Fővárosi Bíróság, 01.07.2004, OFE (Kläger I.) v. Vodafone Rt. Relevant Provisions (European and National Law): Art 3. Abs. 1 und 2 der Klauselrichtlinie; Ptk. 209/B Abs. 1 und 4, 39 Abs. 1 des Gesetzes CLV von 1997 über den Verbraucherschutz, 1 c) der Regierungsverordnung 18/1999. (II.5.) Keywords: Published: www.ofe.hu Headnotes: 1. Stellt ein Telefondiensteanbieter eine unbegrenzte Internetnutzung (GPRS) in Aussicht und versichert er, dass die Preise hierfür innerhalb eines Jahres nicht geändert werden, so darf dieses Leistungsangebot nicht einseitig durch eine nachträgliche Änderung der AGBs begrenzt werden. Template IPR Verlag GmbH Munich 2005 1
Summary: Facts: Die Beklagte Vodafone Rt. stellte in ihrer Werbung ab dem 15.07.2002 für Kunden, die einen Rock n Roll Tarif abschließen, einen unbegrenzten Zugang zum GPRS-Internet- Service in Aussicht. Die Beklagte bot diese Dienstleistung bis zum 15. Oktober 2002 kostenlos, und danach entgeltlich an. Die Beklagte garantierte eine unbegrenzte Nutzungsmöglichkeit und versicherte, dass die Preise hierfür innerhalb von einem Jahr nicht geändert werden. Viele Verbraucher schlossen mit Blick auf die unbegrenzte Nutzungsmöglichkeit 1 oder 2-jährige Verträge ab. Die Beklagte änderte im Februar und März 2003 ihre allgemeinen Vertragsklauseln einseitig für eine große Zahl von Verträgen. Die Beklagte fügte anstelle der unbegrenzten GPRS- Internet-Nutzungsmöglichkeit eine neue Klausel ein, mit der sie sich das Recht vorbehielt, die Leistungen bzgl. des der Datenverkehrs begrenzen oder kündigen zu können. Verbraucher, die im Anschluss an diese Vertragsänderung eine vorzeitige Auflösung ihres 1- bzw. 2-jährigen Vertrages begehrten, mussten im Falle einer Kündigung ein Entgelt an die Beklagte zahlen. Die OFE, ein gemeinnützlicher Verein zum Schutze der Verbraucherinteressen erhob zusammen mit einigen Verbrauchern beim Hauptstädtischen Gericht Klage gegen die Vertragsänderung. Reasons: Das Gericht gab der Klage statt. Das Gericht beruft sich in seiner Entscheidung auf die Regelungen des Bürgerlichen Gesetzbuches (Ptk.), insbesondere auf 209/B Abs. 1 Ptk. Hiernach ist eine allgemeine Vertragsbedingung bzw. eine gegenüber einem Verbraucher verwendete Klausel missbräuchlich, wenn sie unter Verletzung der Anforderung eines Vorgehens im guten Glauben die sich aus dem Vertrag ergebenden Rechte und Pflichten der Parteien einseitig und unbegründet zum Nachteil einer Partei festlegt. Nach Abs. 4 sagt außerdem, dass eine gesonderte Rechtsnorm die Bedingungen festlegen kann, die im Verbrauchervertrag als missbräuchlich angesehen werden oder die bis zum Nachweis des Gegenteils als missbräuchlich zu betrachten sind. Auf Grund dieser gesetzlichen Ermächtigung konkretisiert die Regierungsverordnung 18/1999. (II.5.), welche Klauseln in Verbraucherverträgen als missbräuchlich anzusehen sind. Nach 2 e) der Regierungsverordnung sind bis zum Gegenbeweis insbesondere Vertragsklauseln als missbräuchlich zu betrachten, die einseitig, ohne besonderen Grund erlauben, dass der Unternehmer die im Vertrag bestimmten Leistungen ändert. Das Gericht führte in seiner Entscheidung aus, dass die Beklagte die ursprünglichen allgemeinen Vertragsklauseln einseitig zu seinen Gunsten geändert habe; die Beklagte behalte sich nämlich in ihrer neuen Klausel gegenüber den Verbraucher das Recht vor, ihre Leistungen objektiv und verschuldensunabhängig gegenüber allen Verbrauchern zu begrenzen. Damit habe sie einseitig, ohne besonderen Grund eine Möglichkeit geschaffen, die Internet- Dienstleistungen begrenzen zu können. Nach Ansicht des Gerichts ist eine einseitige Änderung zwar nicht per se unzulässig (zulässig wäre eine Begrenzung z.b. wenn der Verbrau- Template IPR Verlag GmbH Munich 2005 2
