Kocsi András György: Árampiaci liberalizáció Magyarországon 3
Tartalomjegyzék Ábrajegyzék...5 Táblázatjegyzék...6 Bevezetés...7 1. Az Európai Unió energiapolitikája...9 1.1 Az EU energiapolitikájának evolúciója...9 1.1.1 Piacnyitás az EU-ban...16 1.2 Az EU tagállamok energiapolitikáinak összehasonlító elemzése...17 1.3 EU közösségi jogszabályok az energia területén...21 2. A magyar villamosenergia-rendszer jellemzői...24 2.1 A magyar villamosenergia-rendszer működési modellje...24 2.1.1 A villamosenergia-ipar...25 2.1.2 A magyar villamosenergia-piac szereplői...26 2.2 Villamosenergia-termelés, import és export...30 2.2.1 Termelés...30 2.2.2 A magyar energiapolitika követelményei...32 2.2.3 Import-export...34 2.3 Főbb fogyasztói csoportok villamosenergia-felhasználása...37 2.4 Az értékesítési folyamat és a versenypiac jellemző adatai...39 3. A villamosenergia-szolgáltatás szabályozási környezete...44 3.1. Fogalmi meghatározások...44 3.2. A szabályozási rendszer elemei...44 3.3 A villamos energiáról szóló 2007. Évi LXXXVI. törvény fontosabb változásai...51 4. Az ELMŰ Nyrt., mint áramszolgáltató a liberalizáció után...65 4.1 Szervezeti szétválasztás (Unbundling)...65 4.2 Hálózatüzemeltetés...72 4.3 Villamosenergia-kereskedelem...74 4.3.1 Villamosenergia-beszerzés...74 4.3.2 Villamosenergia-értékesítés...75 4.3.3 Ügyfélkapcsolatok...78 4.4 Corporate image alakítása...80 Összefoglalás...87 Irodalomjegyzék...90 Függelék...92 4
Ábrajegyzék 1. sz. ábra A villamos energia útja a termelőtől a fogyasztóig... 27 2. sz. ábra A VER ásványi- és hasadó anyag felhasználása... 29 3. sz. ábra Határkeresztező távvezetékeken ténylegesen mért villamosenergia-forgalom... 34 4. sz. ábra Értékesítési folyamat... 39 5. sz. ábra Az áramszolgáltatók villamosenergia-értékesítése... 40 6. sz. ábra A szabályozási rendszer felépítése... 44 7. sz. ábra Az unbundling folyamat... 66 8. sz. ábra Az unbundling után létrejött új szervezeti struktúra... 68 5
Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat Az energia ellátás importfüggősége... 13 2. sz. táblázat A villamos energia versenypiac nyitás százaléka... 18 3. sz. táblázat A VER villamosenergia-termelése... 30 4. sz. táblázat Villamos energia társaságok villamosenergia-termelése... 31 5. sz. táblázat A kereskedelmileg lebonyolított export-import 2006. évi tényértéke a határkapacitási jogok szerint részletezve... 35 6. sz. táblázat Főbb fogyasztói csoportok... 37 7. sz. táblázat Az áramszolgáltatók villamosenergia-értékesítése... 40 8. sz. táblázat A versenypiac fejlődése... 41 9. sz. táblázat Villamosenergia-beszerzés alakulása... 74 6
Bevezetés Szakdolgozatom témájaként a Magyarországon lezajló árampiaci liberalizációt választottam. Mivel gyakorlatomat a Budapesti Elektromos Művek Nyrt.-nél töltöttem, jól körbe tudtam járni és alaposan tanulmányozni ezt a témát. A gyakorlati helyem szemszögéből bemutatom, hogy egy hazai áramszolgáltatót hogyan érintettek és érintenek az árampiacon végbemenő változások, és miképpen tud megfelelni a törvény által előírt piacnyitás új követelményeinek. A szakdolgozat célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, miképp zajlott és zajlik jelenleg az árampiaci liberalizáció Magyarországon, ennek milyen nemzetközi előzményei vannak, hogyan néz ki a jelenlegi működési modell és milyen kereteket szabnak az új szabályok. A villamosenergia-szolgáltatás a többi vezetékes szolgáltatáshoz (víz, gáz, csatorna, telefon) hasonlóan egy egyszerű modell szerint zajlott. Az erőművek által előállított villamos energiát az egyetlen hazai, monopolhelyzetben lévő nagykereskedő, a Magyar Villamos Művek vásárolta meg és kiskereskedőkön (áramszolgáltatókon) keresztül értékesítette a fogyasztóknak. Az áramszolgáltatók tevékenysége természetes monopólium volt, a saját területükön, saját hálózaton keresztül értékesítették a villamos energiát valamennyi kis- és nagyfogyasztó számára, akikkel szemben ellátási kötelezettségük volt. Ezt, a 2007-ben még fennálló rendszert nevezték közüzemi rendszernek. Az Európai Unió az áru, tőke, munkaerő és szolgáltatások szabad áramlására törekszik, ami alól a villamos energia sem kivétel. A villamosenergia-rendszer liberalizációja azonban igen bonyolult folyamat, mivel egyes fogyasztókhoz nem lehet párhuzamos rendszereket kiépíteni, hogy azok közül szabadon válasszanak. Ezért a piaci verseny megvalósításának első lépéseként szervezeti szétválasztást (unbundling) kellett végrehajtani, aminek a célja, hogy a villamosenergia-kereskedők szabadon hozzáférjenek a hálózatokhoz. A 2007. évi LXXXVI. törvény, 2008. január 1-jei hatályba lépésével a villamosenergiaszolgáltatókat új feladatok és kihívások elé állítja. Szakdolgozatomban földrajzi távlatokból kiindulva először az Európai Unió energiapolitikáját ismertetem. 7
Megvizsgálom, hogy milyen lépések történtek eddig a piacnyitás felé, majd Magyarországra fókuszálva felvázolom a jelenlegi villamosenergia-rendszer jellemzőit, végül bemutatom, hogy az új törvény keretein belül milyen változások történtek és hogyan birkózik meg ezekkel egy példaként kiválasztott hazai áramszolgáltató, az ELMŰ Nyrt. Megvizsgálom, milyen szervezeti változtatásokat kellett eszközölnie az áramszolgáltatónak, majd ismertetem, hogy az így létrejött új rendszeren belül, hogyan működtetik hálózatukat, milyen lehetőségeket rejt a villamosenergia-kereskedelem, ez milyen választást ad a fogyasztóknak, végül, hogy a cég elismertségük növelésére érdekében milyen marketing és PR eszközöket használ. 8
