3) Frekvencia kiosztás ADSL G.dmt-ben! 0-4 khz - hang 4-25 khz - biztonsági sáv 25-160 khz - upstream sáv 200-1,1 MHz - downstream sáv

Hasonló dokumentumok
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon

Hálózati architektúrák és rendszerek

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT szeptember 10. HSNLab SINCE 1992

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, május.

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák

Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT szeptember 3. HSNLab SINCE 1992

MERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi

Híradástechnika I. 7.ea

Hálózati technológiák és alkalmazások. Vida Rolland

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Optikai hozzáférési hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Korszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.

Hálózati alapismeretek

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hozzáférési hálózatok

A SWOT elemzés SWOT DSL

Távközlő hálózatok és szolgáltatások ADSL, xdsl IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

MAC címek (fizikai címek)

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT.

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Számítógép-hálózat fogalma (Network)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Kommunikációs hálózatok 2

Tartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése

Adatátviteli eszközök

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 6.ea

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja.

1. Az internet használata

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hozzáférési hálózatok - DSL

A Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése

Tartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése

Előfizetői hálózatok jövője, Avagy merre tovább GPON?

Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat

Távközlı hálózatok és szolgáltatások

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

Számítógép hálózatok

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András BME EISzK

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra

AZ LTS PROJEKT LTS-210 DSL AZONOSITÓ DETEKTOR

Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz

Kábel nélküli hálózatok. Agrárinformatikai Nyári Egyetem Gödöllő 2004

4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom

13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

Huawei GPON rendszer mérése

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei

SIEMENS GPON rendszer mérése

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei

GIGászok harca. Rendszer evolúció, vízió a jövőről a rendszerintegrátor szemszögéből. Georgieff Zsolt HFC Technics Kft. Geréby Kúria Lajosmizse, 2018

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1

ÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL

A TV műsorszolgáltatás jelene, jövője. Putz József

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László

Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

Programozható vezérlő rendszerek KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK 2.

BMEVIHIM134 Hálózati architektúrák Az újgenerációs hálózati (NGN) koncepció: Követelmények hozzáférési technológiák III. PON

Bevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék

Az átviteli sebesség növelésének lehetőségei a DOCSIS szabványon

Vezetékes gyorsjelentés június

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

POF (Plastic (Polimer) Optical Fiber) jellemzően a mag anyaga: Polymethil Metacrilate (PMMA) - héj: flourral kezelt PMMA - n= 1,412

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógépes hálózatok

Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL

Kinek milyen szélessáv jut? Valóban a sávszélesség a lényeg? Új generációs hozzáférési technológiák. Balogh Tamás Magyar Telekom

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János

Átírás:

1) Mi az elméleti és a gyakorlati maximuma az átviteli sebességnek dial-up esetén? Miért? A PCM kódolás után egy 64 Kbps csatornán megy a jel, ez a felső határ. A legtöbb rendszerben 1bitet byteonként jelzésre használunk. Az A/D és D/A átalakítások okozta pontatlanságból fakadó kvantálási zaj miatt gyakorlatilag 33,6 Kbps a határ. (Az 56Kbps-os csatlakozásoknál csak a downstream ekkora) 2) Miért gyorsabb az xdsl, mint a dial-up? A dial-up esetén a telefonhálózatot beszédátvitelre optimalizálták. A helyi központban csatlakozik a hálózatra egy sávszűrő, és csak a 4 khz-es beszédsáv marad. Az adatok is csak ezt a sávot használhatják. Ezzel szemben az xdsl (DSL digital subscriber line) előfizetői vonalát egy olyan kapcsolóra kötik rá, amelyen nincsen szűrő, így kihasználhatóvá válik az előfizetői hurok teljes kapacitása, amelyet befolyáűsol a vezeték hossza, vastagsága és minősége. A nagy sebesség elérése érdekében sok helyi központot kell telepíteni. Mivel a nagy sebesség kell az érdeklődés miatt, viszont a hatótávolság a sebesség növekedtével csökken, ezért mini központokat alakítottak ki a házakhoz közel. (Repeater és erősítők) 3) Frekvencia kiosztás ADSL G.dmt-ben! 0-4 khz - hang 4-25 khz - biztonsági sáv 25-160 khz - upstream sáv 200-1,1 MHz - downstream sáv Az ADSL-nél: POTS Splitter a szolgáltatónál a beszéd és adat szétválasztására, így a 26kHz feletti részeket a DSLAM-hoz (DSL Access Multiplexer) irányítja, amely a bitfolyamot csomagokra bontja és az internetszolgáltató hálózatába továbbküldi. Az előfizetőnél: POTS Splitter, modem (DSP), PC-vel való összeköttetés (Ethernet,USB...). 4) Mik a javulások az ADSL2-ben? Az ADSL2 a hagyományos ADSL technológiát bővíti ki: Az adatátviteli sebesség 8-12 Mbit/s-ra nő Az elérhetőségi távolság kb. 500 m-re bővül az interferenciák kiszűrése miatt Energiatakarékosabb, mert különbséget tesz az adatátvitel és az ideiglenes átvitelmentes időszakok kezelése között Az ADSL2 rendszerek átválthatnak teljes digitális módba, ugyanis átadják a hangátvitelre elkülönített csatornákat az adatátvitel számára 5) Mi a Seamless Rate Adaptation? Automatikus átviteli sebesség adaptáció: egy kötegben 20-25 sodrott érpár áthallás van a szomszédos érpárok között, de ezt az ADSL2 már kijavítja, és nem az egész kapcsolatot bontja meg, mint az az ADSL-ben lehetséges, hanem csak azt a csatornát iktatja ki, amelyiken túl nagy a crosstalk okozta zaj az adó és a vevő megbeszélik egymással, melyik csatornákat használják 6) Mik a javulások az ADSL2+-ban? Növeli a sávszélességet a használható frekvenciatartomány bővítése által: a hangátvitelre, illetve adatfeltöltésre használt frekvenciák nem változnak a letöltési frekvencia maximális frekvenciája 1,1 MHz-ről 2,2 MHz-re bővül, ezáltal a maximális letöltési sávszélesség 8 Mbit/s-ról 16 Mbit/s-ra nő

SHDSL 2.3Mbps-os sebesség mindkét irányban, amely egy második sodrott érpár hozzáadásával 4.6-ra növelhető. 3km-en belül biztosítható. Az alacsonyabb frekvenciák használata kizárja a hagyományos hangátvitelt. (webserver üzemeltetése DSL kapcsolattal, videokonferencia, VPN, távmunka) 7) Miért gyors a VDSL? Milyen körülmények között használják? Very-high-data-rate DSL. Lényegesen nagyobb sebességű adatátvitel kis távolságokon o 52 Mbit/s downstream, 16 Mbit/s upstream o 12 MHz sávszélesség o max 1 km. hatótávolság, de 300 m inkább Leginkább optikai hálózatok épületen belüli kiterjesztésénél használják, mert az optikai kábelek épületen belüli telepítése a hajlítások miatt nem ajánlott. 8) Mik az előnyei a VDSL2-nek? VDSL2 = VDSL sebesség ADSL2+ hatótávolsággal A nagy sebesség ( 100 Mbit/s downstream és upstream) és a viszonylag nagy hatótávolság (3 km) egyszerre teljesül. (30MHz-es sávszélességgel) 8 meghatározott profil, különböző szolgáltatási szinteken: más és más sávszélesség igény régionként ADSL kompatibilis (míg a VDSL nem), könnyen telepíthető 9) Milyen szükséges módosításokat hajtottak végre a kábel TV-nél, hogy támogassa a szélessávú internet hozzáférést? KábelTV: jobb vétel ott, ahol az antennák nem nyújtottak megfelelő minőséget. Dombtetőre antenna, és a felhasználókhoz egyirányú adatátvitel koaxon (CATV, közösségi antennás televízió). Hálózatátalakításra volt szükség: o Az egyirányú erősítőket kétirányú erősítőre kellett cserélni o Fejállomást kellett fejleszteni: buta erősítőből egy intelligens digitális számítógéprendszert kellett csinálni, mely nagysebességű optikai szálakat csatlakoztat egy internet szolgáltató (ISP) hálózatához Mivel a koax kábel osztott közeg, ezért több darabra kellett osztani egy hosszú kábelt: o Minden szakaszt közvetlenül egy fiber-node-hoz kötünk o A fejállomás és a fiber-node-ok között a sávszél lényegében végtelen o Tvnél mindegy volt h 10-en, vagy 10.000-en nézik, netnél nem,mert ha valaki letölt akkor a többinek nem marad sávszél. 10) Milyen a spektrumkiosztás a kábel TV hálózaton? Nem lehet kizárólag netezérsre használni a kábelt, több TV előfizető van még, a kábelen kötelező TV-t sugározni, így fel kell osztani TV és internet között a sávot. USA, Kanada o FM rádió: 88 108 MHz o kábeltévé-csatornák: 54 550 MHz o 6 MHz széles csatornák, védősávval együtt NTSC - National Television System Committee Felbontás: 720 x 480, 29.97 fps Európa o TV sávok alsó határa 65 MHz

