KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDİR-FİKAPITÁNYSÁG Vezetıje Gorgosilits Fábián r.ezredes rendırségi fıtanácsos 28 Tatabánya, Komáromi u. 2. Telefon.:34/517-73; IRM: 21/2-67 Fax: 34/517-768; IRM 21/22-77 E-mail: GorgosilitsF@komarom.police.hu Szám: 81-13/28.ált. Beszámoló a közrend és közbiztonság helyzetérıl és tájékoztatás a 27-ben lezajlott szervezeti átalakítás és a schengeni határnyitás tapasztalatairól

2. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 BEVEZTÉS...3 A VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS HELYZETE...3 A BŐNÜLDÖZİ MUNKA...1 A KÖZBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG...12 A BŐN- ÉS BALESETMEGELİZİ MUNKA...16 EGYÜTTMŐKÖDÉS...18 FUNKCIONÁLIS FELADATOK...19 1. Humánerıforrás gazdálkodás...19 2. Pénzügyi-, anyagi-technikai erıforrás gazdálkodás...2 3. Hivatali tevékenység...2 4. Ellenırzési tevékenység...2 5. Kommunikációs tevékenység...21 FELADATOK...21

3. BEVEZTÉS Az elmúlt öt év statisztikai adatait értékelve megállapítható, hogy megyénkben az ismertté vált bőncselekmények száma csökkenı tendenciát mutatott, ezzel együtt illetékességi területünk bőnügyi fertızöttsége folyamatosan mérséklıdött. Ugyanakkor a bőncselekmények ismeretlen tetteses felderítési mutatója 25-tıl folyamatosan az országos átlag alatt maradt. Az értékelt idıszakban a nyomozás eredményességi mutató sem érte el az országos átlagot, s az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét leginkább befolyásoló bőncselekmények - pl. a betöréses lopások, lakásbetörések - felderítési eredményessége is tovább romlott. A vagyon elleni deliktumok közül javulást csak a személygépkocsi lopások felderítésében értünk el, azonban - a többivel együtt - e mutató további növekedését is fontosnak tartjuk. A bőncselekmények számának csökkenése ellenére - a gazdasági-társadalmi környezet kriminalisztikai szempontból kedvezıtlen változásai nyomán 27-ben is egyre bonyolultabb, szerteágazóbb, jobb szakmai felkészültséget igénylı bőnügyekkel kellett szembenéznünk. Törekedtünk arra, hogy célkitőzéseink összhangban legyenek azzal a társadalmi és szakmai elvárással, amely szerint a közrend és a közbiztonság folyamatos javulását kell elérnünk. Az elmúlt évben fı feladatunk volt az integrációra és a schengeni övezethez való csatlakozásra történı felkészülés, ezek végrehajtása, valamint az, hogy a komoly létszámhiány ellenére is megırizzük a szakmai munka színvonalát és a központi elvárásoknak megfelelıen, nagyobb zökkenık nélkül hajtsuk végre a fıkapitányság szervezeti átalakítását. Jövıbeni feladatainkat az egyes szakterületek specialitásaira, a közbiztonság és a rendvédelem integrált szemléletére, országunk teljes jogú schengeni tagságával együtt járó és a bőnüldözı szervekre háruló elvárások teljesítésére, valamint a BIZTONSÁG, BIZALOM, BECSÜLET projekt alappilléreire figyelemmel tervezzük. Ehhez részletes szakmai támpontot nyújt az ORFK által 27. novemberében indított VÉDİBÁSTYA program. I. A VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS HELYZETE A Komárom-Esztergom Megyei Rendır-fıkapitányság rendszeresített státuszainak száma 27. január 1-jén 915 volt. Ebbıl 727 volt hivatásos, 183 közalkalmazott, 5 pedig köztisztviselı. Vezetıi kezdeményezésre 27. március 1-jével a Tatabányai Rendırkapitányság állományából 2 közalkalmazotti státusz megszüntetésre került (2 fı gondnok), így a rendszeresített létszámunk 913 fıre csökkent. 27. május 1-jével az ORFK vezetıjének utasítására újabb 12 státusz került leépítésre (6 fı hivatásos, 2 fı közalkalmazott és 4 fı köztisztviselı). 27. június 6-ai hatállyal a fıkapitányság szervezeti egységén belül - belsı átcsoportosítással - Ellenırzési Osztályt hoztunk létre, 1 fı rendszeresített (6 fı hivatásos, 4 közalkalmazott) státusszal. Az osztály teljes állományi feltöltése még nem történt meg, jelenleg 5 fıvel mőködik. Fıkapitányságunkon 27. év végéig 12 fı vezetı-változásra került sor. Ebbıl 11 fı nyugállományba helyezés miatt leszerelt, 1 fı áthelyezésre került az ORFK állományába.

4. A vezetıváltozások a fıkapitányság központi szerveinél érintették a fıkapitányi, a bőnügyi és közbiztonsági igazgatói, a gazdasági igazgatói beosztásokat, valamint a hivatalvezetı, a Személyügyi Szolgálat, az Egészségügyi Osztály és a Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztályok vezetıinek személyét. A megüresedett helyek megbízással, ill. kinevezéssel betöltésre kerültek. Változás következett be a Tatabányai- és az Esztergomi Rendırkapitányság vezetıjének, valamint a Tatabányai-, az Esztergomi-, a Tatai- és Dorogi Rendırkapitányságok 1-1 osztályvezetıjének személyében is. 27. március 1-jével Tatabánya megyei jogú város rendırkapitánysága vezetıjévé a KEMRFK korábbi bőnügyi igazgatóját nevezték ki. A gazdasági igazgatói hely a szervezeti átalakítás miatt megszőnt, így megyénkben 28. január 1-tıl a gazdasági téren jelentkezı feladatok ellátását a fıkapitányság mellérendeltségében mőködı Közép-Dunántúli Gazdasági Ellátó Igazgatóság (GEI) Gazdasági Osztálya látja el. Az elmúlt év során a fıkapitányságon 2 fı, a rendırkapitányságokon 3 fı osztályvezetı megbízással látta el feladatát. 6 fı vezetı pótlására kinevezéssel 28. januárjában intézkedtünk (a Határırségtıl és más megyébıl kerültek áthelyezésre). II. A BŐNÜGYI HELYZET ÉRTÉKELÉSE A bőnügyi helyzet 26. évi bázisidıszakhoz mért alakulásának értékelését idén is az országos ERÜBS adatok alapján végeztük el. Az elkövetés helye szerint ismertté vált bőncselekmények száma az elızı évhez viszonyítva 1, %-kal (12.21-rıl 1.98-ra) csökkent, mely az ötéves idıszak legkisebb értéke. A csökkenés pozitívumként értékelhetı, mivel az országos adat,2 %-os (425.941-rıl 426.914-re )emelkedést mutat. Ismertté vált bőncselekmények 16 14 12 1 8 6 4 2 13787 13158 11684 1221 198 23. 24. 25. 26. 27. Lényeges folyamatnak értékeljük, hogy megyénk bőnügyi fertızöttsége csökkent, az adatok szerint az országos rangsor középmezınyének a végére (6. helyrıl a 16. helyre) kerültünk a bőncselekmények 1e lakosra vetített számát tekintve.

