SZÉKELYHÍD GAZDASÁGI POTENCIÁLJA

SZÉKELYHÍD GAZDASÁGI POTENCIÁLJA A projektet valóra váltotta: A projekt partnerei: Romániai Vállalkozásokért Egyesület Székelyhíd Város Önkormányzata Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

SzékelyHÍD a Bihor Hajdú-Bihar Eurórégió vállalkozásai között Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül létrehozott kiadvány A kiadványra vonatkozó minden szerzői jog fenntartva Kiadó: Székelyhíd Város Önkormányzata A projektet a Romániai Vállalkozásokért Egyesület váltotta valóra Partnerek: Székelyhíd Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. A kutatást a Promoter Consult Center végezte a ROVE megbízásából 530171 Miercurea-Ciuc Bulevardul Frăţiei nr. 11 / A / 15 Tel. / fax: +40 266 372 528 Gsm: +40 744 895 315, +40 740 075 765 office@promoterconsult.ro www.promoterconsult.ro

Székelyhíd és környékének gazdasági potenciálja Előszó A helyi közösségek sikerének kulcsa a hosszútávú és fenntartható fejlődés. Egy térség vagy régió forrásainak jó felismerése és körvonalazása, a gazdasági potenciál pontos meghatározása és a humán adottságok helyes adminisztrálása a valódi siker kulcsa. Jelen, a ROVE által kidolgozott dokumentum a fejlődés alapjául szolgáló gazdasági potenciál világos, pontos és részletes képét tárja elénk Gyakorlatilag, egy nagy előrelépést jelent, eszköz azon befektetők, ügyvezetők és politikusok számára, akik elkötelezettek a profitszerzés, az új munkahelyek teremtése és a helyi gazdasági környezet javítása mellett. Egy térkép, amelyen láthatjuk, hogy hogyan állunk, mivel foglalkozunk, hol vannak nagy lehetőségeink, valamint hogy milyen hiányosságokkal szembesülünk. Egy iránytű, amely megmutatja, milyen irányba menjünk. A romániai és magyarországi gazdasági közösségek határon átívelő együttműködése, a megszerzett know-how és tapasztalatok, amelyeket megosztanak, a válság utáni jólét letéteményese és az EU részét képező térség nagy előnye, mivel fejlődéséhez Székelyhíd és környéke egy egyre erősebb gazdasági potenciállal járul hozzá. Tisztelt vállalkozók! Kívánom, hogy sikeresen használják fel ezt a dokumentumot, amely az Európai Unió, az Európai Regionális Fejlesztési Alap által a Határon Átnyúló Magyarország-Románia 2007-2013 Együttműködési Program Két ország, egy cél, közös siker! projektjének része. Tisztelettel, Cseke Attila szenátor Székelyhíd, 2010. április 22.

TARTALOM I. VÁLSÁG ÉS VÁLLALKOZÁSOK SZÉKELYHÍDON. LEHETŐSÉGEK ÉS NEHÉZSÉGEK 7 Kutatásjelentés, Fókusz-csoportos kutatás, Kolozsvár, November - December 2009. 1. Bevezető 7 1.1. Általános tudnivalók a Kutatásjelentés olvasásához és megfelelő értelmezéséhez 7 1.2. A kutatás tömör bemutatása 9 2. Érmellék cégeinek általános helyzete a vállalkozók szempontjából, Székelyhíd 13 2.1. A csoportok közös jellemvonásai 13 2.2. Fő problémák 16 2.3. Megoldások 18 2.4. Helyi állami szervezetekkel szembeni Elvárások 20 2.5. Elvárások ROVE 22 2.6. Regionális lehetőségek 24 2.7. Lényeges információk pontszerűen 25 3. Fő szintetikus következtetések 27 II. ÉRMELLÉK VÁLLALKOZÁSAI. KRÍZIS, PROBLÉMÁK, ELVÁRÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK 29 CATI Kutatásjelentés, 2009. December 1. Bevezető 29 1.1. Általános tudnivalók a Kutatásjelentés olvasásához és megfelelő értelmezéséhez 29 1.2. A kutatás tömör bemutatása 31 1.2.1. A kutatás jellemzői 31 1.2.2. A minta és a mintavétel 31 1.2.3. A kérdezés ideje 32 1.2.4. Az adatok megbízhatósága és érvényessége 32 1.2.5. Kutatás eredményei 33 1.3. Normatív megjegyzések a kutatásjelentéssel kapcsolatban 33 2. Érmellék vállalkozásai. Krízis, problémák, elvárások és lehetőségek 34 2.1. Tipikus problémák 34 2.2. A kapcsolatok rendszere 40 2.3. Elvárások ROVE és inkubátorház 43 3. Általános megjegyzések és következtetések 44

