1994. évi XXXIV. törvény. a Rendırségrıl

Átírás

1 Az Országgyőlés az Alaptörvénynek és Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek, valamint a jogállamiság követelményeinek megfelelıen mőködı Rendırség kialakítása érdekében a következı törvényt alkotja: I. Fejezet A RENDİRSÉG FELADATA, SZERVEZETE, JOGÁLLÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA A Rendırség feladata 1. (1) A rendırség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenırzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bőnmegelızési, bőnfelderítési célú ellenırzés. (2) A rendırség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bőnmegelızési, bőnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében: 1. általános bőnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bőncselekmények megelızését, megakadályozását és felderítését, 2. szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közremőködik a szabálysértések megelızésében és felderítésében, 3. ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok elıállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, 4. közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el, 5. ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat, 6. gondoskodik a büntetıeljárásban részt vevık és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelmérıl, valamint a büntetıeljárásban részt vevık, az igazságszolgáltatást segítık Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) végrehajtásáról, továbbá védi a Magyarország szempontjából - külön jogszabályban meghatározott - különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, ırzi a kijelölt létesítményeket, 7. engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet, 8. büntetés-végrehajtási feladatokat lát el, 9. ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelızı védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején és váratlan támadás esetén közremőködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépı személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében, 10. ırzi az államhatárt, megelızi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat, 11. ellenırzi az államhatáron áthaladó személy- és jármőforgalmat, a szállítmányokat - ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletben meghatározott vámellenırzést -, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelıhelyek rendjét, 12. irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését, 13. megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztetı konfliktushelyzet és a tömeges mérető migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erıszakos cselekményeket,

2 14. elvégzi az e törvényben meghatározott belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési célú ellenırzést, 15. Magyarország területén a) felderíti a terrorszervezeteket, b) megelızi, felderíti, illetve elhárítja magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit és megakadályozza azt, hogy bőncselekményt kövessenek el, c) megakadályozza, hogy magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorszervezet mőködését anyagi források biztosításával vagy más módon elısegítsék, 16. elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió kötelezı jogi aktusából vagy nemzetközi szerzıdésbıl eredı egyéb feladatokat, valamint 17. részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet, az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete keretében szervezett, vagy nemzetközi szerzıdés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban. 2. (1) A rendırség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegetı vagy sértı cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendırség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. (2) A rendırség a feladatának ellátása során a) együttmőködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel; b) segítséget nyújt - jogszabályban meghatározott esetben - az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához; c) támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét. (3) A rendırség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el. (4) A rendırség külön törvény, az Európai Unió kötelezı jogi aktusa vagy nemzetközi szerzıdés alapján együttmőködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bőnözés ellen. Nemzetközi szerzıdés vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusa alapján - rendészeti feladatai ellátása során - magyar rendır külföldön, rendırségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén törvényben, illetve nemzetközi szerzıdésben meghatározott rendırségi jogosítványokat gyakorolhat. 2/A. 3. A rendırség szervezete és irányítása 4. (1) A rendırség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. (2) A rendırséget az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. (3) A Kormány a rendırséget a rendészetért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja. 4/A. (1) Az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervre (a továbbiakban: központi szerv), megyei (fıvárosi) rendır-fıkapitányságokra, rendırkapitányságokra és kirendeltségekre tagozódik. Egyes feladatok ellátására törvény vagy kormányrendelet más rendıri szervet is létrehozhat. (2) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv szervezeti egységeként kormányrendelet kirendeltséget hozhat létre. (3) Az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya hivatásos állományú rendırökbıl, kormánytisztviselıkbıl, közalkalmazottakból, valamint a munka törvénykönyvérıl szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat. (4) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya hivatásos állományú rendırökbıl, az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervtıl a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendırökbıl, kormánytisztviselıkbıl, valamint közalkalmazottakból állhat

3 (5) A terrorizmust elhárító szerv személyi állománya hivatásos állományú rendırökbıl, az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervtıl a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendırökbıl és vezényelt hivatásos állományúakból, kormánytisztviselıkbıl, valamint közalkalmazottakból állhat. 5. A miniszter a) szabályozza a rendırség tevékenységét és mőködését, b) irányítja az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervet, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet, c) törvényességi, szakszerőségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenırzi a rendırség tevékenységét, d) az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıje, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıje, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıje javaslatára jóváhagyja az általuk vezetett szervek szervezeti és mőködési szabályzatát, e) elıterjesztést készít a miniszterelnök részére az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıjének, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıjének kinevezésére és felmentésére, az elıterjesztéshez csatolja az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıjére, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıjére vonatkozóan az Országgyőlés feladatkörrel rendelkezı bizottságának állásfoglalását, f) gyakorolja az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıje felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat, g) kinevezi és felmenti ga) az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıjének helyetteseit, a rendırfıkapitányságok vezetıit, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendıri szervek vezetıit, gb) a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıjét és helyetteseit, valamint gc) a terrorizmust elhárító szerv vezetıjének helyetteseit, h) kinevezi és felmenti - a nemzetközi szerzıdések és a Kormány felhatalmazása alapján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek vezetıit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértıit, i) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat, j) törvény eltérı rendelkezése hiányában egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, k) az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıjét, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési szerv vezetıjét, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıjét jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti, l) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartása érdekében a konfliktushelyzet és a tömeges mérető migráció kezelésére vonatkozó terveket, m) gondoskodik az e törvényben meghatározott bőnmegelızési, bőnfelderítési célú ellenırzésrıl, valamint n) dönt az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetıje által irányított szervek, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv közötti hatásköri összeütközésben. 6. (1) Az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendırfıkapitány vezeti. Az országos rendırfıkapitány a) közvetlenül vezeti a központi szervet, b) az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv számára utasítást adhat ki, c) javaslatot tesz az országos rendırfıkapitány helyettesének vagy helyetteseinek, a rendırfıkapitányságok vezetıinek, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendıri szervek vezetıinek kinevezésére és felmentésére, d) a miniszter jóváhagyását követıen kiadja a központi szerv szervezeti és mőködési szabályzatát, - 3 -

4 e) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat a központi szerv állományába tartozó személyek felett, f) irányítja a rendır-fıkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendıri szervek vezetıinek tevékenységét, g) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a rendır-fıkapitányságok vezetıi és az általa irányított más rendıri szervek vezetıi felett a munkáltatói jogokat, h) kinevezi és felmenti a rendır-fıkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendıri szervek vezetıinek helyetteseit, valamint i) jóváhagyja a rendır-fıkapitányságok és az általa irányított más rendıri szervek szervezeti és mőködési szabályzatát. (2) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet fıigazgató vezeti. A fıigazgató a) az általa vezetett szerv számára kötelezı utasítást adhat ki, b) javaslatot tesz a helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére, c) a miniszter jóváhagyását követıen kiadja az általa vezetett szerv szervezeti és mőködési szabályzatát, d) gyakorolja az általa vezetett szerv állományába tartozó személyek felett a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat, e) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetık tevékenységét, valamint f) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetıi felett a munkáltatói jogokat. (3) Az országos rendırfıkapitányt és a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatóját a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezést megelızıen az országos rendırfıkapitány-jelöltet, illetve a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatói tisztségére jelölt személyt az Országgyőlés feladatkörrel rendelkezı bizottsága meghallgatja és állást foglal az alkalmasságáról. (4) Az országos rendırfıkapitány és a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatója együttesen - az államhatár rendjének fenntartása érdekében - jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a konfliktushelyzet és a tömeges mérető migráció kezelésére vonatkozó terveket. (5) Az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendırfıkapitány, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szervet a fıigazgató, a terrorizmust elhárító szervet a fıigazgató képviseli. (6) A rendırséget a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményeken, valamint a viszonosságon alapuló nemzetközi kapcsolatokban a 7/G. (1)-(3) bekezdése alapján az országos rendırfıkapitány képviseli. A miniszter két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményen alapuló nemzetközi kapcsolatban a rendırség képviseletére a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv fıigazgatóját vagy a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatóját kijelölheti. A Független Rendészeti Panasztestület 6/A. (1) A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Testület) a) a 92-93/A. rendelkezései szerint vizsgálatot folytat, b) mőködésének és eljárásainak tapasztalatairól háromévente beszámol az Országgyőlésnek, valamint évente tájékoztatja az Országgyőlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkezı bizottságait, c) az alapvetı jogok tiszteletben tartása és hatékonyabb védelme érdekében javaslatot tehet az országos rendırfıkapitánynak és a fıigazgatóknak utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére. (2) A Testület öt tagját az Országgyőlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkezı bizottságainak együttes javaslatára az Országgyőlés a jelenlévı képviselık kétharmadának szavazatával, egyidejő, listás módon választja. A Testület tagjaira az alapvetı jogok védelme érdekében tevékenységet folytató szervek és szervezetek a bizottságoknak javaslatot tehetnek

5 (3) A Testület tagjának olyan, büntetlen elıélető, az országgyőlési képviselık választásán választható személy választható meg, aki jogi végzettséggel és az alapvetı jogok védelme területén kiemelkedı tapasztalatokkal rendelkezik, és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenırzése megtörtént. (4) Nem választható meg a testület tagjává az, aki a megválasztás idıpontjában vagy az azt megelızı két évben országgyőlési képviselı, állami vezetı, polgármester, párt alkalmazottja vagy tisztségviselıje, illetve a megválasztás idıpontjában vagy az azt megelızı hat évben rendvédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével vagy nyomozó hatóságával, valamint a Magyar Honvédséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt. (5) (5) A Testület tagjának megbízatása a megválasztással keletkezik és hat évre szól. A Testület tagja újraválasztható. (6) A Testület akkor határozatképes, ha három tagja jelen van. A Testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak. 6/B. (1) A Testület tagjának megbízatása megszőnik: a) megbízatása idıtartamának leteltével, b) lemondással, c) összeférhetetlenségi okból, d) felmentéssel, e) a tisztségtıl való megfosztással, f) a tag halálával. (2) A Testület tagja megbízatásának megszőnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja esetében az Országgyőlés elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés c)-e) pontja esetében a megbízatás megszőnésének kérdésében az Országgyőlés határoz. A megbízatás megszőnésének megállapításához a jelenlévı képviselık kétharmadának szavazata szükséges. (3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyőlés elnökével, aki köteles azt elfogadni. (4) Összeférhetetlenségi okból szőnik meg a megbízatása annak a tagnak, aki a jelölését követıen bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg a megválasztáshoz szükséges feltételeknek. (5) Ha a Testület tagjának tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség fennállását az Országgyőlés a jelenlévı képviselık kétharmadának szavazatával határozatban állapítja meg. Ha a Testület tagja az összeférhetetlenségi okot e határozat meghozatalától számított tíz napon belül nem szünteti meg, az Országgyőlés - bármely képviselı indítványára - határozatban állapítja meg a Testület tagja megbízatásának megszőnését. Az összeférhetetlenségi ok fennállását megállapító országgyőlési határozat meghozatalának idıpontjától az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig vagy a megbízatás e miatt történı megszőnését megállapító országgyőlési határozat meghozataláig a Testület tagja e tisztségébıl eredı jogkörét nem gyakorolhatja. (6) Felmentéssel szőnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredı feladatainak. A felmentést bármely képviselı indítványozhatja. (7) Tisztségtıl való megfosztással szőnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a testületi tagságból eredı feladatainak. A tisztségtıl való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követıen az Országgyőlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága indítványozhatja. (8) A Testület tagja megbízatásának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történı megszőnése esetén a megbízatás megszőnését megelızı harmincadik napig, az (1) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott okból történı megszőnését követı harminc napon belül kell az új tagot megválasztani. 6/C. (1) A Testület saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti. (2) A Testület mőködésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg

6 (3) A Testület mőködését titkárság segíti, amely az Országgyőlés munkaszervezetében mőködik, azonban a Titkárságon foglalkoztatott személyek tekintetében a munkáltatói jogkört a Testület elnöke gyakorolja. (4) A Testület elnöke havonta a közigazgatási államtitkári illetmény nyolcvan százalékával, a Testület többi tagja a közigazgatási államtitkári illetmény ötvenöt százalékával megegyezı összegő tiszteletdíjra jogosult. 6/D. A Testület elhelyezésérıl és mőködésének feltételeirıl - az államháztartásért felelıs miniszter bevonásával - az Országgyőlés elnöke gondoskodik. II. Fejezet A BELSİ BŐNMEGELİZÉSI ÉS BŐNFELDERÍTÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERV ÉS A TERRORIZMUST ELHÁRÍTÓ SZERV, VALAMINT AZ EGYÜTTMŐKÖDÉS A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv 7. (1) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében: a) a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a hivatásos állományba jelentkezıknél, valamint a hivatásos állomány tagjánál a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenırzését, b) elvégzi ba) a rendırség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) vezényelt tagjai, bb) a ba) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró, a Kormány által kijelölt szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselıi, köztisztviselıi, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, bc) az NBF kivételével a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek irányításával, ellenırzésével kapcsolatos szervezeti egységeinek, továbbá az NBF kivételével a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek bőnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végzı szervek rendeltetésszerő mőködése körében eljáró kormánytisztviselıi, köztisztviselıi és közalkalmazottai, továbbá bd) a Kormány által a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az annak munkáját segítı testület - politikai vezetınek nem minısülı - tagjai, továbbá a tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek (a ba)-bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát, c) felderíti a b) pontban megjelölt szerveknél a jogszabályban meghatározott bőncselekményeket. (2) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. (3) Ha a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatai ellátása során bőncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél és átadja az általa összegyőjtött adatokat. (4) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv az általa tett feljelentés miatt indított büntetıeljárás során felkérésre - a rendelkezésre álló erıkkel és eszközökkel - közremőködik a - 6 -

7 büntetıeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján a bíró által engedélyezett, a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı nyomozó hatóság vagy az ügyész által végzett titkos adatszerzésben. Megbízhatósági vizsgálat 7/A. (1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban elıírt hivatali kötelezettségének. Ennek megállapítása érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végzı szerv a munkakör ellátása során a valóságban is elıforduló vagy feltételezhetı élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható. (2) A megbízhatósági vizsgálatot a szükségességének indokolásával a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıje határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendelésérıl és befejezésérıl - az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv megküldésével - az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését 2 munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja. (2a) A megbízhatósági vizsgálat befejezésérıl szóló határozat kézhezvételétıl számított 8 munkanapon belül az ügyész megvizsgálja annak törvényességét, majd visszaküldi az elrendelı szervnek. Jogszabálysértés megállapítása esetén írásba foglalt indokolt határozatával új határozat hozatalára utasítja a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervet, ha pedig azt állapítja meg, hogy a megbízhatósági vizsgálat végrehajtására a részletes tervtıl eltérıen került sor, felelısségre vonást is kezdeményez. (3) A védett állomány megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezésérıl három munkanapon belül kell tájékoztatni. (4) A védett állomány tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet, a megbízhatósági vizsgálat idıtartama alkalmanként nem haladhatja meg a 15 napot. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell. 7/B. (1) A megbízhatósági vizsgálat során a VII. Fejezetben írt módon - a bírói engedélyhez kötött információgyőjtés kivételével, az elrendelı határozat indokolásában írt cél megtartásával - titokban információ győjthetı. Az alkalmazni kívánt titkos információgyőjtı eszközt az elrendelı határozatnak és a részletes tervnek tartalmaznia kell. Ha a titkos információgyőjtés alkalmazni kívánt eszközéhez ügyészi engedély szükséges, a megbízhatósági vizsgálat csak az erre vonatkozó ügyészi engedély birtokában végezhetı. (2) A megbízhatósági vizsgálatot a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következık szerint végezheti: a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetıjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minısített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, valamint olyan közlekedési szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye, b) nem követhet el a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében - a magánlaksértés [Btk ] kivételével -, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében - a hivatali visszaélés [Btk ], a hamis vád [Btk ], a hatóság félrevezetése [Btk ], valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével -, XVI. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, XVII. fejezetében - az áru hamis megjelölése [Btk ], valamint a III. címben foglaltak kivételével -, XVIII. fejezetében - a szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. ] kivételével -, XIX. fejezetében és XX. fejezetében felsorolt bőncselekményeket, - 7 -

