TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZETÉS 6 ÁTTEKINTÉS A HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ 9 SZAKMAI TERÜLETEK 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL 1. A pártfogó felügyelői tevékenység 9 2. A jogi segítségnyújtó tevékenység 10 3. Az áldozatsegítő tevékenység 11 4. A kárpótlási, kárrendezési tevékenység 12 5. A lobbihatósági tevékenység 14 SZAKMAI FELADATOK 15 I. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG 15 1. Áttekintés 15 2. A szakmai tevékenység ügycsoportok szerinti bemutatása 21 2.1. A pártfogó felügyelői vélemény készítése 22 2.2. A környezettanulmány készítése 27 2.3. A közérdekű munka végrehajtásának szervezése 31 és ellenőrzése 2.4. A pártfogó felügyelet végrehajtása 39 2.5. Utógondozás 50 2.6. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői 52 tevékenység 3. A módszertani eredmények bemutatása 62 3.1. Sztenderdek építése 62 3.2. Pályázati tevékenység 63 3.3. A kábítószer probléma kezelése 67 3.4. A szakmai rendezvények szervezése 69 3.5. Módszertani innovációk 70 3.6. A pártfogó felügyelők szakmai munkájának 75 ellenőrzése a megyei hivatalokban 3.7. Jogszabály előkészítésekben való közreműködés, 76 háttéranyagok, új módszertani anyagok készítése 3.8. Statisztikai adatszolgáltatás 78 3.9. Nemzetközi kapcsolatok 78 3.10. Hazai kapcsolatok, rendezvények, 83 kommunikáció, tájékoztatás 3.11. Oktatás, képzés 86 II. A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ TEVÉKENYSÉG 89 1. Áttekintés 89 2. Szakmai munka 93 2.1. Peren kívüli jogi segítségnyújtás 98 2.2. Peres jogi segítségnyújtás 100 2.3. Ügyfélszolgálati tevékenység 105 2.4. Kihelyezett ügyfélfogadás 107
2 3. Hatósági tevékenység 110 3.1. Másodfokú eljárás 110 3.2. Bírósági felülvizsgálat 113 3.3. Méltányossági eljárás 113 3.4. Felügyeleti eljárás 114 3.5. Törlési kérelmek 114 4. Módszertan 115 4.1. A jogi segítségnyújtást érintő jogszabályi 115 változások 4.2. Módszertani iránymutatások 117 4.3. Képzések 119 5. Ellenőrzések 120 6. Jogi segítők, pártfogó ügyvédek 122 6.1. Jogi segítői és pártfogó ügyvédi díjak 124 6.2. Célelőirányzat alakulása 125 7. Hazai és nemzetközi kapcsolatok 125 III. AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 128 1. Áttekintés 128 2. Szakmai munka 130 2.1. Tájékoztatás 132 2.2. Áldozatsegítő szolgáltatások 133 2.3. Állami kárenyhítés 140 3. Fellebbezések, méltányossági kérelmek 143 3.1. Fellebbezések 143 3.2. Méltányossági kérelmek 145 3.3. Törlési kérelmek 145 4. Kapcsolatok, kommunikáció 146 4.1. Kapcsolatok 146 4.2. Kommunikáció 148 5. Módszertan, pályázatok, képzések, ellenőrzések 148 5.1. Módszertani levelek, iránymutatások 148 5.2. Pályázatok 149 5.3. Kísérleti projektek 150 5.4. Képzések 151 5.5. Ellenőrzések 151 5.6. Statisztikai program, iktatás 152 IV. A KÁRPÓTLÁSI, KÁRRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG 153 1. Áttekintés 153 2. A 2009. évi kiemelt, első rendű kárpótlási feladatok 154 3. Szakmai munka 156 3.1. Személyi kárpótlás 156 3.2. Vagyoni kárpótlás, árverés 169 3.3. Kárpótlási jegyek elszámolásával és 173 megsemmisítésével kapcsolatos feladatok 4. Dokumentáció 174 5. A 2009. évben bevezetett ügyfélbarát, eljárást segítő 175 intézkedések a kárpótlási igazgatásban 5.1. A rokoni kapcsolat igazolásához nyújtott segítség 175
3 5.2. Interneten elérhető adatbázisok felhasználása a 175 bizonyítási eljárás során 5.3. Az újrafelvételi eljárás gyakorlati alkalmazása a 176 kárpótlási eljárásban 5.4. Életbenléti igazolás kérése 176 5.5. Döntések, egyéb intézkedések együttes postázása 176 5.6. Idegen nyelvű levelezés 176 6. Képzések, kutatások 177 7. Ellenőrzések 177 7.1 A Fővárosi, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg 177 Megyei Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztályán lefolytatott ellenőrzés 7.2. Az ellenőrzési munkacsoport tevékenysége 177 8. Kommunikáció kapcsolattartás belföldi és külföldi civil 178 szervezetekkel 8.1. Honlap 178 8.2. Kapcsolattartás civil szervezetekkel 179 I. Vagyoni kárpótlási ügyek 179 II. Perképviseleti tevékenység 180 III. A Legfelsőbb Bíróság, az Ítélőtábla és a Fővárosi Bíróság 184 ítéleteinek elemzése, értékelése V. A LOBBIHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG 186 1. Áttekintés 186 2. Jogszabály változások 186 3. Nyilvántartásba vétel 187 4. Lobbiigazolvány 188 5. Lobbihatósági szankciók 188 6. Lobbitájékoztatók 189 7. Kapcsolattartás az e-közigazgatás jegyében 191 8. Szakmai munka a lobbi-ágazat fejlesztése érdekében 191 8.1. Jogszabály-módosítási javaslat benyújtása 191 8.2. A jogszabály-módosítási folyamat támogatása, 192 véleményezés 8.3. Összegező jelentés az Ltv. 3 éves alkalmazásának 192 igazgatási tapasztalatairól 8.4. Konferenciák, előadások 193 9. Összegezés 193 FUNKCIONÁLIS FELADATOK 194 I. GAZDASÁGI SZERVEZET 194 1. Kiemelt feladatok, folyamatok 194 2. Szervezeti adatok, szabályozási tevékenység 196 2.1. Szervezeti adatok 196 2.2. Szabályozási tevékenység 197
4 3. Költségvetési feltételrendszer, a működés forrásai, az 197 előirányzatokkal való gazdálkodás a 2009. évben 4. Beszerzési és vagyonkezelési feladatok 205 4.1. Szabályzatok 205 4.2. 2009. évi vagyonleltár 206 4.3. Raktárgazdálkodás 206 4.4. Készletgazdálkodás a működés biztosítása 206 érdekében 4.5. Építési felújítási, karbantartási munkák 207 4.6. Jelentősebb beszerzési eljárások 207 4.7. Kimutatás a 2009. évben megvalósult 209 közbeszerzési eljárásokról 4.8. Pályázatok 210 4.9. Szolgálati járműpark 210 4.10. Takarékossági intézkedések hatása, 211 környezettudatos üzemeltetés, egészségvédelem 4.11. Munka- és tűzvédelmi feladatok 212 4.12. A 2009. évi ingatlan helyzet 213 4.13. Egyéb infrastrukturális feltételek 214 5. Kontrolling tevékenység, pályázati előkészítő munkálatok 214 6. Fejezeti kezelésű előirányzatok 216 6.1. Jogi segítségnyújtás 216 6.2. A bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése 217 II. HUMÁNPOLITIKA 219 1. Áttekintés 219 2. Személyi állomány összetétele 221 3. Képzés, továbbképzés 222 4. Elismerések, juttatások 223 5. Fegyelmi felelősségre vonás 224 6. Vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok 225 7. Esélyegyenlőség biztosítása 225 III. INFORMATIKA 227 1. Áttekintés 227 2. Fejlesztések, változások 228 2.1. Elektronikus ügyintézés bevezetése 228 2.2. Internet használatra vonatkozó belső szabályozás 229 2.3. Szerződés-módosítások 230 3. Egyéb tevékenységek 230 4. Képzések, kommunikáció 231 5. Ellenőrzések 232 IV. BELSŐ ELLENŐRZÉS 233 1. A belső ellenőrzés szabályozottsága 233 2. Létszám, képesítés, továbbképzés 233 3. Függetlenség, az ellenőrzés során tapasztalt 233 szabálytalanságok 4. Az éves ellenőrzési terv 234
5 V. ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI ÉS JOGI FELADATOK 250 1. Igazgatási feladatok 250 2. A felügyeleti ellenőrzések 250 3. A jogvitákkal összefüggő feladatok 251 VI. TITKÁRSÁG 253 AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL ELÉRHETŐSÉGEI, 255 ÜGYFÉLFOGADÁS 259 MELLÉKLETEK
6 BEVEZETÉS Az Igazságügyi Minisztérium 2005-ben jelentős lépést tett, hogy a szolgáltató, ügyfélbarát, de egyúttal racionális és költséghatékony közigazgatási működés elveire figyelemmel átalakítsa egyes dekoncentrált szerveit. Az átalakítás alapján a Minisztérium felügyelete alá tartozó területi államigazgatási hatósági, szolgáltató típusú feladatok nagy részét 2006. január 1-jétől egy hivatal, az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) végzi. Az Igazságügyi Hivatal létrejöttének szervezeti előzményei a pártfogó felügyelői tevékenység korszerűsítésével függenek össze. Az átfogó büntetőpolitikai reform részeként szükségessé vált, hogy a felnőtt korúak és a fiatalkorúak pártfogói (akik korábban a megyei/fővárosi bíróságok, illetve a közigazgatási hivatalok rendszerében látták el feladataikat) egységes rendszerben integráltan működjenek. Ezért a Kormány a 2002. október 31- én hatályba lépett 1183/2002. (X. 31.) számú határozatával elfogadta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szervezeti és működési koncepcióját, amelynek alapján 2003. július 1-jétől kezdődően egységes, az igazságügyért felelős miniszter irányítása alatt álló professzionális szervezet (Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat) jött létre. A szervezeti és a szakmai reform következtében a pártfogó felügyelők a büntetőeljárás legkorábbi szakaszától kezdődően, kellő súllyal vesznek részt a büntetőpolitikai érdekek érvényesítésében. A Kormány első ízben az 1172/2002. (X. 10.) számú határozatával döntött arról, hogy ki kell dolgozni a rászorulók számára az ingyenes jogi tanácsadást, a képviseletet biztosító nép ügyvédje intézmény rendszerének kialakításához szükséges feltételeket. Az Országgyűlés 2003. október 20-án fogadta el a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényt. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 2004. április 1-jén kezdte meg tevékenységét, szervezetileg kapcsolódva a Pártfogó Felügyelői Szolgálathoz. A 2006. évi átalakítás két szervezetet érintett: a Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalát (a továbbiakban: PJSZ) és a Központi Kárrendezési Irodát (a továbbiakban: KKI). Az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet szerint a KKI 2006. január 1-jével megszűnt, általános jogutódja a PJSZ, amelynek neve a fenti időponttól kezdve Igazságügyi Hivatalra változott. Az általános jogutódlással egy időben, illetve azt követően a Hivatal tevékenységeinek köre folyamatosan bővült. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerint 2006. január 1-jétől a Hivatal látja el az áldozatsegítési feladatokat is. A 2006. január 1-jével létrejött Hivatal az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) integrált, több feladatot ellátó dekoncentrált szerve. Az integráció szakmai indokai között meghatározó volt, hogy a tárca felügyelete alá tartozó, közigazgatási hatósági feladatkört ellátó
7 valamennyi intézmény, valamint - tevékenységét tekintve - az áldozatsegítéshez közvetlenül, a jogi segítségnyújtáshoz közvetve kapcsolódó pártfogó felügyeleti szakterület egy szervezetben működjön. Szempont volt az is, hogy az áldozatsegítésnek számos, a jogi segítségnyújtáshoz kapcsolódó aspektusa van. Az egyes területek önállóan, de egymás szakmai tevékenységét kiegészítve végzik munkájukat. Az átszervezés során az IRM egyrészt figyelemmel volt arra, hogy a KKI létszámának csökkentése után a kárpótlási folyamat befejezéséhez szükséges létszám a kárpótlás területén is megmaradjon, másrészt arra, hogy az áldozatsegítés szakembergárdája átképzéssel, elsősorban a KKI állományából kerüljön ki. A kárpótlási szakterületen valamint a Hivatal életében fordulatot hozott, hogy a befejezés helyett képviselői indítványra, parlamenti támogatással, megszületett az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásról szóló 2006. évi XLVII. törvény, amely alapján a jogvesztő határidőig, azaz 2006. december 31-ig 97.600 db személyi kárpótlás iránti kérelmet nyújtottak be a Hivatalhoz. A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtásáról szóló 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet alapján a Hivatal tevékenységi köre tovább bővült: a Hivatal vezeti 2006. szeptember 1-jétől a lobbisták, lobbiszervezetek nyilvántartását, továbbá ellátja a törvény végrehajtásával kapcsolatos egyéb hatósági feladatokat. Az öt szakmai terület a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény alapján 2007. január 1-jével kiegészült a büntető ügyekben (egyes személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekményekben) alkalmazható közvetítői eljárással (mediáció), amelynek igénybevételét a Pártfogó Felügyelői Szolgálat keretében biztosítjuk. A jogi segítségnyújtás intézményrendszere is bővült, ugyanis a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLI. törvény rendelkezéseinek megfelelően 2008. január 1-jétől a Hivatal a peren kívüli ügyekben nyújtott jogi segítségnyújtás mellett a peres polgári ügyekben a pártfogó ügyvédi képviseletet, büntető ügyekben pedig a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviseletét biztosítja, valamint a Hivatal hatáskörébe tartozik a pótmagánvádló személyes költségmentességének megállapítása. 2008. január 1-je óta a Hivatal tehát az alábbi hat szakterületért felel: 1. pártfogó felügyelői tevékenység, 2. büntető ügyekben alkalmazható közvetítő tevékenység (mediáció), 3. jogi segítségnyújtó tevékenység (peres, illetve peren kívüli ügyekben), 4. áldozatsegítő tevékenység, 5. kárpótlási, kárrendezési tevékenység, 6. lobbitevékenységről szóló törvény végrehajtása.
8 IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM LOBBIHATÓSÁGI ÜGYINTÉZÉS KÖZPONTI IGAZSÁGÜGYI HIVATAL IGAZSÁGÜGYI HIVATAL HATÓSÁGI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLYOK (pártfogó felügyelet, jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárpótlás) FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK MEGYEI (FŐVÁROSI) IGAZSÁGÜGYI HIVATALOK Áttekintés PÁRTFOGÓ az Igazságügyi Hivatal feladatkörébe tartozó szakmai területek 2006. évi munkájáról FIATALKORÚ ELKÖVETŐK OSZTÁLYA FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT FELNŐTT- KORÚ ELKÖVETŐK OSZTÁLYA JOGI SEGÍTSÉG- NYÚJTÓ SZOLGÁLAT ÁLDOZAT- SEGÍTŐ SZOLGÁLAT 1. A pártfogó felügyelői tevékenység KÁRPÓTLÁSI OSZTÁLY (kijelölt megyékben) ÁTTEKINTÉS AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ SZAKMAI MEDIÁCIÓ TERÜLETEK 2008. ÉVI MUNKÁJÁRÓL (igazságügyi közvetítés) A Hivatal központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó közhatalmi költségvetési szerv, költségvetése az IRM költségvetési fejezetében önálló címként szerepel, irányítását az igazságügyi és rendészeti miniszter gyakorolja. A főigazgató által vezetett Hivatal központi szerve a Központi Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH), területi szerveiként működnek a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok (a továbbiakban: megyei hivatal), amelyek működésének fedezetét a Hivatal költségvetése tartalmazza. A megyei hivatalok élén az igazgató áll, a szakmai munka irányítását az egyes szolgálatok vezetői végzik. A Hivatal területi szervei valamennyi megyeszékhelyen és a fővárosban, az állampolgárok által könnyen elérhető irodákban működnek. A megyei hivatalok a szakmai feladatok közvetlen ellátásáért és a munkafolyamatok szervezéséért felelnek. A Hivatal az első olyan közhatalmi intézmények között volt, amelyek szervezeti és működési rendszere a centralizáció elve szerint került kialakításra. A Hivatal nem szakmai tevékenységei a funkcionális szervezeti egységek keretében kizárólag a KIH feladatkörébe tartoznak, a megyei hivataloknak gazdálkodási jogköre nincs.
9 ÁTTEKINTÉS A HIVATAL FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ SZAKMAI TERÜLETEK 2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL 1. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a 2003. július 1-jei intézményi reform során és azt követően kibővült tevékenységei körében az alábbi feladatokat látta el a 2009. év során. Az ügyészi és a bírói döntéshozatal előkészítése kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése. /Összesen: 3.507 ügy/ Környezettanulmány készítése. /Összesen: 14.501 ügy/ A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggő feladatok ellátása. /Összesen: 3.984 ügy/ A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása. /Összesen: 38.611 ügy/ A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése. /Összesen: 18.587 ügy/ A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás. /Összesen: 3.374 ügy/ A Pártfogó Felügyelői Szolgálat által ellátott ügyek száma a 2004. és a 2009. évek között folyamatosan, 24,34%-kal emelkedett. Az elmúlt évben a Pártfogó Felügyelői Szolgálat legfontosabb módszertani célkitűzése és eredménye az volt, hogy az egyéni esetkezelést kiegészítő csoportos technikák bevezetésével tette gazdaságosabbá és hatékonyabbá szakmai tevékenységét. A pártfogó felügyelők a 2009. évben mindösszesen 82.564 ügyet láttak el. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat reformja óta (2003), a különböző tevékenységi területeken ellátott ügyek száma összességében folyamatosan növekedett. A 2008. évi adatokhoz képest (81.694 ügy) a 2009. évben 1,1 %-kal volt magasabb az ügyszám. Az Európai Unió Tanácsa 2001/220/IB számú kerethatározatának megfelelően a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) közvetítői eljárásra vonatkozó szabályai 2007. január 1-jén léptek hatályba. A Be., illetve a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) rendelkezései szerint a tevékeny megbánást megalapozó közvetítés a helyreállító igazságszolgáltatás új eszköze. 2007. január 1-jétől a büntető ügyek során alkalmazható közvetítői eljárást (mediáció lefolytatása, illetve a megállapodásban foglaltak ellenőrzése) a
10 Hivatal külön erre a feladatra képzett pártfogó felügyelői folytatják le. A Bktv. 3. -ának (1) bekezdése megteremtette annak a lehetőségét, hogy 2008. január 1-jétől a Hivatallal szerződésben álló ügyvédek is elláthassanak közvetítői feladatokat büntető ügyekben. A 2007-2009. évek viszonylatában a párfogó felügyelő és a Hivatallal szerződésben álló ügyvéd mediátorok által ellátott ügyek számának az emelkedése 62,54%-os volt. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a mediáció területén 2009-ben összesen 3.984 ügyet látott el, a közvetítői eljárás eredménye, a tevékeny megbánást megalapozó megállapodás az összes befejezett ügy 79%-ában létrejött. A mediáció pozitívan hatott a resztoratív igazságszolgáltatás elveinek és eszközeinek más ügycsoportokban való érvényesülésére is. Összességében a pártfogó felügyelők a 2009. évben is biztosították, hogy az igazságszolgáltatás szervei a társadalom védelme és a büntetőpolitikai célok érvényesülése érdekében a környezettanulmányok és a pártfogó felügyelői vélemények felhasználásával a cselekmény súlyának megfelelő büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák. A Szolgálat a feladatkörébe utalt büntetőjogi jogkövetkezmények következetes végrehajtásával, a kontrollal és az ismételt bűnelkövetés kockázatát csökkentő integrációs esély növelésével hozzájárult a hatékony büntetésvégrehajtáshoz, egyben a harmadlagos bűnmegelőzéshez. Legújabb feladatkörében, a közvetítői tevékenység keretében a Szolgálat elősegítette, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és következmények mérséklődjenek, a resztoratív igazságszolgáltatás érdekei érvényesüljenek. 2. A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ TEVÉKENYSÉG A jogi segítségnyújtás intézményrendszerének fejlesztése következtében a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat tevékenysége bővült, így 2008. január 1-jétől a peren kívüli ügyekben nyújtott segítség mellett lehetővé vált a polgári ügyekben a pártfogó ügyvédi képviselet, illetve büntető ügyekben a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviseletének a biztosítása. Így a Szolgálat 2009-ben feladatait az alábbi területeken látta el: Peren kívüli jogi segítségnyújtás keretében hatósági tevékenység során a támogatás iránti kérelmek rászorultság alapján történő elbírálása, engedélyező, elutasító, megszüntető határozat meghozatala, a jogi segítőnél igénybe vehető óraszám megállapítása. /Összesen: 13.166 kérelem/ Az egyszerűbb megítélésű ügyekben határozathozatal nélkül a hivatal munkatársai tanácsadást, tájékoztatást nyújtanak, illetve felvilágosítást adnak hatásköri, illetékességi kérdésekben. /Összesen: 33.808 ügy/ Peres jogi segítségnyújtás keretében engedélyező, elutasító, megszüntető határozatok meghozatala. /Összesen: 7.084 kérelem/ Határon átnyúló jogviták esetében az Európai Unió állampolgárainak rászorultság alapján támogatás biztosítása jogaik érvényesítéséhez.
11 A 2009. évben 22 %-kal több ügyfél kereste fel a Szolgálatot, mint az előző évben, összesen 54.058 ügyfél járt a megyei hivatalokban. 19.747 kérelmező kapott lehetőséget arra, hogy peren kívüli jogi szolgáltatás érdekében (tanácsadás, okiratszerkesztés) jogi segítőhöz forduljon vagy peres ügyében pártfogó ügyvédet vegyen igénybe. A Szolgálat a kérelmek 98 %- ában engedélyezte a szolgáltatások igénybevételét. A megyeszékhelyekről kihelyezett ügyfélfogadási rendszer kiteljesedett és állandósult, jelentős segítséget nyújtva ezzel azoknak az ügyfeleknek, akik valamely oknál fogva nem, vagy csak körülményesen tudták felkeresni a megyeszékhelyen működő területi szerveket. 3. AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Magyarország az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően, az Európai Unió Tanácsa 2001/220/IB számú a büntetőeljárásban a sértettek jogállásáról szóló kerethatározatban foglalt rendelkezésekre figyelemmel, valamint a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelvből eredő implementációs kötelezettségből kifolyólag, 2006. január 1- jétől megreformált és kibővített módon biztosítja az áldozatok segítésével és az állami kárenyhítéssel kapcsolatos alábbi feladatok ellátását: Valamennyi ügyfélnek (azaz nemcsak a bűncselekmények áldozatainak, hanem minden szolgálathoz fordulónak) ingyenes tájékoztatás büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, testi, lelki, vagyoni kárának enyhítésére szolgáló lehetőségekről. /Összesen: 8.546 ügy/ Az áldozat számára méltányossági döntés szerint azonnali pénzügyi segély megállapítása. /Összesen 6.369 kérelem/ Az áldozat számára az alapvető jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsadás és konkrét segítségnyújtás biztosítása. /Összesen: 6.763 kérelem/ Az áldozat számára rászorultság alapján ügyeinek további intézéséhez, a jogi segítségnyújtáson keresztül szakjogászi segítség biztosítása. /Összesen: 772 kérelem/ Szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai számára rászorultság alapján kárenyhítés megállapítása. /Összesen: 501 kérelem/ A 2009. évben a Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata összesen 22.951 ügyben járt el, azonnali pénzügyi segélyként 146.7 millió forintot, állami kárenyhítésként közel 39.6 millió forintot fizetett ki az áldozatoknak. A Szolgálat működésének megkezdése óta folyamatosan nőtt az ügyfelek száma. A 2006-os évhez képest több mint két és félszeresére emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik valamilyen formában segítséget kaptak a Szolgálattól. 2006-ban az ismertté vált természetes személy
12 sértettek 4%-ának nyújtott a Szolgálat segítséget, 2007-ben ez az arány 5% volt, 2008-ra pedig 5,7%-ra nőtt. Számottevő aránynövekedést hozott a 2009-es év, amikor az ismertté vált természetes személy sértetteknek már 9,2%-át értük el. A segítségnyújtási formák összetételében igen komoly változás mutatkozott a 2009-es évben. A tájékoztatások száma közel a kétszeresére emelkedett az elmúlt években, azonban a segítségnyújtásokon belül a tájékoztatások aránya nem változott, 33 37% körül mozog. Ezzel szemben a szolgáltatásoknak a kezdő évhez képest közel négyszeresére történő számbeli növekedése az összetételük teljes átalakulásával is együtt járt. 2006-ban a szolgáltatások 77%-át az azonnali pénzügyi segély jelentette, az érdekérvényesítés elősegítése csak 13%-ban volt jelen. 2009-ben viszont a szolgáltatásoknak már csak 45%-a irányult azonnali pénzügyi segélyre és az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás meghaladta ezt a számot (49%). Az ügyfélszám növekedése mellett az Áldozatsegítő Szolgálat mára olyan működő kapcsolati hálóval rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a szolgálat túlnyomóan nem anyagi támogatást, hanem más, az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás körébe tartozó segítséget is tud biztosítani az áldozatok számára. Kiemelendő, hogy a Szolgálat 2009-ben a korábban felmerült problémákra és hiányosságokra reagálva kísérleti programok keretében próbált megoldást találni. Így a fővárosi szolgálatnál heti egy alkalommal pszichológust alkalmazott, aki krízisintervenciós ellátást nyújtott az áldozatoknak, illetve az ORFK-val együttműködve megkísérelte kialakítani az erőszakos bűncselekmények áldozatainak hatékonyabb elérési módját. 4. A KÁRPÓTLÁSI, KÁRRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG A kárpótlási és kárrendezési feladatokat a Hivatal a KIH Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztályán, illetve a Fővárosi és a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztályán keresztül látja el. A kárpótlási és kárrendezési igazgatásban meghatározó feladat a 2009. évben is az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező jogszabályban meghatározott határidők megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény végrehajtása volt. A személyi kárpótlási (életelvesztés, munkaszolgálat teljesítése miatti hatósági ügyintézés) szervezeti egységek 2009. évi tevékenysége mennyiségében meghaladta az előző évit. A 2006. évi XLVII. törvény végrehajtásával összefüggően 2009-ben összesen 27.415 döntést (határozat + végzés) hozott a Hivatal. Az ügyfelek kérelmének helyt adó határozatok száma 4.365 volt. A 2006- ban benyújtott új ügyekben a Hadigondozottak Közalapítványa számára
13 kifizetés céljából átadott, jogcímet megállapító hatósági határozatok értéke a 2009. évben megközelítette a 860 millió forintot, a 2006 előtti régi ügyekben pedig meghaladta a 125 millió forintot. A beérkezett közel 100.000 kérelem alapján a Hivatal - a 2010. január 31-i adatok szerint - eddig összesen 68.167 ügyben hozott döntést. A 2009. évben számos munkaszervezési intézkedésre került sor. Ilyen volt például a minőségi munka ellenőrzésének intézményessé tétele; a munkacsoportok átalakítása a feladat-feldolgozás ütemének megfelelően; életbenléti igazolások bekérése az ügyfelektől; a döntések, intézkedések együttes postázása. A szolgáltató közigazgatás jegyében több intézkedést tettünk a 2009. évben is. Így a külföldi ügyfelek számára biztosítjuk az idegen nyelvű levelezést, a bizonyítási eljárás során a Hivatal felhasználja a történelmi témájú internetes adatbázisokban fellelhető bizonyítékokat (segítve ezzel az ügyfeleket), a rokoni kapcsolat igazolására szolgáló okiratok beszerzéséhez segítséget nyújtunk belföldi jogsegély keretében, a Külügyminisztérium közbenjárásával pedig, a szomszédos országok hatóságainál. Jogértelmezési megbeszéléseken olyan eljárási és anyagi jogi álláspontokat alakítottunk ki, amelyeket a jogalkalmazásunkban hivatalossá tettünk. Ilyenek pl.: a saját hatáskörben történő döntés visszavonás eseteinek és az újrafelvételi eljárás gyakorlati alkalmazása a kárpótlási eljárásban; a szabad bizonyítási rend és az okirati bizonyítás összhangjának elemzése. A Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztály vezetésével a végéhez közeledik a jogelőd KKI vagyoni kárpótlási ügyei iratanyagának rendezése. A Magyar Országos Levéltárral folyamatos a kapcsolattartás a kárpótlási iratok archiválásáról, a napi munkavégzés keretében a múlt év folyamán több mint 113.000 iktatási cselekményre került sor. A Hivatal 2009-ben lebonyolított 12 földárverést, amelyen 1.248 licitáló vett részt, összesen 4.497 AK értékű földterületre tett ajánlatot, a felhasznált kárpótlási jegy forint értéke 10,9 millió forint volt. A Hivatal ellátta továbbá a már kis számban érkezett és feldolgozandó vagyoni kárpótlási ügyeket, továbbá a II. földalap maradvány területeinek felmérését, részt vett a kárpótlási jegyek elszámolásával és megsemmisítésével összefüggő munkában, hatósági igazolásokat adott ki, nyugdíj ügyeket intézett stb. Az új törvény végrehajtása során meghozott közigazgatási döntéseket összesen 1.805 esetben támadták meg az ügyfelek a bíróság előtt, a 2009. decemberi adatok szerint 407 a folyamatban lévő perek száma. A bíróság a lezárult perek mindössze 2%-ában helyezte hatályon kívül a Hivatal hatósági döntéseit, ami a döntések megalapozottságát jelzi, azaz a hatósági döntések kiállták a bírósági felülvizsgálat minőségi próbáját is.
14 5. A LOBBIHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtására kiadott 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet alapján a Hivatal tevékenységi körébe tartozik a lobbitevékenységgel összefüggő igazgatási, hatósági feladatok ellátása. A 2009. év a lobbihatósági tevékenység tekintetében a harmadik teljes év volt, amelynek során tapasztalatot szerezhettünk a törvény hatékonyságáról. A 2009. év lobbiigazgatási munkája arra mutatott rá, hogy a törvény célját meghatározó alapvető rendelkezések (a közhatalmi döntések átláthatóságának a biztosítása; váljék nyilvánossá, ki és milyen érvekkel kíván befolyásolni közhatalmi döntést; csak lobbiigazolvány birtokában történhessék lobbizás, az e nélküli jogszabályellenes) a gyakorlatban nem érvényesülnek maradéktalanul. A Hivatal a jogalkalmazás átfogó tapasztalatait a törvény módosítására is kiterjedő kezdeményezésekkel együtt 2008-ban és 2009-ben is eljuttatta a szaktárcához. 2009. december 31-ig összesen 240 természetes személy és 42 szervezet lobbi nyilvántartásba vétele történt meg. A 2009. évben két esetben folytatott lobbihatósági vizsgálatot a Hivatal, a Közterületi Térfelügyeleti Tanácsadó Testület tevékenységével, illetve egy internetes folyóirat által közölt cikkel kapcsolatban. A Hivatal nem látta bizonyíthatónak a törvénysértő lobbitevékenységet, emiatt bírságot sem szabott ki. A Hivatal a 2009. évben (négy egymást követő negyedéves tájékoztató) 747 tájékoztató jelentést fogadott az érintettektől. Tényleges lobbitevékenységről 63-an számoltak be, tájékoztatóikban összesen 90 lobbieseményt tártak fel. A tájékoztató anyagok a Hivatal honlapján részleteiben is megismerhetők.
15 SZAKMAI FELADATOK I. PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG A Pártfogó Felügyelői Szolgálat Missziója A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő alternatív büntetések végrehajtásával, az elkövető szükséges mértékű és következetes ellenőrzésével segíti a büntetőjogi következmények maradéktalan érvényesülését, a közösség védelmének erősítését; támogató tevékenységével növeli az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a helyreállító igazságszolgáltatás elve alapján működik. Célja, hogy az elkövető szembesüljön tettének következményeivel, és hogy az áldozat, a megsértett közösség és a bűnelkövető közötti közvetítéssel a bűncselekmény okozta károk mérséklődjenek. 1. Áttekintés Az átfogó büntetőpolitikai reform részeként a Kormány a 2002. október 31- én hatályba lépett 1183/2002. (X. 31.) számú határozatával elfogadta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) szervezeti és működési koncepcióját. A pártfogó felügyelői tevékenységnek a társadalom védelme érdekében biztosítania kell, hogy a hatóságok a rendelkezésre álló, a cselekmény súlyának megfelelő eszközök, büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák. Így az alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezmény valóban hatékony megoldás legyen, járuljon hozzá a bűnismétlés veszélyének csökkentéséhez. A Szolgálat a feladatkörébe utalt szankciók következetes végrehajtásával - az ismételt bűnelkövetés kockázatát hatástalanító integrációs esély megteremtése mellett - arra is törekszik, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és sérelmek mérséklődjenek. A Szolgálat feladata, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésből/javítóintézeti nevelésből szabaduló/elbocsátott elkövetők reszocializációja érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekkel/javítóintézetekkel együttműködve vegyen részt a feltételes és a végleges szabadságra bocsátás/elbocsátás előkészítésében, növekedjen a szabadságvesztést/javítóintézeti nevelést követő utógondozás hatékonysága.
16 A Szolgálat által ellátott szakmai területek a 2003. július 1-jei reform idején öt ügycsoportra terjedtek ki (1. környezettanulmány készítése, 2. pártfogó felügyelői vélemény készítése, 3. közérdekű munka szervezése és ellenőrzése, 4. pártfogó felügyelet végrehajtása, 5. utógondozás). A szakterületek 2007. január 1-jétől kiegészültek a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció). A Szolgálat létszáma a 2004-2005. év során növekedett. Majd a feladatok bővülése (mediáció bevezetése) és az ügyszámok folyamatos emelkedése ellenére a koncepcióban meghatározott fejlesztés a költségvetési keretek szűkülése miatt a 2006-2009. években elmaradt. Így 2009. december 31-én, a korábbi évnek megfelelő, lényegében változatlan létszámmal, összesen 387 fő (192 fő fiatalkorúak és 195 fő felnőtt korúak ügyeit ellátó) pártfogó felügyelő hajtja végre a szakterület jogszabályokban meghatározott feladatait. (Ebbe a pártfogó felügyelők közvetlen módszertani vezetői, az osztályvezetők és a csoportvezetők 50%-os ügyszám leterheltséggel értendők bele.) A pártfogó felügyelők 2009. évi átlagos ügyszámbeli leterheltségét az alábbi táblázat szemlélteti: Környezettanulmány készítése: Pártfogó felügyelői vélemény készítése: Közérdekű munka végrehajtása: Pártfogó felügyelet végrehajtása: Egy pártfogó felügyelőre jutó folyamatban lévő (áthozott+érkeztetett) ügyek száma átlagosan (db): A teljes 2009. évben: A 2009. év egy átlagolt időpontjában: Össz.: Fn.: Fk.: Össz.: Fn.: Fk.: 37,5 4,7 70,8 4,9 0,6 9,2 9,1 8,2 9,9 1,2 1,1 1,3 48,0 91,8 3,5 32,0 61,2 2,4 99,8 118,3 81,0 59,4 70,0 48,5 Mediáció: 10,3 18,2 2,3 2,8 5,0 0,6 Utógondozás: 8,7 16,2 1,2 3,5 6,5 0,4 Összesen: 213,3 257,3 168,7 103,7 144,4 62,4 Rövidítés: Össz.: Összesen, Fn.: Felnőtt korú, Fk.: Fiatalkorú Adataink szerint egy középértékű időpontban a felnőtt korúak pártfogó felügyelője átlagosan 144,4 ügyet, a fiatalkorúak pártfogó felügyelője átlagosan 62,4 ügyet lát el, ami meghaladja a jogszabályok által rögzített ideális ügyszámot (felnőtt korúak esetében 65, fiatalkorúak esetében 45 folyamatban lévő ügy/pártfogó felügyelő).
17 Az ügyszámbeli leterheltség amelyet az alábbi táblázat szemléltet - az egyes megyei sajátosságoknak (pl. a megye mérete, az adott terület bűnelkövetési adatai) megfelelően nem egyenletes. (Pl. a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatánál a közérdekű munka végrehajtására specializálódott pártfogó felügyelők 2009. december 31-én átlagosan 241 folyamatban lévő ügyet hajtottak végre, ami 67%-kal magasabb, mint a felnőtt korúak pártfogó felügyelői által, egy középértékű időpontban végrehajtott ügyek átlaga [144,4 db ügy]. A 241 ügy több mint a kétszerese [132,4%-kal magasabb] a pártfogó felügyelők által egy időpontban ellátott átlagos ügyszámnak [103,7 db ügy] és több mint a háromszorosa [286,2%-kal magasabb] a fiatalkorúak pártfogó felügyelői által végrehajtott ügyeknek [62,4 db ügy].) 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 2007. 2008. 2009. 100,0 50,0 0,0 Zala Veszprém Vas Tolna Sz-Sz-B Somogy Pest Nógrád K-E J-N-Sz Heves Hajdú-Bihar Gy-M-S Főváros Fejér Csongrád Békés B-A-Z Baranya Bács-Kiskun A következőkben összesített adatok az egyes megyei hivatalok 2007-2009. közötti leterheltségét mutatják (valamennyi ügycsoport tekintetében) az egy pártfogó felügyelőre jutó ügyszámok tükrében.
18 Összesített Összesített Összesített Megye 2007. Megye 2008. Megye 2009. Zala 163,8 Zala 141,6 Baranya 142,8 Veszprém 169,8 Baranya 151,3 Tolna 147,5 Fejér 169,8 Tolna 164,7 Zala 148,5 Tolna 171,0 Veszprém 172,9 Veszprém 167,0 Vas 174,4 Vas 186,1 Gy-M-S 192,4 Csongrád 175,9 Heves 193,9 Fejér 193,4 Baranya 178,6 Bács-Kiskun 200,6 B-A-Z 195,2 Gy-M-S 188,5 Gy-M-S 202,3 Vas 197,1 B-A-Z 189,9 B-A-Z 202,6 Csongrád 198,5 Heves 196,2 Csongrád 202,6 Főváros 212,4 Főváros 207,9 Nógrád 205,2 Bács-Kiskun 220,9 Nógrád 208,8 Fejér 211,9 Heves 223,9 J-N-Sz 210,2 J-N-Sz 217,6 Sz-Sz-B 225,3 Sz-Sz-B 217,0 Sz-Sz-B 226,3 K-E 226,0 Somogy 222,1 Főváros 227,4 Nógrád 228,9 Bács- 224,2 Hajdó-Bihar 232,0 Hajdú-Bihar 231,2 Hajdú- 253,6 Somogy 233,5 J-N-Sz 233,1 Pest 253,6 K-E 234,7 Békés 261,6 K-E 267,1 Békés 237,6 Somogy 262,0 Békés 267,6 Pest 287,9 Pest 309,7 Átlag 205,5 Átlag 206,6 Átlag 210,9 Az ideálisnál magasabb ügyszámok problémája a létszám keret stagnálása miatt csak kismértékben kezelhető belső átszervezésekkel. A Szolgálat által az adott években összesen ellátott ügyek (előző évről áthozott + az adott évben érkeztetett) száma évről évre folyamatos emelkedést mutat, amelyet az alábbi diagram szemléltet.
19 Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása 2004-2009 között (zárójelben az előző évihez való változás) 90000 80000 70000 60000 66398 73468 (+10,5%) 77748 (+5,9%) 79045 (+1,7%) 81694 (+3,4%) 82564 (+1,1%) 50000 40000 Ügyek száma 30000 20000 10000 0 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év Az alábbi diagram a 2004-2009. években folyamatban volt ügyek számának az összevetését mutatja be, az egyes ügycsoportok szerinti bontásban. Ebből kitűnik, hogy a Szolgálat összességében növekvő ügyszámaiban az egyes ügycsoportok eltérő módon és mértékben vannak jelen. Az adott évben folyamatban lévő ügyek ügycsoportonkénti bontásban 2004-2009. 100% 90% 1752 2894 2494 2451 3669 3984 2902 3486 3374 80% 70% 60% 35777 40860 43319 40309 39112 38611 50% 40% 30% 20% 12765 2238 13759 14858 15713 16813 18587 2296 2617 3086 3678 3507 10% 13866 13659 14460 14584 14936 14501 0% 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009 Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció
20 Míg különösen a közérdekű munka végrehajtása és a mediáció ügycsoportokban az adott években folyamatban lévő ügyek száma évről évre növekedett, addig a környezettanulmány és a pártfogó felügyelői vélemény készítése, továbbá a pártfogó felügyelet végrehajtása, valamint az utógondozás ügycsoportokban a 2009. évben kismértékű csökkenés tapasztalható. Az erre vonatkozó részletes elemzést az egyes ügycsoportokhoz kötődően mutatjuk be. A Szolgálat a reform óta eltelt hat és fél év alatt a szakmai feladatait professzionális szinten ellátó szervezetté vált. A 2009. évben elkészített, összesen 14.501 környezettanulmányban és 3.507 pártfogó felügyelői véleményben kifejtett szakvélemények hasznosultak az ügyészi, illetve bírói döntések előkészítése során. Évről-évre növekedett a közérdekű munka büntetés alkalmazása. 2009-ben már 18.587 ilyen büntetés végrehajtásáért felelt a Szolgálat, ami a 2004. és 2009. évek között 45,6%-os növekedést jelentett. Összesen 38.611 pártfogó felügyelet végrehajtása volt folyamatban a tárgyév során. Dinamikusan nőtt a közvetítői eljárásra utalások száma is, a 2009. évben a Szolgálat 3.984 közvetítői eljárást folytatott le. 3.374 esetben vették igénybe önkéntesen az utógondozást az elítéltek, illetve a büntetésvégrehajtási és a javítóintézetből szabadítottak/elbocsátottak. Az időben akár több évre is elnyúló pártfogó felügyeletek és közérdekű munka büntetések végrehajtása jelenti a Szolgálat számára az egyik legnagyobb szakmai kihívást. Az egyes esetek kezelése során az életviszonyok (különösen a 2009. évben tapasztalható) negatív irányba történő elmozdulása (pl. gazdasági válság, elszegényedés, munkanélküliség növekedése) egyre nehezebben kezelhető problémákat idéz elő. Az alábbi diagramok azt szemléltetik, hogy a 2009. év végén, ilyen hosszú időszakot magába foglaló, egy adott terhelthez kötődő komplex kontroll és segítő funkciót összesen 34.160 ügyben érvényesítettek a pártfogó felügyelők, ami a 2008. év végi adathoz képest 4,7%-os emelkedést jelent. A közérdekű munka, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásának ügyszámai 2008. és 2009. év végén 40000 35000 Összesen 32637 ügy Összesen 34160 ügy 30000 25000 20000 21261 21799 Pártfogó felügyelet Közérdekű munka 15000 10000 5000 11376 12361 0 2008. 2009.
21 A Szolgálat megnövekedett feladatainak színvonalas ellátásért az évek óta változatlan létszámadatok mellett minden eszközt mozgósítani igyekszik. A pályázati források kihasználása és a módszertani fejlesztések révén a 2009. évben is folytattuk a pártfogó felügyelői tevékenység racionalizálását. Ennek eredményeként a költségkímélés és a kapacitások legteljesebb kihasználása terén minden lehetőséget felhasználtunk. 2. A szakmai tevékenység ügycsoportok szerinti bemutatása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet a szakmai feladatokat (figyelemmel a közvetítői eljárásra utalással összefüggő feladatbővülésre) 2007. január 1- jétől már hat ügycsoportban határozta meg. A Szolgálat a 2009. év során összesen 82.564 ügyet látott el, ami azt is jelenti, hogy közel ennyi terheltet vontak látókörükbe az eljáró pártfogó felügyelők. Az ügyszámok ügycsoportok szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja be. A 2009. évben folyamatban volt ügyek ügycsoportok szerinti bontásban 3374; 4% 3984; 5% 14501; 18% 3507; 4% 38611; 46% 18587; 23% Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése során, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése (összesen: 3.507 ügy, amely a teljes ügykör 4%-a). Környezettanulmány készítése (összesen: 14.501 ügy, amely a teljes ügykör 18%-a).
22 A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása (összesen: 3.984 ügy, amely a teljes ügykör 5%-a). A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, részben közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (összesen: 38.611 ügy, amely a teljes ügykör 46%-a). A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése (összesen: 18.587 ügy, amely a teljes ügykör 23%-a). A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, valamint a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás (összesen: 3.374 ügy, amely a teljes ügykör 4%-a). A 2009. évről szóló beszámolóban foglaltak az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program (a Továbbiakban: OSAP) keretein belül gyűjtött adatokon alapulnak (1. sz. melléklet). 2.1. A pártfogó felügyelői vélemény készítése A szakértői vélemény pártfogó felügyelő általi elkészítésére 2003. július 1- jétől van lehetőség. A pártfogó felügyelői vélemények beszerzését az ügyész, illetve a bíróság rendelheti el büntetés, vagy intézkedés alkalmazása, vádemelés elhalasztása, és közvetítői eljárásra utalás előtt a Be. 114/A. - ának (1) bekezdése szerint. A vélemény egyrészt a büntetőeljáráshoz, másrészt a büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódik. 2.1.1. A pártfogó felügyelői vélemény jellemzői Elkészítése során a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helyét, tanulmányozza az ügy iratait, meghallgatja a terheltet, és beszerzi azokat az adatokat, amelyek a döntést előkészítő vélemény elkészítéséhez szükségesek. A pártfogó felügyelői vélemény négy részből áll: 1. tartalmazza az ügyre és a terheltre vonatkozó tényadatokat, 2. az alkalmazott vizsgálati eljárások és módszerek felsorolását, 3. a szakmai ténymegállapításokat, továbbá 4. az elrendelő által feltett konkrét kérdésekre adott válaszokat. 2.1.2. A vélemény beszerzésének kötelező esetei Nem mellőzhető a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a felnőtt korú terheltekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása előtt, ha az ügyész külön magatartási szabály megállapítását vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek [Be. 224. -ának (1) bekezdése]. 2007. január 1-jétől a fiatalkorú terheltekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása előtt kötelező a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése [Be. 459. -ának (2) bekezdése].
23 Az ilyen ügyekben elkészített véleményeknek kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy az ügyészek megfelelően egyéniesített és jól ellenőrizhető külön magatartási szabályok előírásával határozhassák meg a pártfogó felügyelet végrehajtásának tartalmi kereteit. A vádemelés elhalasztása során alkalmazható resztoratív jellegű külön magatartási szabályokról speciális rendelkezést tartalmaznak a Be. 225. -a (2) bekezdésének a)-c) pontjai, a kár megtérítése, a sértett, illetve a köz javára történő jóvátétel vonatkozásában. A 2009. év során is folytatott gyakorlat szerint azokban az esetekben, amikor az ügyész ilyen jellegű kötelezettség előírását vette fontolóra, a pártfogó felügyelői vélemény elrendelése során nevesített kérdést tett fel. Ilyenkor a pártfogó felügyelő mind a sértett, mind az elkövető vonatkozásában vizsgálta a resztoratív jellegű kötelezettség teljesítésével és annak elfogadásával kapcsolatos hajlandóságot. Az ügyészségeknek a vádemelés elhalasztása gyakorlatának törvényességi vizsgálataira, továbbá a Budapesti Szociális Forrásközpontnak, a pártfogó felügyelet speciális magatartási szabályainak kutatására vonatkozó megállapításai a 2009. évben is pozitívan hatottak a jogintézmény alkalmazására. Hozzájárultak ahhoz, hogy e diverziós eszköz súlya növekedjék, különösen az ügy sajátosságaihoz igazodó külön magatartási szabályok előírásával. Az ügyészi döntést a pártfogó felügyelői vélemények évről évre növekvő számban támasztják alá, és a külön magatartási szabályokra vonatkozó pártfogó felügyelői javaslatok az egyéniesítésre való törekvésen alapulnak. A pártfogó felügyelői vélemények alkalmazásának növekedését fontos szakmai érdeknek tartjuk, annak ellenére, hogy a munkaterheink további emelkedésének kezelése a változatlan létszám mellett problémát okozna. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 60. -ának (1) bekezdése szerint csak pártfogó felügyelői vélemény beszerzését követően kerülhet sor a közérdekű munka büntetés végrehajtása során munkahely kijelölésére. 2.1.3. A vélemény beszerzésének lehetséges esetei Ügyészi vagy bírósági döntés előkészítése során A büntetés vagy az intézkedés alkalmazásáról, a vádemelés elhalasztásáról, vagy a közvetítői eljárásra utalásról szóló ügyészi vagy bírósági döntés megalapozásához a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése elrendelhető [Be. 114/A. -ának (1) bekezdése]. A büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódva A bíróságok, különösen a büntetés-végrehajtási bírák az alábbi ügyekben rendelhetik el a pártfogó felügyelői vélemény elkészítését:
24 - a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt [Bv. tvr. 8. -ának (1) bekezdése], - a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére vonatkozó halasztás engedélyezése előtt [Bv. tvr. 11/A. -ának (6) bekezdése], - a magatartási szabályok módosítása előtt [Bv. tvr. 100. -a], - a felfüggesztett szabadságvesztés utólagos elrendelését megelőzően [Bv. tvr. 101. -ának (2) bekezdése], - a kegyelmi ügyben hozott döntés előtt [a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 105. -ának (2) bekezdése]. 2.1.4. A pártfogó felügyelői vélemények elrendelők szerinti megoszlása Az alábbiakban a pártfogó felügyelői vélemények számának 2004. és 2009. közötti változását mutatjuk be, az egyes életkori csoportok vonatkozásában. Az elrendelések száma a fiatalkorúak vonatkozásában folyamatos növekedést mutat, míg a felnőtt korúak vonatkozásában a tendencia hullámzó. Az adott évben folyamatban lévő pártfogó felügyelői vélemények ügyszámának változása 2004-2009 között 2000 1908 (+5,4%) 1800 1600 1789 (+21,2%) 1867 (+4,4%) 1400 1374 1476 (+14,2%) 1811 (+39,6%) 1599 (-14,4%) 1200 1000 800 921 1293 (-5,9%) 1003 (+8,9%) 1141 (+13,8%) 1297 (+13,7%) felnőtt korúak fiatalkorúak 600 400 200 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A bemutatott változások az egyes időszakra vonatkozó ügyforgalmi statisztikákból is nyomon követhetők.
25 A pártfogó felügyelői vélemények ügyforgalma 2008-2009. 4500 4000 3500 202 65 98 3000 2500 1665 213 1386 1746 1810 2000 1500 1000 1654 1509 1713 1803 500 0 213 90 98 105 2008 2009 2008 2009 Felnőtt korú Fiatalkorú Időszak végén foly. maradt Időszak alatt befejeződött Időszak alatt érkezett Előző időszakból foly. maradt Rövidítés: foly.: folyamatban Az ügyszámok fiatalkorúak esetkörében mért emelkedése főként azzal hozható összefüggésbe, hogy a Be. 216. -ának (2) bekezdése 2007. január 1- jétől arról rendelkezett, hogy már nem csak a bíróság, hanem az ügyész is határidőt biztosíthat a dokumentum elkészítésére. Következésképpen a 2007-2009. években az elrendelők (köztük különösen az ügyészek) egyre nagyobb számban szerezték be a döntések meghozatala előtt a pártfogó felügyelők által készített véleményeket. Például a határidő biztosítására vonatkozó új szabály beiktatását megelőző 2006. évben nyilvántartásba vett ügyészi elrendelések számához (amely 1.822 volt) képest az emelkedés 2008- ban (az ilyen ügyek száma 2.471 volt) 35,62 %-os, 2009-ben (amikor 2.596 véleményt készített a Szolgálat) 42,5%-os volt. Adataink szerint a fiatalkorúak ügyeiben az elrendelő ügyészek és bíróságok évről évre növekvő számban alkalmazzák ezt az eszközt az egyes döntések előkészítése során. A Szolgálat működése első teljes évének (2004.) adataihoz képest (amikor összesen 921 db pártfogó felügyelői vélemény készült a fiatalkorúak ügyeiben) a 2009. évben az érkeztetett elrendelések (1.908 db) száma több kétszeresére (207%) emelkedett. Felnőtt korúak ügykörében a korábbi évek tendenciaszerű emelkedése után a 2009. évben csökkenést (amelynek mértéke 14,4%-os) mértünk az elrendelések számának tekintetében. A 2009. év során az ügyészek összesen 2.596 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz képest 5%-os emelkedést jelent), a bíróságok összesen 453 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz 5,3%-os emelkedést jelent), a büntetés-végrehajtási bírók összesen 174 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz képest 29,4%-os csökkenést jelent) rendelték el a pártfogó
26 felügyelői vélemények beszerzését. (A büntetés-végrehajtási bíróknak továbbított pártfogó felügyelői vélemények számába a közérdekű munka büntetés során történő munkahely kijelölését megelőző, évente közel 8.000 esetben, speciális tartalommal készült dokumentumok nem értendők bele.) A felnőtt korúak ügyeiben mért csökkenés elsősorban a büntetésvégrehajtási bírók általi megkeresések mérséklődésével hozható összefüggésbe, amint az alábbi diagramból nyomon követhető. Az adott évben elrendelt pártfogó felügyelői vélemények száma, az elrendelő szerinti megoszlásban 2005-2009 100% 147 90% 560 472 434 510 453 80% 186 372 430 70% 147 60% Bv. bíró által elrendelt 50% Bíróság által elrendelt Ügyész által elrendelt 40% 30% 1372 1822 2080 2471 2596 20% 10% 0% 2005 2006 2007 2008 2009 Rövidítés: Bv. bíró: Büntetés-végrehajtási bíró Kis mértékben már az is hozzájárult az ügyszámok változásához, hogy 2009. augusztus 9-től módosultak a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyelet alkalmazásának a szabályai. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosításáról szóló 2009. évi LXXX. törvény 26. -a módosította a Btk. 82. -ának (1)-(2) bekezdését. Ezáltal a vádemelés elhalasztása mellett felnőtt korú terhelt esetében már nem kötelező a pártfogó felügyelet megállapítása, az a továbbiakban ügyészi mérlegelés körébe tartozik. (Ennek megfelelően a Be. 225. -ának (1) bekezdése is változott a megengedő fordulat beiktatásával.) Az új rendelkezés hatásaként a 2009. év IV. negyedévében - az előző év hasonló időszakához képest - nem csak a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek ügyszámának kismértékű csökkenése következett be a felnőtt korúak esetkörében, hanem az ilyen intézkedések alkalmazását megelőző pártfogó felügyelői véleményeknél is enyhe visszaesés tapasztalható (a fiatalkorúaknál növekedés mérhető). Ennek mértékét az alábbi diagram szemlélteti.