PEDAGÓGIAI TERVEZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

TANÁRKÉPZŐ ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR Neveléstudományi Tanszék PEDAGÓGIAI TERVEZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Dr. Kotschy Andrásné Késztette: Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó MA tanári A dolgozat felépítése 1. A szakirodalom feldolgozása 1.1 Az oktatás célja 1.2 A pedagógiai értékelés 1.3 Az oktatási folyamat tervezésének szempontjai és menete 2. A tervezőtevékenység gyakorlata 2.1 Könyvtárhasználat tervezése az iskola makrótantervébe 2.2 Könyv- és könyvtárhasználat tematikus tervezése 1-4. évfolyamon 2.3 A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek spirálisan bővülő tematikus terve 2.4 Értékelés mesefa segítségével 1 4. évfolyamon

Az oktatás célja Az oktatás céljai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások, amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során. Az oktatásnak a tanulók személyiségfejlődését, azaz nevelését kell szolgálnia, az oktatási cél egyben nevelési cél is. Oktatáspolitikai, elméleti munkákban az oktatás és nevelés fogalmát gyakran elválasztják egymástól. E mögött a megoldás mögött történelmi-politikai és pedagógiai okokat egyaránt találunk. Manapság az oktatás nevelő hatását gyakran csak a személyiség intellektuális fejlesztésében látják. Az oktatási célok osztályozása Benjamin S. Bloom és munkatársai a személyiségfejlesztés három területét emelték ki, és ezekre készítették el célrendszerüket. Nevezetesen, a 1. kognitív (értelmi); 2. affektív (érzelmi-akarati); 3. pszichomotoros (mozgásos) fejlesztésre. Az osztályozás elméleti alapja a taxonómia elvén alapul. A taxonómia olyan osztályozási rendszer, amelyben az események, jelenségek, tárgyak vagy célok egymásutánját egységes elv határozza meg. A pedagógiában ez a belső rendező elv általában a kumulatív hierarchia, ami azt jelenti, hogy az egymás fölé rendelt célok, jelenségek (osztályok) mindig magukban foglalják az alacsonyabb szintűeket. 1. Az értelmi fejlődés szintjei ISMERET SZINTJE: az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények, információk, fogalmak, törvények, szabályok, elméletek, rendszerek ismerete. MEGISMERÉS SZINTJE: összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírást jelent (összefoglalás készítése, táblázatba rendezése, tételhez példák keresése, szabályok saját szavakkal való leírása, bizonyos jelenségek definiálása, szimbólumok, ábrák, rajzok és nyelv egymásba transzformálása). ALKALMAZÁS SZINTJE: a probléma felismerése, a megoldás keresése és a megoldás végrehajtása (terminológiák, szimbólumok használata, matematikai kijelentések alkalmazásai, rutinfeladatok megoldása, algoritmusok alkalmazása, manuális készségek birtoklása). ANALÍZIS SZINTJE: az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát összehasonlító és értékelő részei is vannak. Az analízis szintjének feladatai három részre oszthatók. a) Fel kell tárni, hogy egy komplex folyamat vagy jelenség elemei hogyan állnak össze egységes egésszé. b) Meg kell ítélni, hogy az elemek együttműködése logikusan következik-e a folyamat vagy jelenség struktúrájából. c) Meg kell fogalmazni a működés mögött álló motivációkat. SZINTÉZIS SZINTJE: új eredmény létrehozása (összetevői a tervezés, kivitelezés és az eredmények értékelése). ÉRTÉKELÉS SZINTJE: a különböző nézetek összevetése, elemzése, azaz önálló véleményalkotás és ítélkezés. 2

