V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - Az Római-Part RRT. 1997. évi anyagában olvasható:,,..az Aranyhegyi pataktól a Barát patakig terjedő mintegy 5.5 km 2 területű Bp. Lőpormalom dűlő Rómaifürdő Csillaghegy települések árvízveszélynek vannak kitéve a jelenlegi elégtelen színvonalú ármentesítés miatt. T1-T2 TÉRKÉP - METSZET A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal megrendelte:,,a Budapest Római-parti GÁT II. ütem KOCKÁZAT ELEMZÉSE 2006.nov.30. című THESIS Mérnökszakértői KFT által készített anyagban olvasható: 1./ A jelenlegi állékonyság és veszélyeztetés:,,jelenleg az árvízvédelemi előírásoknak nem megfelelő magasságú és állékonyságú védvonal veszélyezteti Csillaghegy és Római-fürdő területét. lásd T1-T2 TÉRKÉP - METSZET 2./,,A mentett árterületet védő Nánási út Királyok útja mentén húzódó, szivárgásgátlás nélküli védvonal állékonysága nem kielégítő, magassága változó, a minimális 0,3 m magassági biztonság 0,1-1,0 m-el marad el a hagyományos védműre előírás szerinti 1,3 m értéktől árvizes időszakban potenciális veszélyforrást jelent. 3./,,A védvonal-szakasz sajátossága, hogy árvízvédelmet csak árvízvédekezési beavatkozásokkal árvízi kulisszák lezárásával, a földművek állékonyságának lokális és ideiglenes biztosításával kiegészítésével képes biztosítani. 4./,, A jelenlegi védvonal az általa mentesített árterület (Csillaghegy, Római-fürdő ) elöntését akadályozó védelmi feladatának egyszer történő meghaladásnak valószínűsége egy 40 éves intervallumban közel 83%! 5./,,A több mint 3 km hosszúságú szakaszon a földművet 50 cm magasságú víznyomás terheli a mértékadó árvízszint esetén (= 8,61 m),, A földmű keresztszelvény területe csekély, néhány m 2 nagyságrendű, vízszintes és függőleges szivárgásgátlás nélkül. A vizsgálat alapját képező résfalas műszaki megoldásról olvasható: 6./,,A 3-6 m magasságú vízelvezető kavicsréteg szivárgásgázló résfal-lal való lezárása árvízi időben nem hatékony, 1-2 m-rel magasabb talajvíz-árhullámot eredményez, mint ami résfal nélkül alakulna ki Árvízmentes időben a résfal szintén káros. Nem teszi lehetővé a megcsapolódást a Duna felé, így a mentett oldalon 2-3 m-es talajvízszint emelkedéseket okoz. F O G A L M A K ELŐZMÉNY 2 - MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT: (a védelmi szint egyik alap fogalma) 867 cm = az 1876. évi jégmentes árvízszint 600 cm = I. fokú árvízvédelmi készültség 650 cm = alsórakpart átlagos kiépítettsége (Mértékadó árvízszint: az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, a hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények megvalósításánál tervezésénél- figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint; Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület = nagyvízi meder; Nyári gát: a hullámtéren épült vízilétesítmény, a fővédvonalnál alacsonyabb töltés, amely a mértékadó árvízszintnél alacsonyabb és ezért gyakoribb árvíz ellen véd; -- lásd: 21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet) Utóbbi száz évben mért legmagasabb árvíz szintek: 845 cm 1965 848 cm 2002 861 cm 2006 (mértékadó árvízszint 6 cm) PARTVÉDELEM: a fővédvonal biztonsággal növelt magassága 867 cm + 130 cm (biztonság) = 997 cm FŐVÉDVONAL: az árvízvédelem kiépítésének nyomvonala Nánási út Királyok útja (Nánási Rozgonyi sarok cca. 9,30m) 21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet KIVONAT A FOLYÓK NAGYVÍZI MEDRÉNEK HASZNÁLATA ÉS HASZNOSÍTÁSA 5. (1) A nagyvízi medret csak jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasznosítani). A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy vízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. (2) A nagyvízi meder - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni. (3) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. (4) A nagyvízi mederben - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízlétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízrendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A létesítés során az engedélyező hatóság eljárásában a felügyelőség szakhatóságként működik közre. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. (5) Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják - ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek - csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál. VAN NINCS ÉbertÁgostonoklevelesépítészmérnök2010.06.20
Helyesen: Az Arany pataktól Barát patakig, a FŐVÉDVONAL-tól nyugatra a domb lábáig (Pusztakúti útészak-nyugaton a Szentendrei útig).
