A Jstv. által szabályozott jogi segítségnyújtás két ütemben valósul meg:

Átírás

1 IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI ÉS JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT ORSZÁGOS HIVATALA JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLATÁNAK ÉVI TEVÉKENYSÉGE A Jstv. által szabályozott jogi segítségnyújtás két ütemben valósul meg: Elsőként, április 1-jétől a peren kívüli ügyekben kaphatnak tanácsot, illetve készíttethetnek okiratot a rászorulók. Ennek indoka az, hogy peres ügyekben ma is biztosítottak a különböző kedvezmények a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára, azonban a költségkedvezmények tekintetében, illetve pártfogó ügyvéd kirendelésének kérdésében jelenleg a bíróságok döntenek. A Jstv. további fejezeteinek január 1-jei hatálybalépése után azonban peres ügyekben is az állam által létrehozott szervezet dönt a jogi képviselet, illetve a különböző költségkedvezmények kérdésében. A jogi segítségnyújtás intézményrendszerének területi szervei, a megyei (fővárosi) hivatalokban működő jogi segítségnyújtó osztályok jelenleg kettős funkciót látnak el: egyrészt ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak minden, a Szolgálathoz forduló ügyfél számára, másrészt hatósági jogkörben eljárva elbírálják a szociálisan rászorulók jogi segítségnyújtás iránti kérelmeit. A törvényi szabályozás szerint a tényleges jogi segítséget tanácsadást, iratszerkesztést nem a hivatalok nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett azon személyek (ügyvédek, közjegyzők, egyetemi oktatók), akikkel az Igazságügyi Minisztérium szolgáltatási szerződést kötött (2004. december 31-ig a Minisztérium 324 jogi segítővel kötött szerződést). A jogi segítségnyújtó szolgálat a törvényben előírt időpontban megkezdte működését és a statisztikai adatokat tekintve dinamikusan növekvő ügyfélszám mellett folytatja tevékenységét. A várakozásnak megfelelően az ügyfelek leggyakrabban a mindennapi megélhetésüket közvetlenül érintő kérdésekben fordultak a szolgálathoz. Így különösen a lakhatással kapcsolatos problémáikkal (közüzemi díjtartozások, ingatlan-végrehajtási ügyek, szolgáltató elleni panasz), valamint munkajogi, illetve a családjogi ügyekben (gyermektartásdíj, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás) keresték meg a hivatalokat. Jellemzőek továbbá a társadalombiztosítási nyugellátással, baleseti ellátással kapcsolatos esetek, valamint a fizetési kötelezettség elmulasztásából adódó jogkövetkezmények miatti jogi problémák.

2 2004. év során ügyfél fordult a jogi segítségnyújtó szolgálat megyei (fővárosi) hivatalaihoz, ebből ügyfél részesült a helyszínen tanácsadásban, illetve kapott eligazítást arra vonatkozóan, hogy ügyében hatáskörre, illetékességre tekintettel mely hatóság köteles eljárni. A megyei (fővárosi) hivatalokban összesen határozat született, melyből volt engedélyező, 54 elutasító. Másodfokú eljárás 2004-ben egy esetben volt. A Jogi Segítségnyújtás részletes ügyfélforgalmi statisztikai adatait külön melléklet tartalmazza. A növekvő ügyfélforgalom és a leggyakrabban előforduló ügykategóriák alátámasztják és bizonyítják a törvény létrehozásának szükségességét, és prognosztizálják a törvény január 1-jén hatályba lépő, a peres eljárással kapcsolatos rendelkezéseinek létjogosultságát. A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 10/2004. (III. 30.) IM rendelet a támogatás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó szabályokat (az erre szolgáló nyomtatványt), a hivatalnak a jogi szolgáltatás igénybevételét előkészítő teendőit és a díjkifizetés, valamint a visszatérítési kötelezettség nyilvántartására vonatkozó szabályokat tartalmazza. A jogi segítők névjegyzékének kialakításával kapcsolatos feladatok A jogi segítségnyújtás eredményes működésének nélkülözhetetlen feltétele volt, hogy a hivatalhoz forduló ügyfelek megfelelő számú és szakképzettségű jogi segítői körből választhassák ki a szolgáltatást nyújtó jogi segítőt. A jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet tartalmazza az egyes jogi segítők felvételére, a felvételi eljárásra, valamint a névjegyzék működésére vonatkozó szabályokat. A jogi segítőket a jogi szolgáltatás nyújtásáért a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet szerint meghatározott díjazás illeti meg azzal, hogy a jogi segítők óradíjának összegét az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A rendelet a fentieken túlmenően tartalmazza a jogi segítő Hivatal felé történő elszámolásának, valamint a díj kifizetésének eljárási szabályait is. Az Országos Hivatal a Felügyeleti Főosztállyal együttműködve megkereste a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét, részben a szakmai kérdések egyeztetése, részben az ügyvédek és a közjegyzők névjegyzékbe történő jelentkezésének támogatása érdekében. Megkerestük a jogi segítségnyújtás szempontjából szóba jöhető társadalmi szervezeteket, jogvédő szerveteket, alapítványokat, továbbá felvettük a kapcsolatot a jogi oktatást folytató egyetemek képviselőivel is. A területi

