2008. november 13. 1: lap

Átírás

1 2008. november 13. 1:31 1. lap

2 2. lap Hozzáférési hálózat november 9. NT: Network Terminal BWA: Broadband Wireless Access ONU: Optical Network Unit OLT: Optical Line Terminal RÖVIDTÉSEK CATV: Community Access Television PSTN: Public Switched Telephone Network DSL: Digital Subscriber Line PLC: Power Line Communication FTTx: Fiber to the PON: Passive Optical Network ATM: Asynchronous Transfer Mode PSTN: Public Switched Telephone Network ISDN: Integrated Services Digital Networks SDH: Synchronous Digital Hierarchy WDM: Wavelength-division Multiplexing ION: Integrated On-Demand Network ETH: Ethernet BWA: Broadband Wireless Access PAN: Personal Area Network Bluetooth Wi-Fi: Wireless Fidelity WiMAX: Worldwide Interoperability for Microwave Access Mi az a hozzáférési hálózat? (access network) a Nemzeti Hírközlési Hatóság definíciója egy meghatározott rendelet szerint: az elektronikus hírközlő hálózat azon része, amely az előfizetőt köti össze az alaphálózattal, és amely helyhez kötött telefonhálózat esetén tartalmazza az előfizetőtől a központ oldali kártyáig terjedő hálózati elemeket, beleértve a DSL eszközöket is => Milyen a jó hozzáférési hálózat? rugalmas a rendszer, legyen benne tartalék (mivel változó igényeknek kell megfeleljen) => rendkívül beruházás igényes jövőbeli cél az FSAN (FullService Access Network), olyan hozzáférési hálózat, amin minden szolgáltatás elérhető Mik jellemzik a hozzáférési hálózatokat? jelenlegi szerkezete a távbeszélő hálózat kiépítése során alakult ki korlátozott területi lefedés (néhány km, néhány 10 km) kisebb átviteli sebességre képesek a központközi és a gerinchálózathoz képest általában dedikált csatorna felhasználónként (de lehet osztott is) szolgáltatásonként specifikus technikák, mivel mások a végberendezések és a célok Hogyan juthatunk el az előfizetőhöz? fém vezetékeken: koaxiális kábelen (CATV, DOCSIS kábelmodem) csavart érpáron (PSTN, ISDN, DSL) villamosenergia-hálózaton (PLC) optikai vezetőn (FTTx, PON) vezeték nélkül (GSM, BWA: PAN, Bluetooth, Wi-Fi, WiMAX) műholdon keresztül (nem last mile) hibrid megoldások

3 3. lap Szélessávú hozzáférést mindenkinek! november :45 A hálózati kapacitás, a hozzáférési sebesség és a processzor teljesítmény fejlődésének összehasonlítása Szükséges sávszélesség az elégséges teljesítményhez A skálázhatóságegy rendszerképesség, mely azt mondja meg, hogy ha növeljük a folyamat által felhasználható fizikai erőforrások számát, akkor a rendszer mennyivel több terhelést bír el. Ha például egy skálázható rendszerben kétszeresére növeljük a munkaterhelést, akkor az erőforrás felhasználás is a kétszeresére növekszik. Ez nyilvánvalónak tűnik, azonban egy nem skálázható rendszerben ez nem így van, mert ott a terhelés növelése megsokszorozhatja az erőforrás szükségleteket. Migráció: Egy adott feladat vagy folyamat más működési környezetbe történő áthelyezése, integrálása. Miért kell "széles sáv"? egyre olcsóbbak a végberendezések (PC, TV) nagyon megnövekedett az igény az internet-alapú szolgáltatások iránt (internet, VoIP) egyre nagyobb adatátviteli sebességekre van szükség profit termelhető újabb és újabb szolgáltatások bevezetésével Hogyan növeljük a sávszélességet? az optikai hálózatok, így a gerinchálózat és a központközi hálózat is illetve a végberendezések is gyors ütemben fejlődnek a hozzáférési hálózat ezzel szemben sokkal kisebb ütemben ez a szűk keresztmetszet, ezt kell fejleszteni Milyen legyen hozzáférési hálózat? előfizető elvárásai garancia: QoS (Quality of Service) hálózatok és hálózati eszközök képessége az erőforrások meghatározott rend szerinti felosztására, és garantált sávszélesség biztosítására (szerződés) amiért fizetett, azt megkapja például a magas prioritású üzenetek előnyben részesítendők rendelkezésre állás (mindig lehessen elérni a szolgáltatásokat) egyszerű használhatóság (karbantartás, skálázhatóság, migráció) mobilitás (mozgás közben szolgáltatás igénybevétele, különböző helyeken, ne kelljen közben újraindítani a végberendezést) transzparencia (szolgáltatások legyenek függetlenek a hálózati technológiától) kis költség, gazdaságosság szolgáltató elvárásai gazdaságos költségszerkezet, profit skálázhatóság (szolgáltatások fokozatos bevezetése és kiterjesztése) menedzselhetőség szolgáltatások megbízhatósága és rendelkezésre állása szabványos megoldások Mire van hozzá szükség? hosszú fejlesztési folyamatra jelentős méretű beruházásokra

