Hozzáférési hálózatok - DSL
|
|
- Emma Kissné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hozzáférési hálózatok - DSL Hálózati architektúrák és rendszerek 2008 Készítette: Lulich Emese november 12. 1
2 Mi is az a hozzáférési hálózat? NHH definíciója az elektronikus hírközlő hálózat azon része, amely az előfizetőt köti össze az alaphálózattal Milyennek kell lennie? változó igények => rugalmas, tartalék => beruházásigénye nagy jövőbeli cél: FSAN (Full Service Access Network) Mik a jellemzői? szerkezete a távbeszélő hálózat kiépülése során alakult ki korlátozott területi lefedés (néhány km, néhány 10 km) kisebb átviteli sebességek (központközi, és gerinchálóhoz képest) általában felhasználónként dedikált csatorna (de lehet osztott) szolgáltatásonként specifikus technikák, mivel mások a végberendezések és a célok 2
3 Mi is az a hozzáférési hálózat? 3
4 Hogyan juthatunk el az előfizetőhöz? fém vezetékeken koaxiális kábelen (CATV, kábelmodem) csavart érpáron (PSTN, ISDN, DSL) villamosenergia-hálózaton (PLC) optikai vezetőn (FTTx, PON) vezeték nélkül (GSM, BWA: PAN, Wi-Fi, WiMAX) műholdon keresztül (nem last mile) hibrid megoldások 4
5 Szélessávú hozzáférést mindenkinek! Miért kell széles sáv? egyre olcsóbb végberendezések (PC, TV) megnövekedett igény => nagyobb átviteli sebességek új szolgáltatások bevezetésével => profit Hogyan növeljük a sávszélességet? az optikai hálózatok illetve a végberendezések is gyors ütemben fejlődnek, ellenben a hozzáférési hálózatokkal ez a szűk keresztmetszet => ezt kell fejleszteni 5
6 Szolgáltatások sávszélesség-igénye 6
7 Technológiai fejlődés 7
8 Milyen legyen a hozzáférési hálózat? előfizető elvárásai garancia: QoS (Quality of Service) rendelkezésre állás egyszerű használhatóság mobilitás transzparencia kis költség, gazdaságosság szolgáltató elvárásai gazdaságos költségszerkezet skálázhatóság => szolgáltatások fokozatos bevezetése, kiterjesztése menedzselhetőség szolgáltatások megbízhatósága és rendelkezésre állása szabványos megoldások Mire van hozzá szükség? hosszú fejlesztési folyamatra jelentős méretű beruházásokra 8
9 DSL a piacon Új szélessávú technológiák jelentek meg meglévő hálózatokon (olcsó, nem kell kiépíteni) kábeltévé hálózaton => kábelmodemes internet telefonhálózaton => DSL internet villamosenergia-hálózaton => PDSL újonnan kialakított hálózatokon optikai vezetőn (FTTx, PON) vezeték nélkül (BWA: PAN, Bluetooth, Wi-Fi, WiMAX) hibrid megoldások Miért a DSL lett a legelterjedtebb? mivel sok szolgáltató volt => nyílt versenyhelyzet => árak csökkenése => elterjedt a technológia megelőzi a kábelmodemet, az FTTH-t és más technológiákat 9
10 DSL a piacon Új technológiák 10
11 DSL a piacon OECD 2007 június 11
12 DSL a piacon Múlt, jelen és jövő 12
13 Miért éppen a DSL? Honnan indult az egész? fel kellett zárkózni betárcsázós internet, 56 kbps átvitel ugyanekkor a kábeltévén 10 Mbps műholdon keresztül 50 Mbps Hogyan valósítjuk meg? előfizetői hurkot minél jobban használjuk ki => új jelfeldolgozási technikák csavart érpáron egyszerre adat és beszéd Mitől lassú a dial-up? ugyanazt a 4 khz-es sávot használja az adattovábbításra, mint amit a beszéd továbbítására Mitől gyors a DSL? az előfizető vonalát átkötik egy olyan kapcsolóra, amin nincs szűrő kihasználhatóvá válik a hurok teljes kapacitása 13
