A Seveso III. irányelv hazai jogrendbe való integrálása

Átírás

1 A Seveso III. irányelv hazai jogrendbe való integrálása Szerző: Kovács Ferenc, okleveles tűzvédelmi és katasztrófavédelmi mérnök február 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet). A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/18/EU Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (a továbbiakban: SEVESO III. irányelv) hazai jogrendbe ültetésének első lépéseként az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló évi CXCII. törvény november 21-i kihirdetésével megtörténtek a törvényi szintű változások. Ezt követően a jogalkotó feladata volt, hogy a Rendelet megjelenésével Magyarország maradéktalanul eleget tegyen az uniós tagságból adódó kötelezettségeinek. A SEVESO III. irányelvben foglaltak törvényi és rendeleti szintű hatálybalépése egyaránt június 1-je volt. A Rendelet különböző kötelezettségeket tartalmaz az alsó és a felső küszöbértékű veszélyes üzemek üzemeltetői részére, valamint a jogalkotók számos módosítást helyeztek el a küszöbérték alatti üzemekre vonatkozóan. Az új üzemek üzemeltetőinek szeptember 1-jéig üzemazonosítási eljárást kellett lefolytatniuk, illetve a módosult rendelet miatt a már meglévő üzemeknek is soron kívül felülvizsgálatot kellett végezniük arra vonatkozóan, hogy az új szabályozás érintette-e valamilyen módon saját jogállásukat. 1 Amennyiben a már működő üzemek besorolása változott, a felülvizsgálat eredményéről szeptember 1-jéig értesítették az illetékes hatóságot, aki ennek alapján kötelezi az üzemeltetőt a biztonsági jelentés, elemzés módosítására június 1-jéig, illetve a súlyos káresemény elhárítási terv esetében legkésőbb december 31-ig történő benyújtására. Azon üzemeknek, akiknek nem változott a besorolásuk, a meglévő biztonsági dokumentációt kell átdolgozniuk hatósági kötelezés alapján, melynek bizonyítása érdekében elegendő csak a változással érintett részek legkésőbb június 1-jéig történő benyújtása. A Rendelet hatálybalépésével módosulnak az üzemazonosításra vonatkozó rendelkezések a veszélyes anyagok megváltozott besorolása miatt. A nevesített veszélyes anyagok listája kiegészül 14 új veszélyes anyaggal. A SEVESO III. irányelvben jelentős módosítások történtek a dominóhatás elemzésére vonatkozóan. Emiatt az üzemeltetőknek a biztonsági jelentés elkészítésekor nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a dominóhatás-elemzésre, a korábban bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarokból, súlyos balesetekből levont tanulságok bemutatására, valamint a biztonsági irányítási rendszer és a belső védelmi terv részletesebb kidolgozására. 1 Az országos iparbiztonsági főfelügyelőség, a Magyar Vegyipari Szövetség, valamint a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége szakemberei útmutatót készítettek a veszélyes tevékenység SEVESO III. irányelv szerinti azonosításához, mely elérhető a honlapon.

