Mátyás Király Általános Iskola Pedagógiai Program

Mátyás Király Általános Iskola Pedagógiai Program 2013. 0

Tartalom Iskolánkról... 3 1.1. Bevezető gondolatok... 3 1.2. Iskolánk története... 4 1.3. Iskolánk jelenlegi szerepe a település életében... 4 1.4. Helyzetelemzés... 5 Az iskola nevelési programja... 7 1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 7 1.5.1. Küldetésnyilatkozat... 7 1.5.2. Az iskola arculata... 7 1.5.3. Pedagógiai alapelveink... 8 1.5.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, eszközei, feladatai... 9 1.5.5. IKT eszközök beépülése a különböző műveltségi területekbe, illetve tantárgyakba... 11 1.5.6. A tanulási folyamat időkeretei/képzési rend/... 12 1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 14 1.6.1. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek... 15 1.6.2. Fejlesztendő kulcskompetenciák:... 16 1.7. A személyiség- és a közösség fejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenység rendszer, szervezeti formák... 18 1.7.1. Tanítási óra:... 18 1.7.2. Tanítási órán kívüli tevékenységek... 18 1.8. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 21 Az egészségfejlesztés iskola feladatai... 21 1.9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 26 1.10. A pedagógusok, osztályfőnökök helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában... 28 1.11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 30 1.11.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:... 30 1.11.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 31 1.11.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 31 1.11.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása... 32 1.11.5. Hátránykompenzáció és esélyegyenlőség... 32 1.12. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 33 1.13. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 34 1.14. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 36 1.15. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 38 Az intézmény helyi tanterve... 39 1.16. A 2013/2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben kivezetésre kerülő helyi tanterv óratervei39 1.16.1. H2004... 39 1.16.2. Felső tagozat... 40 1.16.3. A választott kerettanterv megnevezése, bevezetése H2012... 41 1.16.4. A választott kerettanterv tantárgyait, kötelező és szabadon választható óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.... 41 1.17. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 43 1.18. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 44 1.19. A szabadon választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 45 1

1.20. Szakkör, tehetséggondozás:... 45 1.21. A kompetencia alapú oktatás implementációja... 46 1.21.1. Kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása, megfeleltetése az óraszámokkal... 46 1.21.2. A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése... 48 1.21.3. Kiemelt fejlesztési területek = kulcskompetenciák:... 49 1.22. Mindennapos testnevelés... 51 1.22.1. A mindennapos testedzés formái... 51 1.23. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 51 1.24. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 52 1.25. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 55 1.26. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 56 1.26.1. Csoportbontások szempontjai:... 56 1.26.2. Egyéb foglalkozások szervezése... 56 1.27. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 57 1.28. Fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 61 1.29. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 64 1.29.1. Az iskola egészségnevelési elvei... 64 1.29.2. Az iskola környezeti nevelési elvei... 64 1.29.3. Alapelvek, célok... 68 1.30. Ökoiskola... 70 1.31. ERDEI ISKOLA... 71 2

Iskolánkról 1.1. Bevezető gondolatok Ez a program, amelyet olvas, bemutatja iskolánkat, a pomázi Mátyás Király Általános Iskolát és az intézmény falain belül folyó nevelő és oktató munkát. 2013. január 1-től iskolánk fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője Pomáz Város Önkormányzata. Az alapító okirat szerint köznevelési alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása, valamint a Sajátos Nevelési Igényű tanulók inklúzív oktatása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünk nyolc évfolyamos általános iskolaként működik. Arculatunkat a dinamikusan fejlődő Pomáz város igénye szerint igyekeztünk kialakítani. E régió kulturális fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulunk a városi rendezvényeken való részvételünkkel. A soknemzetiségű város története arra kötelez bennünket, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzetiségek történetének, hagyományainak megismertetésére. 1995 óta gyümölcsöző kapcsolatot tartunk fenn Ebbw Vale (Wales), Remanzacco (Olaszország) és Oberhausen-Reinhausen (Németország) településeinek iskoláival. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Oktató-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóink a megszerzett ismereteket az élet minden területén alkotó módon tudják alkalmazni. Az otthonos, szeretetteljes, toleráns emberi légkör megteremtésével segítjük elő az optimális tanulási feltételeket. Munkánk legfontosabb mozgatórugója, hogy a ránk bízott gyermekekből szellemileg, erkölcsileg, testileg, lelkileg egészséges nemzedéket neveljünk, akik képesek tudásukat kompetensen alkalmazni. Szeretnénk, ha iskoláink pedagógiai programja az életkori sajátosságok figyelembevételével teret adna a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, munkának, a játéknak. Arra törekszünk, hogy a program fejlessze a tanulók önismeretét, járuljon hozzá egészséges életmódjuk, logikus gondolkodásuk fokozatos kialakításához. Fejlessze tudásukat, készségeiket és képességeiket. Mivel az oktatás a teljes gyermeki személyiségre ható folyamat, az oktatási célt egyben nevelési célként is értelmezzük. Olyan nevelési célokat kívánunk megvalósítani, amelyek az emberi élet méltóságát fontosnak tartják. Arra törekszünk, hogy iskolánk demokratikus, nyitott a másságot elfogadó intézmény legyen. A nevelésen olyan céltudatos tevékenységet értünk, amelyet igyekszünk szoros kapcsolatba hozni a tanulási folyamattal, melynek eredményeként a gyermek egész személyisége fejlődik. Nevelőtestületünk az oktatást tudatos és tervszerű tevékenységnek tekinti, melynek során a pedagógus és a tanuló egyaránt célokat tűz ki maga elé, előrevetíti a tanítási-tanulási folyamat kívánt eredményeit, s ezek elérése, megvalósítása érdekében szervezi meg tevékenységét. 3

