KÉZIKÖNYV MUNICIPALITY GAME (v1.0) ECOSIM Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding written permission of ECOSIM. Tilos jelen kiadvány egészét vagy részét az ECOSIM írásbeli engedélye nélkül, bármilyen formában lemásolni és sokszorosítani. EcoSim Üzleti Szimulációk 1095 Mester u. 28. Tel.: 2159675 Fax: 2190336 Internet: www.iskolaiszimulaciok.hu Email: info@ecosim.hu
T A R T A L O M BEVEZETÉS... 3 A JÁTÉK FELÉPÍTÉSE... 4 A DÖNTÉSI PERIÓDUSOK, DÖNTÉSI LAPOK ÉS A JELENTÉS...4 A VÁROS TÖRTÉNELME ÉS ADOTTSÁGAI... 5 A DÖNTÉSEK... 6 SAJÁT ÁLLANDÓ PERIODIKUS DÖNTÉSEK...6 BÉREK (6 DÖNTÉS)...6 DOLOGI KÖLTSÉGEK NAGYSÁGA (NEM DIREKT DÖNTÉS)...6 EGYÉB / FEJLESZTÉSI (6+1 DÖNTÉS)...7 SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK (MAX. 6 DÖNTÉS)...8 ADÓ (4 DÖNTÉS)...8 PÉNZELHELYEZÉS ÉS FELVÉTEL (2+5 DÖNTÉS)...8 PROJEKTJELLEGŐ DÖNTÉSEK... 10 AZ EREDMÉNYESSÉG... 18 A JELENTÉS (COMPUTER PRINTOUT) RÉSZLETES MAGYARÁZAT... 23 FEJLÉC (MINDEGYIK OLDAL)...23 A MEGHOZOTT SAJÁT DÖNTÉSEK (1. OLDAL)*...23 AZ EGYÉB MŐKÖDÉST ÉRINTİ DÖNTÉSEK (1. OLDAL)...24 VÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJAI (1. OLDAL)...25 AZ EREDMÉNYESSÉGI INDEX (1. OLDAL)...25 KÖZIGAZGATÁSI ÉS LAKOSSÁGI ADATOK (2. OLDAL)...25 VÁLLALKOZÁSOK ADATAI (2. OLDAL)...27 VÁROSI INTÉZMÉNYEK ADATAI (2. OLDAL)...27 BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK KÖLTSÉGVETÉSE KIADÁSOK (3. OLDAL)...28 BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK KÖLTSÉGVETÉSE BEVÉTELEK (3. OLDAL)...29 BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK KÖLTSÉGVETÉSE KIEGÉSZÍTÉSEK (3. OLDAL)...30 VAGYONKIMUTATÁS (3. OLDAL)...31 FÜGGELÉK JELENTÉS (FÜGGELÉK I) DÖNTÉSI LAP III (FÜGGELÉK II) manual_municipality_hun 2
BEVEZETÉS Általában véve, a szimuláció célja, hogy különbözı, alternatív döntések hatásait megismertesse anélkül, hogy a tényleges valóságbeli költségek felmerülnének. A szimulálás használatához szükségeltetik egy a valóságot visszatükrözı modell. Noha a modelleket többféleképpen lehet felállítani, leggyakrabban matematikai kapcsolatok jellemzik ıket. A modell szerkezete, az abban használt relációk és értékek a modellezni kívánt szituációt kell hogy tükrözzék. Az üzleti, mikro és makrogazdasági környezet mőködését nagyon nagy számú tényezı határozza meg, amelyek összességét nem lehet egy modellbe beépíteni, mivel nem lenne praktikus és technikailag sem lenne lehetséges. A modellezés mővészete épp abban rejlik, hogy kiválasszuk a legfontosabb tényezıket, és jól határozzuk meg azok kapcsolódási pontjait. Az oktatási célú játékoknak, mint amilyen ez a játék is, azok a fı céljuk, hogy koncepciókat, technikákat, döntéshozatali folyamatokat mutassanak be, tanítsanak meg és gyakoroltassanak. Természetesen egy ilyen szimulációs gyakorlat csak megközelítése a valóságnak. A valóság, mint egész túl komplex ahhoz, hogy vállalkozhassunk a teljesen pontos visszaadására. Arra kérnénk minden játékost, hogy a játék során ne arra figyeljen, hogy mi az, ami nem tökéletes, hanem arra, hogy mi az, ami hasonlóan mőködik, mint a valóságban. Az üzleti modellezésen túl a közgazdálkodás helyi vagy állami szintő modellezése különleges megközelítést tesz szükségessé. Amíg a vállalatoknak, mint gazdasági egységeknek a céljaik, és gazdasági szempontból az üzemtanuk viszonylag hasonlóak, illetve egységesek, addig az önkormányzatoknál speciális szempontok merülnek fel: Az egyik ilyen az önkormányzatok célrendszere, mely a játékban sarkítottan, és talán pontosabban meghatározva fog jelentkezni, mint az életben. A másik ilyen a döntéshozási és döntésvégrehajtási folyamat: a játékban nincsenek politikai szempontok és politikai jellegő döntések, csak kvázi szakmaiak. Ugyanígy a döntések automatikusan végrehajtódnak, nem kell azzal számolni, hogy valami ezeket blokkolja. (Ezért is van, hogy önkormányzat helyett inkább fogjuk a település, illetve a város terminológiát használni.) Harmadik szempont, hogy a játékban minden település (város) teljesen azonos helyzetbıl indul; "homogén" földrajzi, társadalmi, gazdasági viszonyokkal. Negyedik fontos szempont, hogy a játékban nincs jelen az, ami az életben nagyon fontos: az ügyek egyedi és személyes kezelése a dolgok összességükben és átlagukban lesznek jelen. Ez gyakran magasabb fokú absztrakciós készséget és megközelítést kíván. Továbbá azért, hogy az operatív és stratégiai döntések hatásai megfigyelhetık legyenek, az idıtényezı alaposan felgyorsul, és a döntések hatásai sokkal gyorsabban lesznek érezhetık, mint a valóságban. A döntési játék egy olyan speciális szimuláció, ahol a tanulási folyamat a mesterségesen stimulált környezetben zajlik. Szemben a hagyományos esettanulmányszerő közelítéssel, a szimuláció egy olyan dinamikusabb környezet, ahol a helyzetek gyorsan tesztelhetık és változtathatók. manual_municipality_hun 3