cher die Funktionsfähigkeit des Netzes gefährdet). Die vorgenommene Vertragsänderung sei jedoch unzulässig, da die Beklagte ihr Leistungsangebot verschuldensunabhängig gegenüber allen Verbraucher begrenzt habe bzw. eine Möglichkeit hierfür durch die Einführung einer neuen Klausel geschaffen habe. Damit habe der Beklagte das Prinzip von Treu und Glauben verletzt. Das Gericht erklärte daher die allgemeine Vertragsklausel für missbräuchlich. Der Beklagte legte bei dem Hauptstädtischen Gericht Berufung ein. Das Gericht bestätigte in seinem Urteil vom November 2004, dass die vom Unternehmer eingeführte allgemeine Vertragsklausel nichtig und unwirksam ist. Judgment Text: A Fővárosi Bíróság ítélete a Vodafone mobilszolgáltató ellen 2004. júliusában A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület I. rendű, K. P. II. rendű, K. M. III. rendű és E. B. IV. rendű felperesnek a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t. A bíróság megállapítja, hogy érvénytelen az alperes által alkalmazott ÁSZF 8.4.1 pontjának 2003. február 10-i módosítása, mely alapján az alperes jogosult a szolgáltatás korlátozására az adatforgalom függvényében. A bíróság kötelezi az alperest, hogy az érvénytelenség megállapítását országos napilapban tegye közzé, a felpereseket feljogosítja, hogy amennyiben a jogerős ítélet kézhezvételét követő 30 napon belül erre nem kerül sor, az alperes költségén ezt megtegye. A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül 17.000 (tizenhétezer) forint perköltséget az I. rendű felperesnek, a II., III. és IV. rendű felpereseknek együttesen 50.000 (ötvenezer) forintot. Template IPR Verlag GmbH Munich 2005 3
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számítot 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál kell írásban, négy példányban benyújtani, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását. I n d o k o l á s Az alperes 2002. július 15-től korlátlan GPRS alapú Internet elérés szolgáltatását vállalta a Rock n Roll előfizetést használó ügyfelei számára. Az alperes vállalta, hogy ezt a szolgáltatást 2002. október 15. napjáig díjmentesen, ezt követően havi nettó 2.500,-Ft díjért nyújtja. Az alperes 2003. február 10. napján egyoldalúan akként módosította a szerződés 8.4.1. pontját, hogy fenntartotta azt a jogát, hogy szüneteltesse, korlátozza vagy megszüntesse a szolgáltatás nyújtását az adatforgalom függvényében. Az alperes az ÁSZF fenti módosítását követően az új 8.4.1. pontra hivatkozva 2003. február 28-án kiadott egy közleményt, mely szerint a GPRS Internet szolgáltatást az utólag fizetendő ügyfelek részére az adatforgalomra vonatkozóan havi 1 GB-ban maximálja, ezen belül sem haladhatja meg azonban az adatforgalom a heti 400 MB-ot. A módosítás 2003. március 15-én lépett hatályba. Az ÁSZF 6.1.2. pontja szerint azok az előfizetők, akik a korlátozott adatforgalom miatt szerződésüket fel kívánták mondani és rendelkeztek hűségnyilatkozattal, az ÁSZF 6.1.2 pontja szerint a felmondási díjnak, a Díjszabásban foglalt összegét is egyidejűleg kiegyenlíteni kötelesek. A felperesek keresetükben az alperes által alkalmazott szerződési feltétel - jogszabályba ütköző volta miatt érvénytelenségének megállapítását kérték. Keresetükben hivatkoztak arra, hogy az alperes egyoldalú szerződés módosítása a fogyasztók széles körét érinti, illetve jelentős nagyságú hátrányt okoz, a Ptk. 209. (1) és (2) bekezdésére, a Ptk. 201/A., 209/B. (1) bekezdésére hivatkoztak. Az I. rendű alperes az 1997. évi CLV. tv. 39. (1) bekezdése alapján jelölte meg a perbeli aktortusa alapját. Template IPR Verlag GmbH Munich 2005 4
