatt a 2008-as és a 2009-es évek során több mint 10 százalékkal csökkent a globális bérleti díj-index, ami a bérleti díjakat a 2003-2005-ös időszak szintjére csökkentette. Különösen az Egyesült Államokban és az EMEA-régióban estek jelentőset a díjak, 14, illetve 12 százalékkal, míg a csendes-óceáni térségben és Ázsiában mintegy 5 százalékos díjcsökkenés volt tapasztalható. Az ipari ingatlanok bérleti díja az EMEA-régióban, az amerikai kontinensen és a csendes-óceáni régióban is csökkentek 2010 második negyedében, míg Ázsiában már drágulás tapasztalható: a díjak 2009 vége óta hat százalékkal nőttek. A CBRE 55 vezető ipari és logisztikai piacot elemzett a világon. A kutatás szerint 2010 második negyedében Tokió volt a legdrágább piac a világon, a japán fővárosban évente 237,77 dollárt kértek egy négyzetméterért, Londonban 210 dollárt, Sao Paolóban 140 dollárt és Szingapúrban 122 dollárt. A tíz legdrágább piac közül öt az ázsiai és csendes-óceáni régióban található, négy pedig Európában. Az amerikai kontinensről csak Sao Paolo fért be az első tízbe, a legdrágább egyesült államokbeli város, Los Angeles a 18, négyzetméterenként 74 dolláros éves díjjal. "Magyarország továbbra is vonzó a logisztikai ingatlanok árazását illetően."- nyilatkozta Borbély Gábor, a CBRE közép és kelet európai regionális elemzője. "Ennek a szektornak a teljesítménye reagált legérzékenyebben a recesszióra, meredeken esett a kereslet, és ezt követte a bérleti díjak csökkenése. Ugyanakkor az élénkülés jelei is ezen az ingatlan-részpiacon a legláthatóbbak, a kereslet erősödik, a kihasználatlanság csökken. A bérleti díjak azonban egyelőre továbbra is alacsony szinten maradnak, hiszen a legtöbb fejlesztő rendelkezik fölös kapacitással." Forrás: CBRE 19/73
Plusz parkolók a Pest megyei vasútállomásokon 2010. November 11. Csütörtök Az Európai Unió támogatásával a sülysápi, a tápiószecsői és az albertirsai vasútállomásokon összesen 181 gépjárműparkolót (P+R) és 100 kerékpártárolót (B+R) alakítanak ki az év végéig közölte a MÁV Zrt. szerdán a 160 millió forintos beruházások indulása kapcsán. Tájékoztatásuk szerint a 160 millió forintos beruházás 90 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a Közép-Magyarországi Operatív Programban (KMOP) vissza nem térítendő támogatással, 10 százalékát az érintett települési önkormányzatok finanszírozzák. A beruházás során kialakított parkolóhelyek fenntartását az önkormányzatok 10 éven keresztül vállalták. A parkoló-fejlesztési projekt második ütemében a sülysápi és tápiószecsői vasútállomások mellett a már eddig elkészült 108 parkolóhely és 60 kerékpártároló bővül tovább a Magyar Államvasutak, a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) és a három Pest megyei önkormányzat konzorciumai együttműködésében. A MÁV tájékoztatása szerint az ingyenes, kamerákkal őrzött P R parkolóhelyek tovább erősítik a közösségi közlekedés előnyét az egyéni közlekedéssel szemben, tovább csökkenhet a fővárosba reggelente beáramló személygépkocsik száma. A P R és B R parkolók fejlesztését célzó program részeként, 2010 első félévéig a MÁV, a BKSZ és 13 Pest megyei település önkormányzatából álló konzorcium már összesen 834 parkolóhelyet és 540 kerékpártárolót épített Abonyban, Cegléden, Gyömrőn, Kismaroson, Nagykátán, Pilisen, Sülysápon, Szentmártonkátán, Sződligeten, Tápiószecsőn, Üllőn, Vecsésen és Verőcén. Forrás: Népszabadság Online 20/73