A JÁTÉK FELÉPÍTÉSE A játék idejére a csapatok egy kisváros vezetését veszik át. Mint ahogy már említettük, ez a vezetés egyfajta független szakmai vezetést, nem pedig önkormányzati / választott politikai jellegő vezetést jelent. Az ország, ahol a város található, egy közepesen fejlett és közepesen nagy ország. Az országban Currency Unit (CU) ill. ezer Currency Unit (ecu) pénzegységben számolunk, az inflációtól eltekintünk. A régió, ahol a város található, egy átlagosnak nevezhetı régió. A fıváros viszonylag messze van, az országhatár szintén. A megyén belül a közvetlen közelben még több más, kb. hasonló nagyságú kisváros van. A város vonzáskörzetében mintegy 1520 kisebb település található. Minden csapat (város) saját kóddal rendelkezik, amely egy bető és egy szám kombinációja, plusz ezen kívül a legelsı lépés egy fantázianév adása a csapat részére max. 10 karakter hosszúságban. A városnak célszerő egy stratégiát felállítani, célokat kitőzni, információt elemezni, döntéseket hozni. A játékban a cél: legeredményesebben vezetni a várost. Az eredményes vezetés négy fı szempont szem elıtt tartását jelenti: (színvonalas) közösségi szolgáltatások közvagyon gazdálkodás / pénzügyi menedzsment (eladósodottság) a városi közalkalmazottak elégedettsége vállalkozóbarátság Ezen túl a külsı gazdasági hatásoknak is komoly szerepük van. A csapaton belül a döntéseket korlátozott idı alatt kell meghozni: ez belsı szervezettséget, csapatmunkát, együttmőködést és feladatdelegálást kíván meg. A döntési periódusok, döntési lapok és a jelentés A játék több periódusos, minden periódus egy egyéves idıszakot reprezentál. Minden periódus során (elıtt) a következı évre vonatkozó döntéseket kell meghozni. Ezeket a döntéseket az úgynevezett "Döntési Lapokon" (lásd II. számú Függelék) kell feltüntetni. A meghozott döntések számítógépbe kerülnek, és a gazdaságipénzügyi szoftver segítségével elemzések, statisztikák és eredmények készülnek. Az évek eredményeit a résztvevıkkel a "Jelentés" (lásd I. számú Függelék) ismerteti. A Döntési Lap nyomtatvány kitöltése könnyő és magától értetıdı, és minden periódusban a meghozandó alapdöntésekre vonatkozik. Kérjük a döntési lapokat olvashatóan kitölteni, és minden négyzetbe a döntést beírni, a nullákat is! Jelen kézikönyv célja, hogy bemutassa azt a környezetet, amelyben a városnak mőködnie kell. Elıször általában a játékról, a meghozandó döntésekrıl és a keretekrıl szólunk, majd a jelentésekrıl adunk részletes leírást. FONTOS: ez a kézikönyv csak egy összefoglaló, terjedelmi okok miatt sőrítve adja vissza a tudnivalókat. Ezt lehet még kiegészíteni saját a tényleges játék során megszerezhetı tapasztalatokkal, valamint célszerő élni a játékvezetés folyamatos kérdezésének jogával. manual_municipality_hun 4
A VÁROS TÖRTÉNELME ÉS ADOTTSÁGAI A játékbeli város párszáz éves múltra tekint vissza. Várossá fejlıdésének két oka volt, az egyik, hogy néhány fontosabb út itt találkozott, a másik, hogy egy kisebb (bár közlekedési szempontból kevésbé fontos) folyó átszeli. A város környéke sokáig inkább mezıgazdasági jellegő volt, bár az utóbbi idıkben ipari, szolgáltatási és idegenforgalmi szempontból is sokat fejlıdött. A város közigazgatási területe mintegy 80 km 2, ebbıl a szőkebben vett belterület mintegy a háromnegyede, a többi városhatár, erdı és a környékbeli falvakkal határos terület. A város lakosainak száma: 95 ezer fı. A születések száma stagnáló tendenciát mutat, viszont a városi népességnövekedést a környékbeli beköltözések erısítik. A lakosság korösszetétele kb. az országos aránnyal megegyezı. Az átlagéletkor: 36 év, de a lakosság enyhe öregedést mutat. Az aktív lakosság nagy része a városban dolgozik, legtöbbjük (57%) a vállalati szférában, sokan (22%) állami, illetve városi közalkalmazottként. A munkanélküliségi ráta a városban 9%. Az emberek nagy része családi, illetve társas lakásokban él, de jelentısnek nevezhetı a városi bérlakás állomány is. A csatorna, áram, gáz, telefonellátottság jónak mondható. A városban található egy városi tulajdonú kórház (amelyet az állami társadalombiztosítás finanszíroz), egy laktanya, rendırség és tőzoltóság (szintén állami finanszírozásúak). A város maga rendelkezik több középiskolával és általános iskolával, óvodákkal, bölcsıdékkel, mővelıdési és sportintézményekkel is. Ezen túl a város üzemelteti hivatali részlegként a saját tulajdonában lévı víz, és csatornamővet, egy távhı szolgáltatót és több egyéb szolgáltatót (kéményseprés, temetkezés, kommunális szolgáltatások, valamint a környék forgalmát bonyolító közúti tömegközlekedést). A várost érinti két vasútvonal is, van egy vasútállomás. Az autópálya vonala a várostól 30 kmre húzódik. Ami a vállalkozások számát illeti, a város nem függ közvetlenül egy nagy vállalattól, bár számos több száz fınek munkát adó cég és sok kisebb cég is van. A városi cégek sok környékbelinek is munkát adnak. Jelenleg a városi fejlıdés inkább lassúnak nevezhetı, aminek fı oka a nagyobb városok, valamint a fıváros fejlıdési dominanciája, és az országban az elmúlt években tapasztalt kisebb gazdasági visszaesés. Az elırejelzések azonban azt mutatják, hogy országos szinten fellendülés várható. A város fejlıdésének azonban nem ez az egyedüli és kizárólagos kulcsa: a vezetésnek sok tennivalója van. Az elızı vezetés alapvetıen nem vezette rosszul a várost, azonban javítanivaló is akad. manual_municipality_hun 5