2010.06.20. Második változat AVASLAT ÁRVÍZ ÁRVÍZ UTÁN ÁRVIZEK ELÖTT! -1- J Javaslat RÓMAI-PART árvízvédelmének differenciált, ütemezett megoldására 1. KI N D U L Á S lásd MEGÁLLAPÍTÁSOK FOIGALMAK TÉRKÉPEK ( T)- FOTÓK ( F) Idézet 1997.évi rendezési tervhez (RRT-hez) készített ÁRVÍZVÉDELMI munkarészből:,,..az Aranyhegyi pataktól a Barát patakig terjedő mintegy 5.5 km 2 területű Bp. Lőpormalom dűlő Rómaifürdő Csillaghegy települések árvízveszélynek vannak kitéve a jelenlegi elégtelen színvonalú ármentesítés miatt. lásd TÉRKÉP - METSZET T1-T2 Dr. Csoma János : Vízállások valószínűsítése VIGADÓ TÉRI VIZMÉRCE ADATAIVAL VÍZÁLLÁS Átlagos visszatérés cm ÉV A 1997.évi rendezési tervhez (RRT-hez) készített ÁRVÍZVÉDELMI munkarészből átvett) (DÖLT betűk= kiegészítések) KIEGÉSZÍTÉSEKKEL: Előfordulás valószínűsége % 671 cm 2,5 év 41% cca. RómaiPart sétány átlag mag. 703 cm 5,0 év 20% 742 cm 10,0 év 10% 774 cm 20,0 év 5% 834 cm 100 év 100 év 1% 867 cm 1876 jégmentes ár MÉRTÉKADÓ szint 895 cm 1000,0 év 0,01% 997 cm PARTVÉDELMI MŰ Megjegyzés : Az utóbbi száz évben mért legmagasabb árvíz szintek: 845 cm 1965 848 cm 2002 861 cm 2006 (mértékadó árvízszint 6 cm) Azaz HÁROMSZOR volt 834 cm-t meghaladó árvízszint, ez nem 1%-os valószínűség, hanem tény adat! 2. K Ö V E T K E Z T E T É S E K J A V A S L A T O K: J1 - J2 Ez nem jelenti kizárólag az út melletti telekhatárt ALAPELV:a FŐVÉDVONAL J1a Nánási út Duna felöli oldala A táblázat elemzéséből levonható következtetések (rangsor nélkül): 1./ A megfelelő magasság vezetésű Nánási Királyok útja biztosítaná a mértékadó árvízszint(8,67cm) szerinti védelmet. Ez az érték lényegében azonos az eddigi száz évben mért legmagasabb árvízszinttel (8,61 m 2006). A Nánási út ebben a magasságban ma is biztonságot ad, az Arany pataktól a Kalászi útig cca. 9,30 m az út korona szintjével. Ez az útkorona szint, a Kalászi úttól a mélyebben fekvő Pünkösdfürdőig, cca. + 0,5 m-es korrekciójával, azaz feltöltéssel az útkorona szint megemelésével - biztosítható. Ez az ELSŐ ÜTEM lásd F1 Ebben az esetben az áttöréseknél az eseti árvízvédelem mértékadó árvízszintig - feleslegessé válik! Költsége: a felesleges résfalak elhagyásával megegyező. 2./ Alap probléma az, hogy a mértékadó árvízszinthez kötelezően előírt, tartalékkal növelt PARTVÉDELM-et azaz a 9,97 m-es szintet- hogyan biztosítjuk? Ez az érték cca.+0,6 1,0 m a korrigált út koronához viszonyított emelést jelent. Ez a,, tartalék kismagasságú magasság a telekhatáron támfallal kerítés lábazattal- megoldható,vagy tetszőleges nyomvonalon, szakaszolhatóan, ütemezhetően! Amennyiben ez a védelem létrejön a nyúlgát elbontható. lásd F5 Ez az FŐVÉDVONAL kiépítése azaz a MÁSODIK ÜTEM Összefoglalva: minél magasabb koronaszintű Nánási Királyok útja betöltheti a gát funkcióját, az az,,hozza a MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT-et, sőt az eddig mért legmagasabb árvízszinthez képest is cca. 0,5 m tartalékot jelentene. Számításaink szerint az út magasság korrekciója gazdaságosabb megoldás mindenféle egyéb gátnál. Megjegyzés: A második ütem szakaszosan,,al ütemekre -2- J AVASLAT ÁRVÍZ A TERÜLET EGÉSZÉRE három éves változtatási tilalom alatt - SZABÁLYOZÁSI TERVET KELL készíteni és ennek egyik eleme az ÁRVÍZVÉDELEM. Folyamatos izgalmat a HULLÁMTÉR nagyvízi meder - védelme jelenti. KIGÉSZÍTŐELV: ALVÉDVONAL J2 a Duna-parti SÉTÁNY, illetve a telkek Duna felöli vonala. Ezen a területen is biztosítható a M É R T É K A D Ó Á R V Í Z S Z I N T E L L E N I V É D E L E M. lásd F2 A SÉTÁNY 7,50 (- 8,00) m körüli magasság korrekciója (emelése) önmagában cca 10 éves gyakoriságú árvizek ellen biztonságot adna. Amennyiben az ÉGHAJLATVÁLTOZÁS is így alakul! Az ettől a szinttől a mértékadó árvízszintig hiányzó + 1,10 0,70 cm es védelem a telekhatárok kerítés lábazatának, mint összefüggő támfal kialakításával, vagy rézsűkkel biztosítható. lásd F3 Ezzel a hullámtérben lévő építmények árvízvédelme is megoldható. Ez esetben nem megoldott a rendeltben a partvédelemre előírt + 1,30 m-es,,tartalék biztonság. Megjegyzés: ezt az értéket, későbbiekben a telektulajdonosok,,mobil gáttal biztosíthatják. Ezen védelmi vonal mértékadó árvízszintre kiépítésnél javasoljuk a kölcsönös, arányos költségviselés elvét követni. Kivétel az 1999 előtt, engedéllyel épült épületek, ezeknél az állam felelőssége megáll. A RÓMAI-PART árvízvédelem szempontból nem kezelhető homogén területként. A terület kiépítettsége, magassági viszonyai ( Dunára merőleges metszetekben és a Dunával párhuzamos irányban is) lényeges eltérést mutat, ezért ezt külön kell elemezni: a./ DÉLI szakasz: Összekötő vasúti hídtól a Rozgonyi Piroska (Kalászi?) utcáig: Parti sétánya az un,,vigalmi NEGYED Rozgonyi Piroska utcától a Vitorla utcáig. A terület jelentősen és intenzíven átépült, korábbi csónakház, vízsport jellegét lényegében elvesztette. Több új beépítés, feltöltéssel, - az érvényben lévő OBVSZ előírásoknak megfelelően - a mértékadó árvízszint felett van. Az új épületek közterület felöli oldalának kialakítása városképi megjelenése és árvízvédelme mintául szolgálhat: - közterületnek átadott részen enyhe rézsűk, lépcső teraszok képezik az átmentet a sétány és az árvíztől védett területek között, lásd F2 - F3 - a problémát a közbenső rendezetlen területek adják. (Nemzeti Bank üdülő, Bibic2 csónakház, Csónakház mulató, Evezős büfé, Kvaspálya) JAVASLAT: a rendezetlen területektől közérdekből kisebb sáv leadása után összefüggő 8,70 m-es szinten védett területek alakíthatók ki, a már védett területekkel összefüggő árvízvédelmi rendszerré alakítva: - rézsű rendszerrel, vagy a telekhatáron támfallal, illetve ezek kombinációjával. - a Dunára merőleges utcák enyhe rézsűvel a mértékadó árvízszintre emelhetők, vagy árvízi kapukkal kiképezhetők. lásd F4 Adatok hiányában a következő részek elemzés alatt: b./ KÖZÉPSŐ szakasz: Rozgonyi Piroska utcától Piroska utca (Mély fekvésű szakasz) Külön kell kezelni a Nánási út Királyok útja melletti régi lakóházakat. (pl. Duna felöli telekhatáron mértékadó árvízszint magasságában védmű, államköltségen) c./ ÉSZAKI szakasz: Piroska utca NAGY gátig (Kialakulatlan szakasz)
bontva is megvalósítható
FŐVÉDVONAL Nánási út Királyok útja F1 ELSŐ ÜTEM A megfelelő magasság vezetésű NÁNÁSI KIRÁLYOK biztosítaná a MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT (8,67 cm) szerinti VÉDELMET. Ez az érték lényegében azonos az eddigi száz évben mért legmagasabb árvízszinttel (8,61 m 2006) F1dél NÁNÁSI út útja A MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT -ig a NÁNÁSI út jelenlegi a magasságával ma is biztonságot ad, - az Arany pataktól a Kalászi útig - cca. 9,30 m az út korona szintjével. F1észak KIRÁLYOK útja A Nánási út szintje a Kalászi úttól a mélyebben fekvő Pünkösdfürdőig, cca. + 0,5 m-es korrekciójával, azaz feltöltéssel a KIRÁLYOK útja útkorona szint megemelésével - biztosítható. E L S Ő Ü T E M lásd F1 Az áttöréseknél az eseti árvízvédelem mértékadó árvízszintig - feleslegessé válik! Költsége: a felesleges résfalak elhagyásával megegyező, vagy alatta marad. ÉbertÁgostonoklevelesépítészmérnök JA V A S L A T ÁRVÍZVÉDELEM 2010.06.20.