Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási Programok Osztálya Iktatószám: 266-8/2009 Ügyintézı: Tigelmann Éva/ Szegedi Szilárd Telefonszám: 72/506-897 Tárgy: Tájékoztatás Szekszárdi Agrokonzult Kft Mojzer Judit ügyvezetı Szekszárd Keselyősi út 9. 7100 Tisztelt Ügyvezetı Asszony! A Sorsfordító programmal kapcsolatban az Önök által a legutóbbi megbeszélésen felvetett lehetıségre miszerint nem egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, hanem egy közösen létrehozott szervezet foglalkoztatná a képzést sikeresen elvégzı álláskeresıket az alábbi tájékoztatást adjuk: A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/B. (3) bekezdése értelmében munkaerıpiaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelı összegő támogatás (bérköltség támogatás) nyújtható. Munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelızıen létesített - ezzel egy tekintet alá esı bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelı szülıi jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegő munkavégzésre irányuló jogviszonyát, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerzıdéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni. A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény 76. (5) bekezdése értelmében a munkáltatónak és a munkavállalónak a munkaszerzıdés megkötésekor kötelezıen meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, a munkakörében és a munkavégzés helyében. Vagyis a munkaszerzıdésben rögzíteni kell, hogy állandó, vagy változó munkahelyre került-e a munkavállaló felvételre. Értelemszerő megjelölést kell használni, pl. székhely, telephely címe, közigazgatási terület konkrét megnevezése, az ország meghatározása, ha a munkavállalót tartósan külföldön szándékoznak foglalkoztatni. A változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót a munkáltató - ellenkezı megállapodás hiányában - egész mőködési területén foglalkoztathatja. Ha azonban a munkaszerzıdés megkötésekor a 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72) 506-800, Fax: (72) 506-804, www.afsz.hu
felek nem változó munkahelyben állapodtak meg, akkor a munkaszerzıdéstıl eltérı munkahelyen való - nem átmeneti jellegő (Mt. 105., kiküldetés) - munkavégzés egyoldalú elrendelése jogszabályba ütközik. A foglalkoztatást elısegítı támogatásokról, valamint a Munkaerıpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11. (4) bekezdése értelmében nem nyújtható bértámogatás a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény 106. -a (kirendelés), 150. -a (1) bekezdése (más munkáltatónál történı munkavégzés), valamint a 193/C. -ának a) pontja (munkaerı-kölcsönzés) szerinti foglalkoztatáshoz. A kirendelés során a szokásostól eltérı helyen, másik munkáltatónál, annak irányítása alatt történik a munkavégzés. Kirendelésnek az minısül, ha a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, a munkavállalót eredeti munkáltatója más munkáltatónál történı munkavégzésre kötelezi. A kirendelés további kritériumai: - a kirendelésre ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor (ellenkezı esetben nem kirendelésrıl, hanem munkaerı-kölcsönzésrıl van szó), valamint, hogy - a két munkáltató tulajdonosi kapcsolatban álljon egymással. Ez megvalósulhat úgy, hogy azonos tulajdonban lévı két munkáltató egymáshoz, vagy a munkáltató a tulajdonában lévı másik munkáltatóhoz, vagy mindkét munkáltató egy harmadik szervezethez kötıdı tulajdoni viszonya alapján álljon kapcsolatban egymással és e körben kerüljön sor a kirendelésre. Nincs szó ellenszolgáltatásról, ha a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülı költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy a munkáltatók között díjfizetésre, illetve egyéb elszámolásra - a kirendelésen kívül esı okból - valamely szolgáltatás igénybevétele miatt kerül sor. Lehetıség van arra, hogy ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségét nem tudja teljesíteni, akkor másik munkáltatónál történı munkavégzésre kötelezze munkavállalóját. A kirendeléshez képest ez annyiban jelent mást, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét mőködési körében felmerült okból, átmenetileg nem tudja teljesíteni, és ha a két munkáltató a kirendelésrıl megállapodott. További feltétel, hogy e speciális kirendelésre a két munkáltató között ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor. Más munkáltató bármely munkáltató lehet, tehát nem szükséges, hogy a két munkáltató ún. tulajdonosi kapcsolatban álljon egymással, mint a Munka tv. 106. szerinti kirendelés alkalmával. A munkaerı-kölcsönzés lényege, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállalóját ellenérték fejében munkavégzésre egy másik munkáltatónak átengedi. Ez tehát egy olyan háromszemélyes foglalkoztatási forma, ahol létezik egy kölcsönbeadó, egy kölcsönvevı (aki tulajdonképpen a megrendelı) és egy munkavállaló. A munkáltató szervezet, vagyis a kölcsönbeadó kifejezetten azért jön létre, hogy a munkavállalóval munkajogviszonyt létesítsen és közben egy polgári jogi szerzıdés által a munkavállalót egy másik cég (megrendelı, kölcsönvevı) rendelkezésére bocsássa. A kölcsönvevı és a foglalkoztatott munkavállaló között jogi kapcsolat nem létezik. Némi hasonlóság állapítható meg a kirendelés (Mt. 106. ), a más munkáltatónál történı munkavégzés (Mt. 150. ) és a munkaerı-kölcsönzés (Mt. 193/C. ) között, hiszen egyik esetben sem annál a munkáltatónál történik a munkavégzés, akivel munkaviszonyban áll a munkavállaló. Különbség azonban, hogy az elıbbi kettınél éppen az a feltétel, hogy az átengedésért a munkáltató ellenszolgáltatásban nem részesülhet. 2