1. Az Európai Unió energiapolitikája Az energiaellátás az Európai Unió tagállamaiban stratégiailag fontos terület. Az Európai Közösségnek nincs önálló hatásköre ezen a téren, így a terület vonatkozásában közösségi, azaz szupranacionális, szektoriális politikáról csak bizonyos belsőpiaci szabályozásokban beszélhetünk. Az EU tagállamai önállóan döntenek az ország energiapolitikájáról, vagyis az EU-nak jelenleg nincs egy átfogó, a tagországok energiapolitikáját egybetömörítő, közösen elfogadott energiapolitikai dokumentuma. Az első fejezetben bemutatom hogyan alakult az EU energiapolitikájának evolúciója, milyen lépéseket tesz az Európai Közösség ezen politika kialakítására, ismertetem jelenlegi kihívásait és célkitűzéseit és hogy melyek azok a fontosabb jogszabályok amelyek az energetika területét szabályozzák, valamint egy összehasonlító elemzéssel bemutatom, miben különböző és azonos az európai országok jelenlegi energiapolitikája. 1.1 Az EU energiapolitikájának evolúciója Az elmúlt negyven évben a tagországok energiapolitikájának egységesítése lassan haladt, nagyobb része nemzeti szinten maradt. Az energia ügye már az Európai Unió kialakulásának kezdetén, az 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösség idején központi szerepben volt. Bár ez az egyezmény csupán a szénre, mint a kor legnagyobb energiaforrására, koncentrálódott, mégis joggal nevezhetjük az első közös energetikai intézkedésnek. Ugyanilyen közös tagállami együttműködésnek tekinthető az ugyancsak egyfajta energiahordozóval foglalkozó az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) létrehozása. Az energiaszektorban jelenleg az EURATOM az egyedüli közösségi érvényben lévő szerződés. Az 1960-as 70-es évekre a szénfogyasztás jelentősége csökkent, a kőolaj vált elsődleges energiahordozóvá, amiben a tagországok nem igen bővelkedtek. Emiatt az EK tagállamainak energia ellátása importfüggővé vált. Ezért történt meg az 1973-as olajválság után, hogy az energia ellátás problémája jelentősebb állami beavatkozást követelt meg. 9
A fent említett problémák miatt 1974-ben megalkották az első közös energia stratégia tervet, amelynek legfontosabb céljai a következők voltak: - olajimport csökkentése - racionálisabb energia felhasználás - a tagállami energiatermelés növelése - beruházások növelése a nukleáris energiaszektorban - széntermelés stabilizálása - a kőolaj készletezése A stratégia sikeresnek volt mondható, mivel az energiatakarékossági programok hatékonyan működtek, csökkent a fogyasztás, azonban a nukleáris beruházások környezetvédelmi okok miatt akadályokba ütköztek. 1979-ben, a második olajválság idején ismét előtérbe került a közös energiapolitika kidolgozása, a beruházásoknak köszönhetően pedig elkezdődött az észak-tengeri olajmezők feltárása, aminek köszönhetően kisebb mértékben csökkent az EK importfüggősége. Az újonnan megalkotott stratégiai célok megegyeztek az előzőekkel mindamellett, hogy az olajárak csökkenése és az elektromos áram termeléséből keletkező felesleg miatt, az EK az árak csökkentését tűzte ki célul. 1991-ben Hágában 50 állam létrehozta az Energia Chartát, amelynek legfőbb célja a volt szocialista országok energiapolitikájának szorosabbra fűzése, az energiaszektorral összefüggő piacgazdaság kiépítésének elősegítése, az energia kapcsolatok intézményesítése és az energia hálózatok fejlesztése, biztonságosabbá tétele. A közös, egységes energiapolitika folyamatosan változik a globalizálódó világ hatására, ahol egyre nagyobbak a politikai és gazdasági integrációk és egyre sürgetőbbek a környezeti problémák. Az energiapolitika kialakításakor a tagállamok figyelembe vették az EU gazdaságpolitikai céljait, a belső piac kialakítására irányuló törekvéseket és a fogyasztó védelem növelését. 10
Mindezek mellett a kezdetben létrejött energiapolitika három alappillért határoz meg: - ellátásbiztonság - versenyképesség - környezetvédelem (fenntarthatóság) Mindezek ellenére az EU-nak máig nincs egy közösen elfogadott, átfogó energiapolitikai dokumentuma. A nemzeti és közösségi energetikai politika még mindig külön-külön, önállóan létezik, az unió az alapvető célok megvalósítását irányelvekben és rendeletekben írta elő a tagállamok számára. Ezért 2006-ban az Európai Tanács olyan energiapolitika kidolgozására szólította fel az Európai Bizottságot, amely a hatékony közösségi politika, a tagállamok közötti összhang, valamint környezetvédelmi, foglalkoztatási és közlekedéspolitika közötti együttműködés megteremtésére törekszik és figyelembe veszi az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság elveit. Az Európai Bizottság 2006. márciusában mutatta be az EU energiapolitikájáról szóló Zöld Könyvet 1. A Bizottság ebben a dokumentumban határozta meg a közös európai energiapolitika alapjait és célkitűzéseit, ismerteti a korábban megalkotott hármaspillér megvalósítását és felszólítja az Európai Uniót, hogy együttesen lépjen fel az energetikai problémák megoldására valamint, központi szerepet kell vállalnia abban, hogy az EU polgárait fenntartható, versenyképes és biztonságos energiával lássa el. A Zöld Könyv hat kulcsterületet fogalmazott meg: - egységes belső gáz- és villamosenergia-piac kialakítása - ellátásbiztonság és tagállamok közötti szolidaritás - fenntartható, hatékony és diverzifikált energiaforrás-struktúra kialakítása - a klímaváltozás elleni harc - kutatás-fejlesztés - közös külső energiapolitika kialakítása, az egységes fellépés megteremtése az EU energetikai külkapcsolataiban 1 A dokumentum száma: COM(2006) 105, angol címe: Green Paper on a European Strategy for Sustainable, Competitive and Secure Energy. A magyar fordítás címe: Zöld Könyv Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért. 11
