SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Lokalitás és regionalitás 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám
Kiindulópontok A globalizáció eltünteti a határokat, ezzel párhuzamosan a térségi integráció új határokat jelöl ki A régió és a regionalitás nem tőnik el a világmérető rendszerek kialakulásával, sıt bizonyos körülmények között fel is erısödik a szerepe A regionális integráció lehet védekezı mechanizmus a globalizáció hatásaival szemben, de a globalizációba való átmenet egyik állomását is jelentheti Meg kell különböztetni a regionalizmus jogi eszközökön alapuló, illetve spontán folyamatait Az integráció megjelenhet társadalmi, politikai és gazdasági szinten is
Globalizáció és térségi integráció A két jelenség egymás mellett élése változatos formákat mutat Szoros kapcsolat: Kelet-Ázsia aktív részvétel a globális folyamatokban, de ezzel párhuzamosan kölcsönös függés regionális tekintetben Közel-Kelet: mind a globalizáció folyamataiba, mind pedig a térségi integrációba való bekapcsolódás szintje alacsony A globális piac sok esetben csak elvileg létezik
Regionális integráció a globalizáció ellen Új folyamatok jelentkeznek a regionális integráció terén, sok esetben elıtérbe kerülnek a védekezı mechanizmusok Latin-Amerika: hagyományos folyamat célja az Egyesült Államoktól való gazdasági függés minimalizálása Az elzárkózás szükségszerően integrációval jár Kialakul egy önközpontú regionalizmus, amely kis méretekben kívánja megvalósítani a világmérető folyamatokat Nemcsak menekülési stratégia, hanem a globalizáció természetes akadálya A kis országok egy regionális együttmőködés részeként eredményesebben védekezhetnek a káros hatások ellen, mint egymagukban
Regionális integráció, mint a globalizáció felé vezetı út A regionális integráció a liberális elmélet szerint egyfajta középszintő globalizáció Tipikus példa: EU Eszközök: a kereskedelem nem diszkriminatív liberalizációja, közös nyitás az új piacok felé A globalizáció amellett, hogy új piacokat keres, növeli a konkurenciát is, a regionális integráció eszköz ennek ellensúlyozására A világgazdasági folyamatokba való bekapcsolódás eszköze pl. ASEAN, Mercosur Olyan gazdaságpolitikai eszközök alkalmazására van lehetıség, amely nemzetállami szinten nem mőködne eredményesen
A regionalizmus egyéb színterei - etnoregionalizmus Az etnikai identitástudat földrajzi érvényességén alapul NyugatEurópa: az 1970-es évektıl klasszikus etnoregionalizmus és ehhez kapcsolódó mozgalmak (Baszkföld, Katalónia, Korzika stb.) Kisebbségi etnoregionalizmusok: Dél-Tirol, Ulster inkább függetlenségi mozgalom jelleggel Kelet-Közép-Európa: az etnikai térszerkezet mozaikszerősége, illetve perifériákon élı kisebbségek Etnoregionalista mozgalmak kialakulhatnak elınyös, illetve hátrányos helyzetben lévı kisebbségi közösségek esetében is
A regionalizmus egyéb színterei regionális elkülönülés és gazdasági kérdések A területi egyenlıtlenségek is életre hívhatnak regionalista mozgalmakat Modern példák: Belgium flamand szeparatista törekvések; Olaszország Padánia, Északi Liga Az elınyös helyzetben lévı térségek számára a centralizált állami keretek visszahúzó hatást jelentenek Célszerő, de nem minden esetben elégséges a föderatív vagy konföderatív berendezkedés
A regionalizmus egyéb színterei határmenti együttmőködések ANyugat-Európa: átjárható határok, természetes kooperáció, a határmentiség elınyös tényezıinek kihasználása Volt szocialista országok: a határmentiség a szocializmus idején tényleges periféria-helyzetet jelent, elzártság, a fejlesztési folyamatokból való tudatos kihagyás Nagyon kevés az olyan ismérv, amelyek mentén természetes határokat lehet meghúzni A nemzetközi munkamegosztás differenciálódásával párhuzamosan dinamizálódnak a ahtár menti térségek Kiemelt szerep az európai közösségi politikában