o o 6-8 MHz széles csatornák PAL és SECAM rendszerek nagyobb felbontási képessége miatt PAL - Phase Alternating Line SECAM - Système Electronique Couleur Avec Mémoire Felbontás: 768 x 576, 25 fps A sáv alsó részét nem használják Modern kábelek 550 MHz felett is működnek, gyakran 750-800 Mhz felett is o Megoldás: feltöltés 5 42 MHz között (Európában 5-65 MHz) A spektrum felső végén lévő frekvenciák a letöltéshez 11) Miért asszimetrikus a kábel TV hozzáférési megoldás? A TV és a rádió is mind lefele halad a fejállomástól a felhasználó felé. Felfele olyan erősítők, melyek az 5-42 MHzes tartományban működnek, lefele az 54 MHz feletti tartományban működő eősítők. Azért asszimetrikus a rendszer, mert nagyobb a downstream, mint az uptstream, de ezt itt a leírt műszaki korlátok befolyásokják, nem úgy, mint az ADSL-nél. 12) Mit jelent a "ranging" kábel hálózaton, és miért van szükség rá? A ranging távolbecslést jelent. Hasonlít a ping-re. A modem ezzel méri meg, milyen távol van a fejállomás. Az időzítések miatt van rá szükség. 13) Hogyan kezeli az upstream állítást a kábel hálózat? Versenyhelyzetes feltöltés: A modem megméri milyen távolságban van a fejállomás A feltöltési csatornát az időben miniszeletekre bontják (minislot) o Minden felfele haladó csomag egy vagy több minislot-ban A minislot-ok hossza használatonként más és más Tipikusan 8 byte felhasználói adat egy minislot-ban A fejállomás rendszeresen bejelenti mikor új minislot-csoport kezdődik Ha a modem csomagot akar küldeni, szükséges számú minislot-ot igényel Letöltésnél csak küldő vanm a fejállomás, így nem kell minislot, versenyhelyzet sincs. 14) Hogyan alakultak ki a DOCSIS standardok? A kezdetekben minden hálózatüzemeltetőnek saját modem-je volt, melyet egy technikus telepített o Nyílt szabvány kellett