2. Az érzelmi-akarati fejlesztés szintjei ODAFIGYELÉS SZINTJE: nyitottság a különböző külső hatások, értékek befogadására (a matematika iránti érdeklődés, motiváltság). REAGÁLÁS SZINTJE: aktív válasz, együttműködési készség egy külső hatásra (a matematikához való hozzáállás). ÉRTÉKELÉS SZINTJE: értékek befogadása, egyes értékek preferálása, ítélkezés (a matematika értékelése tiszta, illetve alkalmazott tudományként). ORGANIZÁCIÓ SZINTJE: értékrend kialakítása. AZ ÉRTÉKRENDET TÜKRÖZŐ VISELKEDÉS SZINTJE: A jellem kialakulása, az értékrend és a cselekvés harmóniájának megteremtése. Időszakonként célszerű felmérést végezni az affektív tényezők vizsgálatára. 3. A pszichomotoros képességek fejlesztésének szintjei UTÁNZÁS SZINTJE: mozgások másolása. MANIPULÁLÁS SZINTJE: mozgáskorrekciók végrehajtása, felesleges mozdulatok kiküszöbölése, mozgási sebesség növelése. ARTIKULÁCIÓ SZINTJE: mozgáskoordináció kialakulása, hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzése. AUTOMATIZÁCIÓ SZINTJE: mozgások automatikus végrehajtása, rutin és spontaneitás szétválása. A konkrét cselekvések, műveletek főleg az alsóbb évfolyamokon dominálnak. 4. Az általános célok konkretizálása A hagyományos célmeghatározások gyakran túlságosan általánosak. A pontos és mérhető cél három elemből áll: 1. A tanulói tevékenység olyan leírásából, amely egy külső szemlélő számára is e egyértelműen megfigyelhető, értékelhető. tudni felfogni megragadni tervezni érteni megérezni írni értékelni kiválasztani azonosítani Az első oszlop igéi bizonytalan célmegjelölést tartalmaznak. A második oszlop igéi világosabban utalnak az elvárt viselkedésre, illetve arra a tevékenységre, amelynek sikeres elvégzése bizonyíthatja a követelmények teljesítését. Az ilyen célokat nevezzük viselkedési- vagy operacionalizált céloknak. 2. Azoknak a feltételeknek a leírásából (időtartam, eszközhasználat), amelyek közt a célzott tevékenység megvalósul. 3. Az értékelés minimumszintjének meghatározásából. 3

A pedagógiai értékelés Az értékelés híd a tanítás és tanulás között. (Birenbaum) Az értékelés az a folyamat, amelyben szisztematikusan vizsgáljuk, vagy megítéljük valamilyen jelenségnek, eseménynek vagy tárgynak az értékét. Az utóbbi években szerepe megnőtt nagy mértékben megnőtt, mivel meg kell felelni a munkaerőpiac elvárásainak. KÖVETELMÉNY: érvényesség CÉLJA: érték-megállapítás TÍPUSAI: *Lágy-kemény Visszacsatolás *Külső-belső Minőségjavítás *Diagnosztizálótartalmi formatív-szummatív fogalmi *Kritériumhoz-normáhozstandardhoz visz. megbízhatóság objektivitás FUNKCIÓJA: minősítés motiválás szelekció pályaorientáció PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS Szintje: országos regionális helyi iskolai csoport, egyén Eredményesség Pedagógiai hozzáadott érték Hatékonyság SES Diagnosztikai értékelés (helyzetfeltáró) célja: az előzetes tudás, a tanulói hozzáállás megállapítása. A tervezéskor, a döntéshozatalban segít. Formatív értékelés (fejlesztő) célja: a hibák, nehézségek feltárása nyomán a javítás, pótlás, differenciálás. Ez az oktatási folyamat közben fordulnak elő, és itt lehetségesek az nevelő célzatú osztályzatok. Lezáró minősítő értékelés (szummatív) célja: az egész folyamatról, tanulókról egy globális képet nyerni. Az oktatási folyamat lezárásaként alkalmazzák, és ekkor szükséges az egyértelmű minősítés. 4

Az értékelés folyamata Funkciójának tisztázása, rögzítése Az értékelés tervezése Célok, követelmények megfogalmazása a tantervek, pedagógiai program alapján Információgyűjtés adatgyűjtés Az információgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, kifejlesztése Ellenőrzés Mennyiségi értelmezés: osztályzat, pontszámok, stb. Az információk elemzése, értelmezése Minőségi értelmezés: szöveges, metakommunikatív jutalom Minősítések, döntések megfogalmazása Szöveges értékelés: leginkább alkalmas arra, hogy differenciált, személyes hangú és fejlesztő javaslatokat is megfogalmazó értékelést nyújtson a tanulóról, viszont a legtöbb munkát igényli. A jó értékelés tehát olyan differenciált megerősítés, amely a teljesítmény mellett az előrehaladást is minősíti és kijelöli a továbbtanulás útját. Megerősítés: egy választ követő bármilyen esemény, amely növeli annak a valószínűségét, hogy a válasz újra megjelenik, amikor újra hasznos helyzet áll fenn. Sokféle formája lehet, akár szóban, írásban, vagy non-verbális úton. (mosoly, bólintás) Lényeges, hogy a teljesítmény és a megerősítés között ne teljes el túl sok idő. A megerősítés, amely lehet pozitív (dicséret) és lehet negatív (elmarasztalás) egyik legtöbb vitát kiváltó formája az osztályozás. Osztályozás: ha ez az egyedüli formája az értékelésnek, akkor azt eredményezheti, hogy a tanulók többet szoronganak az iskolában, ezáltal a teljesítményük és a tanulási kedvük csökken. Céljukká nem a tudás, hanem maga az osztályzat válik. Pygmalion effektus: Az a jelenség, hogy ha valakitől eleve jó teljesítményt várunk el, akkor ez az elvárás tudatos és nem tudatos módon közvetítődik is. Következtében pedig az illető valóban képes lesz megfelelni ennek, vagyis jó teljesítményt nyújthat. 5