1.2. Iskolánk története Iskolánk jelenlegi helyére az 1981/82-es tanévben költözött. Az indulás évében 548 tanuló 17 tanulócsoportban, 11 tanteremben, váltott műszakban tanult. Az osztályok létszáma 26-40 fő között mozgott (kivételt ez alól az 1. évfolyam korrekciós osztálya jelentette, ahova legfeljebb 14 tanuló járt), a pedagógusok száma 35 volt. Az iskola saját tornateremmel és konyhával rendelkezett, emellett volt még könyvtára, úttörőszobája és két szaktanterme, a technika tantárgy oktatására. A magas tanulólétszámot az újonnan épült lakótelepi - és társasházövezet kialakulása eredményezte. A tanulócsoportok számának növekedése így az épület bővítését tette szükségessé, és ezáltal elhelyezhetővé vált az évfolyamonkénti három osztály, mely továbbra is váltott műszakban működött. A legmagasabb tanulólétszámot az 1986/87-es tanévben értük el, amikor az iskolának 718 tanulója volt. Iskolánkban működött ekkoriban a dolgozók iskolája is. Az építkezések és az iskola környékének rendezése a 90-es évekig tartott, amikor elkészült az eredeti tervekben szereplő sportpálya és sportudvar. Ebben az időszakban oldódott meg az udvar pormentesítése és vízelvezetése is. 1991-től tértünk át az egy műszakos tanításra. Az első időszakban 15-16 szakkör működött iskolánkban. A gyerekek táboroztatását, sportolását, szabadidős tevékenységét a kezdeti években a 96. számú Zrínyi Ilona Úttörőcsapat szervezte és irányította. Kiemelkedő volt az iskola táborozási programja, beindult a sportélet, mely napjainkban is hagyományként él például a vándortábor formájában. A tanulmányi versenyeken nemcsak részt vett az iskola, hanem szervezésében is nagy szerepet vállalt. Számtalan helyezés bizonyítja a diákok jó felkészültségét. Egy új iskola számára saját hagyományainak megteremtése fontos feladat. Fennállásunk kezdete óta hagyománnyá vált rendezvényeink: Katalin bál, farsang, DÖNK nap, ballagás, testvérosztály-kapcsolat, tanulmányi és sportversenyek, hulladékgyűjtés. Ez a kör az évek során bővült: Suli-Buli Karácsony, Föld napja, szelektív hulladékgyűjtés, Erdei iskola, Családi hétvége, Mátyás nap, Mátyás gála. A tanulók több éven át tartó folyamatosan kiemelkedő tanulmányi munkáját minden tanév végén jutalmazzuk. Az alsó tagozat végén NEBULÓ DÍJAT, a 8. osztály elvégzése után NEBULÓ DÍJAT, illetve annak a tanulónak, aki a tanulmányai mellett a közösségi életünkben is kiemelkedő munkát végzett, MÁTYÁS DÍJAT adományozunk. 1.3. Iskolánk jelenlegi szerepe a település életében Városunkban 1990-től három iskola látja el a közoktatási alapfeladatokat. Az évek során mindegyik intézmény igyekezett kialakítani saját arculatát. Iskolánk lakókörzetét tekintve panel- illetve családi-társasház övezeti intézmény, ahol az utóbbi években elég jelentős népességnövekedés tapasztalható. A szabad iskolaválasztás óta a kedvező adottságok (az iskola földrajzi helye, a jó közlekedés) és a pedagógiai munka eredményeként állandósult a tanulói létszám. A Művelődési Ház alkalmanként helyet ad nagyobb rendezvényeink - TÁTIKA, MÁTYÁS GÁLAlebonyolításához. Az iskola kezdetektől jó kapcsolatot ápol a pomázi civilszervezetekkel. Részt veszünk rendezvényeiken, segítségüket kérjük programjaink lebonyolításához. Különösen jó a kapcsolat a Pomáz Barátai Társasággal, mely munkájával sokat segít az ERDEI ISKOLA programjának megvalósításában, valamint a Helytörténeti Önképzőkör kutatómunkájában. Hasonlóan jó a kapcsolatunk a Kertbarátok Társaságával. Minden újonnan alakuló civilszervezettel együttműködünk amennyiben programjuk beilleszthető az iskola nevelési elveibe, arculatába (Pomázi Klímakör). Rendszeresen aktív résztvevői vagyunk Pomáz Város Napjának rendezvényén, úgy, mint kézműves foglakozások, családi sportversenyek, főzőverseny megszervezése. Az egyházaknak biztosítjuk a tantermeket a hittanórákhoz, és programjaink összeállításánál figyelembe vesszük az egyházi ünnepeket. 4

