BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség TÁJÉKOZTATÓ a 2011. évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól 2012. február 15.
2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 3 II. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE... 3 KÖZÚTI SZÁLLÍTMÁNYOK ELLENŐRZÉSE... 3 TÖBB MEGYÉT ÉRINTŐ, ÖSSZEHANGOLT ELLENŐRZÉSEK... 10 TELEPHELYI ELLENŐRZÉSEK... 11 III. SZANKCIONÁLÁSI TEVÉKENYSÉG... 13 IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA... 17 V. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT BALESETEK... 17 VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS HELYZETE... 18 JOGALKALMAZÁSI TAPASZTALATOK ÉS FELADATOK... 18 OKF BELSŐ SZABÁLYOZÁSA... 19 VII. SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA... 19 KÉPZÉS (FELKÉSZÍTÉS)... 19 TOVÁBBKÉPZÉS... 20 ANYAGI-TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA... 21 ADMINISZTRATÍV KAPACITÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA... 21 VIII. ÖSSZEGZÉS... 21 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KIMUTATÁS A 7/2010. SZ. FŐIGAZGATÓI INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL... 23 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: SZABÁLYTALANSÁGOK TÍPUSA AZ ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ALAPJÁN... 24 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA... 25 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: A HATÁRON ÁTSZÁLLÍTOTT VESZÉLYES HULLADÉKOK FAJTÁJA ÉS MENNYISÉGE... 32 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: 2011. ÉVI ADR-ES ÉS RID-ES BALESETEK... 33
3 I. BEVEZETŐ A veszélyes áruk szállításának területe jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és a magyar döntéshozók előtt. Ezen terület szorosabb hatósági felügyelete mind társadalmi, mind kormányzati szinten megfogalmazott igényként jelentkezik. Ennek megfelelően az OKF is kiemelt figyelmet fordít e szakterület fejlesztésére. Ezt támasztja alá az elmúlt időszakban végzett sokrétű felkészülési és továbbképzési tevékenység, melyekre még fokozottabb igény jelentkezett a 2007. évben bekövetkezett önálló hatósági jogkör megszerzése és a 2009. évi jogszabályváltozások után. Jelen összefoglaló a 2011. évi időszakra vonatkozóan a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, a veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzésével, valamint az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásával kapcsolatos feladatokról szóló 7/2010. számú főigazgatói intézkedés 17), 63) pontjaiban meghatározottak teljesítését mutatja be. II. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE Közúti szállítmányok ellenőrzése Az OKF területi szervei a 2011. évben a korábbi évekhez hasonlóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a rendőrség, illetve a vámhatóság illetékes szervével egyeztetve, valamint önállóan is folyamatosan tervezték és hajtották végre az ellenőrzéseket. Az igazgatóságok szakemberei az elmúlt év során 996 alkalommal vettek részt közúti ellenőrzésen, mely a 2010. évhez (868 alk.) képest 14,75%-kal volt több, amivel a 2006-2007 évi. szintet értük el (1. ábra). A közutakon történő megjelenés 2008-2009-es évekhez viszonyított alacsonyabb számában, szerepet játszott, hogy 2010. január 1. után jogszabályváltozásból adódóan a beszedett bírságok felhasználhatósága megszűnt, az a központi költségvetés bevételét képezi, ellenben az ellenőrzések végrehajtásából és a szankcionálásból adódó költségekre többletforrások nem kerültek biztosításra. Összhangban a NKH által készített 2011. évi Ellenőrzési Tervvel 2011. évben a 2010. évi normánál ~67%-al magasabb szinten kerültek meghatározásra az ellenőrzési tervszámok. Ennek megfelelően a 2011. évi Ellenőrzési Tervben a katasztrófavédelmi hatóság részére 2500 db veszélyes árut szállító gépjármű ellenőrzésének előirányzata szerepelt. A tervezett és végrehajtott ellenőrzések, az ellenőrzött gépjárművek, a hibák és intézkedések számának megyénkénti megoszlását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza. Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 1200 1000 800 600 501 645 674 786 1002 978 1120 1313 868 996 400 200 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 1. ábra
4 Az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az OKF területi szervei különböző mértékben tettek erőfeszítéseket az ellenőrzések rendszeresé tételére, az ellenőrzések mennyiségének megtartására. Közúti ellenőrzést legtöbb alkalommal 2011-ben Tolna- és Győr-Moson-Sopron megyében hajtottak végre, a legkevesebb alkalommal, pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében (2. ábra) végeztek. Az év eleji és az év végi téli időszakban a közlekedési hatóság és a rendőrség egyáltalán nem, illetve kevesebb ellenőrzést tervezett, vagy csak telephelyi ellenőrzést hajtott végre, amely negatívan befolyásolta az igazgatóságoknak a közúti ellenőrzésekben való részvételét, az immáron több évre visszatekintő trendnek megfelelően. Egyes határ melletti igazgatóságok esetében (Győr, Komárom, Nógrád, Hajdú, Vas, Zala) jó együttműködés alakult ki a vámhatóság mobil csoportjaival, illetve a rendőrség határkirendeltségeivel a közös ellenőrzések végrehajtását érintően. Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 2011. 80 70 60 50 40 30 20 10 0 40 42 44 Baranya Bács Békés 61 Borsod 50 46 Csongrád Fejér 74 Győr 42 37 Hajdú Heves 27 Jász 61 52 Komárom Nógrád 28 Pest 38 Somogy 52 Szabolcs 76 Tolna 52 57 51 Vas Veszprém Zala 66 FPVI I. félév II. félév Éves összesítés Teljesített éves átlag Előírt minimum (50 db) (36 db) 2. ábra Az ellenőrzési alkalmak számának növekedése mellett, az összes ellenőrzött gépjárművek száma a 2010. évhez (2087 gj.) képest csekély mintegy 4%-os növekedést mutat. A korábban említett feltételezhető indokoknak köszönhetően, 2011-ben 2175 db veszélyes árut szállító gépjárművet ellenőriztek munkatársaink (3. ábra és 4. ábra), mely a közutak biztonságának növelése szempontjából kis mértékűnek tekinthető. Az első félévben 1047, a második félévben 1128 db veszélyes árut szállító gépjármű került ellenőrzésre. Mint az, az adatokból is látszik, a veszélyes áru szállítás ellenőrzéseinek száma a 2011. évben árnyalatnyi növekedést mutat azzal együtt, hogy az igazgatóságok többsége két megye kivételével még túl is teljesítette a főigazgatói intézkedésben előírt minimum ellenőrzési alkalom mennyiségét. Ez a havi három közúti ellenőrzési alkalom (éves szinten 36 alkalom) Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye esetében nem teljesült. Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma (db) (közúton és telephelyen összesen ellenőrzött jármű) 2000 1500 1000 500 0 II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Ell. gj. 265 571 597 786 967 774 727 825 1176 1171 1212 1200 1214 1634 1620 1865 1800 1010 1077 1047 1128 3. ábra