Az oktatási folyamat tervezésének szempontjai és menete Tanítás-tanulás tervezése: az oktatási folyamat legelső, szinte láthatatlan lépései a tanár elképzelései, célkitűzései munkájáról, majd ezeknek a gondolatoknak szakszerű, logikus, rendbe rendezése, vagy a tanítás-tanulás tervezése. A tervezésben segítséget nyújtó kiindulási pont a tanterv, amely olyan pedagógiai dokumentum, melyben a tanulásszervezés legfontosabb kategóriái szerepelnek. Ezt figyelembe véve készíti el a pedagógus először az egész tanév tervét, a tanmenetet. A tanmenetnél részletesebb és tartalmasabb is, amikor már meghatározott témákra bontjuk a tananyagot, tematikus tervet készítünk. A tematikus terv kb. 4-8 óra (1-2 hét) anyagát foglalja egységbe, az erre való felkészülést biztosítja. A tematikus tervezés során már a pedagógus rendelkezik a szükséges információk döntő részével, tudja, hogy az előző tananyagrészeknél milyen eredményeket ért el, milyen tudásra számíthat és mit kell pótolnia, vagy melyek azok a problematikus pontok, amelyekre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie. tartalmi elemzés logikai elemzés A feltárt tartalmi elemeket eredményesen tanítható és tanulható struktúrában kell elrendezni. Meg kell határozni a téma helyét is a tananyag rendszerében (mire épül, mit készít elő). 6

Gyakorlat Könyvtárhasználat tervezése az iskola makrótantervébe A könyvtárhasználat alapvető célja, hogy oktatásának során a tanulók olyan eszköztudást sajátítsanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely ismeretszerző és feldolgozó tevékenységük során alkalmazni tudnak. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK (KERETTANTERV) A könyvtárhasználattan a kerettanterv egészét átszövi. A forrásalapú ismeretszerzésre vonatkozó ismeretek megjelennek a közös követelményekben, az informatika és a szaktárgyak alapvető követelményrendszerébe építve. KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN Közös követelmények Szaktárgyak óráin + Magyar Informatika Tanítási órán kívüli egyéb tevékenységek AZ ISMERETKÖR JELLEGZETESSÉGE 1. Egyik eleme egy világosan elkülöníthető alapozó ismeret-együttes, amely a könyvtárra mint információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra mint forrásokra és az elérésüket biztosító tájékoztató eszközökre vonatkozik. Olyan tartalomtudásról van itt szó, amely nélkül az önálló ismeretszerzés nem lehet hatékony. 2. A másik elem a fellelt információ feldolgozása ezt a szellemi munka technikája elnevezés foglalja össze. A kerettantervekben a könyvtárhasználati ismeretkörnek ez a része a magyar nyelven belül jelenik meg. Az információ megjelenési formája általában természetes nyelvű szöveg, amelyből csak megfelelő szövegértelmező, illetve -feldolgozó képességgel tud a tanuló ismereteket szerezni. Akár grammatizáló, akár kommunikáció-központú anyanyelvi oktatás valósul meg, a szöveg - mint alapvető nyelvi egység - megjelenik a tananyagban. Sokoldalú vizsgálata, ismerete vezet el az önálló információ-feldolgozáshoz, ahhoz a képességhez, hogy a szóbeli vagy írásbeli közlések valamely problémának megfeleltetett lényegét felismerjük, kiemeljük, saját szempontjaink szerint rendszerezzük és új közlést hozzunk létre, tehát az információt saját tudásunkká transzformáljuk. Ebben az értelemben oktatása során a tanulás tanítása valósul meg. A megtanított ismeretek rendszeres alkalmazás, gyakorlás útján válnak élővé, s így lesz a tantárgy is tantárgyközivé. A tananyag alapozó jellegű, elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák tudnak tanulóiknak erről a képességéről és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt. A TANANYAG SZERKEZETE: Spirális szerkezetű ismeretek: 1. A könyvtárak általános rendje. 2. Dokumentumismeret. 3. Kézikönyv használata. Lineáris szerkezetű ismeretek: 1. Viselkedés a könyvtárban. Könyvek csoportosítása tartalom és funkció szerint. 2. Könyvtárhasználati szabályok. A könyv szerkezete és tartalma. 3. A könyvtári állomány raktári rendje. Betűrend. Dokumentumtípusok 4. Lakóhelyi gyermekkönyvtár. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. 5. Raktári rend. Dokumentumtípusok. Segédkönyvek. 6. Betűrendes leíró katalógus. 7. Kézikönyvtár. 8. Információkereső nyelvek. ÓRASZÁM 1-4. ÉVFOLYAMON: Magyar nyelv és irodalom= 4 + 4 + 4 +6= 14 magyar (minimum) 7

