Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A többcélú kistérségi társulás intézménye a sátoraljaújhelyi példán keresztül Név: Sápiné Trembulyák Tünde igazgatásszervező levelező tagozat Konzulens: dr. Bodnár Norbert egyetemi tanársegéd Miskolc 2013
University of Miskolc Faculty of Law Department of Public Administration Law Final thesis The Institution of a Multipurpose Micro-region Association through the Sátoraljaújhely Example Name: Sápiné Trembulyák Tünde BA in Public Administration Management Part-time Course Tutor: dr. Bodnár Norbert assistant lecturer of university Miskolc 2013 2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A közigazgatás fejlődésének történeti áttekintése... 6 2.1. A kistérség kialakulásának története... 8 2.2. A kistérségek jelentősége... 9 2.3. A kistérség az Európai Unióban... 11 2.4. A kistérség fogalmi meghatározása... 12 2.5. Együttműködések és a társulási formák rendszerezése... 14 2.5.1. Körjegyzőség... 16 2.5.2. Hatósági igazgatási társulás... 17 2.5.3. Intézményi társulás... 18 2.5.4. Társult képviselő-testület... 20 2.6. A társulás által ellátandó feladatok... 20 2.7. A kistérségi társulások létrehozása, szervezete... 21 2.7.1. A többcélú kistérségi társulások kialakulása... 21 2.7.2. A többcélú kistérségi társulások szervezete... 25 III. Sátoraljaújhelyi Kistérség bemutatása... 26 3.1. Sátoraljaújhely elhelyezkedése, térszerkezeti jellemzői... 26 3.2. A térség általános jellemzői országos viszonylatban... 29 3.3. Sátoraljaújhely kistérségi szerepe... 30 3.4. A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása működése... 32 3.4.1. A társulás költségvetése, gazdálkodása... 33 3.4.2. A munkaszervezet működése... 35 3.4.3. A társulás keretében működő bizottságok... 36 Közoktatási Társulási Bizottság... 37 Pénzügyi Bizottság... 38 Előkészítő Bizottság... 38 3.5. A társulás tevékenységrendszere... 39 3.6. A társulás feladatainak megvalósulása a gyakorlatban... 41 3.6.1. Közoktatási feladatok ellátása... 41 Az oktatási intézmények finanszírozása a társulási formában... 42 3.6.2. Pedagógiai szakszolgáltatási feladatok ellátása... 46 3.6.3. Szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása... 47 3
Házi segítségnyújtás... 48 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás... 51 Támogató Szolgálat... 52 Családsegítő szolgáltatás... 53 Gyermekjóléti Szolgálat... 53 3.6.4. Belső ellenőrzés... 55 3.6.5. Területfejlesztés... 56 3.6.6. Mozgókönyvtári szolgáltatás... 58 IV. Összegzés... 59 IRODALOMJEGYZÉK... 62 FELHASZNÁLT IRODALOM... 64 JOGSZABÁLYOK... 66 4
I. Bevezetés Az államigazgatás minden korban meghatározó szerepet játszott, játszik és játszani fog. Akik figyelemmel kísérik a napi államigazgatásban bekövetkező változásokat, érzékelhetik, hogy a közigazgatás átalakulása minden kormány számára kiemelten fontos. Így volt ez korábban is és nem utolsó sorban a 2010-ben alakult új kormány is az igazgatási folyamatok átalakítását meghatározó fontosságúnak tartja. Ez is jelzi, hogy a közigazgatás szerepe a mindenkori kormányzati elképzelések mentén alakul, és számomra is izgalmasabbá teszi a választott témámat, a helyi igazgatásban megvalósult társulási formák vizsgálatát. Magyarország 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. Ez még inkább tág teret adott az ország versenyképességének javításában. Lehetőséget kapott hazánk is arra, hogy az unió által kiírt pályázatokon részt vegyen, részesüljön a kiírt támogatásokból. Mindezek arra késztették Magyarországot, hogy új rendszereket dolgozzanak ki, illetve a meglévőket szükség szerint alakítsák át, reformálják meg. Magyarország és az Európai Unió közti társfinanszírozás lebonyolítására a kormány létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben kiemelten kezelte a közigazgatási rendszer megreformálását. Ennek egyik meghatározó eleme volt a kistérségi társulások kialakítása. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet 1. (1) alapján a kistérség területfejlesztésistatisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. 1 A területfejlesztésistatisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. 1 A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet 1. (1) 5
Ennek ismeretében választottam szakdolgozatom témájául a kistérség jelentőségének bemutatását a sátoraljaújhelyi kistérségen keresztül. Szakdolgozatom témája a helyi igazgatásban megvalósuló, illetve megvalósult társulási formák. Természetesen az új kormányzati elképzelések 2013. január elsejétől ismételten átalakították a társulásokat, mivel ezek jelentős része már megszűnt, illetve 2013. július 30-ig működik a korábbi formában. Szakdolgozatomban arra keresném a választ, hogyan képesek a helyi önkormányzatok feladataik ellátására, a törvények által kínált lehetőségek, így a társulások révén. Vajon eredményes megoldást nyújtanak e minden tekintetben ezek a lehetőségek? A témaválasztásban fontos szerepet játszott továbbá, hogy személyes tapasztalattal rendelkezem a sátoraljaújhelyi kistérségben élő emberek mindennapi problémáiról, a térség előnyeiről, hátrányiról. Köztudott, hogy az elvándorlás, a munkanélküliség leginkább az észak-magyarországi területeket sújtja. Ehhez nagymértékben hozzájárul az infrastruktúra korszerűtlensége, a befektetések hiánya, a szolgáltatások alacsony színvonala. Ugyanakkor a térség páratlan természeti adottságokkal, ásványkincsekkel rendelkezik, melyek megfelelő kiaknázása hozzájárulhat az északi országrész fejlődéséhez. A térségben lévő önkormányzatok még időben felismerték az összefogás lehetőségét és szükségességét, mely nélkülözhetetlen az itt élő emberek boldogulásához, életszínvonalának növekedéséhez, munkahelyek teremtéséhez, a szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez. Ez a mai kormányzati folyamatok átalakításának rendszerében még izgalmasabb kérdéssé válhat. II. A közigazgatás fejlődésének történeti áttekintése A mai értelemben vett közigazgatási formáról amikor az állandó hivatalnoki rendszer hasonló ügyek intézését azonos módon, jogi szabályozottság keretében végezte - hazánkban a XVIII. század elejétől beszélhetünk. Ennek alapjait Mária Terézia és II. József államszervező tevékenységei alapozták meg, ettől az időtől ismerjük az állami 6
