PAJKOS ÓVODA ESÉLYEGYENLŐSÉGI-, EGYENLŐ BÁNÁSMÓD PROGRAMJA 1
Tartalmjegyzék Oldal I. Általáns szabályk 1. 1. A szabályzat célja 1. 2. A szabályzat hatálya 1. 3. Az esélyegyenlőség biztsítása, és az egyenlő bánásmód követelménye 1. 4. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztsítása érdekében flytattt intézményi tevékenység 2. 5. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése 2. II. Az óvdai háttérből adódó feladatk 4. 1. Az óvdai nevelésbe történő bekapcslódáshz tartzó esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 4. 2. Követelmények teljesítéséhez tartzó esélyegyenlőség-, és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 6. 3. Mulasztáskkal kapcslats esélyegyenlőség-, és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 8. 4. Csprt, vagy személy jgellenes elkülönítéséhez kapcslódó esélyegyenlőség-, és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 10. 5. Felkészítés az isklai ktatásra 11. 6. A neveléshez kapcslódó szlgáltatásk, és a neveléssel kapcslats jutalmazásk témaköréhez tartzó esélyegyenlőség-, és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 12. III. Családi háttérből adódó feladatk 13. 1. A családi háttér isklai végzettségéhez kapcslható esélyegyenlőség-, és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 13. 2. Csnka családdal kapcslats esélyegyenlőség-, és egyéni bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 15. 3. A család szciális, anyagi helyzetéből fakadó esélyegyenlőség-, és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 16. IV. Együttműködés az óvdával 18. 1. A megfelelő óvdai légkörhöz, az intézményi lehetőséghez kapcslódó esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 18. 2. A gyermekek védelmével kapcslats esélyegyenlőség, és 2
egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 19. 3. Az óvda a szülőkkel, gyermek közösséggel való együttműködési tevékenységével összefüggő esélyegyenlőség-, és egyenlő bánásmód biztsításával kapcslats feladatai 21. V. A szülő jgai és kötelezettségei 23. 1. A területre vnatkzó szabályzás 23. 2. A szülők kötelezettségeivel, jgaival kapcslats sajáts helyzetek, prblémák 24. 3. Az ellátandó knkrét feladatk 25. 4. A feladatellátás célja 15. 5. A feladatellátás nymn követése 25. VI. A pedagógus jgai és kötelezettségei 26. 1. A területre vnatkzó szabályzás 26. 2. Az ellátandó knkrét feladatk 27. 3. A feladatellátás célja 28. 4. A feladatellátás nymn követése 28. VII. A gyermekek jgai és kötelezettségei 28. 1. A területre vnatkzó szabályzás 28. 2. Az ellátandó knkrét feladatk 29. 3. A feladatellátás nymn követése 29. VIII. A gyermek fejlődésének értékelése 30. 1. A területre vnatkzó szabályzás 30. 2. Az ellátandó knkrét feladatk 30. 3. A feladatellátás célja 31. 4. A feladatellátás nymn követése 31. IX. Záró rendelkezések 32. 1. Éves terv kidlgzása és beszámló az elvégzett munkáról 32. 2. Felelősségi szabályk 32. 3. Titkvédelmi szabályk 32. X. Legitimáció 33. 1. Az esélyegyenlőségi-, egyenlő bánásmód prgramjának 3
érvényességi ideje 33. 2. Az esélyegyenlőségi-, egyenlő bánásmód prgramjának módsítása 33. 3. Az esélyegyenlőségi-, egyenlő bánásmód prgramjának nyilvánsságra hzatala 33. Pajks óvda Esélyegyenlőségi-, egyenlő bánásmód prgramja Az intézmény a gyermekek esélyegyenlősége, valamint a gyermekekkel kapcslats egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmzdításáról szól 2003. évi CXXV. törvényt, mely rögzíti, hgy minden embernek jga van ahhz, hgy egyenlő méltóságú személyként élhessen, valamint a közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódt érintő rendelkezéseit, a következők szerint határzza meg az e területen megvalósítandó prgramját. I. Általáns szabályk 1. A szabályzat célja A szabályzat célja, hgy meghatárzza: az óvda hátteréből és a családi háttérből adódó feladatkat, az óvdával való együttműködés módjait, a pedagógus és a gyermek jgait, kötelezettségeit. 2. A szabályzat hatálya Az egyenlő bánásmód követelményét: a közktatási intézmény, mint szerv, valamint, a közktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel kapcslats döntéseik, intézkedéseik meghzatalakr kötelesek megtartani. A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett prgramk, események esetében az intézményen kívül is. 3. Az esélyegyenlőség biztsítása, és az egyenlő bánásmód követelménye A helyi esélyegyenlőségi-, illetve egyenlő bánásmód prgram kialakításkr figyelembe vettük, hgy: 4
Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkdó természetes személyekkel, ezek csprtjaival, valamint a jgi személyekkel és a jgi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azns tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempntk azns mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az egyenlő bánásmód követelményére vnatkzó, külön jgszabálykban meghatárztt rendelkezéseket a 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hgy a követelmény kiterjed minden lyan nevelésre: amely államilag jóváhagytt vagy előírt követelmények alapján flyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam: közvetlen nrmatív költségvetési támgatást nyújt, vagy közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámlása vagy adójóváírás útján hzzájárul; az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: az óvdai nevelésbe történő bekapcslódás feltételeinek meghatárzása, a felvételi kérelmek elbírálása, a nevelés követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, az óvdai neveléshez kapcslódó szlgáltatásk biztsítása és igénybevétele, valamint, a nevelésben való részvétellel összefüggő jgviszny megszüntetése srán. 4. Az esélyegyenlőség-, valamint az egyenlő bánásmód követelményeinek biztsítása érdekében flytattt intézményi tevékenység Az intézménynek az esélyegyenlőség-, valamint az egyenlő bánásmód követelményeinek biztsítása érdekében a következő feladatai vannak: az óvdai háttérből adódó, esélyegyenlőséget-, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azk kezelési módjának meghatárzása, a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget-, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azk kezelési módjának meghatárzása, az óvda azn együttműködési kapcslatainak meghatárzása, illetve a kapcslattartásban ellátandó feladatk leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség- és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, a szülők jgainak és kötelezettségeinek meghatárzása, az ezzel kapcslats intézményi feladatk rögzítése, a pedagógusk jgainak és kötelezettségeinek meghatárzása, valamint az ezekkel kapcslats intézményi feladatk rögzítése, a gyermekek jgainak és kötelezettségeinek meghatárzása, valamint az ezekkel kapcslats intézményi feladatk aznsítása, a gyermekek fejlődésének értékelése. A fenti feladatkat részletesen a Prgram tvábbi fejezetei tartalmazzák. 5
5. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti: a közvetlen hátránys megkülönböztetés, a közvetett hátránys megkülönböztetés, a zaklatás, a jgellenes elkülönítés, a megtrlás, valamint az ezekre adtt utasítás. Közvetlen hátránys megkülönböztetés: Közvetlen hátránys megkülönböztetésnek minősül az lyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csprt: valós vagy vélt neme, faji hvatartzása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartzása, anyanyelve, fgyatékssága, egészségi állapta, vallási vagy világnézeti meggyőződése, plitikai vagy más véleménye, családi állapta, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkra, társadalmi származása, vagyni helyezte, fglalkztatási jgvisznyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jgvisznyának részmunkaidős jellege (illetve határztt időtartama), érdekképviselethez való tartzása, egyéb helyzete tulajdnága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasnlítható helyzetben lévő személy vagy csprt részesül, részesült vagy részesülne. Közvetlen hátránys megkülönböztetésnek adtt intézkedés akkr minősíthető, ha a döntéshzó szándéks magatartását jelenti, vagyis aki intézkedik, aki dönt, tudja, hgy döntése, illetve intézkedése hátránys megkülönböztetésnek minősül. Közvetett hátránys megkülönböztetés Közvetett hátránys megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátránys megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelménynek megfelelő rendelkezés, amely közvetlen hátránys megkülönbözetésnél meghatárztt tulajdnságkkal rendelkező egyes személyeket vagy csprtkat lényegesen nagybb 6