Kölcsönbeadó csak az lehet, akit meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkaügyi központ nyilvántartásba vett, kölcsönvevı munkáltató bármelyik munkáltató lehet. A munkaviszony létesítésekor, már a munkaszerzıdésben rögzíteni kell, hogy az kölcsönzés céljából jött létre, mert ha ezt nem tartalmazza, illetve nem ebben állapodtak meg a felek, utóbb a munkaszerzıdés nem módosítható ennek érdekében. A kölcsönzés idıtartama nem korlátozott, az szólhat pár napra, de akár évekre is. Az elvégzendı munkák köre sincs behatárolva. Valamint ismételten szeretnénk felhívni a figyelmüket a de minimis támogatás szabályaira. A foglalkoztatást elısegítı támogatásokról, valamint a Munkaerıpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11/A. és 27. (3) bekezdés értelmében a munkaerı-piaci programok keretében nyújtott bérköltség támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti csekély összegő (de minimis) támogatásnak minısül. Egy vállalkozásnak bármilyen forrásból, csekély összegő támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma három pénzügyi év vonatkozásában nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti szállítás esetén pedig a 100.000 eurónak megfelelı forint összeget. Nem kell alkalmazni a de minimis támogatásra vonatkozó szabályokat, amennyiben a kedvezményezett nem minısül vállalkozásnak az EK Szerzıdés 87. cikk (1) bekezdés értelmében, azaz ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, amennyiben az általa végzett támogatott tevékenység nem minısül gazdasági tevékenységnek, illetve a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor. A de minimis szabály gyakorlati alkalmazása szempontjából meghatározó jelentıségő, hogy milyen ágazathoz, illetve milyen tevékenységekhez nem nyújtható de minimis támogatás. A fent hivatkozott EK bizottsági rendelet értelmében NEM NYÚJHATÓ de minimis támogatás: a) a halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végzı vállalkozásoknak; b) a Szerzıdés I. mellékletében felsorolt mezıgazdasági termékek elsıdleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak; Mezıgazdasági termék: az EK-Szerzıdés I. sz. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati termékeket. c) az exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatásához, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás; értékesítési hálózat kialakításával és mőködtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülı egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás; d) import áruk helyett hazai áru használatától függı támogatásként; e) széniparban tevékenységet folytató vállalkozásnak; 3
f) a teherszállító jármővek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén mőködı vállalkozásnak; g) a nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak. A korábbi 69/2001/EK rendelethez képest fontos változás, hogy a mezıgazdasági termékek már nincsenek teljes mértékben kizárva a de minimis támogatás alól, így de minimis támogatás nyújtható a mezıgazdasági termékek feldolgozásához, marketingjéhez, kivéve az alábbiakban részletezett eseteket: A Szerzıdés I. mellékletében felsorolt mezıgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával (marketingjével) foglalkozó vállalkozásnak, akkor nem nyújtható de minimis támogatás, ha a támogatás összege az elsıdleges termelıktıl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre vagy A tagállamoknak tartózkodniuk kell a piac közös szervezésétıl, így nem nyújtható támogatás abban az esetben, amikor a nyújtandó támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül meghatározásra. a támogatás összege az elsıdleges termelıknek való teljes vagy részleges továbbítástól függ. Nem nyújtható támogatás, abban az esetben sem, ha a támogatás nyújtásának feltétele az elıdleges termelıkkel való megosztási kötelezettséghez kapcsolódik. Mezıgazdasági termék feldolgozása: mezıgazdasági terméken végrehajtott olyan mővelet, amelynek eredményeképp ugyancsak mezıgazdasági termék jön létre, kivéve az állati vagy növényi termék elsı eladásához szükséges, gazdaságon belül történı elıkészítı tevékenységet. Mezıgazdasági termék marketingje: eladás céljából történı birtoklás vagy bemutatás, eladási ajánlat, szállítás vagy bármely egyéb piacra jutást elısegítı tevékenység, kivéve az elsıdleges termelı részérıl a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történı