Az Európai Tanács felkérését követően az Európai Bizottság 2007. januárjában bemutatta az egységes európai energiapolitika megalapozására irányuló energiacsomagot. Ez a dokumentum még nem maga az európai energiapolitika, hanem egy javaslatcsomag a tagállamok részére. Később az energia-csomag alapján elkészítették az európai energiapolitikával kapcsolatos tanácsi következtetések tervezetét, amelyet február 15-i Energetikai Miniszteri Tanács jóváhagyott. A megegyezés szerint a megújuló energiaforrások részaránya 20%-os, a bioüzemanyagokra pedig minimum 10%-os kötelező célkitűzést fogadtak el, mindkettőt 2020-ra vonatkozólag. A csomagot az Energetikai Miniszteri Tanács állásfoglalása után 2007. márciusában fogadta el az Európai Tanács a következő három évre szóló Energiapolitikai Cselekvési Terv formájában. Fontos megemlíteni, hogy Magyarország az alábbi álláspontokat képviselte: - a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban a 20%-os részarány tekintetében a kötelezőség elvét elutasította, ugyanakkor a bioüzemanyagokra vonatkozóan a kötelező 10%-ot elfogadta. Valószínűleg azért döntöttek így, mert állítható, hogy Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében nem szegény ország, de a rendelkezésre álló technológiák és támogatások mellett a 20%-os kötelezőséget nem tudná teljesíteni az ország, míg a bioüzemanyagokra vonatkozólag a cél elérése reális lehet - a tulajdonosi szétválasztás ügyében olyan javaslatot támogatott, amely nem jelent semmilyen elkötelezettséget Magyarország számára, így az országnak több ideje marad, hogy egységes állami álláspontot alakítson ki a kérdésben - a nukleáris energia hazánk energiaellátásában betöltött fontos szerepe miatt Magyarország támogatta a nukleáris energiára vonatkozó szövegek szerepeltetését a szövegben Az EU energiával kapcsolatos szabályainak betartása a tagországok számára kötelező. Az unió jelenleg alakuló energiapolitikájának hosszú távú célja, három alapfogalomban foglalható össze: ellátásbiztonság, versenyképesség valamint a fenntarthatóság, ezen belül a környezetvédelem, energiatakarékosság, fejlesztések. 12
A három alappillér a következők szerint definiálható: Ellátásbiztonság: az energia-mix (az energiaellátásban használatos energiatípusok kombinációja), a források és beszerzési utak diverzifikálása, beruházások ösztönzése, szükséghelyzetekre való felkészülés. Versenyképesség: annak biztosítása, hogy a piacnyitás a fogyasztók és a gazdaság egészének javát szolgálja, a nemzetközi energia árak növekedése hatásainak ellentételezése, modern energiatechnológiák alkalmazása. Fenntarthatóság: versenyképes megújuló források fejlesztése és alkalmazása, az európai fogyasztás hatékonyságának javítása, az éghajlat változás okainak mérséklése. Ellátásbiztonság Az európai energiaellátás biztonsági politika az elmúlt években a különböző gazdasági, politikai illetve környezeti változások, mint például az unió bővítése, a piacok liberalizálása valamint a klímaváltozás miatt változásokon ment át. Az EU egyre nagyobb környezeti és gazdasági kockázatokkal szembesül. Az unió egyre több energiát fogyaszt és egyre inkább rá van utalva az energiahordozók importjára, mivel a közösségi termelés nem tudja fedezni a növekvő energia szükségletet. Az energia felhasználás növekedési üteme 1-2% évente, mialatt az EU saját forrásai egyre korlátozottabbak 2 : - szén: 4-5-ször drágább a világpiaci árnál - olaj: kb. 8 éves készlet - földgáz: kb. 20 éves készlet (a világ készletének 2%-a) - urán: kb. 40 éves készlet Az Európai Unió közös energiapolitika nélkül nem tudja majd teljesíteni céljait és egyre növekvő mértékben importfüggővé válik, ahogy azt a lenti táblázatban is megfigyelhető. 2 A magyar energiapolitika aktuális kérdései, Hatvani György, GKM, http://www.vmt.bme.hu/edu/download/energpol.pdf 2007.10. 06. 13
Az energia ellátás importfüggősége 3 1. sz. táblázat 2000 2004 2020 2030 Olaj 78% 86% 89% 93% Földgáz 45% 54% 74% 84% Szén 28% 38% 49% Összesen 47% 50,5% 63% 65% Az Európai Bizottság 2000. novemberében kiadott Zöld Könyve 4 biztonságos európai energiaellátási stratégia kereteit: felvázolja a - Folytatni szükséges az energia, különösen a villamos energia és a földgáz belső piacának kialakítását. - Az Uniónak új egyensúlyt kell létrehoznia kínálati politikáját illetően, egy keresleti politika irányában történő egyértelmű elmozdulás útján. A Közösségen belül a kínálati oldal fokozásának mozgástere csekély, tekintettel annak igényeire, ezzel szemben a kereslet fokozásának lehetőségei ígéretesebbek. - Az új és megújítható energiaforrások (beleértve a bioenergia hordozók) fejlesztése a kulcsa a kínálati oldalon előidézendő változásnak. Célként szerepel részarányuk megduplázása az energiakínálati palettán, 6%-ról 12%-ra, illetve részesedésük emelése a villamos energia termelésben, 14%-ról 22%-ra, 2010-ig. - A nukleáris energia jövője az ellátás biztonságát illetően bizonytalan. Részesedését több tényező befolyásolja majd: a kyotoi folyamat, a versenyképesség, a nagyközönség általi elfogadottsága, a szennyezés problémája, valamint a biztonság kérdése a csatlakozó országokban. 3 A Magyar Villamosenergia-rendszer 2006. évi statisztikai adatai, 43.old, Magyar Energia Hivatal Az Európai Unió energiastratégiája 4 A dokumentum száma: COM(2000) 769, angol címe: Green Paper Towards a European strategy for the security of energy supply, magyar fordítás címe: Egy biztonságos európai energiaellátási stratégia felé 14