arányban hátránysabb helyzetbe hz, mint amelyben más összehasnlítható helyzetben lévő személy vagy csprt vlt, van, vagy lenne. Zaklatás Zaklatásnak minősül az, az emberi méltóságt sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a közvetlen hátránys megkülönböztetésnél meghatárztt tulajdnságával függ össze, és célja, vagy hatása valamely személlyel szemben: megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Megtrlás Megtrlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifgást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jgsérelmet kz, jgsérelem kzására irányul vagy azzal fenyeget. II. Az óvdai háttérből adódó feladatk Az óvdai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztsításával kapcslats feladatk: az óvdai nevelésbe történő bekapcslódás, a követelmények teljesítése, a mulasztáskból adódó hiánysságk pótlása, személy jgellenes elkülönítése, az isklába lépésre való felkészítés. 1. Az óvdai nevelésbe történő bekapcslódáshz tartzó esélyegyenlőségés egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 1.1. A területre vnatkzó szabályzás A területre vnatkzó szabálykat: A Magyar Köztársaság Alktmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, valamint A közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény határzza meg. A közktatásról szóló törvény több helyen is utal az óvdai nevelésbe történő bekapcslódáshz köthető szabálykra, így: az alapelveknél kinyilvánítja hgy a gyermekekkel kapcslats döntések, intézkedések meghzatalakr az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, 7
az óvdai felvételre vnatkzó részben meghatárzza, hgy a gyermek jgvisznya felvétel, vagy átvétel útján keletkezik, melyről az óvda vezetője dönt. Az óvdai nevelésbe történő bekapcslódásra vnatkzó főbb előírásk: a) Beiratkzás: Az óvdába a gyermekeket: a községi, vársi, fővársi kerületi, megyei jgú vársi önkrmányzat által meghatárztt időszakban kell beíratni. A beiratkzásra meghatárztt időt a helyben szkáss módn közzé kell tenni. b) Gyermek felvétele, átvétele: Az óvda - beleértve a kijelölt óvdát is - köteles felvenni, átvenni azt az óvdai nevelésre jgsult gyermeket, akinek: lakóhelye, ennek hiányában, tartózkdási helye a körzetében található. Ha az óvda a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után tvábbi felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azkat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkdási helye azn a településen található, ahl az óvda székhelye, telephelye található. E körben a halmzttan hátránys helyzetű gyermekek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az óvda a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után tvábbi felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az óvda, srslás útján dönt. A srslásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Srslás nélkül is felvehető a halmzttan hátránys, vagy sajáts nevelési igényű gyermek, tvábbá az a gyermek, akinek sajáts helyzete indklja. A sajáts helyzetet a helyi önkrmányzat rendeletben állapítja meg. c) Az óvdai nevelésre vnatkzó kötelezettség elmulasztása: Ha a gyermeket az óvdába nem íratták be, vagy ha az óvda befejezése után nem jelentkezett általáns isklába, az óvda vezetője jelzi az illetékes jegyzőnek. 1.2. Az esélyegyenlőség-, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó knkrét feladatk Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében: a beiratkzás időpntját ki kell függeszteni az óvda bejáratánál jól látható helyen, tájékztatót kell készíteni a beiratkzással, gyermekek felvételével, átvétellel kapcslats szülői kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, a tájékztatót ki kell függeszteni az intézmény bejáratánál, 8