14 A szolgáltatás hatósugara a távolsággal csökken az átviteli sebesség kábelcsillapítás, reflexiók áthallások, interferenciák, zajok miatt legjobb: 2,5 km alatt legrosszabb: 5 km felett ezen felül még a szolgáltató is korlátozhatja a kínált sebesség csökkenésével az érdeklődők száma is csökken megoldás: sok helyi központot kell telepíteni repeatereket kell alkalmazni erősítő és jelregenerátor akár 16-ig kiterjeszthető (ADSL) 14
15 Miért előnyös a DSL? a meglévő sodrott érpárt használja => könnyű telepíteni ritkán lakott területre sem kell külön kivezetni még egy vezetéket, ha van telefonkábel ha nincs vezeték, akkor a sodrott érpár viszonylag könnyen telepíthető egy érpáron viszi át a hangot és az adatot nem kell osztozkodni a sávszélességen (egyéni garancia) előnyös, ahol folyamatosan szükség van sávszélességre kábelmodemnél és WLAN-nál felléphet torlódás a hálózati eszközök egyre olcsóbbak új épületen belül előnyösebb lehet az optikánál üzleti előfizetéseknél előnyt élvez a kábelmodemmel szemben 15
16 Mik a hátrányai? viszonylag kicsi átviteli sebesség a szolgáltatást befolyásolja a rézhálózat minősége a különböző gyártók eszközei között együttműködési problémák léphetnek fel az aszimmetrikus átvitel már nem felel meg az igényeknek (P2P) rövid a hatósugara viszonylag sűrűn lakott területekhez kötött az univerzális szolgáltatási kötelezettséget be kell tartani => költségesebb vidéken bekötni => nem biztos, megéri mobilitást nem igazán támogatja 16
17 Mi fenyegeti a DSL uralmát? ahol eddig nem volt vezetékes telefonvonal, ott kezdettől fogva telepíthetnek optikai szálakat az FTTH és a WLAN komoly versenytársak lehetnek nagyobb cégek már inkább optikát telepítenek a felhasználók egyre inkább igénylik a mobilitást a kliens-szerver architektúra és az aszimmetrikus hozzáférés nem felel meg a jövő felhasználói igényeinek a letöltéshez egyre nagyobb feltöltési sebesség a megosztott közeget használó technológiák (kábel, WLAN) előnyösebbek, ha éppen csak egy kliens használja őket (pl. éjszaka) ilyenkor ugyanazért az árért nagyobb sávszélesség 17
18 Hogy néz ki egy DSL-hálózat? hagyományos csillag topológia 18
19 Hogy néz ki egy DSL hálózat? hagyományos csillag topológia 19
20 ADSL Mitől aszimmetrikus? nem ugyanannyi sávszélességet hagy a fel- és letöltésnek szándékosan, mert az eredeti cél a böngészés volt ma már néha előnyösebb lenne a szimmetrikus (P2P, videotelefon) az átvitel során modulálják a jeleket kétféle eljárás CAP (Carrierless Amplitude Phase Modulation) QAM alapú modulációs eljárás 1996 óta nem használják DMT (Discrete Multitone Modulation) jelenleg ez a legelterjedtebb 1,1 MHz-es frekvenciasávon 256 csatorna frekvenciaosztásos nyalábolással (FDM) egy csatorna 4,3125 khz sávszélességű, 64 kbps átvitelre képes 0. beszédé (POTS) 1-5 üres (biztonsági sáv) 250 maradékból 1-1 jelző csatorna a fel- és letöltésnek nagyobb frekvencián nagyobb a csillapítás ha rossz egy csatorna átvitele, akkor nem használják 20
21 ADSL Hogy néz ki a spektruma? EC-ADSL (Echo-Cancellation) átlapolódnak visszhang-elnyomás szükséges FDD-ADSL (Frequency-Division Duplexing) szeparált a két irányú átvitel TCM-ADSL (Time Compression Modulation) felváltva használják, pingpong 21
22 Hogy néz ki az ADSL architektúra az előfizetői oldalon? első lehetőség POTS splitter szétválasztja a beszédet és az adatot ADSL modem mo-dem: modulátor-demodulátor digitális jelfeldolgozó (DSP) nagysebességű összeköttetés a PC-vel telepítéséhez szakemberre van szükség második lehetőség mikrofilter telefonkészülékenként (beszédet leválasztja => telefon felé) ADSL modem összeköttetés a PC-vel telepítés rábízható az előfizetőre harmadik lehetőség POTS splitter belső ADSL modem kártya 22