Versenyképesség Az Európai Unió politikáinak, ezen belül az energiapolitikának is, meghatározó tényezője a versenyképesség és az ezzel járó piaci integráció. A versenyképes piac elősegíti a hatékonyabb energiafelhasználást. Európában a gáz- és villamosenergiapiacok elkülönülten, nemzeti monopóliumok kezében léteztek, amelyek mára eltűnőben vannak. A EU úgy ösztönzi a versenyt, hogy támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a határokon átívelő, eddig elszigetelt energiapiacok összekötésére törekednek. Támogatja továbbá az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások területén lévő beruházásokat, elősegítve így újabb munkahelyek megteremtését csakúgy, mint az újabb fejlesztések létrejöttét, növelve ezzel a közösség versenyképességét. A versenyképesség növelése céljából az uniónak támogatnia kell az új, modern technológiák alkalmazását. A megújuló energiaforrások tekintetében új tér nyílik a további átalakítások, javítások, valamint a megújuló energiaforrásokra épülő új berendezések piaca számára. A 2006-ben kiadott Zöld Könyvben 5 javasolt energia technológiai terv biztosítja majd, hogy az európai vállalatok vezető szerepet töltenek majd be ezen technológiák piacán. 2020-ra azt a célt tűzték ki, hogy addigra olyan stabil befektetési környezetet kell teremteni, amely elősegíti a versenyképesebb megújuló energia előállítását Európában. Következésképpen a versenyképesség elengedhetetlen feltétele a piaci integráció. Így 1996-ban megindult a villamos energia piacának liberalizációja, amelyet két évvel később a földgázpiacé követett. A következő évekre a villamos energia piacának közel 70%-a, míg a földgázpiacénak 80%-a vált szabaddá. Az Európai Unió célja egy egységes villamos energia és földgáz piac megteremtése. A közös energia piac biztosítani fogja, hogy a villamos energia és a földgáz az unión belül mindenki számára, a meglévő versenyfeltételek mellett, elérhető legyen és a lehető 5 A dokumentum száma: COM(2006) 105, angol címe: Green Paper on a European Strategy for Sustainable, Competitive and Secure Energy. A magyar fordítás címe: Zöld Könyv Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért. 15
leghatékonyabb módon kerüljön eladásra, csökkentve ezzel a költségeket. Mindemellett új jogszabályokat kell létrehozni, amelyek megerősítik a belső piac kereteit, versenyfeltételeit és megvédik a fogyasztókat. Fenntarthatóság Az energiatermelésnek és fogyasztásnak egyaránt nagy hatása van a környezetre. A környezetszennyezés az Európai Unió egyik legsürgetőbb problémája. A klímaváltozás oka az üvegházhatású gázok jelenléte a légkörben. A káros gázok kibocsátása a vártnál nagyobb ütemben növekszik, amelyből az EU a világ szén-dioxid kibocsátásának 14%- ért felelős. Az üvegházhatású gázok elleni küzdelem további gazdasági és környezeti kihívást jelent, ezért az unió egyre több, mint például az üzemanyagok minőségére és hulladékfeldolgozásra irányuló, jogszabályokat és rendeleteket alkot meg. Az EU elfogadott egy, a megújuló energiaforrásokból termelt energia előmozdítását célzó törvényt is. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a1997-es Kyotoi Jegyzőkönyvben az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésére vonatkozóan vállalt kötelezettségekkel összhangban a bruttó energiafogyasztásban 15%-ról 22%-ra növelje a környezetbarát villamos energia arányát 6 mindamellett, hogy a megújuló energiaforrások aránya a teljes energia fogyasztásban 6%-ról 12%-ra (2020-ra pedig 20%-ra) emelkedjen. 1.1.1 Piacnyitás az EU-ban Az Európai Unió az áruk és szolgáltatások közös piac kialakításának mintájára az európai energiapiacok liberalizálására törekszik. Ez abból a felismerésből fakadt, hogy a villamosenergia-szolgáltatás vertikálisan integrált szerkezete részeire bontható (termelés, kereskedelem) és versenypiaccá alakítható. A villamos energia belső piacának kialakítása különösen fontos a hatékonyság növelése érdekében a villamos energia előállítása, szállítása és elosztása terén, ugyanakkor növeli az ellátás biztonságát és az európai gazdaság versenyképességét és figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat. A szabad piac megvalósításának eszközei az energiaszektorra vonatkozó korábbi kereteket feloldó új rendeletek, irányelvek. Az energiaszektor átalakítása több lépésben zajlott és zajlik jelenleg. 6 2001/77/EC Irányelv A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia előmozdításáról 16