2 2 Módosultak továbbá a biztonsági dokumentációk felülvizsgálatára és a felmentési szabályokra vonatkozó, a hatósági ellenőrzésekkel, a nyilvánosság biztosításával és a településrendezési tervezéssel kapcsolatos jogszabályi elemek. Változások az üzemazonosításban A Seveso III. irányelv előzménye és megalkotásának alapja elsősorban a veszélyes anyagok besorolásának megváltozása, az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló Európai Parlamenti és Tanácsi 1272/2008/EK Rendelethez (CLP) történő igazítása. Ennek eredményeként változott az irányelv, és ezt követően a Rendelet üzemazonosításról szóló 1. melléklete is módosult, azonban az üzemazonosítás módszertana megmaradt. A módosítást követően a veszélyességi osztályok megváltoztak, új, különálló osztályok kerültek bevezetésre (egészségi, fizikai, környezeti és egyéb kategória). Ennek kapcsán az úgynevezett Rmondatok helyett H figyelmeztető mondatok jelentek meg. Külön kiemelendő változás, hogy a kőolajtermékek köre bővült, kiegészült a nehéz fűtőolajokkal, illetve az alternatív üzemanyagokkal. Ezeken felül további 14 új veszélyes anyag is bekerült a nevesített anyaglistába. Új veszélyességi osztályok a SEVESO III. Küszöbmennyiség (tonnában) irányelvben alsó felső H szakasz EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK H1. AKUT TOXICITÁS 5 20 H2. AKUT TOXICITÁS H3. CÉLSZERVI TOXICITÁS P szakasz FIZIKAI VESZÉLYEK P1. a ROBBANÓANYAGOK P1. b ROBBANÓANYAGOK P2. TŰZVESZÉLYES GÁZOK P3. a TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK 150 (nettó) 500 (nettó) P3. b TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK 5000 (nettó) (nettó) P4. OXIDÁLÓ GÁZOK P5. a TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK P5. b TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK P5. c TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK P6. a ÖNREAKTIV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK P6. b ÖNREAKTIV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK P7. PIROFOROS FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK P8. OXIDÁLÓ FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK E szakasz KÖRNYEZETI VESZÉLYEK E1. A vízi környezetre veszélyes az akut 1 vagy a krónikus 1 kategóriában E2. A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában O szakasz EGYÉB VESZÉLYEK O1. Anyagok vagy keverékek az EUH figyelmeztető mondattal O2. Az 1. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek O3. Anyagok vagy keverékek az EUH029 figyelmeztető mondattal

3 3 Az anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározása során a tárolóedények, technológiai berendezések, csővezetékek tároló kapacitását kell figyelembe venni. Ez alól akkor tehet a hatóság kivételt, ha az üzemeltető hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozó műszaki megoldással csökkentésre került. Új elemként jelenik meg, hogy az üzemeltetőnek a jelen lévő anyagmennyiség meghatározásához naplózott, visszakereshető elektronikus nyilvántartást kell vezetnie. A mezőgazdasági tevékenységet folytató küszöbérték alatti üzemeknek jelentős könnyítés, hogy a tartályban vagy palackban tárolt cseppfolyósított propán-bután gázt nem kell a veszélyes tevékenység azonosításánál az összegzési szabály alkalmazásakor figyelembe venniük. A Rendelet 1. melléklet Megjegyzések az 1. melléklethez 25. pontja szerint a veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyag.. Ennek eredményeként mintegy 70 üzem került kisorolásra az új szabályozásnak köszönhetően, így nekik nem kell már katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet benyújtani ezek az üzemek egy kisorolási eljárást követően nem fognak a rendelet hatálya alá tartozni. A mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzemek katasztrófavédelmi törvény IV. fejezet hatálya alá tartozásának meghatározásakor mezőgazdasági tevékenységnek tekinthető a következő oldalon található táblázat szerinti termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, beleértve az állattenyésztést, a mezőgazdasági célból történő állattartást, a gabonaszárítást, a tojástermelést és az etil-alkohol és szesz előállítását.