tisztviselők fogalmát, akik a közhivatali munkát választották életpályaként. 2 A XIX. században a helyi önkormányzatok feladatait egyrészt a vármegye, mint területi önkormányzat, másrészt a törvényhatósági jogú város látta el. A XIX. század végére a területi önkormányzatok legkisebb egységei a községek voltak. A korabeli magyar közigazgatási rendszer összhangot biztosított az önkormányzati és államigazgatási feladatok között. Az 1949-ben elfogadott Alkotmány az államhatalom egységét vallotta, és felszámolta korábbi polgári államban kialakult önkormányzati rendszert. Az Alkotmány szerint valamennyi igazgatási területen tanácsok működtek. A tanács és szerveinek működése igazodott a települések rendszeréhez, valamint az állam területi tagozódásához. A szétaprózódott települési igazgatás hamarosan bebizonyította, hogy működtetése, irányítása nehézkes. A tanácsi rendszer demokratizálását jelentette 1971-ben a járási tanácsok, majd később a járási hivatalok megszűnése. Az 1980-as években a tanácsrendszer szervezete, átalakítása felgyorsult. 1983. december 31-ével megszűntek a járási hivatalok, amely egyben a járásnak, mint állami területi egységnek a megszűnését is jelentette. A volt járások szerepét a városok vették át, az úgynevezett városkörnyéki igazgatási rendszer kialakításával egy időben. Ezen igazgatási forma a rendszerváltásig működött. A rendszerváltást követő években a piacgazdaságra való áttérés nagy feladatokat hárított a közigazgatási struktúra átalakítására, amelynek egyik legfontosabb eredménye az 1990. évi LXV. Önkormányzati Törvény( Továbbiakban: Ötv.). 3 A magyar önkormányzati rendszer kialakításával a rendszerváltás, a demokratikus jogállam egyik alapintézménye jött létre. Minden település jogosult lett saját képviselőtestületet és polgármestert választani, azaz minden település önálló önkormányzattá vált. Az önkormányzatok alkotmányos jogként kapták meg a lehetőséget községük közigazgatásának, fejlesztésének, helyi társadalmának megszervezésére. Az alkotmányos rendelkezések értelmében az önkormányzás lényegében nem más, mint a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság 2 Varga Endre: A magyar jogszolgáltatás átszervezése II. József korában. Századok, 1960. 3 1990. évi LXV. Önkormányzati Törvény 7
érdekében való gyakorlása. A hazai önkormányzatiság 1990-ben kialakított rendszere a települési autonómiát és egyenlőséget helyezte a középpontba. Az új helyzet miatt az egyes önkormányzatok terhelése eltérő volt, amely sok feszültséget generált. Az Ötv. első átfogó módosítására 1994-ben (1994.évi LXIII. tv.) került sor. A módosítás célja az volt, hogy önállóbban, eredményesebben, kevesebb belső feszültséggel működjenek az önkormányzatok. Az önkormányzati rendszer még eredményesebb működése érdekében több modernizációs törekvésre került sor. A modernizáció lényegi eleme a hatékonyság fokozása volt. Ennek egyik legcélszerűbb módja a térségi szemléletet igénylő feladatok kistérségben történő ellátása. Az alacsony lélekszámú, gazdaságilag kis teljesítőképességű települések fejlődése szempontjából alapvető feltétel, hogy a települési önkormányzatok között kialakuló együttműködés mennyire képes a jövőben megerősödni. A reform azt célozta meg, hogy a több tevékenységi területre kiterjedő, átfogó jellegű, települések közötti kooperációk intézményesített keretek között fejlődjenek, s kialakuljanak azok a szervezeti, ellátási, igazgatási egységek, amelyek a térségi tervezés és fejlesztés, a hatósági ügyintézés és közszolgálat súlyponti tényezőjévé válhatnak. A kistérségi önkormányzati feladatokat törvényben nevesített, új társulási forma, a többcélú kistérségi társulás látná el. 2.1. A kistérség kialakulásának története A kistérségi szint hazánkban csupán statisztikai és nem közigazgatási alapon került kijelölésre. A mai kistérségek alapjául a járási rendszer szolgált, amely adminisztratív, igazgatási funkciókkal bírt. Az 1950-es Tanácstörvény alapján a járásokban tanácsok működtek a megyei tanács felügyelete alatt. 1971-ben ezeket a tanácsokat járási hivatalokká alakították át. 1970 és 1984 között jól működött a járási hivatali rendszer, amely elsősorban az államigazgatási feladatok színtere volt. A tanácstörvény alapján ismertek voltak a testületeket érintő úgymond társulási formák is, mint például a közös községi tanács. 1994. január elsején lépett hatályba a Központi Statisztikai Hivatal kistérségi besorolása, mely a magyarországi településeket 138 statisztikai kistérségre osztotta. 8
A besorolás elsősorban a statisztikai adatgyűjtési szempontokat tükrözte, bár természetesen számot vetett földrajzi, gazdasági-társadalmi és közigazgatási szempontokkal is. Az egyes települések olyan kistérségekbe szerettek volna kerülni, ahol a legnagyobb lehetőséghez jutnak a különféle támogatások területén, s ezt a törekvésüket kellő intenzitással támasztották alá a különféle történelmi, gazdasági és egyéb szempontokkal. Így a kialakult kistérségi besorolást már három év múlva módosították és 150 statisztikai kistérséget alakítottak ki. Az így létrehozott rendszer 2003-ig változatlan formában létezett, majd a későbbi módosítást követően folyamatosan növekedett a kistérségek száma. 4 1.ábra Magyarország jelenlegi kistérségei 5 2.2. A kistérségek jelentősége A rendszerváltást követően a tanácsrendszert felváltotta a helyi önkormányzatiság. A magyar önkormányzati rendszer kialakításával a rendszerváltás, a demokratikus jogállam egyik alapintézménye jött létre. Az alkotmányos rendelkezések értelmében az önkormányzás lényegében nem más, mint a helyi közügyek önálló, demokratikus 4 Kovács Flórián László: A kistérségek szerepe a területfejlesztésben Területi Statisztika, 2004/5.p407-414 www.localmonitoring.eu/pub/nagyvaros.../esettanulmany_i.pdf 5 http://www.terport.hu/kistersegek/magyarorszag-kistersegei 2012-04-03 9
intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A hazai önkormányzatiság 1990-ben kialakított rendszere a települési autonómiát és egyenlőséget helyezte a középpontba. Az új helyzet miatt egyes önkormányzatok terhelése eltérő volt, amely sok feszültséget generált. Ebben a helyzetben egyre inkább a középpontba kerültek a kistérségek. Legalább három fontos tényezőre vezethető vissza a kistérségi szerep növekedése. Ezen tényezők a következők: 1990-ben alakultak meg az önkormányzatok, melyek hosszabb ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Eufória és bizonyos területeken elsősorban az infrastruktúra terén- látványos fejlődés volt tapasztalható, de mindezek mellet ott volt egy komoly probléma is. Dezintegrálódás volt megfigyelhető e területi igazgatás viszonylatában, a túlzott települési autonómiát támogató jogalkotás miatt. Kiderült, hogy a szétaprózódott önkormányzati rendszer az ellentétes érdekek miatt hossz távon nem tartható fent. A rendszerváltás után ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések. A másik ok az uniós csatlakozással függ össze, mely megerősítette a régiók létrehozásának szándékát. A csatlakozás a kistérségi együttműködésnek kiemelt jelentőséget ad, nem beszélve az intézményrendszer korszerűsítéséről. Fontos még megemlíteni, hogy a forrásoknak a közösségi követelményekkel szinkronban kell lenniük, ily módon kell azokat hasznosítani. 6 A harmadik tényező: az önkormányzatok által elsősorban területfejlesztési céllal, meghatározott célok elérése, feladatok ellátása érdekében létrehozott társulások áttekinthetetlenné váltak. Nem megfelelően szolgálták már a gazdaságosságot, az eredményességet, a hatékonyságot és szakszerűséget. Így a rendszer kezelhetetlenné vált a kormányzat számára. Az okok elsősorban a párhuzamosságok és a koordinációk hiányában voltak fellelhetőek. Bizonyos esetekben például problémát jelentettek az önkormányzatok területfejlesztési társulásai is, mivel néha megyehatárokat léptek át, tagjaik több, hasonló célú társulásnak is tagjai voltak. Ezen problémák megoldására született meg a kistérségi rendszer intézményesítése. Így a kistérségek alkalmasak lettek arra, hogy közszolgáltatásokat térségi szinten biztosítsanak. Valamint hatékony keretet teremtsenek a területfejlesztési és államigazgatási feladatok összehangolására. 10
A fent felsoroltakat figyelembe véve a kormány 2003-ban határozatot fogadott el a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban. A korszerűsítésről szóló 2198/2003. (IX.1.) kormány határozat a következő legfontosabb célokat fogalmazta meg: minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni a minőségi szolgáltatásokat; csökkenteni kell a területi és társadalmi egyenlőtlenségeket; meg kell teremteni a szükséges feltételeket az uniós források maximális kihasználása érdekében; a társadalmi erőforrások megfelelő fejlesztésének segítségével meg kell alapozni az uniós versenyképességünket; a szolgáltatások emelésére úgy kerüljön sor, hogy a gazdasági szempontok érvényesítésével lényeges mértékű többletráfordítás ne keletkezzen. A fent felsorolt célok elérése érdekében a kormányzat a következő irányokat határozta meg: a központi kormányzati feladatok lehetőségek szerinti decentralizációja; a jogilag lehatárolt kistérségi szint létrehozása; fejlesztési régiók kialakítása; az elektronikus ügyintézés bevezetése és elterjesztése. Ezek alapján a kormány közigazgatási korszerűsítési programja négy pillérre épült: 1. A közszolgáltatások és a közszolgáltatás területi rendszerének korszerűsítése (ezen belül a kistérség intézményesítése); 2. A közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése; 3. A területfejlesztés modernizálása; 4. A szolgáltató állam kiépítése, az elektronikus kormányzás megalkotása. 7 2.3. A kistérség az Európai Unióban Az Európai Unióba való belépés megkívánta a fejlődés újragondolását. Azt, hogy megújítsák a jogi szabályozást azért, hogy a térségi feladatellátás biztosított legyen. Hiszen az Európai Unió csak áttekinthető rendszereket tud fejleszteni, támogatási politikájába bekapcsolni. Az unió ugyanis alapelveiből adódóan nagy önállósággal 6 Infokommunikációs szolgáltatások demokratizmusa A kistérségi feladatellátás rendszerének e- közigazgatási /e-ügyintézési perspektívái Századvég alapítvány 2009. 18. o. 7 A kistérségek szerepe ( a Nemzeti Fejlesztési Tervben), a kistérségi programok hatékony kommunikációja http://elib.kkf.hu/edip/d_13689.pdf 2012-04-26 11
ruházza fel a tagországokat a területi közigazgatás és a települési együttműködés területén. A támogatási jogosultságok meghatározása szükségessé tette az egységes statisztikai rendszer alkalmazását. Ez a Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúráján, az ún. NUTS rendszeren nyugszik. A térségek statisztikai célú lehatárolásának az unió regionális politikája szolgáltatta. A támogatásra szoruló térségek körének meghatározásához, a támogatások hatásának méréséhez szüksége volt az egységes területi beosztásra. A NUTS- rendszer a közösségi politika szintjén a strukturális alapok 1988-as szabályozásakor jelent meg, jogi szintre emelése pedig 2003-ban történt meg. A NUTS célja a regionális statisztika összeállítása és a területi harmonizációja, amely a regionális gazdasági számítások és a közösségi felmérések alapját jelenti. A NUTS öt szintet különböztet meg, ezekből az első három szint a regionális szint. A tagországonként nagyon színes képet mutatnak megnevezésben, méretben, számban, valamint hatáskörben. Magyarországon az 1. szint maga az ország, a 2. szint a statisztikai régió, a 3. pedig a 19 megye, valamint a főváros. Az Európai Unióban a NUTS 4. szint felel meg a magyar kistérségi rendszernek. Végül a NUTS 5 a települések szintje. A kistérségi rendszert az uniós meghatározás alapján a NUTS 4-es szint jelöli. A tagállami szabályozás között azonban jelentős eltérések mutatkoznak. A kistérségi szint a legtöbb országban csak területi-statisztikai dimenzió, az önkormányzati társulások sok helyen nem jelennek meg önálló közigazgatásként. Az unió tagállamaiban a kistérségi együttműködési formák széles köre megtalálható. 2.4. A kistérség fogalmi meghatározása A kistérségek rendszere az ország egész területét átölelő rendszer. A kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérséghez 12