Könyv- és könyvtárhasználat tematikus tervezése 1 4. évfolyamon 1. VÁLTOZAT(minimum) ÉVFOLYAM Kerettanterv + helyi tanterv 1. 2. 3. 4. óraszám (magyar órákból) 4 óra 4 óra 4 óra 6 óra 1-4 ÉVFOLYAMON ÖSSZESEN: 18 ÓRA 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam A tanulók könyvtárlátogatás alkalmával szerezzenek élményeket. Ismerjék meg a helyes könyvtári viselkedés szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat a könyvtárban elhelyezett gyermekkönyvek csoportosításáról. 1. Ismerkedés a könyvtárral, beiratkozás, a könyvtár sajátosságai =1 óra 2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, őrjegy használata= 1 óra 3. A gyermekkönyvek csoportosítása, válogatása. Ismerkedés a gyermekújságokkal. A szövegekben a kép és a szöveg együttes ismerete= Sajátítsák el a tanulók a könyvtárhasználat rendjét. Ismerjék meg a betűrend szerepét a könyvtári rendben. Alakuljon ki bennük az olvasás szeretete, a könyvek védelme iránti igény. Ismerjék meg a könyv főbb részeit, tudják megállapítani a könyv szerzőjét és címét, tudják használni a tartalomjegyzéket. Legyenek képesek (segítséggel) használni a gyermeklexikont. 1. A könyvtár sajátosságai, a könyvtárhasználat rendje, a könyvtárhasználat alapvető szabályai= 1 óra 2. A könyv adatai, tartalmi, formai elemei (szerző, cím, kötéstábla, számozott oldal)= 1 óra 3. Gyermeklexikon, szócikk, gyermekújság használata= 2 óra Célok A tanulók bővítsék további ismereteiket a könyvtárban elhelyezett dokumentumok rendjéről. A betűrend segítségével találják meg a szabadpolcon a gyermekeknek szóló könyveket. Ismerjék meg a gyermekek részére szerkesztett sorozatokat, tudják, hogy tanulmányaik során melyeket (hol) hasznosíthatják. Rendszeresen használják a helyesírási szótárt. 1. Rend a könyvtárban, a könyvtár főbb része, a könyvek csoportosítása tartalmuk szerint, sorozatok= 2 óra 2. A lexikonok és szótárak jellemzői, használatuk= Szerezzenek élményeket a tanulók a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. Szerezzenek tapasztalatokat a nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok köréről. Ismerjék meg a legfontosabb gyermekeknek szóló kézikönyveket (segédkönyveket) Szerkezeti jellemzőinek ismerete alapján legyenek képesek a tanulók, a feltett kérdésekre adandó válasz megkeresésére, lényegkiemelésre. 1. Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban = 1 óra 2. Gyermekfolyóiratok, gyermekrovat= 1 óra 3. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok köre az iskolai könyvtárban= 1 óra 4. Gyermekeknek készült segédkönyvek= 5. Ismerkedés a könyvtári tájékoztató eszközökkel katalóguscédula, a katalógusok szerepe a könyvek és egyéb információhordozók keresésében= 1 óra 8