Fónagy: Magyarország interkontinentális logisztikai központtá válhat 2010. November 11. Csütörtök Fónagy János parlamenti államtitkár előadása nyitotta meg a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság 18. alkalommal megrendezett éves konferenciáját 2010. november 10-én, Balatonalmádiban. Az államtitkár a kormányzati közlekedési és logisztikai fejlesztéspolitikai elképzeléseket ismertetve kifejtette: a két szektor az Új Széchenyi Terv kiemelt ágazata. Határozott szándék e területeken is a nemzeti érdekek fokozottabb figyelembe vétele, a hazai szolgáltatók helyzetbe hozása. A magyar gazdaságpolitika meghatározó elemeként számon tartott logisztika fontos kitörési pont lehet. Hazánk kedvező földrajzi fekvése miatt a nemzetközi logisztikai szolgáltatások iránti megélénkülő kereslet eredményesen használható ki a GDP növelésére. Lehetőségeink kiaknázásához elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a jelentős kereskedelmi útvonalak mentén és a logisztikai központok hálózatának kialakítása, a meglévők korszerűsítése. Elsősorban a jármű-, elektronikai és vegyiparhoz, az agráriumhoz kapcsolódva versenyképesebbé kell tenni a magyarországi logisztikai szolgáltatásokat. Számos kormányzati, az Új Széchenyi Terv vitairatában is rögzített cél segíti a logisztikai kínálat színvonalának javítását: ilyenek pl. a közlekedési módok közötti korszerűbb arányok és összehangoltabb együttműködés létrehozása, a vasút fejlesztése az áruszállítás vasútra terelése, a Duna nemzetközi áruforgalmi szerepének erősítése, a közúti infrastruktúrában a fenntartás nagyobb hangsúlya, a közlekedési fejlesztések ésszerűsítése és a környezetkímélő közlekedési módok támogatása. Fónagy János hangsúlyozta: Magyarország a területén áthaladó szállítási útvonalaknak köszönhetően hosszú távon interkontinentális logisztikai centrummá válhat, az észak-déli irányú forgalomban az Adriai-, Balti- és Fekete-tengeri kikötők hátországaként működhet. Az államtitkár elmondta, hogy komoly előrelépési lehetőséget jelent a hazai vállalkozások számára Záhony térség komplex fejlesztési programja és a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését segítő, év végéig nyitott uniós pályázat. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály Forrás: LogPortál 21/73
Magyar villamosgyártás? 2010. November 10. Szerda A napokban a miskolci polgármester az Észak-Magyarország napilap hasábjain szorgalmazta a Ganz villamosok gyártását és beszerzését. Mindezt a harmadszorra is meghiúsuló miskolci villamostender apropóján mondta. Harmadszor is meghiúsult Miskolcon a villamos beszerzésre kiírt közbeszerzési eljárás, az eljárás menete miatt pedig kérdéses, hogy mikor lehet új villamosokat beszerezni. Hasonló a helyzet Debrecenben is, ahol már ötödszörre is kudarcot vallott valamilyen ok miatt a nemzetközi villamos beszerzési tender emlékeztet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megjelenő napilap cikke. Miskolcon az uniós forrásból megvalósuló mintegy 40 milliárd forintos villamosprojekt zárásának határideje 2013. december 31., addigra a pénzügyi elszámolásnak is meg kell történnie, tehát a villamosok beszerzésének is. A sikertelenül végződött közbeszerzési eljárások miatt kezdeményezi a miskolci városvezető, hogy a villamosközlekedésben érintett városok Budapest, Szeged, Debrecen és Miskolc fogjanak össze, és preferálják a magyar járműgyártást. A települések összefogásával 200-220 villamos beszerzése oldódna meg, és munkahely is teremtődne olvasható az Észak-Magyarországban. A városvezető nem részletezte, milyen hazai gyártásra és beszerzésre gondol, lévén az utolsó hazai gyártású villamostípus a Debrecenben futó KCSV6-os, melynek gyártását 1997-ben befejezték. Forrás: Mfor.hu 22/73