Az energiapiac deregulációjának legfontosabb elemei az áramtermelés és átviteli hálózat építés, a vertikálisan integrált vállalatok számviteli és ügyviteli szétválasztása és a harmadik fél szabad hozzáférése az átviteli hálózatokhoz. Az európai uniós szabályozási irányelvek első változata az 1990-es években született meg (96/92EC irányelv), majd ezt tovább erősítették, mígnem a jelenleg hatályos villamosenergia-piaci direktíva 2003-ban meg nem jelent (200354/EC irányelv). Ez az irányelv képezi az EU országaiban érvényes szabályozási rendszerek alapját. Az árampiaci direktíva három lépcsőben írja elő a keresletoldali piacnyitás megvalósulását: - 2004. július 1-ig a nagyfogyasztók számára lehetővé kell tenni a szabad szolgáltatóváltást - 2004. július 1-től minden, nem háztartási fogyasztó számára meg kell teremteni a szabad áramszolgáltatást - 2007. július 1-től minden fogyasztó számára meg kell teremteni a szabad szolgáltatóválasztás lehetőségét Az EU tagállamokban lezajlott piacnyitást a következő alfejezetben mutatom be. 1.2 Az EU tagállamok energiapolitikáinak összehasonlító elemzése Az Európai Unió 27 országa közül 14 rendelkezik érvényes energiapolitikával, ezek: Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország. Ezen országok közül a francia, osztrák, szlovén, litván és magyar energiapolitikát a parlament, míg a többi országnak a kormányok fogadták el. Magyarország az 1993-ban elfogadott máig érvényes politikával rendelkezik, amelyet az elmúlt 14 évben nem módosítottak a világban lezajlott változások ellenére sem. Egyáltalán nem készült érvényes energiapolitika Görögországban, Máltán, Luxemburgban, Lettországban és Olaszországban. Jól megfigyelhető a világ változása a különböző energiapolitikákban, hiszen míg az EU korábbi tagországainak politikája csupán a környezetvédelemre, a klímaváltozás csökkentésére és az energiatakarékosságra koncentrál, addig az újonnan csatlakozott, 17
volt szocialista országok energiapolitikája tartalmazza a jelenlegi, komplexebb, az ellátásbiztonságra, a környezetvédelemre és az energetikával kapcsolatos állami felelősségre vonatkozó szabályokat. Kijelenthetjük, hogy összességében az EU tagállamok energiapolitikáinak általános alapelvei a következőkben egyeznek meg: - a fenntartható fejlődés - a megújuló energiaforrások használatának növelése - energiatakarékosság Az alapelvek figyelembe vételével a következő célokat határozzák meg a különböző energiapolitikák: - költséghatékonyság - környezetvédelem - energiaellátás biztonsága A kitűzött célok megvalósításának eszközei a következők: - jogszabályok alkotása az alapelveknek megfelelően - a liberalizált piac megvalósítása - beruházások támogatása az energiatermelés átalakítására, kutatás-fejlesztésekre, különös tekintettel a megújuló energiaforrások területén - a társadalom folyamatos tájékoztatása A liberalizált piacot teljes mértékben a következő országoknak sikerült megvalósítani: Dánia Németország, Spanyolország, Írország, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc. A következő oldalon található táblázatban megfigyelhetjük azokat az uniós országokat, ahol a 100%-os, teljesen liberalizált piac még nem jött létre. 18
A villamos energia versenypiac nyitás százaléka 7 2. sz. táblázat Villamos energia piacnyitás % Görögország 70 Olaszország 80 Lengyelország 80 Csehország 74* Szlovénia 77* Belgium 90 Szlovákia 79* Magyarország 67* Észtország 12 Ciprus 35 Litvánia 76* Lettország 74* Luxemburg 84 Románia 33 Bulgária 22 (A * jelzés háztartások nélküli számot jelez.) A fent említett országok közül néhány a szükségesnél jóval nagyobb piacnyitást határozott el és hajtott végre, teljesítve így a 100%-osan szabad piacot. De több ország mérlegelve a lehetőségeket és kockázatokat, így Franciaország, Olaszország és Görögország, halogatja a piacnyitás bevezetését. A piacnyitáshoz szükséges lépéseket csak az elmúlt évben kezdték meg Romániában és Bulgáriában. Lengyelországban a piacnyitást ugyanúgy, mint Magyarországon a hosszú távú áramvásárlási szerződések (HTM) (2.1.2 fejezet) akadályozzák. A lengyel HTM-ek a villamosenergia-termelés 50%-át lefedik, ezek felbontása máig nem sikerült, ezért az EU megindította ez ügyben a hivatalos vizsgálatot. A fenti országokból a csillaggal megjelölteknek 2007-ben kell megnyitniuk a piacot. 7 A magyar villamosenergia rendszer 2006. évi statisztikai adatai, 40.old 19
Különböző témákban az országok energiapolitikája különbözőképpen vélekedik, néhol tükrözve a tagállamokra jellemző gondolkodásmódot. Az energiaellátás biztonsága, mint az EU fejlődő energiapolitikájának egyik alappillére, az osztrák, holland és vallon politika szerint európai szinten kezelendő kérdés, ezért egy egységes felügyeleti szerv kialakítását szorgalmazzák. Célul tűzték ki a hosszú távú szerződések rendszerének további működtetését, az energiaforrások diverzifikációját, a hálózati kapacitások, termelőkapacitások bővítését és az energiafelhasználás csökkentését. Az ellátásbiztonság megvalósítását Csehország és Észtország az önellátás mértékének meghatározásában, míg Franciaország az atomerőművek és vízierőművek kapacitás mértékének meghatározásában látja. Az energiahatékonyság és energiatakarékosság politikája is az általános célkitűzések közé tartozik. Ennek eszköze többek között a megújuló energiák használatának növelése, hatékonyabb fűtési és hűtési berendezések beépítése, az energiatakarékosság támogatása, ezzel ellentétes tevékenységek megadóztatása. Az EU energetikai jövőképével mindössze Hollandia, Észtország és Franciaország foglalkozik. Az ész és francia energiapolitika globális jövőképet tartalmaz, amelyben az energiaárak növekedését festik le. A hollandok szerint a jövő a megújuló energiaforrásokban rejlik, amelyhez nagyobb arányú beruházásokra lenne szükség a jövőben. Az energiaforrás struktúrájával kapcsolatos konkrét célkitűzéseket Csehország, Litvánia (olajpala nagyarányú használata) és Finnország (tőzeg és földgáz felhasználás növelése) foglalkozik. Dánia és Svédország az atomenergia elvetését tűzte ki célul a megújuló energiaforrások növelése mellett. Egyáltalán nem foglalkozik hosszú távú energiaforrásokra vonatkozó célkitűzésekkel a flamand, angol, német és portugál energiapolitika. Az nemzeti energiaimport jövőbeli problémáival, céljaival a finn (orosz import fenntartása), a francia (várható földgáz importnövekedés), az angol (előreláthatólag a 20