tartozhat. A kistérséggel, mint fogalommal sem az Alkotmányban, sem az Ötv.-ben nem találkozhatunk. Ezen fogalom meghatározása a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 8 a ( Továbbiakban: Tftv.) szerinti meghatározás alapján vált ismeretessé: kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység; egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő,egymással határos települések összessége; 9 Ezen megfogalmazást a 2011. évi CXCVIII. törvény 39. (1) a). pontjában hatályon kívül helyezték. A kistérségek a legnagyobb közigazgatási egységek, amelyek még helyi szinten is átláthatók, kezelhetők, elfogadhatók, amelyek még alkalmasak az emberi, személyes kapcsolatokra építve megvalósítani egy közösség szociális, oktatási stb. problémáit, ha biztosítanak hozzá megfelelő anyagi forrásokat. Kiemelt jelentőségét a feladatnak az is mutatja, hogy igényként jelent meg a kistérségek települései, intézményei körében az együttműködés szervezett keretek között történő megvalósítása. A helyi problémák közösek, megoldásuk legkönnyebben közösen, helyben valósítható meg. A kormányzati törekvések, és a helyi igények szerencsés találkozásán túl kiemelt jelentőségét az is jelzi a kistérségi együttműködések, intézményi társulások létrehozásának, hogy mindezek, az Európai Uniós alapelvekkel és törekvésekkel harmonizálnak. A Nemzeti Fejlesztési Terv és ezen belül a Regionális Fejlesztési Terv stratégiai célkitűzései pedig EU-s támogatásokkal kistérségi összefogás mellett lényegesen könnyebben valósulhatnak meg. A közigazgatási kistérség a legalapvetőbb gazdasági, közszolgáltatási, igazgatási kapcsolatfajtákat fogja át. A kistérség azonban nem önálló közigazgatási szint, hanem tudatosan szervezett keret a települések közötti együttműködésre, a térséget összekapcsoló feladatok teljesítésére. A többcélú kistérségi társulás létrehozásának 8 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. h) bek. 13
feltételeit, a térségi együttműködést igénylő egyes feladatokat és hatásköröket a 2004. évi CVII. Törvény tartalmazza. 10 A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2004. november 2-án elfogadta azt a javaslatot, mely lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára a szorosabb együttműködést többcélú kistérségi társulás formájában. Ezáltal biztosítottnak látszott a térségi, intézményi összefogás, az összehangolt szakmai munka, a szellemi és anyagi erőforrások koncentrálása, amely az egyik legfontosabb dolog annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb színvonalú közszolgáltatás illessen meg minden állampolgárt. A 2004. évi törvény hatályba lépésével meghatározóvá vált a magyar közigazgatás történetében. A közigazgatási rendszer széttagoltsága és koordinálatlansága, valamint az önkormányzati feladatok differenciálatlan telepítése az önkormányzatok egyenlőtlen terheléséhez vezetett. A kistérségeknek feladata a szolgáltatások területén kiegyenlítő szerep ellátása, hogy az állampolgárok közel azonos színvonalon részesülhessenek azokból a szolgáltatásokból, amelyekhez jelenleg egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán jutnak hozzá; illetve szakszerűbb, összehangoltabb és gazdaságosabb ellátás valósuljon meg. 2.5. Együttműködések és a társulási formák rendszerezése Az önkormányzati társulások az önkormányzatok olyan együttműködése, amely önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása érdekében írásban rögzített, jogszabályban meghatározott feltételek szerint működik. Az önkéntes és szabad társulás a helyi önkormányzatok alkotmányos alapjoga. Az Ötv. 1. (6) bek. c) pontja alapján a helyi önkormányzat a törvény keretei között "szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe." 11 10 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2. (1). bek. 11 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról ( Ötv.) 1. (6) bek. c) 14
Tehát a helyi önkormányzatok képviselő testületei önkéntes és szabad elhatározásból, az egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján, írásbeli megállapodással, önkormányzati, valamint államigazgatási feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására társulást hozhatnak létre. Megállapodás köthető határozott és határozatlan időre, továbbá feladat megvalósítására és feltétel teljesítésére. A társulás az önkormányzatok kapcsolatainak intézményesült módja meghatározott feladatok megoldására. Társulni mind önkormányzati, mind államigazgatási feladat, hatáskör ellátására lehet. A társulási megállapodást a polgármesterek írják alá, amikor azonban államigazgatási feladat, hatáskör társulásos ellátásáról állapodnak meg, akkor a jegyző is aláírja, miután ő a feladat, hatáskör címzettje. Az 1990. évi LXV. Törvényben ( Ötv.) nevesített társulási formák a következők: körjegyzőség, hatósági igazgatási társulás, intézményi társulás, társult képviselő-testület. A társulásoknak ezen törvényben nevesített formáin kívül más formái is lehetnek, ez nem jelent formakötöttséget, mivel a törvény szerint a társulásnak együttműködésnek más formái is lehetnek. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 12 (Továbbiakban: Ttv.) keretjelleggel rögzíti a helyi önkormányzatok 12 1997. évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 15
