1 AGY TANODA KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 A gyermeket önmg lehetőségein belül olynná kell tenni, milyenné lehet ez z iskol feldt. Mi z, mi belőle előhívhtó és építhető? Ezért mércét elfelejtjük, csk gyereket nézzük! El kell fogdni, hogy minden gyerek más!
2
3
4 I. BEVEZETÉS 1. Az iskol jogállás AL AP Í T Ó O K I R AT 1. Az intézmény neve, típus: AGY TANODA MAGYARANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ngol neve: AGY TANODA HUNGARIANENGLISH BILINGUAL ELEMENTARY SCHOOL székhelye: 2000 Szentendre, Jóki u. 3. OM zonosító: évfolymink szám: tnulóink mximált létszám: 037728 18. évfolym 130 fő ebből 14. évfolym 70 fő, 58. évfolym 60 fő 2. Az intézmény lptevékenysége: A közokttásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény vlmint két tnítási nyelvű iskoli okttás irányelvének kidásáról szóló 6/1997. ( VII.10.) MKM rendelet lpján z áltlános iskoláb járó tnulók nevelése, okttás, npközis és tnulószobi fogllkozások, sjátos nevelési igényű tnulók integrált okttás, étkeztetés, tnkönyvellátás, diáksport. TEÁOR számok szerint: 8520 lpfokú okttás Szkfeldti: 852011 Áltlános iskoli tnulók nppli rendszerű nevelése, okttás (1 4. évfolym) 852012 Sjátos nevelési igényű áltlános iskoli tnulók nppli rendszerű nevelése, okttás (1 4. évfolym) 852021 Áltlános iskoli tnulók nppli rendszerű nevelése, okttás (5 8. évfolym) 852022 Sjátos nevelési igényű áltlános iskoli tnulók nppli rendszerű nevelése, okttás (5 8. évfolym) 5
8559 M.n.s egyéb okttás Szkfeldti: 855911 855912 855914 855915 Áltlános iskoli npközi otthoni nevelés Sjátos nevelési igényű tnulók npközi otthoni nevelése Áltlános iskoli tnulószobi nevelés Sjátos nevelési igényű tnulók áltlános iskoli tnulószobi nevelése 682 Sját tuljdonú, bérelt ingtln bérbedás, üzemeltetése Szkfeldti: 682002 Nem lkóingtln bérbedás, üzemeltetése 3. Az intézmény jogállás: gzdálkodás: gzdálkodás megszervezésének módj szerint: előirányztok feletti jogosultság szerint: önálló jogi személy részben önálló gzdálkodású részben önálló gzdálkodású részjogkörrel rendelkező intézmény. Az iskol z dott költségvetési kereteken belül önálló bérgzdálkodást folytt, de gzdálkodássl összefüggő kötelezettségeket nem válllht. 4. Az intézmény feldtellátását szolgáló vgyon: Az iskol folymtos működéséhez z Egyesület biztosítj z épületet, és termeket okttási célból, z Önkormányzttl kötött megállpodás lpján htároztln időre. Az Egyesület tuljdonábn lévő, okttáshoz szükséges műszki berendezéseket és tnítási segédeszközöket ingyenesen biztosítj z áltlános iskol számár. Ezeket z intézmény kizárólg okttási vgy zzl összefüggő célból hsználhtj, felette z Egyesület válsztmány rendelkezik. 5. Az intézmény lpítój: Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolegyesület 2000 Szentendre, Jóki u. 3. fenntrtój:alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolegyesület 2000 Szentendre, Jóki u. 3. 6. Az intézmény felügyeleti szervei: fenntrtói felügyelet: Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolegyesület 2000 Szentendre, Jóki u. 3. törvényességi felügyelet: Szentendre Város Polgármesteri Hivtl jegyzője 7. Az intézmény működési területe: Szentendre és vonzáskörzete 8. Az intézmény megszüntetése: Az intézményt jogszbálybn nevesített esetekben z lpító jogosult megszüntetni, erről htározttl dönt. 9. Az intézmény hosszú és Körbélyegzőjének hivtlos szövege: AGY TANODA Mgyr Angol Két Tnítási Nyelvű Áltlános Iskol Szentendre AGY TANODA Mgyr Angol Két Tnítási Nyelvű Áltlános Iskol
10. Az intézmény székhelye: Helyrjzi szám: Az épület bruttó lpterülete: Tuljdonos: Szentendre 2000 Szentendre, Jóki u. 3. 1802/1. hrsz. Ingtln 577,4 m2 Szentendre Város Önkormányzt Szentendre, 2009. december 15. Dr. Lévi Tmás Elnök Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolegyesület 2. Helyzetkép
Iskolánk Szentendre központjábn, Dunprthoz közel, célszerűen és esztétikusn tervezett épületben, gyermekbrát környezetben működik. Az iskol 1992ben lkult művészeti profilll. 2003bn fenntrtónk tntestülettel és szülőkkel teljes egyetértésben úgy döntött, hogy jövőben két tnítási nyelvű (mgyrngol) okttási progrm lpján dolgozik. Évfolymonként egy tnulócsoportunk vn. Osztályink kis létszámúk, mximum 16 fősek ( ettől létszámtól fenntrtói engedéllyel + 20%kl lehet eltérni), mivel z iskol engedélyezett létszám mx. 130 fő. Az lcsony létszám egyrészt eredményezi, hogy minden pedgógus jól ismer minden zt tnulót, másrészt lehetővé teszi, hogy hozzánk járó gyerekek vlóbn személyre szóló egyéni bánásmódbn, képességeiket, nevelésben és okttásbn személyiségi jegyeiket figyelembe vevő részesüljenek. Külön gondot fordítunk z SNIs gyermekek megfelelő szinten történő beilleszkedésére,szkemberhez vló irányításár. Tnulóink széles számár z egésznpos okttási rend mellett szbdidős progrmok válsztékát kínáljuk: számítástechnik, nglii tnulmányi kirándulás. néptánc, úszás, sportfogllkozások.,szkkörök korcsolyázás,, nyári táborok,
Iskolánk sikeresen pályázott TÁMOP 3.1.409/1200900 Kompetenci Fejlesztés Innovtív Intézményekben Uniós pályázton. A kompetenci lpú okttás megvlósításánk kezdete: 2009. november 26. Ezen időpontot követően kell biztosítnunk z öt éves fenntrhtóságot. A művészeti iskol hgyományit folyttv tevékenységünkben változtlnul fontosnk trjuk, hogy tnítványink elsjátítsák zt látásmódot, megtpsztlják zt z életérzést, mely klsszikus hgyományokr épülve személyiség szbd fejlődésének teret dv, új értékeket képes teremteni. Gyümölcsöző kpcsoltot sikerült kiépíteni szentendrei zeneiskolávl is. Szándékink szerint humán értékek ismerete, és elsjátítás komplex egészbe fogllttik reál tudományok megismerésével és lklmzásávl, miközben két tnítási nyelvű okttás segítségével biztos lpot nyújtunk tnítványinknk, hogy felnőve Uniós állmpolgárként is megállják helyüket. II. NEVELÉSI TERV 1. Az iskolábn folyó nevelőokttó munk lpelvei, célji, feldti, eszközei, eljárási 1.1 Alpelvek Az Agy Tnodábn tnító pedgógusok mindennpi nevelő és okttó munkájukbn z lább felsorolt pedgógii lpelveket szeretnék érvényre jutttni: Az emberi mgtrtás áltlános értékei Az iskol: értékrendjében emberközpontú, humnist; tnulóink elsősorbn z EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, másság elfogdásán lpuló humnist értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; értékként preferálj képességet, z z ktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési
innovtivitást, mert ezek olyn tuljdonságok, melyek birtokábn tnulók irányítni képesek mjd későbbi életüket. tnulói sokoldlú személyiségfejlesztés eredményeképp mguk is ktív részesei legyenek egy derűs, hrmonikus iskoli közösségnek. A helyi értékek meghtározás Célunk olyn széleskörű áltlános műveltség biztosítás, mely jó lpot d középiskolákbn történő helytálláshoz. Tnulóink számár biztosítni kívánjuk mindzon ismeretek átdását, zoknk z lpkészségeknek és képességeknek kilkítását és fejlesztését, melyek életkori dottságiknk megfelelnek, és szükségesek hhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, meglpozv felnőtt életben vló boldogulásukt. Olyn intézményért dolgozunk np, mint np, mit lpvetően gyerekek érdeke htároz meg, törekszünk prtnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvlósításár z európi klsszikus értékrend lpján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkbn jól érezzék mgukt prtnereink, kiváltképpen tnulók, pedgógusok gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, hol munk végzése megfelel XXI. százdbn jogosn elvárhtónk. Törekszünk rr, hogy intézményünk hírnevét folymtosn növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté kerületi okttásügyben és közéletben. A nevelésokttás során rr kell törekedni, hogy tnulókbn kilkítsuk fogékonyságot z lábbi értékekkel kpcsoltbn: nemzeti, lelki, érzelmi, trdicionális és konzervtív értékrendünk z emberiség közös értékei demokráci értékei európi, humán, illetve trnszcendentális értékek A nevelés keretében kívántosnk trtjuk tnulók személyes szociálisn értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő mgtrtásánk lkítását, z ennek megfelelő tevékenységi formák gykorolttását. Törekszünk nemkívántos tnulói megnyilvánulások leépítésére. Társdlmi elvárás, hogy felkészítsük tnulóinkt mgsrendű és közjót szolgáló ktivitásr. A személyiség fejlesztésben meghtározó szerepet töltenek be jó
szokások, példképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez prtnernek kérjük szülői házt, csládot (szülői munkközösséggel koopertív kpcsolt, szülők iskoláj elődás sorozt stb.). Tiszteletben trtjuk tnulók személyiségét. Bevonjuk gyerekeket sját iskoli életük megszervezésébe Figyelembe vesszük tnulók egyéni képességeit, biztosítjuk számukr z esélyegyenlőséget kompetenci lpú okttás megvlósítás. Diákjink előre megismerhetik velük szemben támsztott követelményeket, így tudhtják mit várunk el tőlük. Tiszteletben trtjuk tnulók mindenek felett álló érdekét; minden gyermek számítht pedgógusok jóindultú segítségére tnulmányi munkájábn és élete egyéb problémáink megoldásábn. Törekszünk z iskol életében szeretetteljes emberi kpcsoltok kilkításár tnuló és tnuló, tnuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Kompetencilpú okttás bevezetése, elterjesztése. SNIs tnulók integrált okttás. Az esélyegyenlőség érvényesítése. Szegregációmentes együttnevelési környezet kilkítás. 2. A kompetenci lpú okttás implementációj Az implementáció kezdő tnéve 2009/2010, befejező tnéve 2014/2015. Tevékenységek teljes tnóri Évfolym lefedettséget 2009/2010es Kompetenciterület tnévtől felmenő biztosító progrmcsomg rendszerben z 1. évfolymtól, illetve z teljes 5. évfolymtól 2009/2010es tnóri lefedettséget tnévtől felmenő szövegértésszöveglkotás, mtemtik rendszerben z 4. évfolymtól, illetve z biztosító progrmcsomg 6. évfolymtól 2009/2010es tnévtől tnórán kívüli egy válsztott kulcskompetenci területi progrmcsomg fogllkozás keretében z szociális és életviteli lsó tgozton tntárgytömbösített okttás szkrendszerű okttásbn 15 %) műveltségterület tntárgyi bontás nélküli okttás digitális trtlmk, hsznált(25 %) tneszközök 2009/2010es tnévtől felső tgozt z éves munkterv lpján életpályépítés 2009/2010es mgyr nyelv és irodlom tnévtől rendszerben z 5. évfolymtól mindenkori felmenő bevont tnulócsoportokbn z éves munkterv lpján vlmennyi
új módszerek intézményi lklmzás,elterjesztése, 18. évfolym vlmennyi önálló intézményi megvlósítás tnórán kívüli fogllkozás, 14. évfolym életvitel és szociális 58. évfolym idegennyelvi innováció jó gykorltok átvétele Célok és feldtok Életfeltételeinek jvítását szolgáló, z intézményi közösséghez trtozók közös krtát összegző cselekvési progrm, melynek közvetlen és közvetett célj z életminőség, ezen keresztül z egészségi állpot jvítás, olyn új közösségi problémkezelési módszer, mely z érintettek ktív részvételére épít. egészséges táplálkozás megvlósítás (lehetőleg helyi termeléshelyi fogysztás összekpcsolásávl); mindennpi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szkmi elvárás közt jól végzett trtásjvító torn, relxáció és tánc is); gyermekek érett személyiséggé válásánk elősegítése személyközpontú pedgógii módszerekkel és művészetek személyiségfejlesztő htékonyságú lklmzásávl (ének, tánc, rjz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); számos egyéb tém között környezeti, méditudtossági, fogysztóvédelmi, blesetvédelmi és csládi életre nevelést is mgábn foglló egészségfejlesztési (modulszerű) tntárgy htékony (= bensővé váló) okttás. 3. Az egészségfejlesztési ismeretek témkörei z iskolábn: Az egészség foglm. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és z őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiéni. A jó egészségi állpot megőrzése. A betegség foglm. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és z egészség, betegség kpcsolt. Az egészséges táplálkozás helyi termelés, helyi fogysztás összekpcsolás.