III. VÁLLALKOZÁSOK ÉRMELLÉKEN. ROMÁNIA ÉS MAGYARORSZÁG 45 Esettanulmányok, Január, Kolozsvár, 2010. 1. Bevezető 45 1.1. Általános bevezető 45 1.2. Általános tudnivalók 45 1.2.1. Etikai és egyéb normatív vonatkozások 46 1.2.2. A Kutatásjelentés szerkezetének a logikája 46 1.2.3. A kutatási eredmények közvetlen haszna, alkalmazhatósága 46 1.3. A kutatás tömör bemutatása 47 1.3.1. Az interjús kutatásról röviden 47 1.3.2. A kutatás általános leírása 47 1.3.3. Az interjús kutatás közvetlen célja 47 1.3.4. A cégek szelekciója 48 1.3.5. A kutatási folyamat legfontosabb technikai paraméterei 49 2. Tipikus vállalkozások Érmeléken, Romániában és Magyarországon 50 2.1. Értelmezési keretek 50 2.2. Esettanulmányok 51 2.2.1. K & Lilla Com. Kft., Székelyhíd 51 2.2.2. Palfun Kft, Székelyhíd-Margitta 56 2.2.3. Gabriel Impex Kft., Margitta 61 2.2.4. Hungaro Torma Kft, Bagamér, Magyarország 66 2.2.5. Ati Agro Kft., Székelyhíd 71 2.2.6. Rice-Coop Kft., Újleta, Magyarország 75 2.2.7. Solarge Tehnic Kft., Székelyhíd 79 2.2.8. Marconf RT, Margitta 83 2.2.9. Nyako Meteor Kft., Érmihályfalva 86 2.2.10. Savsor Transcom Kft., Érmihályfalva 91 3. Következtetés 95 6

VÁLSÁG ÉS VÁLLALKOZÁSOK SZÉKELYHÍDON. LEHETŐSÉGEK ÉS NEHÉZSÉGEK Kutatásjelentés, Fókusz-csoportos kutatás, November - December, Kolozsvár, 2009 1. BEVEZETŐ 1.1. Általános tudnivalók a Kutatásjelentés olvasásához és megfelelő értelmezéséhez A Kutatásjelentés általános paraméterei A Kutatásjelentés a fókuszcsoportos kutatás-sorozat végső eredményeire épül. Jelen dokumentum, mint szakmai kutatásjelentés számot ad a kutatás menetéről, körülményeiről és a társadalomkutatói szakma szokás- és normarendjét követve nyilatkozik az eredmények érvényességéről és megbízhatósági fokáról. Tartalma és formája tükrözi, hogy egy puha, kvalitatív jellegű (szakzsargonban rendszerint minőségi ) kutatásról van szó. A kutatásjelentések műfaji követelményei szerint szemléletességre és egyszerűségre, jó átláthatóságra törekszik a szövegek és értelmezések, valamint a kijelentések alátámasztását szolgáló szószerinti idézetek és felsorolások tekintetében. A Kutatásjelentés szerkezetileg (ismételten) három fő részből áll: 1. Egy Bevezetőből, ami a kutatás paramétereit (módszertanát, eszközeit és az adatszerzés körülményeit), valamint az adatok értelmezéséhes szükséges támpontokat és támaszokat, pontosabban a legfontosabb kulcsokat kínálja. Kvalitatív, más szavakkal megértő kutatásról van szó, amiben a releváns gondolatok és információk képezik a hasznos információkat; az elhangzottak helyes értelmezésének kereteire mutatunk rá. 2. A második Válság és vállalkozások Székelyhídon. Lehetőségek és nehézségek című részben központi kutatási kérdéseinkre fogunk válaszokat adni. Tényszerűen: a vállalkozók elvárásait, nehézségeit, munkájuk lehetséges javítási lehetőségeit tárgyaljuk. 3. A harmadik, a Következtetések című részben pedig a legfontosabb megállapításait emeljük ki pontszerűen. 7

Ezt a Jelentést 4 teljes hangfájl és több fotó kíséri. A hangfájlokat a Megrendelő köteles a megfelelő etikai szabályokkal összhangban kezelni. Azokat senkinek ki nem adhatja, meg nem mutathatja! Az egyes fejezetek és alfejezetek ismertető, magyarázó, helyenként értelmező szövegek között olyan idézeteket mutatunk be az elhangzottakból, amelyek alátámasztják és/vagy illusztrálják a legfontosabb véleményeket és értékeléseket. Ezeknek kizárólag példaszerű szerepük van. Ezek a kutatás jellegéből és szerepéből származóan beszédesek, és úgy helyeztük el a lapon, hogy nagyon könnyen áttekinthetőek és olvashatóak legyenek. Mindezeknek illusztráló funkciója van. Gyakran, főleg az értelmezéseket tartalmazó részeknél rendszeresen találkozhatunk a releváns kifejezéssel és annak valamelyik szakmai nyelvezetben bevett változatával: releváns attitűd vagy releváns magatartás. A releváns kifejezés arra utal, hogy valamilyen eset, vagy megnyilvánulás egy jelenség esetében fontos, figyelemre méltó, beszédes, magyarán tipikus, példaszerű, szokványosan előforduló. Nem általánosítható ki az egész népességre, azonban a jelenség ökonómiája szempontjából megkerülhetetlen, nem hagyható figyelmen kívül, fontos, jó, ha tudjuk és ismerjük. A szakmai berkekben használt kifejezések, fogalmak, formulák használatában minimálisra törekedtünk. Ha valamennyi mégis van a szövegben, az azt a célt szolgálja, hogy alkalomadtán akár szakmabeli is beletekintsen a kutatásba. A szöveg logikája különben egyszerű, hiszen nem tudományos szövegírásra törekedtünk, hanem a döntéshozók számára gyorsan áttekinthető szemléltető anyag elkészítésére. Etikai és egyéb normatív vonatkozások A fókuszcsoportos kutatások jellegéből adódik, hogy viszonylag nagyszámú emberrel léptünk kapcsolatba, akiket arra kértünk, hogy szabadon, őszintén mondjanak el mindent, ami a feltett kérdésekkel kapcsolatosan az eszükbe jut. Cserébe a kutatói szakma szabályaival összhangban bizalmat és titoktartást ígértünk. A beszélgetéseken való részvétel önkéntes volt. Adatközlőink identitását kötelesek vagyunk garantálni, személyük kilétét titokban tartani. A készített fotók kizárólag a Megrendelő számára készültek, a lefolytatott fókuszok demonstrálására. Ennek érdekében a szövegbe beépített illetve a törzsszövegben kiemelt interjúrészleteket név nélkül mutatjuk be, mert elsősorban nem a beszélők személye, hanem a beszélők társadalmi státusához hasonló, a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyükkel megegyező többiek -re releváns gondolatok és ideák illusztrálására törekedtünk. 8

