a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 26-ai ülésére

Átírás

1 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 26-ai ülésére Tárgy: Tájékoztató a határrend, a határırizeti helyzet, a határforgalom alakulásáról Elıterjesztı: Cseri József hır.ezredes

2 TÁJÉKOZTATÓ a Gyıri Határır Igazgatóság határrendészeti tevékenységérıl Az igazgatóság évben is a Határırizetrıl és a Határırségrıl szóló évi XXXII. Tv. Alapján látta el rendeltetésébıl adódó feladatait. Illetékességi területe két megye (Gyır- Moson-Sopron és Komárom-Esztergom) közigazgatási területén az Ipoly-Duna torkolata (1708,182 fkm., Szob község) és Vas megye (B/81 határjel, Répcevis község) határa között helyezkedik el. Az összesen 329,1 km hosszú határszakasz az alábbiak szerint oszlik meg: - Ausztriával közös határszakasz hossza: 117,6 km * ebbıl vízi: 22,6 km * szárazföldi: 155 km - Szlovákiával közös határszakasz hossza: 151,5 km * ebbıl vízi: 144,5 km * szárazföldi: 7 km A szlovák viszonylatú vízi határszakaszból 78,3 km érinti Komárom-Esztergom megyét. A Gyıri Határır Igazgatóság a évi feladatait a Belügyminisztérium és a jogutód Igazságügyi és rendészeti Minisztérium, valamint a Határırség Országos Parancsnoksága által meghatározottak alapján maradéktalanul végrehajtotta. Az igazgatóság a likviditás megırzése mellett megtartotta az elmúlt évi eredményességét, felkészült az új határforgalom-ellenırzési technológia, valamint a kompenzációs intézkedések alkalmazására, folytatta a szervezet-átalakítással kapcsolatos feladatokat. Az igazgatóság tevékenységét alapvetıen befolyásolta az illetékességi területen jelentkezı nagy migrációs nyomás, a szőkös költségvetés, valamint a schengeni csatlakozásra történı felkészülés december 31-vel szervezet-korszerősítés került végrehajtásra. A szervezeti módosítások során a Határırség Országos Parancsnoka a Komáromi és az Esztergomi Határrendészeti Kirendeltségek összevonásával Esztergom székhellyel létrehozta az Esztergomi Határrendészeti Kirendeltséget, a Soproni, Fertıdi és Kópházi Határrendészeti Kirendeltségek összevonásával pedig létrehozta a Soproni Határrendészeti Kirendeltséget. A jogutód kirendeltségek területe megegyezik a jogelıd kirendeltségek területével. Az új szervezeti elemek mőködéséhez a személyi és tárgyi feltételeket biztosítottuk. A határrendészeti helyzet alakulása Jóllehet Magyarország Európai Unióhoz történı csatlakozásának következményeként az ırzött határszakasz belsı határrá vált, a határrendészeti tevékenység jelentısége nem csökkent, hiszen az illegális migráció nemzetközi irányai nem változtak, az országos I., és II. számú migrációs fı irány az igazgatóság illetékességi területének tengelyében van. Az illegális migrációt tekintve, továbbra is az osztrák viszonylat aktivitása, és a kifelé irányultság volt a meghatározó. A szlovák viszonylatban évek óta a csökkenı tendencia volt a jellemzı, de az év elején egy intenzív migrációs mozgás kezdıdött meg Rajka környezetében, amelyet a megfelelı intézkedések bevezetésével sikerült megfelelı szinten tartani, illetve megszüntetni. Új jelenség volt továbbá elsısorban Gyır-Vámosszabadi Határátkelıhelyen-, hogy Magyarország irányába, kamion rakterében elrejtızött, különbözı nemzetiségő, és