A DÖNTÉSEK Mint már említettük, a játék célja alapvetıen a város eredményes vezetése. Az eredményesség függ az adott környezettıl, illetve annak hatásaitól (ez a játékban mindenkinek azonos), de természetesen a saját döntések is hatással vannak a mőködésre. A játékban három fajta döntés van: A városvezetés saját állandó periodikus döntései A városvezetés projektjellegő döntései / fejlesztések Az állami törvények és a környezet/piac "döntései", illetve hatásai A saját állandó periodikus döntések olyan döntések, amelyek teljes egészükben a városvezetés kezében vannak, ezeket minden egyes évben meg kell hozni. A projektjellegő döntések többségét csak egyegy évben lehet / kell meghozni alkalmi jelleggel. Az állami törvények / a környezet hatásai is fontosak lehetnek: egyegy, a településeket érintı állami döntés nemcsak az eredményességet érintheti közvetlenül, hanem emellett az eredetileg tervezett saját döntéseket is módosíthatja. A következıkben áttekintjük az egyes kategóriákban meghozható döntéseket. Saját állandó periodikus döntések Bérek (6 döntés) Az elsı döntéskör, amirıl minden évben döntést kell hozni, az alkalmazotti bérek nagysága. A bérekre vonatkozólag léteznek törvényi megkötések: a bérek minimális nagyságát a közalkalmazotti törvény írja elı. Ezt az összeget a városnak meg kell fizetni, ennél kevesebbet nem lehet fizetni. Többet viszont igen. És mivel a közszféra bérei elmaradnak a versenyszféra fizetéseitıl, ezért célszerő ettıl nem túlságosan lemaradni. Az elızı vezetés már adott ily módon plusz fizetést a dolgozóknak, és így némiképp el is várják azt ezen túl is. A jelentés elsı oldalán az állami döntések között megjelenik az érvényes kötelezı bér. Az alacsonyabb bérek (tehát a törvényes minimum) hatására a dolgozók elégedettsége is csökkenhet, ami rosszabb munkavégzéshez (szolgáltatási szinthez) is vezethet az intézményekben. A béreket terhelik még különbözı járulékok, melyek kifizetése kötelezı. Az éppen érvényes közterheket a jelentés elsı oldalán az állami döntések között találhatják meg. Dologi költségek nagysága (nem direkt döntés) Az egyéb dologi költségeket a (közalkalmazotti) alapbérekhez viszonyítva számoljuk. A csapatnak nem kell errıl külön döntést hozni, viszont a bérhez kötöttség miatt itt jelezzük. Sokéves átlagban a vegyes dologi tételek (úm. közüzemi díjak, fogyóeszközök pótlása) az alapbérek kb. 30%át tették ki. Ettıl nagyságrendi eltérések nem nagyon voltak, kivéve a város által biztosított bizonyos anyagi jellegő közszolgáltatásokat (ld. még lejjebb), ahol viszont nagyságrendileg nagyobbak a dologi költségek. A tényleges költés, a tényleges tétel elvileg lehet nagyobb és kisebb is a bérarányos kb. 30% nál. Magasabb, ha pl. a dolgozók az intézményben sokszor cserélıdnek, vagy kevésbé fegyelmezetten gazdálkodnak és emiatt többet kell fizetni. Alacsonyabb az ellenkezı esetben. Ezen túl bizonyos projektek (ld. késıbb) is lehetnek hatással arra, hogy a dologi költségszint csökkenjen. manual_municipality_hun 6
Egyéb / fejlesztési (6+1 döntés) A város az adott terület dolgozóinak bérszintjén, valamint a dologi költségek mellett közvetlen juttatásokkal is támogathatja, illetve fejlesztheti az adott területet. Ez területenként vagy fejlesztést, vagy csak plusz pénzbeli juttatást jelent. Itt a bérrel vagy a folyó (dologi) költségekkel szemben a város nincs kötelezve egy bizonyos összegnagyságra, azonban elmaradások egyegy területen súlyos gondokat jelenthetnek. Az itteni nagyobb tételek, amiket az egyes területekre szánni kell, több kisebb tételbıl (amit úgy képzeljünk el, hogy hivatal, intézményvezetıi szinten elkölthetı kisebb dolgok) jönnek össze. A területek, illetve a plusz pénzjuttatások a következıket jelentik: Oktatási célok: Úm. kisebb iskola, óvoda épület felújítások, beszerzések, melyek eredményeképp a szolgáltatási színvonal és elégedettség is nıhet, illetve részben a dologi költségszint is némiképp csökkenhet. A 0. évben az e célra fordított összeg 221.000, ecu volt, amely, tekintettel az intézményi darabszámra, egy kisebb tételnek tekinthetı. Kulturális célok: Úm. mővelıdési ház és legjelentısebb részben színházi programok támogatása, kulturális és sportesemények rendezése, melyek révén a lakosság, illetve bizonyos rétegek ilyen irányú elégedettsége növekedhet. Kulturális programokra a város 104.000, ecut költött a 0. évben. Egészségügyi célok: Az állami társadalombiztosítás által finanszírozott helyi egészségügyi feladatok ellátása (itt nem fejlesztésrıl, hanem inkább a "dologin" túli folyó tételekrıl van szó). Figyelem, itt nem az egyébként városi tulajdonú kórházról és rendelıintézetrıl van szó, hanem egyéb egészségügyi szolgáltatásokról, pl. védını rendszer, családvédelmi központ, stb. Az államtól (TB) kapott ilyen irányú célpénzt többékevésbé muszáj továbbutalni, amennyiben ez nem történik meg, akkor ez komoly elégedetlenséget válthat ki a lakosságnál. Amennyiben többet is tud a város áldozni, akkor viszont az elégedettségi szint nıhet. A közvetlen dologi és a bérkiadásokon túl 133.000, ecut költött a város egészségügyi célokra. Szociális célok: Itt is a "dologin" túli tételekrıl, vagyis segélyezésrıl van szó. Hasonlóan az egészségügyi célokhoz, a kapott pénzt többékevésbé célszerő továbbutalni, ha nem, akkor komoly elégedetlenség lesz a szociálisan rászorult rétegeknél, ami súlyosabb esetben még komolyabb következményekhez vezethet. Szociális célokra és segélyekre a város 164.000, ecut költött a 0. évben. Infrastrukturális és területfejlesztések: Itt az általában és összességben történı kisebb fejlesztésekrıl van szó. Ezek elmaradása egy szintig megint csak a szolgáltatási színvonalat csökkenti, egy szinten túl azonban már komoly fennakadások és mőködési zavarok is lehetnek. Mint késıbb látni fogjuk, a kezdeti állapotban minden szolgáltatás városi köztulajdonban van, és a város üzemelteti ıket. Infrastrukturális célokra 88.000, ecut költöttek. Általános kisebb lakásfelújítás célok (városi lakások): Itt a városi tulajdonú lakások felújítására szolgáló pénzekrıl van szó, a felújítások tartós elmaradása a bérlakói elégedettséget komolyan csökkentheti. Bérlakás felújításra és javítási költségekre 61.000, ecu lett költve. Természetesen az általában a területeken elkölthetı pénzeken túl különbözı projekt alapú fejlesztések is indíthatók, sıt a nagyobb és komolyabb beruházások és fejlesztések csak projekt alapon indíthatók el. A +1. döntés ily módon ténylegesen a projektköltségek összege lesz. Ld. még késıbb. manual_municipality_hun 7
