Aktív magvú galaxisok és kvazárok

Hasonló dokumentumok
Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak

Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak

2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok április 5. 1 / 28

Galaxishalmazok. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 17.

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

Csillagok parallaxisa

Fekete lyukak a fiatal Univerzumban, a rádiótávcsövek szemével. 100 éves az általános relativitáselmélet NKE, Budapest, november 9.

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

Az Univerzum szerkezete

Abszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra)

Az elektromágneses hullámok

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.

Szupernagy tömegű fekete lyuk kettősökre utaló jelek rádió-hangos aktív galaxismagok jeteiben

Kozmológiai n-test-szimulációk

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

AKTÍV GALAXIS MAGOK (AGN-k) I.

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 3.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal

Az univerzum szerkezete

A változócsillagok. A pulzáló változók.

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Műszeres analitika II. (TKBE0532)

Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés

Extragalaktikus csillagászat

Szupermasszív fekete lyukak. Kocsis Bence ELTE Atomfizikai Tsz. ERC Starting Grant csoportvezető

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Gravitációshullámok forrásai

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

IMPAC pirométerek hordozható

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

Abszorpció, emlékeztetõ

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások

A teljes elektromágneses spektrum

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Hogyan mozognak a legjobb égi referenciapontok?

Színképelemzés. Romsics Imre április 11.

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás

Hogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia?

Fiatal csillagok térben és időben Doktori értekezés tézisei Szegedi-Elek Elza

Bevezetés a csillagászatba II.

Fecske az űrben. Szécsi Dorottya. MOEV, április 4. ELTE fizika BSc

A nagy skálás szerkezet statisztikus leírása

Bevezetés az asztrofizikába

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZ, SZÉNDIOXID

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Mit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten!

Milyen színűek a csillagok?

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált

AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE. Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Földünk a világegyetemben

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Periódusosság. 9-1 Az elemek csoportosítása: a periódusostáblázat

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

AZ UNIVERZUM SUTTOGÁSA

Elektromágneses sugárözönben élünk

Spektrográf elvi felépítése

A NEM-IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK. Elektromágneses sugárzások és jellemzőik

Hidrogéntől az aranyig

Newton kísérletei a fehér fénnyel. Sir Isaac Newton ( )

Minden olyan, nagy méretű csillagcsoportot így nevezünk, amely a Tejútrendszer határán túl van. De, hol is húzódik a Galaxis határa?

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

A fény keletkezése. Hőmérsékleti sugárzás. Hőmérsékleti sugárzás. Lumineszcencia. Lézer. Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Szakmai beszámoló. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP IGAZGATÓSÁGA KÖZGYŰJTEMÉNYEK KOLLÉGIUMA Pályázati azonosító: 3506/2055

Hangintenzitás, hangnyomás

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

Modern fizika laboratórium

Az [OIII] vonal hullámhossza = 3047,50 Ångström Maximális normált fluxus = 7,91E-12 Szigma = 0,18 Normálási tényező = 3,5E-12 A Gauss-görbe magassága

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

Szabadentalpia nyomásfüggése

Gravitációshullám-asztrofizika egy új korszak kezdete

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

Átírás:

Aktív magvú galaxisok és kvazárok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2015. március 3.

Tipikus vörös galaxis spektruma F λ 1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 4000 5000 6000 7000 8000 λ [10-10 m]

Tipikus kék galaxis spektruma F λ 7.0 6.0 5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0 4000 5000 6000 7000 8000 λ [10-10 m]

Összehasonĺıtás 2.0 1.5 F λ 1.0 0.5 0.0 4000 5000 6000 7000 8000 λ [10-10 m]

Csillagkeletkezés galaxisokban Csillagkeletkezési ráta 1 hány naptömegnyi csillag keletkezik évente [SFR] = M yr 1 tipikus spirálgalaxisban SFR = 10 4 10 3 M yr 1 Perturbáció hatására heves csillagkeletkezés indulhat be a tipikus értéknél több nagyságrenddel nagyobb SFR = 1 10 3 M yr 1 1 star-formation rate (SFR)

