Dr. Vadász Gábor ny. aneszteziológus-sebész orvos előadása Videó: http://youtu.be/3rzflhinjds
AZ EUTANÁZIÁRÓL Ember vigyázz, figyeld meg jól világod, ez volt a múlt, emez a vad jelen. És mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen. (Radnóti Miklós)
Az Ószövetség a mediterrán térség korai kultúráinak sokszínű összefoglalása Mózes I. könyve, 1. 26. És mondá Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra. 27. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt:. Az ember gondolkodik, erkölcse van, jogrendet hozott létre és folytonosan küzd jogai kibővítésért, megtartásáért.
Mózes I. könyve, 3. 4. Mondá a kígyó 5. Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon, ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek, mint az Isten(ek): jónak és gonosznak tudói. 22. És mondá az Úr Isten: Imé az ember olyanná lett, mint mi közülünk egy, jót és gonoszt tudván. Az orvos tépelődik, és keresi a jó választ az új idők új kérdéseire.
AZ EMBER ÉS A HALÁL A halálfélelem és a halálvágy egyaránt az eutanázia modern gondolatköréhez és mai gyakorlatához vezetett. A halálfélelemhez énkép és tudat kell. A zebra az oroszlántól fél, nem a haláltól. A mai ember halálképét a médiumok megváltoztatták, a halálosztó hősök és csodatevő orvosok uralják a képernyőket.
AZ A FIATAL LESZ ORVOS, AKI SZÁMÁRA AZ ÉRTELMETLEN ÉS KORAI HALÁL ELFOGADHATATLAN. A BETEGEK MEGGYÓGYÍTÁSA ÖRÖMÖT OKOZÓ ERŐPRÓBA. JELSZAVA: AKI EGY ÉLETET MEGMENT, AZ AZ EGÉSZ VILÁGOT MENTI MEG. AZ ORVOSOKNAK INNÉT KÉNE ELJUTNIUK AZ EUTANÁZIA SZÜKSÉGESSÉGÉNEK AZ ELFOGADÁSÁIG.
AZ EUTANÁZIA A MODERN, DEMOKRATIKUS, SZEKULARIZÁLT, POLGÁRI ÉS ÖREGEDŐ TÁRSADALMAKNAK AZ EGYIK LEGJELENTŐSEBB ETKAI ÉS JOGI KÉRDÉSÉVÉ VÁLT A HUSZADIK SZÁZADBAN, MELYRE AZ EGYÉRTELMŰ VÁLASZ MÉG MA SEM ISMERT.
A FÁJDALALOM A TEST, A SZENVEDÉS A LÉLEK KÍNJA MA MÁR A FÁJDALOM A TARTÓS HATÁSÚ, BŐRÖN ÁT IS FELSZÍVÓDÓ SZEREKKEL SOKKAL JOBBAN CSILLAPÍTHATÓ, MINT NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT. A KISZOLGÁLTATOTTSÁG ÉS A BETEGSÉG KÖVETKEZTÉBEN AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELVESZTÉSE AZ A KÍN, AMITŐL LEGINKÁBB FÉLNEK AZ EUTANÁZIA GONDOLATKÖRÉIG ELJUTÓK.
Sok kérdéskörben ideológiák kívánják megszabni a szabad emberek cselekvéseinek határait, ami ellenkezik a demokratikus gondolkodással. Köreinkben, többek között a születésszabályozás és az eutanázia kérdései kerültek célkeresztjükbe.
A betegség okozta szenvedés, nem lehet az eszköze egy transzcendens célnak pl. a bűnbocsánatnak, vagy az üdvözülésnek. Erre a célra hivatkozva gátat vetni a szenvedés szükséges mértékű csillapításának, megbocsáthatatlan bűn.
Az eutanázia kérdéskörében nehéz állástfoglalni, mert gyakran ütköznek a betegágy melletti észlelések és elvárások, a jog és az orvosetika szabályaival, valamint a beteg mellett az ügy főszereplőjévé vált orvos erkölcsi meggyőződésével és a törvényszabta teendőivel.