kőolaj és földgáz export megszűnik, importőrré válnak) és a német (egyre növekvő import) energiapolitika foglalkozik. Az energiaellátás biztosítása érdekében a forráskapacitások vizsgálatával egyetlen ország sem foglalkozik. A környezetvédelmi politika alapjait jelentő fenntartható fejlődés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését a Kiotói Egyezmény tartalmazza, amely számos európai ország környezetpolitikájának alapja. Ezen célkitűzéseket az osztrák, belga, dán, finn, holland, ír, angol, német és svéd energiapolitika nemcsak teljesíteni kívánják, hanem aktív szereplői akarnak lenni az energetikai politika környezetvédelmi politika alá rendelésben. A kutatás és fejlesztésre vonatkozó célkitűzéseket a legtöbb tagállam energiapolitikája tartalmazza, részletes célokat a német politika tartalmaz, amely kiemeli a megújuló energiák használatának növelését, az energiahatékonyság és energiatakarékosság ösztönzését. Franciaország és Litvánia a nukleáris kutatásokra fordít nagyobb figyelmet. Az energiatermelő kapacitások fejlesztése a legtöbb tagország energiapolitikájának része, itt főleg a megújuló energia felhasználása és a villamos energiatermelés növelése áll a középpontban. Az energetikai infrastruktúra fejlesztése is szerves része a tagországok energiapolitikájának, különös tekintettel a határkeresztező kapacitások bővítésére és az új kapacitások kiépítésére. Részletes célkitűzéseket tartalmaz a lengyel, litván, angol és spanyol energiapolitikája. Az energiapolitikák által kitűzött célok sikeres véghez viteléhez a tagállamoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk az oktatásra és ismeretterjesztésre. Az államnak folyamatosan, kampányszerűen kell a lakosságot tájékoztatni az alapvető célokkal kapcsolatban. 1.3 EU közösségi jogszabályok az energia területén A következőkben felsorolt jogszabályok az EU EUR-LEX jogszabályi adatbázisából lettek kiválogatva és röviden értelmezve, különösképpen koncentrálva a villamos energia témájára valamint az ezzel összefüggő fejlesztések, beruházások és 21
energiahatékonyság jogszabályaira. A felsorolt jogszabályok között találhatunk kötelező jogforrásokat, rendeleteket, irányelveket és az összes tagállamra vonatkozó általános határozatokat is. 1. A Tanács Határozata (1996. március 28.) az energiaágazatban a transz-európai hálózatok fejlesztéséhez kedvezőbb körülmények megteremtését célzó intézkedések megállapításáról (31996D0391) Az EU célja a fent említett jogszabállyal a transz-európai energiahálózatok kialakítása és fejlesztése. A határozat azokat a főbb intézkedéseket és eszközöket határozza meg, amelynek célja a kedvezőbb körülmények megteremtése a transz-európai energiahálózatokkal kapcsolatban. A jogszabály elősegíti az energiaellátás költségeinek csökkentését, a foglalkoztatottság magasabb szintjének biztosítását, a gazdasági növekedést és az európai gazdaság versenyképesség fokozását. A határozat alapján, a projektekhez szükséges anyagi feltételek teljesítéséhez a Közösség pénzügyi támogatást nyújt. 2. A Tanács 1996. április 22-i 736/96/EK rendelete a kőolaj-, földgáz- és villamos energia hálózatokban a Bizottságnak a közösségi érdekű beruházási projektekről történő értesítéséről (31996R0736) A rendelet értelmében a tagállamok kötelesek minden év áprilisában egy összefoglaló jelentést elkészíteni és elküldeni a Bizottság részére. A jelentésben az energetikai szektorban tervezett infrastrukturális beruházási projekteket kell összesíteni és bemutatni. A tervezett beruházási projekteket az alábbi területeken kell bemutatni: termelés, szállítás, tárolás és elosztása kőolaj-, földgáz- és villamos energiaipar területén. Az EU célja a rendelettel, hogy folyamatosan ellenőrizhesse a tagállamok fejlesztési és beruházási törekvéseit, valamint a jelentéstételi kötelezettség okán ösztönözze a tagországokat a befektetésekre. 3. Az Európai Parlament és a Tanács 1230/2003/EK Határozata (2003. június 26.) az energia területére vonatkozó, Intelligens energia Európa (2003-2006) többéves cselekvési program elfogadásáról (32003D1230) 22
Az Intelligens energia Európa (IEE) című többéves cselekvési program általános célja a fenntartható fejlődés támogatása az energiaágazatban, az energiaellátás biztonságossá tétele, a versenyképesség és a környezetvédelem általános céljainak megvalósítása. A projekt pénzügyi kerete a fent említett három évben 200 millió euró volt. A programban bármely tagállamból való jogi személy részt vehet. 4. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK irányelve a belső villamosenergia-piacon, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról (32001L0077). Az irányelve előírja, hogy a tagországok számára, hogy határozzák meg a közösségi célokhoz igazodó nemzeti célokat, annak érdekében, hogy 2010-re a bruttó nemzeti energiafogyasztás 12%-a és a közösségi villamos energia fogyasztás 21%-a megújuló energiaforrásból származzék. Konklúzió Az Európai Unió közös energiapolitikája még kialakulóban van, de láthatjuk, hogy a Közösség és a tagállamok is már megtették a szükséges kezdeti lépéseket az egységes árampiac és a szabad versenypiac kialakítása érdekében. Megvizsgáltam az unió energiapolitikájának főbb céljait, úgymint az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság elveit és azt, hogy miként formálódtak ezen célkitűzések az idő előrehaladtával. Az EU kialakuló energiapolitikáját nagyban befolyásolják olyan problémák, mint például a környezetvédelem, a növekvő nyersanyag szükségletek vagy a fenntartható fejlődés. Bemutattam, hogy a tagállamok között csak bizonyos főbb kérdésekben vannak hasonlóságok, energiapolitikáik nagyban eltérnek a különböző problémák szerint. Azonban a kezdeti lépéseket jelentő, összefogást elősegítő és közös célok elérésére szolgáló jogszabályok és rendeletek már megszülettek, ezeket már közösségi szinten ellenőrzik és szabályozzák. 23