5 Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma (db) (közúton és telephelyen összesen ellenőrzött jármű) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 3665 3254 2383 2414 2001 2087 2175 1753 1501 1168 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 4. ábra A fenti adatok a veszélyes árut szállító járművekre vonatkoznak, ezen túlmenően azonban az úgynevezett fekete fuvarok kiszűrése érdekében az igazgatóságok az elmúlt évben 11789 db olyan, nem jelölt járművet is ellenőriztek, melyek nem szállítottak veszélyes árut (5. ábra). A nem jelölt járművek vizsgálata során több esetben került feltárásra olyan szállítás, ahol veszélyes árut szállítottak a vonatkozó előírások betartása, illetve annak mindennemű szándéka nélkül. Ellenőrzött gépjárművek száma 2011. ADR-es járművek Ellenőrzött gépjármű [db] 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Nem jelölt járművek 1004 982 875 795 801 810 659 587 643 685 627 583 606 389 409 343 389 285 81 80 131 171 125 129 154 209 69 130 179 165 138 159 89 73 96 63 65 67 84 35 Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI 5. ábra A fentiek alapján, az ellenőrzési alkalmak számától részben függetlenül, 2011-ben a legtöbb gépjárművet Komárom-Esztergom megyében (209 db), Csongrád megyében (171 db) és Veszprém megyében (165 db) ellenőrizték. A legkevesebb jármű ellenőrzésére Baranya megyében (35 db) került sor (6. ábra). Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma 2011. Ellenőrzött gépjármű [db] 250 200 150 100 50 35 81 80 171 154 131 125 129 69 130 209 89 73 96 63 65 67 165 84 159 I. félév II. félév Éves összesítés Teljesített éves átlag (109 db jármű) 0 Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI 6. ábra
6 Az 1. táblázat mutatja az ellenőrzések végrehajtására rendelkezésre álló személyi feltételeket, az ellenőrzésekben ténylegesen résztvevőket, valamint a területi szervek által végzett ellenőrzések hatékonysági mutatóját. Az ellenőrzések hatékonyságát többek között befolyásolja az ellenőrzés helyének, idejének megválasztása, a forgalom nagysága. Több megyében előfordul, hogy az ellenőrzés ideje alatt nem, vagy csak kevés számú veszélyes árut szállító jármű közlekedik, kevés ellenőrzésre alkalmas helyszín van, amit a szállító cégek elkerülnek, amint tudomást szereznek az ellenőrzésről. Ezt kiküszöbölni csak az ellenőrzések gyakoriságának növelésével, illetve az ellenőrzés helyszínének gyors, többszöri változtatásával lehetséges. A hatékonyság tekintetében is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes igazgatóságok között, a hibás szállítások felderítésében nagyságrendi eltérések mutatkoznak. Összességében elmondható, hogy a katasztrófavédelem jelenléte a közutakon a továbbiakban is kiemelkedően fontos feladatot jelent, amely nagymértékben hozzájárul a közlekedés biztonságának növeléséhez. Az elvégzett ellenőrzések száma alapján ez a jelenlét némiképp ugyan növekedett, azonban ezt a jelenlétet erősíthetnék azon területi szervek munkája, melyek teljesítménye az elmúlt évben nem érte el az igazgatóságok átlagteljesítményét. Több esetben az ellenőrzési alkalmak számának növekedése nem vonta maga után automatikusan, az ellenőrzött gépjárművek számának növekedését. Ezt az anomáliát az adott területi szerveknél felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az ellenőrzés helyének, vagy idejének a megváltoztatásával ezek az ellentmondások kiküszöbölhetőek legyenek. Megye ADR ellenőrök száma (tényleges) Hatékonysági mutatók 2011. év gj/fő alkalom/fő hibás gj.(%) gj/alkalom Bács 8 4,38 5,00 14,29 0,88 Baranya 9 9,00 4,67 1,23 1,93 Békés 10 8,00 4,40 11,25 1,82 Borsod-Abaúj-Zemplén 8 16,38 7,63 4,58 2,15 Csongrád 8 21,38 6,25 11,11 3,42 Fejér 3 41,67 15,33 18,40 2,72 Győr-Moson-Sopron 11 11,73 6,73 1,55 1,74 Hajdú-Bihar 10 15,40 4,20 3,25 3,67 Heves 8 8,63 4,63 14,49 1,86 Jász-Nagykun-Szolnok 6 21,67 4,50 1,54 4,81 Komárom-Esztergom 10 20,90 6,10 1,91 3,43 Nógrád 5 17,80 10,40 14,61 1,71 Pest 5 14,60 5,60 5,48 2,61 Somogy 8 12,00 4,75 5,21 2,53 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3 21,00 17,33 3,17 1,21 Tolna 13 5,00 5,85 16,92 0,86 Vas 8 8,38 6,50 26,87 1,29 Veszprém 10 16,50 5,70 4,85 2,89 Zala 12 7,00 4,25 5,95 1,65 FPVI 15 10,60 4,40 8,18 2,41 Összesen: 170 - - - - Megyék átlaga: - 12,79 5,86 7,59 2,18 Országos átlag: 9 14,60 6,71 8,74 2,28 1. táblázat
7 Szállítóegységek eloszlása nemzetiség szerint 2011. év EU tagállam 17% Nem EU tagállam 1% Belföldi 82% 7. ábra Hibás szállítóegységek eloszlása nemzetiség szerint (az összes hibás szállítóegységhez viszonyítva) EU tagállam 7% Nem EU tagállam 1% Belföldi 92% 8. ábra Hibás szállítóegységek aránya az összes ellenőrzött szállítóegységhez viszonyítva - nemzetiség szerint 2011. év 8% 6% 4% 2% 0% 7% 1% 0,1% Belföldi EU tagállam Nem EU tagállam 9. ábra Az ellenőrzött 2175 gépjármű közül 165-nél tártak fel szakembereink hiányosságot melyek nemzetiség szerinti arányát a 7. ábra szemlélteti. Ahogy a hibás szállítóegységek arányát a 9. ábra mutatja, a magyar szállítók 7%-a, a külföldi szállítók 1%-a nem felelt meg valamilyen szempontból az előírásoknak. Az elmúlt évhez képest tehát valamelyest nőtt a tapasztalt hiányosságok száma a belföldi szállítók körében, ugyanakkor a külföldi szállítók esetében ez az arány nem változott. Az ellenőrzési jegyzékek elemzése szerint a nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb hazai cégek és vállalatok veszélyes árut szállító járművei az ADR szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek, jelölésük szabályos, kiegészítő felszerelésekkel, tűzvédelmi eszközökkel rendelkeznek. A 2011. évben tapasztaltak alapján hasonlóan az előző évekhez a legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb hazai vállalatok, illetve az EGT tagállamaiból (főként a volt KGST tagországokból) származó külföldi cégek gépjárműveinél fordult elő.