5. 1e lakosra jutó bőncselekmények 5 4 4.349 3.698 4.164 3.861 3.485 3 2 1 23.év 24.év 25.év 26.év 27.év A bőnelkövetık 1e. lakosra jutó arányszámában is hasonló mértékő csökkenés mutatkozott, országos rangsorban a helyünk 4-rıl a 1-re változott. A Tatabányai-, és a Kisbéri Rendırkapitányság kivételével mindenhol csökkent a bőncselekmények száma, legnagyobb arányban a Komáromi-, 23,4 %-kal (195-rıl 146-ra) és a Dorogi Rendırkapitányság területén 2,7 %-kal (1.398-ról 1.19-re). Illetékességi területünkön korábban felszámolt, vagy egyéb okból felbomlott szervezett bőnözıi csoport az értékelt idıszakban nem aktivizálódott. A felderítı szervek látókörébe elsısorban kábítószer kereskedelemmel foglalkozó és lopások elkövetésére szakosodó csoportosulások kerültek, melyeket a tagok nyílt eljárás alá vonásával eredményesen bomlasztottunk. A kábítószer terjesztésben megyénk továbbra is célállomás, a díler hálózat tagjai döntı többségében budapesti kötıdésőek. 27-ben megyénk területén is megjelentek olyan szervezetten tevékenykedı bőnözıi csoportok, amelyek a mőködı, nagy jelentıséggel bíró ipari létesítmények sérelmére elkövetett lopások elkövetésére specializálódtak. Az ismertté vált bőncselekmények 39,6 %-a (4.344) volt bőntett, 6,4 %-a (6.636) pedig vétség. Az elmúlt évi adatokhoz képest 4,3 %-kal csökkent a bőntettek részaránya, s ezzel megállt a több éve emelkedı tendencia. A személy elleni bőncselekmények legsúlyosabb tényállását, a szándékos befejezett emberölést 3 esetben állapítottunk meg a nyomozások során. Az emberölés kísérlete miatt folytatott eljárások mennyisége 9-re emelkedett és ezzel két év csökkenés után visszaállt az elızı évek szintjére. Személy elleni bőncselekmények 8 7 6 5 4 3 2 1 669 69 632 581 548 23. 24. 25. 26. 27.

6. A szándékos testi sértések elıfordulása az elızı évek trendjének megfelelıen 16,9 %-kal (445-rıl 37-re) tovább mérséklıdött, az 5 éves iıszak legkisebb értékére. Mennyiségét tekintve 1,4 %-kal csökkent (6.698-ról 6.67-re) - gyakorlatilag stagnált - a vagyon elleni jogsértések száma, ami még mindig a trend csökkenését jelzi. A mennyiségi apadás ellenére e bőncselekményi fıcsoport összes ismertté vált bőncselekményekhez viszonyított aránya az elızı évek lassú mérséklıdése után 5,3 %-kal ismét emelkedett, és az ötéves idıszak legmagasabb értékét, 6,2 %-ot érte el. Vagyon elleni bőncselekmények 9 8 7 6 5 4 3 2 1 8 96 6 785 7 191 6 698 6 67 23. 24. 25. 26. 27. A fıcsoporton belül a lopások,7 %-kal (3.376-ról 3.399-re), a betöréses lopások 19,6 %-kal (1.42-rıl 1.246-ra), a lakásbetörések 27,7 %-kal (263-ról 35-re) emelkedtek. A 27-es évben 12,8 %-kal (86-ról 97-re nıtt) több volt a személygépkocsi lopás is. A zsebtolvajlás, rablás, sikkasztás, csalás és a jármő önkényes elvétele bőncselekmények tekintetében viszont csökkenést tapasztaltunk. Pénzintézetetek sérelmére 1 fegyveres rablást követtek el. Mind a négy illetékességi területen az emelkedés alapvetıen a lopások, betöréses lopások és a sikkasztások számának növekedésére vezethetı vissza. A 25. évi kiugróan magas értéket leszámítva egyenletes mértékben emelkedett a közlekedési bőncselekmények száma, mely az utóbbi két év viszonylatában 1,8 %-kal nıtt. Figyelmeztetı, hogy e deliktumok aránya 27-ben az összes ismertté vált bőncselekmény 1,1 %-át tette ki, míg 23-ban csak 7, % volt. Közlekedési bőncselekmények 1 4 1 2 1 8 6 4 2 1 283 1 88 1 18 963 1 16 23. 24. 25. 26. 27.

7. E fıcsoportot alkotó bőncselekmények közül kedvezıen alakult a közúti baleset okozása miatt indult eljárások száma 13-ról 119-re csökkent, viszont a halálos eredménnyel járó közúti balesetek száma 13-ról 15-re növekedett. A közlekedési bőncselekmények 73,8 %-ában folytattunk ittas vezetés miatt eljárást. A korábbi évhez képest az Esztergomi Rendırkapitányság területén 38,5 %-kal (143-ról 198-ra), a Kisbéri Rendırkapitányság területén 11,4%-kal (44-rıl 49-re), a Tatai Rendırkapitányság területén pedig 1,1 %-kal ( 91-rıl 92-re) volt több az ittas vezetések száma. Esztergomban és Tatabányán, illetve vonzáskörzetükben több lett a közúti közlekedés biztonsága elleni bőncselekmény, továbbá Esztergomban, Komáromban és Dorogon a vasúti közlekedés biztonsága elleni bőncselekmények mértéke alakult kedvezıtlenül. A második legnagyobb bőncselekményi fıcsoportban a közrend elleni bőncselekmények száma 34 %-kal (2.3-ról 1.519-re) tovább csökkent. Ez a szám összes ismertté vált jogsértés 13.8 %-a. Közrend elleni bőncselekmények 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 2 943 2 348 2 439 2 3 1 519 23. 24. 25. 26. 27. E kategóriában a legtöbb jogsértés a visszaélés okirattal, magánokirat hamisítással, közokirat hamisítással, egyedi azonosító jel meghamisításával volt összefüggésben. A mérséklıdés leginkább a visszaélés kábítószerrel bőncselekmények (289-rıl 118-ra) miatti büntetıeljárások számának (59,2 %-os) csökkenése miatt következett be. Rendırkapitányságaink közül a közrend elleni bőncselekmények száma egyedül Esztergomban emelkedett 27,6 %-kal (337-rıl 43-ra). A legnagyobb mértékő csökkenést a Kisbéri (7 %), a Komáromi (52 %) és a Tatai (52 %) Rendırkapitányságokon mutatkozott. Kisbéren 87-rıl 26-ra, Komáromban 383-ról 183-ra és Tatán 324-rıl 157-re csökkent a közrend elleni deliktumok száma. A garázdaságok száma Esztergom, Komárom és Dorog vonatkozásában nem követi a megyei mérséklıdı tendenciát. Bár mennyiségileg nem jelentıs, de aktualitása miatt említést érdemel, hogy 17-re emelkedett a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indított büntetıeljárások száma. A korrupciós és korrupciós jellegő bőncselekmények száma tovább csökkent, melynek fı oka hogy a vesztegetés 18-ról 2-re, a befolyással üzérkedés 9-rıl 1-re mérséklıdött. A hőtlen kezelés -ról 6-ra, a hivatali visszaélés 3-ról 6-ra változott. Az erıszakos garázda jellegő bőncselekmények száma 13,8 %-kal (93-ról 82-re) csökkent, s az összbőnözésen belüli arányuk is mérséklıdött. A rendırkapitányságok közül Esztergomban 9,2 %-os (185-rıl 22-re), Kisbéren 7,5 %-os (4-rıl 43-ra) volt az emelkedés, a többi kapitányságra a csökkenés volt jellemzı.