8 c) elkövetheti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény ában jövedéki bírság kiszabásával szankcionált cselekményt. (3) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési szerv megbízhatósági vizsgálatot végzı tagja technikai eszközök segítségével titokban rögzítheti a) az ügyész által jóváhagyott végrehajtási tervben szereplı mesterségesen létrehozott helyszínen, valamint a védett szervek hivatali helyiségeiben, gépjármőveiben történteket, továbbá b) a 7/A. (1) bekezdésében meghatározott célból létrehozott mesterséges élethelyzetben résztvevı, valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy vagy személyek tevékenységét, magatartását, elıadását. (4) A rögzítést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a) a célját elérte, vagy b) az ügyész által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására meghatározott határidı lejárt. (5) A megbízhatósági vizsgálat célja szempontjából érdektelen adatot, valamint az ügyben nem érintett személy adatait a rögzítést követı 3 napon belül törölni kell. 7/C. (1) Ha a megbízhatósági vizsgálat során bőncselekmény gyanújára utaló adat merül fel, a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv a megbízhatósági vizsgálat befejezését követıen haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel rendelkezı szervnél. (2) Ha a megbízhatósági vizsgálat során nem merül fel az (1) bekezdésben meghatározott adat, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett iratokat, ideértve a 7/B. (3) bekezdése alapján technikai eszközzel rögzítetteket is - a megbízhatósági vizsgálat elrendelésérıl és befejezésérıl szóló irat kivételével - a megbízhatósági vizsgálat befejezését követı 30 napon belül meg kell semmisíteni. (3) A megbízhatósági vizsgálat befejezésérıl szóló határozatot annak meghozatalát követı 2 év elteltével kell selejtezni. A megbízhatósági vizsgálat befejezésérıl szóló határozat tartalmazza a vizsgálat minden lényeges adatát, így különösen az ügyész törvényességi felügyelet gyakorlásához, valamint az eljárás alá vont érdekeinek védelme szempontjából jelentıséggel bíró adatot. (4) Az ügyész az e törvényben foglalt jogosítványok mellett a megbízhatósági vizsgálat törvényességének ellenırzése során az ügyészségrıl szóló törvényben szabályozott jogokat gyakorolja. (5) A megbízhatósági vizsgálatra vonatozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza. A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagjával szemben 7/D. Bőncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti, ha a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv 7/B. szerint eljáró tagja által elkövetett bőncselekmény bőnmegelızési, bőnfelderítési érdeket szolgál. A terrorizmust elhárító szerv 7/E. (1) A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A terrorizmust elhárító szerv a) ellátja az 1. (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében aa) jogszabályban meghatározottak szerint végzi a terrorcselekmény [Btk ], a légijármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése [Btk ], valamint az azokkal összefüggésben elkövetett más bőncselekmények megelızését, felderítését, megszakítását, az elkövetık elfogását, ab) végzi az emberrablás [Btk. 175/A. ], valamint az azzal összefüggésben elkövetett más bőncselekmények megszakítását, az elkövetık elfogását, ac) végzi az emberrablással [Btk. 175/A. ] összefüggésben elkövetett bőncselekményeket elkövetı személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelızési, felderítési feladatokat, - 8 -

9 ad) a terrorizmus elleni küzdelem keretében - Magyarország nemzetbiztonsági érdekei érvényesítésének elısegítése érdekében - megelızi, felderíti és elhárítja azokat a törekvéseket, amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak, b) a jogszabályban meghatározottak szerint kizárólagos hatáskörrel - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében annak felkérésére - végzi egyes veszélyes személyek elfogását, c) a - jogszabályban meghatározott - kiemelten védett vezetık tekintetében személyvédelmi feladatokat lát el, d) a rendészetért felelıs miniszternek a külpolitikáért felelıs miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján - a hatályos nemzetközi normák betartásával - közremőködik a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegetı háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, valamint terrorista és túszejtı akciók esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában, e célból együttmőködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezetének szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival, valamint e) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a d) pontban meghatározott feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredető információkat. f) a rendészetért felelıs miniszternek a külpolitikáért felelıs miniszter egyetértésével meghozott döntésében meghatározott idıtartamra - a hatályos nemzetközi normák betartásával - ellátja a kijelölt fa) magyar külképviseletek és azok diplomáciai személyzete, valamint fb) a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévı magyar szervek (intézmények) és létesítmények személy- és létesítményvédelmét, e célból együttmőködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezetének szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival. (2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében a VII. fejezetben szabályozott módon titokban információt győjthet. (3) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) ának megfelelı alkalmazásával titokban információt győjthet, amelynek ellátása során az Nbtv a szerint jogosult adatok igénylésére és kezelésére. Az Nbtv. 56. a)-e) pontjában meghatározott titkos információgyőjtést az igazságügyért felelıs miniszter engedélyezi. (4) A terrorizmust elhárító szerv, ha bőnüldözési tevékenysége során bőncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél, és átadja az általa összegyőjtött adatokat. Nem köteles feljelentést tenni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetné az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátását. (5) A terrorizmust elhárító szerv (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott tevékenységére az Nbtv. 11. (5) bekezdését, 14. (1)-(2) bekezdését, (4) bekezdés a)-f) pontját, (5) bekezdését, 15. (3) bekezdését, 16. -át, 18. -át, valamint 27. (4) bekezdését megfelelıen alkalmazni kell. Az együttmőködés 7/F. (1) Az általános rendıri feladatok ellátására létrehozott szerv nyilvántartásaiból a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó és a terrorizmust elhárító szerv - feladatainak teljesítéséhez - a VIII. Fejezet szerint kérhet adatot. Az adattovábbítás jogszerőségéért és pontosságáért az a szerv felel, amelyik az adatot továbbította. (2) Ha az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv vagy a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során hatáskörébe nem - 9 -

10 tartozó bőncselekményre utaló információ birtokába jut, azt haladéktalanul köteles átadni a hatáskörrel rendelkezı szervnek. A terrorizmust elhárító szerv nem köteles az információt átadni, ha azzal veszélyeztetné a 7/E. (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátását. (3) A terrorizmust elhárító szerv részére a 7/E. (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátásával összefüggésben a külföldi titkosszolgálatok által továbbított adatok, információk kizárólag azon külföldi titkosszolgálat elızetes hozzájárulásával továbbíthatók más adatkezelı részére, amelytıl az információ származik. 7/G. (1) A központi szerv képviseli a rendırséget a nemzetközi rendvédelmi szervezetekben, különösen a Bőnügyi Rendırség Nemzetközi Szervezetében (Interpol), az Európai Rendırségi Hivatalban (Europol), valamint - ha a miniszter másként nem rendelkezik - a két- és többoldalú nemzetközi szerzıdéseken alapuló rendészeti tárgyú nemzetközi kapcsolatokban. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya annak, hogy a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az Interpollal és az Europollal, bármely Europol tagállam, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerzıdés, vagy viszonosság alapján bármely más állam rendvédelmi szervével közvetlenül kapcsolatot tartson a központi szerv egyidejő tájékoztatása mellett. (3) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv - külön törvényben meghatározottak szerint - önállóan jogosultak a tevékenységükkel összefüggı feladatokat ellátó társszervekkel való együttmőködésre, kapcsolattartásra, valamint e szervek nemzetközi szervezetei tevékenységében való közvetlen részvételre. III. Fejezet A RENDİRSÉG EGYÜTTMŐKÖDÉSE 8. (1) A rendırkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendıri szerv létesítéséhez és megszüntetéséhez elızetesen ki kell kérni az érintett települési, Budapesten a fıvárosi kerületi önkormányzat képviselı-testületének a véleményét. (2) A rendırkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendıri szerv vezetıjének kinevezését megelızıen a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen mőködı települési - Budapesten a fıvárosi kerületi - önkormányzatok képviselı-testületének a véleményét. Rendırfıkapitány esetében a megyei (fıvárosi) önkormányzat képviselı-testületének véleményét kell kérni. A szükségessé váló felmentésrıl az illetékes önkormányzatokat - az érintettel történı közléssel egyidejőleg - tájékoztatni kell. (3) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a megyei (fıvárosi) önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja. (4) A rendırkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendırkapitányság illetékességi területén mőködı települési önkormányzat képviselı-testületének a település közbiztonságának helyzetérıl, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekrıl és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei (fıvárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendırfıkapitány vagy kijelölt helyettese számol be. (5) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetıleg a megyei (fıvárosi) önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a megyei (fıvárosi) rendırfıkapitányhoz, a megyei (fıvárosi) önkormányzat közgyőlése az országos rendırfıkapitányhoz fordulhat. A megyei (fıvárosi) rendırfıkapitány, illetıleg az országos rendırfıkapitány köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedı átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a rendıri vezetı felelısségét, illetıleg alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményérıl az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A megyei (fıvárosi) rendırfıkapitány, az országos rendırfıkapitány köteles a közbiztonsági feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belsı irányítási intézkedéseket megtenni

11 (6) Az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv a (4) bekezdésben foglaltakon kívül is tájékoztatja az önkormányzatot, ha a lakosság széles körét érintı rendıri intézkedést tervez végrehajtani, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az intézkedés eredményességét. (7) A (4) bekezdésben foglaltakon kívül a határrend és határırizet helyzetérıl, valamint a határforgalom alakulásáról a) a határterülettel érintett területi önkormányzatok és megyei jogú városok közgyőlését a rendırfıkapitány vagy kijelölt helyettese évente, b) az illetékességi területén lévı települési önkormányzat képviselı-testületét a rendırkapitány, a határrendészeti kirendeltség vezetıje vagy kijelölt helyettese felkérésre tájékoztatja. (8) A rendırfıkapitány a fıvárosi és megyei kormányhivatal vezetıjét, a területi önkormányzat közgyőlésének elnökét (fıpolgármestert), a területi katasztrófavédelmi szerv vezetıjét, az Alkotmányvédelmi Hivatal területi szervének vezetıjét; a rendırkapitány vagy a határrendészeti kirendeltség vezetıje a települési önkormányzat polgármesterét tájékoztatja a) a lakosságot a szomszédos állam területérıl fenyegetı veszélyrıl; b) a tömegesen menekülı, illetve ideiglenes menedéket kérı személyek várható érkezésérıl; c) az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme érdekében tett és javasolt intézkedésekrıl, a fegyveres csoport felszámolásáról; d) a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden korlátozásról, ha annak elızetes bejelentésére a késedelem veszélye miatt nem volt lehetıség; e) a környezet szennyezésérıl, illetve annak veszélyérıl vagy a természeti értékek és területek károsításáról. (9) A rendırfıkapitány haladéktalanul tájékoztatja a) a (8) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Honvéd Vezérkar fınökét; b) a (8) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakról a vámhatóságot; c) a (8) bekezdés b) pontjában foglaltakról a menekültügyi hatóságot; d) a (8) bekezdés e) pontjában foglaltakról a környezetvédelmi hatóságot, a természetvédelmi hatóságot és a vízügyi hatóságot. (10) A (4), (8) és (9) bekezdésben említett szervek vezetıi a rendırség illetékes szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott - a rendırség tevékenységét érintı - tényekrıl és körülményekrıl. (11) Ha az önkormányzat képviselı-testülete a külön törvény szerinti felterjesztési jogával élve a rendırség - külön jogszabály rendelkezése alapján meg nem támadható - döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tesz, azt az illetékes rendıri szerv tizenöt napon belül megvizsgálja, és a vizsgálat eredményérıl tájékoztatja az önkormányzatot. Ha az illetékes rendıri szerv az észrevétellel nem ért egyet, a vizsgálat lezárását követıen azt haladéktalanul megküldi a felettes rendıri szervnek. A felettes rendıri szerv vezetıje az észrevételt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményérıl - tizenöt napon belül - az önkormányzatot tájékoztatja. 9. (1) A települési önkormányzat szerzıdést köthet a közigazgatási illetékességi területén mőködı rendırkapitányság, vagy határrendészeti kirendeltség vezetıjével - rendırségi kötelezettségvállalás esetén a rendırfıkapitány elızetes egyetértésével - különösen a helyi közbiztonságot érintı feladatok ellátása, a rendırség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolása, valamint az illetékességi területén mőködı rendıri szerv létesítésének, bıvítésének és fejlesztésének elısegítése érdekében. A szerzıdés megkötésétıl a rendırség elzárkózhat, ha az jogszabályt sért vagy ellentétes a felettes rendıri szerv vezetıjének rendelkezésével, illetve, ha annak pénzügyi, anyagi fedezete nem biztosított vagy tartalma szakmailag megalapozatlan. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerzıdés teljesítésérıl, a juttatott eszközök felhasználásáról a rendırség és az önkormányzat képviselı-testülete egymást kölcsönösen tájékoztatja. A szerzıdésben vállalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén az önkormányzat a felettes rendıri szervhez fordulhat. 10. (1) A rendırkapitány, a megyék (fıváros) tekintetében a rendırfıkapitány és az illetékességi területen mőködı önkormányzatok, a közbiztonsággal összefüggı feladatok ellátásának társadalmi

12 segítésére és ellenırzésére - a közbiztonság fenntartásában érintett állami és egyesületek bevonásával - bőnmegelızési és közbiztonsági bizottságot hozhatnak létre. A bizottság elnökét, tagjait együttesen bízzák meg az önkormányzat képviselı-testülete megbízatásának idıtartamára. (2) A bizottság maga állapítja meg mőködésének részletes eljárási szabályait. A mőködéséhez szükséges költségeket a rendırség és az önkormányzatok külön megállapodásban rögzített arányban viselik. (3) A bőnmegelızési és közbiztonsági bizottságnak a település közbiztonságának helyzetével, valamint az annak fenntartásában érintett szervek tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását a bizottság elnöke megküldi az (1) bekezdésben említett rendıri szerv vezetıjének, továbbá a települési önkormányzat képviselı-testületének. A bőnmegelızési és közbiztonsági bizottság és a rendıri szerv vezetıje vagy a polgármester közötti véleményeltérés esetén az érintettek kérhetik a felettes rendıri szerv vezetıjének állásfoglalását. Az állásfoglalást - a vitában érintett rendıri szerv vezetıje útján - meg kell küldeni a bőnmegelızési és közbiztonsági bizottságnak és a települési önkormányzat képviselı-testületének. (4) Ha a települési önkormányzat képviselı-testülete a saját szervezetén belül közbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot hoz létre, a rendırkapitány, a fıvárosi önkormányzat esetében a rendırfıkapitány, a bizottság munkáját - a titok- és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - a feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás megadásával köteles elısegíteni. IV. Fejezet A RENDİRSÉG MŐKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS SZABÁLYAI A rendıri feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége 11. (1) A rendır köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes elıírásoknak megfelelıen teljesíteni, az elöljárója utasításainak - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni. (2) A rendırség a belsı szervezetét és mőködésének részletes szabályait, az utasítás kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni felelıssége mindenkor megállapítható legyen. 12. (1) A rendır a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bőncselekményt követne el. (2) A rendır a szolgálati elöljáró jogszabálysértı utasításának teljesítését - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértı jellegére, ha az számára felismerhetı, haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni. Az írásba foglalás megtagadása vagy elmaradása az utasítást adó közvetlen felettesénél bejelenthetı, e jog gyakorlásának azonban az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatálya. (3) Ha a törvény rendelkezéseit a rendır elöljárója sérti meg, a rendır közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a törvénysértést a rendıri szerv vezetıje követi el, a rendıri szerv felettes szervénél, illetıleg a miniszternél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett szerv vezetıje a törvénysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentıt a vizsgálat eredményérıl, a tett intézkedésrıl - a bejelentés kézhezvételétıl számított - 8 napon belül tájékoztatni. (4) A törvénysértés bejelentése miatt a bejelentıt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelısségre vonás kezdeményezhetı. Az intézkedési kötelezettség 13. (1) A rendır jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértı vagy veszélyeztetı tényt, körülményt vagy

13 cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendırt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének idıpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. (2) A rendır köteles a törvény rendelkezésének megfelelıen, részrehajlás nélkül intézkedni. (3) Ha a rendırt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a rendırségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell. 14. A rendır közremőködik a közbiztonságot fenyegetı veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetıség, a rendır haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelıs hatóság vagy más szerv értesítésérıl. Az arányosság követelménye 15. (1) A rendıri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. (2) Több lehetséges és alkalmas rendıri intézkedés, illetıleg kényszerítı eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A kényszerítı eszközök alkalmazásának követelményei 16. (1) A rendır kényszerítı eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítı eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendıri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. (2) A rendırségnél alkalmazható kényszerítı eszköz rendszeresítésének szabályait rendelet útján a Kormány állapítja meg. (3) A miniszter rendeletben állapítja meg a rendırségnél rendszeresíthetı kényszerítı eszközök típusát, fajtáját. A rendırségnél csak olyan kényszerítı eszköz rendszeresíthetı, amelynek szabályszerő használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi elıírásoknak. (4) A rendır nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendır az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni. Az intézkedések és a kényszerítı eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai 17. (1) A rendırség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz főzıdı jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. (2) A rendıri intézkedés során a kényszerítı eszköz alkalmazása esetén lehetıleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendır gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy errıl értesüljön. 18. (1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetıséget, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a rendırséget terheli. Ha a fogvatartott