3 állampolgárságú személyeket kívántak átcsempészni. Példás együttmőködéssel, és a technikai eszközök hatékony alkalmazásával a fellépés eredményes volt. Az Osztrák-, valamint Szlovák Köztársasággal megkötött -a határátlépési pontokról szóló- Megállapodásokban foglalt feladatok végrehajtására valamennyi érintett szervezeti elem felkészült. A szlovák viszonylatban az összes megnyílt, az osztrák viszonylatban azonban ütemezetten történt a turista útvonalak mőködtetése (jelenleg három mőködik). A rendészeti tevékenység eredményessége továbbra is jó szinten alakult. A három megyét érintı illetékességi terület belsı határos jellege ellenére a migrációs cselekmények száma magas volt. A végrehajtó állomány fedte fel az országos szinten realizált embercsempészéses esetek 55%-át (összesen 319 eset), a közokirat-hamisítások 40%-át (összesen 1114 eset) a tiltott határátlépések 46 %-át (1465 fıvel szemben). A jogsértések többsége Hegyeshalmi határátkelıhelyre illetve közvetlen környezetére, kisebb részben pedig a soproni térségre összpontosult. Ezt a helyzetet az igazgatóság belsı átcsoportosításokkal, központi segítséggel, illetve a hazai együttmőködı szervekkel rendırség, vám-és pénzügyırség valamint az osztrák és szlovák határırizeti szervekkel (például közös járırözés) való szoros kooperációval tudta kezelni. A bőnügyek száma az elızı évi adatokhoz viszonyítva (3460 fı eljárás alá vont) jelentısen csökkent. Itt azonban meg kell említeni, hogy ezzel lényegében visszaállt az elızı években jellemzı szintre, hiszen tavaly a nyomozó szervek a megemelkedett ukrán migráció miatt az átlagosnál több bőnügyben jártak el. A büntetıügyek száma januártól júliusig fokozatosan csökkent, majd augusztustól újra emelkedett. A felfedett bőncselekmények jelentıs része a határátkelıhelyeken, elsısorban Hegyeshalom Határrendészeti Kirendeltség Közút - I. (autópálya) határátkelıhelyen következett be, ez volt az ügyek megközelítıleg 73 %-a. A hamis olasz tartózkodási engedély felhasználásával elkövetett közokirat-hamisítások száma február közepétıl (amikor a Soproni Bőnügyi és Felderítı Szolgálat eredményesen felszámolta a háttérben álló bőnszervezetet) jelentısen visszaesett, ennek ellenére az egyéb fényképcserés és személycserés okmányok használata továbbra is dominált. Az embercsempészek leggyakrabban az 1-3 fıs csoportok határátlépéséhez nyújtottak segítséget. Több alkalommal kamion illetve teherautó rakterében kíséreltek meg nagyobb számú külföldit az államhatáron átjuttatni (január hónapban 23 fı ukrán, április hónapban 22 fı szerb, július hónapban 64 fı ukrán, szeptember hónapban 52 fı ukrán). Az embercsempészéssel gyanúsított személyek többsége magyar-, ukrán-, román- és osztrák állampolgárságú volt. Közrendvédelmi bírságot az egyes kirendeltségek összesen 312 esetben 323,8 millió forint összegben szabtak ki olyan szállítókkal szemben, akik olyan külföldit szállítottak, aki a beilletve átutazás feltételeinek nem feleltek meg. A megfelelı okmányok elsısorban román, szerb, ukrán állampolgároknál hiányoztak. Az országos adatok szerint a határátkelıhelyeken összesen személy és jármő lépett át, ebbıl a Gyıri Határır Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó határátkelıkön személy és jármőmozgás realizálódott, ami azt jelenti, hogy a határátlépések 46 százaléka igazgatóságunkon történik. A határátkelıhelyek közül kiemelt fontosságú a Hegyeshalmi határátkelıhely, amely a Gyıri Határır Igazgatóságon történt határátlépések 34 százalékát bonyolította, és amely az országos