4 4. lap DSL a piacon november :39 OECD Broadband subscriptions, by technology, June 2007 DSL 62% Total subscribers: 221 million Source : OECD Other 1% Cable Modem 29% Fibre + LAN 8% Új, szélessávú technológiák jelentek meg a piacon meglévő hálózatokon (olcsó, nem kell kiépíteni) a kábeltévé koaxiális kábelén a kábelmodem a telefonhálózat csavart érpárjain a DSL technológiák újonnan kialakított hálózatokon optikai vezetőn (FTTx, PON) vezeték nélkül (BWA: PAN, Bluetooth, Wi-Fi, WiMAX) villamosenergia-hálózaton (PDSL) hibrid megoldások Miért a DSL lett legelterjedtebb szélessávú technológia? sok szolgáltató ezt választotta a nyílt versenyhelyzet kialakulása több lehetséges szolgáltató között hozzájárult az árak csökkenéséhez és a technológia elterjedéséhez megelőzi a kábelmodemet, az FTTH-t és más technológiákat 2007 júniusi OECD felmérés a szélessávú előfizetések megoszlásáról Új technológiák WLAN: Wireless Local Area Network DECT: Digital Enhances Cordless Telecommunications UWB: Ultra Wide Band DTTV: Digital Terrestrial Television FTTH: FibertotheHome FWA: Fixed Wireless Access WLL: Wireless Local Loop

5 5. lap Miért éppen a DSL? november :27 A szolgáltatás hatósugarának növelése repeaterekkel Honnan indult az egész? fel kellett zárkózni, hogy megtartsák az internetezőket a betárcsázós, telefonos internet 56 kbps-os átvitellel rendelkezett amikor a kábeltévén már 10 Mbps-os műholdon keresztül pedig 50 Mbps-es átvitelre voltak képesek Milyen technológiai lépésre van szükség a felzárkózáshoz? új jelfeldolgozási technikákra van szükség, hogy az előfizetői hurkot minél jobban kihasználják csavart érpáron egyszerre viszik át az adatot és a beszédet Mitől lassú a dial-up? a beszédátvitelhez csak egy 4 khz-es sávot használtak (helyi központban sávszűrő) ugyanezt a csatornát használták az adatátvitelre is (ezért nem lehetett telefonálni közben) Mitől gyors a DSL? az DSL előfizető vonalát átkötik egy olyan kapcsolóra, amelyen nincs szűrő kihasználhatóvá válik a hurok teljes kapacitása ami függ a hurok hosszától, vastagságától, minőségétől akkor optimális, ha új a vezeték, vékonyak a kötegek és rövid a hurok A szolgáltatás hatósugara a távolsággal csökken az átviteli sebesség kábelcsillapítás, reflexiók áthallások,interferenciák, zajok miatt legjobb: 2,5 km alatt legrosszabb: 5 km felett ezen felül még a szolgáltató is korlátozhatja a kínált sebesség csökkenésével csökken az érdeklődők száma! megoldás: sok helyi központot kell telepíteni repeatereket kell alkalmazni erősítő jelregenerátor akár 16 km-ig kiterjeszthető (ADSL esetén)

