Az előadás tartalma: a hazai jogszabályi környezetbe

Átírás

1 ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG SEVESO III. Irányelv bevezetése a hazai jogszabályi környezetbe Bali PéterP tű. őrnagy Veszélyes Üzemek FőosztF osztály kimelet főreferens júnij nius 9. Zalaegerszeg ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG Az előadás tartalma: 1. Bevezetés 2. A SEVESO III. Irányelv bevezetése 3. Hatálybalépést követő kötelezettségek 4. Üzemazonosítás szabályai

2 ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG Seveso II. Irányelv módosításának okai 1. A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez, (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/8/EK RENDELETE). 2. Az irányelvnek a végrehajtásra vonatkozó részletesebb szabályozási igénye. 3. Továbbá az irányelv bizonyos részeinek bővítése, pontosítása. Fogalmak, hatály Biztonsági dokumentációk felülvizsgálata Hatósági ellenőrzés Nyilvánosság tájékoztatása, részvétel a döntéshozatalban ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG Seveso III. Irányelv (2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) Első olvasati megállapodás március 27. Elfogadva július 4. Kihirdetve július 24. ) (OJ L 197/1) Letölthető magyarul is: Jogerőre emelkedett augusztus 13. Hazai jogrendbe történő illesztés május 31. Végrehajtás június 1-től

3 ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG Seveso III. Irányelv hazai jogrendbe ültetését szolgáló jogszabályok: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény (hatályos: január 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (hatályos: január 1.) Az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló évi CXCII. törvény (kihirdetve: november 29., hatályos: június 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 476/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (hatályos: december 25.) (nehéz fűtőolaj, február 14.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Korm. rendeletet (kihirdetve: február 27., hatályos: június 1.) ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG Kapcsolódó egyéb jogszabályok: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/18/EU irányelv SEVESO III Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/6/EK rendelet módosításáról szóló 1272/8/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet - CLP Veszélyes anyagok osztályozása és címkézése 67/548/EGK irányelv DSD ( ) Veszélyes készítmények osztályozása és címkézése 1999/45/EK irányelv - DPD ( ) A kémiai biztonságról szóló 0. évi XXV. törvény A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/0. (XII.27.) EüM. Rendelet

4 ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A Kat. törvény változásai: június 1 i hatálybalépéssel a SEVESO III irányelv hazai jogrendbe való átültetéséhez szükséges törvényi módosítások: 1. Fogalom meghatározások módosítása: Üzemeltető Veszélyes anyag Veszélyes anyagok jelenléte Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem 2. A törvény IV. fejezetének hatálya. 3. Üzemeltetőt terhelő bejelentési, biztonsági dokumentáció felülvizsgálati kötelezettség esetei. 4. Dominóhatásban érintettek körének meghatározása hatósági ellenőrzés tapasztalatai alapján is lehetséges. 5. Hatósági ellenőrzések kibővítése az üzemzavarok kivizsgálásával. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: 4. (3) a) az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 1. (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, c) az ásványi anyagok bányákban és kőbányákban többek között fúrólyukakon át történő kinyerésére, azaz feltárására, kitermelésére és feldolgozására, d) a hulladéklerakó telepre, ideértve a föld alatti hulladéktárolást is, e) a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra. A Kat. 4. -a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki: (3a) A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed a szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolásra, a vegyi és termikus feldolgozási műveletekre és a veszélyes anyagokkal végzett ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolásra, valamint a működő meddő ártalmatlanítására szolgáló létesítményekre, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítő-, illetve ülepítőmedencét is beleértve.

5 Rendeleti módosítások: Új fogalmak bevezetése: Keverék Érintett nyilvánosság Tárolás Nyilvánosság biztosítása érdekében a BJ/BE kivonatának szükséges tartalmi elemeinek meghatározása. BJ/BE soron kívüli felülvizsgálati kötelezettség megállapítása veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetére. Dominóhatásban érintettek szélesebb körű vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályok megalkotása. Hatósági ellenőrzés rendszerének pontosítása Településrendezési tervezéssel kapcsolatos változások átvezetése. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos felmentésre vonatkozó rendelkezések megalkotása. Mellékletek aktualizálása. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG Hatálybalépés és dokumentáció módosítási kötelezettség megállapítása. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: E rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők szeptember 1-ig a 7. és a 33. szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le. A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a biztonsági elemzés, vagy biztonsági jelentés 11., vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 38. szerinti soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvét szeptember 1-ig, majd a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági elemzést, vagy biztonsági jelentést június 1-ig benyújtja. A küszöbérték alatti üzemek esetében a hatóság dönt a súlyos káresemény elhárítási terv december 31-ig történő benyújtásáról.

6 ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását nem megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője részére a hatóság előírja a biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek az e rendelet előírásai szerinti módosítással érintett részének, vagy jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek június 1-ig történő benyújtását. Nem jelentős tartalmi módosítás esetében az egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés benyújtására a 11. szerinti felülvizsgálatkor kerül sor. A már működő besorolását nem megváltoztató küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a SKET-et a soron következő, 38. szerinti felülvizsgálat során módosítja. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: A már működő besorolását nem megváltoztató üzem üzemeltetőjének nem kell átdolgoznia a biztonsági dokumentációját, ha az üzemeltető a Módr. rendelkezéseinek megfelelő biztonsági elemzést, biztonsági jelentést vagy súlyos káresemény elhárítási tervet nyújtott be a hatósághoz a Módr. hatálybalépését megelőzően.