8. Az illetékességi területünkön elkövetett ismertté vált bőncselekmények közül 5 év tekintetében növekedés figyelhetı meg a készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés (34-rıl 19-re) bőncselekmények és a pénzhamisítások (19-ról 89-re) számában, ugyanakkor - bár nem egyenletesen - csökkent a kényszerítés (9-rıl 6-ra) és a betöréses lopások (1.574-rıl 1.246-ra), és több mint a felével (52-rıl 21-re) mérséklıdött az önbíráskodások száma is. Az elmúlt évben a gazdasági bőncselekmények száma erıteljesen, mintegy 36,2 %-al (56-ról 689-re) emelkedett, mely az elızı évhez képest - az összes ismertté vált bőncselekmény számának csökkenése mellett - növelte e fıcsoport összbőnözésen belül arányát (6,3 %). Gazdasági bőncselekmények 8 7 6 5 4 3 2 1 712 689 56 41 427 23. 24. 25. 26. 27. A növekedés okát vizsgálva megállapítható, hogy az a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bőncselekmények gyakoribb elkövetése miatt keletkezett, melybıl a Tatabányai Rendırkapitányság 314 és a Komáromi Rendırkapitányság 58 üggyel részesedik. Itt jegyezzük meg, hogy az MRFK Gazdaságvédelmi Osztályának megszőntetése negatívan befolyásolta a bőnügyi szakmai munka hatékonyságát, eredményességét. Oksági tényezık tekintetében az alkohol hatása 181 bőncselekmény sértettjénél, kábítószer hatása 1 sértett esetében volt kimutatható, mennyisége az ötéves idısorban alig változik. Az elkövetık esetében 1.42 ügyben volt az alkohol, és 7 esetben a kábítószer befolyásoló tényezı a bőncselekmény megvalósításában. Jelentıs szempont az elkövetık által okozott kárérték (gazdasági bőncselekményeknél elkövetési érték) és a megtérülés alakulása. A vagyon elleni bőncselekményekkel okozott kárérték az elızı idıszakhoz mérten kis mértékben, 1,3 %-kal, a megtérülési érték ennél nagyobb arányban 22,4 %-kal csökkent, így a kárbiztosítási mutató 9,8 %-ra esett vissza. Ezen belül emelkedett a lopással és a betöréses lopással okozott kár nagysága is, ugyanakkor a megtérült lopási kár 23,8 %-kal és a megtérült betöréses lopási kár mértéke 12,7 %-kal emelkedett. A rablások kárértéke közel egyharmadára esett vissza, a megtérült kár viszont több mint kétszerese lett az elızı évinek. A gazdasági bőncselekményekkel okozott kár 71,8 %-kal csökkent, az elkobzással biztosított érték viszont ennél nagyobb mértékben, 94,6 %-kal lett kevesebb. A sértett természetes személyek számának korábban megfigyelhetı lassú mérséklıdése megtorpant és 3,2 %-os emelkedéssel 5.722-rıl 5.93 fıre változott. A 1e. lakosra jutó sértettek száma a bázisévhez képest szintén emelkedett. Csökkent a fiatalkorú-, a fiatal felnıtt-, ugyanakkor növekedett a gyermek-, a 25-59 éves, valamint a 6 éves és idısebb sértettek száma. Állampolgárságát tekintve a sértettek döntı többsége továbbra is magyar állampolgár, számuk az általános tendencia szerinti mértékben, a külföldi állampolgárságú sértettek száma viszont 33,6 %-kal emelkedett.

9. 1e lakosra jutó sértettek 25 2 195 19 185 18 175 17 1994 1934 1874 1858 1811 23.év 24.év 25.év 26.év 27.év A lakóhely szerint ismertté vált bőnelkövetık száma 6,8 %-kal csökkent, számuk összesen 3.454 volt. A 1e lakosra vetített aránya az ötéves intervallum legalacsonyabb értékét mutatja, sıt ebben az idıszakban most került elıször az országos átlag alá. Az elkövetık korcsoportonkénti megoszlásá tekintve 87,8 %-a felnıtt, 9,6 %-a fiatal-, 2,6 %-a gyermekkorú. A fiatalkorúak csoportjánál kisebb emelkedés, a többi korcsoportnál csökkenés a jellemzı. A nemek szerinti megoszlás érdekessége, hogy a nıi bőnelkövetık száma 286-al, mintegy 4,6 %-kal csökkent, részarányuk 12,1 %.Külföldi elkövetı a tárgyévben 93 fı volt. Számuk az elızı évhez képest 11,4 %-kal kevesebb. A külföldi elkövetık több mint a fele szlovák állampolgár, bőnös tevékenységük irányultsága a vagyon elleni bőncselekmények elkövetése volt. 1e lakosra jutó bőnelkövetık 16 14 12 1 8 6 4 2 1356 1368 1419 1314 197 23.év 24.év 25.év 26.év 27.év Legdinamikusabb csökkenést a közrend elleni és az államigazgatás, igazságszolgáltatás, és a közélet tisztasága elleni bőncselekménycsoportoknál tapasztaltuk. A vagyon elleni törvényi tényállások száma az elmúlt 5 évben mintegy 18,4 %-kal (8.96-ról 6.67-re) lett kevesebb. Az okozott kár az 5 évvel korábbival azonos mértékő, a megtérült összeg viszont 11,1 %-kal csökkent, így a kárbiztosítási mutató is romlott. A bőnözés egészét tekintve alapvetı strukturális változás továbbra sem következett be. Folytatódott a vagyon elleni bőncselekmények számának több éve tartó mérséklıdése. A korábbi idıszakhoz képest kevesebb szándékos testi sértés miatt kellett eljárnunk.

1. Az ismertté vált bőncselekmények közel hetedrészét a közrend elleni deliktumok alkották. Az elızı idıszakhoz képest az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bőncselekmények gyakorisága az elmúlt öt év legalacsonyabb értékét mutatja. Ugyanakkor több lett a rendır ellen irányuló erıszakos cselekmények száma, s ezek egyre inkább radikalizálódtak annak ellenére, hogy az erıszakos garázda jellegő bőncselekmények mennyiségében több éve egyenletes mérséklıdés tapasztalható. III. A BŐNÜLDÖZİ MUNKA A 26. évhez képest több mint 3 %-kal romlott a felderítési eredményesség (47,2%-ról 44,1%-ra), ami 4,2 százalékponttal marad el az országos átlagtól. A bőnüldözı munka kiemelkedı részét képezi az ismeretlen tettesek felderítése. A 27. évben a nyomozás elrendelések több mint 9 %- ában az elkövetı ismeretlen volt. Ismeretlen tetteses felderítési mutató 5 49 48 47 46 45 44 43 42 41 49% 48% 47% 46% 44% 23. 24. 25. 26. 27. Nem sikerült a felderítési arányt növelni a vagyon elleni jogsértésekhez tartozó lopások, betöréses lopások, lakásbetörések esetében. A gépjármőlopások száma bár enyhén emelkedett, a felderítés nagyobb mértékben javult. A kiemelt bőncselekményeknél azonban jobb teljesítményt nyújtottunk, hiszen az emberölések elkövetıinek mindegyikét, a szándékos súlyos testi sértések tetteseinek 87,5 %-át felderítettük. Kiemelt bőncselekmények felderítési mutatója 4 35 3 25 2 15 1 5 32,4% 32,3% 33,4% 3% 26,9% 23.év 24.év 25.év 26.év 27.év