14 fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselıjét vagy gondnokát. (2) A rendırség gondoskodik a fogvatartott elhelyezésérıl, a fogvatartás miatt bekövetkezhetı egészségkárosodás megelızéséhez szükséges ellátásáról. A sérült, beteg vagy más okból sürgıs orvosi ellátásra szoruló fogvatartottat orvosi ellátásban kell részesíteni. (3) A fogvatartott jogait csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben az a szökés vagy elrejtızés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozását, újabb bőncselekmény elkövetésének megelızését, illetıleg az ırzés biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja. (4) A rendırségi fogdába történı befogadáskor, amennyiben a rendelkezésre álló adatokra, illetve a befogadás körülményeire vagy a fogvatartott viselkedésére tekintettel alapos okkal feltételezhetı, hogy a fogvatartott saját vagy más életének, testi épségének veszélyeztetésére alkalmas tárgyat tart magánál, az élet, testi épség védelme, továbbá a bőncselekmény megelızése érdekében a fogvatartott testét, erre vonatkozó elızetes figyelmeztetést követıen - a testüregekre is kiterjedıen - át kell vizsgálni. (5) A fogvatartott testének átvizsgálása nem történhet szeméremsértı módon, és az átvizsgálás alatt más fogvatartott, illetve a fogvatartottal ellentétes nemő személy nem lehet jelen. (6) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, amelynek során a vizsgálatot végzı orvoson kívül a vizsgálat elvégzésében közremőködı egészségügyi dolgozó, valamint a vizsgált személlyel azonos nemő rendır lehet jelen. 19. (1) A jogszabályi elıírások végrehajtását szolgáló rendıri intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendır utasításának engedelmeskedni. A rendıri intézkedés során annak jogszerősége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerőtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. (2) A rendır jogszerő intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítı eszközök alkalmazhatók. 20. (1) A rendırt az intézkedés során a) az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy b) szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja. (2) A rendır az intézkedés megkezdése elıtt - ha az a rendıri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítı eszközök alkalmazását követıen a rendır köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetıségérıl és elıterjesztésére nyitva álló határidırıl. (3) A rendır köteles - ha az a rendıri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - intézkedése megkezdése elıtt szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni. Ha a rendır szolgálati igazolványának vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése elıtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. (4) Ha a rendır egyenruhát visel, de az intézkedés során azonosító jelvénye nem látható, vagy azt nem viseli, akkor a ruházatán azonosító jelvényének számát jól láthatóan fel kell tüntetni. Titoktartási kötelezettség 21. A rendır a birtokába került titkot köteles megtartani. A titoktartási kötelezettség alól törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezése, ennek hiányában magántitok esetében az érintett adhat felmentést. Fegyverviselési jog

15 22. A rendır szolgálati fegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével és tárolásával kapcsolatos szabályokat külön jogszabály állapítja meg. 23. A rendırség segítségnyújtási kötelezettsége 24. (1) A rendır köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetıleg a hozzáfordulónak a tıle elvárható felvilágosítást megadni. (2) A magánérdekek védelme e törvény alapján csak akkor tartozik a rendırség hatáskörébe, ha a törvényes védelem az adott körülmények között más módon nem biztosítható, vagy ha a rendıri segítség nélkül a jog érvényesíthetısége meghiúsulna vagy számottevıen megnehezülne. (3) A segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekbıl tagadható meg, közvetlen életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne közvetlen veszélybe. (4) A rendırt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ha az igazoltatást kérı valószínősíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke főzıdik, és a személyazonosságát igazolja, a rendır a kérést teljesíti. Az igazoltatott adatait a rendırkapitányság adja ki az igazoltatást kérınek, ha az adatokhoz főzıdı jogosultságát hitelt érdemlıen igazolja. (5) Ha az igazoltatást kérı az igazoltatást követı 8 napon belül az adatok kiadását nem kéri, vagy a jogosultságát nem igazolja, az igazoltatottnak a (4) bekezdés alapján felvett adatait meg kell semmisíteni. (6) Az adatok kiadásáról az igazoltatott személyt írásban értesíteni kell. Az értesítésben közölni kell az igazoltatást kérı igényének indokait. Ha az igazoltatott kéri, az igazoltatást kérı személyazonosító adatait vele közölni kell. Közremőködı igénybevétele 25. A rendırség feladatai ellátásához - a hatósági jogkörében hozott határozatai és intézkedései kivételével - szerzıdés alapján közremőködıt vehet igénybe. Segítség és eszközök igénybevétele a rendırségi feladatok ellátásához 26. (1) A rendırség bőncselekmény elkövetésének megelızése, megakadályozása, bőncselekmény felderítése, az elkövetı elfogása, a közbiztonság védelme érdekében - ha a törvényben meghatározott kötelezettsége más módon nem teljesíthetı, és törvény másként nem rendelkezik - kérheti és igénybe veheti a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet segítségét és a birtokában lévı eszközt. A segítségnyújtás csak akkor tagadható meg, ha az a felkért személy életét, egészségét vagy testi épségét nyilvánvalóan veszélyezteti, továbbá, ha a kért segítség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. (2) A segítı által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben okozott kárt és keletkezett költséget úgy kell tekinteni, mintha a kárt a rendırség okozta volna, illetve mintha a költség a rendırség tevékenységével összefüggésben keletkezett volna. (3) A segítınek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülı kárát - az elmaradt haszon kivételével -, továbbá a segítségnyújtással összefüggésben keletkezett költségeit a rendırség megtéríti. Díjkitőzés 27. (1) A rendırség a 91/A. (1) bekezdés e) pontjában felsorolt bőncselekmények és a bőncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy felderítése, a rejtızködı vagy szökésben lévı elkövetı elfogásának elısegítése, eltőnt személy megtalálásának érdekében a nyomozás eredményességét,

16 illetıleg a szükséges rendıri intézkedést közvetlenül elısegítı személy részére elızetesen és nyilvánosan díjat tőzhet ki. (2) A kitőzött díjra nem tarthat igényt az a személy, akit jogszabály alapján feljelentési kötelezettség terhel, valamint az elkövetı, továbbá az, aki a korábban tett tanúvallomásában a nyomozás szempontjából fontos tényt vagy körülményt elhallgatott, illetıleg valótlan adatot közölt. (3) Nincs helye a díj kifizetésének, ha a rendırség az információnyújtás idıpontjában a díjfizetés ellenében szolgáltatott információval már rendelkezik. (4) Díjkitőzés esetén a személyi jövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget az anyagi elınyt nyújtó rendıri szerv teljesíti. 28. (1) A rendırség - a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint - hatósági engedélyt ad az egyéni és a társas vállalkozás keretében folytatandó személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre. (2) Az (1) bekezdésben említett hatósági engedély nélkül személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt kiadni, társasvállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezni, továbbá e tevékenységeket folytatni nem lehet. V. Fejezet RENDİRI INTÉZKEDÉSEK Igazoltatás 29. (1) A rendır a feladata ellátása során a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bőnmegelızési vagy bőnüldözési célból, a tartózkodása jogszerőségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenırzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani, valamint b) az igazoltatott személyt - annak választása szerint - lakcímének, tartózkodási helyének a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történı igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel. (2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlıen igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhetı. A rendır más jelen lévı, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felkérés teljesítése esetén - az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét. (4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén elıállítható, ha a személyazonosítás megállapítása más módon nem biztosítható, a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehetı, az igazoltatottról fényképfelvétel készíthetı, továbbá a külsı testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetık. (5) A igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az elıállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. (6) A rendır az igazoltatott személy ruházatát, jármővét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegetı veszély elhárítása, bőncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi

17 (7) Az igazoltatás során rögzített adatokat - kivéve, ha ezek büntetı- vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra - az intézkedés befejezését követı száznyolcvanadik napon meg kell semmisíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 24. (4) bekezdése szerinti igazoltatás során rögzített adatok 24. (5) bekezdésében meghatározott törlési idejére. (8) E alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni. 29/A. (1) Ha az igazoltatott személyazonossága a 29. (2) bekezdése alapján nem állapítható meg, - a 29. (4) bekezdésében meghatározottakon túl - a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történı összevetés céljából a vízuminformációs rendszerrıl (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjérıl (VIS-rendelet) szóló, július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 20. cikke alapján történı ellenırzés céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehetı. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat - a 29. (7) bekezdésétıl eltérıen - kizárólag a VIS rendelet 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelhetı, ezt követıen haladéktalanul törölni kell. Fokozott ellenırzés, ruházat, csomag és jármő átvizsgálása 30. (1) A rendırség a bőncselekmény elkövetıjének elfogása és elıállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztetı cselekmény vagy esemény megelızése, megakadályozása érdekében a rendıri szerv vezetıje által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépıket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. (2) A rendırség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és jármővet átvizsgálhat. (3) A rendırség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztetı jogellenes cselekmény megelızése, megakadályozása érdekében a rendıri szerv vezetıje által meghatározott területre belépık és az ott tartózkodók ruházatát és jármővét átvizsgálhatja, illetıleg az üzemeltetı által elıírt feltételek megtartását ellenırizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentı anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetıleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja. (4) A rendırség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen ırizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentı tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti. 31. (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendır a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, elızetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. (2) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemő személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértı módon. Felvilágosítás kérés 32. A rendır a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehetı, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendıri feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitıl a rendır felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg. Elfogás és elıállítás 33. (1) A rendır a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,

18 a) akit szándékos bőncselekmény elkövetésén tetten értek; b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki; c) akinek ırizetbe vételét, elızetes letartóztatását rendelték el, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését, illetıleg elmeállapotának megfigyelését rendelték el; d) aki az ırizetbe vétel, az elızetes letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, kiadatási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, átadási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyérıl engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi ırizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetıleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta; e) akinek elıállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik; f) aki az ország területén jogellenesen tartózkodik. (2) A rendır a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt, a) aki a rendır felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlıen igazolni, vagy az igazolást megtagadja; b) aki bőncselekmény elkövetésével gyanúsítható; c) akitıl bőncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, valamint közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint mőtétnek nem minısülı módon egyéb mintavétel szükséges; d) aki a szülıi felügyelet vagy a gyámság, illetıleg a nevelıszülınél vagy gyermekotthonban történı elhelyezése alól hatálya alól engedély nélkül kivonja magát, és azt a gyermeket, akinek a körözését gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során rendelték el; e) aki a pártfogó felügyelet - külön törvényben meghatározott és a rendırség hatáskörébe tartozó - szabályait megszegi; f) aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetıleg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitıl tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá esı dolgot kell visszatartani; g) akivel szemben ideiglenes megelızı távoltartás elrendelésének van helye. (3) A rendırség az elıállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az elıállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az idıtartamot a rendıri szerv vezetıje egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az elıállítás idıtartamát a rendıri intézkedés kezdetétıl kell számítani. (4) Az elıállítottat szóban vagy írásban az elıállítás okáról tájékoztatni kell, és az elıállítás idıtartamáról részére igazolást kell kiállítani. (5) Nemzetközi szerzıdés rendelkezése alapján elfogott, illetıleg elıállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott idıtartamig korlátozható. Elıvezetés 34. (1) A rendır az elıvezetést elrendelı határozatban vagy végzésben megjelölt személyt az abban megjelölt helyre kíséri vagy oda útba indítja. (2) Ha az elıvezetés másként nem teljesíthetı, az elıvezetett személyt a rendırségen a szükséges ideig - legfeljebb 12 óra idıtartamra - vissza lehet tartani. A visszatartás idıtartamának számítására az elıállításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Az elıvezetés elrendelésének törvényességéért az elrendelı a felelıs. Idegenrendészeti intézkedés 35. (1) A rendırség nemzetközi szerzıdés alapján végrehajtja a személyek államhatáron történı átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülı személyeknek az átadás helyére kíséréssel

19 történı átszállítását, valamint részt vesz az Európai Unió tagállamai által közösen, kísérıvel végrehajtott hazatérésekben. (2) A rendırség az idegenrendészeti hatáskörben elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja. Határforgalom-ellenırzés 35/A. (1) A rendırség a határátlépésnek az Európai Unió kötelezı jogi aktusaiban és jogszabályokban meghatározott feltételeit ellenırzi, ennek során jogosult az államhatár átlépésére jelentkezı személyek személyazonosságát megállapítani, úti okmányát ellenırizni, a személy tárgyait és jármővét átvizsgálni. (2) A rendırség a tranzitterületen is jogosult a tranzitterületen tartózkodó személyek személyazonosságát megállapítani, az úti okmányukat ellenırizni, a tranzitterületre történı be- és kilépés, valamint az ott tartózkodás jogszerőségét ellenırizni. (3) A rendırség a határforgalom ellenırzése során engedélyezi a határátlépés jogszabályban meghatározott feltételeivel rendelkezı személyek határátlépését, illetve megtagadja a határátlépés feltételeivel nem rendelkezı személyek határátléptetését. 35/B. (1) A Rendırség a határforgalom-ellenırzés során a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, március 15-i 562/2006/EK rendelet - az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni határ-ellenırzési kódex keretében való alkalmazása tekintetében történı módosításáról szóló, január 14-i 81/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított - 7. cikk (3) bekezdése szerinti ellenırzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszáma ellenırzésével végez keresést a Vízuminformációs Rendszerben. (2) A Rendırség az (1) bekezdés szerinti ellenırzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszámának és a vízumbirtokos ujjnyomatának együttes ellenırzésével is végezhet keresést a Vízuminformációs Rendszerben. 35/C /A. Biztonsági intézkedés 37. A rendır az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetıleg az anyagi javakat közvetlenül fenyegetı veszélyhelyzet megszüntetése érdekében a) megteszi a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket; b) intézkedik az önmagát vagy mást veszélyeztetı állapotban lévı személy orvosi vizsgálatára, és közremőködik az egészségügyi intézetbe történı szállításában; c) intézkedik az öngyilkosság lehetıség szerinti megakadályozására; d) közterületen vagy nyilvános helyen - ha az élet vagy a testi épség védelme megkívánja - intézkedik a magatehetetlen, önkívületben lévı, illetve erısen ittas vagy bódult személynek a lakására vagy kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kísérésérıl, illetıleg szállíttatásáról; e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetıleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Közbiztonsági ırizet 38. (1) A rendırség az elıállított személyt 24 óra idıtartamra jogosult közbiztonsági ırizetbe venni, ha az ırizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi. Az ırizet idıtartamába az elıállítás ideje beszámít

20 (2) A rendırség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetbıl ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság elıl elrejtızött vagy elrejtızésétıl alaposan tartani kell, 72 óra idıtartamra ırizetbe veheti. Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minısülı egyéb helyen 39. (1) A rendır magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából; b) bőncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, vagy a bőncselekmény elkövetıjének vagy gyanúsítottjának elfogása és elıállítása céljából; c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegetı közvetlen veszély elhárítása, illetıleg az ilyen veszélyben lévık kimentése érdekében; d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére; e) végrehajtási eljárás lefolytatása céljából, ha az abban való közremőködés - jogszabály alapján - a rendırség számára kötelezı; f) az elıvezetés végrehajtása érdekében; g) h) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy elıállítása céljából; i) személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. (1) bekezdés c) pont] végrehajtására; j) ha ez elıállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges. (2) A végrehajtási eljárásban a rendır kirendelésének törvényességéért a végrehajtást elrendelı szerv vezetıje a felelıs. (3) A birtokos távollétében történt behatolást követıen - a végrehajtási eljárásban való közremőködés kivételével - a rendırség köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni. (4) A magánlakásban való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat. 40. A rendır a feladata ellátása során - jogszabály eltérı rendelkezése hiányában - beléphet a magánlakásnak nem minısülı egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetıség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet. Mőszeres ellenırzés 41. A rendırség a büntetıeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha elızetesen írásban hozzájárul, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselıjének írásos hozzájárulásával, mőszeres (poligráfos) vizsgálat alkalmazásával is ellenırizheti. Fiatalkorú gyanúsított esetében a mőszeres (poligráfos) vizsgálatot alkalmazni nem lehet. Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése 42. (1) A rendırség a rendıri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyrıl, a környezetérıl, illetıleg a rendıri intézkedés szempontjából lényeges körülményrıl, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet. (2) A rendırség közterületen, ahol az közbiztonsági, bőnmegelızési, illetve bőnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhetı módon képfelvevıt helyezhet el és felvételt készíthet. (3) A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülı képfelvevı szükségességérıl, a képfelvevıvel megfigyelt közterület kijelölésérıl a rendırség elıterjesztésére az illetékes települési önkormányzat dönt. A képfelvevı elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosítására az önkormányzat és az illetékes