társulásainak alapvető szabályait, a társulási típusok tartalmi, formai kellékeit, lehetőséget teremtve a speciális együttműködési szempontoknak, illetve tág teret engedve a képviselő-testületeknek a megállapodásra. Nemcsak a települési önkormányzatok társulhatnak egymással, hanem a megyei önkormányzatok is. Társulásra lehetőség van települési és megyei önkormányzatok között is. Ezt külön megerősíti az Ötv. 6. (3) bekezdése, 13 amely szerint a megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. Az ország területén a legjellemzőbbek a község-község kapcsolatok. Elsősorban a szomszédos községek szoktak szövetkezni, különösen az olyan alapszolgáltatásokra, mint az oktatás, nevelés, egészségügyi ellátás, szociális gondoskodás. A társuló partnerek szolgáltatásonként eltérőek is lehetnek. 2.5.1. Körjegyzőség Az Ötv. társulási fejezetében szerepel a körjegyzőség is, hiszen ez is speciális társulás, mert körjegyzőség létrehozásával abban állapodnak meg a testületek, hogy közösen működtetnek polgármesteri hivatalt, illetve az azt vezető körjegyzőt közösen foglalkoztatják. Nyilvánvaló, hogy e forma is rendkívül fontos, hiszen a települések jelentős része önállóan nem képes olyan szakképzett ügyintézőket foglalkoztatni, akik ellátják az önkormányzati és az államigazgatási ügyek előkészítését, illetve végrehajtásuk szervezését. Tekintettel a polgármesteri hivatal komplex feladatkörére a körjegyzőség működtetése mind az önkormányzati, mind az államigazgatási feladatok területén elősegítheti a feladatok szakszerűbb ellátását; az anyagi erőforrások gazdaságosabb felhasználását; a tárgyi, elhelyezési, technikai feltételek jobb kihasználását; ésszerűbb munkamegosztást; 13 Ötv. 6. (3) bek. 16
mindezek által a polgárok minél színvonalasabb, gazdaságosabb kiszolgálását. A körjegyzőség, mint társulási formáció létrehozására vonatkozó jogszabályi felhatalmazása szerint az Ötv. 39. -a 14 alapján az ezer főnél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek a települések lakosságszámával arányos költségviselés mellett körjegyzőséget alakíthatnak és tarthatnak fenn. 2.5.2. Hatósági igazgatási társulás A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási ügyfajták szakszerű intézésére hozhatják létre. A hatósági igazgatási társulás feladata az egyes államigazgatási ügyfajták szakszerű intézése. Olyan államigazgatási ügyek vihetők be a társulásba, amelyekben a hatáskört gyakorló szerv (általában a jegyző) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 3. (3) bekezdésének megfogalmazása szerint 15 az ügyfél számára jogot, kötelezettséget állapíthat meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet. Ezen ügyek köre rendkívül széles és nyilvánvaló, hogy kis létszámú (2-3 fős) polgármesteri hivatalokban nem alakítható ki az a szakmailag indokolt munkamegosztás, amely lehetővé tenné, hogy egy ügyintéző legfeljebb 2-3 ügycsoporttal foglalkozzon. Egyes ügyfajtákban a kis számú előfordulás miatt nem alakul ki a megfelelő rutin sem. Ezért a szakszerű ügyintézés biztosításának egyik lehetséges megoldása a hatósági igazgatási társulás létrehozása, amely irányulhat egy ügycsoportra, de magában foglalhat többet is. A hatósági igazgatási társulás a szakmaiság színvonalának emelése mellett lehetővé teszi a rendelkezésre álló munkaerő, illetve adminisztrációs háttér hatékonyabb kihasználását is, ezáltal költségcsökkentő tényező is. A hatósági igazgatási társulás előnyei: a szakértelem biztosíthatósága; a helyettesítések rendjének ésszerűbb megszervezése; 14 Ötv. 39. 15 Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 3. (3) bek. 17
a technikai apparátus racionalizálhatósága. A képviselő-testületek a legáltalánosabban kétféle hatósági igazgatási társulásban vehetnek részt: ahol a társulás készíti elő a döntéseket, de a határozatot a jegyző helyben, maga adja ki; az előkészítés és a döntés is a társulásban történik. A társulás vezetője köteles: elkészíteni a megállapodó felek testületi előterjesztéseit, megjelenni a megállapodó partnerek testületi ülésein, s ott a feladatkörébe tartozó ügyekben megadni a szükséges felvilágosítást. A társulásban résztvevő önkormányzatok tisztségviselői összehangolják a szakigazgatási tevékenység irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos munkájukat. 2.5.3. Intézményi társulás A társulás feladata a két vagy több települést ellátó, egy vagy több intézmény közös alapítása, fejlesztése és fenntartása. Az önkormányzati rendszer kialakulása után e társulásoknak volt a legnagyobb jelentősége, hiszen a közös tanácsok megszűnése után több, közös feladat ellátását szolgáló intézmény került közös önkormányzati tulajdonba. Másrészt a kis települések jelentős részében a szolgáltatást igénybe vevők alacsony száma miatt gazdaságtalan önálló intézmények fenntartása, illetve az önállóság a szakmai színvonal rovására megy. A szabályozás szerint az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. Kétségtelen, hogy ezen társulások működése erősíti leginkább a térségi szemléletet, hiszen egyes helyeken a feladatrendszert közösen átgondolva alakították ki a települések intézményrendszerüket, sokszor egy nagyobb településre alapozva azt. 18
Az intézményi társulás életre hívásához nyújt segítséget a települési önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16 (Továbbiakban: Ttv.), amely részleteiben meghatározza a társulási megállapodások típusait és annak főbb tartalmi jegyeit. E megállapodás típusok az alábbiak: Két vagy több önkormányzat megbízási megállapodást köt egymással: ebben az esetben az egyik önkormányzat megbízza a másik önkormányzatot kötelező feladatainak ellátásával. Két vagy több önkormányzat megállapodást köthet egy intézmény fenntartására: itt egy önálló intézményt hoznak létre a társult önkormányzatok, s az intézmény székhelye a társulási megállapodásban kijelölt ún. "gesztor" önkormányzat székhelyén lesz, amely önkormányzat ellátja az intézményhez kapcsolódó igazgatási feladatok jelentős részét. Nem minden ügyben kap a gesztor önkormányzat szabad kezet, hiszen az intézményvezető megbízása, kinevezése, felmentése, valamint az intézmény költségvetésének elfogadása a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek döntési körébe tartozik. Két vagy több önkormányzat köthet megállapodást egy intézmény közös fenntartására, azonban az önkormányzatok közös döntéshozó szervet hoznak létre, amelyet társulási tanácsnak hívunk és e szerv tagjai az önkormányzatok által delegált személyek. Két vagy több önkormányzat köthet megállapodást egy intézmény közös fenntartására, s a tagok jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. Az intézményi társulások létrehozásánál a fenti megállapodás-típusok közül választhatnak az önkormányzatok, azonban a társulásokat mindig a helyi viszonyoknak megfelelően alakíthatják ki. Más típusú társulást hoznak létre ott, ahol eredetileg sem volt intézmény, mint ott, ahol például a csökkenő gyermeklétszám miatt kényszerült az önkormányzat az intézmény átszervezésére. 16 1997. évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 19
