Az Európai Unió története
1945-1959 1959 Béke Európában az együttm ttműködés s kezdetei EU gyökerei a II. világh gháborúig nyúlnak vissza Az európaiak eltökélt lték, hogy hasonló öldöklés és s pusztítás s a jövőben j ne fordulhasson elő Európa a háborh borút t követk vetően en kettészakadt 40 évig tartó hideghábor ború vette kezdetét 1949-ben a nyugat-eur európai nemzetek létrehozzák k az Európa Tanácsot első lépés az együttm ttműködés s irány nyába Hat ország g ennél l többet t szeretne
1950. Május M 9.
Robert Schuman francia külügyminiszter k az együttm ttműködés s elmély lyítésére irányul nyuló tervet terjeszt elő Innentől l számítva ünnepeljük k minden május 9-én 9 n az Európa Napot
Az Európai Unió alapító atyái 1. Konrad Adenauer: A Német N Szövets vetségi KöztK ztársaság g első kancellárja Felismerte, hogy a tartós s béke b záloga z az egyesült Európa 1949 és s 1955 között: k NémetorszN metország g Európa Tanács cs- belitag (1951); az Európai Szén- és s Acélk lközösség létrehozása (1952); NATO- tag (1955) Franciaország g elnökévek, Charles de Gaulle-lal lal 1963-ban együttm ttműködési szerződést st írt alá az európai integráci cióhoz vezetet
2. Jean Monnet: francia gazdasági gi politikus és s tanácsad csadó,, az európai integráci ció ügyének elkötelezettje, a nyugat-eur európai nehézipar egyesítését előir irányzó Schuman-terv szellemi atyja Ez vezetett az ESZAK (Európai Szén-és Acélk lközösség) létrehozl trehozásához
3. Sir Winston Churchill Nagy-Britannia miniszterelnöke (1940-45; 45; 1951-55) 55) Az Európai Egyesült Államok létrehozását szorgalmazza (meggyőződése, hogy csak az egyesült Európa képes k békét b t garantálni) 1946. híres h a zürichi z egyetemi beszéde
4. Paul Henri Spaak belga államférfi II. Vh.. alatt megfogalmazódott benne a Benelux-államok llamok egységes gesítésének a terve Támogatta az ESZAK és s egy európai védelmi v közösség g létrehozl trehozását 1946. ENSZ-közgy zgyűlés s elnöke; NATO-főtitk titkár (1957-61) 1955. vezető szerep a Római R Szerződés kidolgozásában ( a munkabizottság g elnöke)
1951. április 18. ESZAK A Schuman-terv alapján n 6 ország g szerződést st ír r alá arról, hogy nehéziparukat (szén- és acélipart) közös k s irány nyítás s alá helyezik Egyikük k sem képes k fegyvereket gyártani, amelyeket a másik m ellen fordíthatna. Hat ország: Belgium, Hollandia, Franciaország, Luxemburg, NémetorszN metország, Olaszország
1956-57. 57. Magyarország: g: népfelkelés s tör t r ki a szovjet rezsim ellen; a tüntett ntetések idején n Sztálin lin- szobrot döntenek d le a fővárosunkban. f Novemberben szovjet tankok jelennek meg Bp. utcáin a felkelés s leverésére. re. Űrverseny USA és s SZU között. k 1957-ben a Szovjetunió útnak indítja az első műholdat: Szputnyik-1. (1961. Jurij Gagarin első ember a világűrben.) SZU lekörözi az USA-t
1957. március m 25. Az ESZAK-ot létrehozó 6 ország g a sikeren felbuzdulva egyéb b gazdasági gi ágazatokra is kiterjesztik együttm ttműködésüket. ket. Római Szerződés s aláí áírása EGK (Európai Gazdasági KözössK sség) létrehozl trehozása, más m s néven n Közös s Piac Lényege: a személyek, az áruk, és s a szolgáltat ltatások szabadon mozoghatnak a határokon keresztül