A szakmai véleményektől elvárható, hogy tényalapúak legyenek, de az eutanázia területen a szubjektivitás hangsúlyozottan jelen van. Ezt jól tükrözték a 2013 év közepén, az aktív eutanáziára rákérdező népi kezdeményezésre az orvos szervezetek vezetőinek és magukat az orvosok véleményének ismerőiként meghatározók heves és megalapozatlan megnyilvánulásai.
Az Ószövetségi szövegeknek a monoteizmus mellett a nagy filozófiai ötlete volt a tiszta különválasztás: világosság és sötétség, föld és minőségek megteremtése, az el- és tenger. Ez a tiszta fogalmakra való törekvés ma is meghatározója és módszere az európai gyökerű gondolkodásnak.
AZ EUTANÁZIA ELVÉT ÉS GYAKORLATÁT ILYEN GONDOLATRENDSZERBEN, ÚGY VÉLEM, NEM TUDJA KEZELNI SEM AZ ORVOS, SEM A JOGÁSZ, SEM AZ ETIKUS.
Az ázsiai gondolkozásra jellemző az és és-nek, a vagy vagy-nak, a lehetségesnek, a harmadik fajta megoldásnak is az elfogadása. Talán ezzel a megközelítési móddal inkább eligazodhatunk az eutanázia kérdéskörének számtalan buktatója között.
Az eutanázia törvényi szabályozásánál figyelembe vehető szempontok, 1. De mikor szorgalmazva kérdezék Őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ. (Jn. 8,7).
Az eutanázia törvényi szabályozásánál figyelembe vehető szempontok, 2. Az idézett történet az aequitas-t, a méltányosságot, mint jogértelmezési alapelvet demonstrálja, ami akár a törvény betűjével szemben is érvényesítendő igazságosságot volt hivatott jelölni. A summum jus summa injuria, vagyis a legteljesebb mértékben érvényre juttatott jog vezet a legnagyobb mértékű jogtalansághoz.
Az eutanázia törvényi szabályozásánál figyelembe vehető szempontok, 3. Csak az előzőekben bemutatott jogelvek figyelembevételével szerkesztett és széles körben megtárgyalt egészségügyi törvény lesz elfogadható és alkalmazható az orvosok és az egészségügyi személyzet számára. Hazánkban a az imádott totem.
Az a jó jog, ami erkölcsileg megalapozott, ami erkölcstelen az jogellenes. Úgy tűnik, hogy a 20.-21. században a gyorsan változó erkölcsi értékrendet és a tudomány új megállapításait a jog nem képes a megfelelő ütemben követni.
Az eutanázia nem jogi kategória. Filó:...az eutanázia fogalomkörébe esik az orvos minden szándékos cselekménye, mellyel foglalkozása körében a beteg életét, annak kifejezett, vagy vélelmezett beleegyezésével kioltja, vagy megrövidíti. Élő:...az eutanázia során az egyik ember, szenvedő embertársa kérelmére és érdekében, kegyelemből és szándékosan, tevéssel, vagy mulasztással kioltja annak életét.
ELLENTMONDÁS AZ EGÉSSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY ÉS A MOK ETIKAI KÓDEXE KÖZÖTT MOK 1998. Az eutanázia az orvosnak foglalkozása körében megvalósított szándékos tevékenysége, mely a gyógyíthatatlan beteg halálára irányul, a beteg kérésére. Az aktív eutanázia esetén tevőleges, a passzív eutanázia esetén mulasztással megvalósuló magatartásról van szó. Mindkettőt elutasították.
MOK 2011. Az orvos gyógyításra és a beteg szenvedésének enyhítésére tett esküt és kapott felhatalmazást és nem arra, hogy más ember életét kioltsa. Az ember életének kioltását célzó tevékenység mind az orvosi hivatással, mind az orvosi etikával összeegyeztethetetlen, egyben kirívóan súlyos etikai vétség.
Mekkora a társadalmi jelentősége ennek a kérdésnek?