21 rendırkapitányság az e törvényben meghatározott keretek között megállapodást köthet. A rendırség a képfelvevık elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzéteszi. (4) A képfelvevı által megfigyelt területre belépı személyek tájékoztatását elısegítı módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevık elhelyezésérıl, az adatkezelés tényérıl. (5) A rendırség a határátkelıhely ırzése, a határforgalom ellenırzése és a határátkelıhely rendjének fenntartása céljából képfelvevıt helyezhet el és felvételt készíthet. (6) Az (1), (2) és (5) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetıleg az abban szereplı személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bőncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntetı-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy a rendıri intézkedés jogszerőségének közigazgatási eljárásban történı vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel. (7) Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség, a) az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követı harminc nap elteltével, b) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követı öt munkanap elteltével, c) az (5) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követı három munkanap elteltével törölni kell. (8) A szabálysértési vagy büntetıeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (6) bekezdés szerinti idıtartamon belül merül fel - az adatkezelı rendıri szerv a (2) és (5) bekezdés alapján rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen idıtartamon belül nem indul olyan szabálysértési vagy büntetıeljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell. (9) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni. 42/A. (1) A 42. (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidın belül a 42. (1), (2) és (5) bekezdése szerint rögzített felvételbıl - a külön jogszabályban meghatározott szabálysértési, bőnüldözési, igazságszolgáltatási, illetıleg nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot. (2) A rendırség a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. (3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 42. (6) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelıje az adat továbbításáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje. (4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétıl számított, a 42. (7) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerinti harminc napon, a 42. (7) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerinti öt, illetve a 42. (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti három munkanapon belül, a jog vagy jogos érdek valószínősítésével van lehetıség. (5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell. A helyszín biztosítása 43. A rendır a feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetıleg megakadályozni, hogy valamely bőncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét megváltoztassák

22 Közlekedésrendészeti intézkedés 44. (1) A rendır az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti; b) a közlekedési rendszabályok megtartását, a jármőhasználat szabályszerőségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó elıírások megtartását, a jármő birtoklásának jogszerőségét, az üzemben tartó, illetıleg a használó személyazonosító adatait, a jármő közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban és a telephelyen - a jogszabályban meghatározottak alapján - ellenırizheti; c) a jármő vezetıjét a rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bőncselekmény vagy szabálysértés, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és mőtétnek nem minısülı módon egyéb minta adására kötelezheti; d) a jármővezetésre jogosító engedélyt (okmányt), a jármő üzemben tartására vonatkozó hatósági engedélyt (okmányt), a rakományhoz tartozó okmányokat, valamint a jármő hatósági jelzését - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a helyszínen elveheti; e) a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármő vagy vezetıjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes jármőhasználat megakadályozása céljából a jármő kulcsait elveheti, illetıleg a jármővet más módon mozgásában korlátozhatja vagy elszállíttathatja. (2) 45. (1) A rendırség, valamint a rendır a feladata ellátása során jogosult - a külön jogszabályban meghatározott módon - a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármővet elszállíttatni vagy egyéb módon eltávolíttatni, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított, eltávolított jármővet nem veszi birtokba, és a tárolás költsége aránytalanul magas, a rendırség a jármővet értékesítheti, vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított, eltávolított jármő ismeretlen tulajdonosa a jármő értékesítése után 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésbıl befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni. (2) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármő baleseti veszélyt nem jelent, illetıleg, ha az a jármő biztonsága vagy bőncselekmény elkövetésének gyanúja miatt szükséges, rögzítésére a jármő elszállításáig vagy további intézkedésig kerékbilincs alkalmazható. (3) Az elszállítás és a kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármő tulajdonosát, vagy az üzemben tartóját, vagy a használóját terheli. A jármő elszállítása vagy a kerékbilincs alkalmazása során a jármőhasználat akadályoztatása folytán a keletkezett kárért a rendırséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. 45/A. (1) A 44. (1) bekezdés b) pontjában és a 45. -ban meghatározott közlekedésrendészeti intézkedés céljából a rendır - az Európai Unió kötelezı jogi aktusa alapján - a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) útján a gépjármő, annak tulajdonosa, valamint üzembentartója adataira vonatkozóan az Európai Unió más tagállamának gépjármőadat-nyilvántartásaiban a felhasználási cél megjelölésével automatizált keresést végeztethet. A nemzeti kapcsolattartó pont a keresés eredményérıl haladéktalanul tájékoztatja a rendırt. (2) A rendırség az (1) bekezdés alapján átadott személyes adatokat kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti. Bármilyen más célból való felhasználás csak az átadással érintett adatállományt kezelı tagállam elızetes engedélyével lehetséges. (3) E alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását

23 Személy- és létesítménybiztosítási intézkedés évi XXXIV. törvény 46. (1) A rendırség, valamint a rendır a védett személy [1. (2) bek. g) pont] biztonsága érdekében a 13. és a 30. -ban meghatározottakon túlmenıen a) útvonalat, közterületet a forgalom elıl elzárhat, a forgalmat korlátozhatja, b) nyilvános és közforgalmú intézmények mőködését korlátozhatja, c) magánlakásba - külön írásos utasítás birtokában - ellenırzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat, d) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetıleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. (2) A védett személyeket - a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat figyelembevételével - a Kormány rendeletben jelöli ki. A Kormány rendeletében ki nem jelölt személy ideiglenes védelmét a miniszter rendeli el. Az ideiglenes védelem tartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. (3) A rendırség a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakon túl a be- és kilépésre az ott elhelyezett szerv vezetıjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg. (4) A rendırség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenırzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerően birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelezı letétbe helyezését. (5) Az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedést az elrendelı rendıri szerv vezetıje - függetlenül az elızetesen meghatározott idıtartamtól - ötnaponként felülvizsgálja, és annak eredményérıl a (3) bekezdésben meghatározott vezetıt tájékoztatja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés idıtartama a tizenöt napot meghaladja, az intézkedést az országos rendırfıkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatója felülvizsgálja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés idıtartama a harminc napot meghaladja, az intézkedést az országos rendırfıkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatója legalább harminc naponként felülvizsgálja. Az intézkedés indokoltságáról, tartalmának jogszerőségérıl az országos rendırfıkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv fıigazgatója három munkanapon belül határozattal dönt. A határozatot a központi szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv honlapján közzé kell tenni. (6) Ideiglenes védelemben részesíthetı az a személy, akit közéleti tevékenysége miatt személye vagy közvetlen környezete ellen irányuló erıszakos bőncselekménnyel fenyegettek meg, illetve egyéb alapos okból védelme szükséges. A személyi védelemmel, illetve Védelmi Programmal kapcsolatos intézkedés 46/A. A rendırség a büntetıeljárásban résztvevık és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelmét, valamint a Védelmi Program végrehajtásával összefüggı feladatokat külön jogszabály szerint látja el. A Védelmi Program végrehajtásához közvetlenül kötıdı személyi és tárgyi vonatkozású kiadások speciális mőködési kiadásoknak tekintendık. Az ilyen kiadások fedezésére szolgáló elkülönített elıirányzatra, annak kezelésére a 68/A. (1) bekezdésében meghatározott rendelkezést kell alkalmazni. Leplezett figyelés elrendelése 46/B. A rendırség bőnmegelızési, bőnüldözési és bőnfelderítési célból leplezett figyelést rendelhet el arra a személyre vonatkozóan, akirıl megalapozottan feltehetı, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bőnügyi együttmőködésrıl szóló évi CXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bőncselekményt fog elkövetni (készít elı) vagy követ el Magyarország vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az elıkészület nem büntetendı. Leplezett figyelés rendelhetı el az ilyen személlyel vagy bőncselekménnyel kapcsolatba hozható jármő vonatkozásában is

24 A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása 46/C. (1) Ha a rendır az e fejezetben meghatározott valamely más intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármő azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy jármővel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja. (2) A rendır - a leplezett figyelésre történı utalás és a leplezett figyelés céljának veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül. (3) A rendır a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendı adatokon túl - ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak: a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármő megtalálásának ténye, körülményei, b) az intézkedés helye, ideje, indoka, c) az utazás útvonala és az úti cél, d) az intézkedéssel érintett személyt kísérı, illetve az intézkedéssel érintett jármőben utazó személyek természetes személyazonosító adatai, e) a használt jármő azonosításához szükséges adatok és f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok. (4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítı eszköz nem alkalmazható. Közös mőveletek 46/D. (1) A rendırség a közrend és a közbiztonság fenntartása, valamint bőncselekmények megelızése érdekében az Európai Unió más tagállamának kijelölt, rendészeti feladatokat ellátó hatóságával írásbeli megállapodás alapján közös mőveleteket folytathat az Európai Unió kötelezı jogi aktusa alapján. (2) A közös mőveletek során - ha errıl az írásbeli megállapodás kifejezetten rendelkezik - a magyar rendır az Európai Unió más tagállamának területén, az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának tagja Magyarország területén intézkedési jogosultsággal rendelkezhet. (3) Közös mővelet különösen közös járırözés révén folytatható. (4) Magyarország területén folytatott közös mőveletet a magyar rendırség irányítja. Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös mővelet során Magyarország területén eljáró tagja a magyar rendır utasításait köteles betartani. A közös mőveletet irányító magyar rendır az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös mővelet során Magyarország területén eljáró tagja részére ugyanazt a védelmet és segítségnyújtást biztosítja, mint a közös mőveletben részt vevı magyar rendırnek. (5) Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös mővelet során Magyarország területén eljáró tagja intézkedési jogosultságára a magyar jog az irányadó, valamint intézkedési jogosultságát kizárólag a rendırség felügyelete mellett és - szándékos bőncselekmény elkövetése esetén tetten ért személy elfogását kivéve - a magyar rendır jelenlétében gyakorolhatja. Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös mővelet során Magyarország területén eljáró tagja az elfogott személyt az elfogást követıen haladéktalanul köteles a rendırség részére átadni. Nagy tömegeket vonzó eseményekkel, katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos segítségnyújtás 46/E. (1) A rendırség az Európai Unió más tagállamának kijelölt, rendészeti feladatokat ellátó hatóságával kötött írásbeli megállapodás alapján segítséget nyújthat, illetve segítséget kérhet a nagy

25 tömegeket vonzó események, jelentıs rendezvények biztosítása érdekében, valamint a katasztrófahelyzetek vagy súlyos balesetek következményeinek rendészeti kezelésével összefüggésben azáltal, hogy törekszik megelızni a bőncselekményeket, és fenntartani a közrendet és a közbiztonságot a) a tagállam lehetı leghamarabb történı értesítésével a határokon átnyúló hatásokkal járó eseményekrıl, valamint a vonatkozó információk cseréjével, b) saját területén a szükséges rendıri intézkedések meghozatalával és összehangolásával a határokon átnyúló hatásokkal járó események esetén, c) lehetséges mértékben szakértık küldésével, valamint felszerelés biztosításával azon tagállam kérelmére, amelynek területén az esemény bekövetkezett. (2) A 46/D. és e alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását. VI. Fejezet A KÉNYSZERÍTİ ESZKÖZÖK Testi kényszer 47. A rendır - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erıvel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Bilincs 48. A rendır bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy a) önkárosításának megakadályozására, b) támadásának megakadályozására, c) szökésének megakadályozására, d) ellenszegülésének megtörésére. Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendırbot, kardlap, illetıleg más eszköz alkalmazása 49. (1) A rendır a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetıleg rendırbotot vagy kardlapot alkalmazhat a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetıleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetı támadás elhárítására, b) a jogszerő rendıri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére. (2) A rendır a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlıgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetıleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lıfegyverhasználat feltételei (54. ) fennállnak. Szolgálati kutya alkalmazása 50. (1) A rendır szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítı eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei (47. ) fennállnak

26 (2) A rendır szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha a jogellenesen összegyőlt tömeg enyhébb ( ) kényszerítı eszközzel nem oszlatható szét, illetve, ha az a közbiztonságot súlyosan veszélyeztetı csoportosulás szétoszlatásához vagy a rendıri intézkedéssel szembeni tevıleges ellenállás leküzdéséhez szükséges. (3) A rendır szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a) súlyos sérüléssel fenyegetı támadás elhárítására; b) súlyos bőncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására; c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegetı magatartás elhárítására. Útzár, megállásra kényszerítés 51. (1) A rendırség közút forgalmának korlátozását vagy közút lezárását rendelheti el a bőncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bőncselekmény elkövetıjének elfogására és a külön jogszabályban kijelölt létesítmények védelmére, ennek során - a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - útzárat telepíthet. (2) Útzár alkalmazása során a rendırség jármővek áthaladását torlaszszerően vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel a rendıri intézkedés foganatosítása elıl jármővel menekülı személyek feltartóztatása, elfogása elérhetı. (3) A bőncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bőncselekmény elkövetıjének elfogása érdekében - ha jármővel menekül - a rendırség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a jármővet követheti és megállásra kényszerítheti. Lıfegyverhasználat 52. (1) A rendırt a lıfegyverhasználati jog - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - az e törvényben foglaltak szerint illeti meg. (2) A lıfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet. Csapaterı zárt alakzatban történı alkalmazása esetén csak utasításra használható lıfegyver. 53. (1) Lıfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minısül. (2) Ha e törvény szerint a lıfegyverhasználat feltétele fennáll, a rendır bármely dolgot fegyverként használhat. A lıfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerően alkalmazni kell. (3) E törvény alkalmazása szempontjából nem minısül lıfegyverhasználatnak a rendfenntartás céljára rendszeresített gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lıfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövı eszközzel történı célbajuttatása. (4) A (3) bekezdésben nem említett, egyéb célra rendszeresített mőanyagból készült lövedék használatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha - az eset összes körülményeire figyelemmel - enyhébb kényszerítı eszközzel az alkalmazás törvényes célja nem érhetı el, vagy az nem vezet eredményre. A mőanyagból készült lövedék használatára a lıfegyverhasználat szabályait értelemszerően kell alkalmazni. 54. (1) A rendır lıfegyvert használhat a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására; b) a testi épséget súlyosan veszélyeztetı közvetlen támadás elhárítására; c) a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése bőncselekményének megakadályozására vagy megszakítására; d) bőncselekmény lıfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására;

27 e) lıfegyver, illetıleg robbanóanyag jogosulatlan, erıszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására; f) az állam mőködése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedıen fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására; g) az emberi élet kioltását szándékosan elkövetı elfogására, szökésének megakadályozására; h) i) azzal szemben, aki a nála lévı fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendıri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal; j) az elfogott, bőncselekmény elkövetése miatt ırizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erıszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlıvel szemben; k) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására. (2) Nemzetközi szerzıdés vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusa alapján más állam területén szolgálatot ellátó rendır a nemzetközi szerzıdésben vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lıfegyvert. (3) Rendırségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén e törvényben, a bőnüldözı szervek nemzetközi együttmőködésérıl szóló törvényben, nemzetközi szerzıdésben vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon használhat lıfegyvert. 55. Nincs helye lıfegyverhasználatnak - a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, fegyveres ellenállás leküzdése, illetıleg a tömegben lévı személlyel szembeni használat (57. ) kivételével - ha a) olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a lıfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn; b) a rendıri intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhetı. 56. (1) A lıfegyverhasználatot a következı sorrendben meg kell elıznie a) felhívásnak, hogy a felhívott a rendıri intézkedésnek engedelmeskedjék; b) más kényszerítı eszköz alkalmazásának; c) figyelmeztetésnek, hogy lıfegyverhasználat következik; d) figyelmeztetı lövésnek. (2) A lıfegyverhasználatot megelızı intézkedések részben vagy teljesen mellızhetık, ha az eset összes körülményei folytán a megelızı intézkedésekre már nincs idı, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendır vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti. Lıfegyver használata tömegben lévı személlyel szemben 57. (1) Lıfegyverhasználatnak tömegben, csoportosulásban lévı személlyel szemben nincs helye, kivéve, ha az egyes személy elleni fegyverhasználat feltételei (54. ) fennállnak. A lıfegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell irányulnia. (2) Nem állapítható meg a lıfegyverhasználat jogellenessége, ha a szabályos lıfegyverhasználat során olyan személyt ér találat, aki a helyszínt a rendırség felszólítása ellenére nem hagyta el. (3) A tömegben, csoportosulásban lévı személlyel szemben történı lıfegyverhasználatot a következı sorrendben meg kell elıznie. a) a tömeg vagy a csoportosulás szétoszlatására, illetıleg a jogellenes magatartás megszüntetésére való felhívásnak; b) a tömeg vagy a csoportosulás szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítı eszköz alkalmazásának; c) figyelmeztetésnek, hogy lıfegyverhasználat következik; d) figyelmeztetı lövésnek. (4) A tömegben, csoportosulásban lévı személlyel szembeni lıfegyverhasználatot megelızı intézkedések mellızésére az egyes személyek elleni lıfegyverhasználat szabályai az irányadók