2.5.4. Társult képviselő-testület A társult képviselő-testület a települési önkormányzatok együttműködésének legátfogóbb formája, hiszen ebben az esetben az érdekeltek részben vagy egészben egyesítik költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn, és intézményeiket közösen működtetik. E kétségkívül szoros kapcsolatot több tényező indokolja. Egyrészt egyes korábbi közös tanácsok jó működése mellett az érintett települések lakossága is olyan kapcsolatot alakított ki, amely a korábbi közös működés fenntartását indokolta. Természetesen a földrajzi, gazdasági, közigazgatási körülmények, illetve más társulásos kapcsolatok fejlettsége segítheti elő e társulási formák elterjedését (jelenleg kevés társult képviselő-testület működik). A társulást létrehozó képviselő-testületek azokban az ügyekben döntenek önállóan, amelyek kizárólag az adott települést érintik. Ez a garanciája a települési önállóságnak, hiszen valóban csak a közös ügyekben dönt a közös testület, amelyet kétféleképpen lehet megalakítani: egyrészt a közös testületet az érintett testületek együttese alkotja; másrészt a települések lakosságszámának arányában az érintett testületek választják meg a közös testületet megállapodásoknak megfelelő létszámmal. Fontos kiemelni, hogy társult képviselő-testület létrehozásához helyi népszavazásra van szükség. A tényleges megállapodást a képviselő-testületek tehát csak abban az esetben köthetik meg, ha erre polgáraik helyi népszavazással felhatalmazták őket. Valamennyi érintett településen megtartott érvényes és eredményes népszavazás alapján lehet csak e társulást létrehozni. A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületekre nézve. 2.6. A társulás által ellátandó feladatok A kistérségeket Magyarországon nagyon összetett funkcióval ruházták fel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kistérségi szisztéma kialakítását a döntéshozók három funkció köré képzelték el, amelyek egyben az intézményrendszer kiegészítését is meghatározzák: 1. önkormányzati, közszolgáltatási funkció; 2. területfejlesztési funkció; 3. államigazgatási funkció. 20
Önkormányzati-közszolgáltatási funkció: A kistérségi szintre telepíthető önkormányzati feladatok (pl. környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, könyvtári ellátás, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások) azok lehetnek, amelyeket egységesen, a kistérséget átfogóan kell megoldani. Ezek a feladatok komplex kistérségi társulás útján valósíthatók meg. Területfejlesztési funkció: A területfejlesztés mára a kormányzati szándéknak megfelelően tipikus kistérségi feladattá vált. A többcélú kistérségi társulásokat ugyanis alkalmassá tették arra, hogy a kistérségi infrastrukturális fejlesztéseket megfelelően kitalálják, koordinálják és végrehajtsák. A közös területfejlesztés, a közös pénzügyi források révén összekötő eleme lett a települések együttműködésének. Államigazgatási funkció: A kistérségi államigazgatási feladatok részben az államigazgatás/hatósági igazgatás, részben az igazgatási szolgáltatás körébe tartoznak. 2.7. A kistérségi társulások létrehozása, szervezete A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 17 korlátozás nélküli társulási lehetőséget biztosított az önkormányzatoknak. A fokozatosan kialakuló társulások legkülönbözőbb összetételben és működési területtel jöttek létre. A kistérségi társulások létrehozása a törvény szerint nem volt kötelező, de mindenképpen célszerű volt. 2.7.1. A többcélú kistérségi társulások kialakulása 2004 óta létező kategória, mely mára a legáltalánosabb kistérségi szervezet. Ez a forma a kistérségi statisztikai egységből jött létre. A települési önkormányzatok többcélú társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény ( a továbbiakban: Tkt.) hozta létre, mely szerint a kistérségekben kivéve a fővárost működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak ki. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében és a területfejlesztés összehangolásában, vállalhatja a kistérségi 17 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 21
közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. A fent említett törvény a következő megfogalmazást adja a kistérségek feladatkörét tekintve: 1. (1) A kistérségben - kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget - működő települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. 18 A többcélú kistérségi társulás egy új szervezeti formával és egy szinttel bővítette az önkormányzati struktúrát. A törvényi szabályozás pontosan meghatározta azokat a feltételeket, amelyeket írásbeli megállapodás keretében rögzítenie kell az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy társulást hozzanak létre. A települési önkormányzatok által létrehozott többcélú társulás tulajdonképpen önálló szervezetként látja el a kötelező és szabadon választható feladatokat. Azon feladatok kerültek a többcélú kistérségi társulás feladatai közé, amelyeket a társult önkormányzatok önállóan nem képesek megfelelő színvonalon eredményesen, gazdaságosan és hatékonyan ellátni. A Tkt.tv 2. -a 19 meghatározza azokat a feladat- és hatásköröket, amelyekről a társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat. Ezek a következők: oktatás és nevelés; szociális ellátás; egészségügyi ellátás; család-, gyermek- és ifjúságvédelem; közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; 18 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 1. (1).bek. 19 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2. ( 1). bek. 22
helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; ingatlan- és vagyongazdálkodás; ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvízelvezetés; környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; szennyvíztisztítás és - elvezetés; területrendezés; esélyegyenlőségi program megvalósítása; foglalkoztatás; gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; belső ellenőrzés; területfejlesztés. A fent felsorolt feladatok a teljesség igénye nélkül is mutatják, hogy az önkormányzatoknak milyen területeken van lehetősége társulások létrehozására és közös működtetésre. A társulásban részt vevő önkormányzatok számára ezek csak lehetőségek és nem kötelezettségek. Minden település szabadon dönthet arról, hogy mely feladatokat szeretné közös ellátásban végezni. A törvény lehetőséget nyújt minden önkormányzatnak arra, hogy az egyes feladatokat a társuláson belül más-más önkormányzatokkal együttműködve oldja meg. Amennyiben a Társulás legalább az oktatás és nevelés; szociális ellátás; egészségügyi ellátás; területfejlesztés feladatkörébe tartozó egyes feladat és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetési támogatást biztosít. A társulások központi többlettámogatási rendszere még inkább ösztönzőleg hatott az egyes önkormányzatokra a társulást illetően. 20 A többlettámogatások különösen ösztönözték az oktatási- nevelési intézmények közös működtetését az egyes társulások 20 Németh Jenő: Kistérségek kézikönyve Szakértői módszertan és dokumentumtár Budapest, 2004 43-44.o. 23
esetében. Ezen támogatás eredménye, hogy egyre több település élt a társulások nyújtotta lehetőségekkel. Az alábbi feladatokra igényelhetnek a többcélú kistérségi társulások normatív támogatást, meghatározott feltételek teljesülése esetén: közoktatási, szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési és mozgókönyvtári feladatok. Az önkormányzatok jelentős része az óvodai és iskolai nevelés kötelező alapfeladatát csak nagy nehézségek árán képesek ellátni. Jellemző az önálló általános iskolák és óvodák működtetése olyan településeken is, ahol erre sem az anyagi források, sem a hatékonyság feltételei nincsenek meg. A többcélú kistérségi társulások létrehozásának egyik célja a fenti problémából indult ki, a társulásos együttműködés különböző formáinak széles körű elterjesztését kívánja ösztönözni a közoktatás területén. Az együttműködés növekedése hozzájárult a szolgáltatás színvonalának emeléséhez és a kistérségek összehangolt fejlesztését is előmozdította. 21 További ösztönzést jelentett a kistérségi társulások megalakulásához, hogy a 2005. évi költségvetési törvény már kettő központosított előirányzatot is tartalmazott a többcélú társulások támogatására. 2006-tól a többcélú kistérségi társulások működésének korábbi pályázat keretében történő támogatását felváltotta a normatív, kötött felhasználású finanszírozás, ezzel a többcélú társulások működése stabilabbá vált. A finanszírozást érintő további változás, hogy a többcélú kistérségi társulások az általános feladataik támogatása mellett a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott feltételek 21 Pupek Emese PhD hallgató, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola Kistérségek működésének tapasztalatai Államigazgatási és közszolgáltatási szempontok 2006. 14.o. 24
fennállása esetén egyes feladatok ellátásához kiegészítő támogatásra is jogosultakká válnak. 22 2.7.2. A többcélú kistérségi társulások szervezete A társulások működésének fontos feltétele a társulás megfelelő működtetése. Ennek érdekében szükségessé vált egy döntéshozó szerv létrehozása, mely ez estben a társulási tanács. A társulási tanács tagjai az érintett települések polgármesterei, akik új feladatokkal szembesülhetnek és ezen feladatoknak meg is kell, hogy feleljenek. Eddig települési szinten gondolkodtak, ettől kezdve szélesebb látókörrel kell, hogy rendelkezzenek, átlássák az érintett térség problémáit, lehetőségeit. A társulási tanács alakuló ülését a kistérség székhely településének polgármestere hívja össze. Az alakuló ülésen kerül sor az egyes funkciókat betöltő személyek megválasztására. A legtöbb kistérségben a társulási székhelytelepülés polgármesterét választják a tagok elnöknek. Az elnökhelyettest, elnökhelyetteseket, a poszt bizalmi, munkatársi jellegéből adódóan csak a társulási elnök jelölhet. A törvényen és a társulási megállapodáson túlmenően a társulások szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, a megalakulást követő három hónapon belül megalkotott szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t érintő alapvető szabályokban és stratégiai kérdésekben a társulás valamennyi tagjának, gyakorlatilag a társulást alkotó valamennyi települési önkormányzat képviselő testületének egyet kell értenie. A társulási tanács tagjaiból, döntéseinek előkészítésére, valamint azok végrehajtásának megszervezésére bizottságokat hozhat létre. A bizottságok működésének rendjét, összetételét, tagjainak számát a társulási tanács határozza meg. Pénzügyi bizottság létrehozása törvényi kötelezettség. Fontos feladat a társulási tanács munkaszervezetének kialakítása is, ahol koncentrálódnak azok a humánerőforrások és technikai feltételek, amelyek a korszerű és magas színvonalú feladatellátást megkönnyítik. A kistérségi munkaszervezet 22 Németh Jenő: Kistérségi Módszertan A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai önértékelésének és ágazati vizsgálatának tapasztalatai Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest 2005. 25