Lelki eredetű táplálkozási zvrok. A beteg ember táplálásánk sjátossági. A testmozgás és z egészség, betegség kpcsolt. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgássl és nnk hiányábn. A felnőtt szervezet működése testmozgássl és nnk hiányábn. Gerincvédelem, gerinckímélet. Blesetek, blesetmegelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, másikt tiszteletben trtó kommunikáció módji, ennek szerepe másik önértékelésének segítésében. A két gyfélteke hrmonikus fejlődése. Az érett, utonóm személyiség jellemzői. A társs kpcsoltok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társdlom élete, társdlmi együttélés normái, illem és etik, erkölcs. A csládi élet kpcsolt cslád tgji között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várndósság ltti htások gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás gyermekhez csládbn, iskolábn. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, lkohol és drogfogysztás, játékszenvedély, internet és tvfüggés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tnulási eredményességet elősegítő htási. A médi egészséget meghtározó szerepe. Méditudtosság, médifogysztás egészségvédő módj. Fogysztóvédelem. Az idő és z egészség, bioritmus, időbeosztás. Trtós egészségkárosodássl élő társkkl együttélés, segítségre szorulók segítése. Iskolegészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás.
A teljes körű iskoli egészségfejlesztés z lábbi részterületeken jelentkező htások révén eredményezi htékonyság növekedését (indikátortényezők): tnulási eredményesség jvítás; z iskoli lemorzsolódás csökkenése; társdlmi befogdás és esélyegyenlőség elősegítése; dohányzás, z lkoholfogysztás, kábítószerfogysztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; társdlmi kpcsoltok jvulás kortárskkl, szülőkkel, pedgógusokkl; A kompetenci lpú okttás eredménye, hogy gyermekek mindennpi életben hsznosíthtó tudássl rendelkezzenek nem lemondv z ismeretek elsjátításáról, vgyis z ismeretekbe ágyzott képességfejlesztés megvlósításár törekszik. Az iskol elsődleges célj meghtározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztés, melyet z áltlános műveltség meglpozásávl, elmélyítésével és állndó fejlesztésével kíván elérni. E célját úgy éri el, hogy követelmény eléréséhez szükséges tnnygot eszköznek tekinti gyermekek érzelmi, értelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A készség és képességfejlesztést, z ismeretgzdgítást személyiségformálás eszközeként tekinti, követelményeit gyermek életkori jellemzőihez igzítj. Újszerű tnulásszervezési eljárások bevezetésével ( koopertív, páros, projekt ) tnulók motiváltságánk növelése kiemelt célunk. További célul tűztük ki sikeres munkerőpici lklmzkodáshoz szükséges, z egész életen át trtó tnulás meglpozását szolgáló képességek fejlesztését, digitális írástudás elterjesztését. 4. A két tnítási nyelvű iskoli okttás A két tnítási nyelvû okttás z nynyelvi tudás fejlesztése és mgyr kultúr megismerése mellett tnulók mgs szintû idegennyelvtudását és z idegennyelvtnulás képességének fejlesztését szolgálj. Ennek érdekében két tnítási nyelvû okttás következõ célok megvlósítását szolgálj:
z nynyelvi és z idegen nyelvi kommuniktív kompetenci egyidejû és kiegyensúlyozott fejlesztése, nyelvtnulás és z idegen nyelven történõ tnulás strtégiáink elsjátítás, célnyelvi mûveltség intenzív fejlesztése, nevelési és tntárgyintegrációs lehetõségek fokozott kihsználás, két tnítási nyelvû középiskoli okttás befejezését követõen tnulók legyenek képesek rr, hogy felsõfokú tnulmányikt mgyr nyelv mellett célnyelven is folytthssák, továbbá tnulmányik befejezését követõen hivtásukt célnyelven is mgs szintû nyelvtudássl mûveljék. Iskolánk célj célnyelvi mûveltség, kulturális tudtosság intenzív fejlesztése nnk érdekében, hogy tnulók megismerkedjenek célnyelv országivl, értsék zok kultúráját és empátiávl viszonyuljnk hozzá. A két tnítási nyelvû okttás során z iskol biztosítj, hogy célnyelvû országok civilizációjánk okttás önálló tntárgy keretében kerüljön megszervezésre. A célnyelvi civilizáció okttás során z iskol biztosítj zt is, hogy tnulók elsjátítsák célnyelvi országok földrjzávl, gzdságávl, társdlmi viszonyivl, irodlmávl, történelmével, kultúrájávl kpcsoltos főbb ismereteket. Az nynyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottn fejlessze, tnulókt megtníts z idegen nyelven vló kommunikálásr tnulásr, z idegen nyelvű információk feldolgozásár. A tnulók lklmssá váljnk rr, hogy tnulmányikt kár mgyrul, kár idegen nyelven folytssák. Célj továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje tnulókt türelemre, megértésre és nyitottságr; törekedjen pozitív én és országkép kilkításár; értesse meg nemzetközi kpcsoltok és együttműködés fontosságát. A két tnítási nyelv lklmzásávl z intézményes idegennyelvtnulás természetes nyelvelsjátításhoz közelít. Ezáltl elérhető, hogy z nynyelvtudás fejlesztése és mgyr kultúr megismerése mellett, tnulók mgs szintű idegennyelvtudás és idegennyelvtnulási képesség birtokáb jussnk, tehetségük kibontkozhsson. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek z idegen nyelven
vló gondolkodásr, z idegen nyelv hsználtár z információszerzésben, közlésben és lklmzásbn. tehetséggondozás: igény szerint, felmérés után 4.1 nyelvvizsg felkészítés: 4., 6., 8. évfolymokon (City nd Guilds A1, A2, B1) nyelvvizsg előkészítés folyik törzsnyg feldolgozásávl párhuzmosn. A próbvizsgák május közepén történnek házon belül. Egy nynyelvi és több nyelvtnárrl egyetemben. 4.2 idegen nyelvi progrmok és projektek ngol témhét Brit őszi ünnepek Hlloween Pncke dy Angol vetélkedő 18.o. 4.3 versenyek: Annul short story writing contest Országos ngol nyelvi verseny Ply nd win 4.4 csoportbontások: Csoportbontásbn dolgozunk 10 főt meghldó tnulócsoportok esetén, mi lehetővé teszi differenciált okttást. Dignosztikus mérések lpján htározzuk meg differenciálás szempontjit, csoportok z újrmérések után újrszerveződnek igzodv z egyéni fejlődéshez. 4.5 szkkörök: Fun Club Iskoláb készülő ovisoknk, brátiknk nyelvi előkészítő, illetve 1., 2. és 3. osztályosoknk, testvéreiknek, brátiknk játékos, szórkozttó feldtok ngol nyelven
4.6 nynyelvi lektor: Iskolánk egy nynyelvi lektorrl dolgozik, ki felügyeli z iskolábn folyó ngol nyelvtnítássl kpcsoltos folymtokt. Egyéb célunk továbbá, hogy z iskolából lklmzkodóképességgel kikerült fitlok önbizlomml, kiváló rendelkezzenek, z élet igényeihez ruglmsn lklmzkodjnk, társdlmi és művészeti életben eligzodjnk. Tevékeny, mgs fokú viselkedéskultúr jellemezze növendékeinket, mgbiztos, kretív emberekké váljnk. Az egyetemes és nemzeti kultúr értékeit megőrző, nemzeti hgyományokt ápoló kompetens személyek legyenek. Az iskol ngy problémmegoldásr hngsúlyt érzékeny, kíván fordítni z egészségét z és utonóm, kretív, környezetét megóvó személyiség kilkításár, emberi értékek megbecsülésére, másság tiszteletére, nemzeti hgyományok ápolásár, demokrtikus szellemiség, vlmint hrmonikus légkör kilkításár. Az iskol célul tűzi ki továbbá, hogy elősegíti tnulók igényeinek fejlődését, művészetek iránti érzékenységüket, nyitottságukt, önművelés iránti igényüket. Bővíti világról lkotott elképzelésüket, kilkítj bennük z Európához trtozás érzését. Megismerteti velük zt tényt, hogy m már z egész világon lpkövetelmény leglább egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. Az egyes tntárgyk cél és feldtrendszerét helyi tnterv trtlmzz. 5. Alpfeldtink 5.1 A pedgógusok feldti