28 A csapaterı alkalmazása 58. (1) A rendırök csapaterıben alkalmazhatók a) az alkotmányos rend erıszakos megváltoztatására irányuló bőncselekmény (Btk ), a lázadás (Btk ), valamint a rombolás (Btk ) elkövetése esetén; b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztetı események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erıszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetık elfogására; c) súlyos bőncselekményt elkövetı, szökésben lévı fegyveres személy felkutatására, elfogására; d) terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására; e) eltőnt személy vagy tárgy felkutatására; f) katasztrófa megelızésére és következményeinek elhárítására; g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentıs rendezvény rendjének biztosítására; h) védett személy, veszélyes szállítmány vagy az állam mőködése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmény ırzésére, védelmére; i) nagy területő helyszín biztosítására; j) törvényben meghatározott más esetben. (2) Csapaterı alkalmazása során a rendırség a 17. (1) bekezdésben írt jogokat indokolt mértékben korlátozhatja, területet személy- és jármőforgalom elıl elzárhat. Tömegoszlatás 59. (1) Ha a jogellenesen összegyőlt, illetıleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendıri felszólításnak nem tesz eleget, a rendırség az e fejezetben szabályozott kényszerítı eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következı eszközt, illetıleg intézkedést alkalmazhatja: a) vízágyút, b) pirotechnikai eszközt, c) ingerlıgázt, d) elfogó hálót, e) lóháton vagy jármőkötelékben végzett kényszeroszlatást. (2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget elızetesen figyelmeztetni kell. (3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínrıl történı eltávozásban. (4) Tilos a tömegoszlatásra lıfegyvert használni. 60. (1) A csapaterı alkalmazása során a rendır a csapaterı parancsnokának utasítása szerint köteles eljárni. (2) A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterı alkalmazása során a rendırség a helyszínen lévık egyéni felelısségét nem vizsgálja. Közös szabályok 61. (1) A kényszerítı eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetıvé teszik - elızetesen figyelmeztetni kell. (2) A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítı eszköz - a jogos védelem esetét kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nıvel és a gyermekkorúval szemben. (3) Ha a rendszeresített kényszerítı eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetıség, a rendır a bilincs, a rendırbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az, az azzal elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas. (4) A rendırségnél rendszeresített robbanófegyverek a lıfegyverrel esnek egy tekintet alá

29 62. (1) A kényszerítı eszköz alkalmazását jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. (2) A lıfegyverhasználatot - annak következményétıl függetlenül - az intézkedést követıen haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. Külföldi szerv határrendészeti feladatokat ellátó tagjára vonatkozó rendelkezések 62/A. (1) A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérıl, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történı módosításáról és a kiküldött határırök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet alkalmazó állam határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagja Magyarország területén kizárólag: a) a 47. rendelkezése szerint testi kényszert, a 48. rendelkezése szerint bilincset, illetve a 49. (1) bekezdése szerint rendırbotot alkalmazhat, b) szolgálati fegyverét tarthatja magánál, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja, c) az ország területén jogellenesen tartózkodó személyt foghatja el, köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a rendırségnek átadni. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítı eszközt vagy lıfegyvert alkalmazhat, ha annak Magyarország területén történı alkalmazását jogszabály nem tiltja. (3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítı eszközök alkalmazásának feltételeire a külföldi állam határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagját ki kell oktatni. (4) Az (1) bekezdés szerinti állam határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagja Magyarország területén történı átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítı eszközét, illetve szolgálati fegyverét. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja Magyarország területén a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérıl, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történı módosításáról és a kiküldött határırök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdésében, valamint az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról szóló, október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (8) bekezdésében meghatározott keretek között hozzáférhet a) a Schengeni Információs Rendszerhez, valamint b) a Vízuminformációs Rendszerhez. Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának közös mőveletben részt vevı tagjára vonatkozó rendelkezések 62/B. (1) A 46/D. alapján folytatott közös mővelet során az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának Magyarország területén eljáró tagja a) egyenruháját viselheti, a számára rendszeresített lıfegyvert és az ahhoz tartozó lıszert, valamint egyéb felszerelési tárgyait magánál tarthatja, b) kényszerítı eszközt - a (2) bekezdésben, valamint a 46/D. (2), (4) és (5) bekezdésében foglalt korlátozásokat figyelembe véve - alkalmazhat, c) lıfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben, valamint végszükségben használhat. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a feladatot ellátó a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítı eszközt vagy lıfegyvert alkalmazhat, ha annak Magyarország területén történı alkalmazását jogszabály nem tiltja. (3) Az intézkedések és kényszerítı eszközök alkalmazásának feltételeire a közös mővelet megkezdését megelızıen a közös mővelet során az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának Magyarország területén eljáró tagját ki kell oktatni

30 Az Európai Unió más tagállama különleges intervenciós egységének tagjára vonatkozó rendelkezések 62/C. (1) Magyarország területén az Európai Unió más tagállama különleges intervenciós egységének tagja (a továbbiakban: beavatkozó személy) a) a 47. rendelkezése szerint testi kényszert, a 48. rendelkezése szerint bilincset, valamint a 49. (1) bekezdése szerint rendırbotot alkalmazhat, b) szolgálati lıfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben vagy végszükségben használhatja, és c) terrorcselekmény, vagy azzal összefüggı bőncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt foghat el. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a beavatkozó személy a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítı eszközt vagy lıfegyvert alkalmazhat, ha annak Magyarország területén történı alkalmazását jogszabály nem tiltja. (3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítı eszközök alkalmazásának feltételeire a beavatkozó személyt ki kell oktatni. (4) A beavatkozó személy Magyarország területén történı átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítı eszközét, valamint szolgálati lıfegyverét. Felelısségi és kártérítési szabályok 62/D. (1) A 46/E., a 62/B. és a 62/C. alapján feladatot végrehajtó személy (a továbbiakban: feladatot végrehajtó személy) eljárása során a Magyarország területén okozott kárért a 26. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a rendırség felel. Ha a kárt a feladatot végrehajtó személy a szolgálati viszonyából eredı kötelesség vétkes megszegésével okozta, akkor a miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek. (2) A Magyarország területén eljáró feladatot végrehajtó személy szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelısségére vonatkozóan a tagállam jogát kell alkalmazni. Tájékoztatási kötelezettség 62/E. Az állampolgárok tájékoztatása érdekében a központi szerv honlapján közzé kell tenni azokat a jogszabályokat vagy nemzetközi együttmőködési megállapodásokat, amelyek alapján az Európai Unió tagállama rendészeti feladatot ellátó hatóságának tagja a magyar rendırséggel együttmőködve Magyarország területén rendészeti feladatokat hajthat végre, továbbá az intézkedési jogosultságot. Értelmezı rendelkezések 62/F. A 62/C. alkalmazása szempontjából: a) különleges intervenciós egység: az Európai Unió tagállamának olyan bőnüldözı egysége, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése, b) válsághelyzet: bármely olyan helyzet, amikor az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága joggal feltételezi, hogy egy bőncselekmény súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, az ott található vagyontárgyakra, infrastruktúrára vagy intézményekre, ideértve különösen a büntetı törvénykönyvben meghatározott terrorcselekményt. VII. Fejezet TITKOS INFORMÁCIÓGYŐJTÉS

31 63. (1) A rendırség bőncselekmény elkövetésének megelızése, megakadályozása, felderítése, megszakítása, az elkövetı kilétének megállapítása, elfogása, körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok megszerzése, valamint a büntetıeljárásban részt vevık és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttmőködı személyek védelme, valamint az e törvényben meghatározott költségvetési szervek bőnmegelızési, bőnfelderítési célú ellenırzése érdekében - törvény keretei között - titokban információt győjthet. (2) (3) Az (1)-(2) bekezdés alapján tett intézkedések, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek adatai nem hozhatók nyilvánosságra. (4) (5) A rendırség erre felhatalmazott szerve, valamint a beszerzett adat és az információgyőjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyőjtés során külön engedély nélkül megismerheti a minısített adat tartalmát. A (2) bekezdésben meghatározott adatok és információk nemzetközi egyezmény, nemzetközi szerzıdés vagy megállapodás, ennek hiányában viszonosság alapján, ha a továbbítás súlyos és közvetlen veszély elhárításához, vagy súlyos bőncselekmény megelızéséhez szükséges - amennyiben a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelınél minden egyes adat tekintetében teljesülnek - nemzetközi és külföldi bőnüldözı, igazságszolgáltatási szervek részére átadhatók. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyőjtés 64. (1) A rendırség a 63. (1) bekezdésében meghatározott bőnüldözési feladatának teljesítése érdekében a) informátort, bizalmi személyt vagy a rendırséggel titkosan együttmőködı más személyt vehet igénybe; b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplezı fedett nyomozó igénybevételével információt győjthet, adatot ellenırizhet; c) saját személyi állománya, valamint a vele együttmőködı személy és rendıri jelleg leplezésére, védelmére fedıokiratot állíthat ki, használhat fel, fedıintézményt hozhat létre, és tarthat fenn; d) a bőncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévı személyt, valamint a bőncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, jármővet, eseményt megfigyelhet, arról információt győjthet, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzítheti; e) a bőncselekmény elkövetıjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében - sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó - csapdát alkalmazhat; f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a rendırséggel titkosan együttmőködı más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá - az ügyész engedélyével - álvásárlás, bizalmi vásárlás, bőnszervezetbe való beépülés, illetve - a 2. (4) bekezdésére is figyelemmel - ellenırzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhat; g) ha a bőncselekmény megelızésére, magakadályozására, felderítésére, az elkövetı elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetıség, a sértettet szerepkörében - életének, testi épségének megóvása érdekében - rendır igénybevételével helyettesítheti; h) hírközlési rendszerekbıl és egyéb adattároló eszközökbıl információt győjthet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a rendırség a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekkel titkos együttmőködési megállapodást köthet. Ennek keretében a rendırség kezdeményezheti a bőnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését. (3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a rendırség - külön megállapodás alapján meghatározott idıtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhet a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél

32 (4) A rendırség nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevıszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvetı Jogok Biztosa Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyőlés Hivatalánál. (5) A foglalkoztatás rendıri jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a rendırség és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. (6) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztetı fenyegetés, zsarolás, bőncselekményre való felbujtás esetén a rendırség a használó írásbeli kérelmére a használatában lévı készüléken folytatott telefonbeszélgetés útján továbbított közlés tartalmát a kérelemben foglalt idıhatáron belül megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti. Az ügyben keletkezett és rögzített érdektelen információt haladéktalanul meg kell semmisíteni. (7) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedıintézményként, okmánya fedıokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetıjének tájékoztatásával alkalmazható. (8) A rendırség az informátor, a bizalmi személy, a rendırséggel titkosan együttmőködı más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedıokirat és a fedıintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjármővezetıi engedély és gépjármő nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedıadatokat helyezhet el. A fedıadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bőnüldözési érdek megszőnt. (9) Az informátor, a bizalmi személy, a rendırséggel titkosan együttmőködı más személy által a titkos információgyőjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére a 67. (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni. Fedıvállalkozás létrehozása, fenntartása és megszüntetése 65. Az együttmőködık díjazása 66. (1) A rendırség a vele együttmőködık tevékenységéért anyagi ellenszolgáltatást nyújthat. (2) A feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése 67. (1) A rendırség az ügyész hozzájárulásával a feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhat meg a bőncselekmény elkövetıjével, ha a megállapodással elérhetı bőnüldözési célhoz főzıdı érdek jelentısebb, mint az állam büntetıjogi igényének érvényesítéséhez főzıdı érdek. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a rendırség az elkövetı által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedıokiratot elkészítheti, illetıleg titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti. (3) Nem köthetı megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bőncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta. A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben 67/A. (1) Bőncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti, ha a 64. (1) bekezdésének f) pontja szerint a bőnszervezetbe beépült fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bőncselekmény bőnüldözési érdeket szolgál, és az jelentısen meghaladja az állam büntetıjogi igényének érvényesítéséhez főzıdı érdeket

33 (2) A fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedıokirat elkészítésére, illetıleg a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére a 67. (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bőncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta. Adatkérés 68. (1) A rendırség titkos információgyőjtésre felhatalmazott nyomozó szervének vezetıje az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendı, szándékos bőncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggı adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól, valamint a vámhatóságtól; a szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatótól, elektronikus hírközlési szolgáltatótól; az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelı szervtıl; továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, a biztosítási titoknak és az üzleti titoknak minısülı adatot kezelı szervtıl. A nyomozó szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidıt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel. (1a) A rendırség a) belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerve a 7. (1) bekezdés c) pontjában, valamint b) terrorizmust elhárító szerve a 7/E. (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában és c) pontjában meghatározott feladatai ellátása során, a kétévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendı, szándékos bőncselekmény felderítése érdekében az ügyész jóváhagyásával adatok szolgáltatását igényelheti az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelı szervektıl. (1b) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidıt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel. (2) Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy kábítószerkereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással vagy szervezett bőnözéssel függ össze, az adatigényléshez az ügyész elızetes jóváhagyása nem kell, és azt haladéktalanul teljesíteni kell. Ez esetben a megkeresést halaszthatatlan intézkedés jelzéssel kell ellátni. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejőleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a rendırség az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisíti. (3) A biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó irat védelme érdekében végzett levéltári ellenırzéssel, valamint a speciális mőködési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi elıírások keretei között - a rendırség és a tárgykör szerint illetékes szervezetek külön megállapodásban rögzíthetik. A titkos információgyőjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok 68/A. (1) A rendırség költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggı speciális mőködési kiadásaik fedezésére elkülönített elıirányzatot szerepeltethetnek. A speciális mőködési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérıen - egy összegben kell szerepeltetni. (2) Speciális mőködési kiadásnak minısülnek a rendırség titkos információgyőjtı tevékenységéhez, a titkos információgyőjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötıdı személyi és tárgyi vonatkozású kiadások. (3) A rendırségnek a fedıintézményben szolgálatot teljesítı hivatásos állományú tagjának a szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelmébıl az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetınek pedig nem kell errıl személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetıleg az érintett részére igazolást kiadnia

34 (4) A rendırség által az együttmőködı (66. ) magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget az anyagi elınyt nyújtó rendıri szerv teljesíti. A kifizetett összegbıl 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont adóalapba történı beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizetı adatszolgáltatására, az igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni. 68/B. (1) A rendırség feladatai teljesítése érdekében - a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok elıírásai szerint - fedıintézményt hozhat létre, és tarthat fenn. Fedıintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. (2) A fedıintézmény létrehozása és - szükség esetén - fenntartása a rendırség költségvetésébıl történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális mőködési kiadásnak minısülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani. (3) Ha a fedıintézmény megszőnik, vagyona a rendırséget illeti. (4) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény rendelkezései a fedıintézményre nem vonatkoznak. 68/C. A rendırség a 68/A. (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhet. 68/D. (1) A rendırség speciális mőködési kiadása felhasználásának külsı szerv által történı ellenırzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerőségi és eredményességi szempont szerinti ellenırzés - az 5. (1) bekezdése c) pontját kivéve - nem végezhetı. (2) A rendırség gazdálkodásának külsı szerv által történı ellenırzése során az ellenırzést végzı szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyőjtés során keletkezett információra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyőjtı módszer konkrét jellegére utal. (3) A rendırség a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékő irat védelme érdekében végzett levéltári ellenırzéssel, valamint a speciális mőködési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi elıírások keretei között - az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik. 68/E. Értelmezı rendelkezések 68/F. A 64. (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából a) mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a Rendırséggel titkosan együttmőködı más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bőncselekmény felderítése érdekében a bőncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a Rendırség birtokába kerüljenek, illetve a bőncselekmény történeti tényállása megismerhetı legyen; b) álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bőncselekmény elkövetıjének elfogása, továbbá a bőncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése; c) bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenı olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bőncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képezı dolgot vásárol az eladó bizalmának erısítése, a késıbbi álvásárlás elısegítése érdekében; d) ellenırzött szállítás: a nyomozó hatóság olyan leplezett tevékenysége, amelynek során - a nemzetközi együttmőködés keretében, folyamatos és fokozott ellenırzés mellett - lehetıvé teszi a megfigyelés alatt álló elkövetı számára az általa birtokolt, a bőncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képezı dolognak az ország területére történı behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történı átszállítását annak érdekében, hogy a bőncselekmény elkövetıi a lehetı legszélesebb körben felderíthetık legyenek, a nemzetközi bőncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék; e) fedett nyomozó: a titkos információgyőjtés keretében eljáró, a kilétét leplezı rendır