alapvető feladatai nagyban hasonlítanak a települési önkormányzat képviselőtestületének hivatala által ellátott feladatokhoz. 23 Ezen általános ismereteket követően dolgozatom következő fejezeteiben egy konkrét kistérség, a Sátoraljaújhelyi Kistérség elemző bemutatásán keresztül szeretnék rámutatni e statisztikai-területi egység jelentőségére. III. Sátoraljaújhelyi Kistérség bemutatása 3.1. Sátoraljaújhely elhelyezkedése, térszerkezeti jellemzői 2. ábra Sátoraljaújhelyi kistérség 83-86.o. 23 Németh Jenő: Kistérségek kézikönyve Szakértői módszertan és dokumentumtár Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, 2004. 72-84.o. 26
1. táblázat 24 Terület (km 2 ) 311 Lakónépesség 24632 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Igen Típus Ipari szerkezetátalakítási térség Nem szerint Vidékfejlesztési térség Nem Mérték Hátrányos helyzetű Igen szerint Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 19 Jogállás Város 2 szerint Község 17 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma 15 (7/2003. Kormányrendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 13 település Típus Országos átlagot jelentősen meghaladó 15 szerint munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó 13 leghátrányosabb helyzetű település A Zemplén hegység és hegyalja legnépesebb városa a Ronyva patak partján alakult ki. Neve: Sátoraljaújhely mint többszöri összetétel a település fekvését és történelmi létrejöttét, szerepét sűríti egy szóba. A város nyugati határában emelkedő hegyek formája adta a helynév első elemét, a második a helyhez való viszonyát, viszonyítását szolgálja, a harmadik és a negyedik tag az újratelepülés emlékét őrzi. Az Alföld és az Északi középhegység találkozásánál városok sora alakult ki, melynek az utolsó tagja Sátoraljaújhely a Zemplén hegységben, hazánk észak keleti csücskében fekszik. A Zempléni hegységet a Hernád és a Bodrog folyó szegélyezi. A Központi Zemplén átlagos tengerszint feletti magassága 150-893 méter, vulkáni hegység. A Nagy Milic - hegycsoport és a Hegyköz forrás- és csapadékvizeit a Bózsva (Malom) patak gyűjti össze, mely Széphalomnál ömlik a Ronyvába, onnan jut a Bodrogba. A város ivóvize a Város környéki kutakból származik. 24 Sátoraljaújhelyi Kistérség Foglalkoztatási Programja helyzetfeltárás /munkaanyag!!!/ 27
A Hegyköz falvainak képét a hegyvidéki és medencejelleg határozza meg. vonások. Legfejlettebb kistájnak Tokaj-Hegyalja tekinthető, amely UNESCO kultúrtáj besorolással is büszkélkedhet. Az övezet területe jellemzően határmenti, hátrányos helyzetű közlekedési szerkezettel rendelkezik. A Sátoraljaújhelyi kistérség települései részben a vasút, részben a 37. számú főút révén szervesen bekapcsolódnak az ország vérkeringésébe és jelentős tranzitforgalmat lebonyolítani a Délkelet Szlovákiai területek irányába. Jelenleg személy- és tehergépjárművel Sátoraljaújhelyi Kistérséget a 37. sz. főúton lehet a leggyorsabban megközelíteni. Az Országos Területrendezési Tervben szereplő, Miskolctól az országhatárig kiépítendő M30-as gyorsforgalmi út befejezése jelent majd gyorsabb elérési lehetőséget a kistérség nyugati részének megközelítésére, Göncön és Telkibányán keresztül. Jelentős fejlődést remél a város és környéke egy autóút Kassáig való megépülésétől, melynek révén be fog kapcsolódni az európai autópálya-hálózatba. Az úthálózat kapacitása egyedül a fő megközelíthetőséget biztosító 37. sz. út esetében megfelelő - az útszakasz felújításával minőségileg jelentősen javult-, a belső hegyközi úthálózat elegendő kapacitást jelent még az idegenforgalmi idényben is. Az útburkolatok teherbírása és a felületeinek minősége még tűrhető, vagy rossznak minősíthető. A mellékút hálózat a kistérség területén a domborzati viszonyokhoz igazodik, jellemzően a természetes vízfolyásokat követve helyezkedik el. A kistérség településeiről tömegközlekedési eszközzel autóbusszal is biztosított a település megközelíthetősége. A vasúthálózat fővonalainak igénybevételével Sátoraljaújhely Budapestről 3,5-4 óra alatt, a megyeszékhely Miskolcról pedig 1,5-2 óra alatt elérhető. A MÁV Zrt. középtávú tervében saját forrásból kerül sor a Mezőzombor- Sátoraljaújhely vasút villamosítására, vasúti pálya- és jelzőberendezés korszerűsítésre. A kistérségben a Pálháza Kőkapu Rostalló útvonalon közlekedő Kemencepataki Állami Erdei Vasút elsősorban idegenforgalmi jelleggel működő vonalát leszámítva 28
egyedül Sátoraljaújhely rendelkezik vasútállomással, így lehetőséggel az országos és az európai vasúti árú és személyszállításba való közvetlen bekapcsolódásra. A vasútfejlesztés meghatározó területe a transz-európai vasút hálózat részét képező fejlesztések. A hazai vasútvonalak fejlesztésének tervezetten része a meglévő vasúti határállomásokhoz futó vasútvonalak fejlesztése Sátoraljaújhely irányában, amelynek köszönhetően minőségi változás lesz tapasztalható, az elérhetőség jelentős javításával. A legközelebbi működő, nemzetközi járatokat fogadó repülőtér Kassán található (65 km), melynek közelsége a gazdaság dinamizálhatóságának szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. 3.2. A térség általános jellemzői országos viszonylatban Hazánkban a társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepétől az ezredfordulóig alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A leggyorsabban fejlődő térség a főváros volt, valamint az azt övező agglomeráció, az ország központi térségének súlya tehát tovább nőtt. A gazdasági növekedés fontos színterei továbbá a Dunántúl északi és nyugati sávja, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontként funkcionáló megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, a leszakadó térségek az észak-keleti országrészben és a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak. A mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében. A kedvező folyamatok ellenére a magyar turizmust továbbra is a nagy vendégforgalomhoz képest szerény gazdasági hozam jellemzi. A stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul Budapestre, míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben. Kistérségünkben ez a folyamat Európai Uniós pályázatból 2009-től kiemelkedő színvonalú sportcentrummal, kalandparkkal bővült, és kulturális lehetőségek 29