A pedgógusok helyi intézményi feldti nevelésokttás folymtábn Az intézményben dolgozó pedgógusok felelősséggel és önállón, tnulók tudásánk, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szkmi munkájukt munkköri leírásbn foglltk keretein belül z iskoli tntárgyfelosztáson meghtározott munkrend lpján. A pedgógus: npi rendszerességgel megbeszéli és kilkítj legfontosbb npi feldtokt tnulócsoportjábn tnító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; tnóráir és tnórán kívüli fogllkozásir rendszeresen felkészül, ngy gondot fordít gyermekek életkori sjátosságink megfelelő fejlesztő fogllkozttásr, módszertni innovációr, rendelkezésre álló idő optimális kihsználásár; tnóri munkáját gyermekek dottságink, hldási tempójánk megfelelően differenciáltn szervezi; lemrdó tnulók számár felzárkózttó fogllkozásokt szervez, egyéni segítségnyújtássl biztosítj továbbhldásukt; gondot fordít tehetséges tnulók megfelelő fogllkozttásár, mit tnóri differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó fogllkozás illetve tnulmányi versenyekre vló felkészítés formájábn is megtehet; gyermekek tnulmányi fejlődését egyéni fogllkozttássl, sokoldlú szemléltetéssel szolgálj, s mg gondoskodik z áltl hsznált szemléltető és techniki eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; rendszeresen ellenőrzi és értékeli gyermekek tnulmányi munkáját nnk figyelembe vételével, hogy z értékelés z életkori sjátosságoknk megfelelő, motiváló htású legyen; z értékelésben törekszik z írásbeli és szóbeli formák egyensúlyánk megtrtásár gondot fordít rr, hogy z írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlybn legyen; kötelező írásbeli feldtokt ellenőrzi, jvítj vgy tnulókkl együtt értékeli; z írásbeli számonkérések nygit következő tnórár, de legkésőbb 10 munknpon belül köteles kijvítni; tnulók személyiségfejlesztését tnítástnulás folymtábn tervszerűen végzi, s ennek keretében feldt gyermekek minél lposbb megismerése,
mit tnulók állndó, tudtos megfigyelésével, változtos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti csládlátogtások és különböző vizsgáltok segítségével érhet el; fokoztosn szokttj tnulóit z iskoli élet szbályink betrtásár, megismerteti és betrttj velük z iskol házirendjét; biztosítj tnulói számár, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogdó környezetben fejlődjenek; feldt tnulás megszerettetése, szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, gyermekek spontán érdeklődésének fenntrtás, fejlesztése; tnórán kívüli szbdidős fogllkozásokt szervez tnulók életkoránk, igényeinek megfelelően; különös figyelmet fordít mindennpos testmozgás megvlósításár tnóri és szbdidős fogllkozások megtrtás során; tnítási órákon és tnórákon kívüli fogllkozásokon különös gondot fordít tnulók együttműködési készségeinek, önállóságánk és öntevékenységének kilkításár; közös iskoli tevékenység minden mozzntábn gykorolttj kulturált emberi viselkedés szbályit; félévi és z év végi zárás előtti utolsó témzáró, illetve iskoli dolgoztot legkésőbb egy héttel jegyek lezárás előtt megírtj; kötelező házi feldtokt ellenőrzi, jvítj, vgy tnulókkl jvítttj, és velük együtt értékeli; megismeri z áltl fogllkozttott tnulókról szóló szkvéleményeket és szkértői véleményeket, nnk jánlásit figyelembe veszi és mérlegeli z érintett gyermekek tnításkor és osztályzáskor; z iskolvezetés jóváhgyásávl, tntárgyfelosztás lpján lssúbb tempóbn hldó gyerekek számár felzárkózttó fogllkozásokt szervezhet lehetőséget biztosítv jvításr; foglkozásin optimálisn felhsználj rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; állndó jelleggel gyrpítj szkmi és pedgógii tudását, szktárgy körébe trtozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és módszertni fejlesztések körében vló tájékozódik 5.2 Az osztályfőnöki munk nevelési trtlmi
Az osztályfőnök céltudtosn irányítj z osztálybn folyó nevelőokttó munkát, összehngolj z iskoli és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedgógii törekvéseket. A tnulókkl közösen tervezi, elemzi, és lkítj z osztály életét, biztosítj nnk bekpcsolódását z iskol egészének nevelési rendszerébe. A tnulók közvetlen megismerése és z osztályközösség rcultánk formálás kiváló lehetőségeket kínálnk z iskoli és iskolán kívüli progrmok: szkkörök, klubdélutánok, sportfogllkozások, rendezvények, diákgyűlések, utzások, kirándulások, színház, és múzeumlátogtások stb. Az osztályfőnöki munk eredményessége érdekében pedgógus kpcsoltot trt tnítványi szüleivel, erősíti csládból szármzó pozitív nevelési htásokt, megismeri cslád viszonyulását z iskolához, gyermekhez. Az osztályfőnöki munk kritikus pontj torz csládi nevelési minták és szokások ellensúlyozás, negtív társdlmi htások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájánk szerves része közvetlen nevelőmunk. Az osztályfőnöki órákon sjátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor tnulók nevelésében szerepet játszó nevelési trtlmk, témkörök feldolgozásár. Jellemezze z osztályfőnöki órákt mi fitlokhoz közel álló trtlom és form! Az osztályfőnöki ór helyes vitkultúr kilkításánk nélkülözhetetlen gykorlóterepe. Célunk, hogy tnulók fejében megfoglmzódott kérdések ne hljnk el. Gondolkodjnk, kérdezzenek, vittkozznk ők és z osztályfőnök is. A válszokt ne tnár foglmzz meg, ő csk sját véleményét mondj el, de társ legyen megoldáskeresésben. Sokszor egyegy problémát lterntív módon lehet csk kezelni és megoldni, ebben segíthet szülő is. Lényeges, hogy z osztályfőnök kinek célj
diákok sokoldlú megismerése és fejlesztése élvezze ezt szbdságot dó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátoríts gyermekek utonóm törekvéseit, fogdj el fntázivilágukt. Biztonságos hátteret djon gyermekeknek, fejlesztő szándék mellett is elfogdv őket olynnk milyenek, hiszen élettpsztltukt, társdlmi emberi mintáikt és személyes élményeiket sját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyn légkör kilkításár, mely feloldj tnulókbn lévő gátlásokt, segíti tnulókt bbn, hogy őszintén nyiltkozznk meg "kényes" témákbn is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint hgyományosn merev tntermi berendezés, z egymás hátát látó gyerekekkel. Klubszobát célszerű berendezni, mi témától függően átrendezhető: puffokkl, ülőpárnákkl, vitrinekkel, polcokkl, meseszőnyeggel. A flon legyen lehetőség "területeket" kilkítni sját osztály, fliújságr, kár flfirkár is. Ki lehessen lkítni osztálykuckókt. Legyen teremben hgyományos és modern udiovizuális eszköz, fényképezőgép, üres mgnókzetták. Hngszerek: furulyák, dobok, szintetizátor. Krtonok, színes ppírok, ollók, rgsztó, színes ceruzák, zsírkrét, festékek, folyóirtok, könyvek, művészeti lkotások reprodukciói, bábok. Nem szükséges minden órát ebben megszokott környezetben trtni, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vgy éppen természet. 5.3 Az osztályfőnök közvetlen pedgógii tevékenységének jellemzői Az 58. évfolymon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szbdon válszthtók és ktuális eseményekhez kpcsolódók. Az osztályfőnöki ór egyszerre szolgálj z áltlános műveltség gyrpítását, világszemlélet és z erkölcsi értékrend lkulását. Fejleszti z önismeretet, felkészíti tnulókt kulturált társs kpcsoltok építésére és fenntrtásár. Hozzájárul differenciált emberkép és identitástudt lkulásához. A tnulókt tudományosn meglpozott ismeretekhez jutttj természeti és társdlmi környezetről, z emberről, és megismerteti őket mgtrtási szbályokkl és etiki normákkl.