4 4 Árucsoport Megnevezés, leírás 1. Élő állatok 2. Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek 3. Halak, rákfélék és puhatestűek 4. Tejtermékek; madártojások; természetes méz Állati belső részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban 5. Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat 6. Élő fák és egyéb növények; gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat 7. Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek 8. Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja 9. Kávé, tea és fűszerek, a matétea (09.03 vtsz.) kivételével 10. Gabonafélék 11. Malomipari termékek; maláta és keményítő; sikér; inulin Pektin Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány Sertészsír és egyéb kiolvasztott sertészsiradék; kiolvasztott baromfizsiradék Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú; ezen zsiradékokból előállított faggyú (beleértve az első lét ( premier jus )) Sertészsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és faggyúolaj, nem emulgeálva, keverve vagy bármilyen más módon elkészítve 14. Halból és tengeri emlősből nyert zsír és olaj, finomítva is Folyékony vagy szilárd stabilizált növényi olajok, nyersen, finomítva vagy tisztítva Állati vagy növényi zsírok és olajok hidrogénezve, finomítva is, de tovább nem elkészítve Margarin, mesterséges zsiradék és más étkezési célra alkalmas feldolgozott zsiradék Zsíros anyagok, illetve állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai

5 5 Árucsoport Megnevezés, leírás 15. Húsból, halból, rákfélékből vagy puhatestűekből készült termékek Répacukor és nádcukor szilárd állapotban Egyéb cukor; cukorszirup; műméz (természetes mézzel keverve is); karamell Melasz, fehérítve is Ízesített vagy színezett cukor, szirup és melasz, a bármilyen arányban hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek kivételével Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve Kakaóhéj, -hártya, -bőr és kakaóhulladék 18. Zöldségfélékből, gyümölcsből vagy más növényrészekből előállított készítmények Szőlőmust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva Friss szőlőből készült bor; szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor) 19. Az I. mellékletben felsorolt mezőgazdasági termékekből nyert bármilyen erősségű etil-alkohol és szesz, denaturálva is; a likőrök, egyéb szeszesitalok és szeszesitalok előállítására használt összetett alkoholos készítmények ( koncentrált kivonatok ) Ecet és ecetpótlók 20. Az élelmiszeripar melléktermékei; elkészített állati takarmányok 21. Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék 22. Természetes parafa, megmunkálatlan, aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa; parafahulladék Len, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és lenhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) 25. Gyapot A biztonsági dokumentációk tartalmi elemeinek módosítása A jogszabály változása során a biztonsági jelentés, a biztonsági elemzés és a belső védelmi terv tartalmi elemei módosultak összhangban a hazai jogalkalmazás tapasztalataival és a Seveso III. irányelv előírásaival. A módosítás következtében az uniós elvárásokat szem előtt tartva az üzemeltető a biztonsági dokumentáció egyes tartalmi elemeit egyéb vonatkozó uniós és hazai szabályozásnak megfelelő dokumentum felhasználásával is bemutathatja. A biztonsági jelentésben külön ki kell térni és be kell mutatni a megelőzés érdekében a január 1-jét követően bekövetkezett, veszélyes anyaggal kapcsolatos üzemzavarokat, súlyos baleseteket, illetve a megtett intézkedéseket, a levonható konzekvenciákat.

6 6 Az irányelvben nagy hangsúlyt fektettek a dominóhatás elemzésére, a dominóhatásokra, illetve ennek kockázataira. A legnagyobb változás, amit a Seveso III. irányelv tartalmaz, a biztonsági irányítási rendszerrel szemben támasztott (BIR) követelmények aprólékosabb kidolgozása. A BIR kialakítása során az üzemeltetőnek figyelembe kell vennie a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos információkat, háttéranyagokat, és ennek alapján kell folyamatosan tökéletesítenie és a dolgozói tudatosságot növelnie a BIR-en keresztül. Külön kiemelt figyelmet kell fordítani a technológiai veszélyhelyzetek jelzésére és kezelésére, továbbá az alvállalkozók által végzett tevékenységekre is külön ki kell térni. Nagyon fontos, hogy az egyes technológiai berendezések állapotának nyomon követésére legyen lehetőség, illetve rendelkezésre álljanak az ezek ellenőrzésére vonatkozó eljárásrendek, módszerek. Az ellenőrzési rendszeren túlmenően ki kell fejleszteni az utókövetési stratégiát, a javító-fejlesztő intézkedések megtételének formáját és módját, illetve meg kell határozni a biztonsági teljesítményértékeléshez szükséges teljesítménymutatókat. Megjelentek a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadási kritériumai. Az e kritériumoknak megfelelés érdekében az új rendelet alapján a biztonsági dokumentációban bizonyítania kell az üzemeltetőnek a szükséges technológiai szabályzók, az anyagi-technikai és személyi feltételek meglétét, valamint az üzemi kárelhárító szervezet felkészültségét. Már az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetőinek is el kell készíteniük a biztonsági elemzésnek a lakossági tájékoztató kiadvány elkészítéséhez szükséges kivonatát, hasonlóan a felső küszöbértékű üzemek biztonsági