11. A felderítési eredményesség a Tatai Rendırkapitányágon volt a legjobb (54,7%). A hét kapitányság közül kettınél figyelhetı meg emelkedés az elızı évhez képest, de a felderítési eredményességet jelentısen befolyásoló, nagyobb ügyszámmal dolgozó Tatabányai-, Esztergomi- és Komáromi Rendırkapitányságoknál csökkenés következett be. Ez a csökkenés az utóbbinál 12,3 %. A tárgyidıszakban tovább növeltük a jogszabályok által elıírt, bőnügyi munkához kapcsolódó adatszolgáltatási fegyelmet, az eljárásokon belüli idıszerőséget. A 26. évhez képest 5,7 %-kal romlott a nyomozáseredményességi mutató (59,6%-ról 53,9%- ra), ami,8 százalékponttal az országos átlag alatt van. Ez az arány 6 % feletti a Dorogi Rendırkapitányságon, az Esztergomi-, Komáromi és a Kisbéri Rendırkapitányságon pedig a megyei átlag alatt van. Nyomozás eredményesség 64 62 6 58 56 54 52 5 48 62,9 % 58,5% 59,6% 56,6% 53,9% 23.év 24.év 25.év 26.év 27.év Megyénk hét helyi rendıri szerve közül - a bőncselekmény számok alapján - a Tatabányai és a Kisbéri Kapitányságon tovább növekedett a leterheltség. A Komáromi és az Esztergomi Rendırkapitányság a kismértékő bőncselekményszám csökkenés ellenére is átlag feletti leterheltségő. Állománytábla szerinti létszámhiányunk a bőnügyi szakterületen minimális, ez azonban az állománytábla hiányosságát jelzi, korántsem azt, hogy megfelelı létszámmal rendelkezünk a rendszeresített és nem rendszeresített feladatok ellátásához. A nyomozás elrendelésétıl a befejezéséig eltelt átlag napok megyei összességében 123-ról 14-re csökkentek. A csökkenés annak ellenére következett be, hogy a Tatai Rendırkapitányságon egy eljárás miatt 17-rıl 225-re, a Dorogi Rendırkapitányságon 64-rıl 83-ra emelkedett az eljárási napok száma. A többi kapitányságunkon mindenhol javultak a nyomozások idıszerőségi mutatói. Mint bizonyítást befolyásoló tényezı, kiemelt jelentısége van a bőnügyi technikai, szakértıi tevékenységnek. Jogszabályváltozás következtében 27. január 1-jétıl a rendırség állományában szolgálatot teljesítı igazságügyi szakértı az adott rendıri szerv elıtt folyamatban lévı bőnügyben nem adhat szakvéleményt. Emiatt elsısorban az igazságügyi szakértıi intézetek szakértıivel, valamint az úgynevezett berendelt szakértıi állománnyal kellett együtt dolgoznunk. Súlyos csorbát szenvedett a szakmaiság akkor is, amikor 27. elején megszőntetésre került az MRFK Bőnügyi Technikai Osztálya. A megyénkben elkövetett befejezett emberölések (3) az országosan ismertté vált ilyen bőncselekmények 2, %-át teszik ki. Ebbıl 2 eljárás indult ismeretlen tettes ellen, melyek mindegyike eredményesen zárult.

12. Az emberölési kísérlet miatt elrendelt nyomozások (9) elkövetıi az eljárás kezdetekor 6 esetben voltak ismeretlenek, ebbıl mindegyik esetben a felderítés eredményes volt. E bőncselekmények felderítési mutatója az elızı idıszakhoz viszonyítva tovább javult. Befejezett emberölés 1 8 8 7 8 8 6 4 3 2 23. 24. 25. 26. 27. A könnyő-, és súlyos testi sértések felderítési mutatói - a szándékos súlyos testi sértések számának 16,9 %-os mérséklıdése mellett - 4,6 és 7,7 %-kal romlottak. A lopásoknál összességében 3,4 %-kal romlott a felderítési mutató. A csalások számának mérsékelt (5 %) csökkenésével a felderítési mutató is hasonló irányban változott (91-rıl 89-re). A rablás bőncselekmények elkövetıinek felderítési eredményessége 5 %-kal javult, a garázdaságé pedig 2 %-kal visszaesett. A visszaélés kábítószerrel bőncselekmény miatt indított eljárások 27-ben is javarészt eredményesen zárultak, ezek felderítési mutatója 98,8 % volt. A pénzhamisítások számának 39 %-os csökkenése ellenére az általunk ismeretlen elkövetı ellen indított 89 nyomozás egyikében sem sikerült az elkövetıt felderítenünk. IV. A KÖZBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG A megye közbiztonságának, a lakosság biztonságérzetének erısítése érdekében következetesebb szolgálatszervezéssel biztosítottuk a gyors segítségnyújtást, javítottuk a reagálás idıszerőségét. A közterületi és parancsnoki állomány nagy része vezényléses - könnyen mobilizálható - szolgálati idırendben teljesített szolgálatot. A nyugdíjba vonulás feltételeit meghatározó jogszabályok változása miatt a korábbi évekhez képest jelentıs mértékben nıtt a korkedvezményes szolgálati nyugdíjat választók száma. Ez a jelenség tovább csökkentette a közterületi szolgálatra vezényelhetı állomány létszámát, amely hátrányosan befolyásolta az intézkedési mutatók számának alakulását. A rendırkapitányságok közterületi szolgálata illetékességi területük egészét a nap 24 órájában lefedte.