7 Hatóság: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv A Kat. törvény IV. fejezet eljárásaiban első fokon a hatóságnak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem telephelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a központi szerve jár el. A Rendelet pont a) alpontja szerinti (csővezetékes szállítás) létesítmények esetén az elsőfokú eljárás lefolytatására a hatóságnak az üzemeltető székhelye szerint illetékes területi szerve jogosult. A Rendelet szerinti adatszolgáltatással kapcsolatos eljárásokra, helyszíni szemlék és hatósági ellenőrzések lefolytatására a hatóság helyi szerve is jogosult. Üzemazonosítás eljárási szabályai: Az üzemazonosítási eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő elsőfokú és másodfokú eljárás során 30 nap. Az üzemazonosítás célja, hogy a hatóság megállapítsa a vizsgált telephely Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozását. Az eljárás során a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozó telephelyet a hatóság besorolja a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, vagy a küszöbérték alatti üzemek közé.

8 Üzem azonosítása 1. Veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető, 2. Az iparbiztonsági hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozás megállapítása céljából bármely gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezhet és annak telephelyén hatósági ellenőrzést tarthat, 3. hatóság területi szerve a benyújtott dokumentumok, valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, illetve az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet, Üzem azonosítása 4. a hatóság a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetői részére biztonsági jelentés, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetői részére biztonsági elemzés készítési kötelezettséget állapít meg,

9 Üzem azonosítása 5. a benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján, ha a küszöbérték alatti üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy a veszélyeztetés azt indokolja a hatóság az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezheti, 6. hatóság - amennyiben nem kötelezi az üzemeltetőt SKET készítésére a kérelem, az üzemazonosítási adatlapok vizsgálata és a helyszíni szemle eredménye alapján dönt a katasztrófavédelmi engedély megadásáról, melyet háromévenként felül kell vizsgálnia, mely érdekében hivatalból üzemazonosítási eljárást kell lefolytatnia. Az üzemazonosítás részletes szabályait az R. 1. sz. melléklete tartalmazza. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem azonosítását a hatóság az üzemeltető által benyújtott, az R. 2. mellékletét képező üzemazonosítási adatlapok adatai, az esetlegesen kért kiegészítő tájékoztatás és a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján hajtja végre. Az eljárás indulhat az üzemeltető kérelmére, vagy hivatalból a hatóság által, a vizsgált telephelyen lefolytatott hatósági ellenőrzést követően.

10 Az üzemazonosításhoz az üzemeltetőnek az alábbiakat kell benyújtania a hatóság területi szervéhez: Kérelmet, aminek tartalmaznia kell: a veszélyes anyagokkal foglalkozó / küszöbérték alatti üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul, a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását. Mellékletként: az ügyben eljáró meghatalmazott személy részére szóló meghatalmazást, a képviseleti jogosultság igazolására alkalmas iratot (Ha az üzemeltető cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését hitelt érdemlően bizonyító iratot. Az R. 2. mellékletét képező üzemazonosítási adatlapokat (Biztonsági adatlapokat) Az adatlapokhoz mellékelni szükséges méretarányos, méretskálával ellátott térképet az üzem környezetéről, és helyszínrajzot az üzemről, ahol meg kell jelölni a veszélyes anyagok elhelyezkedését és mennyiségét, valamint a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeket a rendeltetésük megadásával

11 Kiemelten kezelendő létesítmények: a) a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt; b) az 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe; c) azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. SKET készítési kötelezettség megállapítása: 1.) Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén SKET készítését kell előírni: a) az 1. melléklet, 1. táblázat, H1, H2, H3 veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; b) az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; c) veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket; d) nyomás (legalább 300 kpa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propánbután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

12 SKET készítési kötelezettség megállapítása: 2.) Az 1.) pont alá nem tartozó esetekben nem kell SKET készítését előírni, ha az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek: a) a küszöbérték alatti üzem határától számítva aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter, ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága nagyobb, mint méter, és ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter, és b) az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb. Az ac) alpont szerinti kritériumot nem kell figyelembe venni olyan csővezetékek esetében, ahol a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem vagy a küszöbérték alatti üzem a csővezetékkel technológiai kapcsolatban van. SKET készítési kötelezettség megállapítása: 3.) Az 1.) és 2.) pont alá nem tartozó esetben SKET készítését nem kell előírni, ha az üzemeltető a kérelméhez csatolt dokumentációban bizonyítja, hogy emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kw/m 2 és túlnyomás esetében 10 kpa értéket nem haladja meg, és a) a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén az alábbi feltételek teljesülnek: aa) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, ab) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, ac) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, és ad) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.