Szolgáltatási díjak (max. 6 döntés) A város pillanatnyilag saját hatáskörében, illetve üzemeltetésében végez bizonyos jellegő közszolgáltatásokat. Ezek a következık: Temetkezési szolgáltatások, melyek éves szinten, személyenként és átlagosan fizetendık. (ecu/fı) Kéményseprési szolgáltatások, melyek éves szinten, lakásonként és átlagosan fizetendık. (ecu/lakás) Kommunális (szemétszállítási) szolgáltatások, melyek éves szinten, lakásonként és átlagosan fizetendık. (ecu/lakás) Víz, csatorna és távhı szolgáltatások. Ezekrıl lakásonként kell egy nagyságrendet megállapítani, mely átlagosan vonatkozik a lakás fogyasztására az év során. (ecu/lakás) Tömegközlekedési szolgáltatások, melyeket ún. éves bérlet áron fizetnek az utasok. A városban kb. minden 510. lakos utazik városi tömegközlekedési eszközzel. (Ebben benne van az is, aki sosem utazik, és az is, aki mindig, illetve a nemcsak városban lakó fogyasztók is, pl. az átutazók.) A többi lakos gyalog, kerékpárral, saját autóval vagy vonattal utazik. (ecu/utas/év) Bérlakások lakbére, melyet a városi tulajdonú lakásokban lakó családok fizetnek átlagosan, éves szinten. Mint majd késıbb látni fogjuk, bizonyos projektek célja a fenti tevékenységek vállalkozói alapon való továbbmőködtetése lesz. Amennyiben a város elindítja ezeket a projekteket, az adott szolgáltatás árának a meghatározása is mint döntés, már nem lesz a kezében, így errıl döntést hozni ezek után már nem lehet/kell. Adó (4 döntés) A bevételeknek egyik formája a város saját hatáskörébe kirótt adók beszedése: az adóknak négy törvényileg megengedett formája van, melyekbıl pillanatnyilag, a játék elején a város hármat használ: Helyi iparőzési adót, melyet a vállalkozásoknak kell fizetni, és melynek nagysága 1,5% a vállalkozás forgalma után. Gépjármő adót, melynek nagysága 2.000, CU / gépkocsi. Kommunális adó lakások után vethetı ki, nagysága a játék elején 2.500, CU / lakás. Építmény adó szintén lakások után vethetı ki, de ezzel a város eddig nem élt. Pénzelhelyezés és felvétel (2+5 döntés) A városnak természetesen gazdálkodnia kell a beérkezett pénzekkel, az eredményes (hiánymentes) mőködés mellett folyamatosan likvidnek (fizetıképesnek) is kell maradnia. A pénzbeérkezések és kiadások egymáshoz képest idıben elcsúszhatnak, valamint bizonyos fejlesztések is különleges nem folyó bevételekbıl történı finanszírozást igényelhetnek. Továbbá lehetséges az is, hogy a városnak átmenetileg plusz pénzeszközei keletkezhetnek, amelyeket célszerő lekötni. manual_municipality_hun 8
A pénzeszközök lekötésének két lehetséges formája van: 1. Vállalati kötvényekbe történı befektetés. A meghozandó döntés itt a kötvényekbe elhelyezni kívánt összeget jelenti. A kötvények lejárata 2 év, visszafizetésük automatikusan történik. 2. Állampapírokba történı befektetés. Az állampapírok lejárata 3 év, visszafizetésük automatikusan történik. Természetesen el is lehet adni a már meglévı értékpapír vagyont. A kötvények, valamint az állampapírok tekintetében gyakorlatilag névértéken értékesíthetı a papírállomány. Mind vételkor, mind eladáskor kezelési költség fizetendı: az árfolyam 1%a. A pénzelhelyezés mellett pénzfelvételre is lehetıség van háromfajta bankkölcsön, illetve kötvénykibocsátás segítségével. Háromfajta bankkölcsön létezik: (1) hosszú távú hitel, (2) változó lejáratú (középtávú) hitel, (3) rövidlejáratú (sürgıs)hitel. A város döntéseket hozhat az elsı kettı tekintetében, a rövid lejáratú hitelt sürgıs esetben automatikusan nyújtja a bank a késıbbiekben részletezett játékbeli korlátozó feltételekkel. A hosszú távú hitel lejárata két periódus, a visszafizetés egy összegben a felvételt követı második periódusban esedékes (n+2). A kamatterhek két perióduson át fizetendık: egyrészrıl a folyó a felvétel periódusában (n), másrészrıl az azt követı periódusban (n+1). A hosszú távú hitelek kamata 5% periódusonként. A város maximális hosszúlejáratú hitelkerete a következı: összvagyon 2%a, plusz a beépítetlen használható terület értékének 50%a, plusz az ingóságok, az üzletrészek és részvények 100%a. A középlejáratú hitelek tetszıleges hosszan vehetık igénybe. Bármely periódusban felvehetık, és visszafizethetık részben vagy egészben. A kamatot mindig az épp adott periódusban fennálló hitelállomány után kell fizetni. A középtávú hitelek kamata 7% per periódus, maximális állománya (határa) pedig megegyezik a hosszúlejáratúéval (együtt a kettıé!). A hosszú, és a középlejáratú hitel 100.000, ecunként vehetı igénybe. A sürgıs hitelek akkor lépnek életbe, ha a pénzbevételek és a felvett/felvehetı egyéb hitelek nem lennének elégségesek a folyó pénzkiadások fedezésére. Az érkezı kisegítı hitel épp olyan arányban érkezik, hogy a negatívba átlendülı pénzállományt nulla szintre vigye vissza. A következı idıszakban az elızı rövid lejáratú hitel visszafizetésre kerül, és ha még mindig szükség van rá, akkor egy új hitel érkezik. A rövidlejáratú hitel kamata a következı periódusban fizetendı, nagysága 12%. A keret nincs megszabva, gyakorlatilag bármennyit finanszíroz a bank, azonban ha a város mőködése tartósan veszteséges és így az eladósodottsági index a 75% alá kerül, akkor a játékvezetés, mint bank beleavatkozik az irányításba a következı eszközökkel, prioritási sorrendben: (1) indítható projektek számának korlátozása, (2) az általános fejlesztési célokra fordítandó összegek főnyíró elv szerinti csökkentése. Továbbiakban meg kell jegyezni, hogy lehet hitelállománnyal zárni a játékban az utolsó periódusban, ennek következményét azonban az eredményességi index értéke tartalmazza. Kötvénykibocsátás esetén az idıtartamot a város határozza meg, ugyanúgy, ahogy a fizetendı kamatot és a maximális kibocsátandó mennyiséget. Elıfordulhat azonban, hogy a befektetık nem jegyzik le azt a mennyiséget, amit a város óhajtott volna, csak esetleg annak egy részét. Minél hosszabb a lejárat, illetve fıként minél kisebb a kamat, annál kevésbé preferálják a befektetık a városi értékpapírt. Továbbá egy egészségesen gazdálkodó, prosperáló város jobb feltételekkel szerezhet pénzt a pénzpiacról. manual_municipality_hun 9