2. VÁLTOZAT ÉVFOLYAM Kerettanterv + helyi tanterv 1. 2. 3. 4. óraszám (magyar órákból) 5 óra 5 óra 6 óra 8 óra 1-4 ÉVFOLYAMON ÖSSZESEN: 24 ÓRA 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Célok A könyvtár légkörének, hangulatának megszerettetése, a beiratkozás feltételeinek, a könyvtárban való viselkedés alapszabályainak megismerése. Barátkozás a könyvekkel, élményszerzés, pozitív attitűd kialakítása. 1. Könyvtárlátogatás, beiratkozás, viselkedés a könyvtárban= 1 óra 2. Mesekönyvek, képeskönyvek és ismeretterjesztő könyvek nézegetése, beszélgetés a képekről, élményszerzés. A könyvekkel való helyes bánásmód kialakítása: lapozás, tisztaság= 3. Ismerkedés a gyermeklexikonnal és a betűrenddel= A könyvtár tereiben való tájékozódás. A könyvek szerkezetében tudjanak eligazodni, ismerjék meg a könyvek jellemző adatait (cím, szerző, kiadó) Ismerjenek meg néhány gyermekfolyóiratot. 1. Tájékozódás a könyvtári állomány rendjében: kölcsönözhető és nem kölcsönözhető könyvek = 1 óra 2. A könyv részei: könyvborító, gerinc, címlap adatai, a tartalomjegyzék használata= 1 óra 3. A gyermeklexikon használata: szócikk és címszó. A keresés gyakorlása= 4. Gyermekfolyóiratok a könyvtárban. Cikkek ajánlása saját olvasmányélmény alapján= 1 óra A könyvtár tereiben való tájékozódás képességének kialakítása: állományrészek megkülönböztetése (szépirodalom - ismeretközlő irodalom - kézikönyvek). Legyenek ismeretei a könyvtár raktári rendjéről. A dokumentumokról szóló információk gyűjtése, lejegyzési módjainak megismerése. Ismerje meg a legfontosabb lexikonokat és szótárakat, s tudja ezeket segítséggel használni. A lakóhely más könyvtárainak megismerése. 1. A könyvek csoportosítása tartalmuk szerint, raktári rend, keresés a könyvtár polcain= 2. A dokumentumokat azonosító adatok keresése, lejegyzésük módjai, könyvajánlás = 1 óra 3. Szótárak és általános lexikonok megismerése, használata segítséggel= 4. Könyvtárlátogatás a lakóhely más könyvtáraiban= 1 óra Legyenek ismeretei az alapvető kézikönyvekről és azok használatáról. Ismeretközlő könyvekből és folyóiratokból segítséggel tudjon információkat gyűjteni, s ezeknek a felhasználásával beszámolót készíteni. Tudja, hogy a könyvtárak nem csak nyomtatott dokumentumokat gyűjtenek. Ismerjen meg más információhordozókat és azok használatát. Ismerje meg a katalóguscédula adatait. 1. Tudja használni segítséggel a szótárakat és általános lexikonokat. Tudja, hogy melyik milyen információk szerzésére alkalmas= 1 ó. 2. Ismerjen meg szaklexikonokat, illetve enciklopédiákat. Ismerje meg, hogyan lehet keresni az enciklopédiákban, mennyiben más jellegű kézikönyv, mint a lexikonok. Mikor célszerű az egyik, s mikor a másik használata= 3 óra 3. Próbáljon meg segítséggel ismeretközlő művekből és folyóiratokból megadott témához információkat gyűjteni, s beszámolót készíteni. Törekedjen az információforrások legfontosabb adatainak lejegyzésére= 4. Ismerje meg a nem nyomtatott dokumentumokat, s azok használatát is= 1 óra 5. Ismerje a kat. cédula adatait =1 óra 9

3. VÁLTOZAT ÉVFOLYAM Kerettanterv + helyi tanterv 1. 2. 3. 4. óraszám (magyar órákból) 6 óra 6 óra 6 óra 8 óra 1-4 ÉVFOLYAMON ÖSSZESEN: 26 ÓRA 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Célok A könyvtár légkörének, hangulatának megszerettetése, a beiratkozás feltételeinek, a könyvtárban való viselkedés alapszabályainak megismerése. Barátkozás, élményszerzés, pozitív attitűd kialakítása. Információkeresési technikák megalapozása. 1. Könyvtárlátogatás, beiratkozás, viselkedés szabályok tanulása= 2. Mesekönyvek, képeskönyvek és ismeretterjesztő könyvek nézegetése, beszélgetés a képekről, élményszerzés. A könyvekkel való helyes bánásmód kialakítása: lapozás, tisztaság= 3. Ismerkedés a gyermeklexikonnal és a betűrenddel= 1. Tájékozódás a könyvtári állomány rendjében: kölcsönözhető és nem kölcsönözhető könyvek= 1 óra 2. A könyv részei: könyvborító, gerinc, címlap adatai, a tartalomjegyzék használata= 3. A gyermeklexikon használata: szócikk és címszó. A keresés gyakorlása= 4. Gyermekfolyóiratok a könyvtárban. Cikkek ajánlása saját olvasmányélmény alapján= 1 óra 1. A könyv évezredes útja= 1 óra 2. A könyvek csoportosítása tartalmuk szerint, raktári rend, keresés a könyvtár polcain= 3. A dokumentumokat azonosító adatok keresése, lejegyzésük módjai, könyvajánlás= 1 óra 4. Szótárak és általános lexikonok megismerése, használata segítséggel= 5. Könyvtárlátogatás a lakóhely más könyvtáraiban= 1 óra 1. Tudja használni segítséggel a szótárakat és általános lexikonokat. Tudja, hogy melyik milyen információk szerzésére alkalmas= 1 óra 2. Ismerjen meg szaklexikonokat, illetve enciklopédiákat. Ismerje meg, hogyan lehet keresni az enciklopédiákban, mennyiben más jellegű kézikönyv, mint a lexikonok. Mikor célszerű az egyik, s mikor a másik használata= 3 óra 3. Próbáljon meg segítséggel ismeretközlő művekből és folyóiratokból megadott témához információkat gyűjteni, s beszámolót készíteni. Törekedjen az információforrások legfontosabb adatainak lejegyzésére = 4. Ismerje meg a könyvtárakban található nem nyomtatott dokumentumokat, s azok használatát is= 1 óra 5. Ismerje meg a katalóguscédula adatait= 1 óra 10

A KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK SPIRÁLISAN BŐVÜLŐ TEMATIKUS TERVE

AZ 1. ÉVFOLYAM KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI TEMATIKA ÉS ÚTMUTATÓ 1. A KÖNYVTÁRAK ÁLTALÁNOS RENDJE TÉMA ISMERETANYAG TEVÉKENYSÉG SZEMLÉLTETÉS KAPCSOLATOK A KÖNYVTÁRBAN BEIRATKOZÁS KÖLCSÖNZÉS 2. DOKUMENTUMISMERET A KÖNYVTÁRBAN TALÁLHATÓ DOKUMENTUMTÍPUSOK A könyvtár fogalma. A könyvtár terei. A könyvtáros és a gyerekek közti kapcsolat. Viselkedési szabályok a könyvtárban. Az iskolai könyvtár feladatai. A beiratkozás szabályai. Az olvasójegy fogalma, adatai, szerepe a kölcsönzésben. A kölcsönzés folyamata és szabályai. Az őrjegy fogalma. Dokumentumtípusok: könyv, folyóirat, hanglemez, kazetta, DVD, CD-rom, számítógépes oktatóprogramok. Látogatás az iskolai könyvtárba. Az iskolai könyvtár dokumentumai. Hogyan iratkozzunk be a könyvtárba? Csoportos beiratkozás. Hogyan kölcsönzünk könyveket? Őrjegy készítése. Mesehallgatás. Gyerekeknek szóló rajz- és bábfilmek megtekintése. Zenehallgatás. KÖNYVTÁRI KÖNYVEK Kölcsönözhető könyvek. Keresés megadott szempont alapján (mesék, versek, regények). 3. KÉZIKÖNYV HASZNÁLATA LEXIKONHASZNÁLAT A lexikon, a címszó fogalma. A betűrend szerepe a lexikonhasználatban. Betűrendbe sorolás. Fogalomalkotás. A könyvtár bemutatása Viselkedési szabályok megbeszélése Könyv- és könyvtárhasználati lapok használata. Kölcsönzési szabályok szimulációs játék Őrjegyek. A mesepolc bemutatása. Az abc. Gyermeklexi-konok:: Ablakzsiráf, Móra lexikon, Szókincstár. A gyerekek egyéni tapasztalatai Könyvek összehasonlítása az otthoni és könyvesbolti könyvek funkciói között. A könyvtárhasználat alapvető szabályai MESEFA Tudáspróba Könyv- és könyvtárhasználati lapok MESEFA Tudáspróba Kommunikáció Könyv- és könyvtárhasználati lapok MESEFA Őrjegy tervezése Olvasóvá nevelés. Legkedvesebb meséim írásbeli feladat. Az olvasókönyv meséi. Tanórán használt gyermeklexikonok. Könyv- és könyvtárhasználati lapok. MESEFA. 12

A 2. ÉVFOLYAM KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI TEMATIKA ÉS ÚTMUTATÓ 1. A KÖNYVTÁRAK ÁLTALÁNOS RENDJE TÉMA ISMERETANYAG TEVÉKENYSÉG SZEMLÉLTETÉS KAPCSOLATOK A KÖNYVTÁRBAN 2. DOKUMENTUMISMERET BETŰREND A KÖNYVTÁRBAN A könyvtár szolgáltatásai. Az olvasóterem fogalma. Magyar abc Könyvtári betűrend. Milyen részei vannak a könyvtárnak? Az olvasóterem dokumentumai. A betűrend szerepe a könyvtári könyvek elhelyezésében A KÖNYV ÍRÓJA ÉS CÍME A szerző és cím fogalma A könyv szerzőjének és címének megállapítása a címoldal alapján. Kikölcsönzött könyvek helye a polcon. KÖNYVKIADÓK, KÖNYVKIADÁS AZ ILLUSZTRÁTOR ÉS AZ ILLUSZTRÁCIÓ A TARTALOMJEGYZÉK FOLYÓIRATOK JELLEMZŐI 3. KÉZIKÖNYVHASZNÁLAT KÉZIKÖNYVEK HASZNÁLATA A kiadó és könyvkiadás fogalma. A kiadás évének fontossága. Az illusztrátor fogalma, az illusztráció szerepe, a szöveg és kép kapcsolata. A könyvek csoportosítása tartalom alapján. Folyóiratok csoportosítása: a megjelenés rendszeressége és téma szerint. Olvasóterem fogalma. A kézikönyvek típusai: lexikon, szótár, enciklopédia. Könyvkiadók nevének és a kiadás dátumának megállapítása a könyv címoldala alapján. Illusztráció készítése kedvenc mesékről, versekről. A könyv címe mennyire tükrözi a tartalmat? játékos feladatok. Gyermekfolyóiratok keresése, gyűjtése. Felnőtteknek szóló folyóiratokból gyerekekhez szóló cikkek gyűjtése. A kézikönyvek felismerése. Fogalomalkotás. Gyermekfolyóiratok böngészése. Könyvek keresése betűrend szerint. A mesekönyvek és tankönyvek írójának és címének megállapítása Szemléltetés: a könyvkiadók emblémái. A kiadás eltérő évének keresése az azonos című könyveken. A szép- és ismeretterjesztő könyvek illusztrációinak összehasonlítása. Tájékozódás a mesekönyvek és az ismeretterjesztő könyvek tartalomjegyzékében. Dörmögő Dömötör, Dumbó, Tapsi. Nők lapja, Anyák lapja mese-rovatai. Lexikonok, enciklopédiák, szótárak. Olvasóvá nevelés Könyv- és könyvtárhasználati lapok Helyesírás. Legkedvesebb meséim, verseim írásbeli feladat cím és rövid tartalom alapján. Tudáspróba A tankönyvek kiadója és a kiadás éve. A tankönyvek illusztrációinak szerepe a megértésben. A tankönyvek tartalomjegyzéke. Otthonról hozott folyóiratok gyűjtése, válogatása. ABALAK-ZSIRÁF Szókincstár A világ és az ember képes gyermek-enciklopédia USBORN Gyermekenciklopédia 13

