A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

LXI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1305 1704. OLDAL 2011. március 29. A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM ÁRA: 6005 FT I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek és -határozatok, az Alkotmánybíróság határozatai III. RÉSZ Nemzeti erõforrás és egyéb miniszteri rendeletek és utasítások IV. RÉSZ Útmutatók V. RÉSZ Közlemények A Nemzeti Erõforrás Minisztérium közleménye új, illetve módosított szakmai irányelvek, szakmai protokollok kiadásáról A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja egészséges újszülöttek ellátásáról szülõszobán és a gyermekágy ideje alatt... 1308 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja lázas gyermekek ellátásáról... 1311 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja a Háziorvosi Hatásköri Listáról... 1317 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja a B és D hepatitis antivirális kezelésérõl... 1379 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a Lyme borreliosis klinikai és laboratóriumi diagnosztizálásáról és kezelésérõl... 1386 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja a C hepatitis antivirális kezelésérõl... 1393 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a 99m Tc-DMSA veseszcintigráfiáról... 1401 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a 99m Tc-vel jelölt radiofarmakonnal végzett agyi perfúziós SPECT vizsgálatról... 1406 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a csontszcintigráfiáról... 1413 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a csontszcintigráfiáról gyermekekben... 1421 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a renográfiáról... 1428 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve gyakorlati irányelvekrõl szívizomperfúziós leképezésekhez a nukleáris kardiológiában... 1440 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a pajzsmirigybetegségek kezelésérõl 131-jód izotóppal... 1455 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a humán immundeficiencia vírus (HIV) fertõzés mikrobiológiai diagnosztikájáról... 1487 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve az ájulásról megítélés és kezelés a sürgõsségi gyakorlatban... 1491 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja az arthritisek kezelésérõl szintetikus és biológiai betegségmódosító gyógyszerekkel... 1503 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja a korral járó és a kortikoszteroidok indukálta osteoporosis diagnosztikájáról és terápiájáról... 1522 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja a felnõttkorban látássérültté vált személyek rehabilitációjáról... 1532 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja az uvea melanoma kezelésérõl... 1544 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja a retinoblasztóma kezelésérõl... 1548 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja a kontaktlencse rendelésrõl... 1551 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a felnõttkori szürkehályog diagnosztikájáról és kezelésérõl... 1573 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai irányelve a vizeletinkontinenciáról... 1605 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja a védõnõ feladatairól újszülött és gyermekágyas anya otthoni elsõ látogatásakor... 1627 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja a szülést követõ idõszak pszichés változásairól, a védõnõk szerepérõl, lehetõségeirõl, kompetenciájáról a szülés körüli hangulatzavarok felismerésében... 1657 A Nemzeti Erõforrás Minisztérium szakmai protokollja a védõnõ feladatairól a várandós gondozásban... 1669 A nemzeti erõforrás miniszter közleménye szakmai irányelv és szakmai protokollok visszavonásáról... 1696 VI. RÉSZ Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleményei VII. RÉSZ Vegyes közlemények