13. Közterületi szolgálat/fı 4 35 3 25 2 15 1 5 3449 32545 31672 3111 27945 23.év 24.év 25.év 26.év 27.év A közterületi szolgálat ellátását hátrányosan befolyásolták az oktatási, képzési feladatok. A jogszabályok, normák gyakori és jelentıs módosulásával, továbbá a SIS, EDR, Robotzsaru Neo rendszerek bevezetésével kapcsolatos képzési feladatok folyamatos többletterhet jelentettek a szolgálatszervezı parancsnokoknak. A határır integráció és a kapcsolódó, illetve egyidejő jogalkotási folyamatok a 28. évben sem ígérik a helyzet érdemi javulását. Közterületi szolgálat/óra 4 35 3 25 2 15 1 5 349.279 374.845 329.51 327.152 284.636 23.év 24.év 25.év 26.év 27.év Rendıri intézkedéseink döntı többsége törvényes, kultúrált és határozott volt. A rendıri intézkedésekkel szembeni panaszok száma 52 volt, ebbıl 45 alaptalannak bizonyult, 4 illetékesség hiányában áttételre került, 3 megalapozott volt. Rendıreink 27-ben kevesebb esetben alkalmaztak kényszerítı eszközt, zömében bilincselést és testi kényszert. Lıfegyverhasználatra nem került sor. A kényszerítı eszközök alkalmazása törvényes, szakszerő és arányos volt. Az elfogások és elıállítások számában az említett létszámhiány okán csökkenés következett be. A közrendvédelmi állomány nyomozati tevékenységet nem folytatott, a bőnügyi információk beszerzésével, átadásával, egy-egy konkrét ügyben részfeladatok végrehajtásával segítette a bőnügyi szervek tevékenységét. A körzeti megbízottak a családon belüli erıszakos cselekmények kezelésével kapcsolatos feladatokat megfelelı empátiával végezték. A rendezvénybiztosítások jelentıs erıinket kötötték le, ami a közterületi jelenlétet hátrányosan befolyásolta. A kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények közé sorolt labdarúgó mérkızések biztosítása rendben megtörtént, ehhez segítséget kaptunk a REBISZ-tıl is. A rendezı szervezetekkel, személyekkel az együttmőködés minısége megfelelı volt.

14. A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények bejelentéseit tudomásul vettük, tiltásra 2 esetben került sor. A rendezvényeken, illetve azokkal összefüggésben rendıri intézkedés nem vált szükségessé. A rendezvények zavartalan lebonyolításához szükséges erık, eszközök rendelkezésre álltak. A csapaterıs állomány példás fegyelmezettséggel látta el feladatait a budapesti eseményekkel kapcsolatos bevetések során is. A csapaterıben végrehajtandó feladatokra történı magasabb szintő felkészítés érdekében a közbiztonsági igazgató, a törzs vezetıje, a szolgálati csoportok vezetıi, a csapatszolgálati század parancsnoka, a szakaszparancsnokok csapaterıs tevékenységek végrehajtására történı speciális felkészítésben vettek részt az ORFK Oktatási Igazgatóság Dunakeszi objektumában. Itt került végrehajtásra az egészségügyi rendırök képzése, valamint a kutyavezetık és szolgálati kutyák csapaterıs felkészítése. Az elmúlt év során az enyhébb súlyú szabálysértés elkövetıivel szemben jellemzıen helyszíni bírságot szabtunk ki, kiemelt esetekben szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. Rendıreink a bázis évhez képest kevesebb elkövetıt bírságoltak meg, viszont a szabálysértési feljelentések számában emelkedés tapasztalható. A közlekedésbiztonsági helyzet javítása érdekében országos szinten elrendelt fokozott közúti ellenırzésben 27. május 1. és 27. december 31. között 13 alkalommal vettünk részt. Az egyik kiemelkedı baleseti ok a gyorshajtás, sebességtúllépé szabálysértése. E baleseti ok visszaszorítása érdekében a megyénkben üzemeltetett 7 db sebességmérı berendezést szinte folyamatosan alkalmaztuk. Az erık és eszközök komplex módon történı összevonásával fokozott sebességellenırzı akciókat hajtottunk végre, az írott és elektronikus sajtót, a társ szervezetek munkatársait a korábbinál nagyobb mértékben vontuk be mindennapi munkánkba. Az ADR-AETR ellenırzéseket elsısorban a Nemzeti Közlekedési Hatósággal közösen végeztünk. Folyamatos volt a kapcsolattartás a Veszélyes Áruszállítási Tanácsadók Országos egyesületével is. A társszervek a Megyei Baleset-megelızési Bizottságban is képviseltették magukat. Illetékességi területünkön veszélyes áru fuvarozásával kapcsolatos baleset a tárgyévben nem történt. A közlekedésrendészeti állomány a szakfeladatokon kívül részt vett rendezvénybiztosítási, valamint csapatszolgálati feladatok végrehajtásában is. A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek számában 2 %-os csökkenés (646-ról 634-re) következett be. Közel azonos mértékben csökkent a megsérült személyek száma is. A balesetek kimenetelét tekintve 8,57 %-os (35-rıl 38-ra) emelkedés tapasztalható a halálos balesetek számában. A közúti közlekedési balesetek során elhalt személyek száma 2,5 %-al (4-rıl 41-re) emelkedett. Közlekedési bőncselekmények 1 4 1 2 1 8 6 4 2 1 283 1 88 1 18 963 1 16 23. 24. 25. 26. 27.

15. Az ittasan okozott balesetek száma 2 %-kal (121-rıl 118-ra) csökkent. Ezen balesetek számának csökkentése érdekében fokoztuk közútjainkon az alkoholszondás ellenırzéseket és az ez irányú propaganda tevékenységünket. Az ittas vezetık kiszőrése érdekében intézkedés alapján- havonta 2 alkalommal fokozott közlekedésrendészeti ellenırzést hajtottunk végre. Továbbra is a gyorshajtás volt a legfıbb baleseti ok, amelyet az elsıbbség szabályainak, majd a kanyarodás szabályainak megsértése követ. Megyénk közútjain a 27-es évben is a legtöbb személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetet a személygépkocsi vezetık okozták (ık fordulnak elı közútjainkon a legnagyobb számban), összességében a bekövetkezett balesetek 59,93 %-át. A személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek területi megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy számuk az Esztergomi Rendırkapitányság területén jelentıs mértékben emelkedett. Kisebb mértékő emelkedés tapasztalható a Kisbéri Rendırkapitányság területén. Közúti baleset okozása 14 135 13 125 12 137 126 134 13 119 115 11 23. 24. 25. 26. 27. A baleset-megelızési tevékenységünk keretében leginkább közlekedésismereti versenyek szervezésével, a gyermek és fiatalkorúak helyes közlekedésre való nevelésével és az iskolakezdéskor célzott közterületi jelenléttel törekedtünk a veszélyeztetettségük csökkentésére, baleseteik megelızésére. A felnıttek esetében az aktív és passzív biztonsági eszközök népszerősítésére, valamint a biztonsági övet használók számának növelésére és az ittas vezetés megelızésére helyeztünk hangsúlyt. 27-ben a szabálysértési feljelentések száma 9.63 db-ról 1.869 db-ra változott, az elızı évhez képest 12,8 %-os emelkedést mutat. A feljelentett személyek nagy többsége (97,5 %-a) közlekedési szabálysértést követett el. A szabálysértési hatóságok 9.646 db ügydöntı határozatot hoztak, 79,1 %-ukat (7.694 db-ot) meghallgatás nélkül. A szankcionálást tekintve a feljelentett személyek 63,67 %-ával szemben szabtak ki pénzbírságot (7.486 fı), az egy fıre jutó pénzbírság átlaga az elızı évhez képest 9.57 %-kal csökkent (3.44 Ft). Figyelmeztetésre 1.44 esetben került sor. A jármővezetéstıl eltiltott személyek száma az elızı évhez képest 3,6 %-kal nıtt, 2.29 fıvel szemben alkalmazták ezt az intézkedést. Az elmarasztaló határozatokkal szemben 2.25 esetben éltek kifogással, ami az elızı évhez képest 3,81 %-os növekedést jelent. A benyújtott kifogások 35,4 %-ában (781 esetben) a szabálysértési hatóság saját hatáskörben változtatott korábbi döntésén.