8 Az előző évek tapasztalatához képest csekély mértékben változott a hibás szállítások aránya az EU-s és a belföldi járművek között (8. ábra). Számos hiányosság volt az ADR 1.1.3.6 bekezdésében szereplő bizonyos mentességi határ alatti mennyiséggel szállítók körében. Ezekben az esetekben a szállítók rendszeresen úgy végezték a szállítást, mintha egyáltalán nem vonatkozna rájuk semmilyen ADR szabály, ami viszont nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, így az ilyen esetek döntő többségében a súlyos mulasztások miatt a maximális összegű bírság kiszabására került sor. Az egyes igazgatóságok között jelentős eltérés mutatkozik a hiányosságok feltárásában, az ellenőrzések hatékonyságában. Az igazgatóságok statisztikáit tekintve a felderítés adatai még mindig nagy szórást mutatnak (1,5 27%), így a későbbiek során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hiányosságok feltárására. Míg van olyan területi szerv, ahol közel minden negyedik ellenőrzött gépjárműnél tártak fel hiányosságot az ellenőrzések során, addig más területi szerv esetében csak elenyésző számban került sor az elmúlt évben hiányosság feltárására, illetve határozat kiadására, annak ellenére, hogy az ellenőrzött szállítóegységek száma esetenként jóval átlag feletti volt. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrzés helyének megválasztásából, vagy az ellenőrzés alaposságának hiányából, esetleg más okból adódnak ezek a jelentős eltérések. A relatív hibaszám alakulása 0,8 0,6 0,4 0,2 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 hibaszám 0,71 0,68 0,57 0,47 0,3 0,26 0,26 0,23 0,15 0,18 hiba/gjmű 10. ábra Az ellenőrzésben résztvevők többféle problémából eredően 384 hibát állapítottak meg. Elmondható, hogy a hibák sokszor halmozottan jelentkeztek, és azok száma a vizsgált járművek arányában az előző időszakokhoz képest (10. ábra) több mint 20%-al növekedett, így 2011-ben 0,18 hibát állapítottak meg az ellenőrök egy gépjárműre vetítve. A szabálytalan szállítások emelkedésének okai lehetnek egyrészt, a közlekedési morál, a szállítói fegyelem negatív változása, mely a hatóság közutakon való jelenlétének csökkenéséből, illetve a romló gazdasági feltételekből adódhat. Másrészt lehetséges magyarázat lehet még az is, hogy az ellenőrzések végrehajtását az ADR-es ellenőrzésekben nagyobb tapasztalattal rendelkező munkatársak végezték, illetve a kezdők is egyre több tapasztalattal, nagyobb rutinnal végezték munkájukat. Ebből következően, a felderítési hatékonyság növekedése, nagymértékben szerepet játszhatott a hibák, illetve a hibás járművek számának növekedésében.
9 Az ellenőrzési adatok, valamint a társadalom felől érkező visszajelzések igazolják annak a létjogosultságát, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a továbbiakban is önálló hatóságként lépjenek fel a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése során. Az ellenőrzések szükségességét és hatékonyságát igazolja továbbá az is, hogy a tárgyidőszakban szakembereink több, a korábbiakban már ellenőrzött gépjárművel találkoztak, amelyek üzembentartói a feltárt hiányosságokat időközben pótolták. Ezzel ellentétben olyan vállalkozások is szerepelnek a nyilvántartásban, amelyeket az elmúlt év során már több megyei igazgatóságunk is megbírságolt különböző hiányosságok miatt és ennek ellenére a következő ellenőrzés során újfent találnak az ellenőrök hiányosságot. A hiányosságok típus szerinti megosztása szállítás módja; 20% jelölések; 21% A hiányosságok kockázati kategóriák szerinti megoszlása I. kockázati kategória 35,4% okmányok; 29% egyéb; 3% felszerelések; 27% III. kockázati kategória 14,0% II. kockázati kategória 50,6% 11. ábra 12. ábra Legtöbb hiba a fuvarokmányok nem megfelelő vezetése mellett (79 esetben), a tűzoltó készülékekkel (55 esetben), valamint a rakományrögzítéssel kapcsolatosan (45 esetben) fordult elő. Kiemelten kezelendő az írásbeli utasítás hiánya (18 esetben), a járművek (43 esetben), illetve a küldeménydarabok (37 esetben) nem szabályos jelölése, bárcázása, valamint jelentős mértékű a védőfelszerelések és a figyelmeztető jelzőeszközök hiánya, érvényességi idejének lejárta, vagy működésképtelensége (30 esetben) ( 11. ábra). Sajnálatos módon még mindig jelentős azon szállítmányok száma, melyeknél a szabálytalanságok halmozottan jelentkeztek. Ellenőreink továbbra is találkoztak olyan veszélyes árut szállító gépjárművekkel, melyeknél az ADR egyetlen előírását sem tartották be. Ezek között egyaránt megtalálható volt mind hazai, mind külföldi gépjármű. A szabálytalan járművek kockázati kategória szerinti eloszlását a 11. ábra szemlélteti, mely megmutatja, hogy a korábbiakkal ellentétben, amikor az ellenőrzések során közel azonos arányban kerültek feltárásra az egyes kockázati kategóriákba tartozó szabálytalansággal szállító járművek, 2011. évben ezek az arányok eltolódtak. Az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok több mint 4/5-e a súlyosabb, ezáltal az első alkalommal is bírságolásra kötelezett (I-es és II-es) kockázati kategóriákba sorolt mulasztások körébe tartozott. Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink 2011. évben 23 esetben figyelmeztették a gépjárművezetőket a helyszínen a feltárt hiányosságokra. Súlyos, illetve halmozott szabálytalanságok esetén bírság kiszabására 233 veszélyes áru szállítással kapcsolatban került sor, 69 esetben írásbeli figyelemfelhívás történt. Egyéb hatósági intézkedést 5 esetben kezdeményeztek és 14 esetben a szállítmány feltartóztatására került sor. A feltárt hiányosságok és a kiszabott büntetések felsorolását a tájékoztató 2. sz. melléklete tartalmazza. A nem önállóan végzett közúti ellenőrzések (13. ábra) általában a közlekedési hatóság (28%) és a rendőrség (40%) munkatársaival közösen történtek. A 2011. évben a korábbi gyakorlat folytatásaként a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (19%) közös ellenőrzésekre is sor került, mely részben a határátkelőhelyeken részben, pedig a mozgó ellenőrző csoport munkatársaival valósult meg. Több esetben a tűzoltóságok munkatársai is bevonásra kerültek az ellenőrzésbe (13%). Egy-egy esetben egyszerre több társhatóság is részt vett a közös ellenőrzéseken.
10 A 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésnek megfelelően a 2011. évben folytatódott azon tendencia, miszerint egyre növekvő mértékben került sor a társhatóságok nélküli, önálló ellenőrzések végrehajtására, amelyet a közös ellenőrzések számának csökkenése is jól mutat. Az összes végrehajtott ellenőrzéshez viszonyítva a közös ellenőrzések aránya 2007-ben a közlekedési hatóság 75%, a rendőrség 58%, a vámhatóság 11% és a tűzoltóság 6%, ehhez képest 2008-ban a közlekedési hatóság 36%, a rendőrség 38%, a vámhatóság 8% és a tűzoltóság 5%, 2009-ben a közlekedési hatóság 36%, a rendőrség 42%, a vámhatóság 17% és a tűzoltóság 5%, míg 2010-ben a közlekedési hatóság 24%, a rendőrség 29%, a vámhatóság 14% és a tűzoltóság 5% volt. (A 2011. évi adatokat lásd a 14. ábra!) Az ellenőrzésben együttműködő szervek (megoszlás az összes közös ellenőrzéshez viszonyítva) 60% 40% % 20% 0% Rendőrség NKH NAV Tűzoltóság Egyéb Közúti ellenőrzések 40% 28% 19% 13% 0% Telephely ellenőrzések 3% 11% 12% 50% 24% 13. ábra Az ellenőrzésben együttműködő szervek (megoszlás az összes ellenőrzéshez viszonyítva) 30% 25% 20% % 15% 10% 5% 0% Rendőrség NKH NAV Tűzoltóság Egyéb Közúti ellenőrzések 28% 19% 13% 9% 0% Telephely ellenőrzések 1% 3% 3% 14% 7% 14. ábra Több megyét érintő, összehangolt ellenőrzések A 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésben előírt, több megyét érintően az elkerülő útvonalakon is egyszerre tartott ellenőrzések, a korábbiakhoz képest nagyobb számban kerültek végrehajtásra. Az ellenőrzéseken részt vettek az érintett igazgatóságok, esetenként a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervei, a megyei rendőr-főkapitányságok területileg illetékes szervei, az Autópálya Rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szakemberei. A közúti ellenőrzések során a társszervek a saját feladat- és hatáskörükbe tartozó egyéb szabályoknak való megfelelést, míg a szállítás ADR előírásait az igazgatóságok ellenőrizték.
