ATTAC Mobilitási Eszköztár városok számára

ATTAC Mobilitási Eszköztár városok számára Új irány a közösségi közlekedésben www.attacproject.eu Gyakorlati és szakpolitikai ajánlások közlekedési szakemberek számára 2014. március A projekt a Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program keretében valósult meg az Európai Unió támogatásával

Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 1.1. A Mobilitási Eszköztár célja 1.2. A Mobilitási Eszköztár felépítése 1.3. A Mobilitási Eszköztár témakörei 1.4. A Mobilitási Eszköztár mint ingyenes online eszköz 2. Mobilitási Eszköztár amire építkeztünk 2.1. Helyi érintettek aktív bevonása ATTAC Mobilitási Fórumok 2.2. ATTAC Jó gyakorlatokat összesítő jelentés 2.3. Fenntartható Városi Mobilitási Tervek az ATTAC-városokban 2.3.1. Maribor SUMP mint jó gyakorlat 2.3.2. Thesszaloniki SUMP mint jó gyakorlat 2.4. Az ATTAC-projekt keretében, az ATTAC-városokban megvalósított tesztprojektek 2.5. Szemléletformáló ATTAC-kampányok a 2012-es és a 2013-as Európai Mobilitási Hetek során 3. Az ATTAC Mobilitási Eszköztár ajánlásai Rövidítések listája: ATTAC Vonzó városi közlekedés az elérhetőbb városokért DRT Igényvezérelt közlekedés EMW Európai Mobilitási Hét FTS Rugalmas Közlekedési Rendszer ICT Info - kommunikációs technológia JBP Jó gyakorlatok összesítése MT Mobilitási Eszköztár MF Mobilitási Fórum NGO civil szervezet PT Közösségi Közlekedés RTPI Valós idejű utastájékoztatás SUMP Fenntartható Városi Mobilitás Terv SEE Délkelet - Európa TF munkacsoport A Miskolc Holding Zrt, az ATTAC projekt vezető partnere felel a kiadvány teljes tartalmáért, mely nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

1. Bevezetés Az ATTAC Mobilitási Eszköztár a városi közösségi közlekedési rendszerek fenntartható fejlesztéséhez szükséges reformok foganatosításához nyújt gyakorlati és politikai ajánlásokat, az ATTAC projekt során összegyűjtött tapasztalatok alapján. 1.1 A Mobilitási Eszköztár célja A Mobilitási Eszköztár fő célja, hogy a városi mobilitás témakörével foglalkozó európai szakemberek tervezés- és döntéstámogató eszközéül szolgáljon, különös hangsúlyt fektetve az Európai Unió által támogatott Fenntartható Városi Mobilitási Tervek (továbbiakban SUMP ) módszertan használatára. Ezen túlmenően, a Mobilitási Eszköztár további célként, jövőbeli helyi közösségi közlekedési beruházások előkészítését hivatott támogatni. 1.2 A Mobilitási Eszköztár felépítése Az alábbi ábra a Mobilitási Eszköztár (továbbiakban MT) alapelgondolását ábrázolja. Az MT szerkezete az európai SUMP módszertan főbb fázisaira épül. A lenti ábra jól mutatja, hogy az eszköztár tulajdonképpen egy kidolgozott SUMP felépítését tükrözi, a részelemek és a tevékenységek hierarchiáját figyelembe véve. ATTAC Mobilitási Eszköztár struktúrája A Mobilitási Eszköztár szerkezete hét szakaszra oszlik: jövőkép, fő cél definiálása, érintettek bevonása, taktikai lépések megtervezése, célkitűzések meghatározása, intézkedések kidolgozása és az eredmények nyomon követése. Ezek a szorosan összefüggő, egymásra épülő szakaszok három tervezési szintre oszthatók a tervezési idő szerint: stratégiai tervezés (jövőkép és fő cél meghatározása) hosszú távú tervezés, 10 25 év; taktikai tervezés (érintettek bevonása, alkalmazandó eszközök és stratégiák meghatározása) középtávú tervezés, 5 10 év; operatív tervezés (célkitűzések, intézkedések meghatározása és eredmények nyomon követése) rövid távú tervezés, napi szintű tervezéstől 5 éves időtartamig. A stratégiai szintű gazdasági, társadalmi és környezeti/egészségi tényezőkön alapuló célmeghatározás a városok közlekedésfejlesztésének általános célját testesíti meg. Mivel mindezeknek a céloknak a megvalósítására korlátozottan állnak rendelkezésre erőforrások, ezért a taktikai szint érintettjei döntenek a prioritásokról, melyek alapján ún. SMART célkitűzéseket és intézkedéseket lehet felállítani. 1.3 A Mobilitási Eszköztár témakörei Az eszköztár a közlekedéspolitikát alakító döntéshozók számára releváns tématerületeket kezel. Az ATTAC által meghatározott horizontális szempontok, nevezetesen a szervezeti, pénzügyi és technológiai, fenntarthatósági és átültethetőségi szempontok alapján a témák kölcsönösen összekapcsolódnak. 3