PROJEKTJELLEGŐ DÖNTÉSEK A város az állandó periodikus döntések mellett különbözı projektek elindításáról is dönthet. A projekt jellegzetessége az, hogy csak egyszer lehet, illetve kell meglépni. Ez a legtöbb projektre igaz, bár, mint látni fogjuk, lesznek olyan projektek, amelyek többször is megléphetık. Ezt külön jelezzük. Összesen 36 különbözı projekt van, melyek rövid leírását, feltételeit, költségeit valamint hatásait az alábbi táblázatban foglaljuk össze. Az idıtávok átlátása és tervezése fontos, ezért az idık jelrendszerét konzekvensen kell, hogy kezeljük. Az megjegyzés (ha más idızítés külön nincs felírva, akkor az is t jelent) azt az évet jelenti, amelyikre hozzuk a döntést. Tehát ha a játék elején pl. a 0. periódus után vagyunk, és az elsıre hozunk döntést, akkor az 1.rıl beszélünk. Ha a +1. év, illetve +1 jelet látjuk, akkor az a tervezett év plusz egyet fogja jelenteni. Tehát ha pl. a lakásépítés egy évig tart (és a 0.ban hoztuk a döntést az elsıre), akkor ez azt jelenti, hogy az elsıben kezdıdik a projekt, és mivel egy évig tart, a másodikban lesz kész. Itt tartjuk fontosnak elmondani azt is, hogy a projektek nem helyettesítik az általános kisebb fejlesztéseket és azokat az általános kisebb összegő pénzeket, melyeket az állandó döntések során kell szétosztani. A hatások között nem mindenütt írunk százalékos összeget, csak ott, ahol a hatás nagyobb. Ez nem azt jelenti, hogy nincs hatás, hanem azt, hogy csak kisebb hatás van. Azokon az elsıdleges hatásokon túl, amelyeket feljegyeztünk, sok projektnek ezeken túlmutató hatásai is vannak. Pl. az 1. sz. projektnek, az elkerülı autóútnak közvetve a városi közhangulatra is jó hatása lesz. A nem részletezett hatásoknál az életbeli elgondolások és tapasztalatok azok, amelyekbıl ki lehet indulni. Ahol az önerı, mint megjegyzés szerepel, az azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a város az állami támogatást igényelni tudja (amelyet egyébként itt a játékban automatikusan meg is kap), saját részt, ún. önerıt kell felmutatnia. Ez a saját rész itt a tényleges bekerülési / beruházási érték (költség) mínusz a megszerezhetı támogatás lesz. Ezt zárójelben jelezzük. A projekt jellegő döntéseknél fontos megjegyezni, hogy annak költségei azonnal, hatásai viszont a késıbbiekben (értsd következı periódusokban) jelentkeznek általában. FONTOS: a városi adminisztráció korlátos kapacitása, valamint a fizetıképesség megırzése miatt egy periódus alatt számszerően maximum csak 5 projekt indítható. manual_municipality_hun 10
Projekt szám név leírás 1. Körgyőrő építés A várost félig kikerülı, 8 km hosszú autóút építése. feltétel idıtartam költség/önerı 1 800 ezer m 2 beépítetlen és felhasználható külterület +1. év 1.000.000, (750.000,) fıbb hasznok és hatások állami céltámogatás megszerzése (25%), egyszeri munkanélküli létszám csökkenés: 300 fı 2 éven át piacnövekedés kb. 5% azonnal és a +1. évben kb. 2% a késıbbi években település fejlettség és váll. barátság mutató emelkedése beépítetlen külterületek csökkenés: 800 ezer m 2 városi vagyongyarapodás ld. még 32.33. és 36. projekt 2. Ipari park I Egy ipari park létrehozása a város szélén. Közmővesítés, infrastrukturális beruházások. 900 ezer m 2 beépítetlen és felhasználható külterület +1. év 1.400.000, (1.120.000,) állami céltámogatás megszerzése (20%), egyszeri munkanélküli létszám csökkenés: 100 fı 1. évben, 25 fı 2. évtıl piacnövekedés kb. 4% azonnal kb. 3% a késıbbi években településfejlettségi mutató, valamint váll. barátság mutató emelkedése beépítetlen külterületek csökkenése városi vagyongyarapodás ld. még 32.33. és 36. projekt 3. Ipari park II A meglévı ipari park bıvítése. 2. projekt, 350 ezer m 2 beépítetlen és felhasználható külterület +1. év 400.000, piac növekedés kb. 1% azonnal kb. 2% a késıbbi években település fejlettség mutató, valamint váll. barátság mutató további emelkedése beépítetlen külterületek csökkenése városi vagyongyarapodás ld. még 36. projekt 4. a. b. c. Közhasznú munka programok tartós munkanélküliek foglalkoztatására. (többször is elindítható!) a. 20.000, b. 40.000, c. 60.000, munkanélküli létszám csökkenése a. 50 fı, b. 100 fı, c. 150 fı csak a folyó évre szociális kiadások nagyságának elvi csökkenthetısége piacnövekedés kb. a. 0,1%, b. 0,2%, c. 0,3% csak a folyó évre lakossági elégedettség növekedése 5. Temet kft. A városi hivatal temetkezési részlegének céggé alakítása. 10.000, ár döntési kényszer, valamint ilyenirányú bevételek megszőnése a részleg béreinek/dologi költségek megszőnése közalkalmazotti létszám csökkenés: 100 fı részleges elégedettség csökkenés az emelkedı árak miatt vagyonátalakulás rendezettebb szolgáltatási viszonyok a +1. évtıl, várható racionálisabb gazdálkodás a +1. évtıl, gazdálkodási veszteségek 2 várható csökkenése a +1. évtıl 1 A költségek ecuban értend k. 2 A szolgáltató tevékenységek a jelenlegi, városi üzemeltetés alatt veszteségesek. manual_municipality_hun 11