23 ADSL architektúra az előfizetőnél 23
24 ADSL architektúra az előfizetőnél ADSL modem splitter ADSL modemkártya mikrofilter 24
25 Hogy néz ki az ADSL architektúra a szolgáltatói oldalon? POTS splitter (váltószűrő) frekvenciaosztó szétválasztja a beszédet és az adatot DSLAM (DSL Access Multiplexer) nyalábolja a bitfolyamot, amit kap, és továbbítja az internetszolgáltató felé A/D átalakítást végez sok modemmel tart kapcsolatot egyszerre, de csak egy kimenete van (ATM vagy Ethernet) a kimenetén nagyobb a sebesség, ezért teheti meg, hogy nyalábol a DSLAM-ek jeleit összegyűjtik=aggregálják és elküldik a BRAS-hoz BRAS (Broadband Remote Access Server) szélessávú távoli hozzáférési kiszolgáló a DSLAM outputokat gyűjti össze, aggregálja QoS-t biztosítja, AAA funkciókat lát el ISP-hez (Internet Sercive Provider) kapcsolódik ATM-IP átjáróként funkcionál 25
26 ADSL architektúra a szolgáltatónál 26
27 ADSL architektúra a szolgáltatónál splitterek 27
28 ADSL architektúra a szolgáltatónál < DSLAM ADSL2 DSLAM > 28
29 ADSL architektúra a szolgáltatónál < rendező modemek > 29
30 A teljes ADSL architektúra 30
31 Költségcsökkentő megoldások az előfizetők számának növekedésével túl sok ATM interfészre lenne szükség => túl költséges lenne ezért alkalmazzák az alábbi technikákat DSLAM kaszkádosítás (Daisy Chain) mindegyik nyalábolja a beérkező adatokat hátrányai előfizetőnként különböző késleltetés igazságtalan sávszélesség-megosztás (kiéheztetés léphet fel) sérülékeny, mivel soros rendszer korlátozás (pl. Cisco max. 13-at garantál, szolgáltatók max. 3-4-et használnak) koncentrátorok alkalmazása (fa-struktúra) előnye, hogy a késleltetések ugyanakkorák max 13 ( ) 31
32 DSLAM kaszkádosítás (Daisy Chain) 32
33 DSLAM koncentrátorok 33
34 ADSL szabványok 34
35 ADSL G.dmt (ITU-T: G ) lényegesen nagyobb a letöltésre elkülönített sávszélesség a feltöltéssel szemben a webes böngészés igényei szabva max. letöltési sebesség 8 Mbps (általában 512 kbps-1 Mbps) max. feltöltési sebesség 1 Mbps (általában 64 kbps-256 kbps) a helyi központtól 3 km-es távolságig ideális technológia lakossági felhasználásra hagyományos hangátvitel és az adatátvitel osztozik a már meglévő sodort érpáron a felhasználók egy időben telefonálhatnak és internetezhetnek ugyanazon a vezetéken keresztül 35
36 ADSL G.lite (ITU-T: G ) a splitter telepítéséhez szakemberekre van szükség ez lényegesen megnöveli az ADSL vonalak költségét G.lite-ban ADSL modem + mikrofilter minden telefonkészülékhez mikrofilter csak a beszédsávot engedi át a felhasználó telepítheti, ezért jelentősen csökkennek a költségei a szabvány szerint 5,4 km-re növelik a maximális elérési távolságot ennek ára a kisebb sávszélesség 1,5 Mbps letöltési sebesség 512 kbps feltöltési sebesség 36
37 ADSL2 (ITU-T: G vagy G.dmt.bis ) jobb modulációs hatékonyság => letöltés max Mbps kb. 200 m-rel nagyobb hatótávolság átmenetileg a beszédcsatornát is használhatja az adat energiatakarékos üzemre képes figyeli, hogy van-e forgalom alacsonyabb jelszintek adaptív jelsebességre képes (SRA = Seamless Rate Adaption) 37
38 ADSL2+ (ITU-T: G ) bővíti a frekvenciatartományt => növeli a sávszélességet a hangátvitelre, illetve az adatfeltöltésre használt frekvenciák nem változnak a letöltési csatorna maximális frekvenciája 1,1 MHz-ről 2,2 MHz-re bővül a maximális letöltési sávszélesség 8 Mbps-ról 16 Mbps-ra nő 1,5 km-es távolságon belül 38
39 ADSL technológiák sebességeinek összehasonlítása 39