1.4. Helyzetelemzés Adatok Az intézmény neve, székhelye: Mátyás Király Általános Iskola, 2013 Pomáz, Mátyás király utca 2. Az Alapító Okirat száma: 2013. Az intézmény működtető szerve: Pomáz Város Önkormányzata A fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény alaptevékenysége az Alapító Okirat alapján: alapfokú oktatás 1-8. évfolyamon napközi, tanulószoba, egésznapos iskola sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók oktatása Személyi feltételek Tanulólétszám Maximális létszám: 660 fő A tanulólétszám hosszú távon is biztosítottnak látszik. Az eddigi tapasztalatok és a Pomázra jellemző népességi mutatók alapján várhatóan továbbra is évfolyamonként többnyire három párhuzamos osztályra tervezhetjük munkánkat. Évek óta magas az első osztályba beiratkozók száma. Magától értetődően örömmel fogadjuk a magasabb évfolyamra jelentkezőket is. A tantestület összetétele Minden pedagógus rendelkezik a munkakörének megfelelő felsőfokú végzettséggel, szakos ellátottságunk 100%-os. Az iskola tantestületének többsége nő. A pedagógusok egyéni döntéshozó szerepe a szakmai munkában és közalkalmazotti minőségükben is érvényesül a törvények és a tantestület által megadott kereteken belül. A kollégák munkáját nagyban segítik a szakmai munkaközösségek és a nevelési munkaközösség tevékenysége, valamint a rendszeres munkaértekezletek és a szakmai napok. A 2009/2010-es tanévben a nyertes TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 azonosítószámú, Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat keretén belül megszereztük a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges alapismereteket. Az itt szerzett tapasztalatokat szakmai műhelymunka keretében adtuk át egymásnak. Tárgyi feltételek Intézményünk 22 osztályteremmel, 1 technika -, 2 informatika szaktanteremmel, 2 fejlesztőszobával, 1 orvosi szobával, 1 tornateremmel és 1 tornaszobával rendelkezik. Az utóbbi kettő mérete a növekvő osztálylétszámok miatt egyre szűkösebbnek bizonyul. Szertáraink száma kevés, csak természetismereti, valamint alsó tagozatos eszközök tárolására szolgáló szertárakkal rendelkezünk. További szertárak kialakítása megkönnyítené szakmai munkánkat. Iskolánkban egy iskolai könyvtár működik, melynek állománya folyamatosan bővül, és tanulóink igen szép számban látogatják. A könyvtár helyisége könyvtári órák megtartására is alkalmas. A tanulók étkeztetése az ebédlőben történik. Rendelkezünk egy osztott iskolaudvarral, melynek egy részén sportpályát alakítottunk ki, ez lehetővé teszi a testnevelés és tömegsport órák színvonalas megtartását. Diákjaink számára - szülői támogatássalszabadtéri tantermet alakítottunk ki. Iskolánkban riasztóberendezést telepítettünk, melynek ára többszörösen megtérült már. Szemléltető eszközeinket évről - évre igyekszünk bővíteni, felújítani. Mint ahogyan azt a mellékletül csatolt IKT stratégiánkban is megfogalmaztuk, az a törekvésünk, hogy minél szélesebb körben tudjuk biztosítani az IKT eszközök alkalmazását tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. Az IKT eszközeink köre a meglévő audiovizuális eszközök, mint videomagnók, televíziók, kazettás magnók, CD- valamint DVD lejátszók, írásvetítők mellé interaktív táblákkal bővült, melyek a korszerű oktatás elengedhetetlen eszközei. A nyelvoktatás alapvető feltételei biztosítottak iskolánkban. Tovább javítaná a helyzetet, ha sikerülne létrehoznunk egy állandó jelleggel működő nyelvi szaktantermet. Minden tantermünkben és a folyosókon is működik az iskolarádió, melynek adásait egy kisméretű stúdióból közvetítjük. 5

