TARTALOMJEGYZÉK A számokkal és betűkkel jelzett címsorok megfelelnek a kerettantervekben szereplő adatoknak I Szakmai alapképzés A képzés egésze során érintett tevékenységi területek I/1 Szakképzés- és munkajog, kollektív szerződéssel kapcsolatos jogok A kerettanterv értelmében a képzés egésze alatt közvetítendő ismeretek a, A tanulószerződés fogalmának ismertetése, különös tekintettel annak megkötésére, tartamára illetve lezárására Szakképzés a duális rendszerben I/1/3 A szakképzés jogi alapjai I/1/18 A szakképzés céljai I/1/3 A szakképzési szerződés I/1/20 A gyakorlati hely I/1/3 Viták rendezése A szakiskola I/1/3 (egyeztető bizottság) I/1/21 Vendéglátóipari szakképzések I/1/4 A szakképzés megtervezése I/1/24 A vendéglátóipari szakmákra vonatkozó A szakképzés tárgyi és időbeli tagolása oktatási rendeletek I/1/5 (képzési terv) I/1/24 A vendéglátóipari szakképzések A képzés menetrendje I/1/24 kerettantervei I/1/7 Záróvizsga engedélyezése I/1/26 A szakács szakképzés keret- Az időközi és a záróvizsga tanterve I/1/13 tartalma I/1/28 Képzési profilok I/1/17 Időközi vizsga I/1/28 Záróvizsga I/1/28 b, A tanulószerződésben felmerülő kölcsönös jogok és kötelezettségek megnevezése Az oktatók és a tanulók A tanulók kötelezettségei I/1/33 kötelezettségei I/1/33 A képesítés megszerzését Az oktatók kötelezettségei I/1/33 tanúsító okirat I/1/35 c, A szakmai továbbképzési lehetőségek ismertetése A szakmai továbbképzés fogalma I/1/39 Kereskedelmi szakember I/1/41 Ismétlő képzés I/1/39 Üzleti adminisztrátor I/1/41 Élethosszig tartó tanulás I/1/39 Iparági szakember I/1/41 Szakmai továbbfejlesztő képzés I/1/40 Üzemgazdász (KIK 1 ) I/1/42 Vendéglátói szakiskolák I/1/40 Ipari üzemgazdász (KIK) I/1/42 A Kereskedelmi és Konkrét szakmai továbbfejlesztő Iparkamara vizsgái I/1/41 képzések I/1/42 Vendéglátóipari oktatók I/1/43 d, A munkaszerződés lényeges részeinek kiemelése 1 Kereskedelmi és Iparkamara 1
Jogi alapok I/1/45 Munkaviszonyból következő jogok és A munkaszerződés létrejötte I/1/45 kötelezettségek I/1/46 Munkaviszony megszüntetése I/1/46 e, A gyakorlati helyre vonatkozó kollektív szerződések lényegesebb határozatainak megnevezése Jogi alapok I/1/49 A kollektív szerződések tartalma A kollektív szerződések fogalma I/1/49 tartalma I/1/49 I/2 A gyakorlati hely felépítése és szervezete A kerettanterv értelmében a képzés egésze alatt közvetítendő ismeretek a, A szakoktatást biztosító gyakorlati hely felépítésének és feladatainak ismertetése A gyakorlati hely fogalma I/2/3 Folyamatszervezési feladatok I/2/6 A gyakorlati hellyel szembeni Munkaköri leírás és állások elvárások I/2/3 jegyzéke I/2/7 Szervezeti struktúra I/2/3 Munkaköri- és munkaleírások I/2/11 Munkahelyteremtés I/2/4 A személyzet I/2/11 Szervezeti formák, organigram I/2/5 A konyhai részleg I/2/12 Folyamatszervezés I/2/6 Étkeztetési tevékenység I/2/13 A munkafolyamatot meghatározó Konyhatervezés/Ipari konyha I/2/13 tényezők I/2/6 b, A gyakorlati hely alapvető funkcióinak, mint például áruvétel, termelés, szolgáltatás, értékesítés és adminisztráció, ismertetése Vendéglátóipari létesítmények I/2/17 Értékesítés I/2/20 Étterem I/2/17 Piackutatás I/2/20 Hotel I/2/17 Termék- és választékpolitika I/2/20 Rendszergasztronómia I/2/18 Árpolitika és fizetési feltételek I/2/20 Egy gasztronómiai vállalkozás Értékesítési módszerek I/2/21 alapvető funkciói I/2/19 Reklám, eladásösztönzés és Beszerzés I/2/19 PR-tevékenység I/2/21 Áruvétel I/2/19 Adminisztráció I/2/21 Termelés és szolgáltatás I/2/19 c, A gyakorlati hely illetve annak dolgozóinak gazdasági szervezetekkel, szakmai képviseletekkel és szakszervezetekkel való kapcsolatainak bemutatása Kereskedelmi és Iparkamarák I/2/23 Szakmai szövetségek, szakmai képviseletek I/2/23 A vendéglátóipari létesítmény Intézmények I/2/24 szakmai szervezetei I/2/23 Szervezetekkel való együttműködés, azok Munkaadói egyesületek I/2/23 igénybevétele I/2/24 Szakszervezetek I/2/23 d, A gyakorlati hely üzemi alkotmányjogi és személyzeti képviseleti jogi szerveinek, azok alapelveinek, feladatainak és munkamódszereinek bemutatása 2
Jogi alapok I/2/25 Közbevetés Az üzemi tanács megválasztása Út az önállóság felé I/2/27 és felállítása I/2/25 A vállalati teljesítmény értékelése I/2/28 Az üzemi tanács feladatai I/2/25 A vállalkozások jogi formái I/2/29 I/3 Biztonság és egészségvédelem munka közben A kerettanterv értelmében a képzés egésze alatt közvetítendő ismeretek a, Annak megállapítása, hogy mely tényezők veszélyeztethetik a munkahelyen a biztonságot és az egészséget illetve, hogy melyek azok az intézkedések, amelyekkel ezek megakadályozhatók Jogi alapok I/3/3 Tisztítószerek I/3/6 Veszélyes munkaanyagok I/3/3 Hűtőanyagok I/3/6 Veszélyforrások I/3/4 Sprayk használatának veszélyei I/3/6 Műszaki tevékenység I/3/4 Az elektromos áram veszélyei I/3/6 Szervezeti tevékenység I/3/4 Számítógép előtti munkavégzés I/3/7 Személyes munkaterület I/3/4 A szakmai egyesület I/3/7 Inkorporálás, kontamináció I/3/4 Alapelvek I/3/7 Veszélyes munkaanyagok a veszélyes anyagokról Biztosításvédelem I/3/7 szóló