A beszerzési árak alakulása 2011-ben 2010. November 10. Szerda Az ingatlanokkal foglalkozó cégek képviselői a beszerzési áraknak a következő 12 hónapban várható alakulását illetően az áremelkedés ütemének némi gyorsulását várják az előző megkérdezéshez képest, a telekárak kivételével. Különösen gyors a várható infláció feletti - növekedés képzelhető el az építőanyagárak és az ingatlanok üzemeltetési díjai esetében. Az input-árak alakulása jelentősen befolyásolja az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások gazdálkodását, s az új építésű ingatlanok árszintjének pedig értelemszerűen egyik leglényegesebb meghatározója. A beszerzési árak a következő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest) Építőanyag-árak 3,7 (3,1) Építési-szerelési tevékenység árai 2 (1,2) Telekárak 0 (-1) Munkaerő költségek 2,5 (1) Tervezési árak 1,4 (1) Projekt menedzseri díjak 1,5 (1) Ingatlan-üzemeltetési díjak 5 (4) Zárójelben az előző 2010. júliusi - felmérés adatai. A következő 12 hónapra vonatkozó prognózisok a beszerzési árak várható emelkedési ütemének némi gyorsulására utalnak. A válaszadók szerint csakúgy, mint a korábbi felmérések esetében - viszonylag gyorsan nőnek az építőanyagok árai, lényegesen gyorsabban, mint az építési-kivitelezési árak. Az ingatlanfejlesztők az építőanyagok esetében csaknem 7%-os potenciális áremelkedést valószínűsítenek. A telekpiacon már nem várható további áresés. A tervezési és projekt-menedzsment árak a várakozások szerint csak szerény mértékben nőhetnek a közeljövőben. 23/73
A leggyorsabb ütemben csakúgy, mint korábban várhatóan az ingatlanok üzemeltetési díjai emelkedhetnek. Forrás: GKI 24/73
Építési telkek, GKI körkép 2010. November 09. Kedd A telekpiacot jellemző helyzetértékelés az egy negyedévvel ezelőttihez képest a fővárosban és környékén nem változott, Kelet-Magyarországon kissé romlott, míg Nyugat-Magyarországon enyhén javult. Az ingatlanos cégek szerint a következő egy évben elsősorban Budapesten várható a kereslet élénkülése, a túlkínálat csökkenése. Ugyanakkor a vállalati prognózisok lényegében változatlan keresletet vetítenek előre. Az építési telkek árai a következő 12 hónapban már csak a keleti régióban esnek tovább, de ott is csak jelentéktelen mértékben. A telekpiac megítélésének országos átlaga 2009 októbere óta csak kisebb kilengéseket mutat. Az összesített megítélés a jelen felmérés során sem változott érdemben. Az országos átlag mögött mindazonáltal a keleti országrész romló és a nyugati térség piacának javuló értékelése húzódik meg. A fővárosban és környékén nem változott a helyzet az egy negyedévvel korábbihoz képest. A budapesti válaszadók 7%-a nagy, 36%-a kisebb túlkínálatról, 57%-uk egyensúlyi piacról számolt be. A fővárosban működő fejlesztő és forgalmazó cégek helyzetértékelései között alig van különbség. Az építési telkek piaci helyzetének megítélése és a jövőben várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások* Várakozás a következő 12 hónapra Budapest -29-25 4 Kelet-Magyarország -25-38 -19 