40 xdsl technológiák IDSL, UDSL IDSL (ISDN Digital Subscriber Line) 144 kbps-os átvitel nem sokkal gyorsabb a kétcsatornás ISDN-nél (128 kbps) nem használja adatátvitelre a beszédcsatornákat 2B1Q vonali kódolást használ, mint az ISDN UDSL (Uni-DSL) a Texas Instruments fejlesztette ki összesen 200 Mbps átviteli sebességre képes felfelé és lefelé 2B1Q: Two-binary, one-quaternary kódolási módszer a fizikai rétegben 4 feszültségszintet használ 1 feszültségszint két bitet jelent szomszédos kódolás szerint (Gray-kód) 40
41 xdsl technológiák RADSL, MSDSL, SDSL RADSL (Rate-Adaptive Digital Subscriber Line) a vonal hosszától és minőségétől függően kalibrálja a sebességek arányát a feltöltési sebesség változtatásával MSDSL (Multi-Rate Symmetric Digital Subscriber Line) változtatható a fel- és letöltési csatornák aránya szolgáltatástól és ártól függően maximális sebesség felfelé és lefelé is 2 Mbps 8,8 km távolságig SDSL (Symmetric Digital Subscriber Line) szimmetrikus 3 km-ig használható nincs rajta hangátvitel kb kbps-os átvitelre képes kis és középvállalkozások számára ideális 41
42 xdsl technológiák PDSL PDSL (Power Line Digital Subscriber Line) 1,6 és 30 MHz közötti frekvenciákat használják PLC modemre van hozzá szükség 256 kbps-tól 2,7 Mbps sebességre képes a modem (kis feszültségű hálózat) a repeaterek 45 Mbps-os sebességre képesek (kis feszültségű hálózat) 135 Mbps-os átvitelre képes a rendszer a fejállomás és az internet között (középfeszültségű rendszer) nagy problémája, hogy nagyon zajos (minden berendezés ki- és bekapcsolásakor impulzus zavarok lépnek fel) 42
43 xdsl technológiák PDSL 43
44 xdsl szabványok HDSL(2) (ITU-T: G ) HDSL High-speed Digital Subscriber Line nagysebességű digitális előfizetői vonal az első, ami a magasabb frekvenciákat is használja átvitelre T1 vonalakat használ az átvitelre, 1,544 Mbps többféle kódolást kipróbáltak, de végül a CAP-nál (Carrierless Amplitude Phase Modulation) maradtak meg Európában, ami képes a 2Mbps-os sebességre repeaterekkel 20 km-es sugárban használható HDSL2 ugyanekkora sebességre képes de nagyobb távolságra jut el 44
45 xdsl szabványok SHDSL (ITU-T: G ) Symmetric High-speed Digital Subscriber Line szimmetrikus nagysebességű digitális előfizetői vonal 192 kbps -2,3 Mbps sebesség mindkét irányban maximálisan 3 km-es távolságra beszédátvitel nincs viszonylag új DSL verzió inkább üzleti, mintsem lakossági felhasználóknak találták ki 45
46 xdsl szabványok V(H)DSL (ITU-T: G ) Very-high Rate Digital Subscriber Line nagy sávszélességű digitális előfizetői vonal 13 Mbps - 55 Mbps letöltési sebesség és 1-3 Mbps feltöltési sebesség szimmetrikus módban Mbps mindkét irányban méterig csavart érpár, onnan optikai átvitel ez már képes a HDTV szolgáltatásra, ahogy VoIP-re is QAM vagy DMT modulációt használ 46
47 xdsl szabványok VDSL2 (ITU-T: G ) a legújabb és legfejlettebb DSL technológia 30 MHz-ig terjedő frekvenciatartományt használ 250 Mbps átviteli sebességre képes "helyben" (0 m) mindkét irányban egyszerre 100 Mbps-ra méteren belül 50 Mbps-ra 1 km-en belül 1,6 km felett ugyanannyira képes mint az ADSL2+ DMT modulációt használ DSLAM kompatibilis az ADSL modemekkel, így az átállás "kényelmes" rá 47
48 xdsl szabványok VDSL2 (ITU-T: G ) 48
49 xdsl technológiák összehasonlítása rövid hurok esetén a legnagyobb sávszélességet, mind szimmetrikus mind aszimmetrikus módban a VDSL nyújtja az ADSL2+ nagyobb letöltési sebességet biztosít 3 km-ig, aztán azonos teljesítményt ad az ADSL2-höz és az ADSL-hez képest az ADSL és ADSL2 közel azonos letöltési és feltöltési sebességet ad 5 km-ig az SHDSL szimmetrikus kapcsolatot épít fel viszonylag hosszú vezetékeken is 49