4 adat 15 %-nak felel meg. Csak ezen a kirendeltségen 2006 évben személy és jármő jelentkezett ki-vagy belépésre. Komárom-Esztergom megyében jelenleg 1 határrendészeti kirendeltség (Esztergom HRK) hajtja végre a határırizeti és határforgalom ellenırzési feladatokat, Esztergom és Komárom állomáshelyekkel. A bőnmegelızéssel, bőnfelderítéssel kapcsolatos hatásköri teendıket a Gyır Bőnügyi és Felderítı Szolgálat látja el. A 78,3 km-es vízi határszakaszon 1123 esemény következett be, 833 esetben történt jogsértés, és 227 esetben adtunk ki körözést. A jogsértı cselekményekben 532 esetben Esztergom HRK, 301 esetben Komárom HRK járt el. Esztergom HRK 100 %-os eredményességgel, Komárom HRK 97 %-os eredményességgel zárta az évet. A térségben hatáskörbe tartozó felderítetlen ügyrıl, vagy nagyobb látenciáról nincs tudomásunk. A zöldhatáron, az illegális migrációval kapcsolatos esemény nem következett be. A hatáskörbe utalt jogellenes cselekmények minısítés szerinti megoszlása: Tiltott határátlépés: 2 fı Embercsempészés: 2 fı Közokirat-hamisítás: 12 fı Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése: 3 fı Határrendészeti szabálysértés: 35 fı Külföldiek rendészetével kapcsolatos szab.sértés: 77 fı A megyében lévı 2 határátkelıhelyen 2006-ben összesen fı és db különbözı jármő lépte át az államhatárt. Ezek kirendeltségenkénti megoszlása: Esztergom HÁK: fı személy, db jármő Komárom HÁK: fı személy, db jármő A határforgalom ellenırzése során Esztergom HÁK 598 fıvel, Komárom HÁK 387 fıvel szemben kezdeményezett eljárást valamilyen jogsértı cselekmény miatt. Esztergom határátkelıhelyein (közúti és folyami) 39 fı, Komáromban 15 fı beléptetését tagadták meg beutazási tilalom, vagy a beutazás feltételeinek hiánya miatt. A bőnügyi és idegenrendészeti munka helyzete A bőnügyi állomány a büntetıeljárásról szóló évi XIX. törvény módosításából adódó feladatokra, az új nyomozati cselekmények alkalmazására felkészült, jó szinten alkalmazta. A nemzetközi szervezett embercsempész tevékenység felderítése, visszaszorítása érdekében az igazgatóság bőnügyi és felderítı szervei kiemelt hangsúlyt fektettek a nemzetközi együttmőködésre és az abból adódó feladatok maradéktalan teljesítésére. A Bőnügyi és Felderítı Szolgálatok jó együttmőködést alakítottak ki az illetékességi területükkel szemben lévı túloldali bőnügyi szervekkel, melynek során konkrét információkat is kicseréltek. A kölcsönösen átadott információk feldolgozását követı együttes fellépés hatására látványos csökkenés következett be a hatáskörbe utalt bőncselekmények számában. Az igazgatóság nyomozó szervei jó kapcsolatot alakítottak ki az illegális migráció útvonalába esı határır igazgatóságok bőnügyi és felderítı szerveivel, így többek között a Nyírbátori -, Balassagyarmati-, és a Szombathelyi Határır Igazgatóságokkal. Az együttmőködés eredményeként sikerült feltérképezni a jelzett igazgatóságok illetékességi területén mőködı embercsempész tevékenységre szakosodott szervezetek egy részét, közös intézkedésekkel visszaszorítani tevékenységüket. Az embercsempészéssel gyanúsított személyek többsége