1960-1969 1969 A hatvanas évek a gazdasági gi fellendülés időszaka 1961. augusztus: a keletnémet kommunista hatóságok falat építenek Berlinben, hogy megakadályozz lyozzák k lakosságot abban, hogy nyugatra szökjenek a jobb élet remény nyében. Némelyeknek sikerült, másokat m az őrök k lőttek l agyon. A Brandenbugi kapu a hideghábor ború egyik jelképe, a berlini fal ny-i oldaláról
1962. július j 30. Az EU bevezeti a közös k s mezőgazdas gazdasági gi politikát: t: közös k s ellenőrz rzés s alá helyezik az élelmiszertermelést. st. A gazdák k azonos árat kapnak termény nyükért Terményt nytöbblet, túltermelt ltermelés Cél: a többlet t csökkent kkentése, az élelmiszer minőségének nek a javítása
1963. július j 20. Nemzetközi zi szerződés s aláí áírása 18 korábbi gyarmati afrikai ország g támogatt mogatására (2005-ben már m r 78 afrikai, karibi, és s csendesóceáni országgal tart fenn kapcsolatot) (Az EU nyújtja a világon a legtöbb fejlesztési si támogatást a rászorulr szoruló országoknak) A támogatt mogatás s feltétele, tele, hogy a kedvezményezettek tiszteletben tartsák k az emberi jogokat.
1968. májusm Diák- és s munkászavarg szavargások sok Franciaországban Mérsékeltebb diákt ktüntetések előfordulnak más s EU-tag tagállamokban is. Tüntetések oka: a kormányok rugalmatlan politikája miatt, vmint a vietnámi háborh ború és s a nukleáris fegyverkezési verseny ellen
1969. júliusj Az első holdra száll llás Az USA visszaszerzi elsőségét t az űrben
1970-1979 1979 Bővülő közösség a csatlakozók k első köre Az EU már m r 1970-ben tervezte a közös k s valuta bevezetését t (a monetáris stabilitás érdekében úgy döntenek, d hogy egymás s valutái viszonylatában az árfolyam-ingadozást szűk korlátok közék szorítj tják) 1972. április 24. megállap llapított árfolyam- mechanizmus jelenti az első lépést az euró bevezetésében ben (30 évvel később k valósul meg)
Környezetszennyezés s elleni küzdelemk Az EU a a szennyező fizet elvét t alkalmazza Greenpeace megalakulása
1973. január r 1. Dánia, Írország és s az Egyesült Királys lyság csatlakozásával kilencekké bővülnek
1973-74 74-es olajváls lság Az arab-izraeli háborh borút t követk vetően en a közelk zel- keleti olajtermelő országok jelentősen megnövelt velték k az árakat Korlátozz tozzák k az egyes európai országokba irányul nyuló értékesítéstst EU egész terület letén n gazdasági gi problémát okoz
1974. december 10. Európai Regionális Fejlesztési si Alap létrehozása Cél: utak, távkt vközlési hálózatok h javítására, beruházások ösztönzésére és munkahelyteremtésre fordítand tandó források átcsoportosítása sa a gazdagabb térst rségekből l a szegényebb térst rségekbe (EU teljes kiadásának az 1/3-a)
1979. június j 7 10. 7 Az EU-állampolg llampolgárok első alkalommal választanak európai parlamenti képviselk pviselőt Ezelőtt a képviselk pviselőket a nemzeti parlamentek delegált lták A Parlamentben a képviselk pviselők k nem nemzeti küldöttségekbe tömörültek, t hanem páneurp neurópai politikai csoportok (konzervatív, v, liberális, lis, zöldek stb.) szerint foglalnak helyet
1980-1989 1989 Európa átalakulóban a berlini fal leomlása 1981. január r 1. GörögorszG gország g csatlakozik 1986. január r 1. Portugália/Spanyolorsz lia/spanyolország