Szükség vn zonbn rr, hogy jvsolt osztályfőnöki progrm koncentrikusn bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá fitlok önismeretének, önfejlesztő strtégiájánk és erkölcsiségének lkításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, mgtrtás kultúr, erkölcsismeret, vllásismeret). Az életkornk megfelelő ember, és társdlomismeretek nyújtásávl segítse elő tnuló szocilizálódási folymtát, természeti és társdlmi környezetébe vló beilleszkedését. Segítse tnulót kpcsolt, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hsznos kpcsoltok kilkításár és ápolásár. Fejlessze tnuló szociális érzékenységét, tolernciáját, vlmint emptikus képességét z életkornk megfelelő társdlmi problémák iránt. 5.4 A tnulók A tnulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelőokttó munk egyrészt nevelők és tnulók közvetlen, személyes kpcsolt révén vlósul meg, másrészt közvetett módon, tnulói közösség ráhtásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen szülői közösség ktív részvétele. Mindez z iskol szereplőinek tnulóknk, pedgógusoknk, szülőknek htékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedgógii feldtok megvlósítás révén érhető el. A tnulók, nnk érdekében, hogy: megismerhessék és gykorolhssák demokráci elemeit; érvényesíthessék jogikt és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kphssnk; gykorolják demokrtikus munkkultúrát, htlomml vló élést, közösség szolgáltát, z lklmzkodást z eltérő nézetekhez; tnuló egyéni problémáivl keresse meg tnárát z intézmény feldt: o z osztályközösségek, diákképviselői fórumok és z iskolgyűlés működésének pedgógii trtlmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni; o z osztályfőnöki órák trtlmi kereteit dó temtikus célok meghtározás;
o z éves munktervben ütemezettek szerint közösségfejlesztés tnóri, és tnórán kívüli progrmjink meghtározás. A pedgógusok, nnk érdekében, hogy: képesek legyenek kollégáikkl, szülőkkel, de főleg tnulókkl mindennpos kpcsolttrtásr, vegyék észre gondjikt, hllgssák meg véleményüket, jvsltikt; rendelkezzenek lklmzhtó és ténylegesen is lklmzott kommunikációs, döntési, szervezési és elemzőkészséggel z intézmény feldt: o kilkítni kpcsolttrtás kommunikációs cstornáit és zok htékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; o szkmi műhelymunkák intézményén keresztül nevelésiszkmi együttműködés lehetőségeit megteremteni z iskolvezetés bevonásávl és ktív részvételével; o diákképviselet és z osztályközösségek pedgógusokkl vló konzultációjánk tereit megteremteni; o pedgógusok és tnulók vlmint szülők között nevelési trtlmk lkítás vontkozásábn folymtos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők kdémiájprogrmsorozt); o htékony kpcsolttrtás, továbbá közösségformálás és fejlesztés céljit szolgáló pedgógusképzési formákt z nygi lehetőségeknek megfelelően kezeli továbbképzési és beiskolázási tervek kilkításánál. A szülők (gondviselők) nnk érdekében, hogy: o mindenkor bizlomml fordulhssnk véleményeikkel, jvsltikkl vgy problémáikkl pedgógusokhoz; o kpjnk támogtást z iskolától problémáik megoldásához; o együttműködhessenek pedgógusokkl gyermeke nevelésében z intézmény feldt: o prtnerközpontú hálózt kiépítése szülőkkel, z érintettek neveléssel kpcsoltos kérdések megvittásánk folymtáb vló minél szélesebb körű bevonásávl;
o megteremteni nnk lehetőségét, hogy z iskol pedgógusi tnulókkl kpcsoltos o igzgtói tájékozttás szülői összejövetelek lklmávl: o szülőkkel vló tlálkozás lklmávl csládi nevelés és gyermek pozitívumit erősíteni, őszinte légkört kilkítni, hogy szülő elmondhss véleményét; o szülők bevonás z intézmény különféle progrmjib. A tnulói közösségek fejlesztésével kpcsoltos kiemelt preferenciájú pedgógii feldtok: A különféle iskoli tnulói közösségek megszervezése, nevelői irányítás. Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell közösségen belüli kölcsönhtások, közvélemény irányításánk speciális feltételrendszerét: z információs és értékelő fórumokt, szerveket, kereteket, vlmint perspektívákt és hgyományokt. Az iskoli élet egyes területeihez (tnórákhoz, tnórán kívüli tevékenységekhez) kpcsolódó tnulói közösségek kilkítás, vlmint ezek életének tudtos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tnulók életkori sjátosságink, fejlettségének figyelembevétele tnulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében: A tnulói közösségek irányításánál nevelőknek lklmzkodniuk kell z életkorrl változó közösségi mgtrtáshoz: gyermek heteronóm felnőttek elvárásink megfelelni kró személyiségének lssú átlkulásától z utonóm önmgát értékelni és irányítni képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kilkítás. Ennek keretében: A tnulói közösségek fejlesztése során ki kell lkítni közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjnk mguk elé célt kitűzni, cél eléréséért összehngolt módon tevékenykedjenek, illetve z elvégzett munkát értékelni tudják. A tnulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tnulói közösségeket irányító pedgógusok legfontosbb feldt, közösségek tevékenységének tudtos tervezése és folymtos megszervezése, hiszen tnulói közösség áltl történő közvetett nevelés csk kkor érvényesülhet, h tnulók közösség áltl szervezett tevékenységekbe bekpcsolódnk, zokbn ktívn részt vesznek, és ott közösségi
együttéléshez szükséges mgtrtáshoz és viselkedési formákhoz tpsztltokt gyűjthetnek. Az iskoli közösség egyéni rcultánk, hgyományink kilkítás. Ennek keretében: A tnulói közösségre jellemző, z összetrtozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formi keretek és tevékenységek rendszeressé válásánk kilkítás, ápolás. Életkori sjátosságink megfelelően (személyiségjegyek, értelmi képesség, testi vgy érzékszervi károsodás) képességek, ismeretek meghtározott szintjét hozzák mgukkl csládból, szűkebb és tágbb társdlmi környezetből. Ezek korosztályt jellemző különbségek befolyásolják tnulássl kpcsoltos ttitűdöket, dottságokt és htnk tnulói teljesítményekre, képességek fejlődésére. Ezért tnulói különbségekhez vló lklmzkodás, zok eredményes fejlesztése z iskol feldt, melyet kompetenci lpú okttás implementációjávl vlósítunk meg. Élet közeli tnulási környezet kilkítás. A tnulási strtégiák lklmzásábn módszertni sokszínűség biztosítás. 6. Feldtunk kompetenci lpú okttás, meghtározott kulcskompetenciák fejlesztése A pedgógii feldtink tnulói kulcskompetenciák fejlesztésére épülve segítik tnulói személyiségfejlesztést, melynek szinterei tnítási tnulási folymtb közvetlenül illeszkedő tnítási órák illetve helyi sjátosságokból dódó, z iskoli hgyományokt figyelembe vevő tnórán kívüli fogllkozások. A kulcskompetenciák tudás megszerzéséhez és megújításához, vlmint személyes önmegvlósításhoz szükségesek, hozzájárulnk sikeres élethez egy tudás lpú társdlombn. A kulcskompetenci fejlesztése és helyi tnterv műveltségi területeink fejlesztési feldti komplexen jelennek meg z iskoli okttónevelő munkábn, sok esetben átfedi egymást, egymásb fonódnk, z lábbi keretrendszerben: 6.1 A keretrendszere: kulcskompetenciák