jelentéséhez. A hatóság biztosítja, hogy az üzemeltető által elkészített, a biztonsági elemzés/jelentés védendő adatokat nem tartalmazó nyilvános változata, a biztonsági elemzés/jelentés kivonata a nyilvánosság számára a hatóság honlapján folyamatosan elérhető legyen, illetve a polgármesternél dokumentált formában szintén megtekinthetőnek kell lennie. Biztonsági dokumentációk felülvizsgálata Az üzemeltetőnek már akkor is soron kívül felül kell vizsgálnia a biztonsági dokumentációját, ha az üzemben veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következett be. A belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés soros és soron kívüli felülvizsgálata esetén kell elvégezni. A felülvizsgálati eljárás során a hatóságnak 30 napos ügyintézési határidő áll a rendelkezésére. Településrendezési tervezéssel kapcsolatos módosulások A hatóság a biztonsági dokumentáció alapján, a feltétel nélküli elfogadást követően külön határozatban jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait. Az övezet határait a polgármester köteles figyelembe venni a kijelölt területen történő esetleges fejlesztések során, függetlenül attól, hogy a településszerkezeti tervben már feltüntették-e. A veszélyességi övezetben történő fejlesztésekről még az engedélyezés előtt a település polgármesterének kezdeményeznie kell bizottság létrehozását, melynek tagjai az illetékes népegészségügyi hatóság, környezetvédelmi hatóság, természetvédelmi hatóság, bányahatóság, vízvédelmi hatóság, vízügyi hatóság, továbbá a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselői. Megszűnt tehát a katasztrófavédelmi hatóság által adható állásfoglalás lehetősége. A polgármesternek

7 7 biztosítania kell továbbá, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos döntés meghozatalakor a bizottsági állásfoglalást és az érintett nyilvánosság észrevételeit a tervezett fejlesztés kialakításakor kellő mértékben figyelembe vegyék. Hatósági ellenőrzések Az új irányelvnek megfelelően, a hatóság az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább háromévente egyszer időszakos hatósági ellenőrzésnek veti alá, itt lehetőség van továbbra is az eddigi kétéves ellenőrzési gyakorlat végrehajtására is. A feltárt hiányosságokat, súlyos hiányosságok pótlását hat hónapon belül a hatóság kötelező utóellenőrzés keretében végzi. A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeinek kivizsgálása érdekében a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül hatósági ellenőrzést köteles lefolytatni. Az irányelvben új elemként jelenik meg az éves ellenőrzési terv. A BM OKF erre vonatkozóan éves ellenőrzési tervet készít. A tervben szerepel annak hatálya, a releváns biztonsági kérdések értékelése, illetve a hatósági ellenőrzés hatálya alá vont üzemek, illetve az érintettek köre, az üzemzavarok kivizsgálása érdekében lefolytatott több társhatóság részvételével közösen végzett, valamint az időszakos hatósági ellenőrzések elvei és módszerei. Egyéb változások Új kötelezettség, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetőinek 8 napon belül be kell jelenteniük a veszélyes ipari védelmi ügyintéző alkalmazását vagy megbízását. A jogszabályváltozás lehetőséget biztosít a küszöbérték alatti, veszélyes anyagok csővezetéken történő szállítása éves egységes összevont gyakorlatának lefolytatására a létesítmények üzemeltetői részére, hogy az általa üzemeltetett létesítmények biztonsági dokumentációiban megjelölt szervezetek egészét gyakoroltassa. Ennek következtében optimalizálásra került a gyakorlatok végrehajtási rendje: az egy üzemeltető irányítása alatt álló üzem esetében elegendő évente egy gyakorlat lebonyolítása, amennyiben a gyakorlatba minden, a védekezésben részt vevő szervezetet bevonnak. A korábbi felmentési szabályok által biztosított lehetőségeket az Unió illetékes szerve eltörölte, és a veszélyes anyagok SEVESO III. Irányelv hatálya alól történő kivételét magához kötve meghatározta az új felmentés rendszerét. Üzemeltetői és hatósági feladatok 1. Azon üzemek üzemeltetőinek, melyek június 1-jét követően kerülnek a szabályozás hatálya alá, szeptember 1-jéig üzemazonosítási eljárást kell lefolytatniuk. 2. A már működő, besorolását nem megváltoztató küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a súlyos káresemény elhárítási tervet a következő soron kívüli vagy a 3 évente esedékes soros felülvizsgálata során módosítja. 3. A hatóság a besorolásukat megváltoztató üzemek által szeptember 1-jéig benyújtott soron kívüli felülvizsgálatról szóló jegyzőkönyveket elbírálja, és az üzemeltetőket - alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében június 1-jéig, a küszöbérték alatti üzemek esetében december 31- ig történő - biztonsági dokumentáció készítésére kötelezi.