A Kutatásjelentés szerkezetének a logikája A Kutatásjelentés elkészítésében a beszélgetéseket vezérlő standard kérdéssor logikáját és szerkezetét követtük. Lépésről lépésre mutatjuk be a fontosnak tekintett gondolatok rendszerét. Azok az elhangzottak, amelyek ebben a speciális csoportdinamikai helyzetben fogalmazódtak meg, de amelyek a kutatásunk közvetlen céljaival nem hozhatók semmilyen módon összefüggésbe, azokat narratívánkból kihagytuk (ezek rendszerint olyan személyes panaszok, amelyek erősen szubjektívek és sajátosak, illetve magas fokon egyénfüggők). A kutatási eredmények közvetlen haszna, alkalmazhatósága A kutatási eredményeknek közvetlen haszna és alkalmazhatósága van. Ezek közül a legfontosabbak a következők: Ismerős lesz, hogy mit gondolnak a tipikus vállalkozók a feltett kérdéskörökben Feltárul, hogyan gondolkodnak és viszonyulnak a vállalkozói és társadalmi környezetükhöz Kiderül, melyek a tipikus elvárások és értelmezési sémák, amelyeket rutinszerűen használnak A helyi vállalkozói közösségek könnyebben megszólíthatók ezen ismeretek birtokában Jobban meg lehet érteni, értelmezni és kontextualizálni (magyarán árnyalni) a survey-típusú statisztikai eredményeket 1.2. A kutatás tömör bemutatása A fókuszcsoportos kutatásról röviden (főleg szakmabeli olvasók számára, ESOMAR szabvány szerint) A fókuszcsoportos kutatást mind a társadalomtudományos, mind pedig a piackutatás egyaránt alkalmazza. A módszer jellegét tekintve kvalitatív: minőségi abban az értelemben, hogy elsősorban nem valamit mér, vagy számol (mint például a kvantitatív alapú piac- és közvéleménykutatás például hányan vásárolnak X forgalmazótól), hanem elsősorban az egyének valamivel szembeni attitűdjük, beállítódásuk, véleményük mélyebb alapjaira derít fényt. Például, ezzel a módszerrel lehet fényt deríteni a vállalkozók üzleti környezetükkel szembeni mélyebb gondolataira, indokaira, elvárásaikra, viselkedésük és cselekvésük olyan mozzanataira, amelyeket nem lehet számszerűsíteni, így mérni sem. Így tehát ahhoz, hogy mindezeket megismerjük, az embereket beszéltetnünk kell. Erre alkalmas a fókuszcsoportos kutatás ennek keretében az emberekkel a kutató elmondatja a 9

kérdéssel szembeni felfogásukat. Lényegében a fókuszcsoportos kutatás egy olyan csoportos interjú, amelynek a vezérfonalát a kutató irányítja, vagyis azokra a témákra és konkrét kérdésekre tereli a beszélgetést, amire a kutatás során árnyalt válaszokat kell találni. Lényegében egy olyan létrehozott helyzetről van szó, amelyben a társadalom tagjai adott kérdéseket megtárgyalnak akárcsak a természetes élethelyzetekben. Ugyanakkor a beszélők egymásra gyakorolt hatása rendkívül fontos, így érhető el a tipikus csoportkora jellemző véleményáramlatok megismerése, felderítése. A kutatásunk általános célja Kutatásunk a ROVE számára készülő kutatás-sorozat második eleme. Ezen kutatás feltett célja volt, hogy a helyi vállalkozók problémáit, lehetőségeit, elvárásait megismerjük, más szavakkal a válság kontextusában a tipikus probléma-rendszereket, a politikai- és gazdasági környezettel szembeni alapvető attitűd-rendszereket (véleményeket és a megalapozó beállítódásokat) modellezzük. Mindezt abból a meggondolásból, hogy a ROVE rá tudjon hangolódni a vállalkozói közösség fő problémáira, ismeretében alakítsa ki szolgáltatásainak irányvonalait. Továbbá, az így nyert puha adatok fényében hatékonyabb és megbízhatóbb statisztikai méréseket lehet majd a következő szakaszban végezni és azt kontextualizálni. Itt expliciten a CATI kutatás előkészítésére gondolunk. A fókuszcsoportos kutatás-sorozat közvetlen célja A kutatás során a következő problémacsomagok mentén a következő kérdéscsoportokra kerestük a választ: A válság kontextusában, a vállalkozások előtt tornyosuló tipikus problémák feltérképezése; a kihívások és a lehetőségek azonosítása; a problémák megoldási lehetőségei és ezek szereplői (kik hivatottak azokat megoldani, hogyan); az üzleti kapcsolatok rendszere; az üzleti szolgáltatások problémaköre (mit vesznek igénybe, hogyan, hol, milyen mértékben, mi hiányzik, mi kellene); a vállalkozói szervezetekkel szembeni elvárások; az Érmellék régió lehetőségei. Ennek mérésére használt standardizált eszközt az interjúvezetőt, Az Érmellék cégeinek általános helyzete című guide-ot lásd a Mellékletben. A kutatási folyamat legfontosabb technikai paraméterei Fókuszcsoportos kutatás-sorozat első része, Székelyhíd 27. és 28., november, illetve 12. december, 2009 10