rendelet értelmében I/3/5 Biztosítási járulékok I/3/7 Gyúlékony és robbanékony anyagok I/3/5 A szakmai egyesülettel kapcsolatos Maró hatású, mérgező és egyéb káros információk, az egyesület jelentkezési anyagok I/3/5 lapja, brossúrái I/3/8 b, Az adott szakmára vonatkozó munkavédelmi- és baleset megelőzési előírások alkalmazása Munkavédelem és baleset Elektromos üzemi eszközök I/3/14 megelőzés I/3/9 Az elektromos üzemi eszközök Az egyes szakmákra jellemző ismérvei I/3/14 baleseti források és -szituációk I/3/9 Az elektromos üzemi eszközök kezelésére Baleset megelőzés I/3/10 vonatkozó biztonsági szabályok I/3/15 Veszélyes munkaanyagokat jelölő Biztonsági jelzések I/3/16 szimbólumok I/3/12 Veszélyes anyagok kezelésének szabályai I/3/12 c, Baleset esetén tanúsítandó magatartás leírása, a szükséges azonnali intézkedések ismertetése Balesetek esetén alkalmazandó Gázmérgezések I/3/21 elsősegélynyújtás lépései I/3/19 Marási sérülések I/3/21 Útmutatás balesetek esetén Mérgezések I/3/21 alkalmazandó elsősegélynyújtáshoz I/3/19 Égési sérülések I/3/21 Rögzítés, szállítás I/3/19 Újraélesztés I/3/22 Sebek I/3/19 Hőség és napsütés okozta balesetek I/3/22 Sokk I/3/20 Csonttörések és ficamok I/3/20 Elektromos áram okozta balesetek I/3/21 3
d, Megelőző tűzvédelmi előírások alkalmazása; tűz esetén tanúsítandó magatartás leírása, tűzoltási intézkedések ismertetése Tűzmegelőzés I/3/23 Tűzoltókészülék alkalmazása I/3/25 Tűzvédelmi csekklista I/3/24 Tanácsok arra vonatkozóan, hogyan viselkedjünk vészhelyzetben I/3/26 I/4 Környezetvédelem A kerettanterv értelmében a képzés egésze alatt közvetítendő ismeretek A szakmai hatáskörbe tartozó, üzemi eredetű környezeti ártalmak megakadályozásához való hozzájárulás Jogi alapelvek I/4/3 A környezeti ártalmak okai és következményei I/4/4 a, A gyakorlati helyen felmerülő lehetséges környezeti ártalmak illetve az intézmény környezetvédelemhez való hozzájárulásának példákkal való szemléltetése Környezeti ártalmak és Csekklista a környezetre gyakorolt környezetvédelem I/4/7 hatásról I/4/7 b, A gyakorlati helyre vonatkozó környezetvédelmi szabályozások alkalmazása Környezetvédelem a gyakorlatban I/4/9 Üzemi mindennapok: a nagy mennyiségű hulladék pénzbe kerül I/4/9 c, Gazdaságos és környezetkímélő energia- és anyagfelhasználási lehetőségek alkalmazása Energia- és anyagfelhasználás I/4/11 Árammegtakarítás I/4/11 Az energiamegtakarítás védi a Energiatakarékossági tippek I/4/12 környezetet I/4/11 Vízmegtakarítás I/4/12 Távhő I/4/11 Környezetkímélő termékek Hővisszanyerés I/4/11 alkalmazása I/4/12 d, Hulladék képződésének megelőzése; az egyes anyagok és nyersanyagok környezetkímélő módon történő eltávolításának bevezetése Hulladékképződés megelőzése A hulladékkezelés megszervezése I/4/13 és újrahasznosítható anyagok Költséganalízis I/4/13 gyűjtése I/4/13 Költségnyilvántartás I/4/14 Vállalaton belüli Munkavállalói motiváció I/4/14 hulladékgazdálkodási terv I/4/13 Hulladék képződésének megelőzése I/4/13 Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítható anyagok gyűjtése I/4/13 A képzés 1. tanévében érintett tevékenységi területek 4
I/5 Vendégekkel való érintkezés, információnyújtás és értékesítés A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, Annak felvázolása és megindoklása, milyen hatással lehet a külső megjelenés és a viselkedés a vendégekre Külső megjelenés I/5/3 Vendégekkel szemben tanúsítandó Testápolás I/5/3 magatartás I/5/4 Öltözködés I/5/3 Kulcsfontosságú kompetenciák I/5/5 Egészség I/5/4 Kompetenciaterületek I/5/6 b, A vendéglátói feladatkör megismerése A vendégeket mindig szívesen látjuk I/5/9 Udvarias megszólítás I/5/13 Hogyan viselkedjünk házigazdaként I/5/10 Ülésrend I/5/14 A személyes érintkezés Szakmai motiváció I/5/14 illemszabályai I/5/11 Időbeosztás I/5/15 Hogyan viselkedjünk telefonbeszélgetés Stresszhelyzetek kezelése I/5/16 során I/5/12 Dohányzók és nemdohányzók I/5/13 c, A vendégek információnyújtással, ellátással és szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásainak felvázolása Egy gasztronómiai vállalkozás Információnyújtás és ellátás I/5/18 szolgáltatásainak köre I/5/17 Segédeszközök az információ- A vendégek elvárásai I/5/17 nyújtáshoz I/5/18 Szolgáltatások I/5/17 Vendégek körében végzett felmérések I/5/18 Információforrások és képzési lehetőségek I/5/21 d, A feladatok, hatáskörök és felelősségi körök kapcsán a gyakorlati helyet biztosító vállalat folyamatszervezési eljárásainak figyelembevétele Folyamatszervezési feladatok I/5/23 Vezetési stílus I/5/23 Munkaidőszabályozás I/5/23 Munkaköri leírások és értékelési Munkaidőformák I/5/23 kategóriák I/5/24 Átfogó képzés I/5/23 Munkaköri leírások I/5/24 Az értékelési kategóriák I/5/25 e, Vendégek fogadása és ellátása Vendégek ellátása I/5/27 Különleges helyzetek I/5/30 Különleges vendégek ellátása I/5/28 f, Szakmaspecifikus idegen nyelvű szakkifejezések használata 1. Gasztronómiai szótár 3. Idegen nyelvű szakszavak (német-francia-angol) I/5/33 magyarázata I/5/68 2. Szakkifejezések jegyzéke (német-francia) I/5/56 5
