A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai



Hasonló dokumentumok
A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON

Bardócz Tamás Halászati osztály

Halászati Operatív Program Magyarországon

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

Vajai László, Bardócz Tamás

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás?

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

Elemi csapásból hozzáadott érték

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

A HAZAI AKVAKULTÚRA TLÓ

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

MAGYARORSZÁG HALGAZDÁLKODÁSA: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

A HALFOGYASZTÁS JELENTŐSÉGE, TENDENCIÁI

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform

A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

A logisztika kihívásai a 21. században

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben

XIV. évfolyam, 15. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

Pontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership



Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban

Halolaj és növényi olajok hatása a ponty növekedésére és a filé esszenciális zsírsav tartalmára

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, JÚNIUS 26.

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai ágazatban

Ökológiai védekezés a halpusztító madarak ellen kiképzett ragadozó madarakkal

Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat)

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA

Intenzív haltenyésztés bemutatása

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

2011. évi teljesítés

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

Integráció és szövetkezés

A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban

Akvakultúra Szakmai Nap

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig

X. évfolyam/11. szám /22. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Az EU marhahús-termelése. Az EU-25 marhaállománya 2006 végén 1,1%-kal

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Beszámoló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium őszi tanulmányútjáról

Magyarország halászata 2010-ben

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

Közép és Kelet-Európa gázellátása

A hazai akvakultúra ágazat versenyképessége és fejlesztésének főbb prioritásai

MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI. Ballagi Mór utca 8. fsz. 2.

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai. Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

XI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte

Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért IV.

Esettanulmány A friss ponty árstruktúrája az ellátási lánc különböző szintjein Közép- Európában

Átírás:

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt.

Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek fogyasztásának fejlődése 1980-2005, valamint 2005-2030 között

Tényadatok Világ lakossága jelenleg 6,7 milliárd fő, mely évente 80 millióval gyarapszik, 2050-re meghaladja a 9 milliárdot (ENSZ előrejelzés), Óriási fehérje igény van, amit haltermékekből lehet leginkább előállítani, Világ átlagos halfogyasztás 16 kg/fő/év volt 2000-ben, míg 2030-ra eléri a 19-21 kg-ot (FAO előrejelzés), A tengeri halászat lehetőségei beszűkültek, Édesvízi akvakultúra előtérbe került.

Tények hazánkból Átlagos halfogyasztásunk meghaladja 4,0 kg/fő/év szintet (vs. Ausztria 13,5 kg, EU 22 kg, Csehország 9,6 kg), melynek fele seefood termék, 23.000 ha nagyságú területen gazdálkodik a hazai tógazdasági halászati szektor, Halastavaink több mint 50%-a 50 évnél idősebb, állapota siralmas, Fő termékünk a ponty, ragadozó termelésünk stagnál, 15.000 tonna körüli étkezési haltermelés évente.

forgalmzás ezer tonnában Konkurenciánk pangasius reklámok pangasius ponty évek Lengyelországi pangasius helyzet (Forrás: Kohlman, 2010), de 2,5 euro/kg áron hazánkban is itt a termék, Lazacfilé 2300 Ft/kg, pontyfilé 1800 Ft/kg..

Fejlődtünk a múlt század óta? Forrás: Adamek, 2009

Hazai helyzet 70-es- 80-as évek óta (keltetőházi technológiák bevezetése) érdemleges innováció nem volt az ágazatban, Termelési módszereink évtizedek óta ugyanazok, idegenkedünk az újtól (pl. tápos haltakarmányozás kérdése), Termelési adottságaink alacsony kihasználtságúak: ha lenne fogyasztói igény, könnyen teljesíteni lehetne, Kevés a márkázott termék, A halászati marketingről beszélni felesleges.

A Tógazda Zrt. termelési és kereskedelmi mutatói I. Éves haltermelés: 2200 tonna Éves kereskedelmi forgalom:645 millió Ft.- Hal eloszlás:5%ivadék, 25%tenyész, 70%étkezési Gépjárműpark: 5 kamion, 7 teherautó, 12 pick up,3traktor Saját innováció: Szalmatrágyázás, Ragadozó hal átlag feletti népesítése, Természetes hozam újbóli felfedezése stb.

A Tógazda Zrt. termelési és kereskedelmi mutatói II. 2010. évi ragadozó hal termelés és árbevétel súly átlagár árbevétel CSUKA 6600 kg 2100Ft.-/kg 13.860.000Ft.- HARCSA 3980 kg 1300Ft.-/kg 5.174.000Ft.- SÜLLŐ 6900 kg 2800Ft.-/kg 19.320.000Ft.- A süllő termelés évenkénti ingadozása 2007. 10.244 kg 2008. 6950 kg 2009. 11.940 kg 2010. 6900 kg

A jövő lehetőségei A fejlesztések erősítése, a tógazdasági technológia elemeinek átgondolása, A termelési szerkezet újraértelmezése, ragadozó halak előtérbe juttatása, A tavakban rejlő természetes hozam kihasználása, környezetbarát-egyszerű technikák, fortélyok bevonásával, Takarmányozás kérdésének átgondolása (gabona vs. teljesértékű táp), Kereskedelmi kultúránk fejlesztése, Belső piac élénkítése.

A jövő korlátai Összefogás-innováció-marketing hiánya, vagy megléte nagyban befolyásolja az ágazatunk jövőjét, EU bővülés hatásai: dél-szláv (szerb, horvát stb.), valamint ukrán konkurencia erősödése, Természet- és környezetvédelmi, vízügyi kérdésekben egyhelyben toporgunk, Középtávú, valós és megvalósítható stratégia hiánya, Jelenlegi trend: fejlesztés = HOP forrás saját erőből nem fejlesztünk.

Köszönöm a figyelmet!