A SUMP-ok kidolgozása során nyert tapasztalatok szerint a leghatékonyabb stratégia az, ha a különböző mobilitási formák területén szükséges intézkedések meghatározását külön kezeljük. Ez alapján, az MT a közlekedéssel kapcsolatos kihívásokat az alábbi öt csoportban vizsgálja: gyalogos közlekedés kerékpáros közlekedés közösségi közlekedés személy- és tehergépkocsival történő közlekedés és tervezés. A Mobilitási Eszköztár ezen túlmenően, az ATTAC fő tématerületeihez igazodva, a következő témakörökben fogalmaz meg ajánlásokat: rugalmas/igényvezérelt közlekedési megoldások; integrált, elektronikus jegyrendszerek; intelligens utastájékoztatás. 1.4 Az ATTAC Mobilitási Eszköztár mint ingyenes online eszköz Mivel a Mobilitási Eszköztár, a gyakorlati és szakpolitikai ajánlások mellett gyakorlatilag az ajánlások alapját képező valamennyi, az ATTAC projekt során kidolgozott kimenetet függelékként tartalmazza, az egyszerűbb kezelhetőség, és átláthatóság érdekében az ATTAC projekt hivatalos honlapja mellett egy további ATTAC honlap kialakítására is sor került. Ez a honlap kizárólag az ATTAC projekt legfőbb nemzetközi kimenetét, a Mobilitási Eszköztárat mutatja be. Az angol nyelvű ATTAC Mobilitási Eszköztár honlapja az ATTAC projekt hivatalos honlapjáról (www. attacproject.eu) is elérhető. ATTAC Mobilitási Eszköztár honlapja A honlap úgy került kialakításra, hogy lehetőség legyen külön-külön megtekinteni a tervezési szintenkénti, a Mobilitási Eszköztár öt csoportja szerinti, illetve az ATTAC-munkacsoportok tematikus területeire vonatkozó ajánlásokat, vagyis van mód az ajánlásokat a felhasználó igényeinek megfelelő módon szűrni. 4

2. A Mobilitási Eszköztár inputjai Az ATTAC Mobilitási Eszköztár a 3 éves projekt legfőbb nemzetközi szintűkimenete, amely a főbb projekt kimenetek eredményeit integrálja. ATTAC munkaprogram 5

2.1 Helyi érintettek aktív bevonása ATTAC helyi Mobilitási Fórumok Az ATTAC Partnerség a városi közösségi közlekedés területén szükséges jövőbeli fejlesztések/befektetések tervezését és előkészítését fogalmazta meg küldetéseként. A projekt konzorcium azonban időben felismerte, hogy a küldetés elérése érdekében már a projektmegvalósítás kezdeti szakaszától szükséges a releváns helyi érintettek bevonása, egy teljesen integrált megközelítésben. Az alulról felfelé haladó szemlélet biztosítása, illetve a helyi érintettek tényleges elkötelezettségének elérése érdekében a projektmegvalósítás első szakaszában kidolgozásra került az érintettek bevonására vonatkozó módszertan. A dokumentum célja a projektpartnerek egységes támogatása, amely hatékony segítséget nyújtott a helyi érdekeltekkel történt egyeztetések, az ún. Mobilitási Fórumok előkészítéséhez, lebonyolításához. Az érintettek bevonására vonatkozó módszertan alapján, a projekt futamideje alatt minden egyes partnernek 6 mobilitási fórumot kellett szerveznie, a fórumok közötti időszakban pedig a projekt partnerek e-mailen keresztül tartották a kapcsolatot a helyi érintettekkel. Ez a folyamat lehetővé tette, hogy a partnerek az egyes közlekedési problémák feltérképezése, valamint a megfelelő megoldások meghatározása során speciális, helyi szintű tudásra és tapasztalatokra építsenek. A helyi Mobilitási Fórumok szervezése jó gyakorlatnak bizonyult, ennek köszönhetően számos projektpartner úgy döntött, hogy a projekt lezárását követően is folytatja az ATTAC keretében megalakított Mobilitási Fórumok koordinációját. 6 ATTAC Mobilitási Fórumok az ATTAC városokban