a beiratkzáskr tájékztatni kell az érintetteket az önkrmányzati, illetve munkáltatói támgatásk igénylésének lehetőségéről, beiratkzáskr át kell adni az intézmény házirend egy példányát, a beiratkzásk időtartama alatt, és a pótbeíratás srán is ellenőrizni kell, hgy gyermekek felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jgszerű vlt-e, gyermek átvételre vnatkzó kérelem esetén ellenőrizni kell, hgy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jgszerű vlt-e, értesíteni kell a jegyzőt az óvdai nevelésre köteles gyermek beíratásának elmulasztásáról. 1.3. A feladatellátás célja Az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztsítása az óvdai nevelésbe történő bekapcslódás srán. 1.4. A feladatk ellátásának mérése, dkumentálása Az esélyegyenlőség biztsítása érdekében az 1.2. pntban leírt feladatk ellátása nymn követhetősége érdekében: a beiratkzási, és az egyes tájékztató hirdetmények egy-egy példányát meg kell őrizni, s rájuk kell vezetni a kifüggesztés-, és a levétel időpntját, statisztikát kell készíteni: a beiratkzási igényekről, a felvételt nyert, és az elutasíttt gyermekek számáról, valamint az elutasítás káról, az átvételi igényekről, az átvett és az elutasíttt gyermekek számáról, valamint az elutasítás káról; meg kell őrizni a jegyzők felé tett jelzéseket a beíratásk elmulasztásáról, szükség szerint javaslatt kell készíteni a fenntartó, illetve az érintett intézmények felé az óvdai nevelésbe történő bekapcslódás esélyegyenlősége biztsításáért. 2. Követelmények teljesítéséhez tartzó esélyegyenlőség- és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 2.1. A területre vnatkzó szabályzás Az óvdai háttérből adódó, a követelmények teljesítésével kapcslats esélyegyenlőségi kérdések megközelíthetőek: a gyermekek óvdai teljesítésének intézményi háttér ldaláról, valamint szakmai hzzáállás és az óvda által rendelkezésre álló tárgyiasult eszközök vnatkzásában is. A gyermekek óvdai követelmények teljesítésének intézményi háttere: A vnatkzó előíráskat: a Közktatási törvény 67. -a, valamint a 11/1994. (VI. 8.) Krm. rendelet 23. -a határzza meg. 9
A fentiek alapján az óvda vezetője a gyermeket kérelemre felmentheti a kötelező óvdai nevelési fglalkzáskn való részvétel alól. A felmentés feltételei közé tartzik, a gyermek: családi körülményei, képességeinek kibntakzása, valamint sajáts helyzete. Az óvda szakmai hzzáállása: Az óvda nevelési követelmények teljesítésére vnatkzó előíráskat: Óvdai nevelés rszágs alapprgramja, a Pajks nevelési prgram határzza meg. 2.2. Az esélyegyenlőség-, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó knkrét feladatk a) A kötelező fglalkzásk alól történő felmentéssel kapcslats feladatk: a gyermek kérelmének elbírálása, elbírálás előtt a gyermekjóléti szlgálat véleményének beszerzése. b) Az óvda szakmai hzzáállása: a pedagógus tvábbképzés tudats irányítása: A óvdai gyermeki kudarck leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatárzó feltétele, hgy szakmailag felkészült nevelők már az óvdáskr kezdeti szakaszán felismerjék azkat a hátránykat, akadálykat, amelyek a gyermekek előmenetelét nehezítik. Ezért fnts feladat az lyan tudats tvábbképzési rendszer kialakítása, elfgadtatása a nevelőtestülettel mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátránykat, akadálykat. Az adtt pedagógus által készített és alkalmaztt fglalkzási terven keresztül az óvda jelentősen beflyáslni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcslats esélyegyenlőséget. A pedagógus feladata, hgy lyan fglalkzási tervet állítsn össze, és azt úgy alkalmazza, hgy ne sértse a gyermekek, illetve egyes gyermekcsprtk esélyegyenlőségét. A pedagógus tvábbi feladata, hgy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hgy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét. c) Az óvda által rendelkezésre álló eszközök és felszerelések: a rendelkezésre álló eszközök és a jgszabályi követelmények összevetése, több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési prgram összeállítása, eszközfejlesztés pályázatk útján. 2.3. A feladatellátás célja 10