16. A bíróságra kifogás kapcsán 1.259 ügyiratot terjesztettek fel a hatóságok (elızı évhez képest,15 %-os növekedés), a felterjesztett kifogások 4,9 %-ában (515 ügyben) a bíróság megváltoztatta a szabálysértési hatóság korábbi döntését. A meg nem fizetett pénzbírság jogerıre emelkedését követıen a hatóságok foganatosították a jogszabályban meghatározott végrehajtási fokozatokat, ez továbbra is jelentıs adminisztratív terhet rótt az elıadókra. A jogerısen kiszabott pénzbírság 46,31 %-a (9.325.1 Ft.) került befizetésre. A jogszerő intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés miatt 21 esetben, 22 személlyel szemben indult szabálysértési eljárás. A megbüntetett 17 személyt 81. Ft pénzbírsággal sújtották. Az elkövetık között 1 fiatalkorú személy volt. A beszámolási év során 33.864 db helyszínbírság kiszabására került sor 186.65.362 Ft értékben. Az egy fıre jutó átlag 5.494 Ft. A nyilvántartásba vett helyszíni bírság 8 %-a került befizetésre (27.278 db 147.279.362 Ft) melybıl 8 % (2313 db 13.846. Ft) 3 napos határidın belül. Az alacsony befizetési arány fı oka az állampolgárok jogkövetı magatartásának hiánya. Az év során 9.33 esetben kezdeményeztünk végrehajtási eljárást azokkal szemben, akik a befizetést a törvényes határidın belül nem teljesítették. Külföldi állampolgárral szemben 2.519 esetben szabtunk ki helyszínbírságot 16.53.957 Ft értékben, befizetés 1.591 db szelvény esetében érkezett, az így befolyt összeg 1.181.957 Ft. Helyszíni bírságolás kapcsán a megyében 36.53 büntetıpont kiszabása történt. V. A BŐN- ÉS BALESETMEGELİZİ MUNKA Mivel a bőnmegelızés legfontosabb eszköze a kommunikáció, a sajtóval az eddigieknél is szorosabb kapcsolatot tudtunk kialakítani, a napi híreken túl rendszeresen jelentettünk meg bőnmegelızési témájú cikkeket. Az év folyamán több témában készült szóróanyag, a Dorogi Rendırkapitánysággal közösen oktatófilm. Széleskörő együttmőködést folytattunk a bőnmegelızés terén érintett szervezetekkel, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, kábítószer egyeztetı fórumokkal, az áldozatsegítı szolgálattal. Több közös pályázatban is részt vettünk, ahol szakmai partnerként segítettük ezen pályázatok megvalósulását. Az egyik kiemelkedı projekt megyénkben az esztergomi Ne tedd! program, melynek létrejöttében nagy szerepe volt a helyi rendırkapitányság dolgozóinak, és mára már országos bőnmegelızési programmá vált. A tanév elején levélben tájékoztattuk a megye iskoláit arról, hogy milyen bőnmegelızési témájú órákat tartunk. Kidolgoztunk egy olyan multimédiás szemléltetéssel összekötött elıadássorozatot, melylyel a legfontosabb bőnmegelızési ismereteket tudjuk érdekes formában eljuttatni a tanulóknak. Az általános iskola felsı tagozatos tanulóinak, középiskolásoknak 18 alkalommal tartottuk ilyen elıadást, de nagy igény volt e témákban szülıi értekezletek, tantestületi értekezletek megtartására is. A szülık, tantestületek számára drog modell táska segítségével is szemléltettük az egyes kábítószereket. A 26/27-es tanévben elıadás sorozatunk a tatabányai Kossuth Szakközépiskola egészségnevelési programjába is beépítésre került, melyben szakmai partnerként vettünk részt.

17. A 26/27. tanévben a D.A.D.A. és az ELLEN-SZER programot 6 oktató mőködtette megyénkben. A nagyfokú létszámhiány miatt az oktatás nehéz, aránylag kevés gyereket tudtunk vele elérni. A társadalmi bőnmegelızés szemlélete jegyében dolgoztuk ki a Biztonság szigete programot, mely az alsó- és felsı tagozatban a legfontosabb bőnmegelızési témákat dolgozza fel 4-4 órában. Meghirdettük az iskoláknak, hogy a tantestületeket felkészítjük a program oktatására. A programra egyre nagyobb az igény, jelenleg is aktuális, hiszen az IRM az Oktatási Minisztériummal közös pályázatot írt ki erdei iskolák szervezéséhez, ahol legalább 6 órában bőnmegelızési témákat kell a gyerekekkel feldolgozni. A program iránt több megyébıl nagy érdeklıdés volt, pl. a Veszprém Megyei Rendırfıkapitányság D.A.D.A. rendıreinek is bemutattuk. İk óráikon tudják használni, de Bács-Kiskun megyében a körzeti megbízottak is hasznosítják munkájukban a program anyagait. Az Esztergomi Tanítóképzı Fıiskola hallgatóival közösen D.A.D.A. klubok hálózatát hoztuk létre a város iskoláiban. A hallgatók elsısorban a szabadidı hasznos eltöltéshez adtak mintákat. Tatabányán sikeres pályázatból indítottuk el - többek között - az éjszakai pingpong programot a város egyik iskolájának tornatermében. A programokon minden szombat este nagy számú fiatal jött össze, és sikerült ıket a különbözı mősorokkal lekötni. Tatabánya Bőnmegelızési és Közbiztonsági Bizottságának anyagi támogatásával több, egynapos kirándulást szerveztünk, melyek programjába a szabadidı hasznos eltöltésén túl bőnmegelızési ismereteket is csempésztünk. A programok között kalandtúra, vízi túra, állatkerti, balatoni kirándulás szerepelt. A kapitányságok közül többen szerveztek más szervezetekkel közösen tábort, így Esztergomban már hagyomány a drogmegelızési tábor, Komáromban a nemzetközi rendvédelmi tábor. Széleskörő együttmőködést alakítottunk ki a bőnmegelızés más szereplıivel, részt vettünk szakmai megbeszéléseiken, képzéseiken. Szakmai partnerként segítettük a pályázataikat. A fıkapitányságunk az elmúlt évben is kiírta a roma fiatalok rendırré válását segítı pályázatát, azonban nem volt nagy az érdeklıdés. Nagyobb eredmény várható a megyénk három iskolájában mőködı rendvédelmi fakultációtól, ahol az iskolában roma fiatalok is tanulnak, így jobban kedvet kaphatnak a rendıri munkához. A tatai Bláthy iskolában tanuló diákok nyáron saját kezdeményezésükre - Student Police néven - bőnmegelızési járırszolgálatot láttak el Tatán. Sikeres volt az esztergomi középiskolás diákokkal végrehajtott Info Police program, melynek eredményeként érzékelhetı mérséklıdés volt a közterületi bőncselekménynek számában. A lakosság közbiztonsági közérzetének javítása céljából folyamatosan elemeztük a közterületi bőncselekmények alakulását, és az eredmények felhasználásával segítettük az önkormányzatokat. A családon belüli erıszakkal kapcsolatos tudnivalókat elhelyeztük a fıkapitányság honlapján, és minden rendır részére eljuttattuk a módszertani segítı anyagokat. Az áldozattá válás megelızése és az áldozatsegítés érdekében az egyik legveszélyeztetettebb korosztály, az idısek védelmében, a megyei sajtóban, idısek klubjában rendszeresen tájékoztatást adtunk a bőncselekmények megelızésének lehetıségeirıl. Pályázati programként riportfilmet készítettünk, melyet a Veszprém MRFK hasonló filmjével együtt a helyi televíziók vetítettek. A külföldiek védelme érdekében többnyelvő bőn- és baleset-megelızési tájékoztatót készítettünk. A megye több településén - a rendırkapitányságok partneri közremőködésével - a segélyhívó rendszer korszerősítésére, bıvítésére igényeltek pályázati forrásokat.