50 Triple play Triple Play marketing elnevezés egy IP szolgáltatásra, amely magába foglalja a következő három szolgáltatást Internet (legalább 5 Mbps, interaktív gaming lehetséges) Televízió (legalább 3 TV csatorna egyidejű vétele háztartásonként vagy HDTV) Telefónia (VoIP, IP feletti beszédátvitel, videotelefon) inkább üzleti modell, mintsem technológiai szabvány Quad(ruple) Play ugyanez a három szolgáltatás, de vezeték nélküli közegen keresztül is 50
51 Triple play 51
52 Források A szövegek és a képek forrásai: A Wikipedia.hu bizonyos szócikkei: DSL, ADSL A Wikipedia.org szócikkei: Access Network, ADSL, MSDSL, RADSL, HDSL, SDSL, SHDSL, PDSL, 2B1Q, ISDN, IDSL, UDSL, VDSL, VDSL2 Magyar Tudomány 2007/7 HÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK FEJLŐDÉSE (írták: Cinkler Tibor, Vida Rolland) Hálózati architektúrák és rendszerek c. tárgy régebbi előadásdiái 2005 (Jakab Tivadar) Hálózati technológiák és alkalmazások c. tárgy 2008-as előadásdiái (Vida Rolland) Hozzáférési hálózatok előadásdiái 2005 (Vida Rolland) Távközlő hálózatok és szolgáltatások előadásdiák 2008 (Németh Krisztián, Henk Tamás) Infokommunikációs rendszerek integrálása előadásdiák 2008 (Jakab Tivadar) Szomolányi Tiborné előadásdiái és TMIT tanszéki mérési utasítás Informatikai betűszótár
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és
Részletesebben2008. november 13. 1:31. 1. lap
2008. november 13. 1:31 1. lap 2. lap Hozzáférési hálózat 2008. november 9. NT: Network Terminal BWA: Broadband Wireless Access ONU: Optical Network Unit OLT: Optical Line Terminal RÖVIDTÉSEK CATV: Community
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 4. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3.
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 28-30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő
RészletesebbenHíradástechnika I. 7.ea
} Híradástechnika I. 7.ea Dr.Varga Péter János Hálózatok 2 Távközlő hálózatok 3 4 Távközlés története Magyarországon 1939-ig Telefonhírmondó, 1938 10%-os telefonellátottság 1945-1990-ig Szolgáltatások
RészletesebbenHálózati technológiák és alkalmazások. Vida Rolland
Hálózati technológiák és alkalmazások Vida Rolland 2012.04.10 1 Bemutatkozás Dr. Vida Rolland egyetemi docens BME-TMIT vida@tmit.bme.hu IE325 Hálózati technológiák és alkalmazások 2 2012.04.10. Kihalófélben
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2013. szept. 24. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 1.1 Bemutatkozás, játékszabályok, stb.
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2011. szet. 26. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 22. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 1.1 Bemutatkozás, játékszabályok, stb.
RészletesebbenTávközlı hálózatok és szolgáltatások
Távközlı hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlı és kábel-tv hálózatokon Csopaki Gyula Németh Krisztián BME TMIT 2012. szept. 19. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése
RészletesebbenKommunikációs hálózatok 2
Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL Németh Krisztián BME TMIT 2017. febr. 28. Antónia, Elemér névnap A tél utolsó napja :) Finnország: a Kalevala napja A tárgy felépítése 1. Bevezetés
RészletesebbenKorszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.