elsı eladást, valamint a termék elsı eladását elıkészítı tevékenységeket; az elsıdleges termelı részérıl a végsı felhasználónak történı eladást marketingnek kell tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helységben történik. Fentiek alapján tehát, sem a termék elsı eladásához szükséges, gazdaságon belül végzett tevékenységek, mint például gabonafélék betakarítása, vágása, cséplése, tojások csomagolása, sem pedig a viszonteladóknak és feldolgozóknak történı elsı eladás ebbıl a szempontból nem tekinthetı feldolgozásnak vagy marketingnek, azaz e tevékenységekhez nem nyújtható de minimis támogatás. Ha egy vállalkozás kizárólag kizárt tevékenységet folytat, akkor részére de minimis támogatás nem adható. A vegyes profilú cégek esetében viszont de minimis támogatás csak a ki nem zárt tevékenységhez nyújtható (és a vállalkozásnak nyilatkoznia kell, hogy a támogatást kizárólag ehhez fogja felhasználni). 4
Amennyiben a dolog természetébıl adódóan nem biztosított, hogy a támogatás kizárólag a nem kizárt tevékenységgel kapcsolatban hasznosul, akkor a kérelmezett tevékenységhez de minimis támogatás nem nyújtható. Kétség esetén nem nyújtható de minimis támogatás! Kérjük fentiek szíves tudomásvételét! Pécs, 2009. október 27. Üdvözlettel: Dr. Brebán Valéria 5
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerzıdés I. számú mellékletében felsorolt termékek A brüsszeli nómenklatúrában A termékek leírása szereplı vámtarifaszám 1. ÁRUCSOPORT Élı állatok 2. ÁRUCSOPORT Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek 3. ÁRUCSOPORT Halak, rákfélék és puhatestőek 4. ÁRUCSOPORT Tejtermékek; madártojások; természetes méz 5. ÁRUCSOPORT 05.04 Állati belsı részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban 05.15 Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat 6. ÁRUCSOPORT Élı fák és egyéb növények; gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítı lombozat 7. ÁRUCSOPORT Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek 8. ÁRUCSOPORT Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja 9. ÁRUCSOPORT Kávé, tea és főszerek, a matétea (09.03 vtsz.) kivételével 10. ÁRUCSOPORT Gabonafélék 11. ÁRUCSOPORT Malomipari termékek; maláta és keményítı; sikér; inulin 12. ÁRUCSOPORT Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány 13. ÁRUCSOPORT ex 13.03 Pektin 15. ÁRUCSOPORT 15.01 Sertészsír és egyéb kiolvasztott sertészsiradék; kiolvasztott baromfizsiradék 15.02 Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú; ezen zsiradékokból elıállított faggyú (beleértve az elsı lét ( premier jus )) 15.03 Sertészsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és faggyúolaj, nem emulgeálva, keverve vagy bármilyen más módon elkészítve 15.04 Halból és tengeri emlısbıl nyert zsír és olaj, finomítva is 15.07 Folyékony vagy szilárd stabilizált növényi olajok, nyersen, finomítva vagy tisztítva 15.12 Állati vagy növényi zsírok és olajok hidrogénezve, finomítva is, de tovább nem elkészítve 15.13 Margarin, mesterséges zsiradék és más étkezési célra alkalmas feldolgozott zsiradék 15.17 Zsíros anyagok, illetve állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai 16. ÁRUCSOPORT Húsból, halból, rákfélékbıl vagy puhatestőekbıl készült termékek 17. ÁRUCSOPORT 17.01 Répacukor és nádcukor szilárd állapotban 17.02 Egyéb cukor; cukorszirup; mőméz (természetes mézzel keverve is); karamell 17.03 Melasz, fehérítve is 17.05 * Ízesített vagy színezett cukor, szirup és melasz, a bármilyen arányban hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek kivételével 18. ÁRUCSOPORT 18.01 Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve 18.02 Kakaóhéj, -hártya, -bır és kakaóhulladék 20. ÁRUCSOPORT Zöldségfélékbıl, gyümölcsbıl vagy más növényrészekbıl elıállított készítmények 22. ÁRUCSOPORT 22.04 Szılımust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérı módon lefojtva 22.05 Friss szılıbıl készült bor; szılımust alkohol hozzáadásával lefojtva 22.07 Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor) ex 22.08 * ex 22.09 * Az e szerzıdés I. mellékletében felsorolt mezıgazdasági termékekbıl nyert bármilyen erısségő etil-alkohol és szesz, denaturálva is; a likırök, egyéb szeszesitalok és szeszesitalok elıállítására használt összetett alkoholos készítmények ( koncentrált kivonatok ) kivételével 22.10 * Ecet és ecetpótlók 23. ÁRUCSOPORT Az élelmiszeripar melléktermékei; elkészített állati takarmányok 24. ÁRUCSOPORT 24.01 Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék 45. ÁRUCSOPORT 45.01 Természetes parafa, megmunkálatlan, aprított, szemcsézett vagy ırölt parafa; parafahulladék 54. ÁRUCSOPORT 54.01 Len, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és lenhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) 57. ÁRUCSOPORT 57.01 Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) * Az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa 1959. december 18-ai 7a. rendeletének (HL 7., 1961.1.30., 71. o.) 1. cikke által beillesztett vámtarifaszám. 6