kommunikáció nynyelven, kommunikáció idegen nyelven, számolás és mtemtiki kompetenci, Természettudományos és techniki kompetenci, IKT, digitális kompetenci, htékony önálló tnulás kompetenciáj, személyközi és állmpolgári kompetenci, kezdeményező képesség és válllkozási kompetenci, áltlános kultúr, esztétikiművészeti tudtosság és kifejezőképesség. 6. 2 A kulcskompetenciákr épülő fejlesztési feldtok Énkép és önismeret El kell érni, hogy Nemzeti Alptntervben megnevezett értékek és kompetenciák épüljenek be tnulók önképébe és váljnk mgtrtást irányító tényezőkké. Gondoskodni kell rról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék mgukt sját életpályájuk irányításábn. Alkuljon ki tnulókbn z önmegismerés, önkifejezés és önállóság igénye. Hon és népismeret Ismerjék tnulók népünk kulturális örökségének jellemzőit, nemzeti kultúránk ngy múltú értékeit, kiemelkedő történelmi személyek, feltlálók, tudósok, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét. Gondoskodni kell rról, hogy tnulók sjátítsák el zokt z ismereteket, melyek szülőföld, hz és népei megismeréséhez szükséges. Ismerjék meg városi és flusi élet ismérveit. Európi zonosságtudt egyetemes kultúr A tnulóink szerezzenek ismereteket z Európi Unió kilkításánk történetéről, lkotmányáról, intézményrendszeréről, mgyrságtudtukt megőrizve váljnk európi polgárrá, és tlálják meg helyüket z európi nyitott társdlombn. Váljnk nyitottá és megértővé különböző szokások, életmódok, kultúrák, vllások, másság iránt. Szerezzenek információkt z emberiség közös, globális problémáiról, és z ezek kezelése érdekében kilkuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjen problém érzékenységük z összefüggések és megoldási lehetőségek keresése, feltárás iránt. Közvetlenül is vegyenek részt nemzetközi kpcsoltok
ápolásábn. Aktív állmpolgárságr, demokráciár nevelés A megfelelő tudás birtokábn legyenek képesek társdlmi együttélés szbályink kölcsönös betrtásár, z erőszkmentességre, z emberi jogok és demokráci tiszteletére. Formális, nem formális és informális tnulási lehetőségek biztosításávl kell elősegíteni tnulók ktív állmpolgárrá válását. Ezt z Ember és társdlom műveltségi területen túl z iskoli élet teljes folymt teremtheti meg, tnulók ktív részvételére építő tnítás és tnulásszervezési eljárásokkl z iskoli élet demokrtikus gykorltávl. Gzdsági nevelés A megfelelő ismeretek birtokábn legyenek nyitottk tnulóink gzdság világ felé, lkuljon ki bennük pozitív ttitűd z értékteremtő munk és gzdsági ésszerűség iránt. El kell érni, hogy tnulóink tudtos fogysztókká váljnk, tudják döntésekkel járó kockáztot mérlegelni. Ismerjék fenntrthtó fogysztás és z egyéni érdekek kpcsoltát. Segíteni kell tnulóknk bbn, hogy rendelkezésre álló erőforrásokkl tudjnk gzdálkodni. Az életkori sjátosságoknk megfelelően kell fejleszteni gzdálkodás és pénzügyekkel kpcsoltos képességeiket. Környezettudtos nevelés Gondoskodni kell tnulók környezettudtos mgtrtásánk kilkításáról, melyhez z lpot z iskol környezetnevelési progrmj szolgálttj. Cél, hogy legyenek képesek ápolni és megóvni szűkebb és tágbb környezetüket, elősegítve ezzel természet fennmrdását, társdlom fenntrthtó fejlődését. Fejleszteni kell tnulók természettudományos gondolkodását. Legyenek érzékenyek környezetük állpot iránt. A tnulás tnítás Az iskol lpfeldt, hogy tnuló értelmi képességének és egész személyiségének fejlesztését elvégezze. Okttónevelőmunkánk során felkeltsük tnulók érdeklődését, útbigzítást djunk tnnyg elsjátításához, megtnítsuk tnulóinkt tnulni. Törekednünk kell rr, hogy tnulók: fokoztosn önállóságr tegyenek szert tnulás tervezésében,
élményeik és tpsztltik lpján ismerjék meg és tudtosítsák sját pszichikus feltételeiket, sjátítsák el htékony tnulási módszereket, technikákt, z önművelés igényét, könyvtári és más információforrások helyes hsználtát, melynek lpj z lpkészségek kilkítás (értő olvsás, íráskészség, számfoglom fejlesztése). A tnítási folymtbn lklmznunk kell: z előzetes tudás és tpsztlt mozgósítását, z egyénre szbott tnulási módszerek, eljárások kiépítését, csoportos tnulás módszereit, koopertív munkát, z emlékezet erősítését, célszerű rögzítési módszerek kilkítását, gondolkodási kultúr fejlesztését, z önművelés igényének és szokásink kibontkozttását, z egész életen át trtó tnulás eszközének megismerését, módszereinek elsjátítását. A tnulás színterét változtossá kell tenni könyvtár, informtiki bázis, múzeum, kiállító terem, szbdtér. A fentiek megvlósításához fontos feldt megismerni tnulók sjátos tnulási módjit, szokásit. Figyelembe kell venni z életkori és egyéni jellemzőit, mert csk erre lehet lpozni tnulás fejlesztését. Meg kell tlálni módját és rányát fejlesztés tárgyi cselekvéses, szemléletes képi, elvont verbális útnk és z életszerű trtlomml vló felruházásnk. Törekedni kell gondolkodási képességek, elsősorbn rendszerezés, vlós vgy szimulált kísérleteken lpuló tpsztlás és kombináció, következtetés és problémmegoldás fejlesztésére, különös tekintettel z nlízis, szintézis, összehsonlítás, áltlánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennpi élettel vló kpcsoltr. Hngsúlyt kell fektetni kretív gondolkodás fejlesztésére, tnulási döntésre, z lterntívák végiggondolttásár, vriációk lklmzttásár, kockáztválllásr, z érvelés fejlesztésére. Fontos feldt kritiki gondolkodás fejlesztése, megerősítése, konfliktuskezelés megtnítás, z életminőség jvítás, z életvitel rányink megtrtás, z értelmi és érzelmi egyensúly megteremtése teljesebb élet megszervezése érdekében.