A feladatellátás célja, hgy a kötelező fglalkzásk alól történő felmentés a gyermek érdekének megfelelően történjen, az óvda biztsítsn megfelelő szakmai, és intézményi hátteret az intézménnyel jgvisznyban lévő gyermekek számára. 2.4. A feladatk ellátásának mérése, dkumentálása Az egyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód biztsításában is szerepet játszó 2.2. pntban meghatárztt - feladatk nymn követése a következők szerint történik: a) A kötelező fglalkzásk alól történő felmentéssel kapcslats dkumentálási feladatk: a beérkezett kérelmek ügyiratait meg kell őrizni, az érintettek felkészítésével kapcslats iratkat szintén meg kell őrizni, a nevelő-testület által meghatárztt követelményekre vnatkzó dkumentációt a számnkérésre vnatkzó adatkat együtt kell tárlni. b) Az óvda szakmai hzzáállásával összefüggő mérési, dkumentálási feladatk: feljegyzést kell készíteni az egyes tvábbképzések esélyegyenlőség biztsításában alkalmazható tapasztalatairól, a pedagógusk által alkalmaztt fglalkzási tervek követelményei, valamint a fejlesztésre szruló gyermekek, valamint a nem megfelelő isklaérettségi tesztek számának összehasnlító elemzése, az fglalkzás látgatási jegyzőkönyvek pedagógusk által alkalmaztt módszereinek megfigyelése, elemzése. c) Az óvda által rendelkezésre álló eszközökkel, felszerelésekkel kapcslats ellenőrzési, mérési feladatk: a több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési prgram betartásának ellenőrzése, feljegyzést kell készíteni, illetve meg kell őrizni a költségvetési egyeztetések dkumentumait, melyekben az intézmény eszközfejlesztést kezdeményezett, értékelni kell az elért eredményeket, eszközfejlesztésre benyújttt pályázatk és azk eredményei összevetése. 3. Mulasztáskkal kapcslats esélyegyenlőség- és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 3.1. A területre vnatkzó szabályzás A mulasztáskkal kapcslats szabálykat: a közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a 11/1994. (VI. 8.) Krm. rendelet, valamint az intézményi házirend határzza meg. 3.2 Az esélyegyenlőség-, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó knkrét feladatk A mulasztáskkal kapcslats szabályk: 11
az óvda egyes esetekben engedélyezheti a gyermek távlmaradását, tájékztatási kötelezettsége merül fel: az intézménynek a szülő, és gyermek felé, a pedagógusnak az intézmény vezetője felé, valamint az intézménynek az illetékes jegyző felé, ellenőrzési kötelezettsége van a pedagógusnak a hiányzásk igazlása hitelessége megállapításában. A pedagógus feladata az, hgy adtt mulasztásról megítélje, hgy a mulasztást: igazlt, vagy igazlatlan mulasztásnak kell-e tekinteni. A mulasztáskkal kapcslats szabálykat, valamint a mulasztás igazlásának knkrét frmáit, módját, határidejét a házirend szabályzza. Az igazlatlan mulasztással kapcslats feladatk: Az óvda köteles a szülőt - az igazlatlan mulasztás következményeire való figyelmeztetés mellett - értesíteni a tanköteles gyermek első igazlatlan mulasztásakr. Ha a szülő értesítése ellenére a tanköteles gyermek ismételten igazlatlanul kötelező fglalkzást mulaszt, az óvda a gyermekjóléti szlgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a gyermek szülőjét. Az isklaköteles krban lévő (betöltött 5 éves) nagycsprtsk óvdába járása kötelező a Közktatási törvény 24. -a alapján. (Az óvdába járás alól az óvdavezető csak indklt esetben adhat felmentést.) Ezen gyermekek igazlatlan hiányzása hatósági eljárást vn maga után. Ha a nagycsprts tanköteles krú - gyermek az isklai életmódra felkészítő fglalkzáskról egy nevelési évben flyamatsan 7 napt igazlatlanul van távl és a szülő kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelő rendszerességgel az óvdába, az óvda vezetőjének kötelessége az önkrmányzat jegyzőjét értesíteni tvábbi intézkedések miatt. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 28. -a értelmében megszűnik az óvdai elhelyezése azn gyermekeknek, akik igazlatlanul 10-nél több napt vannak távl az óvdából, és a szülő kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelő rendszerességgel az óvdába. Az igazlt mulasztással kapcslats feladatk: Lehetőség szerint kapcslattartás a gyermekkel, gyermek szülőjével az óvdai fglalkzáskn a fejlesztő felkészítésben való előrehaladásról (tájékztatás a fglalkzás anyagáról, a fglalkzáskn végzett munkáról). Az igazlt és igazlatlan mulasztással kapcslats közös pedagógiai feladat: A hiányzó gyermek fejlesztése szükség szerint. 3.3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja: az igazlatlan mulasztásk számának minél kisebbre történő szrítása, 12
a hiányzásk miatti hátrány leküzdésének segítése a fglalkzáskn, illetve kötelező fglalkzáskn kívüli fglalkzásk segítségével. (Bővebben lásd a fejlesztés résznél.) 3.4. A feladatk ellátásának mérése, dkumentálása A dkumentálás, mérés módja, eszközei: Az (csprtvezető) óvdapedagógusnak/óvdavezetőnek feljegyzést kell készíteniük: a gyermekek igazlatlan hiányzásáról, a szülő értesítéséről, szülővel flytattt megbeszélés eredményéről. Az óvdában külön nyilvántartást kell vezetni az igazlatlanul hiányzó gyermekekről. A nyilvántartásba be kell írni: a megtett intézkedéseket (gyermekjóléti szlgálat értesítését, jegyző értesítését), az intézkedések eredményeit, hatását stb. 4. Csprt vagy személy jgellenes elkülönítéséhez kapcslódó esélyegyenlőség- és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 4.1. A területre vnatkzó szabályzás A területre vnatkzó szabálykat: az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmazza. A törvény 10. (2) bekezdése értelmében jgellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely egyes személyeket vagy személyek csprtját másktól tárgyilags mérlegelés szerinti ésszerű indk nélkül elkülönít. A jgellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajáts szabálykat alkalmaznak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt kzóan kezelik. Közvetlen hátránys megkülönböztetésnek minősül az lyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csprt valós vagy vélt: neme, faji hvatartzása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartzása, anyanyelve, fgyatékssága, egészségi állapta, vallási vagy világnézeti meggyőződése, plitikai vagy más véleménye, családi állapta, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkra, 13
társadalmi származása, vagyni helyzete, fglalkztatási jgvisznyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jgvisznyának részmunkaidős jellege, illetve határztt időtartama, érdekképviselethez való tartzása, egyéb helyzete, tulajdnsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasnlítható helyzetben levő személyhez vagy csprthz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 4.2. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó knkrét feladatk Az intézményben ügyelni kell arra, hgy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csprt intézménybe való felvétele, átvétele srán, elkülönítése srán az intézményen belül, illetve az azn belül létrehztt tagzatban vagy csprtban, intézmény által szervezett kötelező fglalkzáskn kívüli fglalkzáskn, rendezvényen való részvételének lehetőségében, a követelmények tejesítésének értékelésekr, a mulasztásk kezelésénél (igazlt, vagy igazlatlan), a gyermekek balesetet követő ellátásakr, illetve a gyermekbalesetek kivizsgálásakr, méltóságát sértő bánásmód srán, nevelésre való krlátzása, lyan nevelési rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása srán. Azaz ne legyen lyan elkülönítés, melynek srán a nevelés valamely vnatkzásában meghatárztt színvnala nem éri el a kiadtt szakmai követelményekben meghatárzttakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályknak, és mindezek következtében nem biztsítja az óvdai nevelés, illetve a tanulmányk flytatásáhz szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az intézményben flyamatsan ellenőrizni kell, hgy nem működnek-e lyan szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csprtk lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 4.3. Feladatellátás célja A feladatellátás célja, hgy az intézményben a jgellenes elkülönítés valamennyi frmájának kialakulását, fenntartását megakadályzza, megakadályzza a gyermek, illetve a szülői közösségekben a jgellenes elkülönítés kialakulását, pzitívan beflyáslja a másság elfgadását. 