13 Veszélyes anyagok nyilvántartása: Az üzemeltető naprakész nyilvántartást vezet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben jelen lévő veszélyes anyagokról és azok mennyiségéről. A hatóság a nyilvántartást a helyszíni vizsgálat során ellenőrzi. A veszélyes anyagokról készített nyilvántartást a hatóság által ellenőrizhető formában a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben kell tartani. Veszélyes anyagok nyilvántartása: A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki megoldással csökkentésre került. A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor figyelembe vehető továbbá a veszélyes anyagok üzemeltető által dokumentált módon működtetett, naplózott, visszakereshető, elektronikus nyilvántartása. Amennyiben az üzemeltető élni kíván a fenti lehetőséggel, ki kell alakítania egy elektronikus nyilvántartást, mely lehetővé teszi a hatóság részére a rögzített adatok visszakeresését. Rögzítenie kell a módosítások tényét, idejét és alkalmasnak kell lennie a módosító személy azonosíthatóságára. Ezen nyilvántartás használatának szabályait az üzemeltetőnek be kell építenie az üzem irányítási rendszerébe.

14 Logisztikai bázisokon jelenlévőnek számító veszélyes anyag meghatározása I N Legalább 5 napig folyamatosan a logisztikai bázison marad? Veszélyes anyag megjelenése a raktárbázison vagy átrakó terminálon Az áru fuvarlevéllel ellátva a fuvareszközön marad? N Legalább 24 órát a logisztikai bázison marad? (a hétvége és az ünnepnap nem számítandó bele) 10-nél többször megjelenik a logisztikai bázison évente? (frekvencia) I I N Be kell számítani jelenlévő anyagként I N Nem kell beszámítani jelenlévő anyagként Az R. 1. melléklete a veszélyes anyagokat két táblázatban határozza meg, az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. A 2. táblázat az egyes nevesített veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket határozza meg.

15 1. oszlop 2. oszlop 3. oszlop Veszélyes anyag veszélyességi osztályok Küszöbmennyiség (tonnában) alsó felső 1. nagyon mérgező anyagok és készítmények 2. mérgező anyagok és készítmények 3. oxidáló anyagok és készítmények 4. robbanóanyagok és készítmények (ADR 1.4) 5. robbanóanyagok és készítmények (ADR 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6) 6. kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények 7. a) tűzveszélyes anyagok és készítmények 7. b) tűzveszélyes folyadékok 8. fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok 9. környezetre veszélyes anyagok és készítmények R-mondatokkal kiegészítve: (I) R: nagyon mérgező a vízi szervezetekre (beleértve az R/53) (II) R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat 10. egyéb osztályozás a fentieken kívül, R-mondatokkal kiegészítve: (I) R14: vízzel hevesen reagál (beleértve az R 14/15) (II) R29: vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek (beleértve az R15/29) melléklet táblázatai Egyes veszélyességi osztályokhoz rendelt R. mondatok: 1. nagyon mérgezőek R 26, 27, 28, 26/27, 26/28, 26/27/28, 27/28, 39/26, 39/26/27, 39/27, 39/28, 39,26/28, 39/26/28, 39/26/27/28 2. mérgezőek R 23, 24, 25, 23/24, 24/25, 23/25, 23/24/25, 39/23, 39/24, 39/25, 39/23/24, 39/23/25, 39/24/25, 39/23/24/25, 48/23, 48/24, 48/25, 48/23/24, 48/23/25, 48/24/25, 48/23/24/25 3. oxidáló anyagok és készítmények R 7, 8, 9 4. robbanóanyagok és készítmények (ADR 1.4) 5. robbanóanyagok és készítmények R 2, R 3 (ADR 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6) 6. kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények R a) tűzveszélyes anyagok és készítmények R b) tűzveszélyes folyadékok R 11 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése 8. fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok R környezetre veszélyes anyagok és készítmények (I) R, /53 környezetre veszélyes anyagok és készítmények (II) R 51/ egyéb osztályozás a fentieken kívül (I) R 14, 14/15 egyéb osztályozás a fentieken kívül (II) R 29, 15/29

16 1. melléklet táblázatai Veszélyességi osztályok 1. oszlop Veszélyességi osztályok az 1272/8/EK rendeletnek megfelelően H szakasz EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK H1. AKUT TOXIKUS 1. kategória, minden expozíciós útvonal H2. AKUT TOXIKUS 2. kategória, minden expozíciós útvonal 3. kategória, belégzéses expozíció (lásd a 7. megjegyzést) H3. CÉLSZERVI TOXICITÁS (STOT) EGYSZERI EXPOZÍCIÓ STOT SE 1. kategória P szakasz FIZIKAI VESZÉLYEK P1.a ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) Instabil robbanóanyagok, vagy robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. vagy 1.6. alosztály, vagy olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a 440/8/EK rendelet A.14. módszere (lásd a 9. megjegyzést) szerint robbanási tulajdonságokkal rendelkeznek, és nem tartoznak a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok és keverékek veszélyességi osztályába Hozzá rendelhető H mondatok 2. oszlop 3. oszlop Küszöbmennyiség (tonnában) alsó felső H300, H310, H H300, H310, H330, H331, (H301) H370 H, H201, H202, H203, H P1.b ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) Robbanóanyagok, 1.4. alosztály (lásd a 10. megjegyzést) P2. TŰZVESZÉLYES GÁZOK Az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázok P3.a TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a megjegyzést) 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes aeroszolok, amelyek az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat tartalmaznak P3.b TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a megjegyzést) 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes aeroszolok, amelyek nem tartalmaznak az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat (lásd a megjegyzést) P4. OXIDÁLÓ GÁZOK Az 1. kategóriába tartozó oxidáló gázok H204 H220, H H222, H223 1 (nettó) 0 (nettó) H222, H (nettó) 000 (nettó) H270