2.2 ATTAC Jó gyakorlatokat összesítő jelentés Az ATTAC Jó gyakorlatokat összesítő (továbbiakban JBP) jelentés Európa fejlettebb területein hatékonynak bizonyult közösségi közlekedési megoldásokat bemutató és elemző tanulmány. A JBP jelentés összesen 18, a projekt három fő tématerületéhez kapcsolódó jó gyakorlatot tartalmaz. ATTAC munkacsoportokban vizsgált jó gyakorlatok listája Az ATTAC-munkacsoportok által végzett kutatások célja az volt, hogy megvizsgálják a kiválasztott közösségi közlekedési eszközök/szolgáltatások eltérő helyi környezetben való alkalmazhatóságát, illetve feltárják a jó gyakorlatok közös jellemzőit. Így a tanulmány az egyes jó gyakorlatok vizsgálata, valamint az ATTAC-tanulmányutak során levont következtetések tárgyalása mellett, a munkacsoportok eredményeinek összehasonlító elemzését is magában foglalja. Az összehasonlító elemzés kimutatta, hogy a sikeresen működő közösségi közlekedési szolgáltatások legfőbb sikertényezői az alábbiak: erős politikai támogatás biztos és hosszú távú finanszírozás közösségi közlekedés várostervezési prioritásként való kezelése felelősségi körök egyértelmű meghatározása a témához kapcsolódó jó gyakorlatok vizsgálata, és a gyakorlatok megvalósításához, ill. működtetéséhez kapcsolódó tapasztalatok felhasználása a bevezetés megtervezése során lépésről-lépésre történő megközelítés Végül fontos megemlíteni, hogy a JBP-jelentés eredményeire alapozva lehetőség nyílt az ATTAC-tesztprojektek folyamatban lévő tervezésének finomhangolására. 7

2.3 Fenntartható Városi Mobilitási Tervek az ATTAC-városokban A hagyományos, felülről lefelé irányuló tervezési gyakorlatot fenntartható folyamatokkal felváltó, Európa számos városában hatékonyan alkalmazott SUMP módszertan alkotja az ATTAC Mobilitási Eszköztár gerincét. A SUMP a helyi lakosok és vállalkozások mobilitási igényeire építő tervezési módszertan, melynek alapvető célja az életminőség javítása. A módszertan korábban kifejlesztett tervezési gyakorlatokra épül, kiemelt figyelmet szentelve az integráció, a részvétel, és az értékelés alapelveinek. Mirjam Lindenau, Rupprecht Consult, ATTAC Ministeriális Konferencia, 2013. november Az ATTAC keretében, az Európai Bizottság által támogatott SUMP és a projektpartnerek által kidolgozott 2 további módszertanra építve, 8 Fenntartható Mobilitási Terv kidolgozására került sor. 2.3.1 Maribor SUMP mint ATTAC jó gyakorlat Az ATTAC keretében kidolgozott mobilitási terv mérföldkövei a SUMP módszertanra építve az alábbiak voltak: alapos előkészítés (fenntartható mobilitás elveinek megismerése és felvállalása, időbeli ütemezés meghatározása, az érintettek bevonása, a mobilitási helyzet elemzése és forgatókönyvek kidolgozása), célmeghatározás (átfogó jövőkép, prioritást élvező tevékenységek, mérhető célok, intézkedéscsomagok meghatározása) és a stratégia kidolgozása (felelősségi körök meghatározása és források hozzárendelése, az eredmények nyomon követésének és értékelésének megtervezése, stratégia jóváhagyása). Városi közlekedés Maribor Az előkészítési fázis keretében sor került a közlekedési szektoron belül a főbb kihívások, lehetőségek és Maribor város átfogó jövőképének meghatározására. A helyi mobilitási helyzet elemzése rámutatott néhány, a szlovén Stájerország fővárosa előtt álló összetett kulcsproblémára. Ez alapján a következő kihívások képezik Maribor új városi közlekedési stratégiájának alapját: az autó mint egyetlen választható lehetőség a városban történő közlekedésre csökkenő életminőség a városban Maribor lakosainak romló egészségi állapota stratégiai tervezés hiánya A város önkormányzatának korábbi intézkedései is a fenntarthatóbb utazási módok biztosítását célozták, de a figyelem középpontjában a közúti infrastruktúra fejlesztése állt. A Maribori Egyetem és az önkormányzat együttműködésével kidolgozott tervben számos lehetőséget feltártak, amelyek révén a maribori életkörülmények jelentősen javulhatnak. Ezek a következők: a gyalogos és a kerékpáros közlekedés nyújtotta előnyök kihasználása a közlekedési rendszer hatékonyságának fejlesztése a korszerű buszközlekedés és a meglévő vasúti rendszerekben rejlő lehetőségek kihasználása valamint a rendelkezésre álló tudásnak, tapasztalatnak és finanszírozási források felhasználásával integrált közlekedéstervezés bevezetése. 8