Projekt szám név leírás 6. Kémény kft. A városi hivatal kéményseprı részlegének céggé alakítása. feltétel idıtartam költség/önerı 10.000, fıbb hasznok és hatások ár döntési kényszer, valamint ilyenirányú bevételek megszőnése a részleg béreinek/dologi költségek megszőnése közalkalmazotti létszám csökkenés: 50 fı részleges elégedettség csökkenés az emelkedı árak miatt vagyonátalakulás rendezettebb szolgáltatási viszonyok a +1. évtıl, várható racionálisabb gazdálkodás a +1. évtıl, gazdálkodási veszteségek várható csökkenése a +1. évtıl 7. Kommun kft. A városi hivatal kommunális részlegének céggé alakítása. 25.000, ár döntési kényszer, valamint ilyenirányú bevételek megszőnése a részleg béreinek/dologi költségek megszőnése közalkalmazotti létszám csökkenés: 300 fı részleges elégedettség csökkenés az emelkedı árak miatt vagyonátalakulás rendezettebb szolgáltatási viszonyok a +2. évtıl, várható racionálisabb gazdálkodás a +2. évtıl, gazdálkodási veszteségek várható csökkenése a +2. évtıl 8. Víz&távhı kft. A városi hivatal távhı, víz és csatorna részlegének céggé alakítása. 40.000, ár döntési kényszer, valamint ilyenirányú bevételek megszőnése a részleg béreinek/dologi költségek megszőnése közalkalmazotti létszám csökkenés: 200 fı részleges elégedettség csökkenés az emelkedı árak miatt vagyonátalakulás rendezettebb szolgáltatási viszonyok a +2. évtıl, várható racionálisabb gazdálkodás a +2. évtıl, gazdálkodási veszteségek várható csökkenése a +2. évtıl 9. Közl. váll. kft. A városi hivatal tömegközlekedés / személyszállítás részlegének céggé alakítása. 40.000, ár döntési kényszer, valamint ilyenirányú bevételek megszőnése a részleg béreinek/dologi költségek megszőnése közalkalmazotti létszám csökkenés: 420 fı részleges elégedettség csökkenés az emelkedı árak miatt vagyonátalakulás rendezettebb szolgáltatási viszonyok a +3. évtıl, várható racionálisabb gazdálkodás a +3. évtıl, gazdálkodási veszteségek várható csökkenése a +3. évtıl 10. Gamesz kft. Az oktatási intézményi fejlesztések és folyó költségek szervezésére szakosodott cég alapítása. 10.000, dologi költség megtakarítás (kb.7%) oktatási intézmények szintjén plusz közalk. dolgozói létszám (hivatali nyilvántartással): 1 fı / 10 okt. intézmény manual_municipality_hun 12
Projekt szám név leírás 11. Vagyon kft. Egy, a városi vagyon kezelésével foglalkozó cég alapítása. feltétel idıtartam költség/önerı 10.000, fıbb hasznok és hatások dologi költség megtakarítás (kb.14%) a városi hivatal szintjén plusz közalk. dolgozói létszám (hivatali nyilvántartással) 1 fı / 2 milliárd CU vagyon 12. a. b. c. Parkosítás A városi parkok újraalakítása, ill. új parkok kialakítása. (többször is elindítható!) a. 40.000, b. 60.000, c. 120.000, munkanélküli létszám csökkenése a. 15 fı, b. 20 fı, c. 50 fı csak a folyó évre zöld terület arányának növekedése lakossági elégedettség növekedése 13. a. b. c. Közalkalmazotti kölcsönprogram A városi alkalmazottak különleges premizálása kölcsön lehetıséggel. (többször is elindítható!) pénzkiadás, lejárata +2év direkt pénzkiadással nem jár pénzkifolyás a bérszint 1%, 2%, 3%ig / év alkalmazotti elégedettség növekedése piacnövekedés (indirekt, béreken keresztül) 14. a. b. c. Közalkalmazotti pótlék program alkalmazotti elégedettség növekedése piacnövekedés (indirekt, béreken keresztül) A városi alkalmazottak különleges premizálása plusz fizetés juttatásával. bérszint 2%, 4%, 6% (többször is elindítható!) 15. a. b. c. Bérlakás építési program A város által elindított városi tulajdonú bérlakásépítési program 100, 200, ill. 300 új lakással. (többször is elindítható!) 7 ezer m 2 10 ezer m 2 21 ezer m 2 beépítetlen és felhasználható belterület +1. év 300.000, (285.000,) 600.000, (570.000,) 900.000, (855.000,) állami céltámogatás megszerzése (5%), egyszeri munkanélküli létszám csökkenés: 50, 100, 150 fı folyó évre piac növekedés település fejlettség mutató emelkedése beépítetlen belterületek csökkenése városi vagyongyarapodás lakossági elégedettség növekedése manual_municipality_hun 13
Projekt szám név leírás 16. a. b. c. Bérlakás felújítási program feltétel idıtartam költség/önerı +1. év fıbb hasznok és hatások lakossági elégedettség növekedése városi vagyonnövekedés dologi költség megtakarítás lakásfenntartásban A meglévı, nem most épített lakások felújítása. 100, 200, illetve 300 lakás. 100.000, 200.000, 300.000, (többször is elindítható!) 17. a. b. c. Bérlakás eladási program Bérlakások eladása a lakóknak. 100, 200, illetve 300 lakás. (többször is elindítható!) 7.000, 10.000, 12.000, (admin. költségek!) bevételek: 50.000,, 100.000,, 150.000, városi vagyoncsökkenés rossz szociális helyzetben lévık arányának enyhe emelkedése, ha a bérlakásszám/összlakásszám aránya 5% alá esik, erıteljes emelkedése, ha ez a mutató 3% alá esik 18. a. b. c. Aszfaltozás 5, 10 és 20 km hosszan aszfaltozott utcák arányának emelkedése lakossági elégedettség növekedés városi vagyon értéknövekedés (többször is elindítható!) 10.000, 20.000, 40.000, 19. Informatika fejlesztési program A városháza és az intézmények számítástechnikai fejlesztése. 100.000, azonnal, 10.000, +1. évtıl dologi költség megtakarítás minden területen kb.10% a folyó évben kb. 5% a további években dolg. elégedettség csökkenése az +1. / +2. évben dolg. elégedettség növekedése a +3. évtıl 20. a. b. Átfogó intézmény felújítási program 100.000, 200.000, lakossági elégedettség növekedése dolg. elégedettség növekedése kb. 0,25% és 0,5% piacnövekedés a folyó évben városi vagyon értéknövekedés munkanélküli létszám csökkenés: 40, 80 fı folyó évben manual_municipality_hun 14