35 Bírói engedélyhez kötött titkos információgyőjtés évi XXXIV. törvény 69. (1) A rendırség bírói engedéllyel a 63. (1) bekezdésében meghatározott bőnüldözési célból a súlyos bőncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben felsorolt esetekben a nyomozás elrendeléséig a) magánlakást titokban átkutathat, az észlelteket technikai eszközökkel rögzítheti, b) a magánlakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelheti és rögzítheti, c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenırizheti, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, valamint e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja. (2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során győjtött, a titkos információgyőjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetık és nem használhatók fel. (3) A rendırség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyőjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bőncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá a) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 174/A. ), a kitartottság (Btk ), a hivatali visszaélés (Btk ), b) az (1) bekezdésben nem említett, üzletszerően vagy bőnszövetségben elkövetett, három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı bőncselekmény, c) az emberkereskedelem (Btk. 175/B. ), a tiltott pornográf felvétellel visszaélés (Btk ), a kerítés (Btk ), az embercsempészés (Btk ), a bőnpártolás (Btk ), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minısítéső adattal (Btk ), a visszaélés bizalmas minısítéső adattal (Btk ), a visszaélés korlátozott terjesztéső minısítéső adattal (Btk. 222/A. ), a vesztegetés (Btk ), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (Btk. 255/B. ), a környezetkárosítás (Btk ), a természetkárosítás (Btk ), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 281/A. ) bőncselekmények három évig terjedı szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, d) az (1) bekezdésben vagy az a)-c) pontban meghatározott bőncselekmény kísérlete, valamint - ha az elıkészületet a törvény büntetni rendeli - elıkészülete felderítése során. (4) Az állam elleni bőncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bőncselekmények (Btk. XI. fejezet), továbbá a külföldre szökés (Btk ), a zendülés (Btk ) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk ) bőncselekmények felderítése a nyomozás elrendeléséig a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörébe tartozik. (5) A rombolás (Btk ) és a terrorcselekmény (Btk ) felderítése a rendırség hatáskörébe tartozik. (6) Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak teljesítéséhez a távközlési, illetıleg postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni. (7) Az (1) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazása során magánlakásnak minısül - a 97. (1) bekezdés c) pontján túl - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület is. Az (1) bekezdés b) pontjának a 7/A. (1) bekezdésében meghatározott megbízhatósági vizsgálat keretében történı alkalmazása során nem minısül magánlakásnak a védett állomány tagját foglalkoztató szerv hivatali helyisége, gépjármőve, továbbá a megbízhatósági vizsgálat végrehajtása során létrehozott mesterséges helyszín

36 70. (1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a rendırség hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı felderítı szervének vagy nyomozó hatóságának vezetıje (a továbbiakban: nyomozó hatóság) terjeszti elı. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetıleg az azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatot, b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését, c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva, d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást. 71. (1) A különleges eszköz alkalmazását az engedélyt kérı nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi. (2) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja. (3) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetıleg - a 70. (2) bekezdése szerinti kérelemre - 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja. 72. (1) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bőnüldözés eredményességéhez főzıdı érdeket, a nyomozó hatóság vezetıje elrendelheti a titkos kutatást, illetıleg 72 óra idıtartamra a különleges eszköz alkalmazását (sürgısségi elrendelés). (2) A sürgısségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejőleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgısségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye. 73. (1) A nyomozó hatóság vezetıje haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha a) az engedélyben meghatározott célját elérte, b) az engedélyben megállapított határidı lejárt, c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény, d) a sürgısséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte. (2) Az (1) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni. (3) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követı 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait. 74. A külön engedélyhez kötött titkos információgyőjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyezı bíró bármikor megismerheti. 75. VIII. Fejezet A RENDİRSÉG ADATKEZELÉSE Értelmezı rendelkezések 76. E törvény adatkezelési rendelkezései alkalmazásában 1. rendırségi adat: a rendırség által e törvény hatálya alá tartozó tevékenység során kezelt személyes adat, 2. rendırségi adatkezelı szerv: az a rendırségi szervezeti egység, amely az e törvény hatálya alá tartozó adatok tekintetében - törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a miniszter, az országos

37 rendırfıkapitány, valamint a fıigazgatók intézkedése figyelembevételével - az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza. A rendırségi adatkezelés és adatfeldolgozás általános szabályai 77. (1) A rendırség feladatai ellátása során a) bőnmegelızési, felderítési, bőnüldözési (a továbbiakban együtt: bőnüldözési) feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat, b) rendészeti és határrendészeti feladatainak ellátásához szükséges személyes adatokat, c) az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban részt vevık személyes adatait kezeli. (2) A rendırségi adatok kezelésének célja a bőnüldözés, a bőnmegelızés, valamint a közrend, a közbiztonság és az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme. 78. (1) Az e törvényben meghatározott központi rendırségi adatállományokat a) az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervnél az országos rendırfıkapitány, b) a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szervnél a fıigazgató, valamint c) a terrorizmust elhárító szervnél a fıigazgató által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel. (2) A kirendeltség adatait a kirendeltség vezetıje, a megyei (fıvárosi) rendır-fıkapitányság adatait a rendırfıkapitány, a rendırkapitányság, határrendészeti kirendeltség adatait a rendırkapitány, valamint a határrendészeti kirendeltség vezetıje által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel. (3) A rendırség szervei a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó bőnfelderítési, bőnüldözési, rendészeti, határrendészeti és közigazgatási ügyekben adatkezelést végeznek. 79. A bőnüldözési, a rendészeti, a határrendészeti és a közigazgatási, valamint a belsı igazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni, illetıleg feldolgozni. 80. (1) A rendırségi adatkezelı szerv, illetıleg a megbízási szerzıdés keretei között az adatfeldolgozó szerv [91/A. (2) bekezdés] vezetıje felelıs a személyes adatok körében a jogosulatlan hozzáférés, adattovábbítás, nyilvánosságra hozatal, megváltoztatás vagy törlés megelızését, illetıleg megakadályozását biztosító személyi és technikai védelem biztosításáért. (2) A rendırségi adatkezelı szerv, illetıleg a megbízási szerzıdés keretei között az adatfeldolgozó szerv [91/A. (2) bekezdés] vezetıje köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében a) az érintett - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon - aa) a rendıri szerv által kezelt, illetve továbbított személyes adatairól kérelmére tájékoztatást kapjon, valamint ab) gyakorolhassa a helyesbítéshez, illetve a kötelezı adatkezelés kivételével a törléshez és a zároláshoz való jogát, b) a helytelen adatok kijavításra kerüljenek, c) a tárolt adatokat töröljék, ha azok kezelése jogellenes, az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, illetve a törlést a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte. (3) (4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogok gyakorlásának megtagadását vagy korlátozását írásban indokolni kell. Az indokolás csak akkor mellızhetı, ha azt e törvény lehetıvé teszi. Az érintett a korlátozás vagy az indokolás mellızésének indokolatlanságára tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy a bírósághoz fordulhat. Errıl az érintettet tájékoztatni kell. A rendırségi feladatok ellátásához szükséges adatok köre

38 81. A Rendırség az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait - nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is -, lakcímét, az üggyel összefüggı adatait, továbbá a bőnüldözési célú adatkezelésekben a bőncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegő adatokat kezeli. A Rendırség törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat. 82. (1) A rendırség a különleges adatok közül kezeli a) a büntetett elıéletre vonatkozó adatot, valamint b) bőnüldözési tevékenysége során egyéb bőnügyi személyes adatot és az elkövetınek vagy a sértettnek a bőncselekménnyel összefüggı egészségügyi adatát, továbbá c) a külön törvényben szabályozott közigazgatási feladatköréhez kapcsolódóan az ott meghatározott különleges adatokat. (2) A rendırség kezelheti azokat a különleges adatokat, amelyeknek kezeléséhez az érintett megfelelı tájékoztatás után írásban hozzájárult. 83. A rendırség az e törvény alapján kezelhetı személyes adatokat az alábbi forrásból győjti: a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz, b) igazoltatás, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel, c) DNS- és ujjnyomat minta elemzése, d) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése, e) törvény alapján más szervek által vagy külföldrıl továbbított adatok átvétele, f) titkos információgyőjtés, g) a jogszerően, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplı adat, h) az általa lefolyatott büntetı-, szabálysértési vagy közigazgatási eljárásban győjtött adat. 84. (1) A rendırség szervei az e törvényben meghatározott adatkezelési célból más rendıri, bőnüldözı, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási és közigazgatási szervtıl, valamint - törvény rendelkezése alapján - az adattal rendelkezı más szervtıl, a felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével adatokat vehetnek át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevı szervnél dokumentálni kell. (2) A rendırség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet az alábbi nyilvántartásokból: a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, b) a személyi igazolvány nyilvántartásból, c) az anyakönyvi nyilvántartásból, d) az útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás), e) a társadalombiztosítási nyilvántartásból, f) az adóhatóság által vezetett nyilvántartásból, g) a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a jármőnyilvántartás, a származás-ellenırzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és az elızetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás), h) törvényben meghatározottak szerint a bőnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bőnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból, i) a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából, j) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, k) a menekültügyi nyilvántartásból, l) m) a személyszállítást végzı légi fuvarozóknak a légi közlekedésrıl szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából, n) az ügyészség büntetıeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából, o) a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, civil szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke),

39 p) a bírósági ügyviteli nyilvántartásból, r) az ingatlan-nyilvántartásból, s) az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı vállalkozók nyilvántartásából, t) a közjegyzıi zálogjogi nyilvántartásból, u) a szabálysértési nyilvántartásból. (3) Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhetı adat a (2) bekezdés a), d), i),j), k) és m) pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési nyilvántartások közül az engedélynyilvántartásból és a jármőnyilvántartásból, valamint a bőnügyi nyilvántartások közül a bőntettesek nyilvántartásából. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell. (4) A rendırség által történı adatátvétel, valamint adatfelhasználás jogszerőségéért az átvevı rendıri szerv vezetıje tartozik felelısséggel. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevı szervnél dokumentálni kell. 85. (1) A rendırségnek a bőnügyi és egyéb rendırségi statisztika készítésére felhatalmazott szerve a rendırségi adatokat - kivéve a titkos információgyőjtésben érintett személyek, a fedett nyomozók, a védett tanúk és egyéb közremőködık adatait - statisztikai célra felhasználhatja. A személyazonosításra alkalmas adatokat a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenırzését követıen, de legkésıbb a tárgyidıszakot követı egy éven belül törölni kell. (2) A rendırség a Központi Statisztikai Hivatal részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat statisztikai célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatja. (3) A rendırségnek a bőnügyi és egyéb rendırségi kriminalisztikai tudományos kutatás végzésére felhatalmazott szerve a rendırségi adatokat - kivéve a titkos információgyőjtésben érintett személyek, a fedett nyomozók, a védett tanúk és egyéb közremőködık adatait - tudományos kutatási célra a személyes adatok tudományos kutatás céljára való kezelésére vonatkozó törvényi elıírások figyelembevételével felhasználhatja. A személyazonosításra alkalmas adatokat a kriminalisztikai kutatás befejezésekor törölni kell. 86. (1) Rendırségi adat az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bőnüldözı szervezetek részére az Európai Unió jogi aktusának végrehajtását szolgáló törvény, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerzıdés alapján az e törvényben meghatározott célból adható át. (2) Amennyiben lehetséges, az adattovábbítás esetén csatolni kell azon információkat, amelyek lehetıvé teszik az átvevı számára, hogy megítélje az adatok pontosságát, teljességét, naprakészségét és megbízhatóságát. (3) Az adattovábbítás során utalni kell a rendırségi adat a) vonatkozásában fennálló, a tájékoztatáshoz, a helyesbítéshez, a törléshez és a zároláshoz való jog korlátozására, valamint b) kezelésének a rendırségi adatkezelı szerv által meghatározott lehetséges idıtartamára. 87. (1) A (2) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó rendırségi adat harmadik ország, valamint a 86. (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerzıdés alapján az e törvényben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható, ha a harmadik ország átvevı hatósága vagy az átvevı nemzetközi szerv feladata bőncselekmények megelızése, nyomozása, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása. (2) Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága, az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bőnüldözı szervezet, illetve harmadik ország illetékes hatóságai, valamint a 86. (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezeteken kívüli más nemzetközi szervezet által továbbított vagy hozzáférhetıvé tett rendırségi adat harmadik ország, valamint a 86. (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére az (1) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén akkor továbbítható, ha az adatot átadó hatóság, szervezet - nemzeti jogának, illetve nemzetközi szerzıdésben foglaltaknak megfelelıen - hozzájárult az adat átadásához

40 87/A. (1) A 86. (1) bekezdésében és a 87. (1) bekezdésében meghatározott országtól, illetve szervezettıl átvett vagy az általa hozzáférhetıvé tett rendırségi adat az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetnek vagy magánszemélynek akkor továbbítható, ha a) az adatot átadó hatóság, szervezet - nemzeti jogának, illetve nemzetközi szerzıdésnek megfelelıen - hozzájárult az adat átadásához és b) az adattovábbítás nem ütközik az érintett jogos érdekével. (2) Az adatok továbbításakor meg kell jelölni az adatok felhasználásának lehetséges célját. 88. (1) A rendırségi adatkezelı az adatátadásokról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint adattovábbítási nyilvántartást vezet. (2) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza: a) az adattovábbítás célját, jogalapját, idıpontját, b) az adatigénylı szerv és személy azonosító adatait, c) az adattovábbítással érintett személy azonosításához szükséges adatokat, d) a továbbított adatfajták megnevezését. (3) Az adattovábbítási nyilvántartásból adat továbbítható: a) az érintettnek saját adata tekintetében, kivéve, ha a törvény a tájékoztatást kizárta vagy korlátozta, b) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, c) az adatvédelmi ellenırzésre feljogosított szerv képviselıjének, d) az adatkezelı szerv vezetıjének, e) az adatátvevı szerv vezetıjének a szerv részérıl adatátvételt végzık tevékenységének ellenırzése céljából, f) bőnüldözı szerveknek a jogosulatlan adatkezelés miatt folytatott büntetıeljárás során a tényállás tisztázása céljából. (4) Az adattovábbítási nyilvántartásba való betekintést és az abból történı adattovábbítást dokumentálni kell. (5) Az adattovábbítási nyilvántartást húsz év után meg kell semmisíteni. 89. A rendırség ügyviteli célból az eljárásban részt vevık személyazonosító- és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli. A rendırség bőnüldözési adatkezelése 90. (1) A rendırség által bőnüldözési célból győjtött és tárolt személyes adatokat - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - csak bőnüldözési célra lehet felhasználni. Személyes adatok kezelését bőnüldözési célra azokra az adatokra kell korlátozni, amelyek tényleges veszély elhárításához, illetıleg meghatározott bőncselekmény megelızéséhez, felderítéséhez, bizonyításához szükségesek. (2) A rendırség más szervektıl, illetıleg külföldrıl bőnüldözési célból átvett adatot attól eltérı célra nem használhatja fel és nem továbbíthatja. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevı szervnél dokumentálni kell. (3) A faji eredetre, vallási meggyızıdésre, szexuális magatartásra és politikai véleményre utaló különleges adat csak akkor kezelhetı, ha az bőnüldözési tevékenység során felmerülı bőncselekmény tényállási eleméhez tartozik, vagy ahhoz az érintett írásban hozzájárult. (4) A rendırség a bőnüldözési feladatai ellátása során a személyi azonosítót és az adóazonosító jelet az alábbiak szerint kezelheti: a) bőnüldözési adatkezeléseihez a személyi azonosítót az érintettıl kérheti, annak használatával a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból igényelheti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott adatokat, továbbá - ha a személyi azonosító használatának jogszabályban elıírt feltételei e hatóságnál fennállnak - továbbíthatja más nyomozó hatóságnak,

41 b) az adóazonosító jelet - ha annak segítségével az adózással kapcsolatos adatok megismerése az adózással összefüggı büntetıeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából szükséges - kérheti az érintettıl, az adóhatóságtól, illetıleg más nyomozó hatóságtól. 91. A bőnüldözési adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen, elemzésen vagy becslésen alapuló adatoktól. A bőnüldözési adatok különbözı fajtáit helyes és megbízható voltuk mértékére utaló jelzéssel kell ellátni. A jelzés módjának részletes szabályait a miniszter állapítja meg. 91/A. (1) A rendırségi adatkezelı szerv az e törvényben meghatározott bőnüldözési feladatok ellátása céljából bőnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat: a) a felderítetlenül maradt bőncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzıit a bőncselekmény elkövetıjének felderítéséig vagy - ennek hiányában - a bőncselekmény büntethetıségének elévüléséig; b) a bőncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket és szagmintákat a c) pontban meghatározott ideig; c) a szándékos bőncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértıi vizsgálatok adatait a bőncselekmény büntethetıségének elévülésétıl vagy elítélés esetén a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alóli mentesítéstıl számított húsz évig; d) a rendırségen fogvatartott, a házi ırizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett és azon személyek adatait, akikkel szemben távoltartást rendeltek el, valamint akiknek óvadék vagy biztosíték letétbe helyezését engedélyezték, a bőncselekmény büntethetıségének elévüléséig vagy elítélés esetén a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alóli mentesítésig; e) súlyos bőncselekmény esetén vagy ha a bőncselekmény 1. élet, testi épség, személyes szabadság és erıszakkal elkövetett tulajdon elleni bőntett, illetve az embercsempészet és az emberkereskedelem három évig terjedı szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, 2. nemi erkölcs elleni bőncselekmények három évig terjedı szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, 3. gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedı szabadságvesztéssel fenyegetett bőntett, 4. üzletszerően vagy bőnszövetségben elkövetett, három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı, 5. visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés nukleáris anyaggal, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés atomenergia alkalmazásával, 6. pénzhamisítás elısegítése, készpénz-helyettesítı fizetési eszköz hamisítás, készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, a közélet tisztasága, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bőncselekmények öt évet el nem érı szabadságvesztéssel büntetendı alakzata, a bőncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzıit húsz évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig; f) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, valamint kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bőnüldözési vagy egyéb nyomozási intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetıség elévüléséig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig; g) a szervezett bőnözésre utaló cselekményekben érintett, illetıleg a bőnözıi csoportban résztvevı vagy azzal együttmőködı személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzıit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követı húsz évig; h) az egyes bőncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkezı iratokban szereplı személyekrıl, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetérıl, a hozzá főzıdı nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerıs ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bőncselekmény büntethetıségének elévüléséig; i) a 73. (3) bekezdése alá tartozók kivételével a titkos információgyőjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat,