6 6. lap Előnyök, hátrányok, fenyegetések november :20 1. Miért előnyös? (Strengths) 2. Mik a hátrányai? (Weaknesses) a meglévő sodrott érpárt használja nem kellenek új vezetékek => könnyű telepíteni a szolgáltatást ritkán lakott területre nem kell külön kivezetni még egy vezetéket, ha van telefon ha nincs vezeték, a sodrott érpár könnyen telepíthető egy érpáron viszi a hangot és az adatot a sávszélességet nem kell megosztani más felhasználókkal, egyéni garancia előnyös ott, ahol folyamatosan van szükség sávszélességre kábelmodemes és WLAN elérésnél torlódás léphet fel viszonylag kicsi az átviteli sebessége (műholdhoz, kábelhez képest) a szolgáltatást befolyásolja a rézhálózat minősége (csillapítás, áthallás pl.) a különböző gyártók eszközei között együttműködési problémák léphetnek fel az aszimmetrikus átvitel nem felel meg az egyre inkább elterjedő igényeknek (P2P) rövid a hatósugara viszonylag sűrűn lakott területhez kötött ahol van telefonvonal vidéken, ott is költségesebb bevezetni a szükséges hálózati eszközök is egyre olcsóbbak a kábelmodemmel ellentétben a nem annyira sűrűn lakott területeken is használható (repeaterek, központok) univerzális szolgáltatási kötelezettséget teljesítenie kell mélyíti a digitális szakadékot új épületen belül előnyösebb lehet az optikánál a városés a faluközött az üzleti előfizetéseknél előnyt élvez a kábelmodemmel szemben a fejlett és a gazdaságilag elmaradott országok között mobilitást nem támogatja technikailag lehetséges a vezeték nélküli kiterjesztése 3. Mi fenyegeti a DSL uralmát? (Threats) bizonyos szintű mobilitást támogat ahol eddig nem létezett vezetékes telefonvonal (vidék, elmaradott országok) de szabályozási akadályai vannak (Magyarországon is) kezdettől fogva optikai szálakat telepíthetnek az FTTH és a WLAN komoly versenytársak lehetnek a jövőben nagyobb cégek már inkább optikai hálózatot telepítenek a felhasználók és az eszközök egyre szélesebb körű mobilitása a vezeték nélküli technológiákat részesíti előnyben a kliens szerver architektúra és az aszimmetrikus hozzáférés nem felel meg a jövő felhasználói igényeinek a letöltéshez egyre nagyobb feltöltési sebességre is szükség lesz a P2P felhasználó elfordul a DSL-től univerzális szolgáltatási kötelezettség(universal Service Obligation, USO): a megosztott közeget használó technológiák (kábel, WLAN) előnyösebbek, ha a szolgáltató köteles egy univerzális alapszolgáltatást nyújtani egy egységes egy adott pillanatban egy kliens egyedül használja a közeget (pl. éjszaka) Ilyenkor nagyobb sávszélesség állhat rendelkezésre, ugyanazért az árért áron bárkinek aki azt igényli, függetlenül a szolgáltatás az előfizető felé való kiterjesztésének költségétől