5 magyar-, ukrán-, szerb-montenegrói állampolgárságú elkövetı volt, akik fıként az ukrán-, szerb-montenegrói-, moldáviai-, és török állampolgárokat próbáltak illegálisan átjuttatni az államhatáron. Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése vétségét 30 fı követett el. Határjelrongálás vétség tényállása 1 esetben valósult meg. Az értékelt idıszakban szolgálataink 151 fıt vettek ırizetbe (ebbıl 69 fıt saját bőnügyben, 82 fıt más szerv körözése alapján), és 24 fı elızetes letartóztatását kezdeményezték. A bőnügyi állomány a büntetıeljárásról szóló évi XIX. törvény módosításából adódó feladatokra, az új nyomozati cselekmények alkalmazására felkészült, jó szinten alkalmazta. Az idegenrendészeti és szabálysértési szakterület hatósági jogalkalmazó tevékenységét a hatályos jogszabályoknak és belsı rendelkezéseknek megfelelıen törvényesen és szakszerően teljesítette, mely tényeket, a törvényességi felügyeletet gyakorló Gyır-Moson-Sopron Megyei Fıügyészség által rendszeresen végrehajtott ellenırzések eredménye is megerısített. Az idegenrendészeti törvénybıl adódó felelısségi szabályok ellenırzését a kirendeltségek differenciáltan hajtották végre. A törvényességi felügyeletet gyakorló Gyır-Moson-Sopron Megyei Fıügyészség kezdeményezésére, beszabályoztuk a bíróság elé állított személyek Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elé állításának a rendjét január 1-el bıvült a határırség helyszíni bírságolási jogköre. Az ebbıl adódó feladatokat a szakterület bevonásával a határrendészeti kirendeltségeken feldolgozták. A felügyeleti ellenırzés megállapította, hogy a határrendészeti kirendeltségek bírságolási gyakorlata jó színvonalú és megalapozott volt. A közúti közlekedési feladatokból adódó határırségi ellenırzési feladatokat a kirendeltségek önállóan illetve a közlekedési felügyeletekkel közösen hajtották végre. A határrendészeti kirendeltségek a közúti közlekedésrıl szóló évi I. tv. végrehajtási rendeletének hiánya miatt 4 esetben alkalmazhattak a jogsértést elkövetıkkel szemben szankciót. A hatáskörbe utalt helyszíni bírságolási feladatokat a jogkörrel rendelkezı állomány a szabályzóknak megfelelıen hajtotta végre. A 20/2004. (BK.15.) számú Belügyminiszter Foglalkoztatási és Munkaügyi Miniszter Pénzügyminiszter Együttes Utasításában meghatározott mélységi migrációs háló müködtetése, a közös tevékenység koordinálása megfelelı volt. A 20/2004. (BK.15) BM- FMM-PM Együttes Utasítás alapján az Integrált Vezetési Központ operatív végrehajtó szervével az Integrált Vezetési Csoporttal a munkakapcsolat napi, élı, volt amely biztosította a komplex mélységi ellenırzési rendszer, a szolgálati és a hatósági tevékenység idıben, térben és módszereiben történı összehangolását, a rendelkezésre álló erık és eszközök gazdaságos felhasználását. A pályázaton nyert összegbıl május és szeptember között végrehajtott mélységi, migrációs, bőnmegelızési akciósorozat sikeres és eredményes volt. A szakmai tapasztalatok értékelését, a jövıbeni feladatok összehangolását jól szolgálta a fenti témakörben szervezett nemzetközi konferencia. A bevetési osztály tevékenységét az év során is a hármas feladatrendszer váratlan helyzetek kezelése, erı eszközösszpontosítás, mélységi migrációs háló mőködtetése - határozta meg. Az állomány részére árvízvédelmi és közbiztonsági, közrendvédelmi feladatok miatt három esetben rendeltek el készenlétet. A napi együttmőködési feladatokon túl az országgyőlési képviselıi és az önkormányzati választások idıszakában áprilisban, szeptemberben és októberben rendszeres volt az illetékességi területen lévı rendırkapitányságokkal való közös szolgálatellátás. Az osztály az erıit-eszközeit alapvetıen, az I. számú migrációs fıirányban, ezen belül a Hegyeshalom Határrendészeti Kirendeltség megerısítésére, tehermentesítésére alkalmazta.

6 Az osztály állománya 107 esetben 290 fıvel szemben kezdeményezett eljárást (167 fı tiltott határátlépés kísérlete, 24 fı közokirat hamisítás, 76 fı külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés, 11 embercsempész, 12 fı egyéb jogsértés volt). A bőnüldözési részfeladatokban, országos és igazgatósági akciókban, a bőnügyi felderítı szolgálatok tevékenységének támogatása során a bevetési alosztály több körözött személy és embercsempész elfogásában közremőködött. Az alapfeladatok ellátása mellett a évben tovább kell folytatni a határırséget érintı szervezetkorszerősítési, valamint a tervezett rendırségi integrációhoz kapcsolódó feladatokat, valamint a schengeni csatlakozásból eredı azon feladatok ellátását, melyek elısegítik, hogy hazánk - az elmúlt években folytatott tervszerő felkészülés után ra alkalmassá válhasson arra, hogy a schengeni térség teljes jogú tagja legyen. Ennek érdekében a Igazgatóságunknak az alábbi feladatok ellátására kell felkészülni: 1, Mint leendı belsı határos igazgatóságnak, meg kell tervezni és elı kell készíteni a határforgalom ellenırzésének megszüntetését, valamint egy új, mobil alapú határrendészeti tevékenység kialakítását. 2, A schengeni csatlakozásból és a rendırségi integrációból adódó feladatok idıarányos végrehajtása. 3, Az illegális migrációt ellenırzı mélységi szőrırendszer kialakítása, illetve felkészülés a Schengeni információs rendszerhez (SIS II) történı csatlakozásra. 4, Fel kell készülni a feladatrendszer bıvülésébıl adódó új jogszabályi háttér kialakítására, a hatályosuló jogszabályok alkalmazására, az állomány felkészítésére. 5, A már megkezdett szervezetkorszerősítés keretében tovább kell folytatni a helyi szervek korszerősítését, a központi és területi vezetı-irányító szervek arányos csökkentését a hatékonyság növelése mellett. 6, Az együttmőködés erısítése a Rendırséggel, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal és más rendvédelmi szervekkel. G y ır, április 03. Cseri József sk. hır. ezredes határırségi fıtanácsos igazgató