További technikai paraméterek A fókuszcsoport típusa: hosszított csoportbeszélgetés, átlagban 92 és 125 perc. A leghosszabb beszélgetés 152 perces volt (sorrendben a negyedik fókusz). Az összes megkérdezettek száma: 21 személy. A beszélgetésekről hangfelvétel és fotó készült (ebbe minden részvevő explicit formában a beleegyezését adta). A feldolgozás és elemzés a négy beszélgetésen elhangzottak átírt formájú anyagán alapul. A csoportok általános jellemzése A kiválasztott csoportok szándék szerint tükrözik és kicsiben (minőségi tehát nem statisztikai jellemvonásaikban) leképzik a település viszonylag heterogén vállalkozásait tevékenységtípus és üzleti forgalom szerint. Lásd a Rekrutációs Mátrixot. Ezekre alapozva megállapításaink relevánsak (nem statisztikailag reprezentatívak, de a megállapítások az előbbi profilokkal jellemezhető társadalmi csoportokban kisebb eltéréssel érvényesek). A csoportokra jellemző általános véleményáramlatokat illusztrálásképpen az elhangzottak alapján metaforikusan (és eléggé beszédesen) a következőképpen jellemezhetjük: Első csoport Igyekvő vállalkozók (többnyire kisebb, de forgalommal rendelkező vállalkozások) Második csoport Realista kitartóak (többnyire nagyobb forgalmú vállalkozások képviselői, akik közepes helyi, viszonylag stabil vállalkozóknak számítanak) Harmadik csoport Szkeptikus visszafogottak (nagy forgalmú, de problémákkal is küzdő vállalkozások) Negyedik csoport Nyitott támogatók (vegyes csoport) Fő jellemvonások Igyekvő vállalkozók Kisebb üzleti forgalom Helykeresés, piacon való megmaradás szándéka, elszántság Üzleti lehetőségek irányában való fogékonyság, információ éhség Ötlet-teli általános magatartás, kvázi-határozottság Vállalkozói szervezetet pártoló vélemények 11

Realista kitartóak Nagyobb üzleti forgalom Nagyobb adminisztrációs és ügyviteli problémák Konkurencia-ellenesség Politikai kapcsolatok léte Tudatosabb és ésszerűbb vállalkozás management Temperált és várakozó, de pártoló magatartás a vállalkozói szervezettel szemben Szkeptikus visszafogottak Nagy üzleti forgalom Szkeptikus és erősen bizalmatlan, gyanakvó magatartás Vállalkozói szervezettel szembeni erős szkepticizmus Nyitott támogatók Vegyes csoport a vállalkozások mérete és tevékenység szempontjából A vállalkozói szervezettel szembeni támogató és várakozó magatartás Az állami adminisztrációtól konkrét elvárásokkal rendelkeznek Közös elemek Erős lokalitás identitás Helyi, lokális nézőpontok (a mi világunk megközelítés), ami vagy Székelyhídra vagy csak a közvetlen környékére korlátozódik Külső okok a vállalkozások jelenlegi problémáira; kiemelten az adóterhek csökkentése, munkahelyek teremtése, az állami bürokrácia lazítása A megoldások is külső tényezők feladata (állam, nagybefektető, gazdasági fellendülés) Inkább reaktív, mint proaktív magatartások rendszere (külső elvárások, különösképpen egy nagy munkaadó iránt, a minimális állami adók illetve állami segítség) A turizmus és a termálvíz, mint regionális lehetőség szisztematikus megnevezése, említése 12