7 7. lap DSL-Topológia november :42 A hagyományos csillag topológiájú hozzáférési hálózat szerkezete Hogy néz ki egy DSL hálózat? hagyományos csillag kialakítású központok között (trönkhálózat) optikai kábelek futnak a helyi központ épületében van az MDF (Main DistributionFrame), a fő rendező (kábeleket egymáshoz rendeli) innen réz kábeleken (feederek) vezetik a jeleket az feeder elosztókig (FDI: Feeder Distribution Interface) innentől elosztó szakasznak hívjuk a többit a jel eljut az előfizetői elosztókra (SDI: Subscriber Distribution Interface) az előfizető az SDI-től kapja a jelet A másik ábra kis magyarázatra szorul a hagyományos kialakításban az fő központtól (ME) a jelek az helyi központba (LE) optikán mennek majd feeder kábeleken eljutnak az utcai kapcsolószekrényekig (Cabinet = FDI) aztán innen mennek tovább az elosztó pontok (DP) felé (SDI) A harmadik ábrasor egy lépcsővel arrébb léptünk már a kapcsolószekrényekig megy ma az optika vagy akár még tovább is A hozzáférési hálózat fejlődése Rézalapú hozzáférési hálózat a digitális szolgáltatási pontig

8 8. lap Aszimmetrikus DSL november 12. 1:29 Az ADSL spektrumkiosztása Mitől aszimmetrikus? mert nem ugyanannyi sávszélességet hagy a fel- és letöltésnek szándékosan, mert úgy gondolták, hogy az eredeti célhoz a böngészéshez így megfelelő pedig néha (pl. videotelefon, peer-to-peer) a szimmetrikus kialakítás előnyösebb volna az átvitel során modulálják a jeleket kétféle modulációs eljárás versengett az elején CAP (Carrierless Amplitude Phase Modulation) vivő nélküli amplitúdó-fázis moduláció QAM alapú modulációs eljárás 1996 óta nem használják DMT (Discrete Multitone Modulation) diszkrét többvivős moduláció jelenleg a legelterjedtebb 1,1 MHz-es frekvenciasávon 256 csatorna egy csatorna 4,3125 khz sávszélességű, 64 kbps átvitelre képes 0. csatorna a beszédé (POTS) 1-5 csatorna: biztonsági sáv az interferenciák elkerülésére (üres) 250 maradék csatornából egy a feltöltés, egy a letöltés jelzése a többi a felhasználói forgalomé nagyobb távolságra nagyobb frekvencián nagyobb a csillapítás ha rossz az átvitel egy adott csatornán, akkor azt nem használják Az EC-ADSL és az FDD-ADSL spektrumkiosztása EC-ADSL (Echo-Cancellation) Hogy néz ki a jel spektruma? a feltöltési és a letöltési spektrum átfedésben van a szétválasztásához visszhangelnyomásra van szükség frekvencia-felosztásos nyalábolás egymással szemben halad a két hullám (FDM: Frequency-Division Multiplexing) nem engedem visszaverődni, akkor lehet egyszerre kommunikálni két irányban (ITU-T: G ) FDD-ADSL (Frequency-Division Duplexing) 0-4 khz: beszéd az feltöltési és letöltési spektrum elkülönül egymástól 4-25 khz: biztonsági sáv TCM-ADSL (Time Compression Modulation) khz: feltöltés időkompressziós vagy pingpong módszer az átviteli utat felváltva használják 200 khz -1,1 MHz: letöltés hol a központ > előfizető, hol az előfizető > központ irányban