4.4. A feladatk ellátásának mérése, dkumentálása A feladat ellátásának mérése, nymn követése a következő módn történik: vizsgálni kell a beíratási, átvételi kérelmek elutasítását a jgellenes elkülönítés szempntjából, ellenőrizni kell a csprtkialakításk eredményének szempntjait, azk nem esnek-e a jgellenes elkülönítés fgalmi körébe, az intézményen belül az egyes személyek, illetve csprtk elkülönítésére tett javaslatt az elkülönítés szempntjaival és indklásaival kell megadni, ahl a szempntk csak pedagógiailag alátámaszttt, szakmai érvek lehetnek, 14
feljegyzést kell készíteni a csprt, vagy személy jgellenes elkülönítésével kapcslats infrmációkról. 5. Felkészítés az isklai ktatásra 5.1. A területre vnatkzó szabályzás Az isklai ktatásra történő felkészítés témakörére vnatkzó szabálykat a közktatásról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadtt krmányrendelet határzza meg. Az isklai ktatásra felkészítés feladatait tartalmazza a helyi fglalkzási terv is. 5.2. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó knkrét feladatk Az isklai ktatásra való felkészítés srán az óvda a gyermeki esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód biztsítása érdekében isklai ktatásra felkészítő feladatkat lát el. Az isklai ktatásra való felkészítési feladatk: A gyermekeket és a szülőket tájékztatni kell az isklai ktatással kapcslats feladatkról, a más intézmény által elvárt eredményekről, tudásszintről. Az óvda a megfelelő időben és tartalmmal végzett tájékztató tevékenysége nagyban hzzájárulhat a gyermek sikeres felkészüléséhez, mivel teret enged a felkészülést segítő kötelező fglalkzáskn kívüli fglalkzásk kezdeményezésének, lehetővé teszi az ilyen fglalkzáskn való részvételi igény jelzését, illetve lehetőséget teremt a fglalkzáskn való részvételre. Az óvda az isklai ktatásra történő felkészítési feladatai srán: megszervezheti a felkészítő fglalkzáskat, a hátránys helyzetű, de tehetséges, szrgalmas gyermekek számára megteremti a nyugdt felkészülés lehetőségét a felzárkóztató, fejlesztő fglalkzásk igénybevételi lehetőségével. 5.3. Feladatellátás célja Az isklai ktatásra való felkészítéssel kapcslats esélyegyenlőség biztsítási feladatk célja: az isklai ktatásra történő felkészítés a gyermekek fejlesztésével, a kötelező és a kötelező fglalkzáskn kívüli fglalkzáskkal. 5.4. A feladatk ellátásának mérése, dkumentálása Az isklába lépéssel kapcslats intézményi feladatellátás mérése, dkumentálása a következők szerint történik: meg kell őrizni az isklába lépéssel kapcslats fejlesztő fglalkzásra érkezett igényeket, és azk teljesítésére vnatkzó infrmációkat (szerveztek-e plusz felkészítő, fejlesztő fglalkzást vagy sem, stb.) el kell készíteni az isklai ktatásra való plusz felkészítésben résztvevők számát és arányát tartalmazó statisztikát. 15
6. A neveléshez kapcslódó szlgáltatásk, és a neveléssel kapcslats jutalmazásk témaköréhez tartzó esélyegyenlőség- és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 6.1. A területre vnatkzó szabályzás A területre vnatkzó szabálykat: a közktatási törvény, az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint az intézmény házirendje tartalmazza. 