Korszerű technológiák SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu a szélessávú elérési hálózatok területén Korsós András műszaki igazgató
RészletesebbenKommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL
Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL Németh Krisztián BME TMIT 2016. márc. 21-22. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő, kábel-tv és optikai hálózatokon
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
HÍRADÁSTECHNIKA I. 7. Dr.Varga Péter János 2 Hálózatok 3 Távközlő hálózatok PSTN - Public Switched Telephone Network 4 PSTN - kapcsolt közcélú hálózat A telefonhálózatokat korábban tervezték, kizárólag
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2007. szet. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 23. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv
RészletesebbenDr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák
Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea IP hálózati hozzáférési technikák Kapcsolt hálózatok és azok fontosabb jellemzői Áramkör kapcsolás (circuit switching) A kommunikáció minden esetben az összeköttetés kiépítésével
RészletesebbenVezetékes gyorsjelentés június
Vezetékes gyorsjelentés 211. június Vezetékes gyorsjelentés, 211. június Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., FiberNet Zrt., DIGI Kft., PR-TELEKOM
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Távközlő hálózatok Hozzáférési hálózatok xdsl 3 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT szeptember 3. HSNLab SINCE 1992
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. szeptember 3. Előadók Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 348, vida@tmit.bme.hu Moldován István IB 229, moldovan@tmit.bme.hu
RészletesebbenA SWOT elemzés SWOT DSL
A SWOT elemzés SWOT Strengths, erősségek (technológiai) Weaknesses, gyengeségek (technológiai) Opportunities, lehetőségek (üzleti) Threats, veszélyek (üzleti) Egy vállalkozás, egy technológia, egy termék
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2016. márc. 29. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő, kábel-tv
RészletesebbenVezetékes gyorsjelentés, június
Vezetékes gyorsjelentés, 218. június Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Digi Csoport: (Invitel Zrt., DIGI Kft.), UPC Magyarország Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt., PARISAT Kft. A vezetékeshang-szolgáltatás
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások Optikai hozzáférési hálózatok
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Optikai hozzáférési hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2016. ápr. 4. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő, kábel-tv és optikai hálózatokon
RészletesebbenDr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea
Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea 2 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 3 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban
RészletesebbenSzomolányi Tiborné. 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com
xdsl megoldások Szomolányi Tiborné 2009 november A digitális előfizetői hurok modem Távközlőhálózat modem DSL DSL Távközlőhálózat DSL DSL ISDN alaphozzáférés: 2 x 64 kbit/s + 16 kbit/s ISDN NT - ISDN LT
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. szeptember 7. Előadók Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu Moldován István IB 229, moldovan@tmit.bme.hu
RészletesebbenVezetékes gyorsjelentés, 2013. április
ezer Vezetékes gyorsjelentés, 213. április Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt, Tarr Kft, ViDaNet Zrt, PARISAT Kft.
RészletesebbenVezetékes gyorsjelentés. 2014. január
Vezetékes gyorsjelentés 214. január ezer Vezetékes gyorsjelentés, 214. Január Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt,
RészletesebbenVezetékes gyorsjelentés július
Vezetékes gyorsjelentés 212. július Vezetékes gyorsjelentés, 212. július Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt, Tarr
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2011. okt. 5. Áttekintés Telefonvonali modemek Akusztikus modemek PSTN modemek ISDN modemek ADSL,
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szept. 30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és
RészletesebbenVezetékes gyorsjelentés, január
ezer 1 338 1 312 1 283 1 221 1 175 1 118 1 82 1 45 1 26 97 937 937 924 Vezetékes gyorsjelentés, 216. január Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR-TELEKOM
RészletesebbenADSL VDSL (XDSL szabványok)
ADSL VDSL (XDSL szabványok) XDSL technológia Azoknak az embereknek, akinek még az ISDN sem elég, és miért is elégednénk meg ennyivel, találtak ki a xdsl szabványokat. A DSL (Digital Subscriber Line - digitális
RészletesebbenDr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 6.ea
Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 6.ea 2 Távközlő hálózatok Hozzáférési hálózatok xdsl 3 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok
RészletesebbenVezetékes gyorsjelentés, augusztus
ezer 1 45 1 26 97 937 937 924 94 863 832 785 747 72 661 Vezetékes gyorsjelentés, 216. augusztus Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., Invitech Megoldások Zrt., UPC Magyarország Kft., DIGI
RészletesebbenMERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi
MERRE TART A HFC Koós Attila Gábor, Veres Zoltán - 2018.11.07, Balatonalmádi TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Frekvenciasávok bővítése 3. HFC hálózatok fejlődése 4. Docsis technológiák, szabványok 5. Legújabb
RészletesebbenSávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május.
Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. A szélessávú távközlés jövőképe a 90-es évekből A távközlési hálózatok átviteli sebessége
Részletesebben1. Az internet használata
1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető
RészletesebbenHálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után
Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK
BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Vezetékes és vezetéknélküli szélessávú kommunikáció egyetemi docens BME Távközlési és Médiainformatikai
RészletesebbenAz optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József
Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás
RészletesebbenÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL
ÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL Találja meg az Ön számára legmegfelelőbb megoldást! ADSL/VDSL INTERNET Az Invitech Solutions költséghatékony és korszerű megoldásaival támogatja vállalkozását. Szolgáltatásunkat
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások ADSL, xdsl IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások ADSL, xdsl IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 11. ADSL rotokolléítmény (Ez a dia nem vizsgaanyag. De ersze érdekes...) (
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2011. szet. 12. A tárgy feléítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés Mai
RészletesebbenAdatátviteli eszközök
Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám
Részletesebben3) Frekvencia kiosztás ADSL G.dmt-ben! 0-4 khz - hang 4-25 khz - biztonsági sáv 25-160 khz - upstream sáv 200-1,1 MHz - downstream sáv
1) Mi az elméleti és a gyakorlati maximuma az átviteli sebességnek dial-up esetén? Miért? A PCM kódolás után egy 64 Kbps csatornán megy a jel, ez a felső határ. A legtöbb rendszerben 1bitet byteonként
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki menedzser alapszak (BSc) A MOBIL TECHNOLÓGIÁK FEJLŐDÉSE A technológiák lényeges tulajdonságai, paraméterei INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Szélessávú
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától
RészletesebbenSzélessávú kényszerpálya. Budapest, 2015.05.19-20.
Szélessávú kényszerpálya Budapest, tartalomjegyzék Az elmúlt 15 év és a jelen Iparági változások, az átalakulás rendszertechnikai összefoglalása Történeti áttekintés: analóg fővonal, ISDN, ADSL, ADSL2,
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)
Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK
BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Vezetékes és vezetéknélküli szélessávú kommunikáció c. egyetemi tanár Dr. Babarczi Péter egy.
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó Németh Krisztián BME TMIT 2009. okt. 7. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon 3. VoIP 4. Kacsolástechnika
Részletesebben12. ADSL szolgáltatás
12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.
Részletesebben4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom
4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA Tartalom 1. A Szolgáltatás leírása... 2 2. A Szolgáltatás elemei... 3 2.1 elemei... 3 2.2 Hozzáférési Link Szolgáltatás
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenBroadband Barométer - Magyarország
Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea Dr.Varga Péter János 2 Légvezetékes hálózat Alkalmazási területei 3 Kertváros, falu Kis sűrűségű terület Az előfizetői pontok távol vannak egymástól Nem kell árkot ásni, járdát bontani,
RészletesebbenMűholdas - VSAT. Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV
lab xdsl technológiák Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem xdsl technológiák helye Központ távolsága Műholdas - VSAT 10km 5km Vez. nélküli helyi hurok,
RészletesebbenMűholdas - VSAT. Vez. nélküli helyi hurok, Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV
lab xdsl technológiák Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem xdsl technológiák helye Központ távolsága Műholdas - VSAT 10km Vez. nélküli helyi hurok, 5km
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2017. szeptember 4. Előadók Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu Moldován István IB 229, moldovan@tmit.bme.hu
Részletesebben12. ADSL szolgáltatás
12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA technológia lehetővé teszi a nagy távolságon is a gyors adatátvitelt a felhasználó és a DSLAM (digital subscriber line access multiplexer) között.
Szolgáltatások Letöltés ADSL szolgáltatás: Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line, aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) egy kommunikációs technológia, amelynek fő jellemzője, hogy a letöltési
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki menedzser alapszak (BSc) INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Szélessávú kommunikáció (Hozzáférési technológiák IP hálózatokban) Dr. Babarczi Péter
RészletesebbenÚj technológiák a szélessávú vezeték nélküli hálózatok területén
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu Új technológiák a szélessávú vezeték nélküli hálózatok területén www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen,
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Jelátalakítók Vizuális jelátalakítók 3 Kamerák CCD CMOS CCD 4 Charge coupled device Magyarul: töltéscsatlakozású képalkotó eszköz Félvezető lapkán képpontoknak
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1011 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás
RészletesebbenPantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra
Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1011 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról
RészletesebbenSzáguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013
Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia
RészletesebbenIP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat)
IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) Emlékeztető: Analóg jelek digitális átvitelének elvi vázlata analóg jel A/D digitális kódolás tömörített dig. csatorna kódolás hibajav. kódolt töm. dig. jel.