9 9. lap ADSL architektúra november :38 A ADSL hozzáférés sematikus ábrája (splitterrel) Az ADSL architektúra sematikus ábrája splitterrel és mikrofilterrel ADSL architektúra az előfizetőnél Hogy néz ki egy ADSL architektúra......az előfizetői oldalon? első lehetőség POTS splitter(váltószűrő) egy aluláteresztő szűrővel leválasztja a hangot és továbbítja a telefonnak egy sávszűrővel leválasztja az adatot és továbbítja az ADSL modemnek ADSL modem mo-dem = modulátor-demodulátor digitális jelfeldolgozó (DSP = Digital Signal Processing) nagysebességű összeköttetés a PC-vel Ethernet kábel és kártya néha USB csatlakozó is szakemberre van szükség a telepítéséhez második lehetőség splitter helyett lehet mikrofiltert használnak aluláteresztő szűrőt tartalmaz => telefon felé ADSL modem => tartalmazza a sávszűrőt összeköttetés a PC-vel ezt már a felhasználóra bízzák, ő is telepítheti harmadik lehetőség POTS splitter belső ADSL modem kártya...a szolgáltatói oldalon? POTS splitter(váltószűrő) (POTS = Plain Old Telephone Service) frekvenciaosztó - szétválasztja a beszédjeleket és az adatjeleket beszéd a hagyományos kapcsológéphez irányítva a 26 khz felett rész a DSLAM-hez DSLAM (DSL Access Multiplexer = digitális előfizetői vonal hozzáférési nyaláboló) nyalábolja a bitfolyamot és továbbküldi az internetszolgáltató hálózatba modem ellenpárja (A/D átalakítást végez a DMT szerint) sok modemmel tart egyszerre kapcsolatot, de csak egy (néhány) kimenete van (ez utóbbi ATM vagy Ethernet) BRAS (Broadband Remote Access Server = szélessávú távoli hozzáférési kiszolgáló) a DSLAM outputokat gyűjti össze, aggregálja QoS-t biztosítja AAA funkciókat lát el Authentication, Authorization, Accounting Azonosítás, Engedély kezelés, Naplózás ISP-hez (Internet Service Provider) kapcsolódik egyben ATM IP átjáróként funkcionál

10 10. lap ADSL architektúra 2 - ábrák november 13. 0:01 ADSL komponensek a SOHO-ban (Small Office/Home Office) ATM alapú DSLAM Az ADSL architektúra sematikus ábrája mikrofilterrel (annak ellenére, hogy splitter van ráírva) Csatlakozás az internethez DSLAM-en és BRAS-en keresztül Csatlakozás az internethez DSL-lel

11 11. lap Az előfizetőnél november :14 ADSL modem ADSL splitter Modemkártya ADSL mikrofilter

12 12. lap A szolgáltatónál - a képek a TMIT laborjában készültek november :36 Splitterek(külön ISDN és PSTN) DSLAM ADSL2 DSLAM (ATM helyett már Ethernet interfésszel) Rendező Modemek: 2. ISDN-es modemkártya, 32 db modemmel 3. PSTN-es modemkártya, 16 db modemmel 4. SDSL-es modemkártya 6. SHDSL-es modemkártya 9. Szélessávú illesztőkártya -- az IP hálózat felé. Ez itt ATM.

13 13. lap Van élet a DSLAM után? november :44 DSLAM -ATM alapon Kaszkádosítás: Daisy Chain architektúra DSLAM (DSL Access Multiplexer = digitális előfizetői vonal hozzáférési nyaláboló) 50/240/248 előfizetőt képes kezelni (ennyi bemenete van) nyalábolja a bitfolyamot és továbbküldi az internetszolgáltató hálózatba modem ellenpárja (A/D átalakítást végez a DMT szerint) sok modemmel tart egyszerre kapcsolatot, de csak egy (vagy néhány) kimenete van (ez utóbbi ATM vagy Ethernet) Költségcsökkentő megoldások túl sok ATM interfész kellene az előfizetők számának növekedésével => költséges megoldások: DSLAM kaszkádosítás (Daisy Chain) mindegyik nyalábolja a beérkező adatokat a következő DSLAM mindig gyorsabb, hogy a nyalábolást el lehessen végezni hátrányai előfizetőnként különböző késleltetés igazságtalan sávszélesség-megosztás (kiéheztetés léphet fel) sérülékenység, mivel soros rendszer korlátozás (pl. Cisco max. 13-at garantál, szolgáltatók max. 3-4-et használnak) koncentrátorok alkalmazása (fa-struktúra) előnye, hogy a késleltetés ugyanannyi a különböző előfizetőktől érkezett csomagoknál is max. 13 ( ) DSLAM koncentrátorok A helyi központban a DSLAM felépítése