Csillagvihar-galaxisok 3 Extrém csillagkeletkezés legtöbbször összeolvadó rendszerek HII régiók: gerjesztett gáz erős emissziós vonalak gyakran porba burkolóznak: fényes infravörös galaxisok 2 Rádiósugárzás eredete rengeteg fiatal, nagy tömegű csillag sok szupernóva rádiósugárzás 2 Luminous Infra Red Galaxy (LIRG) 3 angolul: starburst galaxy

Csillagvihar-galaxisok spektruma 12.0 10.0 8.0 F λ 6.0 4.0 2.0 0.0 4000 5000 6000 7000 8000 λ [10-10 m]

Madau-diagram Csillagkeletkezési ráta az Univerzum története során Forrás: Bouwens et al., Nature 2011

Seyfert-galaxisok Spirálgalaxisok nagyon fényes maggal keskeny és széles emissziós vonalak UV és röntgensugárzás a magból magas ionizációs állapotú, tiltott átmenetek: [Oiii], [Nii] stb. lehetnek széles vonalak, amik rövid időskálán változnak Rádiósugárzás szinkrotron sugárzás erős, nagyon kompakt d < 100 pc

Széles, időben változó emissziós vonalak Széles vonalak nagy sebességű keringésre utalnak σ v > 10 3 10 4 km s 1 a központi tömeg nagyon nagy: M > 10 6 M a vonalak egy nagyon kicsi, 0,1 1 pc átmérőjű régióból származnak Magas ionizációs állapotú átmenetek: az ionizációs arányok nem termikus gerjesztésre utalnak a gerjesztő sugárzás hatványfüggvény spektrumú erős szinkrotron sugárzás A széles vonalak néhány napos éves időskálán változnak kompakt forrásra utal időben változó objektum maximális átmérője: d max = 2c t

Hatványfüggvény spektrum

Seyfert I. és Seyfert II. típusok Seyfert II. típus: nem mutat széles, tiltott átmenetekhez tartozó emissziós vonalakat ilyenkor az erős UV és röntgen is hiányzik a keskeny tiltott átmenetek megvannak infravörös többlet mutatkozik Spektro-polarimetriával széles tiltott vonalak is detektálhatók valamilyen felületről történő visszaverődésre utalnak

Seyfert I. galaxisok emissziós vonalai

Seyfert II. galaxisok emissziós vonalai

Seyfert-galaxisok spektruma F λ 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 4000 5000 6000 7000 8000 λ [10-10 m]

Aktív galaxisok spektroszkópiai osztályozása Optikai tartományban magas ionizációs állapotú átmenetek a gerjesztő sugárzás nem termikus pl.: szinkrotron sugárzás: hatványfüggvény spektrum tiltott átmenetek: ritka gáz Baldwin Phillips Terlevich-diagram különböző ionok arányát ábrázolja ebből lehet következtetni a galaxis aktivitására

A Baldwin Phillips Terlevich-diagram (BPT)

LINER-ek a BPT-n

LINER-ek Az aktív magvú galaxisoknál gyengébb vonalakat mutatnak a vonalak a központi régióból származnak alacsonyabb ionizációs szint, mint a Seyferteknél általában elliptikus galaxisok gyakoriak: kb. az elliptikusok 30%-a Az ionizáló sugárzás eredete kérdéses lehet nagyon gyenge aktív mag lehet maghoz közeli csillagkeletkezés

Rádiógalaxisok Galaxisok erős rádiósugárzással főleg elliptikus galaxisok szinkrotronsugárzás összetett rádió morfológia Szinkrotron sugárzás relativisztikus sebességre gyorsult elektronok hatványfüggvény spektrum nem csak rádióban, akár egész röntgen tartományig (TeV energiák)

Rádiógalaxisok morfológiája A rádió struktúrák mérete gyakran sokszorosa a galaxisénak a galaxisok maguk is óriásgalaxisok Négy fontos komponens, de nincs mindig minden jelen központi pontforrás relativisztikus jetek (csóvák) diffúz rádiólebenyek esetenként ún. forró pontok