Projekt szám név leírás 21. Piac felújítás A város kezelésében lévı piacok részleges felújítása. feltétel idıtartam költség/önerı 150.000, fıbb hasznok és hatások lakossági / fogyasztói elégedettség növekedése városi vagyon értéknövekedés munkanélküli létszám csökkenés: 50 fı folyó évben 22. Energia ratio program Az intézmények energia fogyasztás felhasználásának mérése és hatékonyabbá tétele. 30.000, dologi költség megtakarítás (minden területen) folyó év 3% +1. évben további 2% 23. a. b. c. Vegyes támogatások emelése Különbözı támogatások pl. diákösztöndíjak, fiatal házasok stb. (többször is elindítható!) 50.000, 100.000, 150.000, lakossági elégedettség erıteljes növekedése rossz szociális helyzetben lévık számának csökkenése folyamatosan magas támogatásszint esetén a beköltözések számának emelkedése 24. Gyermek étkeztetés Minıségi gyermek étkeztetési program elindítása az óvodákban és a napközis iskolákban. 10.000, minden évben az elindulás után (!) lakossági elégedettség növekedése 25. Új ált. iskola építés (többször is elindítható!) 1. év 50.000, lakossági elégedettség növekedése piacnövekedés kb. 0,5% oktatási intézmények mutató nı intézményszám és vagyon növekedése alkalmazott felvétel + 43 fı ebbıl munkanélküli 15 26. Új óvoda építés (többször is elindítható!) 1. év 30.000, lakossági elégedettség növekedése piacnövekedés 0,2% oktatási intézmények mutató nı intézményszám és vagyon növekedése alkalmazott felvétel + 27 fı ebbıl munkanélküli 10 manual_municipality_hun 15
Projekt szám név leírás 27. Új bölcsıde építés (többször is elindítható!) 28. Ált. iskola bezárás (többször is elindítható, de egyszerre csak 1 iskola zárható be!) 29. Óvoda bezárás (többször is elindítható de egyszerre csak 1 óvoda zárható be!) 30. Bölcsıde bezárás (többször is elindítható de egyszerre csak 1 bölcsıde zárható be!) 31. Színház bezárása A városi színház átmenti bezárása gazdasági okokból. 32. Agglomerációs társulási szövetség I Az agglomerációs környezettel közös intézmény racionalizálási programok elindítása hivatali szinten. 33. Agglomerációs társulási szövetség II Az agglomerációs környezettel közös intézmény racionalizálási programok elindítása egyéb szinteken. feltétel idıtartam költség/önerı 1. év 20.000, 5.000, 1.000, évente, fenntartásra 3.000, + 500, évente, fenntartásra 2.000, + 200, évente, fenntartás 2.000, + 200, évente, fenntartás 10.000, 32. projekt 20.000, fıbb hasznok és hatások lakossági elégedettség növekedése piacnövekedés 0,1% oktatási intézmények mutató nı intézményszám és vagyon növekedése alkalmazott felvétel + 20 fı ebbıl munkanélküli 10 lakossági elégedettség fokozatos csökkenése elbocsátás 43 fı intézményszám csökkenés dologi költségszint csökkenés (abszolút) dologi költségszint növekedés (relatív) a kihasználtság nem mehet 85% fölé! lakossági elégedettség fokozatos csökkenése elbocsátás 27 fı intézményszám csökkenés dologi költségszint csökkenés (abszolút) dologi költségszint növekedés (relatív) a kihasználtság nem mehet 90% fölé! lakossági elégedettség fokozatos csökkenése elbocsátás 20 fı intézményszám csökkenés dologi költségszint csökkenés (abszolút) dologi költségszint növekedés (relatív) munkanélküli létszám + 50 fı elégedettség csökkenés megtakarítás évente: 50.000,, pontosabban a kulturális célokra fordított állandó kiadások (ld. döntés) ilyen mérvő elvi csökkenthetısége az ilyen irányú állami céltámogatás megszőnése hivatali dologi költségszint csökkenése: kb. 6% +1. évtıl, bizonyos városi indítású, de az agglomerációra is ható projektekbe a környék települései betársulnak az alábbi összegekkel: körgyőrő építése 50.000, ipari park építése 20.000, kommun kft. alapítás 5.000, víz&távhı kft. alapítás 12.000, közl.váll. kft. alapítás 16.000, egyéb dologi költségszint csökkenése: 3% manual_municipality_hun 16
Projekt szám név leírás 34. a. b. c. Terület fejlesztés I Külterületek belterületté alakítása, parcellázás és értékesítés vállalkozói célra. 100, 200, 300 ezer m 2 terület eladása. (többször is elindítható!) feltétel idıtartam költség/önerı megfelelı beépítetlen és felhasználható külterület 90.000, (72.000,) 170.000, (136.000,) 240.000, (192.000,) fıbb hasznok és hatások állami céltámogatás megszerzése (20%), egyszeri bevételek: (konkrét összege függ az elızı évi vállalkozóbarátság index nagyságától!) a. kb. 100.000, b. kb. 200.000, c. kb. 300.000, városi vagyon és területcsökkenés település fejlettségi szint emelkedése ld. még 36. projekt (közmővesítés és más admin. költségek!) 35. a. b. c. Terület fejlesztés II 1 Külterületek belterületté alakítása, parcellázás lakossági (családi ház építés) célra. 10, 20, 30 ezer m 2 terület eladása. (többször is elindítható!) megfelelı beépítetlen és felhasználható külterület 24.000, (21.600,) 33.000, (29.700,) 45.000, (40.500,) (közmővesítés és más admin. költségek!) állami céltámogatás megszerzése (10%), egyszeri bevételek: (konkrét összege függ az elızı évi településfejlettségi index nagyságától!) a. kb. 30.000, b. kb. 50.000, c. kb. 80.000, városi vagyon és területcsökkenés település fejlettségi szint emelkedése lakásszám növekedés ld. még 36. projekt 36. Településirányítási térinformatikai rendszer Az önkormányzati mőszaki és építészi osztályok támogatása térinformatikai rendszerrel, digitális alaptérkép készítése. 200.000, (120.000,) állami céltámogatás megszerzése (40%), egyszeri település fejlettségi mutató emelkedése dologi költségcsökkenés kb. 6% víz és távhı szolgáltatásnál, Kft. esetén ott jelentkezı hasonló arányú veszteségcsökkenés dologi költségcsökkenés kb. 3% hivatali szinten, további kb. 1% (meglévı Vagyon Kft. esetén, ld. 11. projekt) beruházási költségcsökkenés az alábbi projekteknél: Körgyőrő építése 40.000, Ipari park építése I 50.000, Ipari park építése II 25.000, 10% közmővesítési költségcsökkenés a Település fejlesztés I és II projekteknél manual_municipality_hun 17