A tervezők szerint a feltárt lehetőségekre épülő, egymást kiegészítő stratégiai területek célkitűzéseinek teljesítésével Maribor a következő években elérheti a közlekedési ágazatban intelligensen szervezett városról alkotott jövőképet. A stratégiai területeken meghatározott intézkedések kiegészítik egymást és kapcsolódnak egymáshoz, valamint mindegyikük mérhető, pénzügyi szempontból ésszerű, társadalmilag hasznos eredmények elérésére irányul. Stratégiai pillérek Maribor SUMP 2.3.2 Thesszaloniki SUMP mint ATTAC jó gyakorlat A Thesszaloniki fenntartható közlekedésfejlesztési terve a térség valamennyi sajátosságát, valamint az érintettek és a végfelhasználók igényeit is figyelembe veszi. A SUMP tervezési folyamat innovatív eleme, hogy valamennyi érintett aktívan részt vesz a terv kidolgozásában, különösen a helyi hatóságok és döntéshozók. E célból a ThePTA Thesszaloniki Közösségi Közlekedési Hatóság igazgatósági testülete kiegészült az önkormányzatokkal, politikai döntéshozókkal, különböző civil szervezettel, és megalakult Thesszaloniki Mobilitási Fóruma. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, ezért a projekt befejezését követően a Mobilitási Fórum tagjai egy közös nyilatkozatot fognak aláírni, amiben kinyilvánítják, hogy az elkövetkezendő évtizedben közösen lépnek fel a nagyváros mobilitásának fenntartható fejlesztése érdekében, amely előnyös a használók és a környezet számára is hozzájárul a város és elővárosainak a kiegyensúlyozott, a lehető legjobb módon történő fejlesztéséhez maximális gazdasági hatékonysággal támogatja a helyi gazdaságot és munkahelyteremtést, erősíti a szociális kohéziót és növeli Thesszaloniki versenyképességét Európában és a világon is. Az ATTAC projekt támogatásával elkészített Thesszaloniki SUMP a következő tizenkét mobilitási intézkedés csomagot foglalja magába: 1. intelligens és integrált jegyrendszer, valamint integrált fizetési rendszer bevezetése 2. gyors buszhálózatok kiépítése, buszok elsőbbségének biztosítása a közlekedési lámpáknál 3. a személyautók használatának mérséklésére és a fenntartható közlekedési módok (közösségi közlekedés, kerékpáros közlekedés, gyalogos közlekedés) használatának népszerűsítésére irányuló, szemléletformáló kampányok szervezése 4. villamos- és metróközlekedés alapjainak a megteremtése (új finanszírozási módok feltárása, buszok útvonalának átszervezése és ehhez kapcsolódóan városregeneráció) 5. a metró, a villamos és a busz közötti intermodalitás biztosítása 6. tengeri közlekedési rendszer kiépítése a Thermaikosz-öbölben 7. rugalmas/igény szerinti közlekedési rendszerek bevezetése, a taxisszolgáltatások integrálásával 8. integrált parkolási rendszer kialakítása ( Parkolj és utazz!, ellenőrzött utcai parkolási rendszer, személygépkocsi-használattól elrettentő és bevételnövelő parkolási díjak alkalmazása) 9. sétálóutcák számának bővítése és közterek regenerációja 10. kerékpárutak kialakítása és azok számára prioritás biztosítása 11. kerékpármegosztás rendszerének kiépítése (városi tulajdonban lévő kerékpárok) 12. dugódíj bevezetése és a városba való behajtások kontrollja. 9