1986. február r 17. Bár r 1968-ban megszűntek a vámkezelv mkezelési illetékek még m g mindig nem akadálytalan az EU belső határain átnyúló kereskedelem Az 1986-os Egységes ges Európai Okmány bevezetésével vel hatéves széles körűk program indul az akadályok elszámol molására Az Okmány nagyobb beleszólást st biztosít t a Parlamentnek, valamint bővíti b az EU hatásk skörét t a környezetvk rnyezetvédelem terület letén n is
Magyarországon gon és s Lengyelországban gban indulnak el azok a folyamatok, melyek a kommunizmus összeomlásához vezetnek Közép-K és s Kelet- Európában 1989. a berlini fal ledönt ntése (1990. október a keleti rész r is csatlakozik az EU-hoz)
1990-1999 1999 Határok nélkn lküli li Európa 1991. Jugoszlávia a szétes tesés s küszk szöbén áll Harcok kezdődnek dnek Horvátorsz tországban és Bosznia-Hercegovin Hercegovinában véres polgárh rháború a szerbek, a horvátok és s a muzulmánok közöttk
1992. február r 7. Maastrichtban aláí áírják k az Európai Unióról l szóló szerződést st Egyértelm rtelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes ges valutára; lefekteti a közös k kül- és biztonságpolitika alapelveit Szabályozza a bel- és s igazságügy gy terület letén n a szorosabb együttm ttműködés s kereteit Az Európai KözössK sség elnevezés s helyére hivatalosan az Európai Unió lép
A Maastrichti szerződés s célja: c Végrehajtása 3 pilléren nyugszik. 1. integráci ció 2. kormányk nyközi munkamegosztás s a Bizottság és s a tagországok gok között: k környezetvédelem; kül- és biztonságpolitika; iparpolitika 3. A határokon átnyúló területek ügyei, amelyek különleges k belpolitikai vonatkozásokat érintenek
A szerződés s két k technikai újítást vezetett be: 1. Szubszidiaritás s elve: : elfogadták, hogy bizonyos közössk sségi, regionális vagy állami feladatok legcélszer lszerűbb azok jelentkezése helyszínén n elintézni, nem kell átruházni őket a közössk sségre. 2. opting out : lehetőséget nyújtott az államoknak, hogy a KözössK sség g valamely döntésével alapvetően en egyetértve a végrehajtást bizonyos ideig halogassák.
Az EK megszilárd rdításához tartozott a jobb együttm ttműködés s a határellen rellenőrzés és s a belső biztonság g terület letén. Mindez 1985-ben a Schengeni- egyezményhez vezetett, de csak 1990-ben írta alá a 3 Benelux ország, NémetorszN metország, Franciaország. Hozzájuk csatlakozott: Nagy-Britannia, Dánia, és Írország g kivétel telével a többi t uniós állam.
A szerződés s 1994 elején n lépett l életbe. Lényege: a gyanúsítottak üldözése a nemzeti határokon keresztül, a menedéket kérők k kezelése, a vízumv zumügyek harmonizáci ciója és s a rendőri ri együttm ttműködés s ( Hága: H Europol) A határozottabb európai együttm ttműködést erősítette a délrd lről és s keletről érkező menekültek tömege t mege és s a határokon átnyúló bűnözés.
1997. június j 17. Az Amszterdami Szerződés s aláí áírása A Maastrichti Szerződés s eredményeire épített Terveket fogalmaz meg az EU-int intézmények reformjára ra Európa miként tudna erőteljesebben hangot adni vélemv leményének nek a világban Cél: több t forrást fordítani foglalkoztatásra és állampolgári jogokra.