A 3. ÉVFOLYAM KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI TEMATIKA ÉS ÚTMUTATÓ 1. A KÖNYVTÁRAK ÁLTALÁNOS RENDJE TÉMA ISMERETANYAG TEVÉKENYSÉG SZEMLÉLTETÉS KAPCSOLATOK A KÖNYVTÁRBAN 2. DOKUMENTUMISMERET AZ INFORMÁCIÓ FEJLŐDÉSE A KÖNYV RÉSZEI SZÉPIRODALMI ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVEK 3. KÉZIKÖNYVHASZNÁLAT LEXIKONOK, ENCIKLOPÉDIÁK, SZÓTÁRAK JELLEMZŐI Nyitvatartási idő. Helyben használható dokumentumok. Könyvtári rendezvények Az írás fejlődéstörténete. Kódex, iniciálé fogalma Ókori íráshordozók és íráseszközök Gerinc, borító, könyvtest, kötéstábla fogalma. A könyv külső és belső részei. Könyvek rendje a könyvtárban. A szép- és ismeretterjesztő könyvek csoportjai. Lexikonok jellemzői, a hasáb és a szócikk fogalma. Enciklopédiák jellemzői, a mutató fogalma. A szótárak fajtái, a címszó fogalma. A kézikönyvtár dokumentumainak használata Szövegfeldolgozás, lexikonhasználat. Írás- és könyvtörténeti illusztrációk, diák elemzése. Iniciálé rajzolása A könyv részeinek felismerése. Adatok felismerése a könyv egyes részeiről. Szépirodalmi könyvek keresése mesék, versek, mondák, regények szerint Ismeretterjesztő könyvek gyűjtése megadott téma szerint. Lexikonhasználat, szócikkek keresése Keresés mutatók segítségével Szótárhasználat, címszavak keresése Kézikönyvtár felépítése Osztályteremben használt kézikönyvek A könyv évezredes útja - prezentáció Szöveggyűjte-mény. Szókincstár gyermeklexikon. Könyvtári környezet Könyvborítók szerepe. Hetvenhét magyar népmese, Zengő ABC, Fekete István: Vuk. Erdei állatok, Rétek, legelők állatvilága, A világ 7 csodája. Kézikönyvek az olvasóteremben. Egynyelvű és többnyelvű szótárak. Olvasóvá nevelés Mátyás király Corvája. Iniciálé készítése. Írás-és könyvtörténeti szinkrontáblázat A könyv évezredes útja - prezentáció. Címlap tervezése. Könyvek védelme. Kutassunk a könyvtárban! Feladatlapok otthoni gyakorlásra Tanórán használható kézikönyvek: Magyar szinonimaszótár Magyar helyesírási szótár Magyar értelmező kéziszótár Idegen szavak szótára Gyermeklexikon 14