Mindezek az intézkedések a Mobilitási Fórum valamennyi tagjának részvételével lezajlott konzultációs folyamat eredményeképpen kerültek meghatározásra. ThePTA a SUMP kidolgozása kapcsán összegyűjtött tapasztalataira építve, az alábbi ajánlásokat határozta meg a SUMP módszertan kiegészítéseként: intézményi struktúra felmérésének beépítése a tervezési folyamatba, és a különféle módozatok jobb koordinációjára és integrációjára vonatkozó javaslatok, felelősségi körök közötti átfedések elkerülése, az összes módozatot (közösségi közlekedés és közúti felügyelet/irányítás) felügyelő integrált közlekedési hatóság létrehozásának elősegítése fenntartható mobilitási módozatok (közösségi közlekedés, kerékpáros közlekedés) népszerűsítésére irányuló kampányok, beleértve a szemléletformálással kapcsolatos rendezvényeket és a marketingkutatást a fenntartható mobilitást és az intermodalitást érintő átfogó IKT-alkalmazások bevezetése. Büszkék vagyunk, hogy az ATTAC-projektnek köszönhetően Görögországban elsőként alkalmaztuk az integrált közlekedéstervezés módszertanát Thesszaloniki Fenntartható Mobilitási Tervének kidolgozása során. Manos Vougioukas ATTAC projektmenedzser, ThePTA 10 12 intézkedés Thesszaloniki SUMP

2.4 Az ATTAC-projekt keretében, az ATTAC-városokban megvalósított tesztprojektek Az ATTAC project keretében hét tesztprojektre, illetve esettanulmány készítésére került sor az alábbi három területen: 1) rugalmas közösségi közlekedési szolgáltatások; 2) integrált jegy-/okos kártya rendszerek; 3) intelligens utastájékoztatás. A partnerség által közösen meghatározott városi közösségi közlekedési megoldások mindhárom témakörben tesztelésre kerültek, amely során a partnerek egy-egy eszköz/szolgáltatás bevezethetőségét vizsgálták eltérő helyi környezetben. Miskolc A Miskolci DRT (igényvezérelt közlekedés) tesztprojekt célja az utasok igényvezérelt közösségi közlekedési szolgáltatások iránti használati hajlandóságának vizsgálata, valamint a rendszer gazdasági és üzemeltetési körülményeinek elemzése volt. A projekt sikerességét leginkább az új ZOO járat eredményei, és annak a tesztprojekten túli továbbüzemeltetése bizonyítja. A kísérleti projekt kezdeti nehézségeiből tanulva, sikerült egy olyan viszonylatot teremteni Miskolcon, amelyről elmondható, hogy eltartja önmagát. ZOO járat Miskolcon ZOO járat menetrendje Az emberek néha nehezebben alkalmazkodnak az újdonságokhoz. De, ha elsőre látják, hogy egy új rendszer értük készül, illetve hogy a mobilitásra, takarékosságra és nagyobb hatékonyságra való törekvés végül jobb szolgáltatási színvonalat eredményez számukra, hamar elfogadják azt. Az ATTAC tesztprojekt során kiderült, a helyi érintettek, és legfőképpen az utazóközönség megfelelő tájékoztatására odafigyelve, az igény szerinti közlekedési rendszer (DRT) a miskolci utasok számára előnyös, élvezhető, ezzel pedig elfogadható. A DRT rendszerben üzemeltetett ZOO buszjárattal többet ad az MVK Zrt., Miskolc egyik látványosságát, a Vadasparkot tettük elérhetővé a közösségi közlekedésben részt vevők számára, az ATTAC projekt támogatásával. A járat közlekedési ideje, számossága és mérete az utazási igényekhez igazodik, ezzel optimalizálva a költségeket és a bevételeket. A fejlődő világ városaiban a mobilitás problémája sajátos kihívás, hiszen a közlekedés annál rosszabb, minél gazdagabb egy társadalom. De a mobilitás nem csupán pénzügyi és technikai kihívás, hanem egyenlőség és egyenjogúság kérdése is. Ezért jó válasz a közlekedés kihívásaira a DRT rendszer, ezen belül a miskolci ZOO járat. Devecz Miklós, vezérigazgató, MVK Zrt. 11