1306 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 7. szám I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyűlési határozatok, kormányrendeletek és -határozatok, az Alkotmánybíróság határozatai III. RÉSZ Nemzeti erőforrás és egyéb miniszteri rendeletek és utasítások IV. RÉSZ Útmutatók V. RÉSZ Közlemények A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye új, illetve módosított szakmai irányelvek, szakmai protokollok kiadásáról TARTALOMJEGYZÉK Új, illetve módosított szakmai irányelvek, szakmai protokollok CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKGYÓGYÁSZAT Egészséges újszülöttek ellátásáról szülőszobán és a gyermekágy ideje alatt Lázas gyermekek ellátásáról P P HÁZIORVOSTAN A Háziorvosi Hatásköri Listáról (1. módosított változat) P INFEKTOLÓGIA A B és D hepatitis antivirális kezeléséről A Lyme borreliosis klinikai és laboratóriumi diagnosztizálásáról és kezeléséről C hepatitis antivirális kezeléséréről P IE P NUKLEÁRIS MEDICINA 99m Tc-DMSA veseszcintigráfiáról 99m Tc-vel jelölt radiofarmakonnal végzett agyi perfúziós SPECT vizsgálatról A csontszcintigráfiáról A csontszcintigráfiáról gyermekekben A renográfiáról GYAKORLATI IRÁNYELVEKRŐL SZÍVIZOMPERFÚZIÓS LEKÉPEZÉSEKHEZ A NUKLEÁRIS KARDIOLÓGIÁBAN Pajzsmirigybetegségek, Pajzsmirigybetegségek kezelése 131-jód izotóppal (1. módosított változat) IE IE IE IE IE IE IE

7. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 1307 ORVOSI MIKROBIOLÓGIA A humán immundeficiencia vírus (HIV) fertőzés mikrobiológiai diagnosztikájáról IE OXIOLÓGIA- SÜRGŐSSÉG, HONVÉD- ÉS KATASZTRÓFAORVOSTAN Az ájulásról Megítélés és kezelés a sürgősségi gyakorlatban IE REUMATOLÓGIAI ÉS FIZIOTERÁPIA Az arthritisek kezeléséről szintetikus és biológiai betegségmódosító gyógyszerekkel A korral járó és a kortikoszteroidok indukálta osteoporosis diagnosztikájáról és terápiájáról P P SZEMÉSZET Felnőttkorban látássérültté vált személyek rehabilitációjáról Az uvea melanoma kezeléséről (2. módosított változat) Retinoblasztóma kezeléséről (1. módosított változat) A kontaktlencse rendelésről (1. módosított változat) A felnőttkori szürkehályog diagnosztikájáról és kezeléséről (2. módosított változat) P P P P IE UROLÓGIA A vizeletinkontinenciáról (2. módosított változat) IE VÉDŐNŐI ELLÁTÁS A védőnő feladatai újszülött és gyermekágyas anya otthoni első látogatásáról (1. módosított változat) A szülést követő időszak pszichés változásairól Védőnők szerepéről, lehetőségeiről, kompetenciájáról a szülés körüli hangulatzavarok felismerésében (1. módosított változat) A védőnő feladatai a várandós gondozásban (1. módosított változat) P P P

1308 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 7. szám A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja egészséges újszülöttek ellátásáról szülőszobán és a gyermekágy ideje alatt Készítette: a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium HBCS-kódok: 7260, 7260, 7280 I. Alapvető megfontolások Az újszülöttek szülőszobán és a gyermekágy idején történő ellátásában egyes osztályok között jelentős különbségek vannak. A szüléstől a hazaadásig eltelt idő jelentősen lecsökkent, időpontja lehetőség szerint a betöltött 72 óra előtt (ill. legalább 60 ml anyatej elfogyasztása előtt) ne történjen meg az anyagcsereszűrések elvégzése előtt. Ki legyen jelen a szülésnél? A) Újszülött-újraélesztésben jártas kiképzett szakember sima szülés esetén. B) Újraélesztésben jártas orvos a fokozott kockázatú szülésnél. II. Diagnosztika III. Kezelés 1. A szülés előtti teendők Szülészeti részletes anamnézis gondos felvétele (antenatális szteroid alkalmazása); felkészülés az esetleges komplikációkra tárgyi feltételek biztosítása: a cardiopulmonalis resuscitatióhoz szükséges eszközök azonnali, működőképes elérhetősége; neonatológiában és az újszülött-újraélesztésben jártas, kiképzett szakemberek jelenléte; orvos (gyermekorvos) jelenléte indokolt: koraszülés, sectio caesarea, meconiumos magzatvíz, súlyos magzati fejlődési rendellenesség, medencevégű fekvés, eszközös beavatkozás (fogó, vákuum). 2. Teendők a szülés alatt A placentáris transzfúzió biztosítása: köldökzsinór lefogása hüvelyi szülésnél kb. 45 másodpercig 1 percig várhatunk a köldökzsinór lefogásával intakt újszülött esetében; sectio caesarea esetén az újszülött elhelyezése a placenta síkjában történjen, a köldökzsinórt azonnal vagy legkésőbb 1 percen belül kell lefogni; foetalis distressz esetén nem azonnal, várjunk néhány másodpercet, hogy stabilizálódjon; szükség esetén a megszületést követően az arteria umbilicalisból vérmintát veszünk sav-bázis és po2-vizsgálatra; újraélesztés az AHA és AAP kritériumainak megfelelően, erre a célra kiképzett szakemberek, megfelelő eszközök segítségével. 3. Teendők a szülés után Biztosítjuk a termoneutrális hőmérsékletet (a gesztációs kortól, testsúlytól, tápláltságtól függő, eltérő hőmérséklet); az újszülöttet szárazra töröljük, a fejét is (testfelszín 20%-a), majd a nedves textíliát eltávolítjuk; váladék leszívása (előbb a szájüreg, majd az orrüreg), az újszülöttellátásban járatos orvos/nővér szívja le azonnal a légutakat; az egészséges újszülöttet az édesanya hasára vagy emlőjére helyezzük, majd előmelegített lepedővel betakarjuk (bőrkontaktus); steril körülmények között ellátjuk a köldököt (Betadine, hexaklorofénes hintőpor, egyszer használatos köldökcsat, alkohol tilos), ha ez a szárazra törlés és az anya hasára való helyezés előtt nem történt meg; meghatározzuk az 1, 5 és szükség szerint a 10 -es Apgar-értéket;

7. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 1309 karszalag felhelyezése szükséges, amely tartalmazza a nevet, születési súlyt, születési dátumot órával, perccel együtt; elvégezzük az újszülött első vizsgálatát (időpont megadása nem indokolt); az újszülött testnyílásainak szondázása (choanák, oesophagus, anus); szemkezelés: ezüst-nitrát 1%-os vagy rifampycin; beteg újszülött esetében az újszülött elszállítása megfelelően betakarva, előmelegített transzport inkubátorban, szükség szerint oxigént is adva. 4. Az újszülött első vizsgálata Az újszülött első vizsgálata a következőkre terjed ki: fizikális vizsgálat; testméretek meghatározása; gesztációs kor meghatározása, ha nem gondozott terhességből származik az újszülött, akkor kötelező; az intrauterin fejlettség kategorizálása (eutrófiás, disztrófiás, macrosomiás); szülési sérülések detektálása; fejlődési rendellenességek regisztrálása; az újszülött esetleges betegségeinek felismerése. 5. Teendők a gyermekágy alatt Orvosi fizikális vizsgálat az első életnapon és hazaadás előtt; az esetlegesen kialakuló icterus mértékének regisztrálása; az esetlegesen kialakuló megbetegedés regisztrálása; az újszülött ápolása történhet rooming in rendszerben vagy közös osztályon; az újszülöttet naponta fürdetni kell; a fürdetéshez sampon, ill. parfümszappan nem javasolt, enyhén alkalikus szappan ajánlott; a pelenkázások 3 4 órás időközben történjenek. 6. Az újszülött táplálása Forralt víz itatásával/cumiztatásával meggyőződünk róla, hogy az újszülött szopó- és nyelőreflexe érett; az anyatejes táplálás a kívánatos módszer; a mellre helyezések számát nem célszerű limitálni; ha szoptatási akadály van, ill. jelentős súlyesés, akkor javasolt lefejt anyatej, anyatejgyűjtő állomásról kapott tej, ill. tápszerrel történő pótlás. 7. Az újszülött gyógyszeres kezelése a gyermekágy alatt Első életnapon 1-1 mg K-vitamin (Konakion MM) szájon át, majd 1 hét múlva otthon; csak anyatejes táplálás esetén havonta 1 mg Konakion adása szükséges; koraszülötteknek 1 mg im. a megszületés után, majd individuálisan 1 2 hetente 1 mg; az intramuscularis és az orális profilaxis azonos értékű; a BCG-oltás elvégzése (előtte meg kell vizsgálni az újszülöttet). Nem gondozott terhesség esetén: újszülött kapjon Engerix aktív védőoltást hepatitisprophylaxis céljából; az anya legyen leszűrve hepatitisre és lueszre; amennyiben hepatitis igazolható, akkor még Aunativ passzív védőoltás is szükséges, majd PIC-be helyezés javasolt; ha a luesz pozitív, akkor PIC-be helyezés javasolt; Streptococcus B-fertőzés (anya/újszülött) esetén antibiotikum adása kötelező.

1310 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 8. Szűrővizsgálatok elvégzése tömegspektrométerrel (Budapest, Szeged) (MS/MS) a 48 72. óra között, az enteralis táplálás megindulása után történjen (legalább 60 ml anyatej elfogyasztása); csípőszűrés a 3. héten (gyermekgyógyász végezheti) és a 2. hónapban (gyermek ortopéd vagy gyermeksebész szakorvos végzi); ultrahangvizsgálat akkor, ha medencevégű a fekvés, ha a családi anamnézis pozitív, ha a fizikális vizsgálattal gyanú van csípőficamra; hallásszűrés zajdobmódszerrel, otoakusztikus emisszióval a hazaadás előtt (ha ez kóros, akkor BERA-teszt bármilyen életkorban) (lásd hallásszűrés módszertani levél). 9. Teendők hazaadás előtt Az ápolószemélyzet győződjön meg róla, hogy az anya szakszerűen ápolja és táplálja az újszülöttet; korai hazaadás esetén a K-vitamin-profilaxis és a szűrővizsgálatok ambuláns biztosítása; egészségügyi könyv kitöltve (hitelesítve, aláírás, pecsét) és a védőoltások adatlapja kiadva; icterus esetén mérlegelendő az intézeti ápolás meghosszabbítása fénykezelés céljából; szükség szerint ambuláns bilirubinvizsgálat elvégzése javasolt; zárójelentéssel (egységes formájú) bocsátjuk el az újszülöttet, legyen feltüntetve rajta, hogy hová távozik az újszülött. IV. Rehabilitáció V. Gondozás VI. Irodalomjegyzék 1. Maródi L. Gyermekgyógyászat. Medicina Kiadó, 2008. 