18. VI. EGYÜTTMŐKÖDÉS A rendır-fıkapitányság és az együttmőködık a megállapodásokban vállalt feladataikat az elıírásoknak megfelelıen jó színvonalon teljesítették. A rendır-fıkapitányság szolgálati ágai közötti koordináció, szakmai együttmőködés jó színvonalú volt, megfelelıen szolgálta az elıírt szakmai feladatok színvonalas elvégzését. Ugyanez mondható el a rendır-fıkapitányság és a rendırkapitányságok együttmőködésérıl is. A technikai fejlesztések révén (Internet, elektronikus levelezés, mobil kommunikáció) tovább javult az adattovábbítás, kommunikáció hatékonysága, gyorsasága. Ez a szakmai szervezetek együttmőködésére is jó hatással volt. Napi szakmai feladataink teljesítése során a jogszabályokban, az IRM, ORFK normákban meghatározottak alapján együttmőködést folytattunk az alábbi szervezetekkel: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Nemzetbiztonsági Hivatal, Határırség Gyıri Igazgatósága, Vám és Pénzügyırség Regionális Igazgatósága, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, megyei közigazgatási szervezetek, bíróságok, ügyészségek, helyi önkormányzatok, rendészeti és civil oktatási intézmények, civil szervezetek, biztonságtechnikai vállalkozások, vállalatok, kommunikációs, hírközlési, távközlési vállalatok, vadásztársaságok, szakmai kamarák, pénzintézetek, közalapítványok, kisebbségi szervezetek, jogvédı szervezetek. 27. évben takarékossági okokból nemzetközi kapcsolatainkat csak a határ-menti szlovák rendıri együttmőködésre korlátoztuk, ezen belül is a konkrét szakmai ügyekben való információcsere és a sport, valamint szabadidıs kapcsolatok domináltak. Az együttmőködésre vonatkozóan kiemelt szerepet kapott az ügyészség, hiszen munkánk törvényességi felügyeletét látták el. Megyei szinten a kapcsolat jónak értékelhetı, a városi ügyészségek és kapitányságok között ugyancsak jó színvonalú együttmőködés valósult meg. A rendırségen belül mőködı érdekvédelmi szervezetekkel a jogszabályokban elıírtak szerinti, megfelelı színvonalú volt a kapcsolatunk. A tavalyi évben az ORFK részére felterjesztettük a hatékonyabb együttmőködést elısegítı jogszabály-módosító javaslatunkat.

19. 1. Humánerıforrás gazdálkodás VII. FUNKCIONÁLIS FELADATOK Területi szinten 27. január 1-jén a rendszeresített hivatásos létszám 112 fı, a meglévı 19. Ugyanez 27. december 31-én 16 rendszeresítettbıl a meglévı 89. Helyi szinten 27. január 1- jén a rendszeresített hivatásos létszám 615, a meglévı 528. Ugyanez 27. december 31-én 615 rendszeresített hivatásos helybıl a meglévı 472. A 27. évben szerven belüli áthelyezésre 2 esetben került sor, ebbıl 12 esetben a szolgálat érdekében és 8 esetben a dolgozó saját kérelmére. 27. december 31-éig az összes fogyatékunk 128, ezzel szemben növedék csak 53 fı volt. Az összes fogyatékból, a szolgálati viszony megszőnés nyugállományba helyezéssel együtt 84 fı, ebbıl közös megegyezéssel 11, felmentéssel 73 történt. A felmentettek közül 7 fı egészségügyi alkalmatlanság miatt és 2 fı átszervezés miatt került nyugdíjaztatásra. A megye rendıri állománya (28.1.1.) 673 fı hivatásos, ebbıl: - 23 fı tiszt, - 443 fı tiszthelyettes, 166 fı közalkalmazott, 1 fı köztisztviselı, 75 fı érkezett a határırségtıl, Jól érzékelteti kritikus létszámhelyzetünket az alábbi táblázat, amelybıl látszik, hogy a 27. januári rendszeresített létszámhoz képest (915 fı) a jelenlegi tényleges 786 fıs létszámunk 14 %-os csökkenést mutat, ugyanakkor feladataink számos területen megnövekedtek. Rendszeresített létszám Meglevı létszám Létszámhiány 27.1.1. 915 fı 851 fı - 64 fı 28.1.1. 86 fı 786 fı -74 fı Kiemelt figyelemmel kezeltük a rendvédelmi fakultációt folytató megyei szakközépiskolákból (3 ilyen iskola mőködik jelenleg) a rendıri pálya iránt érdeklıdı fiatalokat. A rendészeti szakközépiskolákból érkezı utánpótlás száma évrıl-évre csökkent, nem pótolta az egyre növekvı létszámhiányt.

2. A megyei pályaválasztási kiállításon toborzó és technikai anyagokkal segítettük a rendvédelmi szak népszerősítését. A tiszti állomány utánpótlására a Rendırtiszti Fıiskolán végzett hallgatókat fogadtunk. Az integráció keltette bizonytalanságnak és az év végével közzétett Legfelsı Bírósági Jogegységi határozattal a szakközépiskolai évek munkaviszonynak történı elismerésével sok kollégánk nyugállományba vonult és számuk a 28. évben várhatóan tovább emelkedik. 2. Pénzügyi-, anyagi-technikai erıforrás gazdálkodás A Gazdasági Igazgatóság a gazdasági tevékenységet szabályozó jogszabályok és egyéb normák elıírásainak megfelelıen végezte tevékenységét, melyet a felügyeleti szerv ellenırzései is alátámasztanak. A 27. évet is adósságmentesen zártuk. 3. Hivatali tevékenység Továbbra is fennállt az a probléma, hogy a koordinációra érkezı ORFK normatervezetek, jogszabály tervezetek tanulmányozására kevés volt az idı, ezért sok esetben érdemi észrevételeket, javaslatokat tenni nem tudtunk. Az új normák megalkotása során a szakterületek közötti koordináció gördülékenyebbé, olajozottabbá vált, ezáltal gyorsabbá volt a normaalkotás folyamata. Az elızı évhez viszonyítva növekedett a korábbi években kiadott szabályozók felülvizsgálatának és azok hatálytalanítása száma, a 27. évben mintegy 2 normát vizsgáltunk felül és több mint 5-et helyeztünk hatályon kívül. Adat- és titokvédelmi tevékenységünket az elıírásoknak megfelelıen végeztük, az év során adat- és titokvédelmi szabálysértés, bőncselekmény nem történt. Az elmúlt években felújítások révén biztosítottuk az adat- és titokvédelem technikai, mőszaki feltételeinek jó színvonalú megvalósítását. A gyakorlati munkát segítve az év során több ügyre vonatkozóan adtunk ki a rendırkapitányságoknak állásfoglalásokat, esettanulmányokat. Az év során az ORFK által meghatározottak szerint tovább folytattuk az átállást a számítógépes iktatásra, melynek révén elméletileg az iktatási ügykezelési tevékenység gyorsabbá, pontosabbá, megbízhatóbbá válik. Ennek elınye egyelıre a gyakorlatban még érzékelhetı módon nem tapasztalható, a 25 ügykezelı leterheltsége az elmúlt évben jelentısen megemelkedett. A hivatal 27. évi tevékenysége során összesen 211.64 db ügyiratot dolgozott fel. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy javuljon ügyeleteseink kommunikációja, melynek révén javul munkánk megítélése is. Törekedtünk a szakszerőség színvonalának, valamint a munka hatékonyságának emelésére. Az MRFK és a rendırkapitányságok ügyeletes állománya a schengeni csatlakozásra való tekintettel továbbképzésben, illetve SIS tanfolyamon, az újonnan rendszerbe állított EDR informatikai berendezések kezelésérıl szóló tanfolyamon, továbbá a Rendırségi törvény módosításáról szóló képzésen vett részt. 4. Ellenırzési tevékenység Megyénkben független ellenırzési szervezet osztály jogállással 27. június 6-án került szervezetileg felállításra 1 fıvel. Rendırszakmai ellenırzés keretében ellenırzéseket végrehajtottuk az MRFK valamennyi kapitánysága és szerve vonatkozásában.