42 ia) ha büntetıeljárás nem indul, a titkos információgyőjtés lezárását követı legfeljebb két évig, ib) büntetıeljárás lefolytatása esetén a büntethetıség elévüléséig, ic) elítélés esetén a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alóli mentesítésig, de legfeljebb húsz évig; j) a rendırséggel titkosan együttmőködı személyek, valamint a fedett nyomozók személyes adatait és az alkalmazás eredményét az együttmőködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszőnésétıl számított húsz évig. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatállományok tekintetében adatfeldolgozóként csak államigazgatási szervvel köthetı megbízási szerzıdés. 91/B. A rendırségi adatkezelı szerv vezetıje a 91/A. (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott adatok tekintetében - ha bőnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges - az érintett személy tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jogának gyakorlását - írásban, a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetıségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazó indokolással ellátva - megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellızhetı, ha az a rendırség bőnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellızése esetén a megtagadás okaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 19. -ában foglalt rendelkezés mellett e -ra kell hivatkozni. A tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jog korlátozása nem érinti a büntetıeljárásban résztvevıknek a büntetıeljárásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlását. 91/C. (1) A rendırség bőnüldözési célból jogosult átvenni és az egyedi ügyhöz kapcsolódóan kezelni a 84. (2) bekezdés h) pontja szerinti nyilvántartásban szereplı adatokat, valamint a hatáskörébe tartozó üggyel összefüggésben a 84. (2) bekezdésében foglaltakon túlmenıen egyéb, általa jogszerően kezelhetı adatot igényelhet bármely adatkezelı szervtıl. A rendırség az adatszolgáltatás teljesítésére határidıt jelölhet meg. A megkeresett adatkezelı szerv - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - köteles a rendırség jogszerő adatszolgáltatás iránti igényét teljesíteni. (2) A rendırség a bőnüldözési feladatai ellátása céljából - személy- és tárgykörözés során, illetıleg lakhelyelhagyási tilalom, házi ırizet elrendelése vagy biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - jelzés elhelyezését rendelheti el az alábbi nyilvántartásokban: a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, b) az országos gépjármő- és gépjármővezetıi nyilvántartás, c) a külföldre utazásban korlátozott személyekre és az útlevélre vonatkozó nyilvántartás, d) a bőntettesek (bíróság által jogerısen elítéltek) nyilvántartása, f) a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartása, g) h) az ingatlan-nyilvántartás, és i) a cégnyilvántartás. (3) A jelzés elrendelésekor a kért intézkedés vagy adatszolgáltatás célját meg kell jelölni. A jelzésben a rendıri szerv az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását kérheti. A jelzéssel érintett nyilvántartást kezelı szerv a rendırség megkeresésében foglaltakat köteles teljesíteni. (4) A rendırség a jelzés elhelyezését köteles megszüntetni, illetıleg a megszüntetést kezdeményezni, ha az elhelyezés elrendelésének jogalapja megszőnt, illetıleg a kért intézkedés vagy adatszolgáltatás teljesült. (5) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérı rendıri szerv vezetıje a felelıs. (6) Ha A rendırség más adatállományból bőnüldözési célból adatot vesz át, errıl az érintett tájékoztatására - a (2) bekezdés szerinti jelzéselhelyezés kivételével - a 91/B. rendelkezései az irányadóak. A jelzés elhelyezésérıl, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésrıl - a rendırség bőnüldözési feladata teljesítésének biztosítása érdekében - a rendırség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelı szerv az érintettet nem tájékoztathatja. A tájékoztatási korlátozásról a rendıri szerv köteles az adatigényléssel, illetıleg a jelzés elhelyezésével egyidejőleg tájékoztatni az adatszolgáltatót

43 91/D. A rendırség bőnüldözési adatállományába csak a rendırség hozzáférési jogosultsággal rendelkezı munkatársa, a rendırség mőködését ellenırzı szerv erre felhatalmazott tagja, az irányító minisztériumnak a miniszter által kijelölt munkatársa, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselıje, az ügyész, továbbá törvény által feljogosított más szerv képviselıje tekinthet be, kérhet felvilágosítást vagy értesítést. 91/E. (1) A bőnüldözési adatállományból más bőnüldözı szerv részére - kérelemre - az adatigénylı hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladatai ellátásához szükséges és törvény alapján általa kezelhetı adatok továbbíthatók. (2) A rendıri szervek között bőnüldözési adat csak akkor továbbítható, ha az adat az igénylı rendıri szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladat ellátásához törvény alapján szükséges. Az adatátvételre vonatkozó korlátozásokat és egyéb rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez - bőnüldözési, nemzetbiztonsági, illetıleg honvédelmi célra bőnüldözési adatok továbbíthatók: a) a bíróság, b) az ügyészség, c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága, e) a honvédelmi igazgatás szervei, f) a büntetés-végrehajtás szerve, továbbá g) az igazságügyért felelıs minisztérium nemzetközi bőnügyi együttmőködésért felelıs szerve részére. (4) Bőnüldözési adat - a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül - továbbítható más közigazgatási szerveknek, továbbá magánszemélynek, más jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetnek, feltéve, ha a) a kérelmezı az igényelt adat kezelésére bőnüldözéssel, bőnmegelızéssel vagy büntetésvégrehajtással közvetlenül összefüggı célból törvény alapján jogosult, továbbá, b) az a) pontban foglaltaktól eltérı célra is, ha a továbbítás a közbiztonságot súlyosan vagy közvetlenül fenyegetı veszély elhárításához szükséges, továbbá, c) ha az adattovábbításra minden kétséget kizáróan az érintett érdekében kerül sor, és ahhoz hozzájárult. 91/F. (1) A rendırség bőnüldözési adatot az Európai Unió tagállamának bőnüldözı és igazságszolgáltatási szervei részére bőnüldözési, bőnmegelızési és büntetés-végrehajtási célból, valamint továbbfelhasználás céljából a 91/E. (4) bekezdésében foglaltak szerint továbbíthat. (2) A rendırség bőnüldözési adatot harmadik ország részére bőnüldözési, bőnmegelızési vagy büntetésvégrehajtási célból - a 87. -ban meghatározottak alapján - továbbíthat. 91/G. A bőnüldözési adatok továbbítását az adatkezelınél írásban kell kérelmezni. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylı szerv - ezen belül a felhatalmazott személy - nevét, az adatkérés célját és indokát. 91/H. A rendırség a törvényben meghatározott bőnüldözési feladatai teljesítése érdekében az adott bőncselekmény felderítése és nyomozása során bőnüldözési adatállományait közigazgatási adatállományaival, illetıleg más bőnüldözési adatállománnyal összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolást az adott üggyel kapcsolatos eljárás befejezése után meg kell szüntetni. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek a büntetıeljárás során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell. 91/I. (1) A rendırségi adatállományokban tárolt bőnüldözési adatok idıszerőségét, a tárolási cél fennállását és a tárolási határidık lejártát évente felül kell vizsgálni. (2) A bőnüldözési adatokat a 80. (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben javítani vagy törölni kell. A javítást vagy törlést legkésıbb az éves felülvizsgálatkor, illetıleg ezt megelızıen a következı továbbításkor vagy feldolgozáskor kell elvégezni

44 (3) A bőnüldözési célból kezelt személyes adatok kijavítását és törlését - törvény eltérı rendelkezése hiányában - úgy kell elvégezni, hogy az eredeti adatok az azok megırzésére irányadó idıtartam lejártáig felismerhetık maradjanak. (4) A bőnüldözési adatok tárolási határidejébe nem számít be az az év, amelynek napján az adat felvétele, illetıleg nyilvántartásba vétele történt. A rendészeti adatkezelés 91/J. (1) A rendırség kezeli a) a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények törvényben meghatározott bejelentési adatait, illetve a gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó, rendıri biztosítást igénylı rendezvények rendezıire, szervezıire vonatkozó adatokat két évig, b) a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó, valamint a külföldi hatóságok és egyéb szervek azonos célú nyilvántartásában szereplı személyek családi és utónevét, születési idejét, anyja születési családi és utónevét, az elkövetett szabálysértés megnevezését, a kitiltás vagy eltiltás idıtartamát, valamint a sportlétesítmények megnevezését és a sportrendezvények körét, amelyre a kitiltás vagy eltiltás hatálya kiterjed. (2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti adatállományból a rendırség a közrend és közbiztonság, az erıszak és a rendzavarás megelızése, a nemzetközi rendırségi együttmőködési kötelezettségek teljesítése, továbbá mások jogainak védelme céljából a külföldi rendıri szerv részére, valamint a rendezvények biztonságának védelme, a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezıjének, rendezı alkalmazása esetén a rendezınek, valamint a jegyértékesítést a szervezı megbízásából végzı személynek továbbíthat adatot. A határrendészeti adatkezelés 91/K. (1) A rendırség a határforgalom ellenırzése során, az államhatáron átlépı harmadik ország állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármő adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival: a) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása, b) körözési információs rendszer, c) kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása, d) útiokmány-nyilvántartás, e) személyiadat- és lakcímnyilvántartás, f) személyazonosító igazolványokra vonatkozó nyilvántartás, g) közúti közlekedési nyilvántartás, jármőnyilvántartás, h) Schengeni Információs Rendszer, i) a szabálysértésekrıl vezetett nyilvántartás. (2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek államhatáron történı átlépésekor az (1) bekezdésben felsorolt nyilvántartásokban történı ellenırzést szúrópróbaszerően alkalmazzák. (2) A Rendırség a határforgalom ellenırzése során az államhatáron átlépı vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár által bemutatott okmányok adatait és e személy ujjnyomatát összeveti a Vízuminformációs Rendszerrel. 91/L. (1) A rendırség a jogszerő tartózkodás idıtartamának ellenırzése céljából a határátlépéstıl számított öt évig a határrendészeti adatállományban kezeli a határon átlépı, külön törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok a) családi és utónevét, b) születési idejét (év, hó, nap), c) nemét, d) állampolgárságát, e) úti okmányának számát, típusát és

45 f) vízumának számát, típusát. (2) A rendırség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törvényben meghatározott feladat teljesítése érdekében adatot szolgáltat a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. (3) A rendırség a határrendészeti adatállományból a 86. és 87. figyelembevételével külföldre határrendészeti, bőnüldözési, bőnmegelızési célból, valamint az érintett vagy mások jogának védelme céljából továbbíthat adatot. 91/M. (1) A rendırség a határforgalom-ellenırzés során - az illegális bevándorlás elleni intézkedések elısegítése céljából - az utasok repülésre történı bejelentkezése befejezésének idıpontjától jogosult a személyszállítást végzı légi fuvarozótól a (2) bekezdésben felsorolt adatokat kérni azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretében történı beillesztésérıl szóló jegyzıkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételrıl szóló megállapodásban részes állam területérıl szállít a személyszállítást végzı légi fuvarozó Magyarország területére. (2) A rendırség az (1) bekezdés alapján a következı adatokat kezeli: a) az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve a hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát, az indulási állomást, b) a légi jármővön szállított utasok létszámát, c) a Magyarország területére történı beutazási határátkelıhelyet, d) a tervezett indulási és a célállomásra történı érkezési idıt. (3) A rendırség a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a határforgalom-ellenırzés végrehajtásának céljából nyilvántartja. A nyilvántartott adatot az utas beléptetését vagy beléptetésének megtagadását követıen, de legkésıbb az adatok átvételétıl számított huszonnégy órán belül törli, kivéve, ha arra határrendészeti feladatainak végrehajtásához, illetve büntetı- vagy szabálysértési eljárás lefolytatásához szüksége van. A határrendészeti feladat végrehajtását követıen, illetve a büntetı- vagy szabálysértési eljárás jogerıs befejezésekor a nyilvántartott adatot haladéktalanul törölni kell. 91/N. A rendırség a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Közösségi Kódex) II. melléklete szerinti adatokat egy évig kezeli. 91/O. (1) Ha a) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása, b) a vízumnyilvántartás, c) a körözési információs rendszer, d) a Schengeni Információs Rendszer üzemzavar miatt elektronikus úton nem érhetı el, a rendırség a határellenırzési feladatok folyamatos biztosítása érdekében technikai másolatot készíthet és alkalmazhat. (2) A technikai másolat az üzemzavar elhárításáig, legfeljebb hat óra idıtartamig tárolható, ezt követıen az adatot haladéktalanul meg kell semmisíteni. (3) A technikai másolat készítésének tényét a másolatot biztosító szervnél, illetve a rendırségnél is dokumentálni kell. (4) A rendırség a technikai másolat naplóadatait az üzemzavar elhárítását követı négy órán belül köteles a központi nyilvántartást vezetı szervnek átadni. A közlekedési adatkezelés 91/P. (1) A rendıri intézkedéssel járó közúti baleset során az érintett kérheti a balesetben érintett többi személy név és lakcím adatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, a jármő hatósági jelzésének adatát, a kötelezı gépjármőfelelısségbiztosítási kötvény számát és a biztosítóintézet megnevezését. Az intézkedı rendır az adatokat az érintettel a helyszínen közli

46 (2) A rendırség a közúti balesettel érintett írásos kérelmére igazolást ad a baleset idejérıl, helyérıl, továbbá az (1) bekezdésben felsorolt adatokról. (3) A (2) bekezdésben megjelölt adatokat az eljáró rendıri szerv a balesettel érintett, illetve a biztosítóintézet kérelmére a kárrendezési eljárás lefolytatásához a biztosítóintézetnek megküldi. A közigazgatási adatkezelés 91/Q. (1) A rendırség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából - a külön törvény alapján kezelhetı adatokon kívül - kezeli: a) a nukleáris, a radioaktív anyag, az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, a kábítószer, a pszichotróp anyag, a kábítószer-prekurzor, a polgári felhasználású robbanóanyag, a pirotechnikai termék (a továbbiakban együtt: közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz) gyártására, kereskedelmére, az ország területére történı behozatalára, kivitelére, átszállítására, megszerzésére, felhasználására, tárolására, szállítására, a haditechnikai termékek gyártására és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó engedéllyel rendelkezık, ezzel kapcsolatban bejelentést tevık adatait, a nukleáris létesítményekben foglalkoztatott személyek személyazonosító és lakcím adatait, a közbiztonságra veszélyes anyaggal és eszközzel tevékenységet végzı személyek személyazonosító és lakcím adatait az engedélyben, valamint a bejelentésben szereplı, a közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz gyártó és tároló helyét, továbbá a gyártási engedéllyel rendelkezık adatait, valamint az engedély kiadásának, illetıleg visszavonásának feltételeit igazoló adatokat a határozatban szereplı jogosultság megszőnésétıl számított tíz évig, b) a pártfogó felügyelet alatt állók és a bíróság által kitiltottak adatait, továbbá a foglalkozástól, a jármővezetéstıl eltiltottak adatait azokban az esetekben, amikor a foglalkozás gyakorlásához szükséges engedély kiadása a rendırség hatáskörébe tartozik öt évig, illetıleg ezek hatályának lejártáig, c) külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendırség által kiadott engedély alapján, illetve a rendırség hatósági ellenırzési jogkörébe tartozó tevékenységet folytató személyek azonosításához szükséges, továbbá az engedély tárgyával, illetve az ellenırizendı tevékenységgel összefüggı adatokat az engedély idıtartamának lejártától, illetve visszavonásától számított tíz évig, illetıleg a külön jogszabályban meghatározott ideig, d) az ismeretlen holttestek és a rendkívüli halálesetek jellemzıit a holttest azonosításáig, illetve a holttest megtalálásától vagy a haláleset bekövetkezésétıl számított húsz évig, e) a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartási rendszerben a kiadott engedély és szakhatósági hozzájárulás alapján az engedéllyel és szakhatósági hozzájárulással érintett személy személyazonosító és lakcím adatát, továbbá az engedély tárgyával, illetve a szakhatósági hozzájárulással folytatott tevékenységgel összefüggı adatokat az engedély idıtartamának lejártától, illetve a visszavonástól számított két évig, f) a hozzátartozók közötti erıszak alapján hozott ideiglenes megelızı távoltartó határozattal érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcím adatait, a hozzátartozók közötti erıszakot megvalósító cselekmény jellemzıit, a hozzátartozók közötti erıszak megállapítását igazoló adatokat, az erre utaló bizonyítékokat, eszközöket az ideiglenes megelızı távoltartó határozat hatályának megszőnésétıl számított egy évig. (2) A rendırség az (1) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartásban szereplı személyek személyazonosító és lakcímadatainak megállapításához, illetıleg egyeztetéséhez a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott adatokat - a személyi azonosító használatával - igényelheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétıl, valamint a személyi azonosítót e nyilvántartásaiban belsı azonosítóként használhatja. (3) A rendırség adatkezelı szerve a közigazgatási adatállományaiból adatot adhat át azoknak a közigazgatási, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági szerveknek, amelyek törvény alapján jogosultak az igényelt adat kezelésére. Adatot továbbíthat továbbá - feltéve, ha az adattovábbítást más törvény nem zárja ki, valamint, ha az érintett érdekét vagy a rendırség bőnüldözési, illetıleg közrendvédelmi tevékenységét nem veszélyezteti - annak a jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetnek vagy magánszemélynek, aki az adat felhasználásához főzıdı jogát vagy jogos érdekét igazolja