11 Az elvégzett több megyét érintő (regionális jellegű) ellenőrzések tapasztalatai egyértelműen azt jelzik, hogy még a társszervek részvétele nélkül is indokolt ilyen jellegű ellenőrzések sűrűbbé tétele, miután ezen alkalmakkor ellenőrizetlen elkerülő út nem lévén több olyan veszélyes áru szállítmány került ellenőrzés alá, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. Mindezek ellenére a 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésben az igazgatóságok részére előírt szervezési kvótát mely évente két ellenőrzés szervezését és négy ellenőrzésen való részvételt ír elő 8 igazgatóság nem teljesítette (15. ábra), melyek közül 5 igazgatóság egyáltalán nem szervezett, de még csak részt sem vett összehangolt, több megyét érintő ellenőrzésen. Kiemelkedő ugyanakkor Veszprém aktivitása az ilyen jellegű ellenőrzésekkel kapcsolatban. Több megyét érintő, összehangolt ellenőrzések száma 2011. évben Ellenőrzés száma [db] 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Saját szervezésű Résztvevőként Összesen Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI 15. ábra A több megyét érintő (regionális jellegű) összehangolt ellenőrzések hatékonysága a közúti közlekedés biztonsága szempontjából megkérdőjelezhetetlen, ezért ezeket a közös ellenőrzéseket a későbbiek során is célszerű szorgalmazni és rendszeressé tenni! Telephely ellenőrzések Telephelyi ellenőrzésre 2011-ben 588 esetben került sor, amely 2,5-szer több a 2010. évi telephelyi ellenőrzések számánál (235 telephely), és a 2011. évre előírt mennyiségnek (igazgatóságonként 6 telephely/év, összesen 120 telephely) közel ötszöröse. Az ellenőrzések során a telephelyeken lévő gépjárművek ellenőrzésére is sor került. A 2011-es évben a 2010. évhez hasonlóan a telephelyi ellenőrzéseket az igazgatóságok legtöbbször önállóan végezték, ettől függetlenül esetenként a társszervek is részt vettek telephelyi ellenőrzéseken, de a korábbi években megszokottnál kicsit nagyobb arányban. (14. ábra). Így a közlekedési hatóság 3% (2010-ben 13%, 2009-ben 11%, 2008-ban 9%, 2007-ben 32%), a rendőrség 1% (2010-ben 5%, 2009-ben 2%, 2008-ban 3%, 2007-ben 4%), a vámhatóság 3% (2010-ben 1%, 2009-ben 1%, 2008-ban 2%, 2007-ben 5%), illetve a tűzoltóság 14% (2010-ben 2%, 2009-ben 2%, 2008-ban 4%, 2007-ben 5%) és más hatóság 7% (2010-ben 4%, 2009-ben 3%, 2008-ban 4%; 2007-ben 1%) került bevonásra a telephelyi ellenőrzések végrehajtásába.
12 A telephelyi ellenőrzések száma majd minden területi szerv esetében megfelelt az előírt minimum elvárásnak (16. ábra). A legtöbb telephelyi ellenőrzést Szabolcs-Szatmár- Bereg és Bács-Kiskun végezte, míg a legkevesebb (az előírt minimumot sem elérő) telephelyi ellenőrzést Somogy és Heves hajtotta végre. Végrehajtott telephelyi ellenőrzések száma 2011. 80 70 60 50 40 30 20 10 0 31 Baranya 62 Bács 16 Békés 34 Borsod 17 Csongrád 50 Fejér 24 19 10 Győr Hajdú Heves 37 29 Jász Komárom 26 17 7 Nógrád Pest Somogy 69 Szabolcs 22 13 Tolna Vas 39 Veszprém 12 Zala 54 FPVI I. félév II. félév Éves összesítés Teljesített éves átlag Előírt éves minimum (29 db) (12 db) 16. ábra A telephelyi ellenőrzések során, 107 telephelyen tártak fel valamilyen hiányosságot. A telephelyi ellenőrzés alá vont szervezetek lehetőség szerint költségkímélő módon próbálnak jogkövető magatartást tanúsítani. Több esetben a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói szerződéseket az ellenőrzések előtt kötik csak meg. Az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a vizsgált 588 telephely közül 168 rendelkezett biztonsági tanácsadóval és a telephelyeknek csak egy része felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Megjegyzendő azonban, hogy az ellenőrzött telephelyeknek nem mindegyike kötelezett biztonsági tanácsadó alkalmazására. A fentieken túlmenően, az ellenőrzött telephelyek közül 32 telephely tartozott a közbiztonsági terv készítésére kötelezett cégek közé, ahol a tervek az esetek túlnyomó többségében rendelkezésre álltak. A telephelyi ellenőrzésekkel a szabálytalanságok nagy része megelőzhető, ezért a telephelyi ellenőrzések fokozása szükséges. A telephelyi ellenőrzéseket az is indokolja, hogy feltehetően a Seveso szabályozás hatálya alóli mentesség érdekében az üzemeltetők egy része veszélyes anyagaikat rendezetlen helyzetű ipari parkokban és kisebb telephelyeken igyekeznek elhelyezni. E folyamat különösen jellemző a közép-magyarországi régióra. A közúti és a telephelyi ellenőrzési számokban megmutatkozó elmaradásokhoz hozzájárult, hogy 2011. március 7 - május 31. közötti időszakban az illegális PB palacktöltők és e palackokat forgalmazók felderítése, felszámolása érdekében soron kívüli ADR ellenőrzéssorozat végrehajtása került elrendelésre. A soron kívül elrendelt PB palack telepek nagyszámú ellenőrzése jelentős leterheltséget okozott az ADR ellenőri állománynak, melynek során azonban összesen 3531 PB palackos telephelyet ellenőriztek le, ahol az ADR előírásaiba ütköző szabálytalanságot összesen 146 telephely esetében tártak fel. Az ellenőrzéssorozat alkalmával több esetben a területileg illetékes HÖT, NAV, illetve bányakapitányság szakembereivel közösen végrehajtott ellenőrzések során mintegy 130439 db gázpalackot vizsgáltak meg az igazgatóságok ellenőrei, melyek közül összesen 313 db volt szabálytalan, ebből 22 darabnál állapítottak meg túltöltést, és további 64 db gázpalack esetében merült fel gyanú illegális töltésre.