17 H szakasz Egészségi veszélyek H szakasz - EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK H1. AKUT TOXICITÁS 1. kategória, minden expozíciós útvonal H2. AKUT TOXICITÁS - 2. kategória, minden expozíciós útvonal - 3. kategória, belégzéses expozíció 5 20 H3. CÉLSZERVI TOXICITÁS (STOT) - EGYSZERI EXPOZÍCIÓ STOT SE 1. kategória H szakasz Egészségi veszélyek Az orális expozíciós útvonal tekintetében a 3. akut toxicitási kategóriába tartozó (H 301) veszélyes anyagok és keverékek a H2. AKUT TOXICITÁS veszélyességi osztályba tartoznak azokban az esetekben, amikor sem az akut belégzéses toxicitási besorolást, sem a bőrön keresztüli akut toxicitási besorolást nem lehet meghatározni, például meggyőző, belégzéses és bőrön keresztüli toxicitásra vonatkozó adatok hiányában.

18 H szakasz Egészségi veszélyek Az akut toxicitásra vonatkozó címkeelemek Besorolás 1. kategória 2. kategória 3. kategória 4. kategória GHS piktogram Figyelmeztető mondat: Szájon át halálfej GHS06 H300: Lenyelve halálos. Bőrön át H310: Bőrrel érintkezve halálos. Belélegzés H330: Belélegezve halálos. CLP oldal táblázat halálfej GHS06 H300: Lenyelve halálos. H310: Bőrrel érintkezve halálos. H330: Belélegezve halálos. halálfej GHS06 H301: Lenyelve mérgező. H311: Bőrrel érintkezve mérgező. H331: Belélegezve mérgező. felkiáltójel GHS07 H302: Lenyelve ártalmas. H312: Bőrrel érintkezve ártalmas. H332: Belélegezve ártalmas. P szakasz FIZIKAI VESZÉLYEK 1. P szakasz - FIZIKAI VESZÉLYEK P1.a ROBBANÓANYAGOK - Instabil robbanóanyagok, vagy - robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. vagy 1.6. alosztály, vagy - olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a 440/8/EK rendelet A.14. módszere szerint robbanási tulajdonságokkal rendelkeznek, és nem tartoznak a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok és keverékek veszélyességi osztályába P1.b ROBBANÓANYAGOK Robbanóanyagok, 1.4. alosztály 10

19 Robbanóanyagok: A robbanóanyagok veszélyességi osztálya robbanóképes árucikkeket tartalmaz. Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége ismert, akkor az R. alkalmazásában ezt a mennyiséget kell figyelembe venni. Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége nem ismert, akkor az R. alkalmazásában az egész árucikket robbanóképesnek kell tekinteni. Ha az 1.4. alosztályba tartozó robbanóanyagokat kicsomagolnak vagy átcsomagolnak, azokat a P1a. osztályba tartozónak kell tekinteni, kivéve abban az esetben, ha a veszélyről bizonyítást nyer, hogy a CLP-vel összhangban továbbra is megfelel az 1.4. alosztály kritériumainak. Az anyagok és keverékek robbanóképes jellemzőit csak akkor szükséges kísérleti úton vizsgálni, ha az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 6. függelékének 3. része szerinti szűrés azt mutatja, hogy az anyag vagy keverék robbanóképes jellemzőkkel rendelkezhet. P szakasz FIZIKAI VESZÉLYEK 2. P2. TŰZVESZÉLYES GÁZOK Az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázok P3.a TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes aeroszolok, amelyek az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat tartalmaznak P3.b TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes aeroszolok, amelyek nem tartalmaznak az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat P4. OXIDÁLÓ GÁZOK Az 1. kategóriába tartozó oxidáló gázok 10 1 (nettó) (nettó) 0 (nettó) 000 (nettó)

20 Tűzveszélyes aeroszolok: A tűzveszélyes aeroszolok osztályozása az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelvnek (az aeroszoladagolókról szóló irányelvnek) megfelelően történik. A 75/324/EGK irányelv szerinti fokozottan tűzveszélyes és tűzveszélyes aeroszolok a CLP alkalmazásában az 1., illetve a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes aeroszoloknak felelnek meg. A P3.b veszélyességi osztályba tartoznak azok a tűzveszélyes aeroszolok, amelyek esetében az aeroszoladagoló nem tartalmaz sem az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázt, sem az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékot. P szakasz FIZIKAI VESZÉLYEK 3. P5.a TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK - Az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, vagy - a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva, vagy - egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 C, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva P5.b TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK - A 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő, vagy - - egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 C, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő P5.c TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK A P5.a és a P5.b szakaszba nem tartozó, a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok

21 P szakasz FIZIKAI VESZÉLYEK 4. P6.a ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK - A, B típusú önreaktív anyagok és keverékek, vagy - A, B típusú szerves peroxidok P6.b ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK - C, D, E, F típusú önreaktív anyagok és keverékek, vagy - C, D, E, F típusú szerves peroxidok P7. PIROFOROS FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK - Az 1. kategóriába tartozó piroforos folyadékok - Az 1. kategóriába tartozó piroforos szilárd anyagok P8. OXIDÁLÓ FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK - Az 1., a 2., a 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok, vagy - Az 1., a 2., a 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok 10 E szakasz KÖRNYEZETI VESZÉLYEK E szakasz KÖRNYEZETI VESZÉLYEK E1. A vízi környezetre veszélyes az akut 1 vagy a krónikus 1 kategóriában E2. A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában 100 0

22 O szakasz EGYÉB VESZÉLYEK O szakasz - EGYÉB VESZÉLYEK O1. Anyagok vagy keverékek az EUH014 figyelmeztető mondattal (Vízzel hevesen reagál) O2. Az 1. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek O3. Anyagok vagy keverékek az EUH029 figyelmeztető mondattal (Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek) melléklet táblázatai Nevesített veszélyes anyagok (14 új)

23 Egyes nevesített veszélyes anyagok: Ammónium-nitrát: AN I. (00 / ): önfenntartó bomlásra képes műtrágyák Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú vegyületekre, összetett műtrágyákra (ammónium-nitrátot foszfátokkal és/vagy kálisókkal együtt tartalmazó vegyületekre, összetett műtrágyákra) kell alkalmazni, amelyek az ENSZ teknővizsgálata szerint (lásd: ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, III. rész, pont) képesek önfenntartó lebomlásra, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom: a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 24,5 tömegszázalék, és/vagy amelynek teljes éghető/szerves anyag tartalma a 0,4%-ot nem haladja meg, vagy olyan anyagokkal együtt van jelen, amelyek megfelelnek a műtrágyákról szóló, 3. október 13-i 3/3/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, b) 15,75 tömegszázalék vagy annál kevesebb (az éghetőanyag tartalom korlátozása nélkül). AN II. (12 / 00): műtrágya minőségű Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú műtrágyákra és ammónium-nitrát-alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a 3/3/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, és amelyekben az ammóniumnitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom: a) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalciumkarbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket, b) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékei esetében, c) 28 tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében). AN III. (3 / 20): technikai minőségű a) ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, amelyekben az ammóniumnitrátból származó nitrogéntartalom: aa) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot, ab) 28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot. b) vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb.

24 AN IV. (10 / ): előírástól eltérő termékek és műtrágyák, melyek nem felelnek meg a detonációvizsgálatnak a) a gyártási folyamat során minőségi okok miatt elkülönített anyagokra, valamint az ammónium-nitrátra és az ammónium-nitrát-készítményekre, a tiszta ammóniumnitrát-alapú műtrágyákra és a 14. és a 15. megjegyzésben említett ammónium-nitrátalapú összetett/komlpex műtrágyákra, amelyeket újragyártásra, újrafeldolgozásra vagy biztonságos felhasználás érdekében történő kezelésre a végfelhasználótól visszajuttatnak vagy visszajuttattak a gyártóhoz, az ideiglenes tárolóhoz vagy az újrafeldolgozó üzemhez, mert már nem felelnek meg a 14. és 15. megjegyzés előírásainak, b) a 13. megjegyzés a) pontjában és a 14. megjegyzésben említett műtrágyákra, amelyek már nem tesznek eleget a 3/3/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, c) a lejárt szavatosságú 1., 2. és 3. ammónium-nitrát nevesített veszélyes anyagokra. Kálium-nitrát KN I. (00 / ) Olyan kálium-nitrát alapú, szemcsés vagy granulált műtrágyák, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek. KN II. (12 / 00) Olyan kálium-nitrát alapú, kristályos műtrágyák, amelyek a tiszta káliumnitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.

25 Ammónia: Egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel is rendelkezik, azonban ha az üzem területén legalább 1 tonna mennyiségben van jelen, az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül, amennyiben nem tartozik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. Változásként jelent meg a SEVESO III. Irányelvben, hogy a vízmentes ammónia nevesített veszélyes anyagként került meghatározásra, melynek alsó küszöbmennyisége: tonna, felső küszöbmennyisége: tonna. Klór: A nevesített veszélyes anyag alsó küszöbmennyisége: 10 tonna, felső küszöbmennyisége: 25 tonna, azonban ha az üzem területén legalább 1 tonna mennyiségben van jelen, az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül, amennyiben nem tartozik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. Formaldehid (koncentráció 90%): Nevesített veszélyes anyag, de csak legalább 90% koncentráció esetén; amennyiben higított formában van jelen az üzem területén, abban az esetben vizsgálni kell az 1. táblázat szerinti besorolhatóságát. Nevesített rákkeltő anyagok 5 tömegszázalék feletti koncentrációban Nikkelvegyületek belélegezhető por formájában: nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid Oxigén: Nevesített veszélyes anyag, amely a módosítást megelőzően cseppfolyós oxigén -ként szerepelt a rendeletben.