A 4. ÉVFOLYAM KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI TEMATIKA ÉS ÚTMUTATÓ 1. A KÖNYVTÁRAK ÁLTALÁNOS RENDJE TÉMA ISMERETANYAG TEVÉKENYSÉG SZEMLÉLTETÉS KAPCSOLATOK KÖNYVTÁRAK RÉGEN ÉS MA A KÖNYVTÁR FELÉPÍTÉSE KÖNYVTÁRTÍPUSOK A GYERMEKKÖNYVTÁR 2. DOKUMENTUMISMERET AUDIOVIZUÁLIS DOKUMENTUMOK KÖLCSÖNZÉSE A KÖNYVTÁRBAN TALÁLHATÓ DOKUMENTUMTÍPUSOK GYERMEKFOLYÓIRATOK A régi és mai könyvtárak értéke, jelentősége Mai könyvtártípusok megismerése Zárt és vegyes rendszerű könyvtárak Szép- és ismeretterjesztő irodalom tárolása A gyermekkönyvtár Zenei könyvtár dokumentumai Látogatás egy gyermekkönyvtárban. Audiovizuális dokumentumok kölcsönzése. Viselkedési szabályok. Könyv, folyóirat, hanglemez, videó kazetta, DVD, CD-rom, számítógépes oktatóprogramok. A szerkesztő, főszerkesztő és a rovatok fogalma. Az én újságom az első gyermekfolyóirat megismerése. KATALÓGUS A KÖNYVTÁRBAN Ismerkedés a katalógussal A katalóguscédula fogalma és adatai A Cutter-szám Ismerkedés a régi könyvtárakkal. A Corvina kódexei. Az Országos Széhenyi Könyvtár A szak- és közművelődési könyvtár felépítése közötti különbségek (tartalom, tárolás, nyilvánosság kérdése). Látogatás a zenei könyvtárba Tájékozódás a gyermekkönyvtár dokumentumaiban. Hogyan kölcsönözhetünk filmeket? Mesehallgatás. Gyerekeknek szóló rajz- és bábfilmek megtekintése. Zenehallgatás. Gyermekfolyóiratok válogatása, rovatszerkesztők és főszerkesztő keresése. Folyóiratok rovatainak felismerése. A katalóguscédula adatainak keresése a könyvön A Cutter szám keresése a könyvön A könyv évezredes útja prezentáció (CD-melléklet) Kódexek a Corvinában könyv, ill. a digitális könyvtár tanulmányozása Története, szolgáltatásai. Látogatás egy szakkönyvtárban. Keresés a szép- és ismeretterjesztő dokumentumok között DVD, CD, hangkazetta Az iskolai és gyermekkönyvtár közti különbségek képes feladatok megoldása. Filmklub a könyvtárban: mesefilmek, ismeretterjesztő filmek Filmklub a könyvtárban: mesefilmek, ismeretterjesztő filmek Folyóirattár. Válogatás Benedek Elek gyermekújságaiból. Könyvtári környezet Szépirodalmi könyvek cédulakatalógusa Információhordozók szemléltetése (lásd: Írás-, könyv- és könyvtártörténet szöveggyűjtemény) Kronológiai táblázat Híres magyar könyvtárak Helyi pedagógiai szolgáltató szakkönyvtára vagy más szakkönyvtár megtekintése Helyi közművelődési könyvtár zenei részlegének megtekintése Zenehallgatás, kölcsönzés Kölcsönzés a gyermekkönyvtárból Tizenkét hónap az erdőn Rémus bácsi meséi Vízipók csodapók Varázslatos Rémus bácsi meséi Vízipók csodapók Varázslatos iskolabusz Tizenkét hónap az erdőn Környezetismeret Süni szakfolyóirat. Tudorka. Önálló munkára nevelés Olvasóvá nevelés. Címleírás alapjai (szerző, cím, kiadó, kiadás helyszíne és éve, a könyv oldalszáma) 15

3. KÉZIKÖNYVHASZNÁLAT AZ ENCIKLOPÉDIÁK Keresés enciklopédiákban A név- és tárgymutató Téma szerinti keresés általános és szakenciklopédiák-ban a tartalomjegy-zék és a mutatók alapján. Enciklopédia gyerekeknek, Tudománytár gyerekeknek, Kicsik tudománya Magyar és környezetismereti órán használt enciklopédiák. KÉZIKÖNYVEK CSOPORTJAI Határozó és összefoglaló kézikönyvek Keresés órai munkához Kis természet-határozó, Búvár Környezetismereti óra 16

ÉRTÉKELÉS MESEFA SEGÍTSÉGÉVEL 1 4. ÉVFOLYAMON Minden kisiskolás kap az év elején évfolyamonként egy Mesefát, mely könyvtárhasználati tudását, jártasságát és olvasottságát méri. A fa leveli jelentik az adott témakör egy-egy ismeretének elsajátítását, melyet ha teljesít, akkor kiszínezheti a megadott betűjeles leveleket zöldre. Az a kisdiák győz, akinek legelőször lesz színes a Mesefája. (A fa törzse már az első órán bebarnulhat.) Az egyéni, személyre szóló Mesefa mellett minden osztálynak van egy nagy Mesefája, (50x50cm), melynek leveleit akkor lehet zöldre varázsolni, ha egy-egy feladatot az osztály összes tanulója sikeresen megoldotta. Ez a nagy Mesefa tükrözi az osztály tudásszínjét, melyet a könyvtár falán helyezzünk el, inspirálva a nemes, osztályok közötti versengésre.