8 szeptember 1-jét követően a hatóság a besorolásukat nem változtató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket a biztonsági dokumentáció június 1-jéig történő átdolgozására kötelezi, majd az átdolgozott dokumentációkat elbírálja. 5. A biztonsági elemzés és biztonsági jelentés elbírálásával párhuzamosan a hatóság köteles a nyilvánosságot biztosítani és a veszélyességi övezetet kijelölni. 6. Az átdolgozott biztonsági dokumentációkban foglaltaknak megfelelően a helyi szerveknek a külső védelmi terveket és a lakossági tájékoztató kiadványokat felül kell vizsgálni és szükség szerinti módosítani. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Kormányrendelet lényegesebb bekezdéseinek részletes indokolása: 1. Az alsó küszöbértékű veszélyes üzem meghatározás módosítása a SEVESO III. Irányelv 3. cikk 2. bekezdésébe foglalt alsó küszöbértékű üzem fogalommeghatározásnak való megfelelést szolgálja azzal a kiegészítéssel, hogy a veszélyes anyagok jelenléte definíciót a Kat. (szintén június 1-jén hatályba lépő) 3. 31a. pontja tartalmazza. Az érintett nyilvánosság meghatározása a SEVESO III. Irányelv 3. cikk 18. bekezdésébe foglalt érintett nyilvánosság, üzem fogalommeghatározásnak való megfelelést szolgálja. Az érintett nyilvánosság értelemszerűen tartalmazza a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyeztető hatásai által érintett lakosságot, valamint jogi személyeket, civil szerveződéseket is. Részükre a kormányrendelet meghatározott jogosultságokat ad, pl. a biztonsági dokumentációra észrevételeket tehetnek. A Seveso III. Irányelv 3. cikk 17. pontjában foglalt nyilvánosság ettől szélesebb: az internet útján nyilvánosságra bocsátott bizonyos információkhoz a társadalom széles köre férhet hozzá. Az 1. 2b pont keverék fogalma a SEVESO III. Irányelv 3. cikk 11. bekezdésébe foglalt keverék fogalommeghatározásnak való megfelelést szolgálja. 4. A Rendelet az üzemazonosítás hatósági eljárásához nem fűzött különös eljárási határidőt, így a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. (1) bekezdésében foglalt 21 napos ügyintézési határidőt kellett a hatóságnak alkalmaznia. A jogalkalmazás során felmerült, hogy mindez nem elegendő a megalapozott hatósági döntés meghozatalához az ügyintézési határidő 30 napra bővült A SEVESO III. irányelv 14. cikkéhez a nyilvánosság tájékoztatása alcímhez kapcsolódóan annak megfelelését szolgálja az az új rendelkezés, amely szerint mind az alsó- mind a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének szükséges lesz a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés kivonatát elkészíteni, amely a hatóság honlapján elektronikus formában a nyilvánosság számára hozzáférhetővé válik. A kivonat a katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékletét képezi, így azt is be kell nyújtani, emiatt szükséges a Rendelet 10. (3) bekezdését ezzel kiegészíteni. 7. A Rendelet 11. (2) bekezdés új d) ponttal való kiegészítése a SEVESO III. Irányelv 10. cikk 5. bekezdésében foglalt új követelményt ülteti át a magyar jogrendbe, amikor nevesíti a soron kívüli felülvizsgálati kötelezettségek között a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset

9 9 bekövetkezését is. A baleset bekövetkezésekor tehát a Rendelet 11. -ban foglalt felülvizsgálati kötelezettség keletkezik az üzemeltető számára. A Rendelet 11. új, 2a bekezdése az üzemeltető részére tájékoztatási kötelezettséget ír elő, ennek háttere a SEVESO III. Irányelv 7. cikk (4) bekezdés d) pontjának való megfelelés. 