Marche A Marche régióban lefolytatott ATTAC tesztprojekt keretében átfogó tanulmány készült egy integrált jegyrendszer regionális szintű bevezethetőségéről. Első lépésként, Marche egy innovatív geomarketing eszköz segítségével elemezte az eltérő szolgáltatások integrálásának lehetőségét annak érdekében, hogy megbecsüljék a szolgáltatás iránti potenciális keresletet és a szükséges regionális szintű mobilitási kínálatot. Tekintettel arra, hogy Marche egy policentrikus, diffúz városszerkezetű régió (sok közepes-/kisméretű város, központként funkcionáló nagyváros hiánya), a felmérési eredmények térképen való megjelenítése különösen nagy segítséget nyújtott. Marche régióban végzett ATTAC felmérés eredményének megjelenítése geomarketing térképen Nagyvárad Nagyváradon a helyi közösségi közlekedési vállalat az ATTAC keretében rugalmas tarifarendszert vezetett be, és tesztelt elektronikus jegyrendszer segítségével. A rendszer használati elemzésének pozitív eredményeire alapozva, az OTL Oradea Transport Local SA (a nagyváradi közlekedési vállalat) felajánlotta a rendszerhez való csatlakozás lehetőségét a Nagyvárad térségében működő közösségi közlekedési vállalatoknak. Burgasz Elektronikus jegyellenőrzés, Nagyvárad Burgasz önkormányzatának feladata a Miskolcon sikeresnek bizonyult, igényvezérelt közösségi közlekedési szolgáltatás helyi bevezethetőségét vizsgáló tanulmány készítése volt, melyet a miskolci partnerekkel és a helyi utazóközönséggel szoros együttműködésben végeztek. Erre kiváló példa, hogy a burgaszi közösségi közlekedés fejlesztése érdekében tett lakossági javaslatokat a város egyik központi helyszínén kihelyezett térképen gyűjtötték össze a 2013-as Európai Mobilitási Hét keretében szervezett ATTAC szemléletformáló kampány során. ATTAC kampány a 2013-as Európai Mobilitási Hét keretében, Burgasz 12 Az ATTAC-tesztprojekt eredményeként olyan potenciális területek kerültek meghatározásra, amelyek jelenleg a burgaszi közösségi közlekedési szolgáltatás szempontjából lefedetlenek, és ahol igényvezérelt szolgáltatások bevezetésére és helyi tesztelésére nyílhat lehetőség. A burgaszi önkormányzat nyilatkozata alapján az ATTAC-tanulmány eredményei a jövőbeni helyi fejlesztési tervek integrált részét fogják képezni.

Maribor Mariborban, az ATTAC-tesztprojekt során elsőként egy kétoldalas LCD-kijelző kihelyezésére került sor a város egyik legforgalmasabb, központi buszmegállójában. Ezt követően 15 buszt nyomkövető berendezéssel szereltek fel, amelyek segítségével a buszok aktuális helyzete meghatározhatóvá vált, valamint kifejlesztésre került egy szoftver is, amely a megfelelő adatátvitel biztosítása miatt volt szükséges. LCD kijelzővel ellátott buszmegálló, Maribor A tesztprojekt során készített felmérés alapján az ATTACkezdeményezés sikeresnek bizonyult, Az újonnan felszerelt rendszer előnyeit élvező utasokkal készített interjú során kiderült, hogy 60%-uk gyakrabban közlekedne busszal, ha több megállót is felszerelnének RTPI-(valós idejű utastájékoztatás) rendszerrel. Thesszaloniki Thesszaloniki közösségi közlekedésért felelős hatóságának (továbbiakban ThePTA) feladata a burgaszi és a Marche régióban végzett tesztelési tevékenységekhez hasonlóan egy tanulmány készítése volt. Thesszalonikiben, az ATTAC-tesztprojekt keretében egy Integrált jegykezelő és okoskártya tarifarendszer bevezetésének alternatíváit vizsgálták, különös tekintettel az utasok várható reakcióira és a feltételezhető pénzügyi eredményekre. A tanulmány elkészítésére a ThePTA pályázati felhívást tett közzé, amelyre öt ajánlat érkezett be. Az érdeklődő cégek közül ketten személyesen is bemutatták az általuk elképzelt rendszert, és kifejezték a városba történő befektetési szándékukat is. A tesztprojekt végső kimenete egy elő-megvalósíthatósági tanulmány, amely a fent említett rendszer Thesszaloniki vrosában történő bevezetésével kapcsolatos, és amely bármely érdekelt fél részére elérhető. Modena Elektronikus jegyrendszer illusztrációja Modenában, a 2012-es helyi földrengést követően, az eredetileg tervezett tesztprojekt-tevékenységek módosítására volt szükség. A projekt során fő célként a földrengés sújtotta területek lakosságának, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó, hatékony közösségi közlekedési szolgáltatással való ellátását tűzték ki, különös tekintettel az ipari területeken dolgozó bejárókra (kb. 4200 munkavállaló). A projekt keretében a földrengés okozta károk miatt megváltozott mobilitási igényeket lehetőség szerint a már meglévő menetrend szerinti járatokkal próbálták kiszolgálni. Amennyiben viszont ez a túl hosszú utazási időnek, vagy a szolgáltatás teljes hiányának köszönhetően nem volt kivitelezhető, új, erre a célra kialakított járatok aktiválásával, ill. az egyéni igényeknek megfelelő ingyenes bérlettel oldották meg a rászorulók közösségi közlekedéssel való szállítását. Rugalmas közlekedési rendszer, Modena 13