2. ÉRMELLÉK CÉGEINEK ÁLTALÁNOS HELYZETE A VÁLLALKOZÓK SZEMPONTJÁBÓL, SZÉKELYHÍD Fókusz-csoportos kutatás, November-December, 2009, Székelyhíd 2.1. A CSOPORTOK KÖZÖS JELLEMVONÁSAI Az elmúlt időszak pénzügyi, majd általános gazdasági válsága közvetlenül érintette a hazai vállalkozásokat is. Kezdetben azokat a nehézségeket és problémákat szándékoztunk feltárni, amelyekkel a székelyhídi működő cégek küzdenek. A témafelvezetésben arra kértük a csoportos interjún résztvevőket, nevezzenek meg három olyan égető problémát, amelyekkel pillanatnyilag küzdenek, majd ezekről beszélgettünk (miben állnak, milyen okai vannak, hogyan hatnak és miként látják megoldhatónak). Problémák A problémákra vonatkozóan spontánul és azonnal a válaszok két fő területre koncentrálódtak: az egyik az általános gazdasági helyzet, ami elsősorban a fogyasztás visszaesésével, tehát a kereslet visszaesésével kerül kapcsolatba a vállalkozásokkal, illetve az adópolitika, különösképpen az átalányadó, mérettől függetlenül. Hát ez az adó. Kitalálták, ezt a, hogy hívják, forfetár? Ilyen általános adó. Megnyomorítják vele az embert. Mindezek általános pénzhiányt okoznak, ami a vállalkozásokat két irányból érzékelve érinti állítják. Egyfelől a termékek, szolgáltatások iránti kereslet mértéke csökken, ami a bevételeket zsugorítja, illetve a beruházásokat és fejlesztéseket gátolja. A pénzhiány, az a legnagyobb probléma. Az megoldana mindent. Sajnos az embereknek nem igazán van pénzük ebben a gazdasági válságban, és hogyha szeretne is, nem tudnak építkezni, s így a vállalkozó, aki építkezéssel foglalkozik, nem igen kap munkát. Sajnos a gazdasági helyzet olyan amilyen, és megérezzük, nagyon megérezzük. Sajnos azon a szinten vagyunk, hogy megélni meg lehet élni belőle, de egyről kettőre nem jutunk. 2002- ben alapítottuk ezt a céget, s ez a 7 év alatt óriási különbségek vannak, a megrendeléseink folyamatosan csökkennek. Az általános gazdasági problémák nálunk meglátszanak. Mi nem alap dolgokkal foglalkozunk, luxuscikknek számító termékeket állítunk elő és forgalmazunk. Sajnos ez az amiről az emberek először lemondanak. egyetértés. A pénzhiány meglátásaikban elsősorban a vásárlóerő erodálására vonatozik, ami egy hibás kör következménye: nőtt a munkanélküliség, egyesek jövedelem nélkül maradtak, 13

ami a kereslet csökkenéséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan a háztartások fogyasztásaikat visszafogták, ami erősített a negatív hatásokon. Továbbá, a (megmaradt) jövedelmek reálértéke is csökkent. Mindezek együttesen jelzik a pénzhiány kifejezés mögött álló folyamatokat, ami az egyik fő, és elsőként, spontánul emlegetett problémák kritikus forrása. Aztán, a pénzhiány a vállalkozások bővítésére és fejlesztésére szolgáló beruházások finanszírozási lehetőségeit is jelenti, de nem elsősorban. A vállalkozások fejlesztésének célja másodlagos, inkább a fennmaradás és a túlélés jelenti a közvetlenül követett célt. (Egyeseknél ez a cél azonban hosszabb távon jelen van, különösképpen a válság leküzdése után). Itt ezen a ponton a bankkölcsönök tematikája bomlik ki: a magas kamatok, a garanciák előállításának nehézsége vagy hiánya ez utóbbi az EU-s pályázatok esetében. A pénzzel kapcsolatos további probléma a magas társadalmi járulékok, a CAS foka, ami a profitrátákra hat ki kedvezőtlenül. A pénzhiány esetében a negyedik csoport expliciten fogalmazta meg azt a (szerintük problémás) helyzetet, ami szerint a munkavállalók egy részének Székelyhídon kívül való elhelyezkedése (magyarán: a munkavállalóknak egy része nem helyben dolgozik) oda vezet, hogy a pénzüket sem itt költik el. sokan máshol dolgoznak, és ott költik el Mindez a boltosokat közvetlenül érinti. Másik, már specifikusabb probléma az EU-s szabványok és törvények hatásai, kiváltképpen a feldolgozói tevékenységekre, növénytermesztésre, áru-fuvarozásra nézve. A szakemberek hiánya is felmerül. Kevés a szakmunkás. Sajnos nincs megfelelő ember, akit alkalmazni lehetne A stabilabb vállalkozások esetében is így van. A realista kitartóak is hasonló problémákat emlegetnek, akárcsak a nagyobb vállalkozások működtetői. Esetükben is a külső tényezők (pénzhiány, adó) felismert akadályokat képeznek, de újabbak is tematizálódnak, mint például bankkölcsönökhöz való hozzáférés nehézsége, az illojális konkurencia, a kínálati oldalon való erős konkurencia (ennek érzékelt kínálati telítettsége). A válság legnagyobb problémája a pénzhiány. Azt hiszem ez egy közös probléma, vagy a Nekem például, a közös cégben a legnagyobb probléma a vásárlók hiánya. Mostanig a bankok kölcsönöket adtak, amiből az emberek tudtak kismotorokat vásárolni. Most ez megszűnt, a bankok nem folyósítanak hiteleket, s emiatt megállt. Mostanig eladtunk évi 180 motort, most eladtunk 10-et. 14