2. A magyar villamosenergia-rendszer jellemzői A rendszerváltozás óta a magyar gazdaság alapvető szerkezeti változáson ment keresztül, ez alól a villamosenergia-rendszer (VER) sem volt kivétel. A változások mozgatórugója az EU irányelveinek, alapelveinek való megfelelés, a szabad piac kialakítására való törekvés. A fejezetben megvizsgálom, hogyan működik Magyarországon a villamosenergiarendszer, ismertetem a villamosenergia-ipar alapfogalmait, a villamosenergia-piac szereplőit és az energiapiacon betöltött feladataikat. A következő részekben bemutatom Magyarország villamosenergia-ellátását, ezen belül a termelés valamint a külkereskedelem szerepét és az ebből fakadó problémák megoldásaként a magyar energiapolitika követelményeit. Felvázolom a villamosenergia-piacon jelenlévő főbb fogyasztói csoportokat és felhasználásukat, majd végül elemzem a villamosenergiaértékesítés folyamatait és bemutatom a jelenlegi versenypiac jellemzőit. 2.1 A magyar villamosenergia-rendszer működési modellje A háború utáni magyar energiapolitikát az általános gazdaságpolitikai irányvonalaknak megfelelően az energia terén is az önellátásra való törekvés jellemezte. 1949-ben megalakult a magyar Villamosenergia-rendszer (VER). Az erőltetett iparosítás szükségletét a gyenge hazai energiaforrások nem tudták fedezni, ezért szükségszerűvé vált a kőolaj importja. Ennek következményeként Magyarország lemondott az atomerőmű építésről és az olajválságok következtében ellátásbiztonsági problémákkal is szembesülnie kellett. Ezért nagy bányászatok indultak a hazai szén kiaknázására, azonban ennek gyenge minősége nem hozta meg a várt eredményt. Végül 1987-re megépült Pakson négy darab (VVER-440/213 típusú) atomreaktor. A rendszerváltás után a változások az európai szabályozási trendekkel megegyezően zajlottak le, amelyre a monopoltársaságok és az adminisztratív árrendszer felszámolása és a környezetvédelmi szempontok fokozott érvényesítése volt jellemző. 1992-ben, az 1963- ban létrejött Magyar Villamos Művek Tröszt által összefogott vállalatokat részvénytársaságokká szervezték át, amelyeket továbbra is a Magyar Villamos Művek (MVM) irányított. Az új Villamos Energia Törvény és a kapcsolódó jogszabályok 24
hatályba lépésével, a Magyar Energia Hivatal felállításával és a privatizációval a magyar villamosenergia-rendszerben új működési modell jött létre. Jelenleg a hazai erőforrások kimerülőben vannak, Magyarország importfüggősége pedig egyre növekszik ezért egyedül a nukleáris energiatermelés és újabb technológiai fejlesztések jelenthetik a megoldást. 2.1.1 A villamosenergia-ipar Az európai szabályozásban a következő villamosenergia-ipari tevékenységeket különböztetik meg: - termelés - átvitel - elosztás - ellátás Termelés A hő- és villamosenergia-termelés lényege az, hogy a termelő erőművi technológiai rendszerben állít elő villamos energiát..a villamosenergia-piaci liberalizáció egyik legfontosabb eleme a villamosenergia-előállítás monopóliumának megszüntetése. Az új termelőegységek kiépítése hatósági engedélyhez kötött marad, de a beruházások finanszírozása és megvalósítása már teljes egészében a magánszektor feladata. Az európai szabályozás arra is lehetőséget biztosít, hogy az ellátásbiztonság érdekében a kormányzatoknak lehetősége legyen kapacitásbővítést, energiahatékonyság-javító és kereslet visszafogó intézkedéseket kezdeményezni. Átvitel A villamosenergia-átvitel a magasfeszültségen történő áramszállítást foglalja magában, illetve ezzel együtt a magasfeszültségű hálózat fejlesztését, karbantartását, és együttműködését más rendszerekkel. Az átviteli hálózat irányítója lehet a hálózat tulajdonosa vagy egy független vállalat is. Az átviteli tevékenység napjainkban tipikusan természetes monopóliumnak számít. Az európai szabályozások legfontosabb 25
elve a diszkriminációmentes átviteli szolgáltatás nyújtása, ennek érdekében a nyilvános hozzáférési díjakat a nemzeti szabályozó hatóságok állapítják meg. Elosztás A villamosenergia-elosztás a magas-, közép- és kisfeszültségen történő áramszállítást jelenti, amelynek során az áram az átviteli hálózatból a végfogyasztóhoz kerül. Fontos megjegyezni, hogy az elosztás a villamos energia fizikai továbbításának biztosítását jelenti. Az elosztói hálózat irányítója a DSO (Distribution System Operator). Az elosztói tevékenység ugyancsak természetes monopóliumnak számíthat egy adott földrajzi területen belül és hasonló elvek vonatkoznak rá, mint az átviteli hálózat üzemeltetőjére, ideértve a transzparens hatósági ármegállapítást és a diszkriminációmentes hozzáférést. Ellátás A villamosenergia-ellátás kereskedelmi tevékenység, a villamos energia, mint termék kiskereskedelmi forgalmazására vonatkozik, a gazdasági közvetítést jelenti a termelők és a fogyasztók között. Az ellátási tevékenység nem szabályozott, ami azt jelenti, hogy természetes módon kialakult versenyzői piac. 2.1.2 A magyar villamosenergia-piac szereplői A Magyar Energia Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A hivatal feladatai közé tartozik az engedélyesek tevékenységéhez szükséges engedélyek kibocsátása illetve visszavonása, jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci versenyt és ellenőrzéséket végez. A termelő köteles közüzemi célra lekötött villamos energia mennyiségét a közüzemi kereskedőnek felajánlani, az ezen felüli villamos energiát szabadon értékesítheti. 26