9. A Rendelet 14. (1) bekezdéséhez tett kiegészítést a SEVESO III. Irányelv 3. cikk 19. pontjában található hatósági ellenőrzés fogalommeghatározás miatt kellett módosítani. A hatósági ellenőrzés definíciója a Rendeletbe nem kerül átültetésre, hiszen azt a Ket. VI. ellenőrzés fejezetével együtt kell alkalmazni, így a SEVESO III. irányelvvel a haza jogrend összhangban van. A Rendelet 14. új (2a)-(2b) bekezdéssel való kiegészítése egyrészt a SEVESO III. irányelv 20. cikk (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja, egyben a hatóság részére a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset/üzemzavar kivizsgálási (hatósági ellenőrzés-indítási) kötelezettségének határidejét adja meg, másrészt konkretizálja a hatóságnak a SEVESO III. irányelvben előírt ellenőrzési terv tartalmát, amely szempontrendszer a Ket. ellenőrzési tervére vonatkozó rendelkezéseit egészíti ki. A Rendelet 14. új (4) bekezdéssel való kiegészítése a SEVESO III. irányelv 20. cikk (8) bekezdésének való megfelelést szolgálja, amellyel a hatóság kötelező utóellenőrzési kötelezettségét határozza meg minden olyan esetben, amikor az ellenőrzés során a hatóság az üzemeltető oldaláról súlyos hiányosságot tárt fel. 10. A SEVESO III. irányelv 9. cikkéhez illeszkedő módosítás a dominóhatással érintett üzemeltetők kölcsönös adatszolgáltatási kötelezettségét tartalmazza. Ezen túl a hatóság kötelezettségévé teszi azon információknak az üzemeltetők részére való átadását, amelyekkel az nem rendelkezik, így a dominóhatással érintett üzemek biztonsági dokumentációja mindezen információkkal kiegészülhet. 14. és 15. A SEVESO III. irányelv 12. cikk 5. bekezdésének való megfelelést szolgálja, valamint szorosan kapcsolódik az irányelv nyilvánosság biztosítása célkitűzéseihez. A fentieken túl ez a módosítás tartalmazza, hogy a hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetett település polgármesterének közreműködésével tájékoztató kiadványt készít a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg, amelyek a szomszédos veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek részére is hozzáférhetőek lesznek. A tájékoztató kiadványt a módosítás értelmében az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokra is el kell majd készíteni, valamint a módosítás megadja a kiadvány felülvizsgálatának, és újrakiadásának határidejét is. 16. A korábbi jogalkalmazási tapasztalatok indokolják, hogy a veszélyességi övezetet a hatóság ne a Ket. szerinti hatósági határozatban jelölje ki, valamint egyértelműsítésre kerül, hogy a veszélyességi övezetet a hatóság csak azután jelöli ki, hogy a katasztrófavédelmi engedélyben az üzemeltetővel szemben semmilyen feltételt nem támaszt már, azaz az üzemeltető feltétel nélkül elfogadó engedély birtokában van. 17. A veszélyességi övezettel kapcsolatos eljárási rend módosítását a SEVESO III. irányelv nyilvánosság biztosításával kapcsolatos rendelkezései, valamint hatósági jogalkalmazási tapasztalatok indokolják. A veszélyességi övezetben történő fejlesztéseknek a hatályos Rendeletben foglalt eljárásrendje megváltozik, minden, a 7. melléklet 2.2. pontjához tartozó fejlesztés esetében a

10 10 polgármester kötelezettsége lesz bizottság létrehozása a meghatározott szervek és az üzemeltető bevonásával, amely bizottság hozza meg a fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalást. 19. A Rendelet 31. -ának módosítása a SEVESO III. irányelv nyilvánosság biztosításával kapcsolatos rendelkezéseinek átvezetésén alapul, másrészt az új 31/A. -sal az üzemeltetők részére teremti meg azt a lehetőséget, hogy a hatóság központi szerve útján adott esetben megfelelő számításokkal alátámasztva egy veszélyes anyagot vagy keveréket az irányelv hatálya alól kivetessenek, melynek eredményeképpen az Európai Bizottság a SEVESO III. irányelv 4. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. Az üzemeltető az új 13. melléklet szerint tudja kezdeményezni a hatály alól való kivételt. Fontos megjegyezni, hogy ez az eljárás nem az egyes üzemeknek a hatály alóli kizárattatását jelenti: a SEVESO II. irányelv e jogintézményét ugyanis az új irányelv nem ismeri, emiatt a Rendelet a és vonatkozó melléklete hatályon kívül helyezésre került. 