3 szervezetek megalakulását követően ugyanezen feladatok regionális szintű végrehajtását az Országos Hivatal a megyei (fővárosi) igazgatók, osztályvezetők kötelezettségévé tette. A fenti feladatokkal párhuzamosan az Országos Hivatal megszerkesztette a szolgáltatási szerződést, valamint a névjegyzékbe történő jelentkezéshez szükséges adatlapok tervezeteit, illetve az egyes jogi segítők számára különkülön tájékoztatót és felhívást készített a jelentkezés feltételeiről. A rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére még az ügyfélfogadás megkezdését megelőzően sikerült a fenti, jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat letölthető formában megjeleníteni az Igazságügyi Minisztérium honlapján. A hivatalok jogalkalmazási gyakorlatának kialakítása a határon átnyúló jogviták tekintetében Az Európai Tanácsnak a határokon átnyúló jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében, az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelve alapján teendő intézkedésekkel kapcsolatos a 1131/2004. (XII. 1.) Korm. határozat. A határozat a jogi segítségnyújtó szolgálat megyei (fővárosi) hivatalait jelölte ki a külföldre irányuló költségmentesség iránti kérelmek továbbító hatóságainak, illetve január 1. napjától kezdődően a külföldről érkező kérelmek fogadó hatóságainak is. A kérelmek kitöltésének nyelveként a magyar nyelv mellett az angol nyelvet jelölte meg. Európai Uniós csatlakozásunkkal egyidejűleg az Európa Tanács 2003/8/EK Irányelve alapján hatályba lépett a Jstv. azon szakasza, mely új feladatokat állapított meg a megyei (fővárosi) hivatalok számára. E szakasz értelmében, ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező fél az Európai Unió valamely más tagállamának bírósága előtt perel, úgy a jogi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmét (költségmentesség, pártfogó ügyvéd) a lakóhelye szerint illetékes jogi segítségnyújtó szolgálat megyei (fővárosi) hivatalában is előterjesztheti. A törvény szerint a megyei (fővárosi) hivatal köteles továbbítani a kérelmet, valamint annak mellékleteit az elbírálásra jogosult tagállami hatósághoz. A megyei (fővárosi) hivataloknak azt kell vizsgálniuk, hogy a kérelem megfelele a Jstv. által meghatározott feltételeknek, vagyis azt a személyi hatály körébe

4 tartozó fél nyújtotta-e be, illetve a kérelmet polgári vagy kereskedelmi ügyben nyújtották-e be. Az Európai Unió tagállamai november 30-ig voltak kötelesek közölni az Európai Bizottsággal a fogadó- és továbbító hatóságaik nevét, címét, illetékességi területét, valamint azon nyelveket, amelyeken a költségmentesség iránti kérelmeket befogadják. Magyarország ezen kötelezettségének határidőben eleget tett (1131/2004. (XII. 1.) Korm. határozat). A jogi segítségnyújtás évi feladatainak előkészítése A január 1-jén hatályba lépő rendelkezések értelmében a peres (polgári és büntető) eljárásokban nyújtandó költségkedvezményi formák elbírálása is a megyei (fővárosi) hivatalok feladatkörébe fog tartozni. Mindez a hivatalok és a bíróságok gyors és hatékony együttműködését teszi szükségessé. A jogi segítségnyújtás szervezeti fejlesztése, a feladatbővüléssel összefüggésben szükséges támogatási és működési költségek forrásigényének áttekintése céljából a Felügyeleti Főosztállyal együttműködve felmértük az új feladattípusok munka- és eszközigényét, másfelől a várható ügyek számát, illetve ezekkel összefüggésben az egyes ügyek várható átlagos támogatási összegét. A fentiek érdekében eljárási típusonként, azokon belül költségkedvezményi formákként modelleztük az eljárási folyamatokat. Ezt követően, a peres eljárásokban nyújtható költségkedvezményi formák odaítélésével kapcsolatban felmerülő feladatok zökkenőmentes átvétele érdekében, augusztusától kezdődően az Igazságügyi Minisztérium az Országos Hivatal részvételével szakmai egyeztetést folytatott az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalával. Kapcsolat kialakítása külső szervezetekkel, hatóságokkal, intézményekkel A rászoruló állampolgárok tájékoztatásának fontos eszköze, hogy azon hatóságok és szervezetek, amelyekkel az állampolgárok jogi problémáik intézése közben egyébként is kapcsolatba kerülnek (önkormányzatok, közigazgatási szervek ügyfélszolgálatai, bíróságok, családsegítő szolgálatok, gyámhivatalok) megismerjék, és korrekt tájékoztatást adhassanak ügyfeleiknek a jogi segítségnyújtás jellegéről, igénybevételének lehetőségeiről és szervezeti elérhetőségéről. Intézményi kapcsolataink kialakításakor kiemelkedő szerepet tulajdonítottunk a helyi önkormányzatoknak, mivel annak különböző egységei nap mint nap találkozhatnak az ügyeiket intéző állampolgárokkal.

5 Az Országos Hivatal a pártfogó felügyelői szervezet felállításakor alkalmazott módon az említett szervezeti körnek számos tájékoztató levelet adott ki, majd a megyei (fővárosi) hivatalok megalakulását követően regionális szinten a megyei (fővárosi) osztályvezetők feladatává vált az intézmények, szervezetek folyamatos tájékoztatása. Ezen túlmenően az Országos Hivatal a megyei (fővárosi) hivatalokon keresztül tájékoztató plakátokat juttatott el a társintézményekhez. Az Országos Hivatal napi kapcsolatban állt az IM Állampolgári Kapcsolatok Titkárságával és a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózattal is, azon ügyfelek vonatkozásában, akiknek jogi problémája mindenképpen szakember segítségét igényli, azonban a Jstv. szociális rászorultsági feltételeinek nem felelnek meg, így részükre támogatás nem biztosítható. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A év teljes időszakára jellemző, hogy a év során kialakított nemzetközi kapcsolataink megerősödtek, illetve számos fontos elemmel bővültek. A nemzetközi tapasztalatok helyi sajátosságokat figyelembe vevő adaptálása mindkét szakmai területen katalizálja a hazai reformfolyamatot.