13 A területi szerveink részéről 16 esetben történt bírság kiszabás, míg 132 esetben írásbeli figyelemfelhívás került kibocsátásra és további 59 esetben áttételre került az ügy a területileg illetékes HÖT-höz, NAV-hoz, rendőrséghez, illetve bányakapitánysághoz, vagy a fogyasztóvédelemhez. A fenti adatokból is látható, hogy a jogkövetés ezen a területen nem kielégítő, ezért szükséges a veszélyes áru szállításban részt vevők (feladók, szállítók, csomagolók stb.) felmérése, melynek kiindulási alapjául részben a saját adatbázisaink (veszélyes hulladék szállítók, Seveso-s üzemek, ellenőrzött járművek üzemeltetői, feladók, stb.), részben a társhatóságok (közlekedési hatóság, környezetvédelmi hatóság) adatbázisai szolgálhatnak. A PB palackos telephelyek ellenőrzéssorozata megmutatta, hogy a hatékonyság növelése érdekében a telephelyi ellenőrzésekbe több hatóságot is (tűzoltóság, vámhatóság, környezetvédelem, stb.) célszerű bevonni. III. SZANKCIONÁLÁSI TEVÉKENYSÉG A 2011. évben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a korábbiakhoz képest már sokkal nagyobb tapasztalattal bírtak a veszélyes áru szállítással kapcsolatban végrehajtott önálló ellenőrzés és szankcionálás (bírságolás) területén. Ennek megfelelően a szabályok megszegőivel szemben az esetek többségében elsőfokú eljárás keretében, közigazgatási határozat kiadásával, a területileg illetékes igazgatóságok bírságot szabtak ki. Egy-egy bírságtétel az egyes feltárt szabálytalanságtól függően 10.000,- Ft-tól 800.000,- Ft-ig terjedhet, mely több szabálytalanság esetén összeadódik, így a kiszabásra kerülő bírság összege több millió forintot is elérhetett, annak ellenére, hogy a jogszabályváltozások a kiszabható bírság maximális összegét ügyfelenként egymillió forintban korlátozták. Több felelős esetén ugyanis a bírság összegét meg kell osztani a felelősök között, így egyes esetben a bírság összege két-, vagy háromfelé is osztódhat és csak ezt követően érvényesül a bírságmaximum. A 2011. évben a területi szervek mindegyike élt a bírság kiszabásának lehetőségével, így az év során a 175 hibás szállítás kapcsán összesen 233 db (2010-ben 140 db; 2009-ben 353 db; 2008-ban 302 db; 2007-ben 75 db) bírsággal kapcsolatos határozat került kiadásra országos szinten, melyhez 84 db (2010-ben 59 db; 2009-ben 137 db; 2008-ban 107 db; 2007- ben 31 db) másodfokú határozat fűződik. Ennek megfelelően az elsőfokon kiadott határozatok 37%-a került másodfokra. A másodfokú eljárások aránya az előző év adataihoz képest kis mértékű (~5%) csökkenést mutat. Ez a még mindig magas szám, elsősorban a jogszabályban szereplő bírságtételek nagyságával magyarázható, ugyanis nyilvánvaló hiányosság és szabálytalanság esetén is megpróbálnak a felelősök kibújni a bírságfizetés kötelezettsége alól, vagy jelentős bírságcsökkentést remélnek a másodfokú hatóságtól, illetve ezzel is megpróbálják a bírság befizetésének határidejét a lehető legkésőbbi időpontra kitolni. A korábbi várakozásokkal ellentétben, az Igazgatóságok jogalkalmazási tapasztalatainak bővülése nem járt a másodfokú ügyek számának csökkenésével. Az 84 db másodfokon indult eljárás során, 25 esetben az elsőfokú döntés változatlan maradt, ezeknél minden esetben helybenhagyó másodfokú határozat született. A másodfokon indult ügyekben az elsőfokú határozat megsemmisítésére 10 esetben került sor. Egyrészt, bizonyítottság hiányában, másrészt, súlyos eljárási szabálytalanságok miatt, harmadrészt, mert olyan résztvevő részére lett kiszabva bírság, aki az ADR szerint nem volt felelős a feltárt szabálytalanságért.
14 Hasonló okok, valamint a tényállás nem kellő tisztázása miatt, az elsőfokon eljárt igazgatóság új eljárás lefolytatására lett utasítva, melyre 28 esetben került sor. Ezen kívül 7 esetben a bírságösszeg megváltoztatása történt jórészt azért, mert az elsőfokú hatóság valamilyen hibát vétett (pl.: nem a megfelelő bírságtétel alá sorolta be a feltárt szabálytalanságot, illetve olyan bírságtételek is kiszabásra kerültek, amelyek a jogalkotói szándékból nem vezethetők le, vagy nem volt elégséges egy-egy bírságtétel indokolása). Ezen adatokból is látható, hogy 2011-ben a másodfokú ügyeknek több mint 50%-nál kellett megváltoztatni valamilyen módon az elsőfokon kiadott határozatokat, hasonlóan a 2010. évhez, így tehát ezen az arányon nem sikerült javítani. Ezen magas arány jövőbeni csökkentése érdekében fokozottabban kell ügyelni a bizonyítékok mind szélesebb körű rögzítésére, a bizonyítási eljárások hatékonyabb alkalmazására. Kiemelten fontos a szabálytalanság tényének és a szabálytalanságért felelős személynek egyértelmű meghatározása (bizonyítása). Az elsőfokú határozatokban fokozottabb figyelmet kell fordítani a kiszabott bírságok részletesebb indokolására, a felelősség kérdésének szélesebb körű vizsgálatára! 35 Kiadott határozatok és másodfokú ügyek 2011-ben Kiadott határozatok Másodfokú ügyek 30 25 20 15 10 5 0 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Fővárosi PVI 17. ábra A diagramból (17. ábra) megállapítható, hogy a 2011-es évben, a szankcionálás lehetőségével legtöbb esetben Fejér (34 db határozat) és Csongrád (33 db határozat) megye és a Fővárosi PVI (30 db) élt. 14 db A megfelelt elsőfokú határozatok aránya (a másodfokon érdemben elbírált ügyek viszonyában) 12 db 10 db 8 db 6 db 4 db Másodfokon érdemben elbírált ügyek száma Másodfok által helybenhagyott határozatok száma 2 db 0 db Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Fővárosi PVI 18. ábra
15 A 18. ábrából is kitűnik, hogy a másodfokon elbírált ügyek közül nagy számban voltak olyanok, amelyek valamilyen módon megváltoztatásra kerültek a másodfokú eljárás eredményeként. Ezek kiküszöbölésére mint ahogy az a fentiekben már szerepelt a későbbiek során nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Másodfokú döntések megoszlása 2011. évben 16,7% Helybenhagyta 33,3% 0,0% Másodfokú eljárást megszüntette Érdemi vizsgálat nélkül elutasítva Megváltoztatta 29,8% Megsemmisítette Új eljárásra utasította 11,9% 8,3% 0,0% 0,0% Folyamatban Fellebbezést visszavonták 19. ábra A 19. ábra egyértelműen szemlélteti a másodfokú eljárás során született döntések megoszlását. Jól látható, hogy a megfellebbezett ügyek több mint 30%-ának új eljárásra történő utasítása, valamint közel egy-egy tizedének megváltoztatása, illetve megsemmisítése egyaránt nagyon magas értékek, melyeket összegezve lényegesen meghaladják a helybenhagyott ügyek arányát. Ez azt jelenti, hogy a megfellebbezett ügyek egy jelentős hányadában a másodfokú eljárás során, valamilyen alapvető eljárási hiba, vagy hiányosság került feltárásra az elsőfokú eljárást illetően. Ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére a későbbiek során az igazgatóságoknak sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. A másodfokú eljárásban kiadott 70 db határozatból és végzésből idáig 6 db ellen nyújtottak be bíróságra keresetet. A bíróság előtt megtámadott másodfokú döntésekkel kapcsolatban eddig a bíróságok részéről egyik ügyben sem született ítélet. A 2011. évet megelőzően lefolytatott első és másodfokú ügyekben 2011. évben indított vagy tárgyalt 7 bírósági eljárás közül 6 a másodfokú határozat helybenhagyásával végződött, és csupán 1 esetben került a másodfokú döntés hatályon kívül helyezésre. A 2007. 2011. évek között lefolytatott, és a katasztrófavédelmi hatóság számára sikerrel zárult 38 bírósági eljárás közül (összesen 50 eljárás indult, ebből 6 folyamatban), mindeddig csupán 12 ítélettel kapcsolatban indítottak keresetet a Legfelsőbb Bíróságon, melyek közül ez idáig 11 került lezárásra (mindegyik a hatósági döntésünk hatályban tarásával).