Az iskolaépület lapos tetővel ellátott, így minden évben komoly összegeket fordítunk a beázások megszüntetésére. A további fejlesztések érdekében szükség volna az iskola épületének alapos felújítására, tetőtér kialakítására, beépítésére. Ez megoldaná a szaktantermek és szertárak problémáját. 6

Az iskola nevelési programja Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Szent-Györgyi Albert 1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.5.1. Küldetésnyilatkozat Szeretném, ha ember lenne belőled gyermekem /Móra Ferenc/ A kerettantervek alapján elkészített helyi tantervben megfogalmazott oktatási célokon és a nevelési programban kitűzött feladatokon keresztül iskoláink pedagógiai programja az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével teret ad a sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak és a munkának. Arra törekszünk, hogy a program fejlessze a tanulók önismeretét, járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, pozitív gondolkodásuk fokozatos kialakításához. Iskoláinkban a tanulók korszerű ismereteinek és készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb cél. Nevelőink a szülők támogatásával olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges, a kor követelményeinek megfelelő tudással rendelkező fiatalokat kívánnak nevelni, akik a folyamatosan változó körülményekhez jól alkalmazkodnak. Rendelkeznek a humanista emberre jellemző értékekkel, a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetüket ismerik, szeretik és védik. Arra törekszünk, hogy Pomáz város oktatási és kulturális életében meghatározó helyet foglaljunk el. Erre garancia az iskola szakmailag jól felkészült, humánus, az erkölcsi értékeket ismerő és tisztelő, a kihívásokra és megújulásra nyitott, gyermekszerető nevelőtestület és az iskola valamennyi dolgozója, akik elkötelezettek aziránt, hogy iskoláink jó hírnevét továbbra is megőrizzük. 1.5.2. Az iskola arculata Az alsó tagozaton minden évfolyamon indítunk iskolaotthonos osztályt vagy osztályokat. Ezen kívül napköziotthonos ellátást biztosítunk. Idegen nyelvként angol nyelvet tanítunk a 4-8. évfolyamon, felső tagozaton lehetőséget nyújtunk a nyelv emelt szinten történő elsajátítására. Szabadon választható tantárgyként informatikát és angol nyelvet 2-3. évfolyamon, 6. évfolyamtól informatikát, 7. évfolyamtól matematikát emelt szinten tanítunk. A tanórákra való felkészüléshez lehetőséget biztosítunk tanulószoba igénybe vételére 5-8. évfolyamig. Az alapító okiratban meghatározott fogyatékossági típusoknak megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulók számára inklúzív nevelési-, oktatási keretet, valamint habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat is tartunk. Minden tanévben kiszűrjük a gyógytestnevelésre szoruló tanulókat és számukra speciális foglalkozásokat biztosítunk. Tanulóink részt vehetnek tanórán kívüli tevékenységként szakkörökön, sportkörökön. Képességeik kibontakoztatására tehetséggondozó felzárkóztató, fejlesztő órákat szervezünk. Tehetséges tanulóinknak lehetőséget adunk különböző szintű szaktárgyi és művészeti iskolai, városi, megyei, országos versenyeken való megmérettetésre. Felkészülésüket segítjük. 1-3-5-7. évfolyamon az általunk kidolgozott helyi erdei iskolai programot valósítjuk meg. Minden évben szervezünk táborokat. Hagyományos kulturális, szórakoztató és szabadidős rendezvényekkel, programokkal is erősítjük gyermekeink szociális kompetenciáit. 7