26 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok (köztük az LPG) és a földgáz: A cseppfolyósított propán, bután és egyéb szénhidrogén gázok ebbe a nevesített anyagcsoportba sorolandók, nem pedig a fizikai veszélyességének vizsgálata során valamelyik az 1. táblázatban feltüntetett veszélyességi osztályba. Sok esetben az üzemeltetők nem számolnak a fűtés céljából a területükre telepített PB tartályokkal. Feljavított biogáz Az R. 1. melléklet 2. táblázat 18. sorába (1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok (köztük az LPG) és a földgáz) sorolható az olyan a földgázzal - a metántartalom tekintetében is - egyenértékű minőséget biztosító szabványokkal összhangban feljavított biogáz, amely legfeljebb 1% oxigént tartalmaz. Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok a) benzinek és nafták; b) kerozinok (ideértve a sugárhajtómű-üzemanyagokat is); c) gázolajok (ideértve a dízelüzemanyagokat, a háztartási tüzelőolajokat és a gázolajkeverékeket is); d) nehéz fűtőolajok; e) alternatív üzemanyagok, amelyek az a)-d) pontban említett termékekkel megegyező célokat szolgálnak, valamint gyúlékonyságuk és környezeti veszélyeik tekintetében hasonló tulajdonságokkal bírnak

27 Nátrium-hipoklorit (/0): vízi akut 1. kategóriába [H400] (100/) sorolt keverékei, amelyek 5%-nál kevesebb aktív klórt tartalmaznak, és amelyek az 1. táblázat egyik veszélyességi osztályába sem sorolhatóak be. Feltéve, hogy a keverék a nátrium-hipoklorit nélkül nem tartozna a vízi akut 1. kategóriába [H400]. Nátrium-hipoklorit (/0): vízi akut 1. kategóriába [H400] (100/) sorolt keverékei, amelyek 5%-nál kevesebb aktív klórt tartalmaznak, és amelyek az 1. táblázat egyik veszélyességi osztályába sem sorolhatóak be. Feltéve, hogy a keverék a nátrium-hipoklorit nélkül nem tartozna a vízi akut 1. kategóriába [H400]. Nátrium-hipoklorit tartalmú keverék Vizi akut 1 H400 0 Nátrium-hipoklorit tartalmú keverék Vizi akut 1 Ox foly 3 H400 H Nátrium-hipoklorit tartalmú keverék Vizi krónikus 2 Akut tox 3 lenyelve H411 H301 0 Nátrium-hipoklorit tartalmú keverék, amely a nátrium-hipoklorit nélkül Vizi akut 1 H

28 2. melléklet táblázatai A/1 adatlap: ÜZEMADATOK - VESZÉLYES ANYAGOK A nevesített Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása A besorolásnál veszélyes anyag (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, fizikai forma) H mondatok, ADR Jelen lévő figyelembe vett megnevezése maximális (az 1. melléklet kereskedelmi szerinti osztályozás mennyisége (tonna) küszöbmennyiség CAS szám IUPAC név fizikai forma 2. táblázat alapján) megnevezés (tonna) A nem nevesített veszélyes anyag megnevezése (az 1. melléklet 1. táblázat alapján) Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, fizikai forma) CAS szám IUPAC név A/2 adatlap: ÜZEMADATOK - VESZÉLYES ANYAGOK kereskedelmi megnevezés A veszélyes anyag 1. melléklet 1. táblázat 1. oszlopa szerinti veszélyességi osztályba sorolása a H mondatok és az ADR szerinti osztályozás feltüntetésével fizikai forma H mondatok ADR osztály Az 1. melléklet 1. táblázat 1. oszlopa szerinti osztályba sorolás Jelen lévő maximális mennyisége (tonna) A besorolásnál figyelembe vett küszöbmennyiség (tonna) melléklet táblázatai A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása Σ qn/qan értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek Fizikai veszélyek Környezeti veszélyek Veszélyesség, felső küszöbérték számítása Σ qn/qfn értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek Fizikai veszélyek Környezeti veszélyek

29 B/1. adatlap: ÜZEMAZONOSÍTÁSHOZ, ÜZEMADATOK - ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve: 2. Üzemeltető neve: 3. Üzemeltető székhelye: 4. Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól): 5. Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: 6. Az üzem levelezési címe: 7. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet): 8. Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet): 9. Fax (központi): 10. Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása: 11. Vezető levelezési címe: 12. Vezető címe: 13. Vezető telefonszáma, fax száma: 14. Vezető mobiltelefon száma: 15. Kapcsolattartó neve, beosztása: 16. Kapcsolattartó címe: 17. Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma: 18. Kapcsolattartó mobiltelefon száma: 19. Meghatalmazott neve, beosztása: 20. Meghatalmazott címe: 21. Meghatalmazott telefonszáma, fax száma: 22. Meghatalmazott mobiltelefon száma: 23. GPS koordináta: B/2. adatlap: ÜZEMI INFORMÁCIÓK I. ÜZEM KÖRNYEZETE 1. Lakóövezet távolsága, üdülőövezet távolsága, közintézmények távolsága, tömegtartózkodásra szolgáló építmények/létesítmények távolsága (méter) 2. Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter) 3. Veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága (méter) 4. Lakossági ellátást szolgáló közművek távolsága (méter) (tételesen felsorolva) 5. Azon területeknek, egyéb üzemeknek, gazdálkodó szervezetek telephelyeinek távolsága, amelyek kiválthatják, vagy fokozhatják a súlyos baleset és a dominóhatás kockázatát, vagy következményeit (méter) (tételesen felsorolva) II. ÜZEM Jelenlévő személyek száma 1. Üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó nem saját munkavállalók, ügyfelek stb. száma (fő) Veszélyes anyag (R. szerinti) tulajdonsága és technológiai körülményei 2. Az 1. melléklet, 1. táblázat H1., H2., H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem) 3. Az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem) 4. Cseppfolyós gáz (palackos gáz kivételével) jelenléte (igen/nem) 5. Nyomás (min. 300 kpa túlnyomás) alatti technológiai berendezések jelenléte (igen/nem)