A regionalizmus egyéb színterei - etnoregionalizmus Az etnikai identitástudat földrajzi érvényességén alapul NyugatEurópa: az 1970-es évektıl klasszikus etnoregionalizmus és ehhez kapcsolódó mozgalmak (Baszkföld, Katalónia, Korzika stb.) Kisebbségi etnoregionalizmusok: Dél-Tirol, Ulster inkább függetlenségi mozgalom jelleggel Kelet-Közép-Európa: az etnikai térszerkezet mozaikszerősége, illetve perifériákon élı kisebbségek Etnoregionalista mozgalmak kialakulhatnak elınyös, illetve hátrányos helyzetben lévı kisebbségi közösségek esetében is
Intézményrendszer 1990: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) - a kisebbségpolitika általános koordinációja 1993: LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól egyéni és kollektív perszonális autonómia, települési és országos kisebbségi önkormányzatok (2002 998, 2006 747) 2005: a nemzetiségi regisztráció bevezetése az önkormányzati választásoknál Politikai szervezetek: nincs roma nemzetiségi párt, ami önállóan indul a választásokon; a nagy pártok környezetében megtalálhatók a cigány szervezetek (Lungo Drom Fidesz, MCSZF MSZP, RPA SZDSZ) 2003: CXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról EU-jogharmonizáció
Források 1893: országos cigányösszeírás 1971, 1993, 2003 országos reprezentatív cigányvizsgálatok Egyéb források (CIKOBI, kérdıíves adatfelvételek, oktatási statisztikák)
A roma közösség létszáma Európa Románia: 600 000 3 000 000 Magyarország: 200 000 1 000 000 Bulgária 400 000 800 000 Spanyolország 600 000 800 000 Szlovákia: 100 000 600 000 Szerbia: 100 000 550 000 Oroszország: 200 000 400 000 Ukrajna: 50 000 400 000 Görögország: 200 000 350 000 Franciaország: 300 000 350 000 Macedónia: 50 000 260 000
Bevándorlás
A roma közösség létszáma Magyarországon Népszámlálás 2001: 190 000 Kisebbségi regisztrációs névjegyzék 2006: 106 000 Cigányvizsgálatok (becslés a minta alapján) 1971: 320 000 1993: 463 000 2003: 540 000
Területi eloszlás A megoszlás egyenetlen (Északkelet-Magyarország, Dél-Dunántúl) Eltolódás a településtípusok között; növekszik a városi lakosság aránya Bizonyos depressziós térségek felé szociális migráció, szegregált területek kialakulása
Területi megoszlás
Csoportok, tagozódás Romungrók: a legkorábban érkezett csoport, az asszimiláció folyamán elvesztették a nyelvüket, túlnyomó többségben csak magyarul beszélnek Oláh cigányok: a XIX. század második felében érkeznek kelet felıl, nagyrészük beszéli a lovári nyelvet Beások: területileg is elkülönült csoport a Dél-Dunántúlon, a román nyelv archaikus változatát beszélik
Demográfiai folyamatok A teljes társadalomhoz viszonyítva szignifikánsan magasabb születési ráta, eltérı korszerkezet Alacsonyabb születéskor várható élettartam, kedvezıtlen mortalitási mutatók Felülreprezentáltság a fiatal korosztályokban
Demográfiai folyamatok
Társadalmi problémák Gazdaság: a munkanélküliségi ráta jelentısen meghaladja az országos átlagot Oktatás: alacsony képzettségi szint, speciális nevelési igények Életminıség: gyenge lakáskörülmények, rossz elérési viszonyok Bőnözés: politikai-közéleti tematizáció Diszkrimináció: sok esetben ugyancsak politikai akciók
A felnıtt cigány népesség és a cigány háztartásfık munkaerı-piaci státus szerinti megoszlása, 1996 (%) Foglalkoztatottság Felnıtt népesség Háztartásfık Cigány Nem cigány Cigány Nem cigány Foglalkoztatott 17 48 18 60 Munkanélküli 24 6 19 3 Egyéb inaktív 59 24 63 36 Összesen 100 100 100 100 Munkanélkülisé gi ráta 57,9 11,7 51,0 4,9 Forrás: TÁRKI, 1996a
Oktatás
Társadalmi problémák Kulturális különállás: etnikus kultúra, vagy a szegénység kultúrája Jövedelmi viszonyok: szociális ellátórendszer és munkaerıpiac Politikai aktivitás: passzív hozzáállás, nincs egyértelmő elkötelezettség Etnikai jellegő konfliktusok: sok esetben nem tiszta körülmények, a média és a politika felelıssége