Nyugat-Magyarország -40-25 -25 Összesen -31-29 -14 */ egyenleg-mutató: értéke 100, ha minden válaszadó pozitív és 100, ha minden válaszadó negatív választ ad 2010. július Helyzetértékelés 2010. október Változás A telekpiacon a következő egy évben országos átlagban némi elmozdulás várható a kiegyensúlyozott piac irányába, azaz a túl-kínálat mértéke a várakozások szerint csökkenni fog. Nyugat-Magyarországon változatlan, keleten javuló helyzetre lehet számítani. Különösen érdekes a budapesti piacra vonatkozó várakozás, mivel a válaszadók azt prognosztizálják, hogy itt egy éven belül lényegében kiegyensúlyozott piaci viszonyok várhatók. A keresleti oldal képviselői (azaz a gazdálkodó szféra reprezentánsai) a közeljövőre lényegében stagnáló keresletet jeleznek előre. A fővárosban enyhe élénkülés, nyugaton a kereslet némi megcsappanása valószínű. 25/73 Várhat változá
Az ingatlan-portfoliót változtatni tervező cégek szándékai az építési telkek piacán a következő egy évben (a portfolió változását jelzők százalékában) Nő Csökken Budapest 8 (19) 4 (19) Pest megye 10 (10) 10 (10) Kelet-Magyarország 23 (20) 21 (20) Nyugat-Magyarország 8 (19) 18 (22) Összesen 15 (19) 17 (20) Zárójelben az előző 2010. júliusi - felmérés adatai. A telkek iránti kereslet élénkülését a vizsgált ágazatok közül az ipari termelők valószínűsítik. A közép- különösen a nagyvállalatok e téren várhatóan aktívabbak lesznek, mint a kicsik. Az építési telkek értékesítési árainak a következő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest) Budapest 1 (0) Pest megye 1 (0) Kelet-Magyarország -1,5 (-2) Nyugat-Magyarország 0 (-1,5) Összesen 0 (-1) Zárójelben az előző 2010. júliusi - felmérés adatai. A telekpiacon elcsitulni látszanak a korábbi jelentős ármozgások, a következő egy évben lényegében árstabilitásra lehet számítani. Icipici további csökkenést csak a kelet-magyarországi válaszadók valószínűsítenek. Forrás: GKI 26/73
Raktárpiaci körkép 2010. November 09. Kedd A raktárpiac értékelése országos átlagban - egy hosszabb romlást tükröző periódus után - a jelen felmérés során javultak. A válaszadó ingatlanos cégek szerint a következő 12 hónapban a keleti országrész kivételével várhatóan javuló piaci helyzet valószínű. A gazdálkodó szféra képviselői nem ennyire optimisták, ők a raktárak iránt összességében stagnáló keresletet valószínűsítenek. A bérleti díjak a következő egy esztendőben valószínűleg alig változnak. A raktárpiac helyzetének értékelése országos átlagban - 2009 januárjától 2010 júliusáig folyamatosan romlott. A jelen megkérdezés e tendenciát figyelembe véve üdítő kivételt jelent, hiszen hosszú idő óta először javult e piaci szegmens összesített értékelése. Az országos szintű változási irány alól a nyugat-magyarországi régió jelent kivételt, itt nem javult a megítélés. Budapesten és környékén a válaszadók közül 6%-a érzékelt túl-keresletet, 33%-a egyensúlyi piacot, 33%-uk kisebb, 28%-uk nagyobb túlkínálatot. A logisztikai ingatlanok piaci helyzetének megítélése és a jövőben várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások* 2010. július Budapest Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen Helyzetértékelés 2010. október -50-40 -50-47 -42-33 -50-41 Változás Várakozás a következő 12 hónapra -28-33 -30-30 */ egyenleg-mutató: értéke 100, ha minden válaszadó pozitív és 100, ha minden válaszadó negatív választ ad A következő egy évet