g, A vendégek informálása a szolgáltatás- és termékkínálatról Jogi rendelkezések I/5/73 Az információ, mint az értékesítést segítő tényező I/5/73 h, Vélemények, megbízások átvétele és továbbítása Megbízások I/5/83 Vélemények I/5/83 i, Szakmaspecifikus jogi előírások alkalmazása A vendéglős és vendég között fennálló jogviszony I/5/85 Elszállásolási szerződés I/5/86 Vendéglátási szerződés I/5/85 Egyéb szakmaspecifikus jogi előírások I/5/88 I/6 Eszközök, gépek és használati cikkek alkalmazása, munkatervezés A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, Munkatevékenységek megtervezése A munkatervezés alapjai I/6/3 Projektmunka I/6/4 Munkatevékenység megtervezése I/6/7 b, A munkahely előkészítése a higiéniai és ergonómiai követelmények figyelembevételével A vendéglátóiparban végzett A munkahely kialakítása I/6/10 munka higiéniai és ergonómiai Munkahelyi környezet I/6/11 követelményei I/6/11 Munkavégzés az ergonómia szellemében I/6/11 c, A munkaelőkészületek adott szakterületnek megfelelő módon történő kivitelezése Munkaelőkészületek a konyhában I/6/15 Az asztalok előkészítése I/6/19 Munkaelőkészületek a szolgáltatások Az étkezőasztal díszítése I/6/21 terén I/6/16 Étkezőasztalok felállítása, azok Előkészületek az étteremben I/6/16 különböző formákban történő Előkészületek a bárban I/6/17 elrendezése I/6/25 Előkészületek a pultnál I/6/18 Az asztalok megterítése I/6/26 Különleges terítékek I/6/31 d, Az eszközök, gépek és használati eszközök gazdaságos alkalmazása A konyhában I/6/35 Textíliák I/6/68 a szolgáltatások terén I/6/47 Evőeszközök I/6/71 a gazdasági szolgáltatások terén I/6/56 Porcelánok I/6/74 az adminisztrációs tevékenységek Poharak I/6/77 6
során I/6/59 Egyéb asztali eszközök I/6/80 használt eszközök, gépek és elektromos Bárkellékek I/6/83 berendezések Főzőedények I/6/84 A használati eszközök minősége és funkciói I/6/68 e, Az eszközök, gépek és használati cikkek tisztítása és karbantartása Helyiségek és munkaeszközök Mosoda I/6/93 takarítása, tisztítása I/6/89 I/7 Higiénia A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, A személyes- és ipari higiénia előírásainak, alapelveinek betartása Jogi alapok I/7/3 Személyes higiénia I/7/8 Az élelmiszer-higiénia alapjai I/7/4 Helyiségek és berendezési tárgyak I/7/8 A higiénia fogalma I/7/5 Élelmiszerek higiénikus kezelése A mikroorganizmusok típusai I/7/6 az üzemben I/7/10 Penészgombák I/7/6 Szállítás I/7/10 Élesztőgombák I/7/6 Raktározás I/7/10 Baktériumok I/7/6 Feldolgozás I/7/11 Vírusok I/7/7 A HACCP rendszer I/7/13 Higiéniai intézkedések a Kis higiéniai lexikon I/7/14 gyakorlatban I/7/8 b, A fertőtlenítő- és tisztítószerek gazdaságos használata Tisztítás, fertőtlenítés, sterilizálás I/7/17 Tisztító- és fertőtlenítőszerek Tisztítószerek I/7/17 használata I/7/19 Fertőtlenítőszerek I/7/18 Kártevők elleni védekezés I/7/20 Környezetvédelem I/7/18 Hogyan dolgozzunk gazdaságosan I/7/20 Kártevőfajták I/7/20 I/8 Konyhai tevékenység A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, A termékek minőségének ellenőrzése, felhasználási lehetőségeik szerinti rendszerezése Vágott hús I/8/3 Gombakészítmények I/8/54 Disznóhús I/8/6 Burgonyafélék I/8/55 Marhahús I/8/9 Burgonyakészítmények I/8/57 Borjúhús I/8/14 Csírák I/8/58 Bárányhús I/8/17 Gyümölcsök I/8/60 Belsőségek I/8/19 Csonthéjas gyümölcsök I/8/61 Vadhús I/8/20 Almafélék I/8/61 Szárnyashús I/8/23 Bogyós gyümölcsök I/8/61 Húskészítmények I/8/25 Déligyümölcsök I/8/64 Halak I/8/27 Héjas gyümölcsűek I/8/68 7
Tengeri halak I/8/28 Gyümölcskészítmények I/8/69 Édesvízi halak I/8/32 Étkezési zsírok I/8/70 Kagylók, rákok és puhatestűek I/8/34 Növényi zsírok I/8/70 Halkészítmények I/8/38 Állati zsírok I/8/73 Zöldségfélék I/8/41 Sajtok I/8/75 Salátazöldségek/levelükért Sajtkészítmények I/8/80 termesztett zöldségfélék I/8/43 Kenyér I/8/81 Termésükért termesztett Tej és tejkészítmények I/8/83 zöldségfélék I/8/45 Tojások I/8/85 Gumós- és gyökérzöldségek I/8/46 Fagylalt I/8/86 Káposztafélék I/8/47 Tápszerek I/8/88 Hagymafélék I/8/49 Fűszernövények, fűszerek I/8/92 Szárukért termesztett Étsó (konyhasó) I/8/102 zöldségfélék I/8/49 Ételízesítők I/8/103 Külföldön honos zöldségfélék I/8/51 Cukor, cukorpótlók, édesítőszerek, Zöldségkészítmények I/8/52 méz I/8/105 Hüvelyesek I/8/53 Gombák I/8/54 b, Egyszerűbb ételek elkészítése bizonyos munkatechnikák, ételkészítési technikák alkalmazásával Előkészületek I/8/109 Konzerválási eljárások I/8/121 A főbb hozzávalók előkészítése I/8/112 Fűszernövények, fűszerek Az alaplevek előkészítése I/8/113 használata I/8/123 Ételkészítési eljárások I/8/115 Konyhai nyersanyagok és anyagok gazdaságos felhasználása I/8/124 d, Egyszerűbb ételek elkészítése előregyártott termékekből az egyes előállítási szakaszok, a receptúra és a gazdaságosság szempontjának figyelembevételével Hogyan dolgozzunk recept Gyümölcsök elkészítésének egyszerűbb alapján I/8/125 módjai I/8/149 A táplálkozástudomány Egyszerűbb ételek joghurtból, túróból és alapjai I/8/127 sajtból I/8/151 Az élelmiszer fogalma I/8/135 Egyszerűbb ételek gabonapehelyből, rizsből, A napi tápanyagszükséglet és tésztából, tésztafélékből I/8/152 az étkezések I/8/140 Egyszerűbb ételek tojásból I/8/153 Egyszerű ételek elkészítése I/8/143 Canapék elkészítése I/8/155 Egyszerű ételek húsból és zöldségfélékből I/8/143 Burgonya elkészítésének egyszerűbb módjai I/8/148 d, Egyszerűbb ételek elkészítése előregyártott termékekből az egyes előállítási szakaszok, a receptúra és a gazdaságosság szempontjának figyelembevételével Hogyan végezhető el a konyhai Konzervek feldolgozása I/8/168 munka gazdaságosan I/8/157 Mélyhűtött áruk feldolgozása I/8/164 8
e, Egyszerűbb ételek előírásoknak megfelelő tálalása Tálalás tányéron illetve tálcán I/8/169 f, Közreműködés a termék felkínálásában A pult előkészítése I/8/175 I/9 Szolgáltatások A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, A termékek eladhatóságának ellenőrzése Az italkínálat I/9/3 Boretikett I/9/20 Alkoholmentes italok I/9/4 Borfajták I/9/21 Víz I/9/4 Minőségi osztályok I/9/21 Természetes ásványvíz I/9/4 A minőségi borok I/9/22 Forrásvíz I/9/4 Áttekintő táblázat a német borokról I/9/23 Palackozott ásványvíz I/9/4 Hogyan bánjunk a borokkal I/9/29 Gyümölcs- és zöldséglevek I/9/4 Bortermelés I/9/29 Üdítőitalok I/9/5 Külföldi borok I/9/33 Gyümölcsalapú italok I/9/5 Franciaország I/9/33 Limonádék I/9/5 Olaszország I/9/38 Szénsavas üdítőitalok I/9/5 Spanyolország I/9/38 Forrázással készülő italok I/9/5 Egyéb országokból származó borok I/9/39 Kávék I/9/5 Likőrborok (desszertborok, Teák I/9/6 édes borok) I/9/39 Kakaó I/9/7 Habzóborok I/9/40 Tej I/9/8 Jogi előírások I/9/41 Savanyított tejkészítmények I/9/8 Habzóborok szervírozása I/9/41 Alkoholtartalmú italok I/9/9 Borhoz hasonló illetve bortartalmú italok Sörök I/9/9 I/9/42 A maláta előállítása I/9/9 Röviditalok és likőrök I/9/42 Az erjedés I/9/9 Desztillálás I/9/42 Sörfajták I/9/12 Borpárlatok I/9/42 Borok I/9/15 Egyéb alapanyagokból készülő alkohol- Német borok I/9/15 párlatok I/9/43 Szőlőtermesztő vidékek I/9/16 Likőrök I/9/43 Fehérbort adó szőlőfajták I/9/18 Áttekintő táblázat a röviditalokról I/9/44 Vörösbort adó szőlőfajták I/9/19 Áttekintő táblázat az egyes italok alkoholtartalmáról I/9/45 Dohányáruk I/9/47 Szivarok I/9/47 A nemdohányzók védelme I/9/48 b, Forrázással készülő illetve forró italok elkészítése, valamint italok kimérése Forrázással készülő italok I/9/49 A pult karbantartása I/9/51 Sörkimérés I/9/50 A sör minőségromlását kiváltó okok I/9/51 Sörcsapolás I/9/50 Italkimérés során elkövetett hibák I/9/52 9
Söröshordó megcsapolása I/9/50 Italkimérési módok I/9/52 c, Ételek és italok szervírozása valamint a fogyasztást követően az asztal bontása A kiszolgálás során alkalmazott Borosüveg kinyitása I/9/59 kifejezések I/9/53 Dekantálás I/9/60 Ételek szervírozása I/9/53 Pezsgős- és Champagne pezsgősüveg Szervírozás tálcáról I/9/54 kinyitása I/9/61 Asztalbontás I/9/55 Italok kitöltése I/9/61 Italok szervírozása I/9/59 Az egyes borok szervírozási hőmérséklete Hogyan vigyük oda, fedjük le illetve I/9/61 vigyük el az asztalról a poharakat I/9/59 Bor felszolgálása I/9/63 Hogyan vigyük oda az asztalhoz a palackot, hogyan nyissuk ki, illetve hogyan töltsünk belőle I/9/59 d, Közreműködés a szolgáltatások és a menükínálat bemutatásában A szolgáltatások és a menükínálat Különleges alkalmakkor lezajló párbeszédek bemutatása I/9/65 I/9/65 Rendszeresen előforduló beszélgetések Közreműködés a szolgáltatások és a I/9/65 menükínálat bemutatásában I/9/66 e, Vállalati kasszarendszer kezelése Rendelések lebonyolítása a Blokk kiállítása és elszámolás kasszarendszerek vendéglátóiparban I/9/67 használatával I/9/69 Kézzel kiállított blokk és elszámolás I/9/67 Vendéglátói szolgáltatásokért kiállított számla Blokk kiállítása és elszámolás formai és tartalmi követelményei I/9/70 könyveléssel összekötött pénztárgéppel I/9/69 I/10 Irodai szervezet és kommunikáció A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, Munkahely specifikus írásbeli feladatok elvégzése Levelezés I/10/3 Példák az írásmóddal kapcsolatos Formanyomtatványok és szabályokra I/10/6 mintaszövegek I/10/3 Példák szövegtagolásra I/10/6 Belső közlemények és iratok I/10/3 Helyesírás és az írásjelek helyes Levélváltás I/10/3 használata I/10/6 Üzleti levelek tartalma és formája I/10/3 Írástechnika I/10/6 A levél külalakja I/10/4 Szövegek feldolgozása adatfeldolgozóeszközökön I/10/6 b, Iratok iktatása és rendszerezése 10
Iktatás I/10/9 Iktatási számrendszer I/10/11 Iratok megőrzésének módjai I/10/9 Üzleti dokumentumok csoportosítása Iktatási segédeszközök I/10/10 jelentőségük szerint I/10/11 Az iktatás során használt rendszerezési elvek I/10/11 c, Nyilvántartó kartotékok és adattárak vezetése, azok felhasználása a munkahelyi feladatok teljesítése során; az adatok biztosítása Elektronikus adatfeldolgozás I/10/13 Kiviteli eszközök I/10/18 Az adatfeldolgozás szabályai I/10/13 Szoftverek I/10/19 Hardverek I/10/14 Szakkifejezések magyarázata I/10/20 Adattárolás I/10/15 Alkalmazási példák I/10/22 Perifériás eszközök I/10/16 Alkalmazási programok I/10/23 Beviteli eszközök I/10/16 Adatok biztosítása I/10/26 Feldolgozás I/10/17 d, Az adatvédelem törvényi és vállalati előírásainak alkalmazása Az adatvédelem törvényi és vállalati előírásai I/10/27 I/11 Árugazdaság A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, Áruk átvétele, azok ellenőrzése súlyra, mennyiségre és látható sérülésekre illetve az adott vállalatnál kialakult gyakorlatnak megfelelő, egyéb intézkedések foganatosítása Árubeérkezés felügyelete I/11/3 Szállítólevél I/11/5 Reklamáció, garancia és jótállás I/11/3 Raktárkassza I/11/5 Árubeérkezés ellenőrzése I/11/4 Könyvvizsgálás I/11/5 Áru hiányosságának bejelentése I/11/4 b, Az áruk kívánalmaknak megfelelő tárolása Raktározás I/11/7 Elkészített áruk és készáruk I/11/11 Miért van szükség a raktározásra I/11/7 Tápszerek, zsírok, fűszerek I/11/11 Készletszintek I/11/7 Használati cikkek I/11/12 Maximális, rendelési- és tartalék- Mélyhűtött áruk I/11/12 készlet I/11/7 Raktározási hőmérséklet és páratartalom, Raktározási mutatószámok I/11/7 raktározási idő I/11/13 Árutípusok a raktárban I/11/8 Borok tárolása I/11/15 Raktártípusok I/11/8 A borospince I/11/15 A raktárhelyiségre vonatkozó általános A pincekönyv I/11/15 előírások I/11/8 Az élelmiszerek raktározása során Az egyes áruk raktározásával és leggyakrabban előforduló hiányosságok megőrzésével kapcsolatos tanácsok I/11/9 I/11/16 Húsok I/11/9 Félkész termékek I/11/10 11
c, Raktárkészletek felügyelete A raktári mozgások regisztrálása I/11/17 Leltár, raktárkészlet ellenőrzés I/11/18 Árubeérkezési és árukivételi Elektronikus raktárkönyv-vezetés I/11/18 bizonylat I/11/17 Raktári jegyzék I/11/17 12
TARTALOMJEGYZÉK II A számokkal és betűkkel jelzett címsorok megfelelnek a kerettantervekben szereplő adatoknak A képzés 2. tanévében érintett tevékenységi területek II/12 Vendégekkel való érintkezés, információnyújtás és értékesítés A kerettanterv értelmében a képzés második tanévében közvetítendő ismeretek a, Vendég- illetve üzletorientált kommunikáció Kommunikáció II/12/3 Vendégorientált kommunikáció szakácsok Jellemző párbeszédek a gyakorlatból II/12/3 esetén II/12/7 Félreértések és azok kiváltó okai II/12/4 Példák párbeszédek vezetésére II/12/7 Vendég- illetve üzletorientált Menükészítés (szakács) II/12/7 kommunikáció II/12/5 Bankettszervezés II/12/8 Vendégorientált párbeszédek a Információnyújtás gazdasági szolgáltatások záróvizsgán II/12/6 terén II/12/9 Vendégorientált párbeszédek Szolgáltatásokkal kapcsolatos értékelése II/12/7 megbeszélések II/12/10 Segédkezés, információnyújtás az ételek kiválasztásánál II/12/11 b, Verbális és nonverbális kifejezési módok alkalmazása Beszéd és megfogalmazás II/12/13 Testbeszéd II/12/14 Néhány stilisztikai alapszabály II/12/13 Szemkontaktus II/12/16 Hangerő és kiejtés II/12/14 c, Reklamációk fogadása, feldolgozása és megoldási javaslatok felvetése A reklamáció mint lehetőség II/12/17 Konkrét példák reklamációk A reklamációk kezelése II/12/17 kezelésére II/12/20 Reklamáció esetén alkalmazandó Reklamációk megelőzése II/12/22 kommunikáció II/12/18 Vendégek véleményének felmérése II/12/22 d, Foglalási igények fogadása, foglalások végrehajtása Szobarendelés/-foglalás II/12/26 e, A vendégek kéréseik, kívánságaik szerinti informálása Segédkezés, információnyújtás az ételek Segédkezés, információnyújtás az ital kiválasztásánál II/12/31 kiválasztásánál II/12/33 Menü összeállítása II/12/31 Borok II/12/33 A főfogás II/12/31 Sörök és egyéb italok II/12/34 A többi fogás II/12/31 Konkrét példák vendégeknek történő Fő összetevők és köretek II/12/32 információnyújtásra II/12/35 13
A vendégnek mindig igaza van! II/12/35 II/13 Eszközök, gépek és használati cikkek alkalmazása, munkatervezés A kerettanterv értelmében a képzés második tanévében közvetítendő ismeretek a, Eszközök és gépek karbantartása, gondoskodás a használati cikkek helyreállításáról Eszközök és gépek II/13/3 Használati cikkek II/13/4 Karbantartási terv II/13/3 Jogi előírások II/13/4 Karbantartási szerződések II/13/4 Példák karbantartási és gondozási útmutatásokra II/13/5 b, A munkatevékenység végeredményének ellenőrzése és értékelése Ellenőrzés és értékelés II/13/9 Javítás és optimalizálás II/13/9 Vizsgálati- és értékelési kritériumok II/13/9 Példa: paradicsommártás II/13/10 Az értékelés mércéje II/13/9 Értékelés a záróvizsgán II/13/12 II/14 Árugazdaság A kerettanterv értelmében a képzés második tanévében közvetítendő ismeretek a, Munkahely specifikus áruszükséglet megállapítása Áru-/anyaggazdaság II/14/3 A vásárlás megtervezése II/14/7 Szükségletek meghatározása II/14/3 Beszerzési csatornák II/14/8 Beszerzés, áruk megvétele II/14/7 A vásárlás megtervezésekor használt technikák, Feladatok a vásárlás során II/14/7 segédeszközök II/14/9 Piaci áttekintés II/14/7 Standardizálás II/14/9 ABC-analízis II/14/9 b, Rendelések leadása Beszerzési források feltérképezése II/14/11 A megrendelések visszaigazolása II/14/17 Ajánlatkérés II/14/11 Az adásvételi szerződés II/14/17 Ajánlatok összehasonlítása II/14/12 Áruvásárlás gyorsított eljárásban II/14/18 Rendelést megelőző tárgyalások II/14/14 A termékek minőségének ellenőrzése Szállítási keretszerződések, II/14/22 lehívási megbízások II/14/15 A termékek minőségét jelző címkék II/14/23 A rendelés II/14/15 c, Leltározás, leltározás megadott szempontok alapján A leltár fogalma II/14/25 Raktári mozgások II/14/28 A raktárkészlet számbavétele II/14/25 Leltárkészítés II/14/29 Leltár készítése a használati Készleteltérés/Törés vagy tárgyakról II/14/26 megromlás II/14/32 A leltár eredményének továbbítása II/14/26 Leltárjegyzék II/14/32 Leltárjegyzék II/14/27 14
d, Fizetési műveletek végrehajtása Készpénzes fizetés II/14/33 Kártyarendszerek, elektronikus Készpénzkímélő- és készpénz- fizetési rendszerek II/14/37 mentes fizetési forgalom II/14/33 Szállodai utalvány II/14/38 Specifikus átutalások II/14/35 Váltók II/14/38 Fizetés csekkel II/14/35 Számlatípusok II/14/40 e, Az alapanyagok és használati cikkek költségtudatos felhasználása Költségtudatosság a vendég- Példák költségtudatos eljárási látásban II/14/41 módokra II/14/42 Alapanyagok II/14/41 Egyéb költségfaktorok II/14/42 Használati cikkek II/14/41 f, Egyes kiegyenlítendő szolgáltatások kiadásainak és bevételeinek kiszámítása, annak gyakorlása példák segítségével Kiadások és bevételek II/14/43 Összköltség számítás II/14/45 A költségek felosztása II/14/43 Részköltség számítás További költségszámítási (fedezeti összeg kiszámítása) II/14/45 fogalmak II/14/44 Költségek és bevételek alakulása II/14/46 Költségek grafikus ábrázolása II/14/44 Költségszámítási módszerek (kalkulációk) II/14/45 g, Eladási árak megállapítása a vállalati kalkulációs séma alapján Árkalkuláció ételek esetében II/14/47 Fedezeti összeg II/14/55 Alapanyagköltségek felmérése II/14/47 Példák mennyiség- és árkalkulációkra Bruttó haszonkulcs II/14/55 megállapítása és kalkulációs Vágási veszteségek kiszámítása II/14/55 tényezők II/14/48 A hús elkészítése során felmerülő Fedezeti összeg kiszámítása II/14/51 veszteségek II/14/55 Fedezeti elemzés II/14/52 Beszerzési mennyiség kiszámítása II/14/56 Szobaárak kiszámítása II/14/54 Kiszolgálási díj kiszámítása II/14/56 Szállodák kapacitása és forgalma II/14/54 Árrés és kalkulációs tényezők Átlagos all inclusive árak II/14/54 kiszámítása II/14/57 Elszállásolási összköltségek kiszámítása II/14/54 Számtani alapműveletek (közbevetés) Összeadás II/14/58 Hármasszabály alkalmazása II/14/64 Kivonás II/14/59 Százalékszámítás II/14/65 Szorzás II/14/60 Kamatszámítás II/14/66 Osztás II/14/61 Osztalékszámítás II/14/66 Fel- és lekerekítés szabályai Pénznemek átszámítása II/14/67 a kereskedelemben II/14/62 Kerület- és területszámítás II/14/68 15
Összetett feladatok a négy Felszín- és térfogatszámítás II/14/68 alapművelettel II/14/62 A legfontosabb mértékegységek II/14/69 Számolás törtekkel II/14/62 16
II/15 Reklám és eladásösztönzés A kerettanterv értelmében a képzés második tanévében közvetítendő ismeretek a, Reklámeszköz és reklámhordozó megkülönböztetése és alkalmazása az adott gyakorlati helyet hirdető reklámtevékenység során Marketing és reklám II/15/3 Vállalati arculat II/15/5 Marketing a vendéglátásban II/15/3 PR-tevékenység II/15/5 Marketing eszközök II/15/3 Példa»prospektus«II/15/5 Ellátási helyzet a vendéglátásban II/15/3 Egyéb reklámeszközök II/15/6 Reklám a vendéglátásban II/15/3 Példák reklámeszközökre (ábrák) II/15/8 Belső reklám II/15/4 A reklámtevékenység költségei II/15/14 Külső reklám II/15/4 A reklámtevékenység sikerének Reklámeszköz és reklámhordozó II/15/4 felmérése II/15/14 Marketingmix II/15/5 Versenyjog II/15/14 b, Eladást ösztönző intézkedések előkészítése Példa»nyílt nap«ii/15/15 Hirdetés szakfolyóiratban II/15/15 Koncepció II/15/15 Az esemény menetrendje II/15/15 Meghívók II/15/15 c, Közreműködés a reklámakciókban Példa»ásványvíz«II/15/17 Koncepció és megvalósítás II/15/18 A csapat összeállítása II/15/17 Az elért eredmények Információszerzés II/15/17 figyelemmel kísérése II/15/22 Ütemterv elkészítése II/15/17 Fogadtatás a vendégek részéről II/15/22 d, Alkalomhoz illő dekoráció készítése Helyiségek dekorálása II/15/23 A pult díszítése, letakarása Példák dekorációs munkákra II/15/27 vászonnal II/15/27 Virágrendezés II/15/28 e, Jó reklámhatású ajánlatok kidolgozása Személyre szabott ajánlatok II/15/31 A vendéglátóipar teljes kínálata II/15/48 Menü II/15/37 Vendéglátói szolgáltatások II/15/48 Megbízhatóság II/15/37 Élelmezési szolgáltatások II/15/48 Szöveg és kifejezési mód II/15/37 Elszállásolás kiegészítő szolgáltatásokkal Helyesírás, szórend és az II/15/48 írásjelek helyes használata II/15/38 Példák a szolgáltatási kínálat kibővítésre Szövegelrendezés II/15/41 illetve arra, hogy ehhez milyen szempontokat Formázás II/15/41 kell számításba venni II/15/50 Rendezvények II/15/51 Ajánlatok megtervezése II/15/53 II/16 Gazdasági szolgáltatások 17
A kerettanterv értelmében a képzés második tanévében közvetítendő ismeretek a, Vendégszobák ajánlathoz illetve alkalomhoz illő előkészítése A gazdasági szolgálatatások kapcsán A helyiségek alkalomhoz illő elvégzendő feladatok II/16/3 előkészítése II/16/4 A helyiségek előkészítése az Példa»napi beosztás táblázatos áttekintése adott ajánlatnak megfelelően II/16/3 szerdától«ii/16/5 b, Vendégszobák takarítása és karbantartása Takarítási munkálatok és Általános útmutatások II/16/11 tisztítószerek II/16/9 Vendégszobák takarítása és karban- A szobák takarítása esetén tartása II/16/13 alkalmazandó munkafolyamatok II/16/11 Kád takarítása és karbantartása II/16/15 Vendégek által elhagyott szobák II/16/11 Vendégek által lakott szobák II/16/11 A tankönyv II. és III. részben szereplő fotók nagy része a Hamburgi Gasztronómiai és Táplálkozástudományi Ipariskola projektjének keretein belül készültek. A projektvezető Ctefan Wohlfeil volt, aki a képeket is készítette. Mivel nem stúdióban készült fotókról, hanem csupán pillanatfelvételekről van szó, melyek a gyakorlatban végzett munkafolyamatok közben születtek, egyes képek esetében elkerülhetetlen eltéréseket tapasztalhatunk a fényviszonyokban és a színvisszaadás terén. A könyvben szerepelnek még Peter Braune (Nidderau) és Henning Berfefeld (Hamburg) felvételei is. 18
TARTALOMJEGYZÉK III A számokkal és betűkkel jelzett címsorok megfelelnek a kerettantervekben szereplő adatoknak A képzés 3. tanévében érintett tevékenységi területek III/17 Vendégekkel való érintkezés, információnyújtás és értékesítés A kerettanterv értelmében a képzés harmadik tanévében közvetítendő ismeretek a, Ajánlatkérések feldolgozása, ajánlatok kidolgozása Érdeklődés a vendéglátóipari A vendégek érdeklődési körének szolgáltatások iránt III/17/3 felmérése III/17/5 Ajánlatkérések különböző típusai III/17/3 Ajánlott árak III/17/5 A vendéglátóipari szolgáltatások Az ajánlatok jogi jelentősége III/17/19 kínálata III/17/3 Általános szerződési feltételek Általános jellegű ajánlatkérések (ÁSzF) III/17/19 és ajánlatok III/17/3 Személyre szabott ajánlatkérések és ajánlatok III/17/3 Ajánlatokat tartalmazó levelek nyelvezete és tagolása III/17/4 b, Megrendelések visszaigazolása, feldolgozása A megrendelések visszaigazolása III/17/25 Kommunikációs eszközök III/17/25 Megrendelés visszaigazolások Megbízások feldolgozása és megfogalmazása III/17/25 továbbítása III/17/26 c, Vendégeknek való információnyújtás illetve értékesítés Kommunikációs alapelvek III/17/29 Tervezési eszközök mint a beszélgetés Párbeszédek előkészítése III/17/30 alapjai III/17/25 Hogyan viselkedjünk Telefonbeszélgetések III/17/37 beszélgetés közben III/17/30 A vendégorientált párbeszéd értékelési Kérdezési technikák és kritériumai a vizsgán III/17/39 kérdésformák III/17/31 Példa információnyújtó illetve értékesítési párbeszédre III/17/31 III/18 Recepció A kerettanterv értelmében a képzés harmadik tanévében közvetítendő ismeretek A recepció feladatai és funkciói (áttekintés) Feladatok a recepción III/18/3 Biztonság III/18/8 Napirend a recepción III/18/5 Foglalási statisztikák III/18/12 A recepción Vállalati mutatók és nullszaldó az elszállásolás, dolgozó alkalmazottak III/18/5 mint szolgáltatás terén III/18/12 19
A recepción elvégzendő speciális feladatok Érkezési sorrend betartása III/18/8 III/18/8 a, Foglalási tervek készítése illetve a szobakihasználtság felmérése Elektronikus szobafoglaló A szobafoglalás módosítása III/18/19 rendszerek III/18/16 Mit tegyünk, ha a vendég nem jelenik meg Az elektronikus rendszerek előnyei III/18/16 a foglalt időpontban, illetve mi a teendő túl- Az elektronikus adatfeldolgozás foglalás esetén III/18/19 megbízhatósága III/18/16 Szobalemondás III/18/19 Foglalási típusok III/18/17 Szobacsere III/18/19 Szobafoglaló rendszerek és az A foglalással kapcsolatos dokumentumok internet III/18/17 iktatása III/18/20 Számítógép alapú kiértékelések, listák, tervek III/18/18 b, Információs- és kommunikációs technikák feladatorientált használata A kommunikáció fogalma III/18/25 Szobakategóriák rövidítései III/18/31 Modern kommunikációs A hotelek által használt kód-abc III/18/31 eszközök III/18/25 Nemzetközi rövidítések III/18/31 Az adatfeldolgozás, mint információs- A személyes beszélgetés, mint közvetlen, és kommunikációs eszköz III/18/26 és a levelezés, mint közvetett Elektronikus front-office rendszerrel kommunikáció III/18/33 szembeni elvárások III/18/26 Nyomtatott tájékoztatók és formanyom- Hotelek által használt kódok III/18/31 tatványok III/18/33 c, Levelezés A modern levelezés III/18/37 Levélminták (példák) III/18/45 Írásmóddal kapcsolatos szabályok Ajánlatok III/18/45 alkalmazása a DIN 5009 2 alapján Reklamációk III/18/46 (folytatás) III/18/37 Gratuláló levél III/18/46 A megújult helyesírás III/18/40 Részvétnyilvánító levél III/18/47 Levelezési technikák III/18/40 Meghívás lemondása III/18/47 A jó levélstílus III/18/40 Szakítás a régi, maradi kereskedői szokásokkal III/18/41 Stílusgyakorlatok III/18/42 d, Vendéktől jövő megbízások végrehajtása Információnyújtás III/18/49 Vendégektől jövő megbízások közvetítése, Megbízások végrehajtása illetve továbbítása III/18/55 továbbítása III/18/49 Megelőzés és kárelkerülés III/18/55 További, a vendégek részéről gyakran felmerülő kérések III/18/55 2 A Német Norma Intézet által meghatározott német ipari norma szabvány, mely a diktálás szabályait fekteti le. 20