Versenyhelyzethez vezet a modemek piacán Csökkennek az árak Ösztönzi a szolgáltatás terjedését Ha a felhasználó telepíti a modemet, nem kell kiszállási költség CableLabs o A legnagyobb kábelszolgáltatók szövetsége o DOCSIS szabvány Data Over Cable Service Interface Specification EuroDOCSIS európai változat o Sokan nem örültek neki Nem tudták tovább drágán bérbe adni modemjeiket a kiszolgáltatott előfizetőknek 15) Mi a Local Loop Unbundling, és mit tud nyújtani? Az infrastruktúrával rendelkező szolgáltatókat kényszerítik, hogy biztosítsák más potenciális szolgáltatók részére a szabad hozzáférést a saját hálózatukhoz o legfőképpen a helyi előfizetői hurokhoz való hozzáférés o korrekt, non-diszkriminatív alapon és elérhető áron Többféle megoldás o a helyi hurok teljes átengedése a konkurens szolgáltató teljes mértékben rendelkezik a vezetékkel, úgy a hangátvitelt mint az adatátvitelt tekintve o a helyi hurok megosztása a konkurens szolgáltató vagy a helyi hurok hangátvitelt biztosító részével, vagy az adatátvitelt biztosító résszel rendelkezik o bitfolyam alapú hozzáférés az incumbent szolgáltató kiépít egy nagysebességű átvitelt biztosító vonalat a felhasználóhoz, és biztosítja a konkurens szolgáltatók hozzáférését ehhez a vonalhoz A vonal technikai karbantartása és a szolgáltatás üzemeltetése továbbra is az incumbent szolgáltató hatáskörébe tartozik 16) Mi a Universal Service Obligation? Alkalmazható szélessávnál? Számos országban szigorúan szabályozzák az univerzális szolgáltatási kötelezettséget a hagyományos távközlési szolgáltatásoknál o Universal Service Obligation, USO o a szolgáltató köteles egy univerzális alapszolgáltatást nyújtani egy egységes áron bárkinek aki azt igényli, függetlenül a szolgáltatás az előfizető felé való kiterjesztésének költségétől Néhány helyen a broadband-re is érvényes A legtöbb országban ez nincs így, több ok miatt o viszonylag új szolgáltatás, hiánya nem generál egyelőre jelentős szociális és gazdasági hátrányokat (ez azért már változik) o bevezetése nagymértékben megnövelné az infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás üzemeltetésének a költségeit o csak erősítené a domináns szolgáltató helyzetét a konkurenciával szemben

17) Mik a különbségek a multi-mode és a single-mod optikai kábelek között? Többmódusú szál o A fényimpulzusok hosszanti irányban szétszóródnak a szálban o Egyszerre több, különböző szögben visszaverődő fénysugár halad o Minden sugárnak más a módusa o Olcsó megoldás, de csak kis távolságokra hatékony (500 m) Egymódusú szál o Ha az üvegszál átmérője nagyon kicsi, a fény visszaverődés nélkül, egyenesen terjed o Jóval drágább a szál, és nagyobb kapacitású, jobb lézereket igényel o Nagyobb távolságok áthidalására sokkal jobb 50 Gbps 100 km távolságba erősítés nélkül A transzatlanti optikai kábeleknél nagyon fontos, hogy kevés erősítő legyen o A gerinchálózatban csak egymódúsú szálakat használnak 18) Különbségek az optikai kábel és a csavart érpár között!

