TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba, vírus) v túlnépesedés s okozta élelmiszerválság Jövőbeni eredmények egy része: r GM (génm nmódosítási) si) technológia által Terméshozam növeln velése (művel velés s alatt álló területek nagysága ga nem vált.) v Magas tápértt rtékű élelmiszerek Magas nyomelem- és s vitamintartalmú élelmiszerek Allergiában szenvedőknek megfelelő táplálék eá. Anyagcsere-betegs betegségben gben szenvedőknek megfelelő táplálék eá.
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN GÉNTECHNOLÓGIA: az örökítőanyag közvetlen k molekuláris módosm dosításasa Módszerek:»»»»»» Molekuláris biológia Sejtgenetika Szövetteny vettenyésztés Egyes tulajdonságok gokért felelős s gének g izolálása, jellemzése, felszaporítása sa (klónoz nozása) A gazdaságilag gilag jelentős s gén g n olyan vektorba építése, mellyel lehetővé válik a gén g átvitele a recipiens sejtbe, valamint amely biztosítja tja a genomba való integráci cióját és s működésétm A genetikailag módosm dosított sejtekből l a transzgénikus nikus növény n ny előáll llítása, regeneráci ciója
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN GM növény: n ny: örökítő anyagába a géntechnolg ntechnológia molekuláris módszereivel idegen gént, g úgynevezett transzgént nt juttatnak be, amely stabilan integrálódik, működik m és öröklődik. genetikailag abban különbk nbözik a hagyományos, kiinduló fajtától, hogy minden sejtjének sejtmagjában egy vagy több idegen gént g és s citoplazmájában ezekről l a génekrg nekről szintetizálódott egy vagy több t új j fehérj rjét t tartalmaz.
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN GÉN- KONSTRUKCIÓ: PROMÓTER: mrns-szint szintézis,, transzkripció elindítása virális, bakteriális promóterek leggyakrabban:karfiol mozaik vírus v 35S transzkriptumának nak szintézis zisét t irány nyító promóter TERMINÁTOR: TOR: transzkripció befejezéséé éért felel Agrobacterium tumefaciens nopalin-szintet szintetázánaknak terminátora tora MARKER GÉN: G szelekciós markergének (antibiotikum rezisztencia gén g n (kanamicin( kanamicin, foszfinotricin, higromicin) v. gyomirtószerrel szembeni ellenáll llást kódolk doló gének) riporter gének g (β-gl( glükuronidáz enzim génje) g
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN A transzgénikus nikus növények n nyek csoportosítása sa Első generáci ciós s GM növényekn nyek Cél: mg-i i termelés, az agrotechnika segítése Konkrét t cél: c - biotikus stressz rezisztencia kial. - abiotikus stressz rezisztencia kial. gyapot, szója, repce, kukorica
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN A transzgénikus nikus növények n nyek csoportosítása sa Második generáci ciós s GM növényeknyek Cél: speciális minőség g előáll llítása - élelmiszeripari igények - fogyasztói i igények Konkrét t cél: c - anyagcsere megváltoztat ltoztatása - növekedés s megváltoztat ltoztatása - fejlődés s megváltoztat ltoztatása paradicsom, burgonya, repce
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN A transzgénikus nikus növények n nyek csoportosítása sa Harmadik generáci ciós s GM növényeknyek Cél: bioreaktor típusú növények nyek előáll llítása Ide tartoznak még: m specifikus promóterrel rendelkező növények nyek GM banán n (fogyasztható vakcina)
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Az első piacra került transzgénikus nikus növény: n ny: Flavr-Savr paradicsom (Calgene, USA)
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN A GM fajták k térht rhódítása USA, Argentína, na, Kanada, Brazília, KínaK szója (2001-46% 46%-33 millió ha) kukorica (2000-7% 7%-10 millió ha) 99% gyomirtóval és kártevőkkel szembeni rezisztencia (méreganyagok eá,, gyomirtó szer lebontása) millió ha 80 70 60 50 40 30 20 10 0 70 58,7 52,6 39,9 44,2 27,8 11 1,7 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN A genetikailag módosm dosított szervezeteket tartalmazó,, vagy azok felhasználásával készülő élelmiszerek kérdk rdése azonban aggodalmat váltott v ki világszerte: környezetvédelmi aggályok etikai aggályok a rövid r és s hosszú távú egészs szségkárosító hatások esetleges veszélye Emiatt: ezen termékek előáll llítása és s forgalmazása példp ldátlanul szigorú jogi szabályoz lyozás s alá esik az Európai Unióban, így hazánkban is törvény kötelezi k az élelmiszer-előállítókat a genetikailag módosm dosított komponens mennyiségének nek feltüntet ntetésére, amennyiben az egy küszk szöbértéket meghalad (A jelölési kötelezettsk telezettség g az Európai Uniós s előírásoknak megfelelően en 0,9%, vagy annál magasabb GMO-tartalom esetén n kötelezk telező.) a jelölési kötelezettsk telezettség g betartásának, és s az ellenőrz rzés s végrehajthatv grehajthatóságának érdekében megfelelő kvantitatív v (mennyiségi meghatároz rozás) és s kvalitatív v (azonosítás) s) vizsgálatok kidolgozására van szüks kség