Testi és lelki egészség Minden tevékenységünkön keresztül biztosítni kell tnulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, z egészséges életvitellel kpcsoltos szemlélet és mgtrtás fejlesztését, hrmonikus élet értékként vló tiszteletét. Fel kell készítenünk tnulóinkt: életmódjukr vontkozón helyes döntéseket tudjnk hozni, beteg, sérült vgy fogytékos emberek iránt elfogdó és segítőkész mgtrtást tnúsítsnk, megfelelően tudják kezelni vgy megelőzni veszélyhelyzeteket egyéni és közösségi szinten, helyes közlekedésre, veszélyes nygok, készítmények kezelésére, káros függőségek megelőzésére, helyes szexuális kultúrár és mgtrtásr, csládi életre, z egészséges és hrmonikus életvitelt meglpozó szokások kilkításár. Felkészítés felnőtt szerepre Feldtunk, hogy segítsük tnulóinkt további iskolválsztásbn, felnőtt szerepre vló felkészülésben. A képességfejlesztés területén különös gondot kell fordítnunk z egyéni dottságik, képességeik megismerésére, z önismeretük fejlesztésére. El kell érnünk, hogy rendelkezzenek lpvető információkkl legfontosbb pályák, fogllkozási ágk és hozzájuk vezető utk lehetőségeiről. A tnulók htékony társdlmi beilleszkedését z együttéléshez szükséges szociális és állmpolgári kompetenciák tudtos fejlesztését különböző tntárgykhoz kpcsolódó tnítási órákon oldjuk meg. A szociális és társdlmi kompetenci fejlesztésének fontos része gzdálkodássl, z öntudtos fogysztói mgtrtássl, és versenyképesség erősítésével kpcsoltos képességek folymtos lkítás, fejlesztése. 7. A Támop 3.1.4 projekt fenntrtását támogtó fejlesztési lpelvek Gykorltközpontúság és lklmzhtó tudás A pedgógii munk során prioritást kp z szemlélet, hogy tnulók tnulási
folymt során minél önállóbbn és lehetőségek szerint vlós környezetben szerezzék meg mindennpi életben, közvetlen természeti és társdlmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hsznosíthtó, folyton változó társdlmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell műveltségi területnek közvetítenie, z zzl kpcsoltos tudást kell átdni. Ehhez szükséges, hogy műveltségterületek ismeretnyg bizonyos szintig tntárgyi bontás nélküli okttás keretében sjátítsák el tnulók. A műveltségterületek meghtározás helyi tntervben történik. o A tudás és képességfejlesztés helyes rányánk megtlálás A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítni. A tntervi progrmok, modulok kidolgozáskor rr kell törekedni, hogy képességfejlesztési módszereket hozzájuk kpcsolódó trtlmi lehetőségekkel együtt kerüljenek lklmzásr kompetenci lpú okttási gykorlt kiterjesztése során is.( Országos kompetencimérések, helyi mérések trendvizsgált, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). o Képesség és személyiségfejlesztés A progrmfejlesztés során z értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük tnulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: szociális és társdlmi kompetenciák fejlesztését, társdlmi érzékenység, nyitott, befogdó és emptikus személyiség kilkítását, társs ktivitást. o Új típusú tnári ttitűd Olyn tnulási progrmokt vezetünk be és dolgozunk ki, melyek nem elődó tnárt igényelnek, hnem tnulási folymtot irányító, segítő, támogtó és innovtív pedgógust. Ebben meghtározók konstruktivist és konnektivist tnuláselméletek. o Tevékenységközpontú tnításitnulási gykorlt megvlósítás Olyn tnulási progrmokt kell lklmzni, melyek során z életkori sjátosságoknk megfelelő szinten élményszerű helyzetek teremtésével tnulók tpsztltokt szereznek, mguk fedezik fel környezeti elemek közötti
kpcsoltokt és összefüggéseket, zokból következtetéseket vonnk le, korábbi tpsztltikt, ismereteiket és készségeiket lklmzzák. Lehetőséget kell teremteni rr, hogy tnulók megfoglmzzák egyéni és csoportosn kilkított véleményeiket, zokt meg tudják vittni, érvekkel látámsztni és meg tudják védeni. o Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tnulásszervezési módszercsomgokt kompetenci progrmtnterv lpján szükséges dptálni és lklmzni, melyek lehetővé teszik tnulók személyi szükségleteinek, tudásánk, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alklmzni szükséges heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugynkkor törekedni kell rr, hogy tnulókbn kilkuljon z igény rr, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék mgukt, bővítsék ismereteiket. o Fokoztosság és folymtosság Előnyben részesülnek zok progrmok, modulrendszerek, melyek egymásr épülnek, melyek folymtosságot, folytonosságot teremtik meg z okttásbn és nevelésben. A www.sulinovdtbnk.hu oldlon elérhető progrmtntervek dptáláskor előnyben részesítjük zokt, melyek tnulók különböző ütemű képességfejlődésével, z egyes képesség és kompetenciterületek éveken át trtó fejlődési folymtávl z intézmény tnulói összetétele lpján számolnk. o Vlóságos tnulási környezet Az ismeretszerzés hgyományosnál ngyobb mértékben épül vlóságr, nnk közvetlen és közvetett megtpsztlásár, megfigyelésére és vizsgáltár. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tnulás hozzásegíti tnulókt hhoz, hogy kedvező kpcsoltuk lkuljon ki környezettel. A trtlmkt és megközelítéseket úgy kell megválsztni, hogy tnulási helyzeteket z iskolán kívüli munkán is megtpsztlják. 7.1 A kompetencifejlesztés fókuszi z iskolábn: személyes kompetenci: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szbálykövető képesség, információ kezelésének képessége,
kognitív kompetenci: logikus gondolkodás, összehsonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kretivitás, fntázi, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetenci: empáti, egymásr figyelés, együttműködés, tolernci, utánzás, lklmzkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében z iskol pedgógusi áltl lklmzott munkformák és módszerek: Módszertni elemek: óvodiskol átmenet htékony tnuló megismerési és segítő technikák, pedgógii dignosztizálás. multikulturális trtlmk tnóri differenciálás (heterogén csoport.) koopertív tnulás drámpedgógi eszközei tevékenységközpontú pedgógiák eszközei projektmunk (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tnulói értékelési formák gzdgítás 8. A tnulásszervezés módszerei: 8.1 Alpmódszerek: tnári mgyrázt (frontális tnítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, elődás, szemléltetés munkálttás (egyéni, de nem önálló): vriációs módszer, házi feldt individuális (egyéni és önálló tnulás): egyéni feldtok. 8.2 Motiváló módszerek: páros munk csoportmunk játék szerepjáték (drámpedgógi) vit kuttófelfedező módszer koopertív módszerek