2.5 Szemléletformáló ATTAC-kampányok a 2012-es és a 2013-as Európai Mobilitási Hetek során Az Európai Bizottság a 2009-es városi mobilitási intézkedési tervében mutatta be az Európai Mobilitási Hét elnevezésű kezdeményezést mint az új városi mobilitási kultúra kialakításában fontos szerepet játszó fenntartható mobilitási kampányok egyikét. Az egyhetes rendezvénysorozat során a kezdeményezésben résztvevő városok kötelezettséget vállalnak az alternatív közlekedési módok népszerűsítésére. Így, minden év szeptember 16. és 22. között, Európa számos városában lehetőség nyílik a lakosság közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés iránti fogékonyságának fokozására, ill. az átálláshoz szükséges beruházások, fejlesztések ösztönzésére. Mivel a kampány alapvető célja teljes mértékben illeszkedik az ATTAC-projekt célkitűzéseihez, ATTAC-partnerek úgy határoztak, részt vesznek a 2012-ben és 2013-ban megtartott Európai Mobilitási Hét helyi rendezvényeinek előkészítésében. Az európai kezdeményezés keretében, az ATTAC-partnerek a helyi szervezőkkel szoros együttműködésben, az autóhasználat csökkentéséhez és a közösségi közlekedés előnyeihez kapcsolódó szemléletformáló kreatív, gyermekek figyelmét is felkeltő ATTAC-kampányokat szerveztek. Az Európai Mobilitási Hét minden évben más fenntartható mobilitással kapcsolatos témára összpontosít. A 2012- es Európai Mobilitási Hét témája a Mozdulj a jó irányba volt, ami a SUMP módszertanának megismertetésére összpontosított. Az ATTAC-projekt egyik fő eredménye, hogy az ATTAC-városokban fenntartható városi mobilitási tervek készültek. Így a Mobilitási Hét kitűnő keretet biztosított, hogy az ATTAC-partnerek a tágabb helyi lakossággal is megismertessék az ATTAC-projekt keretében készülő Fenntartható Városi Mobilitási Tervek kidolgozásának folyamatát, aktuális eredményeit, lehetőséget nyújtva ezzel a tervezés további fázisaiba való bekapcsolódásra. Ezen túlmenően, a résztvevő ATTAC partnerek számos, közösségi közlekedés használatára ösztönző tevékenységet végeztek. A teljesség igénye nélkül, az ATTAC támogatásával megvalósult akciókból csak néhányat kiemelve, a projektpartnerek a helyi szervezők munkáját segítő média-megjelenéseket szerveztek, felméréseket végeztek a közösségi közlekedést rendszeresen használók körében, melyek eredményeit beépítették további ATTAC-tevékenységekbe, oktatási céllal gyermekeknek szóló versenyeket szerveztek, ill. a közösségi közlekedés előnyeiről szóló szórólapok, kisfilmek születtek. Csak egy jó példát kiemelve, a 2013-as Mobilitási Hét keretében Marche régió célja a gyerekek bevonása volt. Így, annak érdekében, hogy a fiatalabb korosztályban is tudatosítsák a fenntartható mobilitás jelentőségét, többek között figyelemfelkeltő képregényt szerkesztettek, melyet szórólapokon keresztül juttattak el a gyerekekhez. 14 Marche régió gyerekeknek szóló képregénye ATTAC szemléletformáló kampány A képregény egy varázslatos busz történetét meséli el, amely a rajta utazó gyermekeket hősökké változtatja át, és olyan világba viszi őket, ahol minden megtörténhet, az álmok valóra válnak és ahol a gyermekek sok igaz barátra lelnek. Összességében, a 2012-es és 2013-as Mobilitási Hét alatt az ATTAC-partnerek több mint 400 000 lakoshoz juttatták el a Mobilitási Hét üzenetét, és ehhez kapcsolódóan a projektben elért eredményeket, közel 200 000 eurót fordítva mobilitási szemléletformálásra, ezen belül a közösségi közlekedés népszerűsítésére.