30 Összegzés: Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy meghaladja a felső küszöbértékét. Veszélyes anyag megnevezése A anyag B anyag C anyag Bróm Jelen lévő mennyiség (tonna) R. 1. melléklete szerinti felső küszöbmennyiség (tonna) 100 Összegzés: Amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy keverék maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál összegzési szabályt kell alkalmazni.

31 a) az üzem felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg q1/qf1+q2/qf2+q3/qf3+q4/qf4+q5/qf5+...>=1 qx - az R. 1. melléklet 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy az R. 1. melléklet 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QFx - az adott anyaghoz tartozó az R. 1. melléklet 1. vagy a 2. táblázat C oszlopában feltüntetett küszöbmennyiség Veszélyes anyag megnevezése A anyag B anyag C anyag Jelen lévő mennyiség (tonna) R. 1. melléklete szerinti felső küszöbmennyiség (tonna) Összegzés: 10/+35/+24/+ +110/100=2,33 2,33>1 Bróm b) az üzem alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg q1/qa1+q2/qa2+q3/qa3+q4/qa4+q5/qa5+...>=1 qx - az R. 1. melléklet 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy az R. 1. melléklet 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QAx - az adott anyaghoz tartozó az R. 1. melléklet 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség; c) az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg q1/qa1+q2/qa2+q3/qa3+q4/qa4+q5/qa5+...>=0,25 qx - az R. 1. melléklet 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy az R. 1. melléklet 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QAx - az adott anyaghoz tartozó az R. 1. melléklet 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.

32 Összegzés: Az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni. Egészségi veszélyek: 10/20+60/=0,8 0,8<1 Veszélyes anyag megnevezése Jelen lévő mennyiség (tonna) Veszélyesség R. 1. melléklete szerinti felső küszöbmennyiség (tonna) Fizikai veszélyek: 30/+20/=0,55 0,55<1 Környezeti veszélyek: 20/+40/0=0,18 0,18<1 A anyag B anyag C anyag D anyag E anyag F anyag Egészségi Környezeti Fizikai Környezeti Fizikai Egészségi 20 0 Egészségi veszélyek: az R. 1. melléklet 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciós útvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az R. 1. melléklet 1. táblázat H1-H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

33 Fizikai veszélyek: az R. 1. melléklet 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyes gázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktív anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagok vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az R. 1. melléklet 1. táblázat P1-P8. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor; Környezeti veszélyek: az R. 1. melléklet 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagy krónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az R. 1. melléklet 1. táblázat E1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

34 Összegzés: Az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni. Egészségi veszélyek: 10/20=0,5 0,5<1 Fizikai veszélyek: 30/+20/=0,55 0,55<1 Veszélyes anyag megnevezése A anyag B anyag Jelen lévő mennyiség (tonna) Veszélyesség Egészségi Környezeti R. 1. melléklete szerinti felső küszöbmennyiség (tonna) 20 Környezeti veszélyek: 20/=0,1 0,1<1 C anyag D anyag Fizikai Egyéb O1 0 O1: 40/0=0,08 0,08<1 O3: 60/=0,3 0,3<1 E anyag F anyag Fizikai Egyéb O3 Ha a veszélyes anyag egyidejűleg egészségi veszéllyel, fizikai veszéllyel, vagy környezeti veszéllyel is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több esetben is számolni kell. Egészségi veszélyek: 10/20+60/=0,8 0,8<1 Fizikai veszélyek: 10/+20/=0,45 0,45<1 Környezeti veszélyek: 10/+40/0=0,13 0,13<1 Veszélyes anyag megnevezése A anyag A anyag A anyag B anyag C anyag D anyag Jelen lévő mennyiség (tonna) Veszélyesség Egészségi Környezeti Fizikai Környezeti Fizikai Egészségi R. 1. melléklete szerinti felső küszöbmennyiség (tonna) 20 0