projekt módszer. 8.3 A tnulásszervezés lpelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tnítási trtlom, tnítási idő ruglms kezelése. szociális készségek fejlettségeszociális kompetenci o divergens gondolkodás, problémmegoldó képesség, kretivitás, kommunikációs készségek (metkommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek lklmzás pl. koopertív, projekt módszer, drámpedgógi. 9. A digitális pedgógii módszertn 3s célú kompetencifejlesztés: Tntárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű lklmzásánk fejlesztése A konstruktív munkformák lklmzásávl szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT áltl támogtott tnulásszervezési módok: Csoportmunk Pármunktnulópár Egyénre szbott munk Részben egyénre szbott munk Önálló munk A digitális pedgógii módszertn többszintű differenciálásr is lehetőséget biztosít, melynek következők megvlósulási formái:
Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tnulási követelmények differenciálás Ajánlott órtípusok: Új ismeretnyg feldolgozás Alklmzásgykorlás Összefogllás, ellenőrzésdignosztikus mérés Alklmzásár szánt feldttípusok: Problémmegoldó csoportfeldtok Alkotó feldtok Felfedező, kuttó feldtok Érvelésrevitár lklms feldtok Ellenőrzés, értékelés Digitális trtlmk: z iskol sját honlpj, diákoknk, szülőknek, tnároknk szóló információkkl, z dott intézmény (pl. iskol) sját belső hálóztán tárolt digitális okttási nygok, multimédi trtlmk (pl. képek, mozgóképes állományok, nimációk, hngállományok), multimédi CDk, DVDk, egyéb tömegtároló eszközök, Tnulás rendszerekkel kezelhető, módosíthtó trtlmk, tnnygok. IKTvl támogtott mérésértékelési tevékenységek A tnórán lklmzott dignosztikus, fejlesztőformtív és szummtív célú pedgógii ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feldtok IKT eszközök és szolgálttások lklmzásávl, támogtásávl történő megvlósítás, elősegítve ezzel Nt célkitűzéseinek megfelelően z egyénre szbott tnulási 21
követelmények érvényesülését, differenciált tnulásszervezési eljárások elterjedését, vlmint htékony és önálló tnulás kilkulását. Az IKTvl támogtott mérési, értékelési módszerek lklmzás tnár és tnuló számár zonnli, egyénre szbott visszjelzést tesz lehetővé, támogtj tnulók egyéni tnulási strtégiáink kilkítását, illetve elősegíti tnulók ktivitásánk optimális kibontkozását, digitális kultúr elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre lklms feldtok megoldás (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti ( tnór elején) mérés (pl. nnk megállpításár, hogy tnulók felkészültsége megfelelő szintűe z új trtlom befogdásár, elsjátításár) fejlesztő célú mérés, értékelés ( tnór során ellenőrző feldtok megoldás továbbhldás, illetve megértés, elsjátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummtív értékelési eljárások lklmzás tnulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kpcsolhtó udiovizuális és/vgy multimédi eszközök (projektor, hngosítás, VHS, DVD, kmer, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele tnórán mérésiértékelési folymtbn mérési, értékelési eljárásbn internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feldtbnkok, házi dolgozt, projektfeldt megoldás, távoli elérés, stb.) Eszközök, eljárások Építve tntestületünk gzdg módszertni tpsztltir, feldtink elvégzése érdekében z lábbi, pedgógiábn ismert eljárásokt, módszereket lklmzunk ( teljesség igénye nélkül) koopertív tnulási technikák, meggyőzés, ösztönzés, ellenőrzés, követelés, felvilágosítás, vit, önálló elemző munk, mgtrtási modellek okttás, bemuttás, drámpedgógi, metkommuniktív dicséret, jutlmzás, megszervezése, differenciált órvezetés. eszközök, szbdidő differenciált trtlms eltöltésének
Az iskolánkbn folyó nevelő és okttó munk feldt, hogy felsorolt célok elérését, feldtok megvlósítását elősegítse. Ezt szolgálják nevelési progrm különböző fejezeteiben később meghtározásr kerülő tnóri és tnórán kívüli nevelési tevékenységek, vlmint z e tevékenységhez kpcsolódó folymtos érékelés. A célok megvlósulását tnulásszervezési eljárások szolgáló módszerek szervezési módok, közül tntárgytömbösítés, tevékenykedtetésre épülő tnulásszervezés, projektokttás és témhét bővíti intézményünk módszertni plettáját. Céljink megvlósulását illetően kkor tekintjük nevelő és okttó munkánkt sikeresnek, h iskolánk végzős diákjink leglább kilencvenöt százlék nyolcdik évfolym végén: minden tntárgyból megfelel z lpfokú nevelésokttás kerettnterveiben meghtározott továbbhldás feltételeinek, ( minimális követelmények teljesítésén túl z egyéni képességei lpján elvárhtó legjobb szinten feleljen meg tntervben megfoglmzott követelményeknek), rendelkezik olyn bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártsságokkl, melyek képessé teszik rr, hogy középiskolás követelményeknek megfeleljen, jól tud ngol nyelven kommunikálni, sikeres gyermek nyelvvizsgát tesz, részt vesz versenyeken, ismeri és lklmzz kulturált viselkedéshez, z emberek közötti kpcsoltokhoz, vlmint közösségben éleshez szükséges viselkedés és mgtrtásformákt, egészséges önbizlm vn, kellő önismerettel rendelkezik, htározott elképzeléssel bír sját közelebbi és távolbbi jövőjét és sorsát illetően, szereti hzáját, ápolj nemzeti kultúráját, nynyelvét. A személyiségfejlesztéssel kpcsoltos pedgógii feldtok Iskolánk nevelő és okttó munkájánk lpvető feldt, hogy tnulók személyiségét különféle iskoli tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.