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM 1011 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról
RészletesebbenGPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában
GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. március 24. 4G rendszerek 2016.03.24 Hálózati technológiák és alkalmazások 2 3.5G rendszerek HSDPA High Speed Downlink Packet Access 1.8
RészletesebbenIP alapú távközlési hálózatok
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 IP alapú távközlési hálózatok info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. 15. Távközlési
RészletesebbenHálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz
Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz PKI Tudományos Napok 2005 Sipos Attila (PKI-FI FH) Czinkóczky András (PKI-FI FH) Németh Attila (PKI-FI FH) Konkoly Lászlóné (PKI-FI FH) Nagy Gyula (PKI-FI
RészletesebbenBMEVIHIM134 Hálózati architektúrák 3. Az újgenerációs hálózati (NGN) koncepció: Követelmények hozzáférési technológiák I. DSL
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatikus szak, mesterképzés Hírközlő rendszerek biztonsága szakirány Villamosmérnöki szak, mesterképzés - Újgenerációs
Részletesebben4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez
4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók
RészletesebbenDr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 5.ea
Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 5.ea 2 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 3 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvencia- kiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő
RészletesebbenSZIPorkázó optikai hálózatok telepítési és átadás-átvételi mérései
SZIPorkázó technológiák SZIPorkázó optikai hálózatok telepítési és átadás-átvételi mérései Kolozs Csaba EQUICOM Méréstechnikai Kft. Főleg száloptikai hálózatok épülnek GINOP 3.4.1 technológia megoszlás
RészletesebbenHálózati architektúrák és rendszerek
Hálózati architektúrák és rendszerek CATV - és a kapcsolódó szolgáltatások Wéber József DRH9P6 Miért kábel TV? Ötlet a 40-es évek végén Jobb vétel a külvárosokban és a hegyek között élőknek Közösségi antennás
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 111 Budapest, Fő u. 44-5. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról
RészletesebbenHálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László
(MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME Segédlet a gyakorlati órákhoz 2.Gyakorlat Göcs László Manchester kódolás A Manchester kódolást (Phase Encode, PE) nagyon gyakran használják, az Ethernet hálózatok ezt a kódolási
Részletesebbenpacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián
pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián rtalomjegyzék Technológia bemutatása Tervezési megfontolások Tesztelési protokollok Értékelés, kihívások az üzemeltetés terén
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni vezetékes internetszolgáltatás minőségi
RészletesebbenSzomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com
TERVEZÉS A GYAKORLATBAN Szomolányi Tiborné 2009 november Fejlesztés tervezés folyamata 1 Felmérési terv 3 2 Szabványok, gyártók adatai Becslések, Evolúció folyamata referenciák Üzleti terv Fejlesztéstervezés
RészletesebbenWi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date
Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,
RészletesebbenKÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT.
KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT. Tartalom Bevezető HFC technológia határai Passzív Optikai Hálózatok PON jövő HFC Technics Kft. A HFC Technics Kft. szolgáltatási és termék kínálata
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport
INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE ALAPFOGALMAK VEZETÉKES HOZZÁFÉRÉS Dr. Babarczi Péter egyetemi adjunktus BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport
RészletesebbenLasarm Bt Univernet fantázianevű internet és adathálózati szolgáltatása
Lasarm Bt Univernet fantázianevű internet és adathálózati szolgáltatása Általános Szerződési Feltételek 1.sz. melléklet Szolgáltatások leírása egységes szerkezetben Készült: 2009. március 31. Az utolsó
RészletesebbenTávközlı Hálózatok. IP szélessávú hozzáférési technikák. Németh Krisztián BME TMIT
Távközlı Hálózatok IP szélessávú hozzáférési technikák Németh Krisztián BME TMIT Telefonvonali modemek elıfizetıi hurok elıfizetıi hurok A/D törzshálózat D/A A D D A D helyi kapcsolóközpont helyi kapcsolóközpont
RészletesebbenHD-csatornák jövője a távközlési szolgáltató szemszögéből
HD-csatornák jövője a távközlési szolgáltató szemszögéből MediaNet 2013. október 3. Bognár Ádám Hálózatfejlesztési és üzemeltetési szenior menedzser HD tévéadások vezetékes hálózatokon 2 Mit jelent a HD
RészletesebbenOFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. OFDM technológia és néhány megvalósítás
RészletesebbenA Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése
A Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése Tervezési, technológiai megoldások, tapasztalatok Nagy Tamás Magyar Telekom NyRt, Hálózatfejlesztési Igazgatóság 2010.12.08. 1 Trend: egyre növekvı sávszélesség
Részletesebben