35 Nevesített veszélyes anyagok Ha egy veszélyes anyag az 1. táblázatba tartozik és azt a 2. táblázat is tartalmazza, arra a 2. táblázat B és C oszlopában meghatározott küszöbmennyiségek vonatkoznak. Veszélyes anyag megnevezése Veszélyes anyag besorolása Figyelmeztető mondat R. 1. melléklet 2. táblázat szerinti alsó küszöbmennyiség (tonna) R. 1. melléklet 2. táblázat szerinti felső küszöbmennyiség (tonna) Bróm Akut tox. 2. (belélegezve) Bőrmaró 1A. H330 H Vizi akut 1. H Veszélyességi osztály megnevezése H2 Akut toxicitás E1 Vizi környezetre veszélyes R. 1. melléklet 1. táblázat szerinti alsó küszöbmennyiség (tonna) 100 R. 1. melléklet 1. táblázat szerinti felső küszöbmennyiség (tonna) Ez alól kivételt jelentenek az R. 1. melléklet 2. táblázat sorába tartozó veszélyes anyagok, melyeknél vizsgálni kell, hogy besorolhatóak-e a P5.a tűzveszélyes folyadék, vagy P5.b tűzveszélyes folyadék kategóriába, melyeket egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséggel kell figyelembe venni.

36 13 P5.a TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK - Az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, vagy - a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva, vagy - egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 C, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva (lásd a 12. megjegyzést) 14 P5.b TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK - A 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő, vagy - egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 C, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő (lásd a 12. megjegyzést) Propil-amin Tercier-butil-akrilát metil-3-butén-nitril Tetrahidro-3,5-dimetil-1,3,5,-tiadiazin-2-tion (Dazomet) Metil-akrilát metil-piridin bróm-3-klór-propán Több besorolást is lehetővé tevő tulajdonságokkal rendelkező veszélyes anyag esetében egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget kell figyelembe venni. Az összegzési szabály alkalmazásában azonban mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget vagy a kérdéses besoroláshoz tartozó egyes kategóriacsoportokat kell alkalmazni. Veszélyes anyag megnevezése Veszélyességi osztály és kategória R. 1. melléklet szerinti veszélyességi osztály R. 1. melléklete szerinti felső küszöbmennyiség (tonna) Tűzv. foly. 3. P5.c. Tűzveszélyes folyadékok 000 Robbanóanyag Robb alosztály P1.a. Robbanóanyagok

37 Az R. 1. melléklet 2. táblázatban szereplő azon nevesített veszélyes anyag esetében, amelyhez a táblázat B. oszlopa nem rendel értéket, az anyagot csak a felső küszöbérték számításánál kell figyelembe venni. Veszélyes anyag megnevezése A oszlop 8. Arzén-trioxid, arzénes(iii)-sav és/vagy sói 11. Nikkelvegyületek belélegezhető por formájában: nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkeltrioxid 23. 4,4 -metilén-bisz (2-klór-anilin) és/vagy sói, por formában 24. Metil-izocianát 30. Kén-diklorid 32. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklórdibenzo-dioxinok B oszlop R. 1. melléklet 2. táblázat szerinti alsó küszöbmennyiség (tonna) C oszlop R. 1. melléklet 2. táblázat szerinti felső küszöbmennyiség (tonna) 0,1 1 0,01 0,15 1 0,001 Összegzés: A veszélyes tevékenység azonosításánál az 1.) c) pont szerinti összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az R. 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyag. Ebbe a köbe tartoznak például a mezőgazdasági termelők, az állattenyésztéssel, terményszárítással foglalkozó telephelyek.

38 A mezőgazdasági tevékenységet végző üzemek azonosítása A jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségét figyelembe véve Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha: Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha: Küszöbérték alatti üzem, ha ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A anyag + B anyag + C anyag + PB 1 Felső küszöbmennyiség Felső küszöbmennyiség Felső küszöbmennyiség tonna A anyag + B anyag + C anyag + PB 1 Alsó küszöbmennyiség Alsó küszöbmennyiség Alsó küszöbmennyiség tonna A anyag + B anyag + C anyag + PB 0,25 Alsó küszöbmennyiség Alsó küszöbmennyiség Alsó küszöbmennyiség tonna Vagy ha a kiemelten kezelendő létesítmények közé sorolható Összegzés: Üzemazonosításkor nem kell figyelembe venni a veszélyes anyagot szállító járműveket (tartálykocsi), amennyiben azok kizárólag a tartályok töltése céljából, és a töltés idejére tartózkodnak a telephelyen. Ebben az esetben az üzemazonosításkor a töltendő tartály tárolókapacitásával kell csak számolni, a szállító járműben található anyagmennyiséggel nem, még akkor is, ha a tartálykocsi kapacitása nagyobb a tartálynál.

39 2%-os szabály: Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg ténylegesen, vagy valószínűsíthetően jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat. Az előzőeket az üzemeltetőnek a 2%-os szabály alkalmazásakor minden esetben a lehetséges súlyos baleset lehetőségének kizárásával bizonyítania kell, továbbá, azokat a helyszíni szemle során a hatóság ellenőrzi. Anyagok, keverékek veszélyességének meghatározása: Az anyagok és keverékek veszélyességi osztályba sorolása a CLP szerint történik. Olyan anyagok és keverékek esetében, ideértve a hulladékokat is, amelyeket nem a CLP szerint kell veszélyes anyagként vagy keverékként osztályozni (például a köztes termékek és egyéb a CLP szerint nem besorolandó anyagok és keverékek), de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, az R. 1. táblázat A oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.