Hivatkoztak a felperesek a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 1. c) pontjára, miszerint tisztességtelennek minősül az a szerződési feltétel, amely a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet nem teljesíti a szerződést és a perbeli esetben az alperes vonatkozásában megállapíthatjuk, hogy nem teljesíti a szerződést, ha korlátozza azt a szolgáltatást, amely vonatkozásában azt hirdette meg, hogy korlátlan. Amennyiben részteljesítésnek lehet tekinteni az alperes korlátozását, ez esetben a 18/1999. (II.5.) Korm rendelet 2. e) pontja értelmében azért tisztességtelen ez a szerződési feltétel, mert lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen és nem a szerződésben meghatározott korlátlan hozzáférést nyújtsa, mint teljesítést, hanem ettől eltérő, korlátlan szolgáltatást. Hivatkoztak a felperesek a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 2. d) pontjára, mert álláspontjuk szerint az alperes az ÁSZF módosítása során annak ellenére, hogy a szerződést egyoldalúan módosította, alapos ok nélkül, nem biztosította az előfizetők számára a felmondás lehetőségét, csak a felmondási díj megfizetése ellenében. Az alperes nem jogosult ilyen felmondási díjat követelni, mert a felmondás oka nem az előfizetők oldalán merült fel. Az alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. Érdemi ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy már az eredeti szerződés tartalmazta azt a kivételt, hogy az alperes a szolgáltatást korlátozhatja bizonyos feltételek esetén és csak e- zen feltételeket egészítette ki. Hivatkozott a 249/2001. (XII.18.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdés a) pontjában foglalt azon jogszabályi felhatalmazásra, mely szerint a szolgáltatás korlátozható amennyiben az előfizető akadályozza a szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését és a hálózat leterheltségének következtében a hálózat rendeltetésszerű működése nem biztosított. Hivatkozott arra, hogy korlátozásról 15 nappal megelőzően értesítette az ügyfeleket. Hivatkozott arra is, hogy az alperes ténylegesen nem vezette be a felperesek által sérelmezett korlátozást. Egyben indítványozta a magánszemély felperesek vonatkozásában a per megszüntetését figyelemmel arra, hogy magánszemély felpereseknek nincs azonos érdeke az I. rendű felperessel, mivel az érdekvédelmi szervezet pernyertessége esetén csak a jövőben kötendő szerződésekre vonatkozna az ítélet hatálya, valamint arra, hogy a per tárgya tisztán jogkérdés, amelyre a magánszemély felperesek nem tudnak nyilatkozatot tenni. Az alperes kérte a per felfüggesztését a Fővárosi Bíróság előtt 22.G.40.877/2003. számon folyamatban lévő perre figyelemmel. Melyben az alperes szintén alperesi pozícióban vesz részt és a per tárgya is azonos. Template IPR Verlag GmbH Munich 2005 5
A felperes keresete alapos. A bíróságnak a jogvita elbírálása előtt az alperes által felvetett azon perjogi kérdésben kellett állást foglalni, miszerint a magánszemély felperesek nem minősülnek a jelen per megindítására jogszabályban feljogosított személynek. A bíróság nem osztotta az alperes álláspontját, mert a Pp. 51. b) pontja alapján a felpereseknek lehetősége volt együtt megindítani a pert, mert a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, a magánszemély II., III., IV. rendű felperesek is megállapítás iránt indítottak pert, valamint a Ptk 209. (1) bekezdése keresetindítási lehetőséget biztosít a tisztességtelen kikötéssel sérelmet szenvedett fél számára. A bíróság utal arra, hogy az a tény, hogy jogkérdésről kell döntenie a bíróságnak, nem zárja el a magánszemély felpereseket a keresetindítási joguktól. A bíróság az alperes peres eljárás tárgyalásának felfüggesztése iránti indítványának sem adott helyt, figyelemmel a Pp. 152. (2) bekezdésére, mivel megállapítható, hogy jelen per eldöntésének nem előzetes kérdése a már folyamatban lévő másik per, amely bár ugyanezen alperesi magatartással kapcsolatos követelést érvényesít, de más felperes vonatkozásában. A jogvita elbírálásakor a bíróságnak, a Ptk. 209/B. (1) bekezdését kellett alapul vennie, a- mely rögzíti, hogy tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. Ezen törvényhely (4) bekezdése kimondja, hogy külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek. Ezen törvényi felhatalmazás alapján a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet tartalmazza a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételeket. A (2) bekezdés e) pontja kimondja, hogy az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet egyoldalúan, alapos ok nélkül, a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatásoktól eltérően teljesítsen. Ennél fogva a bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy az alperes szolgáltatás korlátozását tartalmazó szerződést módosító magatartása tisztességtelennek minősül e, azaz a jóhiszeműség követelményeit megsértette-e, a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapította e meg. E körben megállapítható, a fenti tényállásra figyelemmel, hogy az alperes oly módon változ- Template IPR Verlag GmbH Munich 2005 6
tatta meg a szerződés eredeti kikötését, hogy az addigi egyes előfizetőkkel szemben a felróható magatartásuk miatt alkalmazható korlátozás helyett egy objektív, minden előfizetőre vonatkozó korlátozást vezetett be. Ezzel egyoldalúan, az előfizetők többsége esetén alapos ok nélkül teremtette meg azt a lehetőséget, hogy valamennyi szerződő előfizetővel szemben korlátozza a szolgáltatás igénybevehetőségét. A bíróság utal arra, hogy az alperes által tanúként indítványozott Gábor Csaba tanú a bíróság előtt 2004. július 8. napján tett tanúvallomásában maga mondja, hogy... egy szűk réteg, az ügyfelek 3-4%-a terhelte le ezen szolgáltatás igénybevételével a hálózatot.. A bíróság rögzíti azt is, hogy az alperes által hivatkozott személyek felróható magatartása következtében lehetősége lett volna ezen személyek vonatkozásában a szolgáltatás korlátozására. Mivel azonban ehelyett indokolatlanul egy objektív, minden előfizetőre vonatkozó korlátozást vezetett be az ÁSZF módosításával, a jóhiszeműség követelményének megsértésével járt el. Az alperes által hivatkozott 249/2001. (XII.18.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogszabályi felhatalmazás sem általános, minden fogyasztóra kiterjedő korlátozást engedélyez, hanem csak annyiban teszi lehetővé a szolgáltatás korlátozását, amennyiben az előfizető akadályozza a szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését. A bíróság vizsgálta a szerződési kikötés tisztességtelen jellegének másik feltételét is, nevezetesen azt az aránytalanságot, amit ezen szerződési kikötés az egyik fél hátrányára e- redményez. A bíróság álláspontja szerint az a feltétel mellyel az alperes korlátlan Internet elérést ígért az előfizetőknek, az általa a fentiek alapján egyoldalúan és indokolatlanul bevezetett korlátozással nagymértékben módosult, s ezáltal a fogyasztói oldal vonatkozásában a szerződésben rögzített jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát megsértette. A bíróság utal arra, hogy korlátlan GPRS hozzáférési lehetőség kifejezést a szavak általános jelentése szerint kell értelmezni, nem pedig az alperes által műszaki értelemben értelmezett korlátlanságnak. Amennyiben az alperes ezen jelentés értelmében kívánt szolgáltatást nyújtani akkor ezt a szerződési feltételek között kellett volna meghatároznia. Mindezek alapján a bíróság megállapítja, hogy azon kikötés, mely szerint az alperes az a- datforgalom függvényében jogosult a szolgáltatás korlátozására, megszüntetésére tisztességtelen szerződési feltételnek minősül. A bíróság szerint nincs jelentősége jelen per elbírálása vonatkozásában azon alperesi védekezésnek miszerint a tényleges korlátozásra nem került sor, mivel ezen korlátozó kikö- Template IPR Verlag GmbH Munich 2005 7
tést az alperes egyoldalúan a fenti indokok alapján a jóhiszeműség megsértésével ÁSZF részévé tette és az jelenleg is a szerződés részét képezi. A fent írt indokolásra figyelemmel a bíróság megállapította az ÁSZF 8.4.1 pontjának 2003. február 10-i módosításának érvénytelenségét. A bíróság a Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest perköltség megfizetésére. Budapest, 2004. július 1. Template IPR Verlag GmbH Munich 2005 8