14 14. lap ADSL szabványok november :38 ADSL szabványok Az ADSL és az ADSL2 összehasonlítása átviteli sebesség és hatótávolság szempontjából Az ADSL2 és az ADSL2+ összehasonlítása átviteli sebesség és hatótávolság szempontjából Az ADSL 2+ csatornakiosztása Az ADSL2 és az összekapcsolt ADSL2 összehasonlítása sebesség szempontjából Az ADSL, az ADSL2 és az ADSL2+ összehasonlítása átviteli sebesség és hatótávolság szempontjából ADSL G.dmt(ITU-T: G ) lényegesen nagyobb a letöltésre elkülönített sávszélesség a feltöltéssel szemben a webes böngészés igényei szabva maximális letöltési sebesség 8 Mbps(általában 512 kbps-1 Mbps) maximális feltöltési sebesség 1 Mbps(általában 64 kbps-256 kbps) a helyi központtól maximálisan 3 km-es távolságban ideális technológia lakossági felhasználásra hagyományos hangátvitel és az adatátvitel osztozik a már meglévő sodort érpáras vezetéken a felhasználók egy időben telefonálhatnak és internetezhetnek ugyanazon a vezetéken keresztül ADSL G.lite(ITU-T: G ) a splitter telepítéséhez szakemberekre van szükség ez lényegesen megnöveli az ADSL vonalak költségét G.lite-ban ADSL modem + mikrofilter minden telefonkészülékhez mikrofilter csak a beszédsávot engedi át a felhasználó telepítheti, ezért jelentősen csökkennek a költségei a szabvány szerint 5,4 km-re növelik a maximális elérési távolságot ennek ára a kisebb sávszélesség 1,5 Mbps letöltési sebesség, 512 kbps feltöltési sebesség ADSL2 (ITU-T: G vagy G.dmt.bis- 2002) jobb modulációs hatékonyság, letöltés max Mbps interferenciák jobb szűrése => kb. 200 m-rel nagyobb hatótávolság átmenetileg a beszédcsatornát is használhatja az adat (teljes digitális mód) energiatakarékos üzemre képes: figyeli, hogy van-e forgalom alacsonyabb jelszinteket használ adaptív jelsebesség (SRA = Seamless Rate Adaption) egy kötegben érpár, ha áthallás/nagy zaj van => észreveszi => kiiktatja a kérdéses vonalat adó és vevő megbeszélik, hogy melyik csatornákat használják Bounded ADSL2 (ITU-T: G vagy G.lite.bis ) összekapcsolt (egyesített) jelsebesség több érpár felhasználása ATM inverz multiplexing-elv azonos technológia, jobban skálázható üzleti modellek jobb együttműködő-képesség tisztán digitális üzemmód ADSL2+ (ITU-T: G ) bővíti a használható frekvenciatartományt => növeli a sávszélességet a hangátvitelre, illetve az adatfeltöltésre használt frekvenciák nem változnak a letöltési csatorna maximális frekvenciája 1,1 MHz-ről 2,2 MHz-re bővül a maximális letöltési sebesség 8 Mbps-ról 16 Mbps-ra nő 1,5 km-es távolságon belül

15 15. lap xdsl technológiák november :34 2B1Q: Two-binary, one-quaternary: kódolási módszer a fizikai rétegben, amely 4 feszültségszintet használ, amelyek mindegyike két bitet jelent (Gray-kód, azaz szomszédos kódolás szerinti sorrendben) PDSL hálózat sematikus ábrája 2bits signal level mv mv mv mv xdsl technológiák az előfizetői hurkot máshogy használják ki mint az ADSL IDSL (ISDN Digital Subscriber Line) 144 kbps-os átvitelre képes nem sokkal gyorsabb a kétcsatornás ISDN-nél (128 kbps) nem használja adatátvitelre a beszédcsatornákat 2B1Q vonali kódolást használ, mint az ISDN RADSL (Rate-Adaptive Digital Subscriber Line) a vonal hosszától és minőségétől függően kalibrálja a sebességek arányát a feltöltési sebesség változtatásával MSDSL (Multi-Rate Symmetric Digital Subscriber Line) változtatható a fel- és letöltési csatornák aránya szolgáltatástól és ártól függően maximális sebesség felfelé és lefelé is 2 Mbps 8,8 km távolságig SDSL (Symmetric Digital Subscriber Line) szimmetrikus 3 km-ig használható nincs rajta hangátvitel kb kbps-os átvitelre képes kis és középvállalkozások számára ideális PDSL (Power Line Digital Subscriber Line) 1,6 és 30 MHz közötti frekvenciákat használják PLC modemre van hozzá szükség 256 kbps-től 2,7 Mbps sebességre képes a modem (kis feszültségű hálózat) a repeaterek 45 Mbps-os sebességre képesek (kis feszültségű hálózat) 135 Mbps-osátvitelre képes a rendszer a fejállomás és az internet között (középfeszültségű rendszer) nagy problémája, hogy nagyon zajos (minden berendezés ki-és bekapcsolásakor impulzus zavarok lépnek fel) UDSL (Uni-DSL) a Texas Instruments fejlesztette ki 200 Mbps átviteli sebességre képes összesen felfelé és lefelé A fentiek már mind kihaltak vagy nagyon elenyésző a jelentőségük. Power Line Connection modemek

16 16. lap xdsl szabványok november :25 ADSL kompatibilitás RÖVIDÍTÉSEK HDTV: High Definition Television VoIP: Voice over IP QAM: Quadrature Amplitude Modulation DMT: Discrete Multitone Modulation (Full-)duplex: egyszerre mehet a két irányba adat Half-duplex: egyszerre csak az egyik irányba mehet adat (pl. walky-talky) Üzleti SHDSL alkalmazások webhosting videokonferencia VPN (Virtual Private Network) Remote LAN Access (távmunka pl.) Otthoni SHDSL internet gaming peer-to-peer Residential Gateway Access szabványosított xdsl technológiák HDSL (High-speed Digital Subscriber Line (ITU-T: G ) nagysebességű digitális előfizetői vonal az első, ami a magasabb frekvenciákat is használja átvitelre T1/E1 vonalakat használ az átvitelre, amelyeknek a sebessége: 1,544 Mbps többféle kódolást kipróbáltak, de végül a CAP-nál (Carrierless Amplitude Phase Modulation) maradtak meg Európában, ami képes a 2Mbps-os sebességre repeaterekkel 20 km-es sugárban használható HDSL2 (nincs külön szabványban rögzítve) ugyanekkora sebességre képes de nagyobb távolságra jut el SHDSL = Symmetric High-speed Digital Subscriber Line (ITU-T: G ) szimmetrikus nagysebességű digitális előfizetői vonal 192 kbps-2,3 Mbps sebesség mindkét irányban még egy sodrott árpárral 4,6 Mbps maximálisan 3 km-es távolságra biztosítható beszédátvitel nincs viszonylag új DSL verzió inkább üzleti, mintsem lakossági felhasználóknak találták ki VDSL vagy VHDSL = Very-high Rate Digital Subscriber Line (ITU-T: G ) nagy sávszélességű digitális előfizetői vonal sávszélessége 12 Mhz 13 Mbps- 55 Mbps letöltési sebesség és 1-3 Mbps feltöltési sebesség szimmetrikus módban Mbps mindkét irányban utolsó méteren (ott előnyös) csavart érpár, odáig optikai átvitel ez már képes a HDTV szolgáltatásra, ahogy VoIP-re is QAM vagy DMT modulációt használ VDSL2 (ITU-T: G ) a legújabb és legfejlettebb DSL technológia 30 MHz-ig terjedő frekvenciatartományt használ 250 Mbps átviteli sebességre képes "helyben" (0 m) mindkét irányban egyszerre 100 Mbps-ra méteren belül 50 Mbps-ra1 km-en belül 1,6 km felett ugyanannyira képes mint az ADSL2+ DMT modulációt használ van benne QoS, ami szükséges a Triple Play támogatásához DSLAM kompatibilis az ADSL modemekkel, így az átállás "kényelmes" rá