19) Egyéb FTTH: hatalmas kapacitás, könnyen telepíthető -> lég és földkábelek. Külön hullámhosszon down- és upstream. Alacsony üzemeltetési és karbantartási kültségek, nagy távolságok esetén is működik. Kis átmérő, érzéketlen az elektromágneses interferenciákra. PON: passive optical network. Több felh. megoszt egy fényvezetőt. Elosztásra splittereket használnak, osztott hálózat: point-to-multipoint (P2M). (OLT splitter ONU ~10-20 km). Mindenkinek nem éri meg kihúzni a szálat az OLT-től, elég egyet és azt passzív eszközökkel szétosztani. Hátránya, hogy a splitter nem intelligens, tehát hiba esetén nem könnyű végignézni h melyik a rossz. Passive Star PON: splitterek egy doboban vannak csoportosítva, így a hibaelhárítás egyszerűbb, de ha a splitter és a CO közötti sázl hibás lesz akkor leáll midnen. Active Star PON: aktív elem kell, de Internet Group Management Protocol proxyként is működhet. Támogatja a multicastot, és hatékonyabb erőforráskihasználást biztosít. Könnyen menedzselhető, hibatűrő megoldás. (GPON gigabit PON 2.48 Gbps le, 1.244 Gbps fel) Active node: előfizetőnek saját fényvezető (P2P). Aktív csomópoontok az elosztásra. (Olt-node 70 km, node ONU 10 km) Hybrid PON: előző kettő kombinációja. (OLT node splitter ONU) Letöltés: splitter minden szálra kitesz minden csomagot, és az ONU csak azokat kezeli amiket neki címeztek. Feltöltés: TDM alapú, OLT időszeleteket oszt ki az ONU-knak. Szinkronizált a csomagküldés, ONU kérhet plusz szeleteket. Egy OLT-hoz több PON köthető. Olcsó passzív szűrőkön keresztül jut el az ONU-khoz. Két versenytárs APON és az EPON. APON: EPON: SAR (segmentation and reasssembly): fix hosszú, 53 byte-os ATM cellák. Az adatok átmennek egy ATM Adaptation Layeren, amely 48 byte-osokra osztja őket + 5 byte header, majd a címzettnél összerakják az eredeti forgalmat. a SAR miatt alkalmas video, hang és adatátvitelre, valamint a fix hosszú cellák illeszkednek a TDMA alapú upstreamhez BPON: egy jobb APON, nagyobb átviteli sebesség, dinamikus sávszélesség kiosztás (622 Mbps le, 155 Mbps fel) az adatok a 802.3 formátumot használják, így az adatok 64 és 1518 byte közöttiek fix hosszú időszeletek, melybe több cosmagot be tud rakni az ONU, amely javít a hatékonyságon, de nehéz jól kitölteni az időszeletet változó hosszúságú csomagokkal.

ALOHANET kis hatósugarú rádiózás Minden felhasználó terminálon egy rádió, egy fel- (verseny) és egy leirányú (csak központ) frekvenciával. Ha siekrült valamit elküldeni, akkor a kp. visszaküöldte, ha nem jött vissza újrapróbálkozás. Slotted ALOHA: csak adott időpontokban lehet küldeni CSMA (Carrier Sense Multiple Access): először ellenőrzi, hogy van-e adás, és csak akkor küld ha nincs CSMA/CD: leállítja a küldést ha ütközést észlel (Ethernet) Ethernet Kommunikáció osztott közegben, a gépek adás előtt belehallgatnak a csatornába. Ha foglalt akkor vár, ha mégis ütközés akkor észlelik és zajlökettel értesíti a többieket is az ütközésről, ill. véletlen hosszú idő után újrapróbálkoznak (ez a véletlen idő többszöri ütközés után exponenciálisan nő). Legfeljebb 1500 byte-os adatmező, minimális hossza 46 byte (túl rövid kerettel nem lehet CD-t használni). Hálóüzat sebességének növelésével, a minimális keretméretet kell növelni, vagy a megengedett maximális kábelhosszt. Carrier extension: CRC mező után kitöltő bitsorozat Frame bursting: több egymás után fűzött keret átvitelével növeli a hatékonyságot Gigabit ethernet Pont-pont felépítésű: o duplex: kp-i kapcsolót kötnek össze a periférián lévő gépekkel (kizárt a versengés -> nem kell CD -> nem ethernet) o félduplex: egyszerű elosztóhoz csatlakoztatják a gépeket, lehetnek ütközések HUB Fizikai szintű ismétlő, a bejövő csomagokat bitszinten minden interfészén kiküldi. Ütközés lehet, fa topológiába kapcsolják. Minden állomás ütközhet a hub-ra kapcsolt más állomással, amely rontja a teljesítményt és különböző médiák nem kapcsolhatók össze (leglassabb sebességével fog adni). Switch MAC fejlécet megvizsgálva szelektíven továbbít, ismeretlen cím esetén midnen interfészén kiadja. Az ütközési zónákat elválasztja, puffereli a csomagokat, csak a megfelelő szegmensre továbbít. Jobban skálázható, hatékonyabb, biztonságosabb. Adatkapcsolati réteg (MAC cím alapján) Router Hálózati réteg (IP) alapján. Útválkasztó táblákat tárol, routing protokollokat használ. STP root bridge választás