illető várakozások szerint Kelet-Magyarországon változatlan helyzetre, míg a fővárosban és környékén valamint Nyugat-Magyarországon kedvező irányú változásra, azaz a túlkínálat szintjének csökkenésére lehet számítani. A jelen várakozások az egy negyedévvel ezelőttinél határozottan és érdemben kedvezőbbek. A gazdálkodó szféra képviselői a saját tulajdonú logisztikai ingatlanok esetében az általuk támasztott kereslet nagyon-nagyon enyhe csökkenését vetítik előre, míg a bérelt szegmensben icipicit erősödő keresletet. Várakozásaik tehát nem állnak messze az ingatlanos cégekéitől, de azoknál kissé 27/73 Várhat változá
pesszimistábbak. A saját tulajdonú és a bérelt szegmens esetében is az iparban és az építési szektorban várható a kereslet némi emelkedése. Az ingatlan-portfoliót változtatni tervező cégek szándékai a raktárpiacon a következő 12 hónapban (a portfolió változását jelzők százalékában) A saját raktár területe A bérelt raktár területe Nő Csökken Nő Csökken Budapest 17 (12) 17 (22) 13 (15) 8 (20) Pest megye 20 (20) 0 (0) 0 (25) 10 (0) Kelet-Magyarország 14 (21) 21 (12) 5 (6) 10 (6) Nyugat-Magyarország 16 (17) 18 (11) 16 (8) 3 (4) Összesen 16 (20) 18 (45) 10 (10) 7 (10) Zárójelben az előző 2010. júliusi - felmérés adatai. Az újonnan épülő raktárak esetében lényegében a mai értékesítési árak fennmaradása a leginkább valószínű a vidéki körzetekben, Budapesten pedig már némi emelkedésre is lehet számítani. A raktárak értékesítési árainak és bérleti díjainak a következő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest) Értékesítési árak Bérleti díjak Új ingatlan Használt ingatlan Budapest 2 (0) 0 (-3) 0,5 (0) Pest megye 0 (0) -5 (0) 1,5 (0) Kelet-Magyarország 0 (0) 0 (-2) 1 (0) Nyugat-Magyarország 0 (0) -5 (-5) 0 (0) Összesen 0,8 (0) -2 (-3) 0,5 (0) Zárójelben az előző 2010. júliusi - felmérés adatai. 28/73
A használt raktárak eladási áraira vonatkozó várakozások Pest megyében és a nyugati régióban további várható árcsökkenést jeleznek, a fővárosban és keleten stagnálás várható. 2010 harmadik negyedévében a fővárosi agglomerációban a havi bérleti díjak a 3,2-3,8, a városi logisztikai létesítményekben 5-5,8 euró per négyzetméter közötti sávban mozognak. A vidéki körzetekben a havi bérleti díj 2 és 3 euró per négyzetméter között mozog. A következő egy évben a bérleti díjak várhatóan érdemben nem növekednek a táblázatban található pici számok a piaci szereplők ezzel kapcsolatos bizonytalanságát jól jelzik. Forrás: GKI 29/73
Az ipari ingatlanok, üzemcsarnokok piaca 2010. November 09. Kedd Az üzemcsarnok-piac értékelése az egy negyedévvel ezelőttihez képest Kelet-Magyarország kivételével határozottan kedvezőbbé vált. A közeljövőt illető várakozások ismét csak a keleti országrész kivételével a túlkínálat mértékének csökkenésére utalnak. A vállalati szektorból érkező jelzések az üzemcsarnokok iránti igényeknek a következő 12 hónapban várható növekedését valószínűsítik a saját tulajdonú és stagnálását a bérleti piacon. A kapott válaszok szerint a használt ingatlanok árai már csak a vidéki körzetekben esnek tovább. Az üzemcsarnok-piac helyzetének értékelése 2010 áprilisában és júliusában stabilizálódott a korábbi nagy esés után. A jelen felmérés során az előző felméréshez képest javuló megítélésekkel találkoztunk a keleti országrész kivételével. A központi körzetben a 2010 októberi megkérdezés válaszadóinak 57%-a érzékelt némi túlkínálatot, 43%-uk pedig kiegyensúlyozott keresleti-kínálati viszonyokat. Egy negyedévvel ezelőtt ugyanez a két adat rendre 83 és 17% volt. Kelet-Magyarországon kiugró mértékű a túlkínálat. Az üzemcsarnok-piaci helyzet megítélése és a jövőben várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások* Budapest Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen Helyzetértékelés 2010. július 2010. október -42-38 -38-40 -29-50 -25-34 Változás Várakozás a következő 12 hónapra -15-50 -8-22 */ egyenleg-mutató: értéke 100, ha minden válaszadó pozitív és 100, ha minden válaszadó negatív választ ad A kapott válaszok alapján az elkövetkező egy évben Kelet-Magyarországon változatlan, míg a fővárosban és környékén valamint Nyugat-Magyarországon érezhetőe javuló piaci helyzetre lehet számítani. A beinduló gazdasági, s ezen belül is az ipari növekedés a keleti országrészt viszonylag kevéssé érinti. A gazdálkodó szféra képviselői az üzemcsarnokok iránt a közeljövőben élénkülő keresletet 30/73 Várhat változá
valószínűsítenek a saját tulajdonú szegmensben, míg a bérelt csarnokok iránt várhatóan stagnálnak az igények. E várakozások az egy negyedévvel ezelőttiekhez képest alig változtak. Az ingatlan-portfoliót változtatni tervező cégek szándékai az üzemcsarnokok piacán a következő 12 hónapban (a portfolió változását jelzők százalékában) Saját csarnok területe Bérelt csarnok területe Nő Csökken Nő Csökken Budapest 20 (17) 5 (11) 8 (15) 8 (10) Pest megye 20 (0) 10 (15) 10 (6) 10 (10) Kelet-Magyarország 14 (26) 16 (18) 5 (6) 10 (6) Nyugat-Magyarország 32 (28) 8 (17) 13 (8) 8 (4) Összesen 24 (24) 11 (18) 10 (10) 10 (10) Zárójelben az előző 2010. júliusi - felmérés adatai. A saját tulajdonú és a bérelt ipari ingatlanok iránti egyaránt növekvő igények valószínűek az ipari szektorban. Az építőipari és a szolgáltató vállalkozások az igények stagnálását vetítik előre, míg a kereskedelmi cégek körében a keresletük növekedését valószínűsítők határozott kisebbségben vannak az ezt csökkenteni szándékozókkal szemben. A közép-és különösen a nagyvállalatok e téren mondhatni, szokás szerint most is derűlátóbbak, mint az 50 fő alatt foglalkoztató kisvállalkozások. Az új átadású üzemcsarnokok esetében a következő egy évben csak jelképesen, azaz 1% körüli mértékben növekvő árak valószínűsíthetőek. A használt ingatlanok értékesítési árai a fővárosban és környékén várhatóan stagnálnak, a vidéki körzetekben 3-4%-kal tovább csökkennek. Forrás: GKI 31/73
Europolis Park Budapest Aerozone 2010. November 09. Kedd Europolis Park Budapest Aerozone Mind a 3 legnagyobb ground handling cég az Europolis Park Budapest Aerozone-t választotta. Az ősz folyamán a Celebi is bérleti szerződést kötött az Aerozone-on és ezzel a 3 legnagyobb ground handling cég az Aerozone-on folytatja tevékenységét. Az Aerozone teljeskörűen kiszolgálja a reptér közelségét igénylő nemzetközi és magyar vállalatokat. A park 98%-os bérbeadottságnak örvend és a jól bevezetett piaci pozícióját évek óta tartja. Europolis Park Budapest Aerozone- Elégedett az Expeditors az Aerozone-nal Másfélszeresére bővült az Expeditors az Europolis Park Budapest Aerozone-ban. Az Expeditors szinte elsőként választotta az Aerozone-t 2002-ben. Azóta folyamatos bővüléssel és hosszabbítással jelzi elégedettségét a parkban. Nagy elismerés számunkra, hogy a park egyik legnagyobb bérlője ilyen régóta elismeri szolgáltatásainkat és hosszútávon az Aerozone-ban gondolkozik. Bízunk benne, hogy a régi bérlőink elégedettségi szintjét az új bérlőinknél is bizonyítani tudjuk - jegyezte meg Széll Csaba, az Europolis ügyvezető igazgatója. Infopark A- Bővülés az Infopark A épületben Az Infopark A épületében tovább bővült az épület legnagyobb bérlője. A nemzetközi IT cég újabb területekre kötelezte el magát az épületben. Az Infopark A épület teljeskörűen kiszolgálja a vállalatot illetve annak, ügyfeleinek igényét. Ezzel az épület telitettsége 80%-osra nőtt, mely igen jó hír ismerve a dél-budai al-piacon versengő épületek telítettségi mutatóit. Forrás: Europolis 32/73
A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe 2010. November 09. Kedd A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2010 októberében 23,3, ami jelentős javulást jelent a megelőző felmérés eredményéhez képest. A jelenlegi érték mindazonáltal még így is számottevően (6 ponttal) elmarad az évtizedes átlagtól, illetve (13 ponttal) a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása előtt mért értéktől. A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2010 októberében 23,3, ami jelentős javulást jelent a megelőző felmérés eredményéhez képest. A jelenlegi érték mindazonáltal még így is számottevően (6 ponttal) elmarad az évtizedes átlagtól, illetve (13 ponttal) a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása előtt mért értéktől. A 2010. júliusi felméréshez képest minden részpiacon javultak a kilátások, a legnagyobb mértékben a logisztikai ingatlanok piacán. Továbbra is a lakáspiac mutatja a legkevésbé derűs a képet, és abban sincs változás, hogy az üzleti szegmens fekete báránya az irodapiac. Ma még nem ítélhető meg, hogy a mostani mértékű javulás tartósnak tekinthető-e. A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe egy olyan összefoglaló mutató, amely a részpiacok (lakás, iroda, üzlethelyiség, raktár) várható konjunktúráját egyetlen számmal fejezi ki, s ezzel összefoglaló képet ad a piaci szereplők helyzetértékeléséről és kilátásairól. Az egyes piaci szegmensekre vonatkozó várakozásokat kifejező indexek 2010 októberében és júliusában, valamint 2009 októberében Lakosság/ Ingatlan-forgalmaz Ingatlan-fejleszt ók és tanácsadók ők Lakáspiaci index Vállalatok -65-34 -31-41 Irodapiaci index (-61)[-62] 1 (-47) [-44] -56 (-43) [-33] -46 (-49) [-48-25 Üzlethelyiség piaci index (-9) [-5] -1 (-50) [-50] -43 (-56) [-55] -29 (-31) [-29-18 Raktárpiaci index (-9) [-6] 2 (-45) [-41] -40 (-33) [-30] -13 (-23) [-20-10 (-5) [-6] (-50) [-9] (-40) [-42] (-24) [-18 Az indexek a pozitív és negatív választ adók súlyozott átlaga, minimális értéke 100, maximális értéke 100 lehet. Kerek zárójelben a 2010. júliusi, szögletes zárójelben a 2009. októberi értékek 33/73 Összese
Az egyes piaci szegmensekre vonatkozó részindexek tartalma nem más, mint az adott piac tekintetében növekvő és csökkenő keresletről beszámoló cégek arányának súlyozott átlaga. A részindexekből egy súlyrendszer felhasználásával állítható elő a teljes ingatlanpiacot jellemző fővárosi index. E mutató értéke (miként a részindexeké is) a -100 és 100 intervallumban mozoghat. A pozitív értékek derűlátást, növekvő keresletet, míg a negatív érték visszafogottságot, potenciális túlkínálatot, óvatosságot jeleznek. A fenti táblázat a részindexeket mutatja be a piaci szereplők szerinti dimenzióban. A jelen felmérés adatai mellett közöljük az egy negyedévvel és a szezonális hatás csökkentése okán az egy évvel ezelőtt mért értékeket is. A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2010 októberében -23,3, ami szignifikáns, 8,5 pontos emelkedést jelent az előző megkérdezéshez képest. Az index értéke 11 ponttal nagyobb a 15 hónappal ezelőtti történelmi mélypontnál. A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe, 2002-2010 A kilátások legmarkánsabb javulása a logisztikai ingatlanpiacon következett be, vélhetően éppen ez az a szegmens, amely elsőként tud kilábalni a válságos időszakból. A kereskedelmi ingatlanok és az irodák piacán is a kilátások javulása regisztrálható, de továbbra is elmondható, hogy az irodapiac zuhanórepülése a legmélyebb és várhatóan a leginkább tartós is. A lakáspiacot illető várakozások is kedvező irányba változtak, de a jelenlegi masszív túlkínálat leépítése egyáltalán nem lesz gyors folyamat. Forrás: GKI 34/73
MKFE Arany Emlékérem átadása Torma Imrének, az egyesület korábbi elnökének 2010. November 09. Kedd A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tavaszi tisztújító közgyűlésén a szervezet fennállásának 45 éves jubileuma alkalmából, a közúti közlekedésért, a fuvarozásért végzett csaknem fél évszázados tevékenységéért, az egyesület elnöksége Arany Emlékérem kitüntetésben részesítette többek között Torma Imrét, a Hungarocamion egykori vezérigazgatóját, az MKFE volt elnökét, a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSzSz) főtitkárát. Fotó: Izsák Éva Ám mivel akkor a díjazott éppen külföldön tartózkodott, így az elismerést Vereczkey Zoltán, az MKFE elnöke, és Karmos Gábor, az MKFE főtitkára pénteken adták át az MszSz XI. Szállítmányozói Konferenciájának díszvacsoráján. Torma Imrét (a képen balról az első) a Hungarocamion vezérigazgatójaként választották az MKFE elnökévé. A legnagyobb és legjelentősebb nemzetközi fuvarozó vállalat vezetőjeként és az egyesület élén is abban az időszakban dolgozott, amikor a legnagyobb változások mentek végbe. 1986-ban, amikor átvette a stafétabotot dr. Mezei Gábortól, még ő maga sem gondolta, hogy hamarosan a legkeményebb piaci feltételek között kell majd irányítania a vállalatát, s hogy az egyesületnek rövid időn belül több száz, majd annál is több tagja lesz. A fuvarozás, a közúti közlekedés mindig is szívügye volt, szenvedélyesen szerette, szereti a szakmáját. Az ő elnöksége alatt vált jelentős, nagy létszámú egyesületté az MKFE. Sokan vannak, akik emlékeznek még azokra a közgyűlésekre, amelyeken a kezdő, új magánvállalkozók gondjai jelentették a legfőbb kérdést. Szakértelemmel, türelemmel, emberséggel kezelte a problémákat, s az ötezres létszámú nagyvállalat irányítása sem fért bele a napi 8 órába, a lehető legtöbb időt és energiát fordította az egyesületi munkára. Tudatosan törekedett a kamionos szakma népszerűsítésére, ennek érdekében jelentetett meg cikkeket, nyilatkozott a sajtóban. Nem vagyunk megátalkodott környezetszennyezők" hangoztatta, írta és hitte is. Amikor politikai döntés következtében meg kellett válnia a Hungarocamiontól, az MKFE Alapszabálya értelmében egyesületi elnökségi mandátumáról is lemondott. Rövidesen a szállítmányozók szövetségének főtitkára lett, s a mai napig is ezt a tisztséget tölti be. Látszólag tehát a másik oldalra állt, valójában a mai napig is fontos számára a közlekedés, a fuvarozás. Forrás: LogPortál 35/73