2. Roberton NRC. Textbook of Neonatology. Churchill Livingstone, 2005. Cloherty JP et al. Manual of Neonatal Care. Lippincott Williams Wilkins, 2004. 3. Zupan J, Garner P, Omari AA. Topical umbilical cord care az birth. Cochrane Database Syst Rev. 2004. 4. Machay T, Szabó M. Egészséges újszülöttek ellátása szülőszobán és a gyermekágy ideje alatt. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. 5. Karg E. Anyagcsere-betegségek szűrésének protokollja. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. 6. Anyai Hepatitis fertőzés gyanúja/igazolt fertőzés esetén teendők az újszülöttel. Az ÁNTSZ protokollja. 7. Konakion újszülöttkori adásának protokollja. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. 8. Puig Reixach P, Municio A, Meda MC. Universal neonatal hearing screening versus selective screening as part of the management of childhood deafness. Cochrane Database Syst Rev. 2010. Jan 20;(1):CD003731. 9. Ten VS, Matsiukevich D. Room air or 100% oxygen for resuscitation of infants with perinatal depression. 10. Van Winckel M, De Bruyne R, Va De Velde S, Van Biervliet S. Vitamin K, an update for the paediatrician. Eur J Pediatr. 2009;168(2): 127-34. A szakmai protokoll érvényessége: 2013. december 31.

7. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 1311 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja lázas gyermekek ellátásáról Készítette: a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1.1. A protokoll célja A betegség súlyosságának a megítélése, beleértve a láz mérésének technikáját és a láz interpretálását Meghatározni az ellátó feladatait, beleértve a szükséges vizsgálatokat és az iniciális kezelést. 1.2. A protokoll alkalmazási területe A protokoll lázas betegségben szenvedő 0 5 éves gyermekek ellátásában részt vevő egészségügyi szakemberek részére készült. 1.3. A protokoll nem terjed ki: A specifikus diagnózis felállítását követő ellátásra Az állapot stabilizálást követő ellátásra Az egészségügyi intézetben kezelt gyermekek ellátására Azon gyermekek ellátására, akik meglévő komorbiditás miatt szakgondozás alatt állnak. Visszatérő és/vagy perzisztáló lázas állapotra Trópusi betegségekre 2. Definíció A normál testhőmérséklet jelentős variabilitást mutat az egyes egyének között és ugyanazon egyénnél a különböző napszakok között is. A testhőmérséklet észlelését a mérés helye és a módszere is nagyban befolyásolja. Ezen variabilitás figyelembevételével lázként definiálható a normális napi ingadozást meghaladó testhőmérséklet. Gyakorlati szempontból a tudományos vizsgálatok és köznapi vélekedés a 38 C feletti testhőmérsékletet tekintik láznak. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a láz a szervezetnek a különböző exogen és endogén noxákra adott adaptív és kontrollált válaszreakciója, amely elkülöníti a szabályozási mechanizmusok hibájából fakadó vagy iatrogén eredetű hyperthermiától. 3. Láz magasságának jelentősége Általánosságban a láz magassága nem használható a betegség súlyosságának megítélésére. Az alábbi gyermekek azonban magas rizikójúnak tekintendők súlyos háttérbetegség szempontjából: 1/3 hónaposnál fiatalabb csecsemők 38 C -ot meghaladó testhőmérséklettel 2/3 6 hónapos csecsemők 39 C -t meghaladó testhőmérséklettel Kivéve azokat az eseteket, amelyek hátterében ismert, magas rizikót nem jelentő esemény, beavatkozás (védőoltás) áll. Ennek elkülönítése a súlyos állapottól orvosi feladat. (Indoklás: Ebben az életkori periódusban alkalmazott kötelező és ajánlott védőoltások nem kívánatos hatásaként jelentkezhet magasabb láz, mely ismert, és előfordulhat az oltást követő néhány napban anélkül, hogy a háttérben súlyos betegség állna. Ennek elkülönítése a súlyos állapottól orvosi feladat.) II. Diagnózis 1. Lázmérés A láz mérésére alkalmazható módszerekre vonatkozó ajánlás: 1 évesnél fiatalabb gyermekeknél (csecsemők) a rectalis lázmérés részesítendő előnyben. 1 3 éves életkorban rectalis vagy axilláris lázmérés javasolt. 3 évesnél idősebb gyermekeknél az axilláris mőmérséklet mérése javasolt. Lázmérők: A hagyományos (higanyos lázmérők alkalmazása nem ajánlott (forgalmazásuk 2009 áprilisától hazánkban tilos). Digitális lázmérő hónaljban és végbélben is egyaránt megbízhatóan alkalmazható.