Például tipikus a túl sok az ABC ekkora piacon, nem lehet megélni jellegű kijelentések sorozata. Itt is megjelenik a szakemberhiány, valamint a szabályok sokasága, a bürokratizáltság magas foka. Az egyik legnagyobb probléma a szakemberhiány. Az autóalkatrész bolt mellé nyitni akartunk egy autószerelő műhelyt, de nincs effektív szakember. Senkinek nincs végzettsége. Már meg is vettünk helyet hozzá, most pénzünk sem, de nem csak a hely a baj. illetve Nincsenek munkahelyek a környéken, nincs vásárlóerő. Nagyon sok az ABC, nagy a konkurencia. Az infrastruktúra problémás jellege is felmerült, kiemelten a turizmussal foglalkozók esetében - nehezen lehet idejutni -, akik saját cégautóval szállítják az árut boltjaikba. Az infrastruktúra igazi negatív hatása a beruházókra hat, akiket inkább elrettent meglátásukban, mintsem vonz. És ami közvetlenül kihat, a vásárlóerő alacsony szintjére (lásd előbb a pénzhiány kérdéskörre). Végül, a törvényes keret folyamatos változása, de alapjába véve teljesen vállalkozásellenes volta mellett a pénzügyi ellenőrök a Gardisták túlkapásai jelentik az egyik legfájdalmasabb problémát. Mivel ellenük nem képesek így érzékelik semmilyen hatékony eszközzel sem küzdeni (a ROVE-vel szemben támasztott egyik explicit igényelvárás pont erre vonatkozik). csak jönnek és büntetnek, mert az ők fizetésük ettől függ A negyedik csoport expliciten tematizált egy kérdést, ami korábban mellékesen merült fel, a gyenge vásárlőerő kapcsán. Nevezetesen, hogy helyben, vagyis Székelyhídon magas a romák száma, akik nem csupán nem képeznek tőkeerős piaci keresletet, hanem az adókból befolyt összegek jelentős részét is elvinnék szociális kiadásokra, amelyek az infrastrukturális befektetéseket nehezítik. Ezt a problémát a jövőre vonatkozóan egyre égetőbbnek tekintették ebben konszenzus volt, tényként kezelték. Kifogásolták, hogy nem adóznak, csak segélyeken élnek. sok a roma személy, akik segélyen élnek, pénzbe kerülnek nekünk A városi státus elnyerését is problémának tekintették ez szórványosan ugyan, de mindenik beszélgetés során megemlítődött ám szerintük semmilyen kézzelfogható haszonnal nem járt a vállakozók számára. Továbbra is faluban élünk, de városi adókat fizetünk. A negyedik csoport még egy sajátos problémát is említett: az agrárpiac 3 évvel ezelőtti megszűntetése, ami a kistermelők termékeinek forgalmazását nehezítette meg. 15

2.2. FŐ PROBLÉMÁK (a tulajdonított fontosság szerint) Válság Átalányadó Pénzhiány Munkahelyek hiánya Törvényes keret A Garda Financiara túlkapásai Az adminisztráció segítségének hiánya Infrastruktúra Szakemberhiány Illojális konkurencia A városi státus Egyéb külső okok, kiemelten a roma közösség szociális támogatásának költséges volta (közpénzekből) Megoldások Tény, hogy a problémákra vonatkozó (megnevezett) okok a vállalkozások tekintetében külső okok, amelyek a tágabb gazdasági környezet következményei. Belső okokat nem sorolnak fel, azokra nem is reflektálnak, ami a lehetséges megoldások tekintetében is meghatározza a felfogásokat. Más szavakkal, ebben az értelmezési keretben a megoldásokat sem elsősorban a vállalkozásnak kell megtalálniuk. A megoldások aktorai az állam, illetve több esetben a külföldi befektető, aki pénzt hoz, ezzel munkahelyeket teremt, ami növeli a vásárlóerőt és hozzásegít a bajból való kilábaláshoz. Megfigyelhető egyféle passzív (a proaktív cselekvések hiánya: például új piacok keresése, a piacról való információ keresése, a közös nyomásgyakorlás, a tevékenység kínálati oldalának a diverzifikálása, stb.). Az állami bürokratikus apparátus karcsúsítása, az adók csökkentése látszik legfontosabb megoldásnak. A kisebb vállalkozóknál ez markánsan jelenik meg. A helyzet megoldása az szerintem már a kormány dolga, hogy ne szorítsák meg ennyire a kisvállalkozásokat. A pénzhiány is fentről lefele mutatkozik meg, a legnagyobbtól a legkisebbig. Ez a krízis, nem csak pénzügyi, hanem gazdasági krízis nagyon befolyásol mindent, egy helyben topogunk. Nem megyünk tönkre, de nem tudunk fejleszteni sem. Itt helyben mondjuk kuncsaftkört biztosított a munkás, aki dolgozott itt a bútorgyárban, a vasas 16