1997. december 13. EU vezetői i megállapod llapodás csatlakozási si tárgyalás s indítása 10 kelet- és s közép-eurk európai országgal Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, g, Lettország, Litvánia, Magyarország, g, Románia, Szlovákia, Szlovénia Két t földkf ldközi-tengeri szigetet: Málta/Ciprus M is ide veszik
2000-ben a Szerződés s Nizzában elfogadott módosításai, sai, az EU-n n belüli li szavazási si szabályok módosm dosítása sa zöld z utat engedett a bővítésnek.
1999. január r 1. 11 országban (Görögo.( go.-ban csak 2001-ben) bevezetik az eurót Csak számlap mlapénz: kereskedelmi és s pénzp nzügyi ügyletek lebonyolításánál Az euró-készp szpénz csak később k kerül l forgalomba Euró-zóna országai gai: : Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország,G g,görögország, Hollandia,Írorsz rország, Luxemburg, NémetorszN metország, Olaszország,Portug g,portugália és s Spanyolország
Dánia, Svédorsz dország és s az Egyesült Királys lyság úgy dönt, d hogy egyelőre nem vesz részt r a valutaunióban
2001 szeptember 2001. szeptember 11. - eltérített tett repülőgépek pek ütköznek a New York-i Világkereskedelmi Központ K ikertornyaiba és s a washingtoni Pentagon épületébe Közel 3000 áldozat Az EU-tagorsz tagországok gok határozottan kiállnak az USA mellett a nemzetközi zi terrorizmus elleni küzdelembenk
2002. január r 1. euró-bankjegyek és érmék k forgalomba kerülése Új j készpk szpénz gyárt rtása és s terjesztése se a 12 országban (több mint 80 millió érmét t vernek, a bankjegyek minden országban azonosak; az érméken az értéket jelölő oldal egységes, ges, a hátoldalon valamilyen nemzeti jelkép p láthatl tható) Minden érme szabad forgalomban van (természetes, ha finn vagy más m s országban vert érmével váltunk v jegyet a pl: : madridi metróra) ra)
2003. március m 31. Békefenntartási feladatok vállalv llalása az EU kül- és biztonságpolitik gpolitikájának keretén n belül Helyszín: a Balkán: Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság); Bosznia-Hercegovina A NATO egységeinek geinek helyébe EU-vezet vezetésű csapatok lépnek Belügyek tekintetében: 2010-re ki akarják k alakítani a szabadságon, a biztonságon és s a jog érvényesülésén alapuló térséget Ezzel járój előny nyök k biztosítása sa valamennyi állampolgár számára
2004. május m 1. 8 közép-k és s kelet-eur európai ország g csatlakozása az EU-hoz: Csehország, Észtország, Lengyelország, g, Litvánia, Magyarország, g, Szlovákia és s Szlovénia Tagállamok: Ausztria, Belgium, Dánia, D Egyesült Királys lyság, Finnország, Franciaország, Görögország, g, Hollandia, Írország, NémetorszN metország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédorsz dország
Új j tagállamok: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, g, Lettország, Litvánia, Magyarország, g, Málta, Szlovákia, Szlovénia Tagjelölt lt országok: Bulgária, Románia és s TörökorszT kország
2004. október 29. 25 EU tagország g aláí áírja az európai alkotmány létrehozásáról l szóló szerződést st Cél: a demokratikus döntd ntéshozatal és irány nyítás s egyszerűsítése, se, korszerűsítése se Új j tisztség g létrehozl trehozását t is tartalmazza: az európai külügyminiszteri k poszt Az Alkotmányszerz nyszerződés s hatályba lépéséhez l mind a 25 tagnak meg kell erősítenie
2005 február Kiotói i jegyzőkönyv az éghajlatváltozás s ellen A globális lis felmelegedés s korlátoz tozását és s az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkent kkentését t célzc lzó nemzetközi zi egyezmény Az USA nem írja alá
2007. január r 1. Bulgária és s Románia (2 kelet-eur európai ország) csatlakozik az Unióhoz Tagországok gok száma: 27 Tagjelölt lt területek: Horvátorsz tország, Macedónia, és s TörökorszT kország