1312 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 7. szám Infravörös tympanicus hőmérő (fülhőmérő) főleg egészségügyi intézményekben ajánlott fél éves kor felett. A pontos lázméréshez a megfelelő technika elsajátítása szükséges. Hallójárati és középfül-gyulladás esetén fájdalmat okoz és a tényleges testhőmérsékletnél magasabb hőmérsékletet mér. Homlokhőmérő nem pontos, a bőr hőmérsékletét méri és nem a testhőmérsékletet. Nem ajánlott. Fontos, hogy a szülő által mért lázat tényként kell elfogadni és komolyan kell venni. 2. Kötelező vizsgálatok 2.1. Primer ellátás Lázas gyermekeknél súlyos betegség kockázatának megítélésére utaló jelek az 1. táblázatban szerepelnek. Súlyos vagy közepes súlyosságú betegség kockázatára utaló jelek észlelése esetén, ha diagnózis nem állítható fel, gyermekgyógyász szakorvosi vizsgálat vagy szakintézetbe való utalás szükséges. Magas kockázatra utaló jelek esetén haladéktalanul szakintézeti ellátás szükséges. A I.3. pontban felsorolt csecsemők magas rizikójúnak tekintendők. Meningococcus infectio gyanúja esetén haladéktalanul parenteralis antibiotikum adása javasolt (benzyl-penicillin vagy III. generációs cephalosporin) A lázas gyermekek rutin vizsgálatánál az egészségügyi ellátó feladata általános állapot, légzés, keringés, senzórium megítélése és rögzítése. Magas lázas anamnézisű gyermek első orvosi vizsgálatánál szükséges lehet a láz újabb ellenőrzése, valamint a teljes fizikális vizsgálat során indokolt az általános állapotot, a légzést, a perifériás keringést és a senzoriumot megítélni és ezeket dokumentálni. Indoklás: a kötelező vizsgálatok eredeti megfogalmazása a láz, a pulzus, a légzésszám és a kapilláris újratelődési idő mérése és rögzítése számszerinti dokumentálást követel meg minden lázas gyermek primer ellátásakor. Különösen nagy forgalmú rendelői, ambulanciai vagy ügyeleti időszakban, például egy nyugtalan, síró gyermeknél mindez ez gyakran időigényes, nehézkes és pontatlan lehet, viszont az általános állapot, légzés, keringés, senzórium megítélése, értékelése sokkal többet mond, tehát inkább ennek rögzítését javasoljuk. 2.2. Secunder ellátás Diagnosztikus vizsgálatok az alapellátásban A láz nyilvánvaló okának hiánya (fever without source, FWS) esetén, ha egy vagy több, súlyos betegség magas kockázatára utaló jel észlelhető, az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges: A láz nyilvánvaló okának hiánya, illetve súlyos betegség gyanúja esetén megfelelő diagnosztikus eszközök birtokában az alábbi vizsgálatok javasoltak: teljes vérkép CRP vizeletvizsgálat rutin és üledék Az észlelt jelek alapján mérlegelendő: mellkas röntgen A fenti diagnosztikus vizsgálatok ismétlése a betegség nyomon követésére is alkalmas. III. Kezelés Lázcsillapítás 1. Gyógyszeres lázcsillapító rutinszerű adása jó közérzetű gyermekek esetében nem indokolt, ha a láz csillapításának egyedüli javallata a testhőmérséklet csökkentése. A gyógyszeres lázcsillapítást mérlegelni kell, ha a lázas gyermek közérzete rossz. Ajánlott a szülő vagy gondviselő nézeteit, elvárásait figyelembe venni. Lázcsillapító adásával nem előzhető meg a lázas ecclampsia. Paracetamol vagy ibuprofen adása ajánlott elsősorban de az amidazophen tartalmú lázcsillapítók tiltását sem tartjuk indokoltnak. Paracetamol, ibuprofen és aminophenazon egyidejű alkalmazása nem javasolt. A különböző hatóanyagtartalmú gyógyszerek váltott alkalmazása rutinszerűen nem javasolt. Lázcsillapító gyógyszer váltása azonban megfontolható, ha az elsőként választott gyógyszerre adott válasz nem kielégítő. Szalicilát tartalmú lázcsillapítók adása 10 éves életkor alatt nem javasolt.

7. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 1313 2. Fizikális lázcsillapítás (hűtőfürdő és törzs vagy egésztest borogatás) alkalmazható módszer láz esetén (főleg ha gyógyszeres kezelés lehetősége nem lehetséges). A didergést azonban el kell kerülni (tovább növelheti a testhőmérsékletet). Olyan gyermekek esetében akik a lázcsillapítás ezen módjától félnek, rossz élményként élik meg, kerülendő a fizikális lázcsillapítás. 1. táblázat A láz hátterében álló betegség súlyosságának kockázatára utaló jelek Alacsony kockázat Közepes kockázat Magas kockázat Bőr színe Normális bőr-, ajak-, nyelv szín Sápadtság a szülő szerint Sápadtság Foltok Szürke bőrszín Cyanosis Aktivitás Normális reakció a szociális ingerekre Mosoly Éber vagy könnyen ébreszthető erős, normális sírás vagy nem sír Szociális ingerekre abnormális válasz csökkent aktivitás aluszékonyság Szociális ingerekre nem reagál Beteg benyomását kelti Nem ébreszthető, vagy ébredés után nem marad ébren gyenge, fejhangú vagy folyamatos sírás Légzés orrszárnyi légzés Tachypnoe: 50/min 6 12 hó között 40/min >12 hó oxigén saturatio < 95% Szörtyzörejek Hydráltság Normális bőrturgor, szem Nedves nyálkahártya száraz nyálkahártya CRT 3 sec Csökkent vizelet Csökkent étvágy, folyadékbevitel Egyéb láz: 5 nap végtagi vagy izületi duzzanat végtag védelme 2 cm-nél nagyobb újonnan kialakult duzzanat Grunting Tachypnoe: 60/min Mérsékelt vagy súlyos dyspnoe Csökkent turgor 0 3 hónapos életkor, láz 38C 3 6 hónapos életkor, láz 39C nyomásra nem elhalványuló kiütés elődomborodó kutacs tarkókötöttség Status epilepticus focalis neurologiai jelek focalis görcsök epés hányás IV. Rehabilitáció V. Gondozás VI. Irodalomjegyzék A szakmai protokoll érvényessége: 2013. december 31.

1314 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 7. szám VII. Melléklet Otthoni teendőkről gyermekkori lázas állapot esetén Útmutató szülőknek/gondviselőknek Bevezetés Jelen kiadvány szülők/gondviselők részére igyekszik összefoglalni a lényeges tudnivalókat gyermekkori lázas állapot otthoni ellátása esetén. Az útmutató a Nyugat-Európában már elterjedt szülői tájékoztatók mintájára készült, adaptálva azt a hazai viszonyokra. A gyermekkori lázas állapotok gyakorisága és a lázas állapotok ellátásával kapcsolatban szülők részére összeállított, sajtóban, interneten stb. keringő, sokszor ellenőrizetlen forrásból származó anyagok másrészt a láz kapcsán jelentkező szülői aggodalom, sokszor tehetetlenség egyaránt indokolttá tette, hogy egy hazai gyakorlati kiadvány segítsen az eligazodásban. A kiadvány gyógyszeres kezelésről szóló részben elvekről írunk, dózisokról nem esik szó, tekintettel arra, hogy új készítmények is megjelenhetnek. Lázcsillapítót manapság inkább csak közérzet-javítási célból adunk. Ennek biztosítására célszerű lehet otthon lázcsillapítót tartani. A lázcsillapító adagolását a készítményhez csatolt betegtájékoztató szerint kell végezni, kivéve ha azt az orvos másképp nem rendeli. A láz gyermekkorban A láz gyermekkorban gyakran előforduló, emelkedett testhőmérséklettel járó állapot. A láz nem oka a betegségeknek, csupán kísérő tünete! A láz a szervezet betegséggel szembeni védekezésének részeként akár hasznos is lehet. Megjelenése mégis sokszor aggasztó lehet a szülők/gondviselők számára, ezért gyakran fordulnak ilyenkor az orvoshoz. Szerencsére a lázas állapot az esetek túlnyomó többségében gyorsan és problémamentesen megoldódik, otthoni ápolás mellett is. Előfordulhat azonban, hogy nem következik be a hamarosan várt javulás vagy esetleg állapotromlás észlelhető. Mindezek a ritka komplikációk komoly betegség vagy fertőzés jelei lehetnek, ezért ilyenkor feltétlenül indokolt az orvoshoz fordulás! A lázas állapot emellett a szervezet számára fokozott folyadékveszteséggel is jár, amit nagyon fontos pótolni a kiszáradás elkerülése céljából! Rossz általános állapotban levő lázas gyermeknél még a kezelőorvoshoz fordulás előtt célszerű lehet a lázcsillapítás megkezdése. Az időben elkezdett lázcsillapítás sokszor az orvosi vizsgálatot is megkönnyítheti. Fokozatosan romló általános állapot esetén azonban késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni. A láz és a beteg állapotának súlyossága A magasabb testhőmérséklet odafigyelést igényel. Ugyanakkor a láz mértéke vagy tartóssága legtöbbször önmagában nem alkalmas egy gyermek állapota súlyosságának megítéléséhez. Különösen igaz ez egészen fiatal csecsemőknél! 6 hónaposnál fiatalabb csecsemő esetében láz ritkán jelentkezik. Ha mégis fellép, azt nagyon komolyan kell venni, mert akár súlyos betegség kísérőjele is lehet. 3 hónaposnál fiatalabb csecsemő 38 o C-os vagy ennél magasabb láza illetve 3 6 hónapos csecsemő 39 o C os vagy ennél magasabb láza általában kórházi kivizsgálást indokol! Azonban ebben az életkori periódusban alkalmazott kötelező és ajánlott védőoltások nem kívánatos hatásaként is jelentkezhet esetleg magasabb láz, mely előfordulhat az oltást követő néhány napban anélkül, hogy a háttérben súlyos betegség állna. Ennek elkülönítése a súlyos állapottól orvosi feladat, tehát ilyen esetekben is feltétlenül konzultálni kell orvossal. Csecsemőknél testhőmérsékletet legmegbízhatóbban a végbélben lehet mérni. Végbélben mérve a lázmérő által mutatott érték 0,5 o C-al magasabb, mint hónaljban mérve ld. Táblázat!

7. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 1315 Hónaljban mért értékek: 36 37 C normális testhőmérséklet 37 38 C hőemelkedés 38 39 C mérsékelt láz 39 40,5 C magas láz 40,5 C felett igen magas láz Végbélben mért értékek: normális 36,5 37,5 C testhőmérséklet 37,5 38,5 C hőemelkedés 38,5 39,5 C mérsékelt láz 39,5 41 C magas láz 41 C felett igen magas láz Első várható kérdések Ha gyermeke lázas állapota miatt felhívja az orvosi rendelőt/ügyeletet, előre készüljön rá, hogy gyermeke általános egészségi állapotáról és egyéb tüneteiről is kérdezhetik. Ezekről tehát előre próbáljon meg minél pontosabban tájékozódni. Mindez azért fontos, mert sokszor ezek segíthetnek eldönteni, hogy elegendő-e az otthoni ápoláshoz tanácsot adni vagy azonnali orvosi vizsgálatra van-e szükség. Komplikált esetben természetesen a mentők is hívhatók. A betegvizsgálat és a láz okának kiderítése Az orvos annak érdekében vizsgálja meg gyermekét, hogy kiderítse a láz okát és hogy kizárja a súlyos betegségek/fertőzések lehetőségét. Ennek érdekében a vizsgáló orvos egyéb diagnosztikus vizsgálatokat is kezdeményezhet.(vérvétel, vizeletvizsgálat, röntgen), és előfordulhat, hogy azonnal kórházba utalja gyermekét. Előfordulhat, hogy még teljes kivizsgálással sem találják a láz okát azonnal. A vizsgálat során dől el az is, hogyan tovább. A legtöbb esetben a lázas gyermekek otthon ápolhatók. Esetenként ilyenkor is szükség lehet azonban orvosi ellenőrzésre! Jelezni kell azt is, ha nem megoldható az otthoni ápolás! Csupán a gyerekek egy nagyon kis hányada igényel lázas állapot esetén kórházi felvételt illetve kivizsgálást. Elérhetőség, további segítségkérés lehetősége Azt is célszerű tisztázni, hogy ilyen esetben Önök telefonon vagy személyesen kapcsolatba tudnak-e lépni az egészségügyi szolgálattal a nap bármely szakában, beleértve az éjszakát is. Saját elérhetőségüket is célszerű megadni (visszahívás lehetősége!) Az egészségügyi személyzettől tanácsokat kaphatnak a figyelemfelkeltő tünetekről vagy a további segítségkérés lehetőségéről is. Hasznos kérdések az orvoshoz/védőnőhöz/nővérhez Hogyan lehet elviselhetőbbé tenni a lázas állapotot? Mikor és hogyan érdemes segítséget kérni? Hogyan ellenőrizhető a lázas gyermek éjjel is, ha szükséges.