16 Kiszabott és befizetett bírságok 2011-ben 22 000 000 Ft 20 000 000 Ft 18 000 000 Ft Kiszabott bírságok Befizetett bírságok 16 000 000 Ft 14 000 000 Ft 12 000 000 Ft 10 000 000 Ft 8 000 000 Ft 6 000 000 Ft 4 000 000 Ft 2 000 000 Ft 0 Ft Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Fővárosi PVI 20. ábra A kiszabott bírságok összegei (20. ábra) hasonló képet mutatnak a határozatokkal, annak ellenére, hogy az ellenőrzések során feltárt hiányosságok mind súlyukban, mind számukban eltérnek egymástól, amelyek a bírságösszegekben is megjelennek, illetve nem minden feltárt szabálytalanság került szankcionálásra. A 2011. évben a legtöbb bírságot Vas megyei (13,5 millió Ft), Fővárosi PV (13,2 millió Ft), Fejér megyei (12,6 millió Ft), Tolna megyei (10,6 millió Ft) és Csongrád megyei (9,5 millió Ft) Igazgatóság szabta ki. Összességében elmondható tehát, hogy a 2011. évben az igazgatóságok a veszélyes áru szállítás szabályainak megsértése miatt 233 db határozattal közel 98 millió forint (2010-ben 70 millió forint, 2009-ben 353 db határozattal 212,45 millió forint, 2008-ban 302 db határozattal 149,17 millió forint; 2007-ben 75 db határozattal 27,88 millió forint) bírságot szabtak ki, melyből az év végéig ~53 millió forintot fizettek be. A kiszabott bírságok fennmaradó összegei 2012. év során kerülnek befizetésre, illetve az adóhatóság által behajtásra. Miután az egyik évről a másikra áthúzódó ügyek is vannak, így előfordulhat, hogy egy adott évben a befizetett bírság összege nagyobb, mint az abban az évben kiszabott bírságok összege. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításából adódóan a 2011. évben befolyó bírságok a 2010. évihez hasonlóan a központi költségvetést illetik, így azokat már az eljáró hatóság nem tudja felhasználni. A szankcióval sújtott ügyfelek jelentős többsége a fellebbezést követően kiadott másodfokú határozatban foglaltakat tudomásul vette és a bírság összegét egyben vagy részletekben befizette. Néhány esetben azonban az ügyfelek megtagadták mind a hatósági határozatban foglaltak, mind pedig a bíróság jogerős döntésében foglaltak önkéntes teljesítését. Ezekben az esetekben az illetékes adóhatóság segítségével kellett végrehajtási eljárás keretében behajtani a kiszabott bírság összegét. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a külföldi szabálytalankodókra is. A megbírságolt külföldi ügyfelek, az esetek nagyobbik részében önkéntesen befizették a rájuk kiszabott bírságot, ugyanakkor egyes külföldi ügyfelek esetében ugyancsak a végrehajtási eljárás hoz eredményt. Ezen ügyfelek egy része a végrehajtást elrendelő végzés hatására mégiscsak befizette a bírságot, a többiek esetében viszont az adóhatóság további intézkedésére van szükség.
IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA 17 Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet előírásai szerint a hulladékok behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el. A főfelügyelőség a veszélyes hulladék behozatala, kivitele és átszállítása esetén a hulladék szállítására vonatkozó eljárásáról értesíti az OKF-t is. A BM OKF 2011-ben 124 esetben kapott tájékoztatást mintegy 155.506,5 tonna veszélyes hulladék határon át történő szállításáról, melyek adatait (cégnév, be- és kilépés helye, szállítási útvonal, engedély érvényessége, anyagfajta és mennyiség) a 3. számú melléklet tartalmazza (ugyanezen adatsor 2005-ben 63 esetben 77000 tonna; 2006-ban 98 esetben 63.000,- tonna; 2007-ben 79 esetben 93.610,- tonna; 2008-ban 97 esetben 73.348,- tonna; 2009-ben 123 esetben 140.054,- tonna; 2010-ben 104 esetben 128.477,- tonna volt). Több mint 56 fajta veszélyes hulladék szállítására került sor, legnagyobb mennyiségben (az összes mennyiség közel 60%-a) ólomakkumulátorokat szállítottak. (4. számú melléklet) V. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT BALESETEK A korábbi főigazgatói intézkedések is kiemelten kezelték a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatát, melynek szakszerű végrehajtását a tapasztalatok értékelése érdekében megkövetelték a területi szervektől. 2006-ban 8 baleseti jelentés érkezett az OKF-re, 2007-ben 12 esetben, 2008-ban 15 esetben, 2009-ben 13 esetben, 2010-ben 18 esetben, míg 2011-ben 27 esetben vizsgáltak az igazgatóságok (5. számú melléklet) veszélyes árut szállító közúti járművel kapcsolatban bekövetkezett balesetet. A területi szervek részére pontosabb és az egyes részletekre is kiterjedő konkrét szabályozást ad 7/2010. sz. főigazgatói intézkedés annak érdekében, hogy a veszélyes áru szállítási ellenőrök az esetlegesen bekövetkezett balesetekről megfelelő módon és időben értesüljenek, illetve a balesetek kivizsgálása szabályszerűen megtörténjen. A veszélyes áru szállítása során bekövetkezett balesetek kivizsgálását a főigazgatói intézkedés a VFCS-kre (VFSZ-re) telepítette, mivel a lakosság védelme érdekében az ilyen típusú balesetekhez a VFCS (VFSZ) vonulásra kötelezett. A gazdasági megszorítások miatt a munkaidőn kívüli VFCS szolgálat átalakult és öt kijelölt megyei VFCS látta el az összes megye védelmét. Ezáltal a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálása meglehetősen nehézkessé vált, többek között a rendkívül megnövekedett vonulási idő miatt. Az elmúlt évben az igazgatóságok ugyan még jogszabályi felhatalmazás nélkül, kizárólag a MÁV Zrt.-vel kötött együttműködési megállapodás alapján vizsgálták azon tudomásukra jutott vasúti eseményeket, melyekhez a VFCS/VFSZ szolgálatok riasztásra kerültek. Ennek keretén belül az igazgatóságok 2011-ben 9 esetben vizsgáltak (5. számú melléklet) veszélyes árut szállító vasúti járművel kapcsolatban bekövetkezett eseményt, balesetet. A balesetek kapcsán elmondható, hogy a közúti járműveknél legtöbb esetben alapvetően közlekedési szabályszegés, figyelmetlenség volt a bekövetkezés alapvető oka, illetve esetenként árukezelési szabálytalanságok (pl. a rakomány rögzítésének szabálytalansága, stb.), is tetten érhetők voltak a vizsgálatok eredménye alapján. A vasúti járművekkel kapcsolatos események oka, viszont minden esetben szivárgás volt.
