A PISA 2003 vizsgálat eredményei Értékelési Központ 2004. december
PISA Programme for International Students Assessment Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület Szövegértés, matematika, természettudomány 15 éves korosztály Reprezentatív minta 150 iskolából 3 éves ciklus Alkalmanként mindhárom terület, de egyik hangsúlyos PISA 2000 szövegértés PISA 2003 matematika
Nem pusztán a nemzeti A jövedelem legjobban teljesítő kérdése országok Magas matematika teljesítmény Hong Kong Liechtenstein Fejlődés a magasabb nemzeti jövedelemmel 2000 és jobban óta megőrizte képzett Finnország első felnőtt helyezését lakossággal az olvasásszövegértési országok általában skálán, javított jobb a rendelkező matematikai teljesítményt és nyújtanak természettudományos eredményén de Belgium, vannak Csehország kivételek. és és ezáltal egy szintre került az Németország eddig utolérhetetlen szintén matematikai a PISA és által természettudo- mért területen legalább két javítottak teljesítményükön mányos teljesítményt nyújtó távol-keleti Belgiumban országokkal és Németországban elsősorban a jól teljesítő diákok eredményei javultak. Hollandia is a legjobb matematikai teljesítményt nyújtó országok között szerepel bár olvasás-szövegértési és természettudományos eredményei nem olyan jók. Macao Írország Lengyelország Lettország Oroszország Portugália Finnország Korea Hollandia Japán Kanada Belgium Svájc Ausztrália Új-Zéland Csehország Olaszország Alacsony teljesítmény Izland Dánia Franciaország Svédország Ausztria Németország Szolvákia Norvégia Luxemburg Magyarország Spanyolország Egyesült Államok Görögország Növekvő különbségek a teljesítményskálák élén szereplő országokban tapasztalt fejlődés tovább Fejlődés növelte a különbségeket az OECD jól és rosszul teljesítő országai között. Lengyelország mind a négy PISA által mért területen javított a teljesítményén ez a gyengén teljesítő diákok körében elért nagy mértékű fejlődésnek köszönhető, amelyet az 1999 óta tartó nagyszabású reform idézett elő. 540 520 500 480 460
OECD (2004), Learning for tomorrow s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354. Mire képesek a különböző szinteken teljesítő tanulók? 6. szint OECD 4% (2, 5) 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt 11% (8,2 ) 19% (18,2 ) 24% (24,3 ) 21% (23, 8) 13% (15,2 ) 8% (7,8 )
Finnország Korea Kanada Japán Csehország Aisztria Németország OECD átlag Szlovákia Magyarország Egyesült Államok Mexikó A diákok képességszint szerinti százalékos megoszlása a PISA matematika skálán 6. szint 0% 10% 5. szint 20% 30% 4. szint 40% 50% 60% 1 1-3 2 1-4 5 4-7 4 2-7 10 9-14 15 13-18 16 14-18 15 14-18 18 16-21 22 19-23 24 22-24 29 3. szint 70% 80% 2. szint 90% 1. szint 100% 1. szint alatt
Gimnázium Finland (1-3) Korea (2-5) Kanada (4-7) Hollandia (1-5) Japán (2-7) Svájc (4-9) Belgium (4-8) Ausztrália (7-9) 10. Évfolyam Új-Zéland (7-10) Izland (10-13) Dánia (10-14) Csehország (9-14) Franciaország (11-15) Svédország (12-16) Ausztria (13-18) Írország (15-18) Németország (14-18) Szlovákia (16-21) Norvégia (18-21) Luxemburg (19-21) Szakközépiskola Magyarország (19-23) Lengyelország (19-23) Spanyolország (22-24) 9. Évfolyam Egyesült Államok (22-24) Olaszország (25-26) Portugália (25-26) Görögország (27-27) Törökország (28-28) Általános iskola Mexikó (29-29) Szakiskola Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban 0% 6. szint 5. szint 20% 4. szint 40% 60% 3. szint 80% 2. szint 1. szint 100% 1. szint alatt OECD (2004), Learning for tomorrow s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.
Finnország Korea Hollandia Kanada Dánia Svájc Japán Új-Zéland Ausztrália Írország Csehország Svédország Franciaország Belgium Szlovákia Izland Ausztria Luxemburg Norvégia Németország Magyarország Spanyolország Lengyelország Egyesült Államok Portugália Olaszország Görögország Törökország Mexikó Az 1. és az alatti szinten teljesítő diákok százalékos aránya nemek szerint % 80 Fiúk Lányok 70 60 Matematika teljesítmény 50 40 30 20 10 0 0 10 20 30 40 50 60 Szövegértés teljesítmény 70 80 OECD (2004), Learning for tomorrow s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5b, 6.5, pp.355, 447.
350 2003-ban mért teljesítmények 400 450 500 550 600 350 400 450 500 550 600 350 400 450 500 550 600 350 400 450 500 550 600 Hong Kong Finland Korea Netherlands Liechtenstein Japan Canada Belgium Macao Switzerland Australia New Zealand Czech Rep. Iceland Denmark France Sweden Austria Germany Ireland Slovak Rep. Norway Luxembourg Poland Hungary Spain Latvia United Russian Fed. Portugal Italy Greece Serbia Turkey Uruguay Thailand Mexico Indonesia Tunisia Brazil Matematika Szövegértés Természettudomány Problémamegoldás
Tanulói teljesítmény Magas A szociális háttér és a tanulói teljesítmény kapcsolata Alacsony Hátrány A szociális háttér jelentős mértékben befolyásolja a tanulói teljesítményt (Szülők foglalkozása, anyagi háttér, kulturális javak, szülők végzettsége, családszerkezet, bevándorlói státusz) De nem feltétlenül vezet gyenge eredményekhez -3-2 -1 0 1 2 3 Szocio-ökonómiai státusz index Előny OECD (2004), Learning for tomorrow s world: First results from PISA 2003, Figure 4.8, p.176.
A teljesítmény és a SES viszonya
Japan Liechtenstein Netherlands Hong Kong-China Czech Republic Belgium Austria Germany A tanulói és az iskolai SES hatása a teljesítményre (Félszórásnyi eltérés ábrázolása a SES indexen) Korea Hungary Turkey Slovak Republic Italy Luxembourg Switzerland Uruguay Serbia Brazil Greece Indonesia Australia Russian Federation United States New Zealand Mexico Tunisia Latvia Thailand Ireland Canada Portugal Macao-China Spain Denmark Sweden Poland Norway Iceland Finland United Kingdom1 Tanulói SES hatás Iskolai SES hatás 80 70 60 50 40 30 20 10 0 OECD (2004), Learning for tomorrow s world: First results from PISA 2003, Figure 4.11, p.188.
Teljesítmények és esélyek