Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.
A globális helyzet
Világszerte jelenleg mintegy 1 milliárd ember éhezik, (Ázsia 642 millió, Afrika 265 millió, Kongóban az emberek 75%-a) 6 másodpercenként hal meg egy gyermek az éhezés vagy alultápláltság következtében
Land grab = szántóföld rablás, elvétel - nagyméretű termőföld felvásárlás vagy hosszú távú bérbevétel - 2001-2011 között 227 millió ha - legfőbb célpontot a szegényebb, fejlődő országok jelentik (Afrika, de Dél Amerika, Ausztrália, Oroszország, Ukrajna, Magyarország is potenciális célterület). - a vásárlók a gazdagabb országok magán vagy állami befektetői (Kína, India, Japán, Skandináv országok, Kanada stb.) - nem csak élelmezésbiztonsági szempontból, hanem spekulációs céllal is.
A mezőgazdasági termékek árának szélsőséges ingadozása a globális és a helyi piacokon. Globális élelmiszer válság (2008-2009, a válság újabb hulláma 2011-től). Spekuláció fokozódása a termőföld piacon (bankok, befektetési alapok, magánnyugdíj pénztárak stb.). Növekvő élelmezési problémákkal küzdő országok stratégiai földvásárlásai (nemzeti élelmezés-biztonság növelése). Bio-üzemanyagok iránti növekvő kereslet (támogatások piactorzító hatásai).
Globális megoldások keresése, a szegény országok kiszolgáltatottságának csökkentése, védelme. A profitéhség kordában tartása. A földtulajdonlás és a természeti adottságokhoz való hozzájutás kiegyensúlyozott biztosítása. A földet és vizet kezelő intézmények globális megerősítése. A tudásátadás, a kutatás és a vidék finanszírozásának hatékony támogatása. Jobb és biztonságosabb piachozzáférés biztosítása a fejlődő országok részére.
Fenntartható föld- és vízkezeléshez politikai akarat is szükséges, mely megteremtheti a gazdasági és intézményi támogatás lehetőségét a felelősségteljes mezőgazdasági gyakorlat támogatásához. A lehetséges új finanszírozás: payments for environmental services (PES) the carbon market A föld- és vízkezelési politikák sokkal hatékonyabb integrációja. Nemzetközi pénzügyi szervezetek felelőssége (Világbank, IMF)!
A Nemzeti vidékstratégia helyzetértékelő tézisei Történelmünk során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, az épített és természetes környezet védelme, a természeti értékek megőrzése...nemzetbiztonsági jelentőségű, stratégiai feladat. A vidéki, helyi közösségek... sorra elveszítették... a környezethez alkalmazkodó mezőgazdálkodást, az élelmiszer-termelést, és mindezzel az ország és a magyar társadalom élelmezési, víz- és energiaellátási, foglalkoztatási, szociális kiszolgáltatottsága egyre katasztrofálisabbá vált. Mezőgazdaságunkat csökkenő termőterület, a tömegtermelő, iparszerű gazdálkodás jellemzi.
A Nemzeti vidékstratégia helyzetértékelő tézisei Az alacsony hozzáadott érték, a csökkenő fajlagos nyereség következménye egyfelől a kényszeres birtokkoncentráció, és a nagyobb élőmunka-igényű állattartás föladása, másfelől a családi gazdálkodás felszámolása. Mindezek következtében csökkent a föld, a vidék népességeltartó és népességmegtartó képessége. Elmaradt az alkalmazkodás a 2004. évi EU csatlakozásra Bár természeti adottságaink kiválóak, ezekkel nem tudtunk élni. Jövőkép világos célmeghatározás, a lehetséges utak felvázolására, majd stratégiai programok és fejlesztési akciók kellenek.
A vágóállat/hústermelés volumenének alakulása világviszonylatban (millió tonna/év) A vágóállat/hústermelés volumenének alakulása az EU-ban (millió tonna/év)
Forrás: Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció 2020
Hazánk élelmiszertermelési potenciálja fel fog értékelődni az előttünk álló évtizedekben. Meg kell tartani saját tulajdonban a termőföldet és a vízkészleteket. Az élelmiszer ágazat hazai adottságainak a jelenleginél sokkal hatékonyabb kihasználása kötelességünk. Protekcionizmus a megengedett törvényi keretek között. Nagyobb arányú feldolgozott termék előállítás, nagyobb hozzáadott érték, nagyobb arányú foglalkoztatás. Kiszámítható, tervezhető viszonyok, megfelelő jövedelem az élelmiszerágazat valamennyi szereplőjének. Termékpálya alapú megközelítések, vertikális és horizontális integrációk támogatása. Célirányosabb, hatékonyabb támogatási rendszer. Az ágazathoz kötődő tudás, K+F és innovációs potenciál jobb kihasználása. Perspektíva a fiataloknak.
Köszönöm a figyelmet!