üzemben, a faiparban. Ez most megszűnt. Kellene valami tőkeinjekció, vagy valami, hogy lábra lehessen állni. Mi egy helyi kisvállalkozás vagyunk, bennünket a gazdasági helyzet nagyon befolyásol. Könnyítésképpen, csak ha az adót csökkentenék. Úgy remélem, hogy az ékszerekről januártól eltörlik a luxusadót, s talán ez megkönnyíti a helyzetünket. Mert ez természetesen beleépül az árba. Ha olcsóbban tudnánk előállítani, csak nagyobb volna a kereslet. Minden árfüggő. A fiskalitást meg kellene felezni. Ez elég kellene legyen az államnak. Természetesen ez az államháztartást érintené. Ott viszont egyharmadával legalább csökkenteni kellene az alkalmazottak számát, s még mindig jól jönne ki az állam. Annyira fel van fújva az államfenntartás, hogy fenntarthatatlan. Mindezekkel a nagyobb vállalkozók is egyetértenek, de újabbakat is ajánlanak (e felől ebben a csoportban konszenzus alakult ki). Például: Munkahelyeket kellene teremteni, mert hogyha pénz van, akkor minden van. Helyi szinten nincs olyan tőkével rendelkező vállalkozó, aki 40-50 munkahelyet tudna biztosítani. Egyfelől megjelent, mint valós megoldási alternatíva, a piac szabályozása, a szabad piaci viszonyokba való beavatkozás, a már működő vállalkozások javára. Ebben a tekintetben a helyi tanács volna az, ami megtagadná az újabb működési engedélyek, cégalapítási kérelmek kibocsájtását. A konkurenciát kellene szabályozni. Mert így, hogy sokan vannak, elosztódik még az a kicsi pénz is ami van. Mindenki nézi, hogy így Székelyhídon van 13.000 lakos, s azt mondják mondjuk, hogy ez el kell bírjon három autószerelő műhelyt. Azt mondjuk, nem nézi, hogy ebből 3000 cigány, aki segélyből él, autója sincs. Pedig még egyet sem bír el a település. Profiltól függően, de a piaci árun kellene valahogyan segíteni. A piaci árusok azok borzasztóak, hogy mindenki mindent árul. Ha például most jön Karácsony, akkor mindenki játékot árul, iskolakezdéskor mindenki füzetet árul. Tele van ilyenkor a piac. Persze ezt nem nekem kell ellenőrizni, de ez egy nagyon visszás. Próbálja az ember tisztességesen megcsinálni, minden engedélyt megszerezni, nekik nincs erre szükségük. Ez nem egy tisztességes konkurencia. Másfelől pedig megjelent a nagybefektető ellenesség is a kisvállalkozók azt egyenesen megmentőnek tekintették. A nagyberuházót olyan versenytársnak érzékelték, aki nem járul hozzá a székelyhídi viszonyok javításához mint ők csak profitál a lehetőségekből. 17

A vélemények szerint a Helyi Tanácsnak inkább a helyi vállalkozókat kellene támogatnia. A legnagyobb forgalommal rendelkező cégek vezetői esetében a nagybefektetők idetelepedése kapcsán szkeptikusok, ezért ezt a fajta kockázatot sem érzékelik. A megoldásokat ők is külső szereplők tevékenységének tudják be az állam tevékenységének és a gazdaság fellendülésének, plusz az EU-s szabályozások helyi viszonyokhoz való igazításában. Másik javasolt megoldás ami szintén a hatóságok illetékességi körébe tartozna, a vélemények alapján hogy határozottan fel kellene lépni az illojális konkurencia ellen. Itt elsősorban a azokra a piaci árusokra gondoltak, akik mindenféle engedély nélkül szezonálisan olyan termékeket kínálnak, amelyekre ünnepek vagy más események idején megnövekedik a kereslet; tojás, játék, virág, fűzet illegális árusítása merült fel. 2.3. MEGOLDÁSOK (a tulajdonított fontosság szerint) Az átalányadó megszűntetése Munkahelyek teremtése De-bürokratizáció Piaci szabályozás Állami, adminisztrációs támogatás (információ, szabályozás, pályázás, infrastrukturális beruházás, munkahelyteremtés) A Garda Financiara kontrollálása Kapcsolatok Az üzleti kapcsolatok kiterjedtsége, intenzitása, gyakorisága és minősége, valamint a kapcsolatok jellege és minősége fontos feltétele és mutatója a vállalkozásoknak. A kapcsolatok kérdéskörét a más cégek, illetve a hatóságok, kiemelten a helyi adminisztráció (Tanács, Polgármesteri Hivatal) viszonylatában vetettük fel. Első lépésben arra kértük fel őket, hogy becsüljék meg, körülbelül hány céggel állnak formális kapcsolatba. Majd ezeket kellett értékelniük, aztán a felmerülő problémákat megnevezniük. Erre vonatkozóan a következő információkat, véleményeket találtuk. A kisebb cégek estében az állandó üzleti kapcsolatok száma rendszerint átlagban öt körül mozog, bár az egyik vállalkozó ezt a számot 50-re becsülte (neki amúgy több cége volt, ezeknek a kumulált forgalmát tartotta magára nézve mérvadónak, így akár nagy cégnek is tekinthető). A nagyobb és nagy cégek esetében ez a szám 20-25 körül mozog. 18