Rádiógalaxisok morfológiája

Jetek A központi, pontszerű régióból indulnak ki lehetnek egy vagy mindkét irányban közös tengely mentén indulnak Anyagáramlás a galaxisból kifele nagy felbontásnál kiáramló anyagcsomók is látszanak szuperlumináris mozgás (relativisztikus effektus)

Diffúz rádiósugárzás A galaxistól távol távolságuk a galaxistól, ill. méretük a galaxis méretének többszöröse világosan látszó turbulens áramlási képe galaxisból kiáramló anyag és galaxisközi anyag keveredése A jetek végénél lehetnek hot spotok az egyéb diffúz régióknál jóval fényesebbek a jetek valamilyen galaxisközi anyaggal való találkozására utalnak

Fanaroff Riley-osztályok: FR I típus általában mindkét jet látszik kifelé haladva a rádiósugárzás erősen csökken nagy, fényes elliptikus klasztergalaxisokban (D, cd)

Fanaroff Riley-osztályok: FR II típus az FRI-eseknél jóval fényesebbek (a jetek is) általában csak az egyik jet látszik kifelé haladva a rádiósugárzás erősödik nagy elliptikus galaxisokban

Aktív galaxisok spektruma

Kvazárok Az Univerzum legfényesebb objektumai optikaiban pontforrások luminozitásuk a galaxisokénál 4-5 nagyságrenddel nagyobb 0,1 > z, de akadnak z > 6-os kvazárok is Galaxisok közepén vannak a galaxishoz képest nagyon fényesek a körülöttük levő galaxist nehéz, és csak ritkán lehet megfigyelni Rádió aktivitás bár eredetileg rádióban lettek felfedezve, csak kb. 10%-uk hangos rádióban közeli kvazárok rádióban felbonthatók

A kvazárok körül levő galaxisok

Kvazárok egyéb változatai Blazárok rövid időskálán nagy fényességváltozást mutatnak rádió, optikai és röntgen tartományban is sokszor nincsenek spektrumvonalak BL Lac típusú objektumok OVV kvazár: optically violent variable quasar Poros kvazárok a kvazár körüli por elnyeli a közvetlen sugárzás az infravörös tartományban sugározza ki infravörös tartományban extrém fényes galaxisok 4 4 Ultra Luminous Infrared Galaxy (ULIRG)

A kvazárok gyakorisága

Kvazárok evolúciója Luminozitás z 2 körül jóval fényesebbek mára két magnitúdó csökkenés Számsűrűség z 2 körül csúcs azóta fogynak A kvazárok ki-be kapcsolnak.

Kvazárok spektruma Nagyon lapos kontinuum a hullámhossz sok nagyságrendű tartományán majdnem konstans UV csúcs: ez okozza a kvazárok szokatlanul kék színét IR csúcs: ez a kvazár körüli, gerjesztett porból jön Optikai tartományban Amúgy UV-ben levő vonalak jelennek meg a redshift miatt Mgii, Civ, Lyman-α széles, aszimmetrikus vonalak (nagy sebességek, visszaverődés)

Kvazárok spektruma

Kvazárok optikai spektruma

Kvazárspektrumok elnyelési vonalai

Aktív magvú galaxisok egyesített modellje 6 Úgy gondoljuk, hogy minden galaxis középpontjában van egy szupermasszív fekete lyuk 5, ami folyamatosan, vagy időszakonként anyagot nyel el. Az SMBH gravitációja a környező anyagból akkréciós korongot alakít ki a fekete lyuk fokozatosan anyagot nyel el az elnyelt anyag gravitációs energiájának nagy része szétsugárzódik Kozmikus részcskegyorsító a lyuk körüli óriási mágneses tér elektronokat gyorsít ezek a pólusok irányába kisugároznak: jetek a mágneses erővonalak körül spirálózó elektronok sugároznak 5 supermassive black hole (SMBH) 6 Active Galactic Nuclei (AGN)

AGN spektrumok Forrás: Bill Keel (2002)

AGN