1.5.3. Pedagógiai alapelveink Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapokat, biztosítja a sikeres továbbtanulás lehetőségét. Kiemelt területek: Kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése SNI-s tanulók integrált oktatása Esélyegyenlőség érvényesítése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása Tantestületünk hitvallása szerint a hatékony munka alapja a nevelő és a gyermek közötti kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét, bevonjuk őket iskolai életük megszervezésébe. Az anyanyelvi-, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos, digitális, szociális és életviteli, önálló tanulási, kezdeményezőképesség és vállalkozói, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciákat egyénre szabottan fejlesztjük. Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Célunk, hogy a társadalom igényeinek megfelelő, korszerű, a tudományok fejlődésével lépést tartó ismereteket nyújtsunk. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy gyermekeink a tanulás technikáját jól elsajátítsák, öntevékenyek legyenek. Igyekszünk iskolánkban kötelesség- és felelősségtudattal rendelkező, a tudást értékként tisztelő, a problémák iránt érzékeny gyermekeket nevelni. A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. Iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükbe. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. A szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. Elvárjuk a toleráns és kulturált magatartást, a másság tiszteletben tartását. Szegregációmentes együttnevelési környezet alakítunk ki az esélyegyenlőség érvényesítésére. Tanulóinkat arra neveljük, hogy az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit betartsák. Figyelembe véve az életkori sajátosságokat felkészítjük tanulóinkat az esetleges kudarc elviselésére és a felnőttkor követelményeire. Lehetőséget nyújtunk az egyéni, kreatív ötletek, kezdeményezések megvalósításához. Ökoiskolai feladatunk az egészséges életmód kialakítását segítő ismeretek nyújtása, a környezetét, lakóhelyét és egészségét megóvni igyekvő ember formálása. Ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, elősegítve ezzel gyermekeink szűkebb környezethez való kötődését. Iskolánk pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a tanulók szüleivel. Lehetőséget adunk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő lakói. Tanulóinkkal megismertetjük nemzeti és helyi kultúránk, történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 8

1.5.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, eszközei, feladatai Általános célkitűzések: A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerinti egyénre szabott fejlesztése A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése Digitális írástudás elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele A kompetencia alapú oktatás implementációja A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelkedően fontos, általános emberi és nemzeti értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Célunk, hogy tanulóink- támogatást kapjanak a NAT-ban deklarált kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez, értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé váljanak ezek alkalmazására. Kreatívan gondolkodó, fejlett problémamegoldó képességgel rendelkező, nyitott személyiségű emberek legyenek, akik a frissen szerzett ismereteket alkotó módon tudják alkalmazni a mindennapi életben. Ismerjék, ápolják a nemzeti és nemzetiségi, helyi értékeket, hagyományokat; tartsák tiszteletben a másságot. A környezeti nevelés hatására ökológiai szemlélettel rendelkező, a természet értékeit becsülő és megvédő emberekké váljanak, az egészséges életmód megvalósítására törekedjenek. Rendelkezzenek megfelelő erkölcsi alappal, ismeretekkel, magatartáskultúrával, amely lehetővé teszi, hogy adott helyzetben képesek legyenek önálló döntésre, tudják nyíltan elmondani véleményüket, és vállalják tetteik következményét. Kiemelt feladataink: Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. Alapokat nyújtani ahhoz, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon a továbbtanulási lehetőségek között választani. A továbbtanulásra nem képes tanulókat a mindennapi egyszerű életvezetési technikákra megtanítani. A célok megvalósulását lehetővé tevő tevékenységek: Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése Élet közeli tanulási környezet kialakítása. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenység-rendszerének biztosítása A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása. Eszközeink, eljárásrendünk: A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás-szervezési eljárások: tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, témahét, témanap műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb. az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. 9