18 VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS HELYZETE Jogalkalmazási tapasztalatok és feladatok A napi feladatokon túl számos, a társhatóságokkal (ORFK, NKH, NAV), az illetékes minisztériumokkal (NFM, NEfMi) és egyes szakmai szervezetekkel (BTE, VOTE, MKFE) közös egyeztetésen, szakmai konzultáción vettek részt a BM OKF szakemberei, többek között a 2010. II. féléve folyamán elkészült, a katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére irányuló szabályozási koncepció iparbiztonsági szakterületet érintő fejezete alapján kidolgozott a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet vonatkozó részeinek kidolgozása kapcsán. Az Országgyűlés által 2011.09.19-én elfogadott 2011. évi CXXVIII. törvény a vonatkozó ágazati törvények módosításával az ágazati hatóságok hatáskörének megtartása mellett megteremtette annak lehetőségét, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk légi, vízi, és vasúti szállítását is ellenőrizhesse, a szabálytalan szállítások felelőseit bírságolhassa, egyidejűleg felhatalmazást adott a kormánynak a részletszabályok (így különösen az egyes jogsértések esetén kiszabható bírságösszegek) kormányrendeletben történő kidolgozására. A módosított ágazati törvények alapján rendelettervezet került elkészítésre, mely a veszélyes áruk vasúti, vízi és légi szállításának ellenőrzése tekintetében részletesen szabályozta az ellenőrző hatóságok és az ellenőrzöttek jogait, kötelezettségeit, az ellenőrzések tárgyi és területi hatályát, tartalmát, végrehajtásának szabályait, az egyes hatósági intézkedések szabályait, külön részletezve bírságolással kapcsolatos szabályokat, valamint a szükséges adatszolgáltatásokat. A többlépcsős közigazgatási egyeztetések során a minisztériumi szakemberek úgy ítélték, hogy miután a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 18. Annex-ének részletszabályait tartalmazó dokumentum, a Veszélyes Anyagok Biztonságos Légi-szállításának Műszaki Utasítása alkalmazása belföldi jogszabályban nem került elrendelésre, ezért a rendelettervezet légi szállításra vonatkozó részei nem kerülhetnek kihirdetésre. Az egyeztetések lezárását követően a tervezet a 312/2011. (XII.23.) Korm. rendeletben öltött végleges formát és került kihirdetésre, mely 2012. január 1-től hatályos. 2011-ben módosult a 80/2009.(XII. 29.) KHEM rendelet, mely a Ket. módosításában testet öltött azon kormányzati szándék alapján került kiadásra, miszerint a vállalkozóknak a világgazdasági válság hatására megnövekedett terhei csökkentése érdekében, méltányos bírságolási eljárást szükséges a hatóságok részéről kialakítani és alkalmazni. Ez a kis hibák tekintetében az első alkalommal mulasztók esetén kellően toleráns hatósági fellépést írt elő. Ennek megfelelően a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja taglalja a figyelmeztetés jogintézményét, míg a Ket. 94. (2) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor kizárt e jogintézmény alkalmazása. A Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alapján kiadott 80/2009.(XII.29) KHEM rendelet a 2. (5) bekezdés b) pontjában ennek megfelelően szabályozta a veszélyes áruk közúti szállítása során elkövetett szabálytalanságok tekintetében azon mulasztások körét, melyeknél az eljáró hatóság nem mérlegelhet, és szankcióként nem élhet figyelmeztetéssel, kizárólag bírságot szabhat ki. Ezek a tételek korábban, a bírságrendelet (156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet) 5. mellékletének 1-33. sorában foglalt (azaz a régóta ismert és alkalmazott 1/2002 (I.11.) Korm. rendelet I. és II. kockázati kategóriájába tartozó) mulasztások voltak, melyet a rendelet módosító szabályozás kiterjesztett az összes, veszélyes áru közúti szállításával kapcsolatos mulasztásra.
19 Az új szabályozás értelmében tehát 2011. augusztus 12 t követően az ellenőrzések során feltárt minden mulasztás vonatkozásában kötelező a bírság kiszabása! Hatályát vesztette 2011-ben a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet, melyet az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet váltott fel. E rendelet a korábbiakon túl szabályoz egyes, a bírságolást érintő hatósági feladatokat, továbbá előírja a központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartó rendszer működtetésének szabályait, melyek egy része a katasztrófavédelmet is érinti. Az ADR ellenőrzések és bírságolások során a jogalkalmazási és a bírósági tapasztalatoknak megfelelően a területi szervek számára folyamatosan aktualizálni kell a belső szabályzókat a módszertani és eljárási gyakorlat egységes kezelése érdekében, illetve a jogalkotók felé jelezni szükséges a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatainkat. OKF belső szabályozása Az ADR ellenőrzések és szankcionálások önálló hatóságként történő végrehajtása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatoknak és a vonatkozó, módosult, illetve megjelent új jogszabályoknak megfelelően 2011. év utolsó negyedévében kiadásra került az egységes feladat végrehajtás módszertani és eljárási gyakorlatát szabályozó, a veszélyes áru szállítás mellett több más hatósági területre is vonatkozó eljárásrendeket tartalmazó új főigazgatói intézkedés, amelyet a területi igazgatóságok többsége, azóta eredményesen alkalmaz. Az intézkedés pontosította, illetve kiegészítette a katasztrófavédelem feladatrendszerébe újonnan beépült vasúti és vízi szállítási alágazagtokra vonatkozóan is az ellenőrzés, a szankcionálás és a baleseti vizsgálat eljárásrendjét, valamint a területi szervek jelentési (adatszolgáltatási) rendszerét. A feladatok jogszerű, szakmailag megalapozott, formailag helytálló ellátása érdekében a különböző mintaokmányok is átdolgozásra kerültek. Beépítésre kerültek a korábban főigazgató-helyettesi körlevélben kiadott szabályozások, iránymutatások és mintaokmányok. VII. SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Képzés (felkészítés) Az ellenőrzések végrehajtásának személyi feltételei a területi szerveknél lezajló fluktuáció következtében folyamatosan változnak sajnos általában negatív irányban, ezért a feladatok szakszerű és rendszeres végzése, illetve az ellenőrzések hatékonyabb végrehajtása érdekében szükséges a továbbiakban is tanfolyamok, továbbképzések szervezése. A 2011. évben e területet is érintő pénzügyi nehézségek ellenére ismét megszervezésre került az OKJ-s végzettséget biztosító veszélyesáru ügyintéző -i (ADR) tanfolyam. A képzések eredményeként az ellenőrzések végrehajtásában ténylegesen résztvevő állomány létszáma 149 főről 170 főre, míg a végzettséggel rendelkező állomány teljes létszáma 215 főről 232 főre növekedett (21. ábra).