3, Az ATTAC Mobilitási Eszköztár ajánlásai Az ajánlások elsődleges forrása az ATTAC projekt keretében elvégzett tevékenységekből leszűrt következtetések. Az eszköztár az egyes ajánlásokat minden esetben egy tömör mondatban határozza meg, amelyet a teljes megértése érdekében egy magyarázó rész is követ. Az ajánlások megvalósításához javasolt, főként ATTAC tapasztalatokon alapuló stratégiákat, célokat, intézkedéseket és eszközöket a Következtetések című szakasz mutatja be. A Példák a jó gyakorlatokra rész más projektek jó gyakorlatait mutatják be, végezetül pedig minden egyes ajánlás végén szerepel egy lista a kapcsolódó hasznos hivatkozásokról, irodalomjegyzékről és az adott ajánláshoz kapcsolódó további ATTAC ajánlásokról. Ajánlások felépítése - ATTAC Mobilitási Eszköztár Az ATTAC Mobilitási Eszköztár jelenleg mintegy 60 ajánlást tartalmaz (amely szám a projekt lezárásáig még változhat), ezek egyik fele a SUMP-hoz, másik fele pedig a 3 ATTAC munkacsoport tematikus területeihez kapcsolódik. SUMP-ajánlások és fókuszterületeik: Az ATTAC SUMP-ok kidolgozásakor bizonyosságot nyert, a legelőnyösebb megoldás az, ha a Mobilitási Eszköztárban megfogalmazott ajánlásokig a helyi szituációt jellemző közlekedési problémák mentén jutunk el. Ajánlások a kiemelkedő problémák kezelésére: Jövőkép, Célok, Érintettek bevonása, Taktikai lépések, Célkitűzések, Intézkedések, Eredmények Ajánlások a tervezési problémák kezelésére: Beruházási feltételek, Lakosság bevonása, Monitoring eszközök, Integráció Ajánlások a gyalogos és kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos problémák kezelésére: Fizikai adottságok, Közlekedési részarány, Forgalombiztonság, Monitoring Ajánlások a közösségi közlekedéssel kapcsolatos problémák kezelésére: Közlekedési részarány, közösségi közlekedéssel történő ellátottság, integráció, mozgáskorlátozottak hozzáférése, a közösségi közlekedés megítélése Ajánlás a személy- és teherforgalommal kapcsolatos problémák kezelésére: Levegő- zajszennyezés, forgalombiztonság, parkolás, közlekedési részarány, környezetbarát járművek, teherforgalom ATTAC munkacsoportok vezetői által kidolgozott ajánlások: Ajánlások a Rugalmas közösségi közlekedési megoldásokkal, Elektronikus integrált jegyrendszerrel és az Utastájékoztatással kapcsolatos nehézségek kezelésére Szakpolitikai szint, törvényi előírások, beszerzési feltételek, integráció, együttműködés/koordináció, tarifák, marketing és figyelemfelkeltés, működtetés, elérhetőség, javasolt technológiák, nemzetközi kérdések 15

Jegyzet 16

Jegyzet 17

Jegyzet 18

Új irány a közösségi közlekedésben

Maribor ATTAC városok A Délkelet-Európa Transznacionális Együttműködési Program határa E55 - európai út ( A osztályú) V, VIII, X páneurópai közlekedési folyosók A nemzetközi ATTAC-partnerség az ún. helyi ATTAC Információs Pontokon keresztül az ATTAC projekt lezárását követően is nyitott a közösségi közlekedés fenntartható fejlesztésére irányuló kezdeményezésekkel való együttműködésre, tapasztalatcserére. Amennyiben lát erre lehetőséget, kérjük, ne habozzon velünk kapcsolatba lépni az ATTAC honlapon megadott projektvezetői vagy a partnerelérhetőségek egyikén.