A rendszerirányító felelős a villamosenergia-rendszer irányításáért. Feladatai közé tartozik a villamosenergia-rendszer működéséhez valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátásához szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása. Állami tulajdonban lévő rendszerirányító a MAVIR Zrt., amely még operatív üzemirányítási és egyéb rendszerirányítási feladatokat is ellát. A közüzemi nagykereskedő (MVM Zrt.) elsődleges feladata a közüzemi nagykereskedelem, azaz az ország közüzemi fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiségű áram megvásárlása az erőművektől és értékesítése az áramszolgáltatóknak. A Magyar Villamos Művek másik feladata a villamosenergia-átvitel, amelyet a saját hálózatán keresztül végez és ellátja a nemzetközi áramkereskedelemhez szükséges átviteli feladatokat is. A közüzemi szolgáltatót az engedélyben meghatározott működési területen fogyasztókkal szembeni ellátási illetve szolgáltatási kötelezettség terheli. A villamosenergia-kereskedő a Magyar Energia Hivatal által kibocsátott engedélye alapján villamos energiát vásárolhat termelőtől, kiserőműtől, más villamosenergia-kereskedőtől vagy közüzemi nagykereskedőtől, illetve jogosult azt más kereskedőnek, közüzemi nagykereskedőnek értékesíteni. A feljogosított fogyasztó az a fogyasztó, aki felmondva közüzemi szerződését a versenypiacra lépett és évi 6,5 GWh-nál több villamos energiát használ fel, míg a közüzemi fogyasztó az a fogyasztó, aki a közüzemi szolgáltatási engedélyestől közüzemi szerződés alapján energiát vesz. 27
A villamos energia útja a termelőtől a fogyasztóig 8 1. sz. ábra A fenti ábrán megfigyelhető, hogy a korábbi monopol szabályozással szemben a fogyasztók és az egyes társaságok a villamos hálózat használatáért és a megvásárolt energiáért külön-külön fizetnek. A villamos energia szektor, egy vertikálisan integrált ellátási lánc mentén működik. A magyar piacon párhuzamosan van jelen a közüzemi és a versenypiaci lánc. A versenypiacon mindenki szabadon értékesíthet és vásárolhat, míg a közüzemi láncban törvényben rögzített kötelezettségek élnek. A fent említett okok miatt a közüzemi szektorban nincsenek meg a szükséges versenyfeltételek, erősen szabályozott, előre megkötött hosszú távú szerződések (HTM) alapján a közüzemi nagykereskedő vásárolja meg az energiát az erőművektől, vagy importból, ha pedig így sem sikerül szükségletét fedezni a versenypiacról pótolhat. Ha az MVM Zrt.-nek a közüzemi szükségletnél nagyobb a készlete, akkor a felesleges részt átadhatja a versenykereskedőnek, aki mint szabadpiaci szereplő értékesítheti azt bárkinek. A közüzemi nagykereskedő ellátja a közüzemi szolgáltatót, akinek ellátási kötelezettsége van a közüzemi fogyasztók felé. Az árak itt hatóságilag meghatározottak, 8 Magyar Villamos Művek éves jelentés, 2004 28
a legkisebb költség elve szerint, azaz az engedélyezett tevékenység gyakorlásához szükséges és felmerült ráfordítást lehet az árakban érvényesíteni. Tehát a megtérülés garantált és kockázatmentes ezen lánc szereplőinek. HTM: az MVM Zrt. és a hazai erőművek nagy része között fennálló hosszú távú áramvásárlási szerződések. A megállapodások nagy részét, amelyek alapvetően a piaci liberalizáció gátjai, a villamosenergia-ipar 1995-ös privatizációjakor kötötték meg. Ezen szerződések miatt a hazai erőművi kapacitások közel 80 százaléka az MVM-t illeti, azaz míg a kiskereskedelem szabad a nagykereskedelmet egyetlen szereplő képviseli. Az EU megköveteli a magyar kormánytól, hogy mondják fel a hosszú távú megállapodásokat, hiszen ezek a szabad versenyt korlátozzák. A HTM-ek miatt a szerződésekben szereplő erőművek a versenytársakhoz képest kedvezőbb helyzetben vannak és akadályozzák piacra lépésüket mindamellett, hogy a megállapodásokban a lekötött kapacitások tulajdonosainak garantált a megtérülés, nincs kereskedelmi rizikó, ezért az árak nagyjából nem változnak. Nagy kérdés tehát, hogy a kormány tud-e dönteni a HTM-ek kezelése ügyében és ha igen, akkor az erőművi tulajdonosok elfogadják-e a döntést vagy komoly kártérítési igényt nyújtanak be. Egy biztos, ha nem sikerül megállapodni, akkor az Európai Bizottság határozatban kötelezheti majd a HTM-ek felbontását. A feljogosított versenypiacon a feljogosított fogyasztó dönti el, hogy honnan vásárol és milyen áron. A fogyasztó több szereplő közül választhat, vásárolhat a termelőtől, a villamosenergia-kereskedőtől, illetve importból is beszerezheti a szükséges mennyiséget. A kereskedőknek joga van ellátni a feljogosított fogyasztókat vagy hazai, vagy külföldi forrásból, de a fogyasztó az általa felhasznált mennyiség csak 50 százalékát szerezheti be importból. A versenypiacon az erőművek a le nem kötött kapacitásaikat is szabadon értékesíthetik. 29
2.2 Villamosenergia-termelés, import és export 2.2.1 Termelés Magyarországnak is, mint minden országnak szüksége van energiára. