I. PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG

Átírás

1 I. PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG A Pártfogó Felügyelői Szolgálat Missziója A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő alternatív büntetések végrehajtásával, az elkövető szükséges mértékű és következetes ellenőrzésével segíti a büntetőjogi következmények maradéktalan érvényesülését, a közösség védelmének erősítését; támogató tevékenységével növeli az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a helyreállító igazságszolgáltatás elve alapján működik. Célja, hogy az elkövető szembesüljön tettének következményeivel, és hogy az áldozat, a megsértett közösség és a bűnelkövető közötti közvetítéssel a bűncselekmény okozta károk mérséklődjenek. 1. Áttekintés Az átfogó büntetőpolitikai reform részeként a Kormány a október 31-én hatályba lépett 1183/2002. (X. 31.) számú határozatával elfogadta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) szervezeti és működési koncepcióját. A pártfogó felügyelői tevékenységnek a társadalom védelme érdekében biztosítania kell, hogy a hatóságok a rendelkezésre álló, a cselekmény súlyának megfelelő eszközök, büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák. Az alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezmény valóban hatékony megoldás legyen, ezáltal járuljon hozzá a bűnismétlés veszélyének csökkentéséhez. A Szolgálat a feladatkörébe utalt büntetőjogi jogkövetkezmények következetes végrehajtásával, az ismételt bűnelkövetés kockázatát hatástalanító integrációs esély megteremtése mellett arra is törekszik, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és sérelmek mérséklődjenek. A Szolgálat feladata, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésből/javítóintézeti nevelésből szabaduló/elbocsátott elkövetők reszocializációja érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekkel/javítóintézetekkel együttműködve vegyen részt a feltételes és a végleges szabadságra bocsátás/elbocsátás előkészítésében, növekedjen a szabadságvesztést/javítóintézeti nevelést követő utógondozás hatékonysága. A Szolgálat által ellátott szakmai területek a július 1-jei reform idején öt ügycsoportra terjedtek ki (1. környezettanulmány készítése, 2. pártfogó felügyelői vélemény készítése, 3. közérdekű munka szervezése és ellenőrzése, 4. pártfogó felügyelet végrehajtása, 5. utógondozás). A szakterületek január 1-jétől kiegészültek a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció). A Szolgálat létszáma a év során növekedett, majd a feladatok bővülése (mediáció) és az ügyszámok folyamatos emelkedése ellenére a költségvetési keretek szűkülése miatt a koncepcióban meghatározott fejlesztés a években elmaradt. Így december 31-én, a korábbi évnek megfelelő, lényegében változatlan létszámmal, összesen 387 fő (192 fő fiatalkorúak és 195 fő felnőtt korúak ügyeit ellátó) pártfogó felügyelő hajtja végre a szakterület jogszabályokban meghatározott feladatait. (Ebbe a pártfogó felügyelők közvetlen módszertani vezetői, az osztályvezetők és csoportvezetők 50%-os ügyszám leterheltséggel értendők bele.)

2 A pártfogó felügyelők évi átlagos ügyszámbeli leterheltségét az alábbi táblázat szemlélteti: Egy pártfogó felügyelőre jutó folyamatban lévő (áthozott+érkeztetett) ügyek száma átlagosan (db): A teljes évben: A év egy átlagolt időpontjában: Össz.: Fn.: Fk.: Össz.: Fn.: Fk.: Környezettanulmány 37,5 4,7 70,8 4,9 0,6 9,2 készítése: Pártfogó felügyelői 9,1 8,2 9,9 1,2 1,1 1,3 vélemény készítése: Közérdekű munka 48,0 91,8 3,5 32,0 61,2 2,4 végrehajtása: Pártfogó felügyelet 99,8 118,3 81,0 59,4 70,0 48,5 végrehajtása: Mediáció: 10,3 18,2 2,3 2,8 5,0 0,6 Utógondozás: 8,7 16,2 1,2 3,5 6,5 0,4 Összesen: 213,3 257,3 168,7 103,7 144,4 62,4 Rövidítés: Össz.: Összesen, Fn.: Felnőtt korú, Fk.: Fiatalkorú Adataink szerint egy átlagolt időpontban a felnőtt korúak pártfogó felügyelője átlagosan 144,4 ügyet, a fiatalkorúak pártfogó felügyelője átlagosan 62,4 ügyet lát el, ami meghaladja a jogszabályok által rögzített ideális ügyszámot (felnőtt korúak esetében 65, fiatalkorúak esetében 45 fő/pártfogó felügyelő). Az ügyszámbeli leterheltség az egyes megyei/fővárosi szolgálatok sajátosságainak (pl. mérete, az adott terület bűnelkövetési adatai stb.) megfelelően nem egyenletes, amelyet az alábbiakban szemléltetek. 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 Zala Veszprém Vas Tolna Sz-Sz-B Somogy Pest Nógrád K-E J-N-Sz Heves Hajdú-Bihar Gy-M-S Főváros Fejér Csongrád Békés B-A-Z Baranya Bács-Kiskun

3 Az egyes megyék leterheltsége (valamennyi ügycsoport tekintetében) az egy pártfogó felügyelőre jutó ügyek száma tükrében a években (növekvő sorrendben). Összesített Összesített Összesített Megye Megye Megye Zala 163,8 Zala 141,6 Baranya 142,8 Veszprém 169,8 Baranya 151,3 Tolna 147,5 Fejér 169,8 Tolna 164,7 Zala 148,5 Tolna 171,0 Veszprém 172,9 Veszprém 167,0 Vas 174,4 Vas 186,1 Gy-M-S 192,4 Csongrád 175,9 Heves 193,9 Fejér 193,4 Baranya 178,6 Bács-Kiskun 200,6 B-A-Z 195,2 Gy-M-S 188,5 Gy-M-S 202,3 Vas 197,1 B-A-Z 189,9 B-A-Z 202,6 Csongrád 198,5 Heves 196,2 Csongrád 202,6 Főváros 212,4 Főváros 207,9 Nógrád 205,2 Bács-Kiskun 220,9 Nógrád 208,8 Fejér 211,9 Heves 223,9 J-N-Sz 210,2 J-N-Sz 217,6 Sz-Sz-B 225,3 Sz-Sz-B 217,0 Sz-Sz-B 226,3 K-E 226,0 Somogy 222,1 Főváros 227,4 Nógrád 228,9 Bács- 224,2 Hajdó-Bihar 232,0 Hajdú-Bihar 231,2 Hajdú- 253,6 Somogy 233,5 J-N-Sz 233,1 Pest 253,6 K-E 234,7 Békés 261,6 K-E 267,1 Békés 237,6 Somogy 262,0 Békés 267,6 Pest 287,9 Pest 309,7 Átlag 205,5 Átlag 206,6 Átlag 210,9 A létszám keret stagnálása miatt ennek a problémának a kezelése csak kismértékben követhető belső átszervezéssel. (Pl. a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatánál közérdekű munka végrehajtására specializálódott pártfogó felügyelők december 31-én átlagosan 241 folyamatban lévő ügyet hajtottak végre, ami 67%-kal magasabb, mint a felnőtt korúak pártfogó felügyelői által, egy átlagos időpontban végrehajtott ügyek átlaga [144,4 db ügy]. A 241 ügy több mint a kétszerese [132,4%-kal magasabb] a pártfogó felügyelők által egy időpontban ellátott átlagos ügyszámnak [103,7 db ügy] és több mint a háromszorosa [286,2%-kal magasabb] a fiatalkorúak pártfogó felügyelői által végrehajtott ügyeknek [62,4 db ügy].) A Szolgálat által az adott években összesen ellátott ügyek száma (előző évről áthozott + az adott évben érkeztetett) évről évre folyamatos emelkedést mutat, amelyet az alábbiakban szemléltetek: 3

4 Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása között (zárójelben az előző évihez való változás) (+10,5%) (+5,9%) (+1,7%) (+3,4%) (+1,1%) Ügyek száma év év év év év év Az alábbiakban a években folyamatban volt ügyek számának az összevetését mutatom be, az egyes ügycsoportok szerinti bontásban: Az adott évben folyamatban lévő ügyek ügycsoportonkénti bontásban % 90% % 70% % 50% 40% 30% 20% % % Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció A diagramok bemutatják, hogy a Szolgálat összességében növekvő ügyszámaiban az egyes ügycsoportok eltérő módon és mértékben vannak jelen. 4

5 Míg különösen a közérdekű munka végrehajtása és a mediáció ügycsoportokban az adott években folyamatban lévő ügyek száma évről évre növekedett, addig a környezettanulmány és a pártfogó felügyelői vélemény készítése, továbbá a pártfogó felügyelet végrehajtása, valamint az utógondozás ügycsoportokban a évben kismértékű csökkenés tapasztalható. Az erre vonatkozó részletes elemzést az egyes ügycsoportokhoz kötődően mutatom be. A Szolgálat a reform óta eltelt hat és fél év alatt a szakmai feladatait professzionális szinten ellátó szervezetté vált. A évben elkészített, összesen környezettanulmányban és pártfogó felügyelői véleményben kifejtett szakvélemények hasznosultak az ügyészi, illetve bírói döntések előkészítése során. Évről-évre növekedett a közérdekű munka büntetés alkalmazása ben már ilyen büntetés végrehajtásáért felelt a Szolgálat, ami a és évek között 45,6%-os növekedést jelentett. Összesen pártfogó felügyelet végrehajtása volt folyamatban a tárgyév során. Dinamikusan nőtt a közvetítői eljárásra utalások száma is, a évben a Szolgálat közvetítői eljárást folytatott le esetben vették igénybe önkéntesen az utógondozást az elítéltek, illetve a büntetésvégrehajtási és a javítóintézetből szabadítottak/elbocsátottak. Az időben akár több évre is elnyúló pártfogó felügyeletek és közérdekű munka büntetések végrehajtása jelenti a Szolgálat számára az egyik legnagyobb szakmai kihívást. Az egyes esetek kezelése során az életviszonyok (különösen a évben tapasztalható) negatív irányba történő elmozdulása (pl. gazdasági válság, elszegényedés, munkanélküliség növekedése stb.) egyre nehezebben kezelhető problémákat idéz elő. Az alábbi diagramok azt szemléltetik, hogy a év végén, ilyen hosszú időszakot magába foglaló, egy adott terhelthez kötődő komplex kontroll és segítő funkciót összesen ügyben érvényesítettek a pártfogó felügyelők, ami a év végi adathoz képest 4,7%-os emelkedést jelent. A közérdekű munka, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásának ügyszámai és év végén Összesen ügy Összesen ügy Pártfogó felügyelet Közérdekű munka A Szolgálat az évek óta változatlan létszámadatok mellett, megnövekedett feladatainak színvonalas ellátásért minden eszközt mozgósítani igyekszik. A pályázati források 5

6 kihasználása és a módszertani fejlesztések révén a évben is folytattuk a pártfogó felügyelői tevékenység racionalizálását. Ennek eredményeként a költségkímélés és a kapacitások legteljesebb kihasználása terén minden lehetőséget felhasználtunk. 2. A szakmai tevékenység ügycsoportok szerinti bemutatása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet a szakmai feladatokat (figyelemmel a közvetítői eljárásra utalással összefüggő feladatbővülésre) január 1-jétől már hat ügycsoportban határozta meg. A Szolgálat a év során összesen ügyet látott el, ami azt is jelenti, hogy közel ennyi terheltet vontak látókörükbe az eljáró pártfogó felügyelők. Az ügyszámok ügycsoportok szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja be. A évben folyamatban volt ügyek ügycsoportok szerinti bontásban 3374; 4% 3984; 5% 14501; 18% 3507; 4% 38611; 46% 18587; 23% Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése során, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 4%-a). Környezettanulmány készítése (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 18%-a). A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 5%-a). A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, részben közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 46%-a). A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 23%-a). A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az 6

7 elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, valamint a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 4%-a) A pártfogó felügyelői vélemény készítése A pártfogó felügyelői vélemények elkészítését az ügyész, illetve a bíróság rendelheti el büntetés, vagy az intézkedés alkalmazása, vádemelés elhalasztása, és közvetítői eljárásra utalás előtt a Be. 114/A. -ának (1) bekezdése szerint. A szakértői vélemény pártfogó felügyelő általi elkészítésére július 1-jétől van lehetőség. A vélemény egyrészt a büntetőeljáráshoz, másrészt a büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódik A pártfogó felügyelői vélemény jellemzői Elkészítése során a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helyét, tanulmányozza az ügy iratait, meghallgatja a terheltet, és beszerzi azokat az adatokat, amelyek a döntést előkészítő vélemény elkészítéséhez szükségesek. A pártfogó felügyelői vélemény négy részből áll: 1. tartalmazza az ügyre és a terheltre vonatkozó tényadatokat, 2. az alkalmazott vizsgálati eljárások és módszerek felsorolását, 3. a szakmai ténymegállapításokat, továbbá 4. az elrendelő által feltett konkrét kérdésekre adott válaszokat A vélemény beszerzésének kötelező esetei Nem mellőzhető a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a felnőtt korú terheltekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása előtt, ha az ügyész külön magatartási szabály megállapítását vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek [a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény - a továbbiakban: Be ának (1) bekezdése] január 1-jétől a fiatalkorú terheltekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása előtt kötelező a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése [Be ának (2) bekezdése]. Az ilyen ügyekben elkészített véleményeknek kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy az ügyészek megfelelően egyéniesített és jól ellenőrizhető külön magatartási szabályok előírásával határozhassák meg a pártfogó felügyelet végrehajtásának tartalmi kereteit. A vádemelés elhalasztása során alkalmazható resztoratív jellegű külön magatartási szabályokról speciális szabályozást tartalmaznak a Be a (2) bekezdésének a)-c) pontjai, a kár megtérítése, a sértett, illetve a köz javára történő jóvátétel vonatkozásában. A év során is folytatott gyakorlat szerint azokban az esetekben, amikor az ügyész ilyen jellegű kötelezettség előírását vette fontolóra, a pártfogó felügyelői vélemény elrendelése során nevesített kérdést tett fel. Ilyenkor a pártfogó felügyelő mind a sértett, mind az elkövető vonatkozásában vizsgálta a resztoratív jellegű kötelezettség teljesítésével és annak elfogadásával kapcsolatos hajlandóságot. Az ügyészségeknek a vádemelés elhalasztása gyakorlatának törvényességi vizsgálataira, továbbá a Budapesti Szociális Forrásközpontnak, a pártfogó felügyelet speciális magatartási szabályainak kutatására vonatkozó megállapításai a évben is pozitívan hatottak a jogintézmény alkalmazására. Hozzájárultak ahhoz, hogy e diverziós eszköz súlya növekedjék, különösen az ügy sajátosságaihoz igazodó külön magatartási szabályok előírásával. Az ügyészi döntést a pártfogó felügyelői vélemények évről évre növekvő számban támasztják alá, és a külön magatartási szabályokra vonatkozó pártfogó felügyelői javaslatok az egyéniesítésre való törekvésen alapulnak. 7

8 A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 60. -ának (1) bekezdése szerint csak pártfogó felügyelői vélemény beszerzését követően kerülhet sor a közérdekű munka büntetés végrehajtása során munkahely kijelölésére A vélemény beszerzésének lehetséges esetei Ügyészi vagy bírósági döntés előkészítése során A büntetés vagy az intézkedés alkalmazásáról, a vádemelés elhalasztásáról, vagy a közvetítői eljárásra utalásról szóló ügyészi vagy bírósági döntés megalapozásához a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése elrendelhető [Be. 114/A. -ának (1) bekezdése]. A büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódva A bíróságok, különösen a büntetés-végrehajtási bírák az alábbi ügyekben rendelhetik el a pártfogó felügyelői vélemény elkészítését: - a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt [Bv. tvr. 8. -ának (1) bekezdése], - a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére vonatkozó halasztás engedélyezése előtt [Bv. tvr. 11/A. -ának (6) bekezdése], - a magatartási szabályok módosítása előtt [Bv. tvr a], - a felfüggesztett szabadságvesztés utólagos elrendelését megelőzően [Bv. tvr ának (2) bekezdése], - a kegyelmi ügyben hozott döntés előtt [a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet ának (2) bekezdése] A pártfogó felügyelői vélemények elrendelők szerinti megoszlása Az alábbiakban a pártfogó felügyelői vélemények számának 2004 és 2009 közötti változását mutatom be, az egyes életkori csoportok vonatkozásában: Az elrendelések száma a évtől mindkét életkori csoport vonatkozásában és összesen is jellemzően növekedett. Ez főként azzal hozható összefüggésbe, hogy a Be ának (2) bekezdése január 1-jétől arról rendelkezett, hogy már nem csak a bíróság, hanem az ügyész is határidőt biztosíthat a dokumentum elkészítésére. Következésképpen a években az elrendelők (köztük különösen az ügyészek) egyre nagyobb számban szerezték be a döntések meghozatala előtt a pártfogó felügyelők által készített véleményeket. Például a határidő biztosítására vonatkozó új szabály beiktatását megelőző évben nyilvántartásba vett ügyészi elrendelések számához (amely volt) képest az emelkedés 2008-ban (az ilyen ügyek száma volt) 35,62 %-os, 2009-ben (amikor véleményt készített a Szolgálat) 42,5%-os volt. Az ügyszámok elrendelők szerinti számának a változását az alábbi diagram szemlélteti: 8

9 Az adott évben folyamatban lévő pártfogó felügyelői vélemények ügyszámának változása között (+5,4%) (+21,2%) 1867 (+4,4%) (-5,9%) 1003 (+8,9%) 1476 (+14,2%) 1141 (+13,8%) 1297 (+13,7%) 1811 (+39,6%) 1599 (-14,4%) felnőtt korúak fiatalkorúak Adataink szerint a fiatalkorúak ügyeiben az elrendelő ügyészek és bíróságok évről évre növekvő számban alkalmazzák ezt az eszközt az egyes döntések előkészítése során. A Szolgálat működése első teljes évének (2004) az adataihoz képest (amikor összesen 921 db pártfogó felügyelői vélemény készült a fiatalkorúak ügyeiben) a évben az érkeztetett elrendelések (1.908 db) száma több mint 50%-kal (107%) emelkedett. Felnőtt korúak ügykörében a korábbi évek tendenciaszerű emelkedése után a évben csökkenést (amelynek mértéke 14,4%-os) mértünk az elrendelések számának tekintetében. A pártfogó felügyelői vélemények ügyforgalma Felnőtt korú Fiatalkorú Időszak végén foly. maradt Időszak alatt befejeződött Időszak alatt érkezett Előző időszakból foly. maradt Rövidítés: foly.: folyamatban 9

10 A év során az ügyészek összesen esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz képest 5,0%-os emelkedést jelent), a bíróságok összesen 453 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz 5,3%-os emelkedést jelent), a büntetés-végrehajtási bírók összesen 174 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz képest 29,4%-os csökkenést jelent) rendelték el a pártfogó felügyelői vélemények beszerzését. (A büntetés-végrehajtási bíróknak továbbított pártfogó felügyelői vélemények számába a közérdekű munka büntetés során történő munkahely kijelölését megelőző, évente közel esetben, speciális tartalommal készült dokumentumok nem értendők bele.) A felnőtt korúak ügyeiben mért csökkenés elsősorban a büntetés-végrehajtási bírók általi megkeresések mérséklődésével hozható összefüggésbe, amint az alábbi diagramból nyomon követhető. Az adott évben elrendelt pártfogó felügyelői vélemények száma, az elrendelő szerinti megoszlásban % % % % % Bv. bíró által elrendelt 50% 40% 30% Bíróság által elrendelt Ügyész által elrendelt 20% 10% 0% Rövidítés: Bv. bíró: Büntetés-végrehajtási bíró Kis mértékben már az is hozzájárult az ügyszámok változásához, hogy augusztus 9.-től módosultak a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyelet alkalmazásának a szabályai. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosításáról szóló évi LXXX. törvény 26. -a módosította a Btk ának (1)-(2) bekezdését. Ezáltal a vádemelés elhalasztása mellett felnőtt korú terhelt esetében már nem kötelező a pártfogó felügyelet megállapítása, az a továbbiakban ügyészi mérlegelés körébe tartozik. (Ennek megfelelően a Be ának (1) bekezdése is változott a megengedő fordulat beiktatásával.) Az új rendelkezés hatásaként a év 4. negyedévében - az előző év hasonló időszakához képest - nem csak a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek ügyszámának kismértékű csökkenése következett be a felnőtt korúak esetkörében, hanem az ilyen intézkedések alkalmazását megelőző pártfogó felügyelői véleményeknél is enyhe visszaesés tapasztalható. Ennek mértékét az alábbi diagram szemlélteti: 10

11 Adott időszakokban folyamatban lévő ügyész által elrendelt vádhalasztásos pártfogó felügyelői vélemények száma szept. okt. nov. dec. szept. okt. nov. dec. szept. okt. nov. dec. szept. okt. nov. dec Felnőtt korúak Fiatalkorúak 2.2. A környezettanulmány készítése Ugyancsak július 1-jétől nyílt meg a lehetőség arra, hogy a büntetőeljárás során a pártfogó felügyelő által elkészített környezettanulmányt be lehessen szerezni. (Azt megelőzően az ilyen dokumentumokat a rendőrség bocsátotta a hatóságok rendelkezésére.) A évben elkészült összesen környezettanulmány beszerzésének túlnyomó többségét (összesen: db-ot, az összes ilyen ügy 89,4%-át) a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásban kérték a nyomozóhatóságok. Kisebb részben (összesen: 911 esetben, amely az összes környezettanulmány 6,3%-a) a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően tanulmányozták a pártfogó felügyelők az elítélt környezetét. A bíróságok, az ügyészek és a fiatalkorú befogadó részlegbe helyezését megelőzően a büntetés-végrehajtási intézetek mindösszesen 626 (az összes ilyen ügy 4,3%-a) esetben rendelték el a környezettanulmány beszerzését. Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a évben készült környezettanulmányok 83,72%-át kitevő, fiatalkorúak ügyeiben készült dokumentumok száma hogyan alakult az elmúlt három év során, az elrendelők szerint: 11

12 Adott időszakban folyamatban lévő környezettanulmányok az elrendelő által csoportosítva - fiatalkorúak nyomozó hatóság által elrendelt bíróság elé állítás miatt nyomozó hatóság által elrendelt egyéb esetben ügyész által elrendelt bíróság által elrendelt büntetés-végrehajtási intézet megkeresése alapján Az adatokból látható, hogy között az elrendelések száma valamennyi megkeresést kibocsátó szerv esetében növekedett, ami alól kivételt képez a nyomozóhatóságok általi, fiatalkorúakkal szemben folytatott büntetőeljárás során (nyomozó hatóság által elrendelt egyéb esetben) kibocsátott megkeresések száma a évben. Miután a fiatalkorúval szembeni nyomozás során nem mellőzhető a környezettanulmány beszerzése [Be ának (2) bekezdése], lehetséges, hogy a évben a fiatalkorúakkal szemben indított büntetőeljárások száma némileg csökkent a megelőző évekhez képest (a teljes elmúlt évre vonatkozó ENYÜBS összesítés még nem áll rendelkezésre a beszámoló megírásakor) Környezettanulmány készítése a fiatalkorúval szembeni büntetőeljárásban A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás egyik bizonyítási eszköze július 1-jét megelőzően a rendőrség végezte el ezt a feladatot, azóta elsősorban a nyomozóhatóság elrendelésére a pártfogó felügyelő készíti el a környezettanulmányt. A év folyamán összesen ilyen ügye volt a Szolgálatnak. Ezáltal a fiatalkorúval szemben folytatott büntetőeljárás legkorábbi szakaszában már szerepet kap a pártfogó felügyelő. A bűncselekmény elkövetését követő legrövidebb időn belül történik adatgyűjtés a bűnelkövetéshez vezető okok feltárása, a beavatkozási stratégia kialakításához szükséges széleskörű információk biztosítása érdekében. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség közreműködését (első sorban a helyszín biztosítása terén) igénybe veheti. A környezettanulmányt a tárgyaláson ismertetni kell, ahol a pártfogó felügyelőt tanúként is meghallgathatja a bíróság. A környezettanulmány tartalmazza a terhelt életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket és körülményeket, továbbá a terhelttel kapcsolatos szakmai ténymegállapításokat július 1-jétől a Be.-t érintő novelláris változás a pártfogó felügyelő által gyűjtött adatok körét kiterjesztette a munkahelytől és a tanintézménytől beszerzett információkra is. A környezettanulmány szükséges melléklete lett a pedagógiai 12

13 vélemény [Be ának (2) bekezdése], amelynek beszerzése során különös körültekintéssel kell eljárnia a pártfogó felügyelőnek annak érdekében, hogy a tanulót indokolatlan joghátrány ne érhesse az iskolában. Ezzel kapcsolatosan a év során már történtek konzultációk, amelyeket a évben is folytatunk. A pártfogó felügyelők a környezettanulmány készítésekor tájékoztatást adnak a közvetítői eljárásra utalás lehetőségeiről is, ezzel is erősítve a resztoratív elvek érvényesülését. A bűnmegelőzési érdekek fokozott érvényesítése érdekében a pártfogó felügyelők feltárják a családon belüli erőszakra utaló információkat is, továbbá adatokat szereznek be a terhelt és családtagjai munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatosan, illetve a szükséges intézkedéseket e vonatkozásokban is megteszik. A környezettanulmány elkészítésére rendelkezésre álló idő általában 30 nap. Ez alól kivétel a Be ának (1) bekezdése szerinti bíróság elé állítás esete [a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet ának (3) bekezdése]. A évben összesen 652 ilyen ügye volt a Szolgálatnak. Az adat egyes évek során tapasztalt változását az alábbiakban szemléltetem: Adott időszakban készített környezettanulmányok száma bíróság elé állítás elrendelése miatt - fiatalkorúak Ezekben az ügyekben a pártfogó felügyelők soron kívül tettek eleget a megkereséseknek, figyelemmel arra, hogy a terheltet 15 napon belül kellett bíróság elé állítani. A Be ának (1) bekezdése október 1-jétől módosult, a határidő 30 napra emelkedett, ami a Szolgálat eddigi feszes határidejét kissé enyhíti. A jogszabály változása az elkövetkezőkben hozzájárulhat az ilyen ügyek számának az emelkedéséhez, ami a büntetőeljárások lerövidülését eredményezheti. 13

14 Környezettanulmány készítése a szabadságvesztés büntetés végrehajtásához kapcsolódóan A pártfogó felügyelő a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére készít környezettanulmányt, ha az a szabadságvesztés büntetés félbeszakítására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges. (2009-ben összesen 911 ilyen megkeresést teljesítettünk.) július 1-jétől a fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe helyezésekor a róla készült környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási intézetek a Szolgálattól kötelesek beszerezni. Az ilyen, speciális tartalmú környezettanulmány a jó nevelési terv alapja, egyben a későbbi utógondozások és feltételes szabadságra bocsátások mellett megállapított pártfogó felügyeletek eredményességét is befolyásolja. (2009-ben összesen 266 ilyen megkeresést teljesítettünk.) Környezettanulmány készítése a méltányossági és a kegyelmi eljárásban Az igazságügyi és rendészeti miniszternek az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntéseinek előkészítése során, illetve a kegyelmi eljárásokban elrendelt környezettanulmányok elkészítése is a Szolgálat feladata A közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése A közérdekű munka büntetés végrehajtásával kapcsolatos pártfogó felügyelői tevékenység többrétű. Egyrészt kettős kontroll-funkciót lát el a Szolgálat, amennyiben ellenőrzi, hogy az elítélt, illetve a munkahely a büntetés végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeknek eleget tesz-e, másrészt segítheti az elítéltet, elsősorban a büntetés letöltésének eredményességét befolyásoló problémáinak a megoldásában. A pártfogó felügyelők a közérdekű munka szervezésében is meghatározó szerepet töltenek be. A megyei és fővárosi munkaügyi központok továbbra is szinte elenyésző mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a pártfogó felügyelők tudomást szerezzenek azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik. Ilyen típusú célzott előkészítő-szervező tevékenységet csak kis mértékben látnak el. Következésképpen a Bv. tvr ának (3) bekezdésében számukra meghatározott feladat megvalósításával a büntetés-végrehajtás gyakorlatát elenyésző mértékben támogatják. Így az elítéltek foglalkoztatását vállaló letöltő helyek felderítése még mindig elsősorban a pártfogó felügyelő személyes kapcsolatain múlik. Ez összefügg azzal is, hogy a munkahelyek kevéssé ismerik fel annak a jelentőségét, hogy a köz érdekében foglalkoztatott elítéltek munkáltatásához nem csak büntetés-végrehajtási, hanem gazdasági érdekek is kötődnek. A közérdekű munka végrehajtásában közreműködő munkahelyek együttműködési szándékára az elmúlt évben is aggasztó mértékben kihatott az egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet. Számos munkahely megszűnt, vagy olyan mértékben csökkentek a megrendelései és a munkafeladatai, hogy az elítéltek fogadásától elzárkóztak. Ezt a folyamatot erősítette, hogy míg a szabálysértési bírság átváltoztatása folytán kiszabott közérdekű munkát az önkormányzatoknak mindenképpen végre kell hajtaniuk, addig a főbüntetés esetében ilyen kötelezettségük nincs. Tovább gyengíti a közreműködő szándékot, hogy a közhasznú foglalkoztatás keretein belül megteremtett munkalehetőségen túl nincs további igény ilyen munkaerő felvételére. Erre való tekintettel számos önkormányzat nem vállalja a büntetés végrehajtásában a közreműködést, ami különösen a kistelepülések viszonylatában (ahol más munkahely nem is működik) vezethet a büntetések tömeges elévüléséhez. Az alábbi diagram és táblázat az elévüléssel befejeződő ügyek számának a változását mutatja be. 14

15 Elévüléssel végződő közérdekű munka büntetések száma az adott évben Fiatal korúak Felnőtt korúak Elévüléssel befejezett ügyek százalékos aránya évek és életkori csoportok szerinti bontásban Fn. Fk. Fn. Fk. Fn. Fk. Fn. Fk. Fn. Fk. 8,3% 1,7% 7,9% 2,9% 7,2% 2,7% 10,1% 7,3% 8,0% 12,6% Rövidítés: Fn.: Felnőtt korú, Fk.: Fiatalkorú Különösen aggodalomra ad okot, hogy az elévüléssel végződő ügyek száma a fiatalkorúak vonatkozásában, főként a évben növekedett (a felnőtt korúak ügyeiben sikerült csökkenést elérni a tárgyévben). A kijelölhető munkahelyek hiányában elévülő ügyek számának a jövőbeni további növekedése prognosztizálható, ha az alábbi problémára nem sikerül mielőbb jogalkotói beavatkozással és a megfelelő pénzforrás biztosításával megoldást találni. A években számos korábban kijelölhető munkahely vonta vissza együttműködési szándékát arra való hivatkozással, hogy nem rendelkezik anyagi eszközökkel az elítéltek munkaegészségügyi vizsgálatának az elvégeztetésére. A közérdekű munka a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 87. -ának 9. pontja alapján szervezett munkavégzésnek számít, így a vizsgálat elvégzése nem mellőzhető, azonban finanszírozása nem megoldott. Ennek a problémának az orvoslása érdekében hosszú ideje folytatunk egyeztetéseket, amelyek eddig nem vezettek eredményre A közérdekű munka végrehajtásának hatékonyságát növelő jó gyakorlatok A évben is (különösen pályázati forrásból) folytattuk a közérdekű munka végrehajtásának legjobb gyakorlataira vonatkozó modell projektjeink végrehajtását, aminek eredményeként számos település tapasztalhatta meg az elítéltek városszépítő tevékenységének eredményeit, a kommunális feladatok ellátásában való részvételük hasznosságát, ami az előítéletes gondolkodás enyhítéséhez is hozzájárult. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által biztosított finanszírozás beszűkülésével azonban ezek a pozitív hatású projektek ellehetetlenülnek. Különösen jó gyakorlatnak tartjuk a csoportos végrehajtás ún. Kalocsai modelljét, 15

16 amelynek keretében egy felsőfokú végzettségű pártfogó felügyelői asszisztens közvetlen irányítása mellett végzik munkájukat az elítéltek munkacsoportjai. A számos esetben a legnehezebb terepeken végzett közterület szépítő tevékenységük (amelyet például az alábbi fotó illusztrál) a polgárok számára jól érzékelhető hasznot hajt, ami hosszabb távon az előítéletes gondolkodás mérséklődését is eredményezi. Komika telephely előtte és utána A közérdekű munka súlya a büntető ítélkezés rendszerében A hatékonyságot, eredményességet fokozó kezdeményezéseink további folytatása azért is szükséges, mert a bíróságok egyre növekvő mértékben alkalmazzák ezt a büntetést, az ilyen ítéletek száma 1999 és 2007 között megkétszereződött. Míg az egyes főbüntetések száma tendenciájukat tekintve az években csökkent, addig a közérdekű munkára ítélések száma ugyanebben az időszakban több mint duplájára, 117,55%-kal növekedett (Legfőbb Ügyészség, Bűnözés és igazságszolgáltatás és c. kiadványai). Ez azt jelenti, hogy a bíróságok bizalma egyre megalapozottabb, az ítélkezési repertoár markáns eleme lett a közérdekű munka büntetés Főbünt ,1% ,4% ,5% ,8% ,9% ,2% ,4% ,7% ,5% Életfogyt ,3% 9-30,8% % % 22 0% 10-50,5% % ,2% 9-43,8% Hat. szab. veszt % ,003% ,2% ,6% ,5% ,9% ,7% ,9% ,3% Km ,1% ,1% % ,8% % % ,2% ,1% ,2% Pb ,3% ,7% ,6% ,1% ,5% ,6% ,9% ,4% % Rövidítés: Főbünt.: Főbüntetés, Életfogyt.: Életfogytig tartó szabadságvesztés, Hat. Szab. veszt.: Határozott ideig tartó szabadságvesztés, Km.: Közérdekű munka, Pb.: Pénzbüntetés 16

17 A közérdekű munka végrehajtására vonatkozó főbb statisztikai adatok bemutatása Saját adataink szerint a növekedési tendencia a közérdekű munkára ítélések tekintetében 2009-ben tovább folytatódott. Az elmúlt év folyamán összesen db ítéletet érkeztettünk, ami a évhez viszonyítva (akkor volt az év során érkeztetett ügyek száma) 15,7%- os növekedést jelent. (A év évhez képesti ügyszámnövekedése 14,05%-os volt.) A közérdekű munka büntetés végrehajtásának ügyforgalma a év folyamán Felnőtt korú Fiatalkorú Előző időszakról foly. maradt Időszak alatt érkezett Időszak alatt befejezett Időszak végén foly. maradt Rövidítés: Foly.: Folyamatban Évről évre nő az időszak végén folyamatban maradó ügyek száma is, amelyet az alábbi diagram szemléltet: 17

18 Az adott év végén folyamatban maradt közérdekű munka büntetések száma Felnőtt korúak Fiatal korúak A növekedés egyrészt azzal van összefüggésben, hogy az újonnan érkeztetett ügyek száma emelkedik, másrészt a végrehajtás már ismertetett nehézségei miatt egyre nő a közérdekű munka végrehajtásának az ideje is. Ezzel egyidejűleg a létszámukban az elmúlt két évben nem gyarapodó pártfogó felügyelők (2009. december 31-én összesen 387 fő) munkaterhei is egyre gyarapodtak. A Közérdekű munka szervezése és ellenőrzése ügycsoporton belül, az adott években folyamatban volt ügyek száma összesen és az életkorok szerinti bontásban az alábbiak szerint alakult. A közérdekű munka büntetés ügyszámainak változása (+7,79%) (+7,99%) (+5,75%) (+7%) (+10,55%)

19 Az adott időszakban folyamatban lévő közérdekű munka büntetések korcsoport szerinti bontásban (az előző évihez mért változás) (+15,65%) (+65,98%) 506 (+24,94%) 540 (+6,72%) 588 (+8,89%) (+6,65%) (+7,47%) (+5,72%) (+6,93%) (+10,37%) Fiatal korúak Felnőtt korúak Az alábbiakban a büntetés végrehajtásának különböző befejezési módjait szemléltetjük: A közérdekű munka végrehajtása befejeződéseinek aránya között 100% 90% 80% 12,2% 11,7% 7,6% 7,6% 8,3% 7,9% 8,1% 9,4% 7,7% 8,5% 7,2% 9,4% 7,2% 10,1% 8,0% 3,5% 1,7% 10,4% 10,3% 8,1% 6,8% 6,8% 2,6% 1,7% 4,3% 5,0% 2,9% 2,7% 7,3% 12,6% 18,4% 18,9% 70% 60% 50% 40% 16,0% 15,0% 16,6% 17,6% 20,1% 84,3% 24,1% 29,3% Áttételre került sor Egyéb okból végrehajthatatlan Elévült 30% 55,9% 57,8% 59,5% 55,7% 54,8% 66,7% 65,9% 59,2% Szabadságvesztésre változtatták át 20% 46,4% Végrehajtották 10% 0% Felnőtt korú Fiatalkorú Az intézményi átszervezést követő években a megreformált Szolgálat egyre szélesebb körű és egyre jobban működő együttműködéseket alakított ki, különösen a végrehajtásban részt vevő munkahelyekkel. Ennek hatására a közérdekű munka büntetések legnagyobb részét kitevő, 19

20 felnőtt korúakkal szemben folyamatban lévő ügyekben az eredményes végrehajtások száma a évig növekedett, az elévüléssel befejezett ügyek száma csökkent ben a tendencia megfordult, amely különösen a kijelölésre alkalmas munkahelyek számának csökkenésével hozható összefüggésbe. Különösen figyelemre méltó az is, hogy a szabadságvesztésre átváltoztatott ügyek száma, az intézményi átszervezés óta először, a évben 20% fölé emelkedett. Kutatásaink és tapasztalataink szerint ennek oka elsősorban az, hogy egyre több olyan elítéltet ítélnek közérdekű munkára, akik pl. egészségügyi, mentális, szociális okok miatt munkavégzésre alkalmatlanok, vagy kevéssé alkalmasak arra, képzettségük és munkatapasztalatuk kevés, vagy egyáltalán nincsen. Különösen aggodalomra ad okot, hogy a fiatalkorúak esetkörében az eredményesen végrehajtott ügyek százalékos aránya még alacsonyabb és az ilyen befejezési módok arányának csökkenése e területen intenzívebb, mint a másik korcsoportban. Az átváltoztatással és elévüléssel végződő ügyek folyamatosan meghaladják a felnőttekénél regisztrált értékeket és ez az arány is nő az esetükben. A kutatási és a gyakorlati tapasztalatok az eddigiekben is azt támasztották alá, hogy a fiatalkorúak ügyeiben a közérdekű munka büntetés végrehajtása még problémásabb, mint a felnőtt korúaknál. Számukra megfelelő letöltőhelyet találni nagyon nehéz, az ilyen munkahelyek száma csökken. Ennek oka képzettségük, munkatapasztalatuk, munkakultúrájuk, fizikai teherbíró képességük stb. még alacsonyabb szintje, továbbá az a körülmény, hogy időnként a tankötelezettség speciális eseteire vonatkozó szabályokra is figyelemmel kell lennünk. Ezek a problémák a jogszabályi változások miatt az elkövetkezőkben még nagyobb súllyal fognak jelentkezni A közérdekű munka büntetést érintő jogszabályi változások Különösen aggályos, hogy május 1-jétől a Btk ának módosítása folytán, a korábbiakkal ellentétben már nem csak a 18. életévét betöltött, hanem a 16. évnél idősebb terheltek esetében is alkalmazni lehet majd a közérdekű munka büntetést. Ebből következően a jövő évben várhatóan az eddiginél még nagyobb számban fognak megjelenni fiatalkorú elítéltek, még alacsonyabb életkori csoportban, aminek következtében az ismertetett speciális végrehajtási problémák még tovább súlyosodnak (pl. a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokra is figyelemmel kell lennünk a jövőben). A közérdekű munka büntetésre vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok az év során több ponton módosultak, ami további végrehajtási problémát jelent majd május 1-jei hatályba lépésüket követően. A büntetések együttes alkalmazása várhatóan tovább növeli az ügyszámokat, de ami a büntetés végrehajtása szempontjából a legkedvezőtlenebb, hogy az elévülési idő a jelenlegi három évről öt évre fog növekedni. Már augusztus 13-tól alkalmazható azonban a Be ának (1) bekezdésében foglalt módosítás, amely szerint közérdekű munkát tárgyalás mellőzésével a bírósági titkár is alkalmazhat. Ez a korábbi jogszabályok szerint törvénysértő volt, hiszen így a bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy tapasztalatokat szerezzen a büntetés alkalmazhatóságáról, a terhelt munkára való alkalmasságáról, és ennek ismeretében határozhassa meg az elvégzendő munka jellegét [Btk ának (2) bekezdése]. Az új szabály beiktatásával még tovább csökkent annak az esélye, hogy a bíróság számára a körültekintő mérlegeléshez szükséges adatok és információk rendelkezésre álljanak, például az elítélt egészségi állapotát, munkára való hajlandóságát illetően. A problémát olyan módon is lehetne kezelni, hogy a közérdekű munka tárgyalás mellőzésével történő alkalmazása előtt kerüljön sor pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére, amely azonban a kapacitásának csúcsán dolgozó Szolgálat számára okozhat ügyszámnövekedést. Adataink szerint augusztus 9-e és december 31-e között összesen olyan 20

21 ítélet érkezett a Szolgálathoz, amelyben közérdekű munkát alkalmazott a bíróság. Ezek között mindössze 159 esetben (5,4%) történt az ítélkezés tárgyalás mellőzésével, tehát egyelőre a vázolt probléma mértékét tekintve kezelhető. Nyilván a jövőbeni változást prognosztizálni nem lehetséges. A tárgyalás mellőzésével hozott ítéletek megyénkénti megoszlása nem egyenletes, amelyet az alábbi grafikon szemléltet. Tárgyalás mellőzésével kiszabott közérdekű munka büntetés Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Bereg Tolna Vas Veszprém Zala A közérdekű munka végrehajtási gyakorlatára vonatkozó kérdőíves felmérésen alapuló kutatásunkat - amelyet a évben mutattunk be - nyomatékkal rávilágítottunk arra, hogy a közérdekű munka büntetés végrehajtása a végletekig elnehezült, miközben ez a magyar jogrend egyik legkorszerűbb és az elrendelők által dinamikusan emelkedő mértékben alkalmazott alternatív szankcionálási módozata. Ezért volt különösen jelentős és számunkra várakozással teli a év egyik kiemelt feladata, amelynek során részt vettünk a Büntetésvégrehajtási Törvény előkészítésében. Álláspontom szerint a közérdekű munka büntetés végrehajtására vonatkozó szabályozás mielőbbi korszerűsítése a továbbiakban nem halasztható A pártfogó felügyelet végrehajtása Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünkben a pártfogó felügyelet, mint önállóan nem alkalmazható intézkedés jelenik meg. Számarányát tekintve főként vádemelés elhalasztásához, próbára bocsátáshoz, felfüggesztett szabadságvesztéshez, kisebb részben feltételes szabadságra bocsátáshoz, továbbá a fiatalkorúak vonatkozásában javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódik. A pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha tartama/próbaideje eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Ez az intézkedés a bűncselekményt elkövetők ellenőrzése, irányítása mellett a társadalomba való beilleszkedésük segítését és támogatását is szolgálja. A pártfogó felügyelet célja, hogy a folyamatosan érvényesített pártfogó felügyelői kontrollal elősegítse annak a megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújtson a társadalmi integrációhoz, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. 21

22 A pártfogó felügyelők a pártfogó felügyeletet individualizált tervek alapján hajtják végre, amelyben az eset sajátosságaihoz igazodóan határozzák meg a kontroll és a segítő funkció intenzitását, a bűnismétléshez vezető okok kezelésére alkalmas beavatkozásokat, az egyéni és csoportos esetkezelés eszközeit A pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó statisztikai adatok Az alábbi diagram adataiból nyomon követhető, hogy a pártfogó felügyelők egyes szakmai tevékenységei között, számarányát tekintve, évről évre a pártfogó felügyelet végrehajtása a legjelentősebb. Egyben ez a legnagyobb hagyományokkal rendelkező ügycsoportunk, amelynek gyökerei az évi I. Büntető Novelláig nyúlnak vissza Az adott évben folyamatban lévő ügyek száma, ügycsoport szerinti bontásban között Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció A pártfogó felügyeletet elrendelő határozatok száma 2004 és 2006 között nagymértékben növekedett, majd a közötti időszakban kisebb mérvű csökkenés volt tapasztalható, amely első sorban jogszabályi változásokkal hozható összefüggésbe. Az elrendelések számának visszaesését az elmúlt három évben jórészt a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek számának csökkenése, ezen belül a Be ának (2) bekezdésén alapuló ügyek számának visszaesése okozza. Ezt egyrészt az indokolja, hogy a Be a (1) bekezdésének h) pontját 1 érintő, július 1-jétől hatályos módosítás lehetővé tette, hogy már a nyomozati szakban fel lehessen függeszteni az eljárást a szükséges kezelés önkéntes megkezdése esetén. A változás már a évben is érzékelhető volt a növekedés arányának csökkenésében. Ennek eredményessége büntethetőséget 1 Be.188. (1) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha h) a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges. 22

23 megszüntető joghatással jár, így a Be ának (2) bekezdése 2 szerinti vádemelés elhalasztására (és pártfogó felügyelet megállapítására) már nem kerül sor ezekben az esetekben. Az azóta eltelt években a terheltek éltek ezzel a lehetőséggel, és külön kötelezettségeiket a büntetőeljárás korai szakaszában teljesítik, amely az ilyen ügyek számának csökkenéséhez (egyre kisebb arányban) járulnak hozzá. A módosítás első teljes évében (2007) az ilyen ügyekben az ügyszámok visszaesése (a ban mért adatokhoz képest) mindkét életkori csoport vonatkozásában meghaladta az 50%-ot ről 2008-ra 38,2%-os volt a csökkenés a fiatalkorúak, és 23,1%-os a felnőtt korúak körében ben a Be ának (2) bekezdése alapján felnőtt korúak esetében ügyben halasztották el az ügyészek a vádemelést (ez a 2008-ban regisztrált hoz képest 13,5%-os csökkenés), míg fiatalkorúak esetében 208 ilyen tartalmú határozatot érkeztettünk (ez a év során regisztrált 315 ilyen ügyhöz képest 34%-os csökkenés). Az alábbi grafikonnal szemléltetem, hogy az elrendelések számának évi visszaesése már nem csak a vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyeleteket érintette, hanem kizárólag fiatalkorúak esetében a próbára bocsátáshoz és felfüggesztett szabadságvesztéshez társulókat is. Az ügyszámok csökkenése nem érinti mind a két életkori csoportot, a felnőttek vonatkozásában növekedés tapasztalható. Az adott évben érkezett új pártfogó felügyeletek ügyszámának változása az alkalmazott szankciók jellege szerint (zárójelben az előző évihez mért változás) (+4,5%) (+9,1%) 678 (+19,8%) 1602 (-13,5%) (+23,8%) 1604 (-6,1%) 3396 (-13,3%) Felt + Ie Ff P Vhk Vh más (+4,2%) (-34%) 1356 (-1,5%) Felnőtt korú Fiatalkorú 2 Be (2) Ha a Btk ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. 23

24 Adott évben folyamatban lévő, fiatalkorúak pártfogó felügyelete ügyszámának változása között Vádhalasztás Próbára bocsátás Felfüggesztett szabadságvesztés Feltételes szabadságra bocsátás Ideiglenes elbocsátás Ennek az oka a évben bekövetkezett jogszabályi változásokkal is összefüggésbe hozható A pártfogó felügyelet végrehajtását érintő jogszabályi változások Az elmúlt évben több, a pártfogó felügyelet végrehajtása szempontjából alapvető fontosságú jogszabály módosítására került sor, az alábbiak kihirdetésével: 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáról szóló évi LXXX. törvény, 2. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvény, 3. A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosításáról szóló évi LXXXIII. törvény, 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXXIX. törvény, 5. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény és a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosítása okán szükséges egyes rendeletek módosításáról szóló 30/2009. (VIII. 7.) IRM rendelet. A változások közül különösen a Btk. és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítása érinti a pártfogó felügyelet végrehajtását. A augusztus 9.-től hatályos változások a következők: Módosult a Btk. feltételes szabadságra vonatkozó 47. -a. A törvény szűkíti a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményében részesülők körét azzal, hogy a kizáró okokat két újabb esettel bővíti: 1. az erőszakos többszörös visszaeső, valamint 2. az elítélt is, aki a szabadságvesztés büntetését önként nem kezdi meg. Ez a változás a 24

25 Szolgálat ügyszámaiban csökkenést idéz elő. Módosult a Btk. feltételes szabadságra vonatkozó 48. -ának (3)-(4) bekezdése. A feltételes szabadságra bocsátott visszaeső elítélt pártfogó felügyeletének megállapítása nem mellőzhető, ami ügyszám és ügyteherbeli növekedést fog előidézni azáltal, hogy a súlyosabb bűncselekményt elkövetettek a korábbinál nagyobb számban fognak megjelenni a Szolgálat ügyfelei között. A jogalkotó bővítette azoknak az eseteknek a körét, amikor a feltételes szabadság megszüntetése kötelező a bíróság számára azzal, hogy nem csak a kedvezmény tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatti elítélés jár ilyen joghatással, hanem az elkövetési időtől független bármilyen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés. Várható hatása ügyszámcsökkenést okozhat a Szolgálatnál. Nagymértékben módosult a Btk. pártfogó felügyeletre vonatkozó 82. -a. A hatályos szabályozáshoz képest a legnagyobb változás, hogy annak a felnőtt korúnak az esetében, akivel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta nem kötelező megállapítani a pártfogó felügyeletet, ez immáron mérlegelés kérdése. Ez a módosítás a Szolgálat ügyszámaira kedvezően hat. Aggályosnak tartjuk azonban, hogy a vádemelés elhalasztásának a speciális eseteiben (ilyen a kábítószeres és a tartás elmulasztása miatti elterelés, továbbá a közvetítői eljárás során létrejött megállapodásban foglaltak teljesítésének ellenőrzése érdekében alkalmazott) a pártfogó felügyelet megállapításának elmaradása azt okozhatja, hogy a külön kötelezettség teljesítésének a kontrollja elmarad, és ez a sértettek érdekeinek érvényesülését is érinti. A Btk.-nak a pártfogó felügyelet tartamát szabályozó 82. -ának (3) bekezdése egy egészen új rendelkezéssel bővült. Az ún. kétéves szabály beiktatásával lehetővé vált, hogy a nem visszaeső esetében alkalmazott pártfogó felügyelet fele részének, de legalább két évnek az eltelte után a pártfogó felügyelő javasolhassa a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn (az intézkedés az eredetileg meghatározott tartam leteltét megelőzően meghozta a kívánt eredményt). Jelentőségére való tekintettel a kétéves szabály alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat külön, a pontban mutatom be szeptember 1-jétől hatályát vesztette a Gyvt a (1) bekezdésének c) pontja Az intézményi átalakulás óta folyamatosan kezdeményeztük ezt a jogszabály módosítást, mert sem szervezeti, sem szakmai szempontok nem indokolták a pártfogó felügyelet és a védelembe vétel/gyermekvédelmi utógondozás együttes alkalmazásának a kizártságát. A jogszabályváltozások közül számos, csak május 1-jétől fog hatályba lépni, a teljesség kedvéért ezeket is bemutatom, lévén az azokra való felkészülés már a év során elkezdődött. Módosul a Btk. büntetési nemekre vonatkozó 38. -a. A törvény a hatályos Btk.-ban meglévő, a büntetések együttes, illetve egymás helyett történő kiszabására vonatkozó korlátokat csaknem teljesen felszámolja a büntetések variációs lehetőségeinek szélesítésével, ami a Szolgálat ügyszámainak és ügyterheinek megemelkedését okozhatja. Módosult a Btk. próbára bocsátásra vonatkozó 72. -a. A törvény jelentősen szűkíti a próbára bocsátás alkalmazási körét, ami a Szolgálat ügyszámainak várható csökkenését idézi elő. Új rendelkezésként nem alkalmazható a próbára bocsátás kedvezménye azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, illetve aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás 25

26 befejezése előtt vagy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. Módosult a Btk. szabadságvesztés felfüggesztésére vonatkozó 89. -a. A hatályos Btk. szerint az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása függeszthető fel próbaidőre, az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére csupán különös méltánylást érdemlő esetben van lehetőség. A törvény május 1-jétől általánosságban is lehetővé teszi a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését. Módosítja a törvény a próbaidő tartamát is. Jelenleg a próbaidő hossza attól függ, hogy vétség, vagy bűntett miatt kiszabott szabadságvesztésről van-e szó. Vétség esetén a próbaidő egy évtől három évig, a bűntett esetén két évtől öt évig terjedhet. A törvény megszünteti ezt a differenciálást, és egységesen a szigorúbb, hosszabb próbaidőt rendeli alkalmazni, tehát a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a próbaidő tartama egy évtől öt évig terjedhet, amelyet (a hatályos szabályozástól eltérően) években és hónapokban kell meghatározni. A büntetés alkalmazási körének a bővítése és a próbaidő hosszúságának a növelése egyaránt a Szolgálat ügyszámainak és ügyterheinek a növekedését idézheti elő. Új jogintézményt iktattak be a Btk ában. A törvény új jogintézményként bevezeti - a több európai büntető törvény által is szabályozott - szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztését. Az új jogintézmény előnye, hogy nagyobb differenciálást tesz lehetővé az ítélkezés során, és ezzel a büntetés jobb egyéniesítését szolgálja. Emellett a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztésénél csak a büntetés egy részét kell letölteni, amivel börtönéveket lehet megtakarítani. A jogintézmény alkalmazása a Szolgálat ügyszámainak növekedését idézi elő. Módosult a Btk a. A törvény közös alcím alatt szabályozza a szabadságvesztés teljes, valamint részbeni felfüggesztésének a részletszabályait, a többszörös visszaesőkkel kibővíti a szabadságvesztés felfüggesztését kizáró okokat. A Törvény új rendelkezésként rögzíti, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is hosszabbodik. Ez az ilyen ügyek számának és az ügyterhek növekedését idézi elő. A törvény módosítja a hatályos Btk. felfüggesztett büntetések találkozása esetén irányadó szabályozását [a jelenleg hatályos 89. (4) bek.] május 1-jétől az ilyen ügyekben már nem kell elvégezni a próbaidők egyesítését, amely a Szolgálat kapacitását növelni fogja A kétéves szabály alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai A szabály alkalmazásával kapcsolatban a év 4. negyedévében számos jogértelmezési probléma merült fel, pl. alkalmazható-e fiatalkorú pártfogoltak esetében, ki a felterjesztés címzettje, stb. Ezeknek a tisztázása, a szabályok pontosítása a év egyik kiemelt szakmai feladata annak érdekében, hogy ez a pártfogoltak motivációját és a Szolgálat munkakapacitásának reális kihasználását növelő jogintézmény megfelelő módon és eredménnyel működjön. Az új szabály szerint a augusztus 9-én folyamatban levő (illetve az azt követően érkező) minden nem visszaesőként elítélt pártfogolt ügyében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább két évnek az elteltét követően a pártfogó felügyelőnek értékelnie kellett a pártfogó felügyelet végrehajtásának a tapasztalatait. A felülvizsgálatot az ilyen ügyekben legkésőbb december 31.-ig el kellett végezni, amelynek az eredményét az alábbiak szerint 26

27 mutatom be: augusztus 9-e és december 31-e között a pártfogó felügyelők összesen 863 ügyben végezték el a felülvizsgálatot. Tehát a Szolgálat az ebben az időszakban folyamatban volt összesen db pártfogó felügyelet végrehajtása ügyből ennyi olyat tartott nyilván, (mintegy 3%-tesz ki) amely a kétéves szabályban rögzített törvényi feltételeknek olyan értelemben megfelelt, hogy a próbaidő/tartam fele része, de legkevesebb két év már eltelt a nem visszaeső pártfogolt ügyében. A 863 ügyből 49 esetben (5,67%) tettek javaslatot a pártfogó felügyelők a pártfogó felügyelet idő előtti megszüntetésére. A javaslatokat (pontos végrehajtási szabály hiányában) a pártfogó felügyelők általában az elsőfokon ítélkező bíróság székhelye szerint illetékes ügyésznek, kisebb részben a megyei büntetés-végrehajtási (a továbbiakban: bv.) ügyészeknek címezték. A javaslatokra adott válaszok csekély száma lehetővé teszi, hogy azokat részletesen bemutassuk. A bíróság megszüntetette a pártfogó felügyeletet: A pártfogó felügyelő által tett javaslatok közül mindössze egy esetben született már bírói végzés a pártfogó felügyelet megszüntetéséről. A pártfogó felügyelő (Heves megye) október 20-án tett javaslatot a rablás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt pártfogolt ügyében a bv. ügyésznek, aki november 5-én az iratokat illetékességből a városi ügyészségnek küldte meg. Az ügyész indítványt tett. Az iratok vizsgálata alapján a bíróság november 11-én jogerőre emelkedett végzésében a pártfogó felügyeletet megszüntette. Az ügyész a pártfogó felügyelet megszüntetésére indítványt tett a bíróságnak: A pártfogó felügyelő által tett javaslatra hat esetben (Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) történt meg az indítványtétel, az ügyekben a bíróságok még nem döntöttek. Az ügyész elutasította a pártfogó felügyelő javaslatát, nem tett indítványt: A pártfogó felügyelő által tett javaslatot öt esetben utasították el megkeresésben az ügyészek és döntöttek a pártfogó felügyelet fenntartása mellett. Három esetben az ügyész az iratok áttanulmányozása után az elkövetett bűncselekmények súlyosságára, és ezáltal a büntetési célokhoz kapcsolódó elvek érvényre jutásának sérelmére való tekintettel utasította el (válaszlevélben) a javaslatot. A pártfogolt pártfogó felügyelet alatt tanúsított kifogástalan magatartását, és a felügyelet eredményességét nem kérdőjelezte meg. Négy esetben az elkövetett bűncselekmény súlyára és a pártfogolt életvitelének kifogásolható voltára egyaránt tekintettel mellőzte az indítványtételt a bv. ügyész. Javaslat visszaküldése illetékesség hiánya miatt: A pártfogó felügyelő által tett javaslatot két esetben (Heves, Csongrád) visszaküldte a Szolgálathoz a bv. ügyész (Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád megye) arra való hivatkozással, hogy a Bv. tvr ának (2) bekezdése szerint azt a bv. bírónak kell felterjeszteni. A javaslatot egy esetben (Fejér megye) a városi ügyész azzal küldte vissza, hogy azt a bv. ügyésznél kell előterjeszteni. Javaslat visszaküldése hatáskör hiánya miatt: Egy esetben (Fejér megye) a városi ügyész azért küldte vissza a javaslatot, mert álláspontja szerint erre vonatkozó eljárásjogi szabály hiányában nem lehetséges indítványt tenni. 27

28 Még nem érkezett válasz: 34 esetben a felterjesztett javaslatokra választ még nem kaptak a pártfogó felügyelők (Heves, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj, Békés, Baranya, Fejér megye). A fentiekből és a bíróságokkal, ügyészekkel folytatott konzultációkból is az a következtetés vonható le, hogy a kétéves szabály alkalmazásának további részletszabályait pontosítani szükséges, illetve a gyakorlati tapasztalatokat folyamatosan elemeznünk kell A pártfogoltak fontosabb személyi jellemzői A büntetőjogi értelemben vett visszaeső fogalomnak történő megfelelést az elítélésre vonatkozóan vizsgáljuk, relevanciája elsősorban a felnőtt korú elkövetők esetében van. A diagram adatai azt mutatják, hogy a évtől a visszaesőként elítélt felnőtt korú pártfogoltak száma folyamatosan növekszik (a és a év viszonylatában már 29%- kal), ami azt is jelenti, hogy az elrendelők a pártfogó felügyelettel együtt járó szankcionálási lehetőséget egyre több esetben alkalmazzák olyan személyek esetében is, akik nem tekinthetőek első bűntényes, bagatell bűncselekmények elkövetőinek. Visszaesők száma a pártfogoltak között, között az adott év végén Visszaesők száma 1945 Nem visszesők száma Felnőtt korú Fiatalkorú A pártfogoltak körén belül a nők aránya nem tér el lényegesen a bűnügyi statisztika általános adataitól, azzal egyezően figyelemre méltó, hogy az elmúlt három évben folyamatos emelkedést tapasztaltunk a felnőtt korúak vonatkozásában. 28

29 A pártfogoltak nemek szerinti megoszlása korcsoportok szerint, között, az adott időszal végén folyamatban lévő ügyekben Nők/lányok száma Férfiak/fiúk száma Felnőtt korú Fiatalkorú A magatartási szabályok A pártfogó felügyelet alatt álló köteles a jogszabályban meghatározott (pl. jelentkezési kötelezettség, munkaképes pártfogolt esetén munkavégzési kötelezettség) és a bíróság/ügyész határozatában előírt külön magatartási szabályokat, kötelezettségeket megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot tartani, továbbá részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni szeptember 1-jétől, a Btk ának (5) bekezdését érintő módosítást követően külön magatartási szabály lehet különösen; bizonyos személyekkel való kapcsolattartás, meghatározott jellegű nyilvános helyek látogatásának, nyilvános helyen történő szeszes italt fogyasztásának tilalma, illetve gyógyító kezelés, jelentkezés előírása. A módosítás távoltartási elemmel is gazdagította a szabályozást, és összességében hozzájárult ahhoz, hogy a külön magatartási szabályok előírási gyakorlata korszerűsödjön. A évi, a Btk a (5) bekezdésének c) pontját érintő változással a jogalkotó tovább szélesítette a tiltó jellegű külön magatartási szabályok alkalmazási körét, a meghatározott jellegű nyilvános helyek és nyilvános rendezvények, továbbá meghatározott közterületek látogatásának tilalmával A pártfogó felügyelői esetkezelés A több mint 30 évre visszanyúló végrehajtási hagyományokkal rendelkező ügycsoportban - az egyéni esetkezelés előnyeinek megőrzése mellett - a év során is jelentős előrelépéseket tettünk a csoportos technikák bevezetése érdekében. Intézkedéseinket egyrészről az indokolta, hogy szükségesnek láttuk ennek a korszerű, külföldi mintákban igen jó eredményeket mutató, költségtakarékos technikának a hazai meghonosítását. Másrészt a külön magatartási szabályok előírásának gyakorlata terén eddig szerzett tapasztalatok és az erre vonatkozó kutatások megállapításai arról győztek meg minket, hogy a jogintézmény jobb működése érdekében az elrendelő ügyészségek, bíróságok felé reális, individualizált, ellenőrizhető alternatívákat kell felkínálnunk, elsősorban a szociális készségek fejlesztése és a 29

30 munkaerő-piaci megjelenés színvonalának az emelése terén. A évben a Szolgálat - lehetőségeihez mérten, elsősorban pályázati forrásból - folytatta azoknak a programoknak a működtetését, amelyek a év során indultak és a csoportos foglalkozások biztosításán alapulnak. Megtettük az előkészületeket annak érdekében, hogy a technikára vonatkozó alapvető ismeretek (képzés és önképzési lehetőség biztosításával) rendelkezésre álljanak a megyei hivatalok többségében a módszer magatartási szabályként, illetve az egyéni esetkezelést kiegészítő eszközként igénybe vehető legyen. A év során a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság által átcsoportosított 5,5 millió Ft forrás felhasználásával folytattuk a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia technikájának elsajátítását és alkalmazását, a pártfogó felügyelői eszköztárba való beépítését. A pártfogó felügyelői tevékenység sajátosságaihoz igazodva, egy olyan komplex technikát alakítottunk ki, amely speciálisan adaptálta a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia, a Motivációs Interjútechnika, a Sikeres Kommunikáció, illetve a Strukturált Problémamegoldó technika továbbá a Szemtől-szemben resztoratív módszert. Ugyanebből a forrásból egy másik, az Élménypedagógia módszerére is sikerült pártfogó felügyelőket kiképezni, és a tanultakat kísérleti jelleggel kipróbálni. A év decemberében az Országos Bűnmegelőzési Bizottság pályázati maradvány kerete terhére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerződést kötött az Érted Agria Alapítvánnyal egy szociális készségfejlesztő komplex program kidolgozására és oktatására, amelynek keretében 26 fő pártfogó felügyelő és 2 fő, a pártfogó felügyelői tevékenységet támogató külső szakember 60 órás tréning keretében sajátította el a szociális készségfejlesztés csoportos foglalkozás tréneri ismereteit. A módszer alkalmazása, szupervízió biztosítása mellett a évben elkezdődött. A pártfogó felügyelet végrehajtásában meghatározó szerepe van a fővárosban működő háttérintézménynek, a JÓVÁ TETT HELY Közösségi Foglalkoztatónak, továbbá a miskolci helyszínen működő Zöld Ház komplex kísérleti projektnek. Mind a JÓVÁ TETT HELY mind a Zöld Ház működése - egyebek mellett - a jóvátételi programok, és a resztoratív módszerek alkalmazásához is megfelelő keretet biztosít Utógondozás Az utógondozás során a pártfogó felügyelő segítséget nyújt a (büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből) szabadult/elbocsátott társadalomba való beilleszkedéséhez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. Ennek érdekében a büntetésvégrehajtási (a továbbiakban: bv.) intézetből való szabadulás várható időpontja előtt legalább hat hónappal, a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás várható időpontja előtt legalább két hónappal megkezdődik az önkéntesen igénybe vehető börtönbeli, ill. a javítóintézeti pártfogolás. A pártfogó felügyelő természetesen akkor is segítséget nyújt az elítéltnek, ha azt a szabadulás után kéri. Az utógondozás céljainak elérése érdekében biztosítani kell az elítélt megfelelő tájékoztatását lehetőségeiről és azok megvalósításának szabályairól (pl. az esetleg elveszett iratai pótlása, szükség szerinti egészségügyi, szociális intézményi ellátásának vagy elhelyezésének előmozdítása, munkavégzés, tanulmányok folytatása, letelepedésének, szállásának vagy lakhatásának biztosítása, tanácsadó vagy felvilágosító programon való részvételének előmozdítása). Emellett fel kell készíteni az elítélt családját, gondozóját a szabaduló lehetőség szerinti visszafogadására. A pártfogó felügyelő indokolt esetben segélyben részesítheti az utógondozottat. A szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet például a munkába állásához, a letelepedéshez, szállás 30

31 biztosításához, a megkezdett tanulmányai folytatásához, a gyógykezeléshez. Az utógondozás kiterjed a bv. intézetben büntetésüket töltő elítéltek meghallgatására, illetve a javítóintézeti nevelés alatt állókkal való kapcsolat felvételére, továbbá a mindkét helyszínen történő csoportos foglalkozások megtartására. A reform hatására nem csupán lehetőség, hanem kötelezettség lett a pártfogó felügyelő által a bv. intézetekben és a javítóintézetekben végzendő utógondozói tevékenység. A szakmai színvonal emelése érdekében a év során a konzultációk intézményesültek a bv. intézetek és a javítóintézetek munkatársaival. A Családi Döntéshozó Csoportkonferenciák elsődleges színterei is a bv. intézetek voltak, amelyek közül szinte mindegyikkel kötöttünk együttműködési megállapodást. A javítóintézetekkel erre még azért nem került sor, mert a szakmai protokoll kidolgozása, pontosítása még nem fejeződött be. Az utógondozás ügyforgalmi adatait az alábbi diagramok szemléltetik: Utógondozás ügyszámainak változása között

32 Az adott évben folyamatban lévő utógondozások ügyszámának változása (+22%) 3152 (-2%) felnőtt korúak fiatalkorúak (+57%) 2187 (-12%) 2643 (+21%) (+43%) 307 (-25%) 268 (-13%) 257 (-4%) (-14%) A javítóintézetben gondozottak számának emelkedése különösen a koordinátor pártfogó felügyelők és a javítóintézetek együttműködésének intenzitás növekedésével hozható összefüggésbe. Az elítélt szabadulása után a lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes megyei hivatal végzi az utógondozást. A végrehajtásban a helyi önkormányzatok, munkáltatók, karitatív és öntevékeny szervezetek működnek közre, velük együttműködési megállapodás vagy szerződés köthető A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység A közvetítői eljárás a helyreállító igazságszolgáltatás legújabb, mindössze három éve alkalmazott hazai eszköze. A resztoratív szemlélet alapján a bűncselekményt, mint sajátos konfliktust kívánja kezelni. Célja az, hogy a konfliktus előtti, eredeti állapotot visszaállítsa, az elkövetőket felelősségvállalásra ösztönözze, valamint, hogy a szégyenérzetre és ne a bűntudatra építsen. A helyreállító igazságszolgáltatás központi gondolata a bírói útról való elterelés és a konfliktus dialógussal, kommunikációval való megoldása. A szemlélet egyszerre tűzi ki célul az érintettek sérelmeinek helyreállítását, a normaszegő személy reintegrációját, rehabilitációját az őt visszafogadó közösségbe, valamint a hosszú távra is kiható bűnmegelőzést. Alkalmazása során kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a bűncselekmény által érintett személyek és közösségek tagjai közvetlenül is részt vegyenek a bűncselekményre adott válaszok kidolgozásában. Így az érintett áldozatoknak, elkövetőknek és a hozzájuk tartozó közösségnek mind az anyagi érdekei, mind az érzelmi szükségletei tükröződhetnek a konfliktus megoldása során. Újdonsága a szemléletnek az is, hogy a résztvevők önkéntes közreműködésére épít. A jogalkotó célja az volt, hogy a bűncselekménnyel kiváltott konfliktus kezelésére új, Európa számos országában alkalmazott megoldást vezessen be a magyar büntetőjogi rendszerbe. Meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén a közvetítés (mediáció) alkalmazásával a sértett és az elkövető között a konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli 32

33 megállapodás jöhet létre, amely a cselekménnyel okozott sérelem jóvátételét tartalmazza. A megállapodásban foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése szintén a Szolgálat feladata. A mediációval összefüggő feladatok ellátása során 2009-ben összesen új ügyet érkeztettünk és ügyet sikerült az időszak alatt befejezni. A jogintézmény hazai történetének harmadik évében tehát az előző évi ügyszámhoz (2.976) képest 6%-os növekedés tapasztalható. Ez a tavalyi 21%-os emelkedéshez képest a növekedési ütem lassulását jelzi. Az ügyérkezések havi adatai az alábbiak szerint alakultak: Mediációs ügyek érkezése havonta 2009-ben Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Látható, hogy a 2008-ban tapasztaltakhoz hasonlóan, 2009-ben is hullámzó havi forgalommal érkeztek a közvetítői ügyek. A már megszokottnak tekinthető nyári visszaesést követően az év végére ismét emelkedő tendencia volt jellemző az érkezett ügyek számában. Az alábbi tábla a közvetítői ügyek megyei esetszámait mutatja be: 33

34 Összes érkezett közvetítői ügy száma megyei bontásban Baranya Bács-Kiskun Békés B-A-Z Csongrád Fejér Főváros Gy-M-S Hajdú-Bihar Heves J-N-Sz K-E Nógrád Pest Somogy Sz-Sz-B Tolna Vas Veszprém Zala Látható, hogy az ügyek megyei megoszlása még mindig jelentős eltéréseket mutat, bár a tavaly mért csaknem 11-szeres különbség a legmagasabb és legalacsonyabb ügyszámú megyék között a 2009-es évben már mindössze hétszeresre csökkent. A megyék többsége 2009-ben 100 és 200 közötti mediációs ügyérkezéssel számolhatott. A tavalyi év adataihoz hasonlóan ennél jóval kevesebb ügy érkezett Nógrád, Tolna, Vas és Zala megyében, és az átlaghoz képest kiemelkedően sok ügy érkezett a Fővárosban, valamint Baranya és Pest megyében. A tavalyi év adataihoz képest az ügyszámok jelentős növekedése érzékelhető Baranya (117%), Bács-Kiskun (151%), Békés (139%), Győr-Moson-Sopron (186%), Komárom-Esztergom (122%), Nógrád (192%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (125%) megyében. Ezzel szemben a tavalyi év adataihoz képest kevesebb ügyben alkalmazták a közvetítői eljárást a Fővárosban (78%), Somogy (78%), Tolna (85%) és Veszprém (90%) megyében. A közvetítői eljárás bevezetése óta fokozatosan nő az ügyészség által mediációra utalt ügyek aránya a bírósági elrendelésekhez képest. Míg 2007-ben az ügyek 62%-a érkezett az ügyészségektől, 2008-ban ez az arány már 82%-os volt, és 2009-ben tovább nőtt ben az összes közvetítői eljárás több mint 85%-át az ügyészek rendelték el. Mindez azt jelzi, hogy a gyakorlat egyre inkább az eljárás korai szakaszában, tényleges diverziós eszközként alkalmazza a közvetítői eljárást, amely egybecseng a jogalkotói szándékkal. Ez a közvetítői eljárás céljainak elérését is segíti, hiszen a mediáció annál hatékonyabb lehet, minél hamarabb sikerül megszervezni azt a bűncselekmény elkövetési időpontjához képest. A következő ábra a 2009-ben érkezett közvetítői ügyek elrendelők szerinti megoszlását mutatja be megyénként: 34

35 2009-ben érkezett mediációs ügyek elrendelő szerinti megoszlása Ügyészség Bíróság 100% 16,8% 7,8% 29,4% 17,9% 5,1% 12,2% 39,0% 18,8% 2,9% 6,8% 0,0% 12,7% 14,8% 13,6% 10,4% 16,1% 8,6% 8,2% 4,9% 3,9% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 83,2% 92,2% 70,6% 82,1% 94,9% 87,8% 61,0% 81,3% 97,1% 93,2% 100,0% 87,3% 85,2% 86,4% 89,6% 83,9% 91,4% 91,8% 95,1% 96,1% 30% 20% 10% 0% Baranya Bács-Kiskun Békés B-A-Z Csongrád Fejér Főváros Gy-M-S Hajdú-Bihar Heves J-N-Sz K-E Nógrád Pest Somogy Sz-Sz-B Tolna Vas Veszprém Zala Érdemes megfigyelni az elrendelő szervek megyei megoszlásának arányaiban látható eltéréseket: a bírósági elrendelések aránya kiugróan magas a Fővárosban (39%) és Békés megyében (29,4%), ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009-ben egyetlen ügyet sem utaltak bíróságok közvetítői eljárásra, de nagyon alacsony a bíróságok ez irányú aktivitása Hajdú-Bihar (2,9%) és Zala megyében (3,9%) is. A fiatalkorúak ügyeiben elrendelt közvetítői eljárás megyei adatait mutatja be a következő ábra: 35

36 Összes érkezett fiatalkorú közvetítői ügy megyei bontásban Baranya Bács-Kiskun Békés B-A-Z Csongrád Fejér Főváros Gy-M-S Hajdú-Bihar Heves J-N-Sz K-E Nógrád Pest Somogy Sz-Sz-B Tolna Vas Veszprém Zala A 2009-ben érkezett ügyből 344 ügyben folyt fiatalkorú terhelt ellen a büntetőeljárás, ami az összes közvetítői ügy 11%-át teszi ki. Míg az összes ügy adatainál a legalacsonyabb és legmagasabb ügyszámú megye közötti különbség hétszeres, addig a fiatalkorúak ügyeire ugyanez a különbség jóval nagyobb, tizenhatszoros. Érdemes a megyei adatokat a fiatalkorú ügyeknek az összes közvetítői ügyhöz képest számított arányával is összehasonlítani, amit a következő tábla mutat be. A közvetítői eljárásban érintett terheltek büntetőjogi életkori megoszlása tehát az alábbiak szerint alakult 2009-ben az egyes megyékben: 36

37 2009-ben érkezett ügyek száma korcsoport szerinti megoszlásban 100% 16,8% 4,6% 8,3% 11,4% 7,4% 11,5% 12,0% 20,5% 8,8% 5,3% 12,5% 16,1% 16,0% 10,3% 8,3% 5,1% 10,3% 9,6% 14,6% 5,9% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 83,2% 95,4% 91,7% 88,6% 92,6% 88,5% 88,0% 79,5% 91,2% 94,7% 87,5% 83,9% 84,0% 89,7% 91,7% 94,9% 89,7% 90,4% 85,4% 94,1% 30% 20% 10% 0% Baranya Bács-Kiskun Békés B-A-Z Csongrád Fejér Főváros Gy-M-S Hajdú-Bihar Heves J-N-Sz K-E Nógrád Pest Somogy Sz-Sz-B Tolna Vas Veszprém Zala Felnőtt korú Fiatalkorú Az országos átlaghoz képest kiemelkedő arányban alkalmazzák a közvetítői eljárást fiatalkorúak ügyeiben Győr-Moson-Sopron, Baranya és Nógrád megyében. A fiatalkorúak aránya a közvetítői eljárásra utalt terheltek körében tehát nem haladja meg lényegesen a fiatalkorúak bűnelkövetőkön belüli általános arányát. Bár a mediációt sok országban épp a fiatalkorúak ügyeiben tartják igen hatékony módszernek, illetve a jogintézmény bevezetésekor elsőként az ő eseteikben alkalmazták, úgy tűnik, hogy a hazai jogalkalmazók nem preferálják a fiatalkorúak ügyeiben jobban a közvetítői eljárást, mint felnőtt korúak esetében. Az ügyészek a jogalkalmazási gyakorlatot azzal indokolták, hogy nem szívesen mondanának le a fiatalkorú terheltek eseteiben a vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyelet nevelő hatásáról. A jóvátételi jelleget pedig a resztoratív tartalmú külön magatartási szabályok előírásával szándékoznak biztosítani. E szándék ellenére a 2009-ben fiatalkorúak esetében a vádemelés elhalasztása mellett elrendelt pártfogó felügyeletek (összesen ügy) során mindössze 150 esetben írtak elő az ügyészek jóvátételi jellegű magatartási szabályt, és az ügyek egy részében éppen olyan bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, amelyben a közvetítői eljárás nem alkalmazható (tipikusan garázdaság esetén). Érdekes módon a fiatalkorúakkal szemben alkalmazott vádemelés elhalasztásához kapcsolódóan a legtöbb jóvátételi jellegű magatartási szabályt - a közvetítői eljárást is az átlagosnál több ügyben alkalmazó Baranya megyében - írták elő (34 ügy). A közvetítői eljárást fiatalkorúak ügyeiben az országos átlaghoz képest alacsony arányban használó megyékben viszont a jóvátételi magatartási szabály előírása sem jellemző (pl. Bács-Kiskun megye 0 ügy, Békés megye 1 ügy, Csongrád megye 0 ügy, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3 ügy, Zala megye 2 ügy). A gyakorlat tehát egyelőre nem igazolja, hogy e két megoldást egymás alternatívájaként használnák az ügyészek. 37

38 Közvetítői eljárást vagyon elleni, személy elleni és közlekedési bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárásban lehet alkalmazni. A 2009-ben érkezett ügyek a fenti bűncselekmény-csoportok szerint az alábbiak szerint alakultak: 2009-ben befejezett m ediációs ügyek bűncselekm énytípusai közlekedési 32% vagyon elleni 49% személy elleni 19% A évben összesen ügyet sikerült befejezni, ez majdnem 7%-kal több mint az előző évben. Ezek az ügyek összesen sértettet érintettek. A 2009-ben befejezett ügy közül a közvetítői eljárás egyik fontos eredménye a tevékeny megbánást megalapozó megállapodás, amely az időszak alatt befejezett ügyek közül esetben, tehát az összes befejezett ügy 79%-ában létrejött. 38

39 2009-ben befejezett mediációs ügyek Nem született megállapodás; 629; 21% Megállapodás létrejött; 2436; 79% A 2009-ben befejezett ügyekben az alábbiak szerint alakult a befejezés módja azon ügyekben, ahol a felek között nem született megállapodás: Befejezési okok az eredménytelen ügyekben sértett önkéntes részvételének hiánya [Bktv. 15. (1) f) és g)] 37; 6% 25; 4% terhelt önkéntes részvételének hiánya [Bktv. 15. (1) f) és g)] 15; 2% 160; 25% mindkét fél önkéntes részvételének hiánya [Bktv. 15. (1) f) és g)] idézés kézbesíthetetlen [Bktv. 15. (1) d)] 177; 29% sértett vagy terhelt elhunyt [Bktv. 15. (1) e)] 9; 1% 16; 3% 82; 13% 108; 17% a terhelt nyilatkozatából megállapítható, hogy a Be. 221/A. (3) b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn [Bktv. 15. (1) h)] az első közvetítői megbeszéléstől számított 3 hónap eredménytelenül eltelt [Bktv. 15. (1) i)] eredménytelenség egyéb okból illetékességből történő áttétel 39

40 Látható, hogy a megállapodás hiányában befejezett ügyek legnagyobb részét azon ügyek teszik ki, amelyekben a terhelt magatartása alapján a közvetítő úgy ítéli meg, hogy a tevékeny megbánás feltételei nem állnak fenn. Ezt követik számban azon ügyek, ahol valamelyik fél visszavonta önkéntes hozzájárulását, vagy nem jelent meg a megbeszélésen. Megvizsgáltuk azt is, hogy az időszak alatt befejeződött ügyekben a megállapodások hány százaléka teljesült. Ezt mutatja be a következő ábra: 2009-ben megállapodással befejezett mediációs ügyek befejeződése 180; 7% 35; 1% Megállapodás teljesült Megállapodás nem teljesült Vádemelés elhalasztása 2221; 92% Látható, hogy a megállapodások 92%-a teljesült, ami jelentős arány, figyelembe véve azt is, hogy a pártfogó felügyelők csak ellenőrzik, de az eljárás önkéntessége miatt nem ösztönözhetik, vagy kényszeríthetik ki a megállapodásban foglaltak teljesítését. A nem teljesült megállapodások között szerepelnek azok az ügyek is, ahol több sértett esetében nem mindenkivel szemben érvényesült maradéktalanul a vele kötött megállapodás. Hasonlóan az előző esethez, szintén e körbe tartozik minden olyan megállapodás, amelyben a terhelt a megállapodást csak részben teljesítette, tehát ezen ügyek egy részében a sértettek hozzájuthattak a jóvátétel egy részéhez, de nem tökéletesen kimerítve a megállapodásban foglaltakat. Ezért ezekben az ügyekben a tevékeny megbánás szabályai nem alkalmazhatók ben mindössze 35 ügyben került sor a megállapodásban foglaltak teljesítésének idejére a vádemelés elhalasztására. Ezekben az ügyekben a megállapodás teljesítése még folyamatban van, de annak ellenőrzése már a vádemelés elhalasztásához kapcsolódó pártfogó felügyelet keretein belül zajlik. Az év végén a statisztikai adatok szerint 919 közvetítői ügy maradt folyamatban. A tavalyi adatokhoz képest tehát a folyamatban maradt és a befejezett ügyek száma is emelkedett ben Ügyvédek közvetítői tevékenysége A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 3. -ának (1) bekezdése megteremtette annak a lehetőségét, hogy 2008-tól az ügyvédek a büntetőügyekben közvetítőként is feladatot vállalhassanak. 40

41 A Hivatal ezzel kapcsolatos pályázati kiírására összesen 89 ügyvédtől vagy ügyvédi irodától érkezett pályázat július 1-jétől országosan összesen 42 ügyvéd kapcsolódott be a Hivatal közvetítői tevékenységébe, akiknek a szerződése június 30-án járt le. A második szerződési ciklusra az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyetértésével már nem írtunk ki pályázatot, mivel az ügyszámok és a munkateher az első ciklusban szerződtetett ügyvédi létszámot sem indokolták, ennyi ügyvédet nem tudtunk a folyamatos munkavégzéshez szükséges üggyel ellátni minden megyében. Az ügyvédek munkavégzésének megfelelő szakmai színvonalon történő biztosítása érdekében a rendszer regionális átszervezése és a szerződött ügyvédek számának csökkentése mellett döntöttünk. A meglévő szakmai együttműködések alapján a szükséges ügyvédi létszámot a már korábban szerződött ügyvédek egy részével biztosíthatónak találtuk, így július 1-jétől a következő egy évre országosan összesen 18 ügyvéddel hosszabbítottuk meg a közvetítői tevékenység végzésére szóló szerződést, működésüket pedig nem megyei, hanem regionális alapon szerveztük meg. A évben összesen 601 közvetítői ügyet fejeztek be ügyvéd közvetítők. Az eddigi visszajelzések alapján az ügyvéd-mediátorok megfelelően integrálódtak a hivatalok munkájába. Mediátori munkájukat megfelelő hozzáállással és színvonalon végzik, a mentorokkal történő együttműködésük is jó. Az ügyvédek hasonló elégedettséggel nyilatkoztak a mentoraikról és a megyei együttműködésről Jogszabályváltozások 2009-ben Az Országgyűlés június 29-i ülésnapján fogadta el a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáról szóló évi LXXX. törvényt, amely a tevékeny megbánás és a közvetítői eljárás szabályait is több ponton módosította. A tevékeny megbánás korábban hatályos normaszövegénél korszerűbb, a resztoratív szemléletet és a sértetti érdekek érvényesítését jobban kifejező megfogalmazása valósult meg a módosítás keretében azzal, hogy a kár fogalom használata helyett a sérelem fordulatot alkalmazza a jogalkotó, továbbá a sértett szerepe az eddigieknél hangsúlyosabb megfogalmazást kapott. A Btk. módosított 36. -ának szövege: 36. (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. A jogalkotó emellett az anyagi jogi szabályok között is elhelyezte a vádemelésig történő beismerés követelményét, valamint bővítette a tevékeny megbánást, és így a közvetítői eljárás alkalmazhatóságát kizáró okokat. Néhány ponton az eljárási szabályok is változtak (pl. az idézés szabályai a Büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvényben). A jogszabályváltozás legfontosabb várható hatása az, hogy a korábbi jogértelmezésekhez képest egyértelművé teszi, hogy a közvetítői eljárás nem a kár megtérítéséről, hanem a sértett igényeinek megfelelő jóvátétel nyújtásáról szól, így nem jogszabályellenes, ha a sértett nem kér anyagi jóvátételt a terhelttől. Mindez a resztoratív szemléletnek is megfelelő egységes jogértelmezés és gyakorlat megerősödését szolgálja Az ügycsoporthoz tartozó egyéb fontosabb szakmai tevékenység 2009-ben Az év folyamán többször tartottunk előadást és mediációs bemutatót országos és helyi szakmai rendezvényeken. Ezek közül is kiemelkedik a Magyar Bíróképző Akadémián tartott két képzésen történő közreműködésünk, amelyeken gyakorló bírákkal ismertettük meg a mediáció valódi működését. 41

42 Kísérleti programot indítottunk 3 megyében (a Fővárosban, Békés megyében és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében) annak érdekében, hogy a közvetítői eljárást és a helyreállító módszereket minél szélesebb körben lehessen alkalmazni fiatalkorú elkövetők esetében. A kísérleti programot az indokolja, hogy a 2007-es és 2008-as év tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy fiatalkorúak ügyeiben kevés a közvetítői eljárás. Az ügyészek ugyan jó eszköznek tartják a mediációt, de fiatalkorúak esetében sokszor az egyszeri mediációs megbeszélésen és a jóvátétel nyújtásán túl szükségesnek tartanák a hosszabb időtartamú pártfogó felügyelői kontrollt és segítséget. Ezért a mediációra alkalmas ügyekben is szívesen döntenek a vádemelés elhalasztása mellett. Az új programban arra teszünk kísérletet, hogy a jelenlegi jogi szabályozás mellett kombinálni tudjuk a közvetítői eljárás, illetve a mediáció, valamint a pártfogó felügyelet elemeit a fiatalkorúak hatékonyabb prevenciója és reintegrációja érdekében végén megvizsgáltuk a videokonferencia alapú mediáció lehetőségét, kipróbáltuk a gyakorlatban az ehhez szükséges technikai eszközöket. A teszt alapján javaslatot tettünk a megyei hivatalok számítástechnikai eszközeinek bővítésére. A videokonferencia nem csak közvetítői megbeszélések, hanem egyéb hivatali konzultációk költséghatékony szervezésére is lehetőséget adhat a jövőben. Szolgálatunk segítette az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban címmel április e között, Budapesten megrendezett nemzetközi konferencia előkészületeit és szervezését, valamint munkatársaink három előadás ill. workshop megtartását is vállalták a rendezvényen. A Hivatal munkatársai és mediátorai közül összesen 25 fő vett részt a három napos konferencián. Bár nem a Szolgálat látja el a civil mediáció feladatait, a mediáció témakörében szerzett gyakorlati és jogszabály-előkészítési tapasztalataink hasznosultak a polgári jog területén alkalmazható közvetítői tevékenységhez kapcsolódó jogszabály-módosítások szakmai előkészítésében. A Szolgálat munkatársai az év folyamán folyamatosan részt vettek abban a civil mediációs műhelymunkában, amely a polgári közvetítői tevékenység területén a közvetítői névjegyzéken szereplő mediátorok képesítési követelményeit és továbbképzésének feltételeit dolgozta ki, folyamatosan konzultálva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjével. 3. A módszertani eredmények bemutatása A pártfogó felügyelői tevékenység folyamatos korszerűsítéséért, a feladatellátás szakmai színvonalának emeléséért a Szolgálat igazgatója és a Központi Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) Pártfogó Felügyelői Módszertani Osztálya (a továbbiakban: Osztály) a felelős. Az Osztályon december 31-én 1 fő osztályvezető, öt fő referens, egy fő felsőfokú végzettségű asszisztens és egy fő szerződéssel foglalkoztatott munkatárs dolgozott. A TÁMOP / számú, Útközben című projekt finanszírozásában két további munkatárs végzi a feladatok megvalósításával összefüggő feladatokat Sztenderdek építése Az intézményi átalakulás óta eltelt hat és fél év alatt kialakult, sztenderdizálódott és folyamatosan korszerűsödött az országosan egységes pártfogó felügyelői szakmai gyakorlat, amelyben a terheltek életkori sajátosságai megjelennek. Ennek érdekében az Osztály aktualizálja a sztenderdeket, ellenőrzési tevékenységével, körlevelekkel, módszertani ajánlásokkal és főként képzésekkel segíti elő a legjobb gyakorlatok tematikus érvényesülését. 42

43 A év egyik legnagyobb módszertani eredménye, hogy széleskörű szakmai egyeztetéseket követően felülvizsgáltuk a április 1-jén hatályba lépett (a pártfogó felügyelői tevékenység sztenderdjének számító) ügymenetmodellt és a kapcsolódó nyomtatványok tárát. A korszerűsített minimumsztenderdet július 1-jétől alkalmazza a Szolgálat a gyakorlatban. A felülvizsgálat mellett számos olyan újítást vezettünk be, amely a felhasználó pártfogó felügyelők számára könnyebbé teszi a dokumentum és a nyomtatványminták alkalmazását. Az új ügymenetmodell PDF formátumú, és képes a tartalomjegyzék szerinti keresésre. A nyomtatványok használatát körlevél funkció támogatja. Az ügymenetmodell hatályba lépését követően mind a szöveg, mind a nyomtatványok, továbbá az adatrögzítés tekintetében képzéseket tartottunk a megyei/fővárosi szakmai vezetők, informatikusok és ügykezelők számára. A képzési tematikát és tananyagot a megyei/fővárosi belső képzésekhez rendelkezésre bocsátottuk. A év során is havi rendszerességgel folyamatos volt az esetmegbeszélő csoportok működése a megyei/fővárosi hivatalokban. Az intézményi átalakulás óta először, július 1-jétől, a pénzügyi források elégtelensége miatt nem tudtuk biztosítani a külső szakemberek közreműködését a csoportok vezetésében. A tapasztalatok széleskörű összegzésére alapozva kidolgoztuk a belső vezetésű csoportok tematikáját, amelyről egy napos képzés keretében tájékoztattuk a szakmai vezetőket. Ugyanezen alkalommal, mint jó gyakorlatot mutattuk be a fővárosi szolgálatunk osztályvezetői által kidolgozott tananyagot is, amely az esetmegbeszélő csoport keretében az új ügymenetmodellhez kapcsolódó oktatást is integrálta Pályázati tevékenység TÁMOP A évben a Szolgálat egyik legfontosabb feladata a Társadalmi Megújulás Operatív Program (a továbbiakban: TÁMOP) A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal című pályázat előkészítéséhez kapcsolódó tevékenység volt. A pályázat prioritásaihoz kapcsolódó kiemelt projekt előkészítő szakasza tavaszán zárult le, ekkor fejezték be a munkacsoportok a tevékenységüket. Szolgálatunk a munkacsoportok záró tanulmányait véleményezte és javaslatot tettünk esetleges megvalósításukra ben megkezdődött és a beszámoló megírásakor is folyamatos a kiemelt projekt második, ún. végrehajtási szakaszának előkészítése. A második szakasz az intézményi alapok fejlesztését szolgálja, figyelemmel a hazai források szűkösségére is. A projekt felelőse az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM). Az Igazságügyi Hivatal - mint későbbi konzorciumi partner- tekintetében az intézményfejlesztési célú uniós forrás a II. szakaszban közel egymilliárd forint. A kiemelt projekt szakmai tartalma a bűnözéssel, elsősorban a bűnkibocsátással leginkább érintett Észak-Magyarországi régióban valósul meg. A kiemelt projekt további konzorciumi partnere, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, amelynek többszakaszos komplex programjához igazodóan az intenzív utógondozás programelem megvalósul az Észak-Alföldi és Dél-Dunántúli régiókban is. A kiemelt projekt keretében a Szolgálat fejlesztési elképzelései (amelyekre nézve a év során elemző igényű tanulmányokat készítettünk) a következők: a) A bűnelkövetők reintegrációjának előmozdítása érdekében a Szolgálat Miskolcon ún. közösségi foglalkoztató létrehozását tervezi. A közösségi foglalkozató célja a büntető 43

44 igazságszolgáltatás rendszerébe került, a Szolgálat ügyfélkörébe tartozó személyek (pártfogó felügyelet hatálya alatt állók, utógondozottak) társadalmi reintegrációs esélyeinek növelése komplex szolgáltatások biztosításával, a helyi közösség integrációs erejének felhasználásával. A közösségi foglalkoztató a Szolgálat háttérintézményeként működő speciális intézmény, amelynek legfontosabb funkciója az alternatív szankciók, illetve helyreállító igazságszolgáltatási eszközök körének bővítése, új eszközök, módszerek (különösen a csoportos esetkezelési technika) kipróbálása, alkalmazása, fejlesztése. b) A közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése keretében az un. csoportos végrehajtás pilot alkalmazását kívánjuk megvalósítani. Ennek keretében figyelmet szentelünk a jogalkalmazók, illetve a munkáltatók attitűdjének formálására is. c) Az intenzív utógondozás fejlesztése keretében hangsúlyt kívánunk fektetni a szabadulás előkészítésében, illetve az utógondozásban együttműködő szakemberek együttműködésének fejlesztésére. Különösen a szabadulás előtt állók körében kívánjuk alkalmazni a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia módszert, amelynek érdekében képzéseket, és módszertani fejlesztéseket is tervezünk. Kialakítjuk az utógondozás végzésébe bevonható önkéntesek rendszerét is. d) A kiemelt projekt utolsó szakaszában az eredményeket, tapasztalatokat széles körben kívánjuk elérhetővé tenni az érintett szakemberek, intézmények és szervezetek (a későbbi potenciális pályázók) körében. e) A módszertani és a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva protokollokat és módszertani útmutatókat kívánunk készíteni valamennyi programelemhez kapcsolódóan ben, több fordulóban, részletesen kidolgozta a Szolgálat a fejlesztési elképzelések különböző elemeinek szakmai programját és az azokra vonatkozó költségvetést, amely mindvégig az érintett megyei igazságügyi hivatalok bevonásával történt. A teljes év során folyamatos konzultációk folytak az IRM illetékes főosztályaival. Előkészítő egyeztetéseket végeztünk a leendő irodahelyiségek, a tervezett beszerzések vonatkozásában. Előzetes tájékozódás történt a lehetséges projekt munkatársak felvételének előkészítése vonatkozásában. A kiemelt projekt jelen szakaszában a II. fázisban tart, amelynek kimenete az ún. tervezési felhívás lesz, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tesz közzé, a legutóbbi információ szerint várhatóan februárjában. A projektvezető IRM és a Hivatal között folyamatban van az esetleges átmeneti finanszírozási problémák tisztázása, a fenntartási kötelezettség vállalásának kérdése, a konzorciumi megállapodás megkötése, a projektszervezet végleges kialakítása, a projektben nem elszámolható, de a projekt végrehajtással kapcsolatban felmerülő többletköltségek IRM részéről történő vállalása. A pályázat elkészítése és benyújtása első negyedévére várható OBmB Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (a továbbiakban: OBmB) pályázati kiírásainak vonatkozásában az alábbi feladatokat teljesítettük az év folyamán: 2009-ban főpályázóként 1 (makro), együttműködőként 4 (amelyből 2 makro, 2 mikro) projekt megvalósítását fejeztük be. Főpályázóként megvalósított projektek: Kék-fehér Ifjúsági-és Információs Szolgáltató Ház létrehozása Komárom- 44

45 Esztergom Megyei IH PFSZ Ennek keretében információs, szolgáltató iroda működtetése történt fiatalok számára egy tatabányai bevásárlóközpontban. A cél alacsony küszöbű szolgáltatások nyújtása volt a plázát szabadidős térként használó fiataloknak. A pályázati támogatás összege: Ft, a saját erő: Ft volt. Együttműködő partnerként megvalósított projektek: Malom-Társalgó. Együttműködő tag: Bács-Kiskun Megyei IH PFSZ Komplex program valósult meg, amelyet az tesz különlegessé, hogy a városban működő főpályázó egyesülete koordinációs tevékenységet látott el a gyermekvédelmi szakemberek és intézmények között. Így a projekt megvalósítása során biztosított volt a több irányú részvétel, és a különféle rálátás integrációja, amely a segítés hatékonyságát megnövelte. Elkezdődött az Egy iskola, egy rendőr program. A plázában a rendőrség folyamatos jelenléte volt érzékelhető. Nappal az ifjúsági járőrszolgálat működött, amelyben az iskola gyermekvédelmi felelősei is aktívan részt vettek. Az alacsonyküszöbű Malom-Társalgó elnevezésű szolgáltatás az esti órákban szakemberek segítségével működött. "Biztonságos Élet-Tér" Együttműködő tag: Csongrád Megyei IH PFSZ Szeged négy olyan körzetét jelölték ki, ahol a jogsértések leginkább hátrányosan befolyásolták a biztonságérzetet. A kiválasztott kerületekben közösségi, bűnmegelőzési napok szervezését, lakossági fórumok alkalmával előadássorozat, vitafórumok elindítását, a lakókörnyezet élhetőbbé tétele érdekében önkéntes segítségnyújtás kialakítását, graffiti megszűntetése programban legális graffiti falak felállítását (amelybe bevonták a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalokat is), a köztisztaság, a kivilágítatlan közterületeken a közvilágítás javítását és takarítási-napok lebonyolítását valósították meg. Illegális hulladéklerakók felszámolása Debrecen keleti városrészében. Együttműködő tag: Hajdú-Bihar Megyei IH PFSZ A pályázó debreceni szervezet tevékenysége a munkaerő-piacon való érvényesülés támogatásához kapcsolódik. Elsősorban a női esélyegyenlőséget célzó projekteket valósították meg. A természeti, társadalmi környezet értékeit megőrző program célja egyrészt az illegális hulladéklerakók elleni fellépés (közérdekű munkára ítéltek foglalkoztatásával) preventív, aktív tevékenységgel, másrészt a szabálysértések következményeivel való szembesítés. A program eredményeként a pályázó három illegális hulladéklerakót számolt fel. Biztonságban együtt - Együttműködő tag: Bács-Kiskun Megyei IH PFSZ A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság projektjében - a helyi bűnmegelőzési és polgárőr szervezetek speciális bűnmegelőzési ismereteinek bővítése céljából - előadássorozatot tervezett megvalósítani. A képzettség emelésével a projekt hosszú távú célja a közterületen elkövetett bűncselekmények számának csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása ben benyújtott pályázatok: novemberében A közösségi foglalkoztató szerepének modellezése és megerősítése a közösségi bűnmegelőzés rendszerében címmel a Fővárosi Igazságügyi Hivatal pályázatot adott be a pályázati kiírásra, amelynek elbírálása kedvező volt. A pályázat átfogó célja a Szolgálat háttérintézményeként működő JÓVÁ TETT HELY 45

46 közösségi foglalkoztató szerepének, feladatkörének körülhatárolása és megerősítése volt a közösségi büntetések és a közösségi bűnmegelőzés rendszerében. A pályázat tevékenységei: 1. Protokoll kidolgozása a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, a JÓVÁ-TETT-HELY Közösségi Foglalkoztató és a közösségi büntetések végrehajtásában részt vevő egyéb közösségi szereplők (csoportvezetők, jóvátételi tevékenységet végző ügyfeleket fogadó szervezetek, önkéntesek, egyéb társintézmények, civil szervezetek) által közösen végzett munkafolyamatok szabályozása céljából. 4 témakörben dolgozunk ki szakmai protokollokat: jóvátételi tevékenységek, csoportfoglalkozások, önkéntesek részvétele a pártfogó felügyelői, illetve a közösségi foglalkoztató munkájában, családi döntéshozó csoportkonferencia. 2. A közösségi foglalkoztató (JÓVÁ-TETT-HELY) jóvátételi, együttműködési hálózatának fejlesztése. Az önkéntesség és a hálózatépítés összekapcsolásával kívánjuk fejleszteni a külső szervezetekkel való kapcsolatunkat. A Jóvá-Tett-Helyen egy olyan önkéntesekből álló csoportot hozunk létre, amelynek feladata a civil szervezetekkel és az egyéb közösségi szereplőkkel való kapcsolattartás, a civil kapcsolati háló építése és fenntartása, további önkéntesek bevonása elsősorban a jóvátételi tevékenységekhez kapcsolódóan. 3. A JÓVÁ-TETT-HELY Közösségi Foglalkoztató önálló honlapjának létrehozása Útközben projekt 2009 márciusában a Hivatal pályázatot nyújtott be a TÁMOP Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok B komponens TÁMOP /2 pályázati felhívásra, Útközben innovatív eljárások és módszerek rendszerszintű alkalmazása a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnál a bűnelkövetők foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében címmel. A pályázat megvalósítására a kiíró maximális, Ft támogatási összeget ítélte meg. A projekt megvalósítása szeptember 1-jétől november 30-ig tart. A szakmai program főként három nyomvonalon halad, ezek a következők: Az első terület a már elsajátított módszerekre, azok felhasználására a szerzett tapasztalatokra vonatkozó tanulmányok elkészítése. A projekt kezdetén elkészülő kutatás összegzi és elemzi azokat az innovatív esetkezelési technikákat, külföldön jó gyakorlatnak számító módszereket, amelyeket a pártfogó felügyelők már elsajátítottak és alkalmazásuk elkezdődött. A tervezett tanulmányok lefedik az intenzív utógondozás, a hosszú tartamú szabadságvesztésből szabadulók speciális kezelését. Az elkészült dokumentumok a szervezet minden munkatársa számára elérhetőek lesznek. A második területet az újabb, a foglakoztatási esélyeket növelő eljárások bevezetését jelenti. Ez egyaránt tartalmazza a bűnelkövetők társadalmi, munkaerő-piaci reintegrációját segítő szakemberek készségeinek fejlesztését, és a vezetői szint aktivizálását. A képzés érinti az egyéni esetkezelést és a csoportokkal való foglalkozást. Egyik téma a munkaerőpiaci csoportos tanácsadás, ennek kísérleti tesztelése és továbbfejlesztése a pártfogoltakkal a Fővárosi és a Pest Megyei Igazságügyi Hivatalban. A másik képzés a pártfogó felügyelők egyéni reintegrációs módszereinek fejlesztésére vonatkozik. Ebbe a csoportba tartozik még az új módszerek szupervíziójának megvalósítása is. A vezetők számára műhelymunkák szerepelnek a tervben. A harmadik terület az együttműködések továbbfejlesztése, nem csak a bv. intézetekkel, hanem a munkaügyi központokkal, foglalkoztatási célú civil szervezetekkel, családsegítőkkel, ifjúságvédelmi szervezetekkel, stb. 46

47 A projekt megvalósítását 3 főből álló projektmenedzsment végzi. Ebben az évben megvalósult tevékenységek: - projektmenedzsment felállítása, - előkészítő kutatás, - nyitó konferencia (2009. szeptember 24-e, Budapest) - hírlevél első számának elkészítése, - munkaerőpiaci csoportos tanácsadás pilot csoportjainak előkészítése Egyéb pályázati tevékenység Együttműködési megállapodást kötöttünk a Foresee Kutatócsoport Nonprofit Közhasznú Kft.- vel az Európai Bizottság által támogatott és az Országos Kriminológiai Intézet együttműködésével végrehajtandó Mediáció a büntetés-végrehajtásban című projekt megvalósítására A kábítószer probléma visszaszorítására irányuló kormányzati célkitűzésekkel összefüggő feladatok módszertani előkészítése, részvétel a végrehajtásban A Szolgálat évről évre részt vett a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozat egyes feladatainak a megvalósításában, amelyet december 22-én helyezett hatályon kívül a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. A hatályos nemzeti drogstratégiák elsősorban a Be ának (2) bekezdése szerinti vádemelés elhalasztása (kábítószeres elterelés) melletti pártfogó felügyeletek végrehajtásával kapcsolatban ír elő Szolgálatunk számára feladatokat. Az ilyen ügyek számának alakulását az alábbiakban mutatom be. Az adott évben folyamatban lévő kábítószerrel való visszaélésekkel kapcsolatos pártfogó felügyeletek száma Felnőtt korúak Fiatal korúak

48 Az ilyen ügyek száma 2007 óta csökken, mert a Be a (1) bekezdésének h) pontját 3 érintő, július 1-jétől hatályos módosítás lehetővé tette, hogy már a nyomozati szakban fel lehessen függeszteni az eljárást a szükséges kezelés önkéntes megkezdése esetén. Az ügyszámok további csökkenése várható a továbbiakban is, miután már nem kötelező a vádemelés melletti pártfogó felügyelet megállapítása. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőin túl is számos olyan ügyfelünk van, akik kábítószer-fogyasztásban érintettek. Az ő problémáik kezelése érdekében is a pártfogó felügyelők intenzív együttműködést alakítottak ki azokkal az egészségügyi és civil szervezetekkel, akik drogfogyasztók kezelését, rehabilitációját végzik, illetve prevenciós programokat biztosítanak. A helyi Kábítószerügyi Egyeztető Bizottságokban a Szolgálat képviselteti magát. A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) számára felkérésükre beszámolót készítünk, szakmai anyagokat véleményezünk. A Szolgálat felállítása óta folyamatosan működtetjük a drog koordinátori rendszerünket, amelynek célja, hogy a legfontosabb elméleti és gyakorlati tapasztalatokat munkatársaink számára hozzáférhetővé tegyük. A Nemzeti Drogstratégia a prevenció legfontosabb színtereként (mind a kockázatok mind a védő faktor tekintetében) a családot nevesíti, ezért a drogfogyasztásban érintettek családjának a pártfogó felügyelői esetkezelésbe való bevonása kiemelkedő szerepet kapott a években. A KKB által biztosított fejezeti átcsoportosítás terhére ebben az időszakban történt a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia módszerére való képzés biztosítása a pártfogó felügyelők számára, illetve az eszköz beépítése a pártfogó felügyelői tevékenységbe Szakmai rendezvények szervezése A Pártfogás Napja A Szolgálat által szervezett, elsősorban képzési célú szakmai rendezvények közül (amelyeket a későbbiekben mutatok be) kiemelkedik a Pártfogás Napja megünnepléséről szóló 4/2006. (IK 7.) IRM utasításban meghatározottak szerint, szeptember 24-én immár negyedszerre megrendezett szakmai konferencia. A Pártfogás Napja ebben az évben egyben a TÁMOP / számú, Útközben projekt nyitó konferenciája volt. A szakmai rendezvény témája igazodott a projekt vállalt célkitűzéseihez: a Szolgálat HEFOP, EQUAL projektjei módszertani eredményeinek továbbfejlesztése, intézményesítése, disszeminációja a bűnelkövetők foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében. A rendezvényen mintegy 180 meghívott vett részt. Képviseltette magát az IRM vezetése, jelen voltak a bíróságok, az ügyészségek, a Büntetés-végrehajtási Szervezet vezetői, valamint a szakterületet reprezentáló tudományok képviselői, továbbá szociális és gyermekvédelmi szakemberek. A konferencián a projekt bemutatása mellett rangos külföldi és hazai előadók számoltak be új módszertani fejleményekről (pl. a visszaeső bűnelkövetők speciális programjai Angliában, fiatalkorú bűnelkövetők kezelése Hollandiában, a kötelezett kliensek segítésének dilemmái). Önálló szekcióban dolgoztuk fel a Szolgálat és a Bv. Szervezet együttműködésének kérdéseit, valamint a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia bűnelkövetőkkel való alkalmazási lehetőségeit. A konferencián hagyományosan sor került a pártfogó felügyelők évi szakmai pályázati díjainak átadására. Az Igazságügyi Hivatal évfordulóiról, valamint az azokhoz 3 Be.188. (1) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha h) a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges. 48

49 kapcsolódó szakmai elismerések adományozásáról szóló 11/2009. (IX. 26.) Főigazgatói Utasítás alapján ebben az évben új díjazási kategória került bevezetésre; Az év pártfogó felügyelője, amelyben 5 fő pártfogó felügyelő részesült. A korábbi évekhez képest szintén változás, hogy ötre bővült Az év kiemelkedő szakmai támogatója díjazottjainak köre. A pályázatok (összesen 43 db) bírálatáról és a díjak odaítéléséről az idén is öt tagú bizottság döntött, amelynek elnöke Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató, alelnöke Dr. Opóczky László, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztályának az osztályvezető-helyettese volt. Tagjai: Kóta Tünde, a KIH Pátfogó Felügyelői Szolgálatának igazgatója, valamint Hegedűs Sándor a Magyar Pártfogók Országos Szövetsége (MAPOSZ) és Drienyovszki János a Fiatalkorúak Pártfogóinak Országos Szövetsége (FIPOSZ) elnöke Módszertani innovációk Családi Döntéshozó Csoportkonferencia A áprilisában lezárult, Addiktológiai rizikóval rendelkező szabadulók utógondozói kísérleti programjának folytatásaként, előirányzat átcsoportosítás terhére folytattuk a módszer beépítését a pártfogó felügyelői gyakorlatba. A KKB a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. Korm. határozatban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, a év folyamán 21 millió forint összegű támogatást adott át előirányzat-átcsoportosítási megállapodás útján az IRM és háttérintézményei részére, amelyből Hivatalunk számára 5,5 millió Ft forrást biztosítottak. Célja, egy új módszeregyüttes alkalmazásával, különösen az utógondozás hatálya alatt álló, kábítószer-fogyasztásban érintettek reintegrációja eredményesebbé tétele volt. A projekt középpontjában a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia (a továbbiakban: CsDCs) technikájának elsajátítása és alkalmazása, a pártfogó felügyelői eszköztárba való beépítése áll. A módszer lényege a családi, közösségi erőforrások aktivizálása, a család megerősítése, az önálló problémamegoldás elősegítése. A pártfogó felügyelet végrehajtása, és az utógondozás egyik legfőbb eleme a családi kapcsolatok helyreállítása. A család reintegráló erejének mozgósítása különösen fontos lehet a kábítószer-, illetve alkohol problémákkal érintett szabadulók esetében. A kísérleti program ezért - különösen e célcsoport tekintetében - a CsDCs módszer alkalmazására, valamint a problémamegoldó esetkonferenciára irányult. A szabadulóknak a programban való részvétele önkéntes volt. A CsDCs módszerének megtanulása illetve alkalmazása 2007-ben kezdődött, az OBmB pályázatán nyert forrásból valósítottuk meg. Először kizárólag büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló addiktológiai rizikójú kliensekkel dolgoztunk. Kísérleti projektünk bár sikeres volt, számtalan kérdést vetett fel, és a módszer alkalmazásának specializálását követelte. Az eredetileg a gyermekvédelemben alkalmazott módszert a szabadulás előkészítése során, tudomásunk szerint Szolgálatunk használta először ban és 2009-ben a CsDCs módszert már 60 fő pártfogó felügyelő sajátította el. A módszer alkalmazásához szükségessé vált egy speciális eset kiválasztási technika kidolgozása. Az önkéntes együttműködés segítése érdekében be kellett építeni a Motivációs Interjú Technikát, illetve az eredményes és sikeres kivitelezéshez újabb módszerek megtanulása és alkalmazása is elkerülhetetlen volt. Ezek a Sikeres Kommunikáció alapjai és a Strukturált problémamegoldás voltak. További újításunk volt, hogy a módszer együttes resztoratív elemmel is bővítettük. 49

50 Összegzésképpen olyan komplex technikát alakítottunk ki, amely speciálisan adaptálta a CsDCs, a Motivációs Interjútechnika, a Sikeres Kommunikáció, illetve a Strukturált Problémamegoldó technika továbbá a Szemtől-szemben resztoratív módszert. Tevékenységünk minden tekintetben kísérleti jellegű, az eredmények mérése az utánkövetés módszerével történik, amely a évben kezdődik, illetve azt követően folyamatosan történik Élménypedagógia A Pártfogó felügyelői programok az addikciós problémákkal érintett fogvatartottak, utógondozottak és pártfogoltak számára című programot az Igazságügyi Hivatal szeptembere és májusa között, a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az IRM között létrejött előirányzat-átcsoportosítási megállapodás alapján valósítja meg. A program egyik eleme az élménypedagógiai foglalkozás módszerének bevezetése a pártfogó felügyelői tevékenység eszköztárába. Az élménypedagógiára épülő technikákat alkalmazzák a drog, illetve alkoholbetegekkel folytatott segítő munka, valamint a bűnmegelőzés területén. A módszer Magyarországon jelenleg leginkább az iskolai bűnmegelőzés eszköztárában van jelen. A pártfogás területén az élménypedagógiai foglalkozást elsősorban a fiatalkorú vagy fiatal felnőtt, drog-, illetve alkoholproblémákkal érintett kliensek számára kívánjuk elérhetővé tenni. Az élménypedagógiára épülő foglalkozások, kihasználva a kamasz, fiatal felnőtt életkori sajátosságait, a csoportos élmény-, izgalom-, kalandkeresés szükségletére alapozzák a beavatkozást. A fiatal a program során jól érzi magát, izgalmakat él át, észrevétlenül sajátít el egy sor készséget, képességet, amelyek a bűnmegelőzés, a felelősségvállalás, a biztonságkeresés szempontjából nélkülözhetetlenek. Pl.: együttműködés, kölcsönös megértés, elfogadás, csoportnormák, értékrend, kölcsönös felelősségvállalás, segítségnyújtás, illetve önismeret, önbizalom fejlesztés a szociális tükrön keresztül, amit a csoporttársak nyújtanak a foglalkozás során. A projekt célja, az élménypedagógiai módszer kísérleti jelleggel való alkalmazása a pártfogoltak körében. Célunk, hogy az élménypedagógiai foglalkozásokat a későbbiekben a pártfogói csoportos foglalkozások rendszerébe illesszük, azaz a foglalkozás előírható legyen a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként. Elsősorban olyan kliensek esetében kívánjuk alkalmazni, akiknél a szerhasználat, vagy alkoholfogyasztás bűnismétlési kockázatként jelentkezik. Ennek érdekében szeptember a és október a között trénerképzésben részesítettünk 16 pártfogó felügyelőt és a PFMO 2 szakmai referensét, akik a jövőben maguk is tarthatnak élménypedagógiai foglalkozásokat a pártfogolti csoportoknak. Képző: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzati Városőrség. A programra fordított forrás összege: 2, 7 millió Ft. A projekt keretében 2 kísérleti csoportot szerveztünk a Szolgálat közösségi foglalkoztatójában, Budapesten és a közösségi, csoportos foglalkozások szervezésében különösen élenjáró Miskolcon. A képzésben részesült pártfogók munkájához, a foglalkozás megszervezéséhez, levezetéséhez a trénerek mentori segítséget nyújtanak Komplex Szociális készségfejlesztő tréning Ebben az évben is folytattuk a sztenderdizált csoportos foglalkozások beépítését a pártfogó felügyelői tevékenységbe. A év decemberében az OBmB pályázati maradvány kerete terhére az IRM szerződést kötött az Érted Agria Alapítvánnyal (a továbbiakban: Alapítvány) egy szociális 50

51 készségfejlesztő komplex program kidolgozására. Az IRM 7,9 millió forint összegű támogatást nyújtott az Alapítványnak a program kidolgozására és a trénerek képzésére. A projekt keretében az Alapítvány elkészítette a Tréneri kézikönyv - Pártfogoltak részére kidolgozott szociális készségfejlesztő program módszertani anyaga című komplex módszert leíró dokumentumot. A módszer pilot tesztelését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatalban végezte el az Alapítvány két trénere, fiatalkorú pártfogoltakkal, akik számára a jogalkalmazó külön magatartási szabály keretében előírta a részvételt. A 30 órás, 10 alkalomból álló csoportos foglalkozásról videofelvétel készült, amelyet a Szolgálat az újabb trénerek, szakemberek képzése során a továbbiakban oktatási segédletként használhat április a, és e között 26 fő pártfogó felügyelő és 2 fő, a pártfogó felügyelői tevékenységet támogató külső szakember 60 órás tréning keretében sajátította el a szociális készségfejlesztés csoportos foglalkozás tréneri ismereteit június 19-én, a Budapesten tartott záró konferencia keretében mutattuk be az új módszert, elsősorban a jogalkalmazókat (főként ügyészeket, kisebb részben bírákat) hívtuk meg a rendezvényre. Ez alkalommal közzé tettük az Alapítvány által a jogalkalmazók számára készített tájékoztató kiadványt is. Ez év szeptemberétől a kiképzett pártfogó felügyelők és a külső munkatársak a Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Veszprém megyei, valamint a Fővárosi Igazságügyi Hivatalokban pártfogó felügyelet alatt állókkal, továbbá utógondozottakkal megszervezték és elindították az első csoportjaikat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az erre irányuló együttműködés keretében a megyeszékhelyen kívüli, kihelyezett csoportok is indultak november 18-án csoportos szupervíziót tartottunk az Alapítvány munkatársainak vezetésével Munkaerőpiaci csoportos tanácsadás A TÁMOP / számú, Útközben projekt keretében megkezdtük a munkaerőpiaci csoportos tanácsadásnak a Pest megyei és Fővárosi Igazságügyi Hivatalokban tartandó pilot csoportjának előkészítését, illetve a Szolgálat által alkalmazott egyes csoportos módszerek belépési kritériumainak kidolgozását Art Goldstein A holland-magyar igazságügyi együttműködés keretében a Project no. 9. A börtönből szabadultak utógondozási és visszailleszkedést segítő rendszere című 2007-es ART Goldstein csoportfoglalkozás együttműködési program eredményeinek a beépítése a pártfogó felügyelői tevékenységbe a évben is folytatódott. A pártfogoltak részére történő ART tréning tartására 2007-ben 12 főt képeztek ki a holland szakemberek hazánkban. A magyar kollégák szupervíziójára január 9-11-e között került sor, azonban 2009-ben erre sajnos sem hazai, sem nemzetközi pályázatból nem sikerült forrásokat allokálni. A szupervízió, ill. mentorálás hiánya ellenére a kiképzett hazai szakemberek jelentős része 2009-ben tovább folytatta a nemzetközileg elismert, számos európai országban bevezetésre került módszer alkalmazását abban bízva, hogy 2010-ben sikerül pályázati forrást találni külföldi (holland vagy angol) szakmai támogatásra, valamint a hazai adaptáció tovább folytatására. A 2009-es év során a hazai ART tréninget tartó kollégák vezetésével hét csoportban, 56 kliens végezte el sikeresen a tréning mindhárom modulját (szociális készségfejlesztés, agresszióhelyettesítés, erkölcsi érvelés) a következő helyszíneken: JÓVÁ TETT HELY 51

52 Közösségi Foglalkoztató, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata, Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet és Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete A fővárosi JÓVÁ TETT HELY Közösségi Foglalkoztató és a miskolci Zöld Ház komplex közösségi program folytatása, támogatása A munkaterv szerint a TÁMOP által biztosított forrásból szerettük volna fejleszteni a fővárosi JÓVÁ TETT HELY Közösségi Foglalkoztatót, illetve a Miskolcon folyó Zöld Ház elnevezésű közösségi kezdeményezésből egy új közösségi foglalkoztatót kívántunk létrehozni. A forrás hiánya miatt (a projekt előkészítő fázisa van jelenleg is folyamatban) a munkatervi feladat szövegszerűen nem valósult meg. A év folyamán azonban saját kapacitásunk terhére tovább működtettük, fejlesztettük a budapesti JÓVÁ TETT HELY (a továbbiakban: JTH) Közösségi Foglalkoztatót és egyre bővülő körben folyamatosak voltak a programok a miskolci színhelyen is. A JTH a 2009-ben az elmúlt időszak által biztosított programokat folytatta, illetve a felmerülő igények alapján igyekezett működését bővíteni. A szolgáltatásokat igénybevevők száma 908 fő volt 4168 alkalommal, 7887 szolgáltatás igénybevételével. Az átlagos ügyfélforgalom, havonta: 347 fő, naponta 17 fő volt ben az új ügyfelek száma: 615 fő volt. Az elmúlt időszakban főállású munkatársként ketten dolgoztak a közösségi foglalkoztatóban, de főiskolai és egyetemi hallgatók a JTH-en töltött szakmai gyakorlatuk során jelentős segítséget tudtak nyújtani az egyszerűbb, napi rutinfeladatok végzésében. Márciustól az ÖTLET Program keretében napi hat órában tevékenykedik egy önkéntes a Foglalkoztatóban. A biztosított programok: - ART tréning - Szociális készségfejlesztő tréning - Egyéni fejlesztő programok - Egyéni pszichológiai tanácsadás - Tanulást elősegítő programok- korrepetálás - A munkaerő-piacra való belépést, álláskeresést elősegítő programok - Munkaerő-piaci csoportos tanácsadás - Külső munkaügyi kapcsolatok - Segítségnyújtás egyéb szociális problémákban - Iskola- és képzés keresés - Strukturált szabadidő eltöltésére irányuló programok - Helyreállító igazságszolgáltatási eszközök alkalmazása - Családi Döntéshozó Csoportkonferencia - Bűnmegelőzési programok - Jogi tanácsadás A foglalkoztató munkatársai részt vettek motivációs interjú technika, Családi Döntéshozó Csoportkonferencia, szociális készségfejlesztés képzésen, élménypedagógiai tréningen. A miskolci Zöld Ház komplex közösségi programokon, 2009 folyamán összesen 712 fő fordult meg, összesen 3663 alkalommal, 4877 szolgáltatás igénybevételével. Az átlagos ügyfélforgalom havonta 306 fő, naponta 15 fő volt. 52

53 A közösségi programok szervezésével 2 fő (1 fő csoportvezető pártfogó felügyelő és 1 fő pártfogó felügyelői asszisztens) foglalkozik. Munkájukat folyamatosan segítették a különféle csoportokat vezető pártfogó felügyelők, illetve az együttműködő civil és partnerszervezetek programokat megvalósító munkatársai. A csoportos foglalkozásokon kívül (pl. értékrend-korrekciós, ART tréning, szociális készségfejlesztő csoport stb.) pszichológiai tanácsadás is igénybe vehető volt. A tanulássegítés mellett csatlakoztak a Digitális Középiskola, Település Pont programhoz é a munkavállalást segítő Foglalkoztatási Információs Pont programhoz. Könyvtárat, filmklubot, kondicionáló termet működtettek. A fiatalok között különösen népszerű volt az éjféli pingpong bajnokság. A jóvátételi programokat külön magatartási szabályként is előírhatták az elrendelők. Reményeink szerint a komplex program megfelelő előkészítő bázisa a évtől, TÁMOP forrás terhére kialakítandó közösségi foglalkoztatónak. A munkatársak részt vettek motivációs interjú technika, családi döntéshozó csoportkonferencia, szociális készségfejlesztés képzésen, élménypedagógiai tréningen A pártfogó felügyelők szakmai munkájának ellenőrzése a megyei hivatalokban, a komplex ellenőrzésekben való részvétel július 1-je óta az új szervezeti keretek között működő Szolgálat szakmai tevékenységének vizsgálata rendszeressé vált. Az ellenőrzések többirányúak, magukban foglalják: - a megyei (fővárosi) főügyészségek által folytatott törvényességi vizsgálatokat, - a tárcafelügyelet által elvégzett ellenőrzéseket, - a KIH ellenőrzéseit, - a vezetői ellenőrzéseket. A vezetői ellenőrzéseket és az önellenőrzéseket már négy ügycsoportban támogatták (a környezettanulmány és pártfogó felügyelői vélemény készítése ügycsoportokban a korábbi években kidolgozott, a pártfogó felügyelet és közérdekű munka végrehajtása ügycsoportokban a évben kidolgozott) a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével elkészített értékelő táblák. A évben komplex ellenőrzés keretében az alábbi megyék pártfogó felügyelői szolgálatának a szakmai tevékenységét ellenőriztük: 1. Békés Megyei Igazságügyi Hivatal 2. Zala Megyei Igazságügyi Hivatal 3. Pest Megyei Igazságügyi Hivatal 4. Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal A Somogy Megyei igazságügyi Hivatal komplex ellenőrzését a évben megnyitottuk, de az ellenőrzés befejezése csak elején fog megvalósulni. A évben kezdtük el a fővárosi JÓVÁ TETT HELY Közösségi Foglalkoztató és a miskolci komplex közösségi program témavizsgálatát. Az ellenőrzésről szóló zárójelentés a év elején készül el. 53

54 3.7. Jogszabály előkészítésekben való közreműködés, a jogszabályok módosulása folytán a Szolgálatot érintő feladatok előkészítése, háttéranyagok, új módszertani anyagok készítése ben folyamatosan véleményeztük a Büntető Törvénykönyv módosításával kapcsolatos tervezeteket, a Büntetés-végrehajtási Kódex tervezetét, a bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosítások tervezetét, valamint az ezekhez kapcsolódó rendeletmódosításokat. Bár nem a Szolgálat látja el a civil mediáció feladatait, a mediáció témakörében szerzett gyakorlati és jogszabály-előkészítési tapasztalataink hasznosultak a polgári jog területén alkalmazható közvetítői tevékenységhez kapcsolódó jogszabály-módosítások szakmai előkészítésében. A Szolgálat munkatársai az év folyamán folyamatosan részt vettek abban a civil mediációs műhelymunkában, amely a polgári közvetítői tevékenység területén a közvetítői névjegyzéken szereplő mediátorok képesítési követelményeit és továbbképzésének feltételeit dolgozta ki, folyamatosan konzultálva az IRM képviselőjével. Háttéranyagot készítettünk: Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa felkérésére megvizsgáltuk a gyermeki jogok jelzőrendszeri érvényesülését a Szolgálat gyakorlatában, különös tekintettel az ombudsmani adatkéréssel érintett Somogy Megyei, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, Pest Megyei, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei, Békés Megyei, Zala Megyei, Komárom- Esztergom Megyei Igazságügyi Hivatalok gyakorlatára. A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégiai Terv végleges szakértői változat szerinti tervezetéhez Az Igazságügyi Hivatal egyes szolgálatainak elmúlt 5 évi statisztikai adatairól Az Amerikai Egyesült Államok Magyarországi Nagykövetsége megkeresésére a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás ügyszámairól A közvetítői eljárás jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatáról a Legfőbb Ügyészség által készített Összefoglaló Jelentéshez és iránymutatáshoz Véleményeztük az Ariadne Alapítvány poszttraumás konfliktuskezelési programjavaslatát Szolgálatunk kitöltötte az Európa Tanács SPACE II kérdőívet, amely a es adatok alapján az alternatív szankciók elrendeléséről és végrehajtásról gyűjtött adatokat. A szomszédos ország kollégáinak kérésére, a Román Pártfogó Felügyelői Szolgálat fejlesztésének folytatása c., 2006-ban indult Phare projekt keretében több európai országhoz hasonlóan, hazánk is töltött ki kérdőívet az utógondozásra vonatkozóan július 1-jén kiadásra került a pártfogó felügyelői munkát segítő ügymenetmodell és iratminták teljes körben felülvizsgált, és az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően aktualizált, egységes szerkezetű változata. Az ügymenetmodell használatát és értelmezését országos képzéssel segítettük A év során tájékoztató formájában a pártfogó felügyelők javaslattételi lehetőségeiről, a próbára bocsátás jogintézményéhez kapcsolódó módszertani kérdésekről, az egyes jogszabályok módosításáról, a távoltartásról, a kétéves és az ötéves szabály alkalmazásáról bocsátottunk ki módszertani állásfoglalásokat. A KIH PFM Osztálya az egyes jogszabályok értelmezésében napi szinten támogatja a megyei/fővárosi hivatalokat. A főként egyedi ügyekhez kapcsolódóan feltett kérdésekre (napi 54

55 átlagban 2-3 ilyen felvetés szerepel) a válasz megadása jellemzően telefonon és en keresztül történik. Az egyes pártfogó felügyelői ügycsoportokban főként a jogszabályok változásával kapcsolatban merülnek fel értelmezést érintő kérdések. A év során különösen ilyenek voltak a kétéves és az ötéves szabályhoz kötődőek, de a próbaidők hosszabbodásával kapcsolatos egyedi állásfoglalások kérése is gyakori. A terheltekkel szemben külföldön folyamatban levő büntetőeljárásokhoz kapcsolódó pártfogó felügyelői intézkedések is folyamatos szakmai támogatás mellett történnek. A évben összesen 28 ügyben működtünk közre az IRM Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályának a megkeresésével az adatok beszerzésében. A közvetítői eljárások gyakorlatában felmerült kérdések megvitatásának elsődleges fórumát a mentori országos értekezletek jelentik, ahol a megyei mentorok felvetései alapján közösen alakítjuk ki egy-egy kérdésre vonatkozóan az alkalmazandó módszertant, illetve jogszabály értelmezést. Ezekről írásos emlékeztetőt is kapnak a megyei hivatalok ben összesen 3 mentori értekezletet szerveztünk. A közvetítői eljárásokkal kapcsolatban írásbeli állásfoglalással, szakmai iránymutatással segítettük a helyes jogértelmezést, többek között az ügyész szerepével kapcsolatosan a megállapodások felülbírálatában, a biztosítókat érintő kérdésekben, a közvetítői eljárás lehetőségéről perújítással érintett ügyekben. A közvetítői eljárások során problémát okozott a szerzői jog megsértésével kapcsolatos ügyek kezelésében a sértettekre vonatkozó végrehajtási gyakorlat. Ennek feloldása érdekében egyeztettünk az Artisjus képviselőivel a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás sértettekkel kapcsolatos gyakorlatáról, és együttműködést alakítottunk ki a számukra is megfelelő idézési, közvetítői gyakorlatról az olyan, gyakori és egyébként csekély kárértékű ügyekben, amelyekben náluk kizárólag Budapesten áll rendelkezésre képviseleti joggal felruházható személy. Az erre vonatkozó módszertani állásfoglalásunkat a mediátorok felé ismertté tettük Statisztikai adatszolgáltatás Az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Programon (OSAP) belül negyedévente készül országos összesítés az ügyforgalomról, valamint ezen kívül féléves összesítéseket is kibocsátunk. Ezek - a Szolgálatra vonatkozó elemző tanulmányokat megalapozó - adatok nyilvánosak és folyamatosan megjelennek a Hivatal honlapján Nemzetközi kapcsolatok Az Európai Pártfogó Szövetséggel való kapcsolattartás Az Európai Pártfogó Szövetség (CEP) tagjaként ebben az évben is részt vettünk az európai szervezet munkájában, amelynek vezetőségében Bogschütz Zoltán szakmai referens képviseli a Szolgálatunkat. A CEP hagyományainak megfelelően 2009-ben is két vezetőségi ülés volt, amelyen részt vett a magyar tag is. A sorrendben 66. ülést Barcelonában tartották április e között, a 67. ülésre, pedig Budapesten október a között került sor a KIH szervezésében és épületében. A vezetőség tagjainak állandó feladata, hogy a CEP központjának munkatársai, valamint a különböző munkacsoportjai által készített dokumentumokat véleményezzék, megtegyék a szükséges kiegészítéseket, valamint a különböző témákban közösen hozzák meg a döntéseket az üléseken. A magyar tag Csehország, Grúzia, Horvátország, a Moldovai Köztársaság (és természetesen 55

56 hazánk) pártfogó szolgálatával ápolja a kapcsolatot, ill. friss információt szerez a szakmai fejleményekről. Emellett a CEP konferenciákon való részvételt koordinálja a fenti országok viszonylatában. A magyar tag is közreműködött a CEP tagszervezeti körének bővítésében, az év során többször véleményezte a várhatóan 2010-ben megjelenő, pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozó Európa Tanács által kibocsátandó ajánlást folyamán - a főtitkár felkérésére - svéd kollégájával közösen egy levelet állítottak össze, amelynek célja, hogy a CEP tagszervezetei érdeklődésére számot tartó, között rendezendő CEP rendezvények témáit rendszerbe foglalja, másrészt pedig új témajavaslatokat gyűjtsön össze. Az eddig beérkezett válaszok értékelését a svéd vezetőségi taggal közösen végezték el, ill. a következő tisztújító közgyűlésig (2010. május) tovább vizsgálják a beérkező témajavaslatokat. A vezetőség tevékenysége kiterjedt többek között az Európa Tanáccsal, valamint az Európai Unióval való együttműködésre, EU-s pályázatok megírásában való részvételre, az európai országok alternatív szankcióinak végrehajtását áttekinthetően bemutató statisztika kialakítására, nemzetközi konferenciák szervezésére, a tagszervezetek számának bővítésére (jelenleg kiemelten olyan felsőoktatási intézmények tagfelvételére, amelyek pártfogást, ill. ezzel összefüggésben büntetőjogot valamint szociális munkát oktatnak). További információkkal bővült a szervezet honlapja, a tagszervezetek pozitív visszajelzései alapján a CEP tovább folytatta a rendszeresen megjelenő elektronikus hírlevelek küldését, amely 2009-ben az Igazságügyi Hivatal minden megyei hivatalába is eljutott. Lépéseket tett egy európai pártfogással foglalkozó tudományos szakmai folyóirat létrehozására, továbbfejlesztette a 2008-ban kialakított európai pártfogó szakértőket nyilvántartó adatbázist, valamint tervezi a 2008-ban megjelent, 32 ország pártfogói tevékenységét magában foglaló Pártfogás Európában című könyv CEP weboldalán való megjelenését aktuális adatokkal kiegészítve. Továbbá a következő tisztújító közgyűlésen várhatóan elfogadásra kerül a vezetőségi tagok és külső szakértők által közösen kidolgozott A pártfogás értékei és prioritásai c. dokumentum is. A CEP által elért számos eredmény mellett a szervezet számára kihívást jelent, hogy a jelenleg magas fenntartási költségen Utrechtben működő iroda kapacitásai elérték a maximumot. A munkatársak teljes időben való foglalkoztatása, ill. új kollégák felvétele további forrásokat igényelne, azonban erre a jelenlegi gazdasági viszonyok miatt olyan megoldást kell találni, amely nem növeli a résztvevő szervezetek tagdíjat. A kapacitásbővítés elősegítése érdekében az év végén egy EU-s pályázat beadása történt, amelynek eredménye a jövő év első felében várható. A CEP-nél a források és lehetőségek felmérése oly módon is megvalósult, hogy 2009 nyarán egy független szakértő átvilágította a szervezet tevékenységét, amelynek eredményét a vezetőség figyelembe veszi jövőbeli döntései során ennek kapcsán szervezeti átalakítás is elképzelhető. A év során a költségvetési források engedte lehetőségek és a fejlesztési elképzeléseinkkel összhangban a CEP alábbi szakmai rendezvényein képviseltette magát szolgálatunk: 1. Szakértői találkozó a pártfogás területén történő kapacitásbővítésről című rendezvényen február e között Szófiában. A workshop résztvevői bemutatták és elemezték, hogy az egyes európai országok pártfogó felügyelői szolgálatai milyen szakmai támogatást nyújtottak, ill. kaptak egymástól. Ezen kívül egyeztetések zajlottak arról, hogy az egyes, nagyon különböző fejlettségi szinten működő szolgálatok milyen témákban és módon tudnák a leghatékonyabban átadni egymásnak 56

57 tapasztalataikat, hogyan tudnának a különböző jó gyakorlatokból és elkövetett hibákból tanulni. 2. Szakértői találkozó a pártfogó felügyelői intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, Európai Unió Tanácsa által készített kerethatározat megvalósításáról című rendezvényen október 8-9-e között Dublinban. Az Európai Unió Tanácsának 2008/947/IB számú (2008. november 27.) Kerethatározata az ítéletek és a pártfogó felügyeletet megállapító határozatok tekintettel a pártfogó felügyelői intézkedések és alternatív szankciók végrehajtására kölcsönös elismerési elvéről szól. A workshop résztvevői eszmét cseréltek a kerethatározatban foglaltak bevezetésének feladatairól, egyes lépéseiről, kihívásairól, valamint a megvalósítandó eredmények mérési lehetőségeiről Az Európai Fórum a Resztoratív Igazságszolgáltatásért elnevezésű szervezet munkájában való részvétel Szolgálatunk 2009-ben is fenntartotta tagságát az Európai Fórum a Resztoratív Igazságszolgáltatásért nevű nemzetközi szervezetben. Két fő részt vett a szervezet június 3-a és 5-e között, a belgiumi Leuvenben rendezett Building social support for restorative justice working with media, civil society and citizens című nemzetközi szemináriumán. A szeminárium a helyreállító igazságszolgáltatás társadalmi támogatottságának kérdéseivel, a médiával, civil társadalommal és az állampolgárokkal való viszonyával foglalkozott. A szemináriummal egy időben került sor a szervezet éves közgyűlésére is. A helyreállító igazságszolgáltatás társadalmi támogatottságával kapcsolatban a szervezet kutatást végez, amelyhez a magyar tapasztalatokra vonatkozóan részletes angol nyelvű háttéranyagot készítettünk Más nemzetközi kapcsolatok A Szolgálat ebben az évben is folyamatosan bővítette nemzetközi kapcsolatait. Már hagyományosnak és rendszeresnek mondhatók a szomszédos országokkal kiépült kétoldalú találkozók és együttműködések (pl. Ausztria, Románia, Horvátország). Az előző évekhez hasonlóan 2009-ben is számos kérdésben fordultunk külföldi kollégáinkhoz az ottani gyakorlat egyes kérdéseinek rövid úton történő megválaszolása érdekében (pl. az elektronikus felügyelet valamint a veszély és szükségletértékelés területén) június a között a francia Igazságügyi Minisztérium három munkatársa - akik egyben egy francia vezetőképzés hallgatói is - töltötték hazánkban kéthetes szakmai gyakorlatukat, amelynek egyik szervezője a Szolgálat volt. A szakmai program koordinálásában és lebonyolításában szintén részt vett hivatalunk több munkatársa is június a között a Jersey-szigetek Pártfogó Felügyelő Szolgálatának egyik munkatársát látta vendégül Szolgálatunk, szakmai csereút keretében. A program szervezésében és lebonyolításában több munkatársunk is részt vett október e között Szolgálatunk képviseltette magát az Áldozatsegítő Szolgálat által szervezett lengyelországi (Karpacz) tanulmányúton. A szakmai, módszertani ismeretek bővítéséhez és a sztenderdek kidolgozásához, kapcsolódik a Török Pártfogó Szolgálat fejlesztése a fiatalkorú elkövetőkkel való munka, valamint az áldozatsegítés területén című, TR/2007/IB/JH/01 sz. angol vezetésű, 10 Európai ország részvételével zajló projekt, amelynek egyik elemeként, november között egy hattagú török delegációt fogadott az Hivatal. A szakmai programok megszervezésében és 57

58 lebonyolításában több megyei hivatal, valamint társintézmény is részt vett. A 21 hónapig tartó projekt további, Magyarországot érintő eleme, hogy a többek között az Egyesült Királyságban, ill. hazánkban is működő ART Goldstein tréning bevezetésének és adaptációjának első lépései megtörténjenek Törökországban. Ebben a munkában vett részt november 30-a és december 11-e között Bogschütz Zoltán pártfogó felügyelői szakreferens, a projekt folytatásaként január e között dr. Horváth Sarolta (Fővárosi IH PFSZ) pártfogó felügyelő fog szakértőként dolgozni Törökországban. Egy másik nemzetközi projekt is kapcsolódik a hazai csoportfoglalkozások elméletének és gyakorlatának fejlesztéséhez. Az Európai Bizottság Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága által támogatott 2009 elején kezdődött, közel két éven át tartó STARR (Strengthening Transnational Approaches to Reducing Re-offending) - Nemzetközi együttműködés megerősítése a bűnismétlés csökkentése érdekében nevű pályázati program három területen valósít meg kutatásokat, pilot projekteket, valamint a pilot projektek értékelését amelyből a résztvevő országoknak ill. szervezeteknek csak egy témára kell koncentrálniuk: év közötti elkövetők bűnismétlésének csökkentése - Kábítószerrel kapcsolatos bűnismétlés csökkentése - Családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűnismétlés csökkentése A projekt időtartama és a kutatás szűkös anyagi lehetőségei miatt csak olyan témakörökben várható pilot program ill. kutatás az egyes országokban, amelyek már más országokban is kutatással bizonyított eredményes módszerként vannak nyilvántartva, ezért hazánk elsősorban a fiatalkorú, ill. fiatal felnőtt elkövetői körre koncentrálva az ART Goldstein tréning hazai tapasztalatainak bemutatásával és vizsgálatával vesz részt benne. A STARR projektben a következő pályázati partnerszervezetek működnek együtt: - Londoni Pártfogó Felügyelői Szolgálat - National Offender Management Service (NOMS) - /Az Egyesült Királyság Bűnelkövető Kezelő Szolgálata amelynek része a pártfogó felügyelői szolgálat/ - Bolgár Igazságügyi Minisztérium - IGA Crime Prevention Foundation Bulgária /IGA Bűnmegelőzési Alapítvány/ - Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálat - CEP The European Organisation for Probation /Európai Pártfogó Szövetség/ - A Cambridge-i Egyetem Kriminológiai Intézete A résztvevők első egyeztetésére április 1-3-a között került sor Cambridge-ben, ahol Szolgálatunk is képviseltette magát. Az egyes országokban szerzett tapasztalatok disszeminációja kutatási beszámolók, konferenciák és szemináriumok formájában valósul meg. A projekthez kapcsolódó számos rendezvény egyikeként, várhatóan júniusában, hazánkban is megrendezésre kerül egy szeminárium (amely 2010-es Pártfogás Napjához is kapcsolódhatna). Szolgálatunk segítette az IRM által A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban címmel április 27. és 29. között Budapesten megrendezett nemzetközi konferencia előkészületeit és szervezését, valamint munkatársaink három előadás ill. workshop megtartását is vállalták a konferencián. Az Igazságügyi Hivatal munkatársai és mediátorai közül összesen 25 fő vett részt a három napos konferencián. 58

59 Az Igazságügyi Hivatal partnerségi megállapodást kötött a Schleswig-Holstein-i Társadalmi Felelősségért a Büntető Igazságszolgáltatásban Egyesülettel (SRCJ) a helyreállító igazságszolgáltatás területén az Európai Bizottsághoz történő pályázat benyújtása érdekében. A projekt fő tevékenységei: kutatás, konferenciák, nemzetközi adatbázis és internetes szakmai fórum létrehozása, tanulmányutak, kézikönyvek, útmutatók elkészítése. A pályázat elbírálása jelenleg még folyamatban van, sikeres pályázat esetén a helyreállító igazságszolgáltatás terén olyan országokkal való szakmai együttműködésre ad lehetőséget, amelyekkel e területen eddig nem volt szakmai együttműködésünk április 30-án egy napos látogatásra fogadtuk Martin Wright angol mediációs szakembert, aki a Fővárosi IH mediátoraival találkozott. Az angol székhelyű European Institute for Social Services megkeresésére partnerségi megállapodást kötöttünk az Inclusion nevű angliai szervezettel kortárs segítők hálózatának, képzési rendszerének kialakítására irányuló pályázatukban való részvételre. A projekt keretében bűnelkövetők körében kísérleti jelleggel próbálnánk ki az angol kortárs segítői modellt. A pályázat kedvező elbírálása esetén a projekt leghamarabb 2010 márciusában indulhat és 2 évig tart október 15-én, az IRM-ben megbeszélésen vettünk részt az Észak-Rajna- Vesztfália Igazságügyi Minisztériuma képviselőjével. A megbeszélésen körvonalazódtak egy esetleges jövőbeni szakmai együttműködés részletei. A megbeszélésen történt megállapodás szerint a szakmai együttműködés elmélyítésének előkésítéséhez hosszabb angol nyelvű tájékoztatókat, háttéranyagokat küldtünk a német félnek a Hivatal munkájáról Hazai kapcsolatok, honlap, kommunikáció, tájékoztatás A Szolgálat kiemelt feladata volt az elmúlt években, hogy a reformfolyamat előtti meglévő kapcsolatait tovább erősítse, illetve az együttműködéseket a pártfogó felügyelői tevékenységek elősegítése érdekében intézményesítse, együttműködési megállapodásokkal stabilizálja. A központi és a megyei/fővárosi hivatalok kiterjedt együttműködési hálózata a évben tovább bővült. A megyei hivatalok közül az alábbi felek között jött létre új, vagy módosított együttműködési megállapodás: - Baranya Megyei Igazságügyi Hivatal - Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, Heves Megyei, Nógrád Megyei Igazságügyi Hivatal - Észak-magyarországi Regionális Képző Központ - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal - Regionális Civil Központ Alapítvány - Heves Megyei Igazságügyi Hivatal - Roma Közösségfejlesztők Országos Szövetsége - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság - Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal - Tolna Megyei Roma Gazdakör - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazságügyi Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet - Együttműködési megállapodás született a Modul close to programban való részvételre. Ebbe a prevenciós programba közlekedési balesetet okozó fiatalok kerülhetnek, számukra külön magatartási szabályként előírva. 59

60 - A Ne bánts Világ Alapítvány együttműködési megállapodás keretében erőszakos bűncselekményt elkövetett felnőtt korú pártfogoltak részére biztosít csoportfoglalkozásokat előre egyeztetett szombati napokon. Az első foglalkozás szeptember 12-én lezajlott, négy fő részvételével A társintézményekkel, nyomozóhatóságokkal, ügyészségekkel, bíróságokkal, önkormányzatokkal, az általuk működtetett intézményekkel, büntetés-végrehajtási intézetekkel a munkakapcsolat eredményesebb, szorosabb, személyesebb lett a számos közös szakmai rendezvény, pályázat révén. A civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködés kialakítása, fejlesztése már a Szolgálat megalakulása óta folyik, a pártfogó felügyelők munkájában is érintett, hasonló területen tevékenykedőkkel a kapcsolatfelvétel megtörtént. A évben a hangsúlyt a kooperáció konkrét feladatokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó fejlesztésére helyeztük. A év egyik fontos feladata volt, hogy további lépéseket tettünk a javítóintézetekkel való együttműködésünk fejlesztésére. A pártfogó felügyelői tevékenység képesítési előírásainak megfelelő képzést biztosító egyetemekkel és főiskolákkal a évben is folyamatos volt a kapcsolat. Kölcsönösen részt veszünk az intézmények által szervezett szakmai konferenciákon, előadásokon, tudományos napokon. A pártfogó felügyelők közül sokan tereptanárként és oktatóként is részt vesznek a felsőfokú képzésben. A hallgatói tevékenység az alapja a Szolgálat egyik jövőbeni fejlesztési területének, a kortárs segítésnek és az önkéntesi hálózat működtetésének. Hagyományosan jó az elterelésben részt vevő kezelőhelyekkel az együttműködés, amelyet erősít, hogy a megyei hivatalok pártfogó felügyelői tagjai a helyi Kábítószer Egyeztető Fórumoknak, továbbá a helyi Bűnmegelőzési Bizottságoknak is. Folyamatos a pártfogó felügyelők két civil szervezetével, a Magyar Pártfogók Országos Szövetségével (MAPOSZ) és a Fiatalkorúak Pártfogóinak Országos Szövetségével (FIPOSZ) való együttműködés. Tevékenységük, szakmai érdekképviseletük, pályázati munkában való aktív szerepük segíti a szakmai munka fejlesztését. A pártfogó felügyelői tevékenységről szóló szakmai lapot, a Pártfogó című újságot, a MAPOSZ adja ki. A Szolgálat kommunikációs törekvése kettős. Egyrészt célja az e tevékenységi területtel kapcsolatban álló állami, önkormányzati és civil szervezetek pontos tájékoztatása feladatainkról és a hatékony munkavégzés érdekében kialakítható kapcsolódási pontokról. Másrészt célja a szükséges információknak az állampolgárok felé történő biztosítása, az érdeklődők tájékoztatása, a közvélemény formálása. A honlap ( aktualizálása folyamatos volt novemberében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz pályázatot nyújtottunk be a Jóvá-Tett-Hely Közösségi Foglalkoztató honlapjának fejlesztésére, amely sikeres volt. A évben elkészült az európai pártfogói szolgálatokat bemutató kiadvány magyar fordítása, amely honlapunkra is felkerült. A évben a helyi és az országos írott és elektronikus média több esetben foglalkozott az alternatív büntetések jelentőségével, a mediáció gyakorlatával, a Szolgálat feladatellátásával. Hazai rendezvényeken való részvétel A évben is számos hazai szakmai rendezvényen vettünk részt. A legjelentősebbek az alábbiak voltak: A január e között megrendezett negyedik MindenGyerek konferencián hivatalunk folyamatos stand működtetése mellett két workshopot tartott. 60

61 a) január 20-án, Börtönben az apukám! c. workshop. Az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő-, Jogi Segítségnyújtó- és Pártfogó Felügyelői Szolgálatának tevékenységét bemutató interaktív esetelemzés a Veszprém Megyei Igazságügyi Hivatal munkatársai közreműködésével: dr. Perger Orsolya Áldozatsegítő Szolgálat osztályvezetője, dr. Török Nóra Jogi Segítségnyújtó Szolgálat ügyintézője, dr. Szabó András pártfogó felügyelő. b) január 20-án, Egy autófeltörés következményei c. workshop. Az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő-, Jogi Segítségnyújtó- és Pártfogó Felügyelői Szolgálatának tevékenységét bemutató interaktív esetelemzés a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal munkatársai közreműködésével: Bak Zoltánné pártfogó felügyelő, dr. Kertész Zsuzsanna Áldozatsegítő Szolgálat osztályvezetője, dr. Schirger György Jogi Segítségnyújtó Szolgálat osztályvezetője. A április e között rendezett, "A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban" c. nemzetközi konferencián Szolgálatunk több munkatársa is részt vett, főigazgató asszony mellett dr. Törzs Edit és dr. Velez Edit szakreferensek tartottak előadást. A Kriminálexpo rendezvényen május 7-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal munkatársai Lukácsné Tóth Betty megyei igazgató, Bárdos Zoltán csoportvezető és Papp Zoltánné pártfogó felügyelő mutatták be előadásaikban a megyei pártfogó felügyelői szolgálatot, a közvetítői eljárás működését, valamint a megyében szervezett csoportos foglalkozásokat és más programokat. Szeged Napján került sor a Szegedi Fegyház és Börtön, valamint a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata által meghirdetett képzőművészeti pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére, továbbá a díjazott alkotások kiállítására október 30-án A terápia és szankció dialektikája visszaélés önmagunkkal és/vagy a társadalommal című, a PTE Állam- és Jogtudományi Kara, a Bűnügyi Szemle, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és a pécsi Origó-ház szervezésében megrendezett szakmai ankéton Bogschütz Zoltán tartott előadást. Az előadás címe: Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata kompetenciájában jelentkező drogproblémák kezelési stratégiái, majd Bíróné Oláh Mária A Fejér Megyei Igazságügyi Hivatal kábítószerügyi tevékenységei, a szenvedélybetegekkel való foglalkozás speciális eszközei a pártfogó felügyelet végrehajtásában címmel tartott prezentációt. A november a között megrendezett Szociális EXPO 2009 rendezvényen hivatalunk munkatársai Az Igazságügyi Hivatal szakterületeinek tevékenysége, szolgáltatásai címmel tartottak előadást; Drienyovszki János - Pártfogó Felügyelői Szolgálat, dr. Tóth Zsófia - Áldozatsegítő Szolgálat, Biroscsukné dr. Páll Anita - Jogi Segítségnyújtó Szolgálat július e között a miskolci hivatal munkatársai bűnmegelőzési és prevenciós programok biztosításával részt vettek a Hegyalja Fesztiválon (Tokaj- Rakamaz). Programjai a következők voltak: droggal, bűnmegelőzéssel kapcsolatos tesztek kitöltése, addikciókkal kapcsolatos tájékoztató anyagok szórása, mentálhigiénés tanácsadás. Éjszakai sportbajnokságok (csocsó- és pingpong.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hivatal munkatársai a fesztiválon tájékoztatást nyújtottak az IH Pártfogó Felügyelői Szolgálatának, Áldozatsegítő Szolgálatának, és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának tevékenységéről is. 61

62 2009. március án: IV. Nemzetközi Budapest Műhely a szociális vállalkozás lehetőségei a civil humánszolgáltatások területén május 8-án: Elmélet és gyakorlat viszonya a szociális munkában Az ELTE TÁTK Szociális Tanulmányok Intézete Szociálismunkás-Képző Tanszék Konferenciája, volt hallgatói számára május 14-én: a Budapesti Fegyház és Börtön országos szakmai konferenciája Antiszocialitás, drogproblémák és bánásmód a börtönben címmel május 21-én: "Az éghajlatvédelmi kerettörvény (tervezet) várható szociális hatásai" című műhelybeszélgetés, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Budapesti Szociális Forrásközpont, a Szociális Szakmai Szövetség, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Klímatörvény Almunkacsoportja szervezett június 26-án: Helyzetkép a magyarországi büntetés-végrehajtásról című konferencia, amelyen az EU6 keretprogram által támogatott Crime Repression Costs in Context c. nemzetközi kutatás empirikus vizsgálatának eredményeiről számoltak be szeptember 22-én: A kriminológia jelene, múltja, jövője c., az Országos Kriminológiai Intézet 50 éves fennállásának tiszteletére rendezett konferencia szeptember 30 - október 2-a között megrendezett Országos Gyermekvédelmi Konferencia november 24-én: részvétel a Stockholmi Programról rendezett szemináriumon. A Kriminológiai Társaság közgyűlései és tudományos ülései. Az Országos Kriminológiai Intézet kerekasztal programjai. (2009. november 8-án a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás, november 26-án a közérdekű munka büntetés végrehajtása volt a téma. Ez utóbbin dr. Opóczky László főosztályvezető-helyettes, Illés Tiborné igazgató, Hegedűs Sándor csoportvezető és dr. Kajtár Vera szakmai referens előadóként vettek részt október 9-én, A gyermekek jogainak védelme határokon belül és kívül című, a Magyar Bíróképző Akadémia által szervezett konferencia, ahol Bénédicte Vassallo asszony, a francia Semmitőszék bírájának előadását hallhatták a résztvevők május 12-én a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének XVIII. szakmai konferenciáján vettünk részt. Önkéntes tapasztalatcsere Önkéntes Központ Alapítvány február 05. Hátrányból előnyt Válaszok a munkaerő-piaci (re)integráció kihívásaira konferencia február 20. ELTE Pedagógia Kar Mesterségünk címere rendezvény április 29. Antiszocialitás, drogproblémák és bánásmód a börtönben konferencia május 14. Önkéntesek Napja június 06. Sziget Fesztivál augusztus Idén a Jóvá-Tett-Hely Közösségi Foglalkoztató önállóan nem vett részt a Sziget Fesztiválon, mindössze a fesztiválon működő rendőrőrsön kapott egy standot és 62

63 elsősorban a rendőrséggel közösen valósított meg programokat (tesztek kitöltése, kézműves foglakozások). A Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata képviseltette magát a augusztus között megrendezett Szegedi Ifjúsági Napokon február 20-a, Áldozatok Napja június 19-e, Országos Mediációs Egyesület közgyűlése és konferenciája november 19-e, A rendszerváltás 20 éve - Társadalom szekció, ELTE Magyar Bíróképző Akadémia (2009. február 23-a és május 28-a) március 25-e és április 6-a, IRM Oktatási Főigazgatóság, Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet, Bűnmegelőzési Akadémia július 6-a, Családi Döntéshozó Csoportkonferencia projekt záró konferenciája július 24-e, IRM ösztöndíjasok tájékoztatása az IH munkájáról szeptember 24-e, TÁMOP Nyitókonferencia, Budapest október 20-a, Szent Ignác Szakkollégium, Budapest Oktatás, képzés A Szolgálatot érintő ügyviteli vizsgarendszerhez és vizsgaanyaghoz kapcsolódó tananyag aktualizálása részben megtörtént a év folyamán október 4-5-e között Pilisszentkereszten 21 fő pártfogó felügyelő számára ügyviteli vizsgára felkészítő képzést tartottunk szeptember 8-án részt vettünk középfokú és felsőfokú végzettségű ügykezelők ügyviteli vizsgára felkészítő képzésében. A évben az új módszerek bevezetése miatt a Drogkoordinátorok- illetve az Utógondozók munkacsoportjának képzései kerültek előtérbe, mert az OBmB, és az SZMM forrásait különösen büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló illetve pártfogó felügyelet alatt álló addiktológiai rizikóval rendelkező kliensek célcsoportjára fordítottuk ben folytatódott a 2007-és, 2008-ban elkezdődött munka ban 60 pártfogó felügyelő (drogkoordinátor, utógondozó, valamint környezettanulmányt készítő pártfogó felügyelő) a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia módszert tanulták meg, és alkalmazását el is kezdték ban ez a csoport kicsit átalakulva, újabb tréningen vett részt, ahol a Motivációs Interjútechnikát tanulták meg ben a Sikeres kommunikáció illetve a Strukturált Problémamegoldás Technikáit sajátították el ben az SZMM fejezeti átcsoportosítás terhére egy másik, eddig a Szolgálat által nem alkalmazott módszert is sikerült kísérleti jelleggel megismerni és kipróbálni: ez az Élménypedagógia módszere volt. Ennek a módszernek az alkalmazására kifejezetten a fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők csoportjából választottunk ki 18 fő pártfogó felügyelőt. Az élménypedagógia módszerének kipróbálására két kísérleti teszt-csoportot szervezünk 2010-ben két helyen az országban, Budapesten és Miskolcon. A évben a szakmai konzultációk az Ügymenetmodell előkészítéséhez és hatályba léptetéséhez kapcsolódóan voltak különösen élénkek. A pártfogó felügyelők számára a évben összesen 37 munkanapot érintő képzést szerveztünk, amely összesen 325 pártfogó felügyelőt érintett. 63

64 Sorszám Képzés neve Tartama 1. Ügymenetmodell képzés 2. Ügyviteli vizsgára felkészítő képzés 3. Stresszkezelés és problémamegoldó modellek 3 munkanap 2 munkanap 3 x 2 munkanap 4. Élménypedagógia 2x 30 óra (6 munkanap) 5. Pártfogói iktatási megbeszélés 6. Szociális készségfejlesztés tréning 7. Mediációs mentori értekezlet 8. Mediációs mentori értekezlet 9. Mediációs mentori értekezlet 10. Mediátor továbbképzés (börtön mediáció) 11. Továbbképzés Lengyelországban 1 munkanap 2x 30 óra, + 2 nap 8 munkanap) 1 munkanap 1 munkanap 1 munkanap 4 munkanap 4 munkanap 37 munkanap Résztvevők száma Időpont Megvalósító április 1- IH (IH 3. előadókkal együtt) október KIH, PFMO okt. 12- NEURO-MED Bt. 13. Dr. Bodrogi okt. 29- Andrea nov szept. Szeged Megyei Jogú Város okt. 26- Önkormányzati 28. Városőrség 54 fő június 4. IH április 14-16, , Konzultáció: jún. 19.,. nov május június ügyvéd december november fő mediátor október pártfogó felügyelő Érted Egyesület IH IH IH Foresee Kutatócsoport Nonprofit Közhasznú Kft. lengyel IM Agria A szakkönyvtár az idei évben forráshiány miatt csupán néhány kötettel bővült. A legjelentősebb, hiánypótló kiadvány a Probation in Europe című kötet volt, amelyben angol nyelven került bemutatásra az európai pártfogó szolgálatok között a magyar pártfogói rendszer is. A megyei/fővárosi hivatalok, a KIH PF Módszertani osztálya és a Könyvtár részére beszerzett könyvek: Kertész Tibor: Mediáció a gyakorlatban 1. - A mediáció dinamikája, Partners Hungary, 2009 Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez, Napvilág Kiadó,

65 Az év folyamán ismételten többször éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a SAGE szakmai kiadó honlapjáról ideiglenesen ingyenesen hozzáférhető angol nyelvű szakcikkeket letölthessük. Budapest, január 15. Kóta Tünde igazgató 65