Az SNI-s tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása. A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Céljaink és feladataink eredményes teljesítése érdekében fontos számunkra: A NAT 2012. évi szabályozásának megfelelően a kompetencia alapú oktatás továbbvitele. A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözőségek idejében történő felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetőségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása. A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, honosítása, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése. A kompetencia alapú oktatás alkalmazásával tartalmi fejlesztések megvalósítása (az iskola helyi tantervében és az éves munkatervekben részletesen szabályozott módon): o Adott tanulócsoportban, a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Adott tanulócsoportban, a Matematika kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Adott tanulócsoportban, a választott kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, legalább egy műveltségterületen. Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: o Legalább egy témahét megszervezése tanévenként o Legalább egy moduláris oktatási program megvalósítása tanévenként o IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. o A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének javítása, a gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. o Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, az iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok átvétele, alkalmazása és terjesztése. o Az intézmények közötti szakmai együttműködések, más referencia intézményekkel való együttműködések kialakítása. A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciaintézményi szolgáltatások végzése és igénybe vétele. o Az intézmény saját innovációinak megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, az egyéni fejlesztéseket, a nevelés-oktatás eredményességének fokozását, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását, azok gyakorlati megvalósítását szolgálja. o Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása, ezen belül az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az iskola pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa. o Az iskola pedagógiai programjának és informatikai stratégiai tervének összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival. o Következetes, fokozatosan nehezedő követelménytámasztás, és a tanulói teljesítmények változatos formájú, személyre szóló folyamatos ellenőrzése, értékelése. o Szakértői vélemény alapján, a központilag biztosított illetve a fenntartótól kapott órakeret felhasználásával fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése különösen a részképesség zavarral rendelkező gyermekek számára. 10

o Tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük biztosítása és menedzselése, a kimagasló teljesítmény elismerése, jutalmazása. o Városi, iskolai szintű rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések, projektzáró rendezvények szervezése, változatos programkínálat biztosítása, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének változatos módon történő segítése. o A diákönkormányzat hatékony működéséhez nélkülözhetetlen információk, személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés- oktatás kerettanterven alapuló helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten. Rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek. Ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléseik vannak saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően. TÁMOP fenntarthatóság- Kiemelt területek: Kompetencia alapú oktatás A különleges bánásmódot igénylő tanulók integrált oktatása Esélyegyenlőség érvényesítése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása 1.5.5. IKT eszközök beépülése a különböző műveltségi területekbe, illetve tantárgyakba Intézményünk informatikai stratégiája tartalmazza az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, az egyenlő hozzáférést biztosító, a pedagógiai feladatoknak megfelelő IKT infrastruktúra megteremtésének módjait. Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. Az IKT eszközök alkalmazása a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását segíti. Céljaink: Az IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése Az oktatás hatékonyságának növelése, a kompetencia alapú oktatás támogatása. Az IKT eszközök alkalmazása terjedjen ki az oktatás- és nevelés egyre több területére. Sulinet Digitális Tudásbázisban (SDT) található digitális tartalmak használata lehetőségek szerint: o alsó tagozaton az anyanyelv és a matematika tantárgyakban, o felső tagozaton a műveltségi területeknek megfelelően. o a nyelvoktatásban oktatóanyagok használata. Az intézmény tulajdonában meglévő oktató és digitális tartalmak, CD, DVD és a kiadók által biztosított demonstrációs CD-k rendszeres használata. javaslatunk a munkaközösségek által kidolgozott helyi tantervben megtalálható. A számítógép, az Internet nyújtotta lehetőségek, valamint az iskola meglévő adottságainak figyelembe vétele a tanmenetek elkészítésekor. Az interneten fellelhető multimédiás oktató anyagok - különösképpen az animációk, kísérletek, térképek, demonstrációk alkalmazása. Támaszkodunk a pedagógusaink által készített digitális tartalmakra, például PPT bemutatókra és interaktív táblaszoftverekkel készült tananyagokra. A munkaközösségeken belüli, valamint a munkaközösségek közötti együttműködést szolgálja, a pedagógusok közötti kommunikációt segíti a belső hálózaton tárolt digitális oktatási anyagok, tartalmak közzététele. A tanárok által készített tanmenetek konkrétan meghatározzák ezeket a tartalmakat. 11