AZ EREDMÉNYESSÉG A város eredményességének mérésére használjuk az ún. eredményességi indexet. Az index egy százalékban kifejezett érték, amelynél 0% a legkisebb érték és 100% a legmagasabb. Az eredményességi index négy nagyobb, és azokon belül több kisebb részbıl áll. A négy fı faktornál zárójelben található, hogy az összindexhez milyen arányban járulnak hozzá. Az egy részen belüli tényezık egyenlı arányban járulnak hozzá a fı faktor értékéhez. E r e d m é n y e s s é g i i n d e x 1. Szolgáltatások színvonala (70%) 1.1. Lakossági viszonyok / elégedettség 1.2. Adószint 1.3. Településfejlettség 1.4. Lakásgazdálkodás 1.5. Közbiztonság * 1.6. Környezetvédelem * 1.7. Okt. intézmények 1.8. Egészségügy 1.9. Szociális helyzet 1.10.Mővelıdés és sport 2. Eladósodottság (10%) 2.1. Adósság/bevételek 2.2. Adósság/vagyon 3. Városi dolgozói elégedettség (10%) 3.1. Létszám 3.2. Bérek 3.3. Munkakörülmények 4. Vállalkozóbarátság / beruházások (10%) 4.1. Fizetıképes piac 4.2. Vállalkozások száma * Jelen verzióban nem képezik az értékelés részét, értékük folyamatosan 5050%. Az alábbiakban részletezzük az egyes tényezıket, valamint röviden vázoljuk, hogy mit jelentenek az egyes szavak, valamint leírjuk azt is, hogy milyen döntésekkel és projektekkel, illetve hatásokkal növelhetı az eredményesség, vagy más szóval az adott tényezı hogy jön ki, hogyan számolható ki. Minden mutató egy kumulatív mutató, tehát magában hordozza az elızı értéket. Ez azt jelenti, hogy egy szempontból az adott megítélés nem változik meg egyik évrıl a másikra drasztikusan különösen a növekedésnél. Ily módon minél jobban távolodunk el a 0. évtıl, annál inkább valószínő, hogy a városok indexében komolyabb eltérések lesznek. manual_municipality_hun 18
Faktor név leírás 1.1 Lakossági viszonyok/elégedettség A lakossági elégedettség azt jelenti, hogy általában a lakosok mit gondolnak a város vezetésérıl. Ha ez a mutató 50% felett van, akkor inkább elégedettek. Amikor lakosságról beszélünk, akkor minden lakosra gondolunk, tehát egyegy csoport (pl. vállalkozók) esetleges pozitívabb megítélésének nincs nagyobb súlya. Ebbe a mutatóba nagyon sok minden beletartozik, hisz közvetve a városvezetés mindenért szidható/dicsérhetı. A legfontosabb altényezık a következık: munkanélküliség szociális helyzet vállalkozásban (versenyszféra) dolgozók aránya, fizetés, munkakörülmények korhelyzet (születések száma) a közszolgáltatások minısége, olcsósága stb. fejlıdésre ható projektek 1 2 4 5 6 7 8 9 12 15 16 17 18 20 21 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Kezdeti értéke: 50%. 1.2 Adószint n/a Adószint tekintetében az elégedettség azt jelenti, hogy hányfajta adónem van érvényben mekkora ezek nagysága, önmagukban és a többi hasonló városhoz képest Alaptendencia, hogy a lakosság minél kevesebb adót akar fizetni, és persze minél jobb szolgáltatásokat vár el. Ily módon ez a mutató inverz módon mőködik, annál nagyobb az értéke, minél kisebbek az adók. Kezdeti értéke: 70%. 1.3 Településfejlettség A településfejlettségi mutató olyan értékekbıl tevıdik össze, amelyek objektíven mérhetık, tehát kevésbé van egy hangulati jelentésértékük: csatornázottsági szint a városon belül áramszolgáltatási ellátottság gáz ellátottság telefon ellátottság aszfaltozott utak aránya parkok, zöld területek aránya, nagysága intézmények, városi ingatlanok száma, minıségük stb. Természetesen ezen mutatók között sok olyan van, amelyre a városi hivatalnak nincs, vagy nincs közvetlen hatása, hisz a lakosság maga dönt a beszerzésekrıl. A város ezeket a mutatókat közvetve pl. a szegénység kezelésével vagy ingatlanfejlesztéssel tudja befolyásolni. Kezdeti értéke: 55%. 1 2 3 12 15 16 18 20 21 25 26 27 28 29 30 31 34 35 36 manual_municipality_hun 19
Faktor név leírás 1.4 Lakásgazdálkodás Minden olyan értéket tartunk itt számon, amely a lakáshelyzettel és a lakáskérdéssel függ össze. Ezek: átlagos lakásnagyság / fı lakások száma átlagos lakásérték városi bérlakások minısége zöldövezeti lakások aránya fejlıdésre ható projektek 12 15 16 17 35 Kezdeti értéke: 39%. 1.5 Közbiztonság n/a A játék jelen verziójában állandó: 50%. 1.6 Környezetvédelem n/a A játék jelen verziójában állandó: 50%. 1.7 Oktatási intézmények Itt az oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szintjét értékeljük. Ezek a következık: az oktatási intézmények száma az oktatási intézmények állapota az oktatási intézmények dolgozóinak (tanárok, óvónık) képzettsége Kezdeti értéke: 50%. 10 19 20 22 25 26 27 28 29 30 1.8 Egészségügy n/a A település egészségügyi állapotát mutatja. Az általános egészségügy kezelése állami feladat, így erre direkt projekt a jelen verzióban nincs. Fenn kell viszont tartani az eü. hálózatot és szolgáltatásokat az állami és TB pénzekbıl, illetve lehet erre plusz pénzeszközöket is fordítani. Általában a jó korösszetétel és a kedvezı családi állapotok is pozitívan hatnak az egészségügyi viszonyokra. Kezdeti értéke: 40%. manual_municipality_hun 20