17 17. lap xdsl technológiák összehasonlítása november 13. 0:09 rövid hurok esetén a legnagyobb sávszélességet mind szimmetrikus, mind aszimmetrikus módban a VDSL nyújtja az ADSL2+ nagyobb letöltési sebességet biztosít 3 km-ig, aztán azonos teljesítményt ad az ADSL2-vel és az ADSL-lel az ADSL és ADSL2 közel azonos letöltési és feltöltési sebességet ad 5 km-ig az SHDSL szimmetrikus kapcsolatot épít fel viszonylag hosszú vezetékeken is Az xdsl technológiák összehasonlítása sebesség és távolság szempontjából A DSL technológiák jellemzői

18 18. lap VDSL2 QoS november :18 Az alkalmazások különböző igényei más-más forgalomtípusok hang kis csomagok ( byte/csomag) állandó sebességgel generálva videó nagy csomagok válatozó sebességgel generálva ("börsztös" forgalom) "dual path" avagy "dual latency" támogatás forgalomtípusonként meghatározott sávszélesség a hangforgalmat nem befolyásolna a videó késleltetés késleltetés BER (Bit Error Rate) hang max. 150 ms end-to-end videó (VoD, műsorszórás) másodpercek! + csatornaváltási késleltetés (zapping) től ig kódolótól függően től (videotelefon) virtuálisan nulláig (10-13 a HDTV-hez) RÖVIDÍTÉSEK VoD: Video on Demand HDTV: High Definition Television

19 19. lap Triple play november :34 Triple Play marketing elnevezés egy IP szolgáltatásra, amely magába foglalja a következő három szolgáltatást: Internet (legalább 5 Mbps, interaktív gaming) Televízió (legalább 3 TV csatorna egyidejű vétele háztartásonként vagy HDTV) Telefónia (VoIP, IP feletti beszédátvitel) inkább egy üzleti modell, mintsem egy technológiai szabvány Quad(ruple) Play ugyanez a három szolgáltatás, de vezeték nélküli közegen keresztül is Triple play sematikus váza IAD = Integrated Access Device CPE = Customer-premises equipment

20 20. lap Források november :45 A szövegek és a képek forrásai: A Wikipedia.hu bizonyos szócikkei: DSL, ADSL A Wikipedia.org szócikkei: Access Network, ADSL, MSDSL, RADSL, HDSL, SDSL, SHDSL, PDSL, 2B1Q, ISDN, IDSL, UDSL, VDSL, VDSL2 Magyar Tudomány 2007/7 HÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK FEJLŐDÉSE (írták: Cinkler Tibor, Vida Rolland) Hálózati architektúrák és rendszerek c. tárgy régebbi előadásdiái 2005 (Jakab Tivadar) Hálózati technológiák és alkalmazások c. tárgy 2008-as előadásdiái (Vida Rolland) Hozzáférési hálózatok előadásdiái 2005 (Vida Rolland) Távközlő hálózatok és szolgáltatások előadásdiák 2008 (Németh Krisztián, Henk Tamás) Infokommunikációs rendszerek integrálása előadásdiák 2008 (Jakab Tivadar) Szomolányi Tiborné előadásdiái és TMIT tanszéki mérési utasítás Informatikai betűszótár