Kompetenciaterületeknek megfelelő fejlesztés és oktatás: évente meghatározzuk az egyes tantermek adott tanévben betöltött funkcióit, majd kijelöljük az osztályok helyét az érintett munkaközösség - vezetők és az intézményvezető együttes döntése alapján. Saját honlapunkon informáljuk az érdeklődőket, diákokat, szülőket, tanárokat az iskola életéről, az iskolában folyó oktató nevelő munka folyamatáról, felhívásokat, közleményeket teszünk elérhetővé. Az iskolai rendezvényeinket képekkel, filmekkel illusztráljuk. Feladataink: A pedagógusok és a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése. A tankönyvi tananyag kiegészítése, feldolgozásának színesítése, a tanári magyarázat szemléltetése szövegek, képek, ábrák, diagramok, táblázatok, hangok, képek, mozgóképek, modellek, oktató programok segítségével. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók képesek legyenek önállóan tanulni, rendelkezzenek információs kultúrával és életkoruknak megfelelő információkat szerezzenek. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a tudást ne egyszer megszerzett ismeretnek tekintsék, hanem igényük legyen arra, hogy ezt a tudást sokrétűen alkalmazni tudják, és folyamatosan fejlesszék. A tanulók ismerjék fel az információnak társadalom életében betöltött jelentőségét. Az információ és az információs technológiák etikus használata. Hatékonyan vegyenek részt az információt alkalmazó és létrehozó csoportokban. 1.5.6. A tanulási folyamat időkeretei/képzési rend/ Az iskola a hagyományos nyolc évfolyamos képzéssel működik. A nyolc évfolyam - figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait - négy nagy pedagógiai szakaszra bomlik. 1-2. évfolyam bevezető szakasz, 3-4.évfolyam kezdő szakasz, 5-6.évfolyam alapozó szakasz, 7-8.évfolyam fejlesztő szakasz Bevezető szakasz (1-2. évfolyam) Mivel ezen képzési időszak a kisgyermekkort öleli fel, a pedagógiai módszerek alkalmazkodnak az életkori sajátosságokhoz. Az iskola egyedi arculatának fontos eleme az olvasástanítási program megválasztása, melyben elsődleges szempont az olvasás megszerettetése. Iskolánkban a tanítók ezért minden első osztályban Meixner Ildikó diszlexia prevenciós módszerét alkalmazzák. A kisiskolás korra jellemző a nagy mozgásszükséglet, amely tényt figyelembe véve vezettük be az egésznapos oktatást (az ún. gurulós rendszert), mely több és változatos szabadidős tevékenységet, mozgást is lehetővé tesz ez folytatódik a kezdő szakaszban is. Alsó tagozaton évfolyamonként gurulós és hagyományosan délelőtti tanítással működő osztályaink vannak. Utóbbiakhoz napközi csatlakozik. Kezdő szakasz (3-4. évfolyam) Mivel ebben az életkorban minden gyerekben erős a kutatási vágy, a kíváncsiság, a felfedező tanulás a célunk. Alsó tagozaton az ismeretek elsajátításának kontrollálása folyamatos: írásbeli, szóbeli, manuális, a 4. évfolyamot pedig tudás szintfelmérés zárja (magyar nyelv, szövegértés és matematika tárgyból), melynek célja az ismeretanyag alapszintű elsajátításának ellenőrzése. Az 4. év végére elérendő minimális ismeretszint a felső tagozaton szereplő tantárgyak alapját képezik. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) Ebben a képzési időben a tanítás-tanulás folyamata komplexebbé válik. Az ismeretanyag szintjeinek elérhető, elvárható kritériumait a tantárgyi lebontás tartalmazza. Az osztott rendszerű oktatásban több pedagógussal találkozik a tanuló. Az életkori sajátosságokhoz mérten a tanulók fokozatosan képessé kell, hogy váljanak az önálló munkavégzésre. Ebben a szakaszban is szeretnénk bevezetni az egésznapos oktatást. Ennek adaptációja a minisztérium által elfogadott program szerint történik. A fejlesztő szakasz végéig a többi évfolyamon tanulószobát működtetünk. Fejlesztő szakasz (7-8.évfolyam) 7-8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, illetve a matematika tanítása az osztálytól eltérő csoportbontásban folyik, ezzel segítjük elő a továbbtanulásra való felkészítésüket. Integrált nevelés és oktatás Iskolánk 2008-tól képesség - kibontakoztató és integrációs felkészítést végez. 12

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által sajátos nevelési igényűnek (SNI) nyilvánított tanulók nappali rendszerű általános iskolai inklúzív nevelése, oktatása az alapító okiratban meghatározott fogyatékossági típusoknak megfelelően nevelési-, oktatási keretet biztosítunk, valamint habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat tartunk. 13