21. A módosítást a hatósági jogalkalmazási tapasztalatok indokolják, tekintettel arra, hogy a Rendelet 7. mellékletben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is meghatározásra kerültek a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés értékelésének szempontjai, mely ezáltal nem csak a küszöbérték alatti üzemekre vonatkozik. 22. A Rendelet 35. -ának új bekezdésekkel való kiegészítését a hatósági jogalkalmazási tapasztalatok indokolták: az üzemazonosítási és az engedélyezési eljárások szétválasztásával egyértelművé válik, hogy ez két önálló hatósági eljárás, így az engedélyezési eljárás a súlyos káresemény elhárítási terv benyújtásával indul, amely kérelemnek a kötelező tartalmi követelményei a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek által benyújtott kérelmekkel egyező tartalmúak. 23. A SEVESO III. irányelv nyilvánosság biztosításával kapcsolatos rendelkezéseinek átvezetésén alapul, a szélesebb körű nyilvánosság számára a hatóság honlapján közzéteendő információkat egészíti ki az utolsó időszakos hatósági ellenőrzés dátumával, és az időszakos hatósági ellenőrzés programjával. A 45. bevezető részében a nyilvánosság kerül meghatározásra, amely a széles körű társadalmat jelenti. 24. A SEVESO III. irányelv 3. cikk 5. 6 és 7. bekezdései határozzák meg az új üzem, meglévő üzem és egyéb üzem definíciókat, amely üzemkategóriáknak maga az irányelv határoz meg biztonsági dokumentumkészítési/felülvizsgálati feladatokat, és azokhoz kapcsolódó (maximum) határidőket. A magyar jogban az átmeneti rendelkezések között szükséges rendelkezni az üzemeltetőkre kötelező, határidőhöz kötött kötelezettségekről, amely határidő kitűzésekor az irányelv fenti fogalommeghatározásait vette alapul a jogalkotó, így a definíciókat nem kell átültetni. Az átmeneti rendelkezések az üzemeltetők részére elegendő időt adnak a feladatok végrehajtására (biztonsági dokumentációk felülvizsgálata és a felülvizsgálatról szóló jegyzőkönyv hatósághoz történő benyújtása), hiszen a kormányrendelet kihirdetése és hatálybalépése között is elegendő idő áll rendelkezésre a jogalkalmazás számára. Az átmeneti rendelkezések között szükséges rendezni azt, hogy az iparbiztonsági hatóságnál a módosító rendelet hatálybalépése előtt folyamatban lévő ügyekben is a módosított rendelkezéseket kell alkalmazni, mivel a veszélyes anyagok osztályozása és így azok jegyzéke alapjaiban változik meg a SEVESO II. irányelvben foglaltakhoz képest. Így a

11 11 korábbi jogszabály alapján készített és a katasztrófavédelmi engedély alapját képező, üzemeltetők által benyújtott dokumentációk nem felelnek meg a 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak. 27. A szövegcserés módosításokat tartalmazza, amelyeket az alábbiak indokoltak: (1) A Rendelet 20. (4)-(5) bekezdés jelenleg 45 napos határidőt biztosít a felülvizsgálati jegyzőkönyv elbírálására. A hatósági jogalkalmazásban tapasztaltak alapján a hatóságnak nincsen szüksége 45 napos ügyintézési határidőre, ezért a 30 napos ügyintézési határidőre való csökkentés megfelelően szolgálja mind a hatóság, mind az ügyfelek közigazgatási eljárásban lefektetett érdekeit. (2) A Rendelet 21. (2) bekezdésében foglaltakat a SEVESO III. irányelv nyilvánosság biztosításával kapcsolatos rendelkezésekhez való hozzáigazítás indokolta. (3) A SEVESO III. irányelv új anyagosztályozási és besorolási szabályaihoz igazítja hozzá a hatályos rendelkezést. (4) A SEVESO III. irányelv új anyagosztályozási és besorolási szabályaihoz igazítja hozzá a hatályos rendelkezést. 