1316 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 7. szám Lázcsillapítás: Egyes gyógyszerek (lázcsillapító szerek), pl. a paracetamol, az amidazofen, és az ibuprofen megkönnyítik a láz elviselését és egyben csillapítják is azt. Az ibuprofen gyulladáscsökkentő hatása is segít. Ugyanakkor ezek a szerek nem gyógyítják meg magát a lázt kiváltó betegséget és lázgörcs kivédésére sem alkalmazhatók. A lázcsillapító gyógyszerek lázcsillapításra és a beteg komfortérzetének javítására szolgálnak. Ilyen célból lázas betegnek nyugodtan adhatók, ha más kizáró ok nincs (pl. allergia az adott szerre). Egyszerre azonban nem adható a kétféle lázcsillapít! Viszont ha az egyik nem segített, később adható a másik. Lázcsillapítók esetén, akárcsak más gyógyszerek esetében is, a gyógyszer-túladagolás veszélyének elkerülése céljából mindig figyelmesen olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát további információkért! Figyelem! Szalicilát-tartalmú lázcsillapítók adása 10 éves életkor alatt nem javasolt! Az antibiotikum nem lázcsillapító, annak adása csak orvosi utasításra kezdhető meg. Az utóbbi évtizedben a fizikális lázcsillapítást sok kritika érte, főleg a kellemetlen szubjektív élmények miatt. Sok helyen nem is javasolják ezért ezt a módszert. Ugyanakkor magas láz esetén a kíméletes, mértékkel, óvatosan alkalmazott, tolerálható fizikális hűtés gyógyszeres lázcsillapítással kombináltan hatásos lehet, magas láz esetén. Alkalmazása megkímélheti a szervezetet a gyógyszerek sokszor fölöslegesen gyakori adásától is. Gyermek számára a kíméletesen végzett hűtőfürdő jelentheti a legkevesebb szubjektív kellemetlenséget. A didergést mindenképpen el kell kerülni mert akadályozza a hőleadást. Segíthet, ha az aktuális testhőmérsékletű fürdővizet (tehát nem hideg!) lassan, óvatosan hűtjük, amíg nem kellemetlen, de 31 o C alá ilyenkor se hűtsük a vizet! Gyakran kavargassuk, és a kellemesen langyos vízzel locsolgassuk a gyermek testét. Soha ne alkalmazzunk jéghideg vizet! Soha ne hagyjuk egyedül a lázas gyermeket a fürdőkádban! Hatásosabb a hűtés, ha csak mellig ér a víz, és a szabadon maradó testfelületet locsolgatjuk az összekevert vízzel folyamatosan, mintha nyakig érő vízbe ültetjük bele a gyermeket. Ne folytassuk a hűtést, ha a testhőmérséklet már 38 o C -ra csökkent! Szívbeteg gyermek kíméletes hűtőfürdőztetése csak nagyon óvatosan és természetesen csakis szoros felügyelet mellett végezhető! Kékülés (cianózis), a keringészavar tüneteinek erősödése, didergés, vacogás fokozódása esetén a borogatást azonnal abba kell hagyni illetve a gyermeket ki kell venni a kádból,mert ilyen esetekben a várttal ellenkező hatást válthatunk ki. Ilyenkor a beteg testét szárazra kell törölni, és egy ideig kitakarva kell hagyni. Lázas gyermek betakarásakor kerüljük a vastag takarókat, paplant, mert ezek a hőleadás akadályozásával hőpangást okozhatnak, és nem megy le a láz. Egyéb tanácsok: Ügyeljen a rendszeres itatásra (szoptatott csecsemőnél az anyatej a legjobb), hogy a folyadékvesztést, kiszáradást elkerüljék Figyeljen a kiszáradás jeleire (száraz száj, lepedékes nyelv, könnyek hiánya, aláárkolt szemek, a fejtető szintjéhez képest besüppedt kutacs (kutacs: a kis kerek puhaság a csecsemő feje tetején), kevesebb vizelet. Bíztassa a gyermeket a további ivásra, ha kiszáradás jeleit észleli. Probléma esetén kérjen újra tanácsot szakembertől! Hogyan különítheti el a bőrkiütéseket a bőrvérzésektől a gyermek testén üvegpohár teszttel*? Közösségbe ne menjen lázas beteg! Ne öltöztessük alul/túl a gyermekeket! Ne alkalmazzunk hideg/jeges fürdőt/lepedőbe csavarást! Ha a láz oka nem ismert, antibiotikumot nem helyes adni! Utóbbit csakis orvosi utasításra szabad alkalmazni. *üvegpohár teszt Szorítson finoman egy üvegpoharat a kérdéses bőrfelülethez ha a poháron keresztül nézve a bőrjelenség nem halványodik el, akkor nagy valószínűséggel bőrvérzésről van szó ha ilyet észlel, azonnal forduljon orvoshoz! További azonnali segítség kérése szükséges ha: Ha a gyermeknél az üvegpohár teszttel nem halványodó bőrvérzést észlel, bármikor a betegség során a gyermek görcsöl A gyermek aluszékonysága fokozódik vagy nem ébreszthető A gyermeknél a kiszáradás tüneteit észleli akár itatás ellenére is Újabb szokatlan tünetek jelentkeznek A gyermek általános állapota rosszabbodik