47 (4) A rendırség adatkezelı szerve az (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási adatállományban keletkezett adatokat külföldre - a 86. és 87. alapján - az eredeti adatkezelési célból, továbbá bőnüldözés, bőnmegelızés vagy büntetés-végrehajtás céljából, a közrend és a közbiztonság, valamint az érintett és mások jogának védelme céljából továbbíthat. 91/R. A 91/Q. (1) bekezdés szerinti adatállományokat az országos rendırfıkapitány által kijelölt szerv dolgozza fel. Belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési célú adatkezelés 91/S. (1) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7. és 7/C. szerint meghatározott feladatai ellátásához - bőnmegelızési és bőnfelderítési célból - szükségesek. (2) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú tagja a kifogástalan életvitel ellenırzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat során - a feladatai ellátása, a vizsgálat lefolytatása céljából - betekinthet a védett állomány tagját foglalkoztató szerv személyügyi nyilvántartásának törvényben meghatározott adataiba. Az ellenırzés, valamint a vizsgálat lefolytatását követıen a keletkezett adatokat törölni kell. (3) A belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálat során keletkezett adataiba betekinthet, felvilágosítást vagy értesítést kérhet - a 91/D. -ban meghatározottakon túl - a vizsgálattal érintett foglalkoztatását végzı szerv vezetıje a munkáltatói jogkörébe tartozó feladatai ellátása céljából. A terrorizmust elhárító szerv adatkezelése 91/T. A terrorizmust elhárító szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7/E. szerint meghatározott feladatai ellátásához - megelızési, felderítési, felszámolási, személyvédelmi célból - szükségesek. IX. Fejezet JOGORVOSLAT 92. (1) Akinek az e törvény IV., V. és VI. fejezetében meghatározott kötelezettség megsértése, a rendıri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítı eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvetı jogát sértette - választása szerint - panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendıri szervhez, vagy kérheti, hogy panaszát az országos rendırfıkapitány, valamint a fıigazgatók a Testület által lefolytatott vizsgálatot követıen bírálja el. (2) Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendıri szervhez. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvıképtelen személy helyett törvényes képviselıje jár el, korlátozottan cselekvıképes személy helyett törvényes képviselıje vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselı útján is elıterjeszthetı. Jogi képviselıként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatatást végzı egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkezı egyetemi oktatója is eljárhat. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eljárások tárgyi költségmentesek. 93. (1) A Testülethez a panaszt az intézkedéstıl, ha pedig a panasz elıterjesztıje az ıt ért jogsérelemrıl késıbb szerzett tudomást, ettıl az idıponttól számított nyolc napon belül lehet elıterjeszteni

48 (2) A Testület az alapvetı jogot nem sértı, valamint az alapvetı jogot csekély mértékben sértı intézkedéssel szemben elıterjesztett panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetıjéhez átteszi, illetve ha az áttétel ellen a panaszos panaszában elızetesen tiltakozott, az eljárást megszünteti. (3) A Testület a rendıri szerveknél elıterjesztett panaszokról felvilágosítást kérhet, és amennyiben a 92. (1) bekezdése szerinti eljárásának feltételei fennállnak, errıl a panaszost, illetve az eljáró rendıri szervet értesíti. A panaszos az értesítés kézhezvételétıl számított nyolc napon belül kérheti, hogy panaszát az országos rendırfıkapitány, valamint a fıigazgatók a Testület által lefolytatott vizsgálatot követıen bírálja el. Az eljáró rendıri szerv a Testülettıl kapott értesítés kézhezvételekor köteles az eljárását felfüggeszteni. (4) Amennyiben a panaszos a (3) bekezdés szerint határidıben kéri, hogy panaszát az országos rendırfıkapitány, valamint a fıigazgatók a Testület által lefolytatott vizsgálatot követıen bírálja el, a rendıri szerv köteles a panaszt a Testülethez áttenni. Amennyiben a Testület az eljáró rendıri szervet arról értesíti, hogy a határidı eredménytelenül eltelt, a rendıri szerv köteles az eljárását folytatni. (5) A Testület tagja az adott panasz kivizsgálásában, illetve az azzal összefüggı állásfoglalás kialakításában nem vehet részt, ha az ügy elintézésébıl a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései szerint ki lenne zárva. (6) A 92. alapján a rendıri szervekhez benyújtott panaszokról - a Testület által meghatározott adattartalommal - az országos rendırfıkapitány, valamint a fıigazgatók havonta tájékoztatást küld a Testület számára. 93/A. (1) A Testület a vizsgálata során a rendırségtıl felvilágosítást kérhet. A Testület az összes olyan iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, adatot, körülményt, tényt, eljárást megismerhet, ami a vizsgált intézkedéssel összefügghet. (2) A Testület (1) bekezdés szerinti tevékenységére az alapvetı jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) 27. (1) bekezdését kell alkalmazni. (3) A Testület az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során a minısített adatnak minısülı adatokat az Ajbtv. 23. (3) bekezdésének, a 27. (2) bekezdésének, valamint a 28. (3) bekezdésének megfelelı alkalmazásával ismerheti meg. (4) A Testület tagjának a rendırség helyiségeibe történı belépésére az Ajbtv. 22. (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni. (5) A Testület felhatalmazása alapján a Testület tagja a Testület nevében az (1)-(4) bekezdésben meghatározott vizsgálati cselekményeket elvégezheti. (6) A Testület a panaszt kilencven nap alatt vizsgálja meg. A Testület az állásfoglalását külsı befolyástól mentesen alakítja ki. A Testület az állásfoglalását megküldi az országos rendırfıkapitány, valamint a fıigazgatók számára. (7) Az országos rendırfıkapitány a panaszról az állásfoglalás kézhezvételét követı harminc napon belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Ha az országos rendırfıkapitány, valamint a fıigazgatók határozatban eltér a Testület állásfoglalásától, ezt köteles megindokolni. (8) Az országos rendırfıkapitány, valamint a fıigazgatók határozatának meghozatalát követıen a Testület az állásfoglalását - a személyazonosító adatoktól megfosztva - honlapján közzéteszi, kivéve, ha a közzététel ellen a panaszos panaszában elızetesen tiltakozott. (9) Az országos rendırfıkapitány, valamint a fıigazgatók határozata ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye. 93/B. (1) Az intézkedést foganatosító szervhez benyújtott panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetıje közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. (2) A panaszt az intézkedést követı harminc napon belül lehet elıterjeszteni és a beérkezéstıl, illetve az áttételtıl számított harminc napon belül kell elbírálni. (3) A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendıri szerv vezetıje felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha a panaszt elsı fokon az országos rendırfıkapitány, valamint a fıigazgatók bírálták el, a határozat ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye

49 X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 94. A határırség általános jogutódja a rendırség Értelmezı rendelkezések 97. (1) E törvény alkalmazásában a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet és a miniszteri rendelet; b) ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetıleg az intézkedés helyszínén nála lévı, vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy; c) magánlakás: a lakás (üdülı, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület; d) csoportosulás: 3-10 fıbıl álló, egységes akaratelhatározással fellépı csoport; e) tömeg: 10 fıt meghaladó csoportosulás; f) automatizált keresés: másik szerv automatizált állományaihoz való közvetlen hozzáférés, amely során a válasz is teljesen automatizált módon érkezik; g) h) fogvatartott: akit törvény, illetıleg törvény alapján kiadott hatósági határozat alapján a szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogában korlátoznak (ırizetbe vett, elızetesen letartóztatott, közbiztonsági ırizetben lévı, elfogott és elıállított, elıvezetett); i) súlyos bőncselekmény: az a bőntett, amelyet a törvény 5 évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget; j) határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormány rendeletében meghatározott települések közigazgatási területe alkot, továbbá a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülıtér, vasútállomás és kikötı (kikötıhely) külön-külön meghatározott területe; k) határellenırzés: a rendırségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 9. pontjában meghatározott tevékenysége; l) határforgalom-ellenırzés: a rendırségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 10. pontjában meghatározott tevékenysége; m) határırizet: a rendırségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 11. pontjában meghatározott tevékenysége; n) tömeges mérető migráció: a szomszéd állam területérıl személyek tömeges menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét, és rendkívüli intézkedés bevezetését teszi szükségessé; o) tranzitterület: egyes nemzetközi határátkelıhelyen az üzemeltetı által - a rendırség, valamint a vámhatóság egyetértésével - kijelölt terület, amely a személyek várakozására szolgál; p) légifuvarozó: az, aki a légiközlekedésrıl szóló törvényben meghatározott gazdasági célú légi közlekedési tevékenység végzésére jogosult. (2) Felhatalmazó rendelkezések 100. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) kijelölje az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervét, b) rendır-fıkapitányságokat, rendırkapitányságokat, kirendeltségeket, valamint szükség szerint más rendıri szerveket hozzon létre vagy szüntessen meg,

50 c) meghatározza a rendırség szerveinek feladatát és hatáskörét, d) meghatározza a közbiztonságra veszélyt jelentı egyes eszközök és anyagok, valamint a polgári felhasználású robbanóanyagok gyártására, forgalmazására, szállítására, tárolására, birtoklására és használatára vonatkozó szabályokat, e) meghatározza a személyes javak rendıri intézkedés keretében történı igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárás szabályait, f) meghatározza a rendırség ellenérték fejében végezhetı szolgáltató tevékenységének körét, g) meghatározza a megelızı-védelemmel, személybiztosítással és objektumvédelemmel kapcsolatos szabályokat, h) kijelölje a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szervet, a terrorizmust elhárító szervet, valamint meghatározza a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv hatáskörének, továbbá feladataik ellátásának a részletes szabályait, i) meghatározza a határterülethez tartozó településeket, valamint a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülıtér, vasútállomás és kikötı (kikötıhely) határterületnek minısülı területeit, j) állapítsa meg a határátkelıhely területére nem határátlépés céljából történı belépés és tartózkodás rendjét, k) állapítsa meg a kényszerítı eszközök rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat, l) állapítsa meg a kerékbilincs alkalmazásával, a jármővek elszállításával, valamint az ezen intézkedések során felmerült költségekkel kapcsolatos szabályokat, m) állapítsa meg a belsı bőnmegelızési célú ellenırzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályait. (2) (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a rendırség fedıintézmény létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának részletes szabályait (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg a) a rendırség szerveinek illetékességi területét, b) a rendır képesítési és egyéb alkalmassági követelményeit, valamint az alkalmassági feltételek ellenırzésének szabályait, c) a rendırségi fogdák rendjét, d) a vízirendészettel és a víziközlekedéssel kapcsolatos rendıri feladatokat, a szabad vízen való tartózkodás alapvetı szabályait, e) a rendırség szolgálati szabályzatát, ennek részeként a határrendészeti feladatok, a rendıri intézkedések, a kényszerítı eszközök, a lıfegyverhasználat és a csapaterı alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a rendırségnek a terrorcselekmények elhárításával, személy- és objektumvédelemmel, a polgári repülés biztonságával összefüggı feladatait, a szolgálati formákat, az elöljárói és feljebbvalói viszonyt, a rendıri magatartás szabályait, az egyenruha viselésének rendjét, f) a rendırség feladatait a polgárırséggel és más önvédelmi szervezetekkel történı együttmőködésben, g) a rendırségi adatok kezelésére jogosult szervek feladatait, az adatok kezelésének és feldolgozásának technikai szabályait, valamint a bőnüldözési adatok helyessége, megbízhatósága és felhasználhatósága jelölésének módját, h) a különleges eszközök és módszerek engedélyezésével, igénybevételével kapcsolatos szabályokat, i) az állam mőködése, illetıleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények körét, j) az eltőnt személyek felkutatásának, illetıleg a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjét, k) a rendırség feladatai ellátásának rendjét a fontosabb közúti, vasút, vízi- és légi szállításokkal kapcsolatban, valamint a rendırség légi közlekedésrendészeti és repülésbiztonsági, repülésvédelmi feladatait, l) a belföldi állami futárszolgálat tevékenységét, m) a kényszerítı eszközök típusát, fajtáját. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

51 a) az államháztartásért felelıs miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az elıvezetés és a kísérés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait, b) a honvédelemért felelıs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történı átléptetésének rendjét, c) a közlekedésért felelıs miniszterrel és az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben rendeletben jelölje ki azokat a vasútvonalakat és vízi utakat, amelyeken a menet közbeni ellenırzés végezhetı, d) az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a határátlépés ellenırzésének szabályait a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülıtéren, e) az államháztartásért felelıs miniszter és az igazságügyért felelıs miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a végrehajtási eljárásban ellenszegülés megszüntetése érdekében történı rendıri közremőködéssel, valamint a gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során szükséges elıállítással kapcsolatban felmerült költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait. (3) A VII. Fejezet szerinti titkos információgyőjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait a miniszter utasításban állapítja meg. (4) A terrorizmust elhárító szerv fıigazgatója a miniszter jóváhagyásával utasításban meghatározza a 7/E. (3) bekezdése szerinti titkos információgyőjtés belsı eljárási és engedélyezési szabályait Hatálybalépés 103. (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése hónapját követı 6. hónap elsı napján lép hatályba. a)-h) i) (2) május 1-jén a) lép hatályba a törvény 94., 95., 96., 100., 101., 107. és ában foglalt rendelkezések, b) (3) Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 103/A. E törvény a) a, b) 4. -a, c) 4/A. (1) és (2) bekezdése, d) a, e) a, valamint f) a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minısül. Az Európai Unió jogának való megfelelés 104. E törvény a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, március 15-i 562/2006/EK európai parlament és tanácsi rendelet 7. és 16. cikke, b) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (4) bekezdése,

52 c) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérıl, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történı módosításáról és a kiküldött határırök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról szóló, október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (2) bekezdése, d) az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról szóló, október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. és 11c. cikke [91/L. (3) bekezdése], e) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségérıl szóló, április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikke és a 6. cikk (1) bekezdése, f) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, g) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérıl, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történı módosításáról és a kiküldött határırök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, július 11-i 863/2007/EK európai parlament és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdése, valamint e rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról szóló, október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (8) bekezdése, h) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontja, i) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontja, j) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 11. pontja, k) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történı ellenırzések fokozatos megszüntetésérıl szóló, június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [46/B-46/C. ], l) a néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a Schengeni Információs Rendszerbe történı bevezetésérıl szóló, február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [46/B- 46/C. ], m) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bőncselekmények megelızése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történı hozzáférésrıl szóló, június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. és 16. cikke [91/C. ], n) a vízuminformációs rendszerrıl (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjérıl (VIS-rendelet) szóló, július 9-i 767/2008/EK rendelet 18. és 20. cikke [29/A., 62/A., 84., 91/K. ], o) az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni határ-ellenırzési kódex keretében való alkalmazása tekintetében történı módosításáról szóló, január 14-i 81/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontja [35/B. ], p) az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttmőködés javításáról válsághelyzetekben szóló, június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat 2-4. cikke,

53 q) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bőnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttmőködés megerısítésérıl szóló, június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 12. és cikkei, valamint e határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat 17. cikke, r) a Tanács határozata (2009. szeptember 21.) egyrészrıl az Európai Unió, másrészrıl Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bőnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttmőködés megerısítésérıl szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bőnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttmőködés megerısítésérıl szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történı aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról, s) a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérıl szóló, november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat