Kedves Olvasó! A Természetes EgyenSúly című online magazin 6. számát tartod a kezedben. Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Dél-India csak az egyik példa, amelyen keresztül egy anyagcseretípus keletkezése jól elmagyarázható. Egy további és még extrémebb példa az i nuitok (eszkimók) esete, akik nem a meleg Dél-Indiába, hanem a hideg Kanadába települtek. Mint ahogy a következő térkép is mutatja, ez a területet lényegesen később telepítették be az indiánok, kb. 15 000 évvel ezelőtt. 6. Ábra Itt nemcsak a klíma volt teljesen más, hanem a táplálékkínálat is. Szénhidrátban gazdag élelmiszer, mint gyümölcs és zöldség csak ritkán volt, itt inkább a zsírban és fehérjében gazdag élelmiszerre, mint hal, fóka és hasonlók voltak ráutalva az itt élők a túlélés érdekében. A helyzet teljesen más volt, mint Dél-Indiában, de egy nagyon fontos szempontból megegyezik: a táplálkozás egyoldalú volt és egyoldalúan hatott az autonóm idegrendszerre.
A zsír és a fehérje a szimpatikust ingerlik, tehát abban az esetben van egyensúlytalanság, ha mindkét rész egyforma erős. A dél- indiai helyzethez hasonlóan itt is csak akkor érhető el egyensúly, ha a folyamatosan ingerelt oldal gyengül a generációk fejlődése során. Ezek mellett a feltételek mellett egy olyan anyagcseretípus keletkezik, amelynél a paraszimpatikus erősebb, mint a szimpatikus azaz a paraszimpatikus típus. Az egyensúly megtartása érdekében ennek a típusnak minden étkezés alkalmával olyan élelmiszert kell fogyasztania, amely a szimpatikust erősíti tehát zsírban és fehérjében gazdag ételeket kell ennie. Természetesen a körülmények nem mindenhol olyan extrémek, mint Dél- Indiában és az Északi sarkon, de ahogy az élelmiszerkínálat egyoldalú lesz, úgy fognak kifejlődni a világon a generációk során szimpatikus és paraszimpatikus típusú emberek.
Az A kiegyensúlyozott típus Emellett természetesen van még egy harmadik lehetőség is: számos klímazónában az élelmiszerkínálat igazán kiegyensúlyozott volt, mind a szénhidrátban gazdag élelmiszer, mind a zsír- és fehérje- gazdag élelmiszer bőségesen állt rendelkezésre és egyformán könnyű volt őket beszerezni. Ennél a táplálkozásnál mindkét oldal szimpatikus és paraszimpatikus egyformán lett ingerelve, tehát az egyoldalú táplálékkínálathoz való alkalmazkodásra nem volt szükség. Ezt az anyagcseretípust A, azaz egyensúlyi típusnak nevezzük. De ennek a típusnak is figyelnie kell rá, hogy megtartsa az egyensúlyt. Arról kell gondoskodnia, hogy mindkét oldalt egyformán erősítse, különben a rendszer kibillen egyensúlyából ha például túlnyomórészt szénhidrátban gazdag élelmiszert fogyaszt:
Tehát minden anyagcseretípusnak úgy kell táplálkoznia, hogy az megfeleljen az ő saját típusának és az igényeinek. Ez visszatükröződik a ma még hagyományosan élő népek táplálkozásában: ahogy távolodunk az Egyenlítőtől, úgy csökken a gyűjtött tehát szénhidrátban gazdag táplálékok aránya és úgy nő a hús és hal tehát zsír és fehérje aránya: Forrás: Ernährungsumschau, 2006. február, 53. oldal
Weston Price Egy fogorvos, aki táplálkozási hibák után kutatott A kaliforniai fogorvos, Weston Price az 1930-as években nagyon csodálkozott, hogy a pácienseinek miért olyan rosszak a fogai, miért ferde az állkapcsuk és miért vannak olyan rossz egészségi állapotban azokkal a néhány természetes körülmények közt élő népekkel ellentétben, akikről ő hallott. Elhatározta, hogy felkutatja az összefüggéseket és kutatóútra indult a következő években, melynek során beutazta az egész világot. Végül mindenekelőtt két okot talált: Ahogy a cukor, fehérliszt és más civilizációs termékek a táplálkozás részévé váltak, néhány év alatt jelentősen romlott az egészségi állapot. Ahogy a tradicionális táplálékot és ezzel a generációkon keresztül megszokott élelmiszerválasztékot egy más összetételűvel helyettesítették, szintén romlott az egészségi állapot, még ha az élelmiszer jó minőségű volt is! Számunkra mindenekelőtt a 2. pont fontos. Ez ugyanis azt jelenti: ahogy a táplálék nem elégíti ki az adott régióba tartozó anyagcseretípusok generációkon át megszokott igényeit, romlani fog az egészségi állapot. Ez semmi esetre sem attól függ, hogy hogyan néz ki az eredeti táplálkozási forma. A dél-amerikai indiánok vegetáriánus táplálkozása számukra ugyanolyan egészséges, mint az eszkimóknak a húsban és zsírban gazdag táplálék. Önmagában nem a táplálkozási forma a döntő, hanem az a tény, hogy az anyagcsere ahhoz a tradicionális táplálkozási formához alkalmazkodott. Ha eltér ettől a tradicionális formától, romlik az egészségi állapot.
A tradicionális táplálkozás az ideális táplálkozás Akkor minek a Metodic? Ha kielégítő úgy táplálkozni, ahogyan azt a saját elődeink évezredeken át tették, akkor minek meghatározni az anyagcseretípust? Nagyon egyszerű: Az anyagcseretípus meghatározása minden olyan területen szükséges, ahol a népesség a vándorlások során újra és újra keveredett. Generációkon, illetve néhány évszázadon keresztül tartott, míg egy területen egy anyagcseretípus kialakult. De ha egy területre újra és újra népek vándorolnak be, akkor soha nem marad elég idő egy uralkodó típus kialakulásához, mert új génállomány zavarja az alkalmazkodást. Vegyük szemügyre például a mai Németország területét, ahol a történelem előtti idők óta emberek bevándorlása figyelhető meg a különböző klímazónákból. Az újkorból tipikus példaként említhető: A rómaiak déli hatása, akik évszázadokon keresztül nagyszámban települtek le. A különböző népvándorlások minden egyes új népcsoporttal új anyagcseretípust hoztak magukkal. Vagy az utóbbi 40-50 év bevándorlásai mindenekelőtt déli klímazónákból, mint Spanyolország, Olasz- vagy Törökország. Minden egyes új bevándorlási hullámmal más- más anyagcseretípusok jöttek az országba, akik idővel a már ott lévőkkel keveredtek, így ma az összes lehetséges anyagcseretípus megtalálható ott. Szinte ott senki sem tudja az eredetéből, gyökereiből a saját anyagcseretípusát meghatározni. Európa északi peremén pl. Skóciában és Skandinávia északi részén ez egy kicsit másképp néz
ki, mert itt a keveredés lényegesen kisebb volt, így ott az elődök táplálkozásából sokkal jobban lehet az típusra következtetni. De Németországban és más tipikus bevándorló országban, mint Amerika vagy Ausztrália ez nem lehetséges. Itt csak a Metodic módszerével lehet meghatározni az anyagcserét, és hogy melyik az optimális táplálék. Az anyagcseretípus megváltozhat Vannak további okai is annak, hogy miért van értelme a típus meghatározásának: a táplálkozási típus változhat. Ennek sok oka lehet. Az egyoldalú táplálkozás annyira tudja ingerelni az egyik vagy másik oldalt, hogy az örökölt típus megváltozik. Hosszantartó stressz például egy szimpatikus típusnál olyan erős ingert fejthet ki, hogy az örökölt típus a paraszimpatikus irányába változik. Ilyen nagyfokú stressz esetén olyan kimerült és gyenge lehet a szimpatikus, hogy csak a paraszimpatikus határozza meg a táplálkozási típust. Emellett még számos oka lehet az anyagcseretípus megváltozásának, így az ember nem hagyatkozhat arra, hogy a tradicionális táplálkozás a helyes különösen nem, ha a tradicionális táplálkozás ellenére az ember felszed pár kilót vagy más egészségi problémája van vagy kevés az energiája. Folytatjuk