1. melléklet A 96/82/EK irányelv I. melléklete többek között a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv, valamint a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseire való hivatkozással felsorolja az irányelv hatálya alá tartozó veszélyes anyagokat. A 67/548/EGK- és az 1999/45/EK-irányelvet felváltotta az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének nemzetközi szinten, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) keretében elfogadott egyetemes harmonizált rendszerét [Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals (a továbbiakban: GHS)] ülteti át az uniós jogba. Az említett rendelet a veszélyek tekintetében új osztályokat és kategóriákat vezet be, amelyek csak részben felelnek meg az említett, hatályon kívül helyezett irányelvek szerinti veszélyességi osztályoknak és kategóriáknak. Bizonyos anyagokat és keverékeket azonban a rendszeren belüli kritériumok hiánya miatt nem e rendszer alapján sorolnának be. A SEVESO II. irányelv I. mellékletét ezért módosítani kellett annak érdekében, hogy az említett irányelvben előírt védelem szintjének fenntartása vagy további fokozása mellett összhangban legyen a 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel. Mindezek miatt a vonatkozó mellékletek módosításával szükséges a hatályos jogrendet a SEVESO III. irányelvhez, valamint a magyar jogban közvetlenül alkalmazandó 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez és így a GHS-hez is igazítani. 3. melléklet A biztonsági jelentés tartalmi és formai követelményeit tartalmazó 3. mellékletben való módosításokat az indokolta, hogy a SEVESO III. irányelvben több, a biztonsági jelentés tartalmi elemeit érintő elem került meghatározásra, melyek átvezetése szükséges volt, így a dominóhatással, a veszélyes anyagok jegyzékével, a veszélyeztetés elemzésével, a védelmi tervezéssel és az irányítási rendszerrel kapcsolatos változásokat. A SEVESO III. irányelv 6. cikk (3) bekezdésében rögzített meghatározás alapján a Rendelet 3. melléklete kiegészítésre került egy új ponttal, miszerint a hatóság elfogadja, amennyiben az üzemeltető a biztonsági jelentés egyes tartalmi elemeit egyéb vonatkozó uniós

12 12 szabályozásnak megfelelő dokumentum felhasználásával is bemutathatja, amennyiben az megfelel a jelen rendelet követelményeinek. 7. melléklet A hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelmények, módszerek és kritériumok című 7. melléklet módosításait az indokolta, hogy a SEVESO III. irányelvben a területfelhasználás tervezése érdekében meghatározottak teljesüljenek, így a halálozás társadalmikockázat-mértékének vizsgálata a közterületekkel és a főközlekedési utakkal, az engedélyezési kritériumok a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés vizsgálatával kiegészültek. A 7. melléklet 2.4. pontja összehangolásra került a 28. és 29. -ban rögzítettekkel, miszerint a hatóság hívhatja össze a fejlesztéssel kapcsolatban a bizottságot. A módosítás ezen túl meghatározza a küszöbérték alatti üzemek esetében a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés értékelésének szempontjait, mivel az elmúlt évek hatósági tapasztalata az, hogy az üzemeltetők csak a tűzhatást, a mérgezési hatást és a túlnyomást elemezték a súlyos káresemény-elhárítási tervben. A 6. pontban pontosításra kerültek a veszélyes anyagokkal foglalkozó és a küszöbérték alatti üzemek engedélyezéséhez és működtetéséhez kapcsolódó egyéb követelmények. Ezek szerint külön pontban kerültek meghatározásra a belső védelmi terv készítésével megbízott gazdálkodó szervezettel szemben támasztott követelmények, mivel e terv elkészítéséhez az elmúlt évek hatósági tapasztalata alapján nincs szükség a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset általi veszélyeztetés értékeléséhez az általánosan elismert nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és a hatóság által elfogadott szoftvert alkalmazására. Továbbá a veszélyes ipari védelmi ügyintéző alkalmazásában vagy megbízásában történő változások kezelése érdekében megalkotásra került a 6.4. pont. 9. melléklet A 9. melléklet módosítását az indokolta, hogy a SEVESO III. irányelv 12. cikk (3) d) pontja egyértelműen meghatározza a környezet helyreállításának és megtisztításának biztosítását súlyos balesetet követően.