6.2. Az ellátandó knkrét feladatk A feladatk a következők: Minden gyermeknek egyenlő feltételek mellett kell biztsítani az óvdai neveléshez kapcslódó szlgáltatáskat, a szlgáltatásk igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden gyermeket, szülőt tájékztatni kell: a kötelező fglalkzáskn kívüli fglalkzásk vnatkzásában (tanflyamk), az ellenszlgáltatás fejében igénybe vehető tanflyamk vnatkzásában, az óvda helyiségeinek használata tekintetében pl.: trnaszba stb., a gyermekeknek és a szülőknek lehetőséget kell adni arra, hgy az intézmény által nyújttt szlgáltatáskkal kapcslatban javaslatt tegyenek, véleményüket elmndhassák, az óvdai neveléssel, fglalkzáskkal kapcslats jutalmazásk srán a pedagógusknak, a (csprtvezető) óvdapedagógusknak, illetve az óvdavezetőnek a helyi szabálykat úgy kell érvényre juttatniuk, hgy az a gyermekekkel való egyenlő bánásmód elvét ne sértse, a gyermekek, szülők ismerjék a neveléssel kapcslats jutalmazási lehetőségeket. 6.3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, az egyenlő bánásmód- és az esélyegyenlőség biztsítása az intézményi szlgáltatásk és jutalmazásk terén. 6.4. A feladatk ellátásnak nymn követése Feljegyzést kell készíteni az intézményt az intézményi szlgáltatásk igénybevétele, illetve a jutalmazásk rendjével kapcslatban ért kritikákról. Vizsgálni kell azk esélyegyenlőséget, vagy egyenlő bánásmód követelményt sértő vltát. III. Családi háttérből adódó feladatk A családi háttérből fakadó esélyegyenlőség- és egyenlő bánásmód biztsításával kapcslats feladatk a következő témakörök mellé csprtsíthatóak: így a családi háttér isklai végzettsége, a csnka család kzta prblémák, feladatk, a család szciális, anyagi helyzete. 16
A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél aznsításra kerülő prblémák, valamint az intézmény által ellátandó feladatk és alkalmazható eszközök skszr egymással szrs kapcslatban vannak, valamely helyzet adtt gyermeknél halmzódva jelenhet meg. Ez külön dafigyelést igényel az intézmény részéről. 1. A családi háttér isklai végzettségéhez kapcslható esélyegyenlőség- és egyenlő bánásmód biztsításával összefüggő feladatk 1.1. A területre vnatkzó szabályzás A területre vnatkzó közvetlen szabályzás nincs, de a közktatási törvény és a végrehajtási rendeletei, valamint egyes intézményi dkumentumk érintik a gyermekeket a családi háttérben tapasztalható isklai végzettség miatti egyenlőtlenségét. 1.2. Az isklai végzettséggel kapcslatban felmerülő, a gyermekek esélyegyenlőségét beflyásló helyzetek, prblémák A családi háttér isklai végzettség szempntjából: adtt gyermek esetén lehet ösztönző, illetve a gyermek tehetségének kibntakzását, illetve fejlődését hátránysan beflyásló. A családi háttér isklai végzettsége pzitívan hat általában a gyermekre akkr, ha a szülők, illetve az egyik szülő diplmás, mivel elvárásként fgalmazódik meg a gyermekkel szemben is az, hgy ügyes, kráhz képest megfelelő fejlettségű legyen, a szülők alacsny, vagy közepes isklázttságúak, és a gyermekük elé hsszabb távn a magasabb isklai végzettséget, és az általa remélt jbb munkalehetőség reményét vetítik, ezért kiemelt figyelmet frdítnak a gyerek fejlesztésére. A családi háttér isklai végzettsége ugyanakkr negatívan is hathat a gyermekre akkr, ha a szülők alacsny, vagy közepes isklázttságúak, a gyermekük fejlődésére nem frdítanak különösebb figyelmet, nem bíztatják, támgatják törekvéseit, a szülők diplmásak, és gyermeküket a gyermek tehetségének, szándékának, érdeklődési körének figyelembe vétele nélkül - irányítják. 1.3. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó knkrét feladatk A pedagógus feladata az, hgy felmérje, megítélje valamely gyermek képességét, erősségeit és gyengeségeit, felismerje a családi háttér isklai végzettségből eredő támgatás hiányát (egyik ldalról ezt neked tudnd kell, a másik ldalról nem tudk fglalkzni veled ), a személyes találkzásk srán felmérje a gyermekekkel szemben megfgalmaztt szülői elváráskat, munkája srán felismerje a gyermekre nehezedő indklatlannak tűnő szülői elvárást, és azt a szülővel való kmmunikáció, együttműködés keretében kezelje (lásd együttműködés az óvdával rész), tehetséges gyermekeknél kezdeményezze a tehetséggndzást, gyengébb képességű gyermekeknél javaslja a plusz fejlesztő, felzárkóztató fglalkzáskn való részvételt, 17