e, Kiegyenlített szolgáltatások könyvelése Vendégkönyv vezetése III/18/61 Könyvelési hibák III/18/61 Levonások és csökkentések III/18/61 f, A vendégek számláinak kiállítása és elszámolása Számlakiállítás és számlatípusok III/18/63 Fizetési módok III/18/64 Számlatípusok III/18/63 g, A hotel kasszájának kezelése illetve elszámolása A hotel kasszájának kezelése III/18/71 Elektronikus úton történő pénztárkönyv- Milyen követelményeknek kell meg- vezetés III/18/72 felelnie egy számlának III/18/71 Készpénzmentes fizetési eszközök III/18/73 Kézi pénztárkönyv-vezetés III/18/72 Napi zárás és ellenőrzés III/18/73 h, Utazási irodákkal és szervezőkkel való elszámolás Utazási irodák és utazásszervezők III/18/77 A bonitás (fizetőképesség) Egyéb tevékenységekkel ellenőrzése III/18/79 foglalkozó szervezők III/18/77 Fizetési meghagyásos eljárások III/18/81 Utazásszervezőkkel kötött szerződések III/18/79 i, Egyszerű információnyújtás idegen nyelven A recepción III/18/86 A recepción/az étteremben III/18/118 A telefonközpontban III/18/103 Bankett III/18/121 Minden olyan terület, ahol szükség van A recepción III/18/126 a vendégekkel való kapcsolattartásra Minden egyéb érintett terület III/18/128 III/18/106 Az étteremben III/18/108 A pultnál III/18/112 k, Pénznemek átszámítása Pénzváltás a hotelekben III/18/129 Pénznemek átszámítása III/18/130 Az árfolyamok III/18/129 Euró átszámítása külföldi Valuta és deviza III/18/129 pénznemre III/18/130 Fontosabb külföldi pénznemek III/18/129 Külföldi pénznem átszámítása Az euró, mint az Európai Monetáris euróra III/18/130 Unió államainak közös pénzneme III/18/129 Adott külföldi pénznem átszámítása másik külföldi pénznemre III/18/131 Devizaszámla III/18/131 III/19 Marketing A kerettanterv értelmében a képzés harmadik tanévében közvetítendő ismeretek a, Marketingintézkedések kidolgozása és kivitelezése 21
A marketing, mint alapvető Árkialakítás III/19/10 vállalati beállítottság III/19/3 Reklám III/19/10 Marketing koncepció k III/19/3 Eladásösztönzés III/19/10 Saját vállalatunk értékelése III/19/3 Eladásösztönzési intézkedések III/19/13 A vendégek szükségleteinek Értékesítési tanfolyamok III/19/15 struktúrája III/19/5 PR-tevékenység III/19/16 Piackutatás III/19/5 A marketing további eszközei III/19/16 Marketingcélok III/19/9 A marketingmix III/19/16 Marketingeszközök III/19/9 Hotelek osztályozása Németországban Termék-kialakítás III/19/9 III/19/35 Az áruválaszték kialakítása III/19/9 Egy példa III/19/41 Kínálatpolitika III/19/9»Egy marketing koncepció kidolgozása«a kiindulási helyzet III/19/41 III/19/41 Vállalati célok III/19/41 Az új koncepció megvalósítását megcélzó Piackutatás és felmérés III/19/41 intézkedések III/19/43 Konkurencia helyzet III/19/42 Marketing eszközök III/19/43 Az új marketing koncepció III/19/42 Az új koncepció bevezetése és tesztelése III/19/45 b, A marketingtevékenység eredményeinek figyelemmel követése Hogyan mérhető a marketingtevékenység Vendégek körében végzett felmérések III/19/47 sikeressége? III/19/47 Költség-haszon elemzés a marketingben A sikeresség egzakt módon történő III/19/48 értékelésének nehézségei III/19/47 c, PR-tevékenységek A PR- és reklámtevékenységek Sajtókonferenciák III/19/51 körbehatárolása III/19/49 Sajtóközlemények III/19/52 Milyen hasznunk származik a Adományozás, szponzorálás, PR-tevékenységből III/19/49 jótékonysági rendezvények III/19/53 Célcsoportok III/19/49 Közös PR-akciók III/19/54 PR-intézkedések III/19/49 Üzemlátogatások III/19/50 III/20 Gazdasági szolgáltatások A kerettanterv értelmében a képzés harmadik tanévében közvetítendő ismeretek a, Szakterület specifikus személyzet időbeosztásának összeállítása A munkaerő-felhasználás Egyéb személyzeti- és munkatervek III/20/4 megtervezése III/20/3 Kölcsönzött munkaerő III/20/5 Szolgálati idő típusai III/20/4 Outsourcing (kiszervezés) III/20/5 A munkaidő rugalmassága III/20/4 b, Szervezeti eszközök felhasználásával történő ellenőrzési munkálatok 22
A gazdasági szolgáltatások terén Mosodai és vegytisztítási folyamatok szükséges ellenőrzések III/20/7 figyelemmel kísérése III/20/13 Napi szinten elvégzendő A gazdasági szolgáltatások terén ellenőrzési munkálatok III/20/7 szükséges ellenőrzések III/20/16 Függelék 1. A hotelalkalmazotti szakképzés során teljesítendő vizsgák A/3 1.1 Vizsga-előkészületek: A/3 Feladatlapok a hotelalkalmazotti szakképzéshez A/3 Mintafeladatlapok A/4 1.2 Az időközi vizsga A/27 Időközi vizsgák a vendéglátóipari szakképzésekben A/28 Példa időközi vizsgára A/30 1.3 A záróvizsga A/35 A záróvizsga gyakorlati része A/36 Példa a záróvizsga gyakorlati részére A/37 A záróvizsga írásbeli része A/56 A záróvizsga írásbeli részéhez szükséges tananyagok jegyzéke A/57 Az írásbeli vizsgafeladatok típusai A/86 Példa az írásbeli vizsga feladatsorára A/91 2. A hotelalkalmazott szakképzésre vonatkozó oktatási rendelet A/115 2.1 A vendéglátóiparra vonatkozó oktatási rendelet kerettantervvel A/116 2.2 Példa gyakorlati képzési tervre A/123 2.3 A szakiskola kerettanterve A/130 23