20 25 20 15 ADR végzettséggel rendelkezők száma 10 5 0 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Fővárosi PVI ADR ellenőrzésekben részt vesz nem vesz részt 21. ábra Az érintett megyék, valamint a BM OKF Iparbiztonsági Főosztály Veszélyes Szállítmány Ellenőrzési Osztály munkatársainak részvételével 2011. december hónapban lezajlott a veszélyes áruk vasúti, vízi és légi úton történő szállításának ellenőrzésére történő felkészülés keretében az ADR ügyintéző képzettség kiterjesztésével az ellenőri továbbképzés, mely az OKJ-s képzéseknek megfelelően, háromtagú vizsgabizottság melynek elnöke a Nemzeti Közlekedési Hatóság Képzés és Vizsgáztatási Főosztály munkatársa volt előtt tett vizsgával zárult. A képzés során a veszélyes áruk vasúti (RID) szállítására vonatkozó előírásokból 45 fő, a vízi (ADN) szállításra vonatkozó előírásokból 20 fő, és a légi (ICAO) szállításra vonatkozó előírásokból 15 fő került kioktatásra és tett sikeres vizsgát. Továbbképzés A BM OKF az igazgatóságok ADR szakreferenseinek éves továbbképzését 2011. március 22-23. között rendezte meg a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli objektumában. A korábbi években szerzett rendkívül pozitív tapasztalatok alapján amikor ugyancsak többnapos továbbképzések keretében került sor széleskörű tájékoztatásra és oktatásra 2011-ben a szakreferensek továbbképzése nem csupán egynapos, konferencia jellegű előadássorozat volt, hanem ADR szakismeretek oktatásával bővített kétnapos továbbképzés került lefolytatásra. Az első napon bemutatásra, ismertetésre kerültek a katasztrófavédelem által végrehajtott ADR ellenőrzések 2010-es eredményei és a 2011. évre kitűzött feladatok. Ezt követően ismertetésre kerültek a 2011-ben hatályba lépett ADR változásai, illetve a résztvevők áttekintést kaptak robbanó anyagok és a radioaktív anyagok szállítására vonatkozó speciális ismeretekből, valamint a kórházi hulladékok szállítása során fennálló anomáliáról. Az első nap végén a jelenlévő szakemberek és kollégáink közös konzultáció keretében vitatták meg a felmerült jogalkalmazási kérdéseket. A rendezvény második napján az ADR szakreferensek részére ismertetésre kerültek a BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség képviselője részéről a tűzvizsgálatok, illetve az ORFK képviselője részéről a közlekedési balesetek kivizsgálásának eljárási ismeretei, tapasztalatai, melyek hasznosíthatók az ADR-es járművek baleseteinek kivizsgálása során. Bemutatásra került továbbá az ellenőrzések során alkalmazható Statinfo szoftver, valamint az országos adatok nyilvántartását szolgáló ADR adatbázis működése is.
21 Anyagi-technikai feltételek biztosítása Az önálló ADR ellenőrzések a kívánt színvonalon történő végrehajtása csak az ellenőrzés tárgyi feltételeinek biztosítása esetén valósítható meg, ezért az anyagi-technikai feltételek biztosítása kiemelt prioritással kezelendő. Az ellenőrzés anyagi-technikai eszközeinek tekintetében 2011. évben központi beszerzésre nem került sor, azonban egyes igazgatóságok saját bevételeikből kisebb értékű, az ellenőrzések végrehajtásához szükséges beszerzéseket hajtottak végre, illetve biztosították az ellenőrzések lefolytatásához szükséges feltételeket. További feladatot jelent, hogy a bevezetni kívánt az ellenőrzést segítő Statinfo szoftver használatához elengedhetetlen a laptop és mobil nyomtató használata, viszont még nem minden igazgatóság rendelkezik az ADR ellenőrzések végrehajtásához ezen eszközökkel. Ezen kívül a korábbiakban beszerzett fekete-fehér nyomtatók nem teljesen alkalmasak a feladat ellátására, egyrészt méretük, másrészt nyomtatási minőségük miatt. Adminisztratív kapacitás feltételeinek biztosítása Az egységes joggyakorlat kialakítása, a különböző adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elősegítése, a megfelelő információ áramlás biztosítása, és az eljárások során keletkezett, illetve egyre nagyobb volumenben keletkező dokumentumok (fénykép és videó felvételek) rendszerezett tárolása érdekében, az ellenőrzések során keletkezett adatok nyilvántartására országos adatbázis létrehozása vált szükségessé mely egyben Ket. előírás is, a BM OKF és a területi szervek hozzáférésének biztosításával. Az elkészült adatbázis szoftver működtetéséhez szükséges szerver számítógép beszerzésére és üzembe állítására azonban a pénzügyi nehézségek, illetve egyéb, priorizált informatikai fejlesztések miatt 2011. évben nem került sor. Ezen túlmenően az ellenőrzések adminisztratív feladatainak ellátását (ellenőrzési, szankcionálási folyamatainak dokumentálását) és a hozzá kapcsolódó adatszolgáltatást egyszerűsíteni hivatott Statinfo szoftver rendszerbe állítása ugyancsak nem ment végbe. Ezen szoftverek bevezetésére, üzembeállítására tekintettel a kibővült feladatkörből adódó fejlesztésekre és ezek kapcsán a kötelezően előírt közbeszerzési eljárásra előreláthatólag 2012. II. félévében kerül sor, és várhatóan az ellenőrzések, valamint a hozzá kapcsolódó hatósági munka egyszerűbb, gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb végrehajtását eredményezi. VIII. ÖSSZEGZÉS A 2011. évi ADR ellenőrzések tapasztalatai és adatai alapján elmondható, hogy a korábbi évhez képest kis mértékben nőtt a katasztrófavédelem veszélyes áru szállítással kapcsolatos hatósági tevékenységének a volumene. A 2011. évre meghatározott tervszámok a soron kívül elrendelt PB-gáz cseretelepek ellenőrzése kapcsán jelentkező számottevő többletfeladatok miatt nem teljes mértékben teljesültek. Az ellenőrzések során általánosságban javult a hibafeltárás hatékonysága és az elmúlt évek statisztikai adatait figyelembe véve megállapítható, hogy amíg a külföldi szállítók esetében a hibás szállítások aránya nem változott, addig a magyar szállítók esetében ez az érték kis mértékben nőtt. Az egy gépjárműre vetített szabálytalanságok aránya ugyancsak kis mértékű növekedést mutat, amely jellemzően az ellenőrző hatóságok fokozottabb fellépésének eredménye, valamint az, hogy egyre kevésbé lehet elkerülni az ellenőrzéseket, így a hiányosságok egyre inkább a hatóságok látókörébe kerülnek.