A kapcsolatok elsősorban a régió településein működő cégekre vonatkoznak, magyarországi vállalkozások a nagyobbak esetében jelentek meg, de elsősorban azok nagyváradi kirendeltségei. A kapcsolatok tekintetében a lokalitás, illetve a nagyvároshoz (Arad és Nagyvárad) való kapcsoltság jellemző. A viszonyok minőségét általánosan kielégítőnek tekintették, a rossz vagy nem operábilis kapcsolatok már nem léteznek. A válság kapcsán az óvatosság megnövekedett szerepét és a beszállítókkal szembeni egyenlőtlen helyzetet emelték ki (ott azonnal fizetni kell, míg a bevétel elhúzódik). A beszállítók komolyak, inkább a tőlem vásárló cégekkel van baj. Vannak problémák ügyfelekkel, mert megtörténik, hogy megpróbálnak átverni. Megtörtént, hogy lejárt szavatosságú árut hozott, s nem akarták visszavenni. A kisebbek inkább bizalmatlanok, egyik meghívott esetét szimptomatikusnak tekintették, akinek egyik vevője nagymennyiségű tengeri árát nem fizette ki (a vásárló cég megszűnt, a pénzt, mintegy 70 000 lejt, nem lehetett behajtani). Nekem volt problémám, és van is még mindig egy céggel. Adtam 150 tonna tengerit a szeszgyárnak. Az aktákat megcsinálta egy cégre, ami beszállítója volt a szeszgyárnak. Azt a céget csődbe vitte, s nekem végül nem fizette ki a tengerit még a mai napig sem. Olyan 700 millió lejes veszteség. Hogyha azt megkaptam volna megcsinálhattam volna a vágóhidat. S ez a szeszgyár legalább 100 embernek nem fizette ki a tengerit. Jelenleg bizalmatlan az ember. Nem mer semmit kiadni, amíg ki nem fizetik. S azt hiszik, hogy kemény a feje az embernek. Nem bízhat meg az ember senkiben. Növekszik nagyon az óvatosság. Megvan az oka mindennek. Elég az, ha 4-5 százaléka a vállalkozóknak ilyen, s elveszítjük a bizalmunkat az összessel szemben. Összefoglalva, a viszonyok kifokok (ha egy viszony két felet feltételez, akkor a címzett fele irányuló kapcsolatot kifoknak nevezünk) száma viszonylag alacsony, és a helyi és regionális jelleg hangsúlyos, a nagysággal egyenes arányban esetében a magyarországi partnerek száma is növekedik. A legtöbb kifok tere a közeli nagyváros, ahol a legtöbb beszállító működik (kiemelten a kereskedéssel kapcsolatos tevékenységi körök esetében). Ezekben a kapcsolatokban szisztematikus problémát nem neveztek meg, de a megnövekedett óvatosság jellemző. 19

Hál istennek sikerült olyan kapcsolatokat kialakítani, ahol jó az együttműködés. Ilyen tekintetben nincsenek problémák. Most, hogy szerencsések vagyunk-e, vagy egy általános jelenség, nem tudom. Voltak természetesen negatív tapasztalatok is, de akikkel most együtt dolgozunk, nincs gond. Ezek mindegyik csoport esetében felmerültek. Üzleti szolgáltatások Az üzleti szolgáltat területén a következőket derítettük fel. Általánosan jellemző, hogy a kötelező könyvelésen kívül másról alig van tudomásuk, a pályázati támogatásokon kívül. Tipikus üzleti szolgáltatás a számvitel, ugyanakkor vagy nem érzik az üzleti szolgáltatások hiányát (kisebbek), vagy pedig úgy ítélik meg, pályázási esélyei már nincsenek (nagyobbak) a pénzhiány miatt, nevezetesen a növekvő önrész előteremtési nehézségei nyomán. A pályázatírást, mint lehetőséget ismerik (tudnak egy helyi ilyen profilú cégről), három meghívott élt is ezzel a lehetőséggel. De nem az alábbi gyakorlat a norma. A pályázati tanácsadást szoktam igénybe venni. Eddig igaz még csak egyszer nyertem, de Piackutatást vettem igénybe ugyanettől a cégtől. E mellett a gazdasági helyzet mellett, nem igazán van semmire kereslet. Én magam nem mernék ilyenekbe bocsátkozni most. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosan az állapítható meg, hogy a viszonylagos tájékozatlanság mellett ezen szolgáltatások igazi célja és értelme ismeretlen, hiszen a vállalkozások jórésze inkább a saját erőforrásaira támaszkodik és inkább önerőből próbál boldogulni. 2.4. HELYI ÁLLAMI SZERVEZETEKKEL SZEMBENI ELVÁRÁSOK Állami intézmények szerepe Az állami intézményekkel, a helyi tanáccsal és a polgármesteri hivatallal kialakított viszonyok és elvárások is szemléletesek. A kisebb cégek a kötelező viszonyon kívül nem tartanak fenn más közintézményekkel kapcsolatot. Minden további kapcsolatot elutasítanak, azokat akadályoknak tekintik. Az elhatárolódás egyértelmű és egyöntetű. Nem kell segítsenek semmit sem, csak ne akadályozzanak. Ennyi. Hagyják az embereket gondolkodni, leleményesek legyenek. Ne verjék orrba állandóan. 20