21. Az összesen 189 ellenırzésünk 713 fıt érintett és 17 olyan kisebb súlyú hiányosságot tárt fel melyeket figyelemfelhívással, egyéb felelısségre vonást célzó eljárás elrendelése nélkül, illetve pár alkalommal figyelmeztetéssel vagy enyhébb fenyítés kiszabásával is orvosolni lehetett. 5. Kommunikációs tevékenység Az elmúlt évekhez hasonlóan folytatódott az eredményes kommunikáció a média és a Komárom- Esztergom megyei Rendır-fıkapitányság sajtószolgálata között. A médiumok visszajelzése szerint az általunk közölt információk pontosak, lényegre törık voltak, kérdéseikre a törvényi lehetıségekhez mérten kimerítıen válaszoltunk. Számos alkalommal igénybe vettük az országos és megyei médiumok által biztosított lehetıségeket. Napi jelentéseinket már a reggeli órákban eljuttattuk a megyei rádiók, televíziók és újságok számára. A kiemelt és közérdeklıdésre számot tartó ügyekrıl külön híranyagban foglalkoztunk. Ilyen esetekben külön tájékoztató anyagot állítottunk össze a TV2, az RTL Klub, az M1 Kék fény hírmősora, a Zsaru Magazin valamint a megyei napilapok, városi közösségi televíziók, regionális rádióállomások részére. VIII. ÖSSZEGEZÉS Tény, hogy fıkapitányságunk 27. évi eredményességét negatív módon befolyásolta az egyre növekvı létszámhiány, mely a közterületi szolgálat gyengüléséhez vezetett. A meglévı állomány munkáját nehezítette a tapasztalt kollégák nyugállományba vonulási hulláma is, mely a szakközépiskolai idı beszámításának okán még most sem ért véget, a bőnügyi állomány átlagéletkora is csökkenı tendenciát mutat. Az Esztergomi Büntetés-végrehajtási Intézet bezárását követıen az elızetes letartóztatásban lévı személyek szállítása is folyamatosan jelentıs terhet rótt az állományra, s a leterheltséget tovább növelték az év során egyre fokozódó csapaterıs tevékenységek is. A komoly nehézségek ellenére is elmondható azonban, hogy fıkapitányságunk állománya 27- ben is teljesítette a törvényekben és egyéb normákban számára meghatározott feladatokat. A fıkapitányság vezetése az év elsı hónapjaiban teljes körben felmérte a rendıri szervek helyzetét, humánerıforrás és tárgyi-technikai feltételek tekintetében egyaránt. Pontosan tudjuk, hogy most hol vagyunk, s azt is, hogy merre tartunk. Ismerjük a fıkapitányság erısségeit és gyenge pontjait egyaránt. Munkaterveinkben megfogalmaztuk a legfontosabb stratégiai kérdéseket, meghatároztuk a prioritásokat, azokat a célokat és feladatokat amelyek - összhangban az IRM és az ORFK célkitőzéseivel - biztosítani fogják megyénkben az itt élık biztonságát, nyugalmát, közterületeink rendjét. IX. FELADATOK A fıkapitányság 28. évi fı céljai és feladatai a következık: Integrációt követı finomhangolás, egységesítés, az új szervezet hatékony mőködtetése.

22. Jelenlegi létszámhiány pótlása, új eszközök és módszerek bevezetése a toborzó és felvételi munka területén, a meglevı állomány stabilizálása, a megfelelı szervezeti struktúra kialakítása. A helyi rendıri szervek munkájában kapjon nagyobb hangsúlyt a lakosság szolgálata, a polgárokkal való együttmőködés, a problémáik feltárása és megoldása annak érdelében, hogy a lakosság biztonságérzete erısödjön, az állampolgári bizalom javuljon, a szervezetünk valóban közösségi rendırség legyen. Kiemelt feladat az elsı teljes schengeni évben való helytállás, figyelemmel a bőnözés nemzetközi kapcsolatrendszereihez sorolt jelenségek körére (szervezett bőnözés, kábítószerbőnözés, terrorcselekmények). Az állampolgárok biztonságérzetét veszélyeztetı kiemelt deliktumok elleni hatékonyabb fellépés, e kategóriákban a felderítési eredményesség fokozása, az országos átlag elérése. Törekedni kell a körzeti megbízotti tevékenység feltételeinek javítására. Fokozott figyelem a korrupciós, természetkárosító, fogyasztókat megkárosító cselekményekre, a cyber bőnözésre, a pénzügyi visszaélésekre. 28. rendıri szempontból a Családvédelem Éve, ezért a házasság-, család-, ifjúság elleni bőncselekményekkel kapcsolatos prevenciós és felderítı tevékenységet kiemelten kezeljük. A megyében fontos feladat a bőnügyi hírszerzés humán oldalának erısítése. Közlekedési morál erısítése, halálos balesetek számának jelentıs csökkentése. Tatabánya, 28. április 8. Dr. Gorgosilits Fábián r. ezredes rendırségi fıtanácsos megyei rendırfıkapitány Készült: Sokszorosítva: Szerkesztette: Felterjesztve: Kapja: 1 eredeti példányban (1 példány 22 lap) 6 példányban MRFK Elemzı és Értékelı Osztály 1. sz. pld. ORFK Vezetı 2.sz.pld.MRFK Vezetı 3. sz. pld. KEM Közgyőlés Elnöke 4. sz. pld. MRFK Vezetı 5. sz. pld. MRFK Bőnügyi Igazgató 6. sz. pld. MRFK Rendészeti Igazgató 7. sz. pld. Irattár