1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk: A tanulói személyiség erejének, épségének növelése, a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. Az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A konstruktív és eredményes életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése. A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítása. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók környezeti nevelése Olyan környezettudatos viselkedési kultúra kialakítása, amely jelen van a tanuló életében. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink pozitív hozzáállása a környezet természeti problémák feltárásához, megoldásához sugározzon ki szűkebb iskolai és családi közösségeikre. Tudatosítanunk kell, hogy az egyéni példamutatás a közösségek életében igazi érték, és a közös felelősségvállalás hatékonysága a környezeti probléma megelőzésében eredményre vezet. Természetjáró alkalmakkal szűkebb környezetünk természeti és történelmi értékeinek megismertetése. A tanulók nemzeti nevelése A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét 14

megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is - széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat: a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. 1.6.1. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és / vagy politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve azzal az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók 15

hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztés 1.6.2. Fejlesztendő kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Cél: Az anyanyelvi kommunikációnak megfelelő szókincs kialakítása, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Feladat: A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban. A helyes és kreatív nyelvhasználat megfelelő alkalmazása. Követelmény: A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjon és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Képes legyen megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, segédeszközöket használni, érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Idegen nyelvi kommunikáció Cél: A szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismerete. A társadalmi hagyományok a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete. Feladat: Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetően a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Követelmény: A szóbeli üzenetek megértése, beszélgetések kezdeményezése, folytatása, a szövegolvasás, - értés és alkotás az egyéni igényeknek megfelelően. Legyen képes a tanuló a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. Matematikai kompetencia Cél: A számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk ismerete. A matematikai fogalmak, összefüggések megértése Feladat: A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képességével felkészíteni az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. Követelmény: A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és indokolni tudja az eredményeket, értse a matematikai bizonyítás eljárását, kommunikáljon a matematika nyelvén, alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Természettudományos kompetencia Cél: A természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, folyamatoknak, valamint az emberi alkalmazás során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Feladat: Az ismeretek és módszerek felhasználásával magyarázatok és előrejelzések megfogalmazása. Az emberi tevékenység okozta változások megértése, valamint az ezekkel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért vállalt egyéni és közösségi felelősség felismerése. Követelmény: A tanuló legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, természettudományos és műszaki műveltségek igénylő döntések meghozatalában. Digitális kompetencia Cél: A főbb számítógépes alkalmazások - szövegszerkesztés, adattáblázatok, információtárolás, - kezelés, az Internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció megértése, alkalmazása. Feladat: Az információ megkereséséhez, összegyűjtéséhez, alkalmazásához való képességek kialakítása. Követelmény: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást, ismernie kell az elérhető információ megbízhatóságának problémáit, a használatához kapcsolódó etikai elveket. 16

A hatékony, önálló tanulás Cél: A tanuló megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a szükséges kompetenciákkal, képességekkel. Ismerje készségeinek és képességeinek erős és gyenge pontjait. Alakítsa ki saját tanulási stratégiáit. Találja meg pályaválasztásakor a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket. Feladat: Olyan alapvető képességek kialakítása, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT eszközök használata. Saját tanulási stratégia felállítása. Követelmény: A tanuló legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban. Gazdálkodjon hatékonyan az idővel és az információval. Ismerje szükségleteit és lehetőségeit, a tanulás folyamatát. A tanuló legyen képes a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkájának értékelésére. Szociális és életviteli kompetencia Cél: A tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel. Feladat: Ismerje az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a másság elfogadásával, a társadalommal és a kultúrák különbözőségeivel kapcsolatos alapvető koncepciókat. Legyen fogékony a változások iránt. Alakítsa ki a stressz- és a frusztrációkezelő képességeket. Követelmény: Tudjon hatékonyan kommunikálni, figyelembe venni és megérteni a különböző nézőpontokat. Legyen tisztában a demokrácia, az állampolgárság fogalmával, ismerje állampolgári jogait. Értse és alkalmazza az általánosan elfogadott viselkedési és magatartási szabályokat. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Cél: A tervezés, szervezés, irányítás, valamint az egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés képességének kialakítása, a tapasztalatok értékelése, Feladat: Segítse a tanulót a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Követelmény: Legyen képes feladatait megtervezni és megszervezni. Legyen nyitott a team-munkára. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Cél: A művészeti alkotások értő ismerete, a közízlés fejlődésének, az esztétikum mindennapi életben betöltött szerepének a megértése. Feladat: A művészi önkifejezés, műalkotások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. Követelmény: Az esztétikai megismerés, élmények és érzések kreatív kifejezések fontosságának felismerése, a művészetek, illetve a média segítségével. 17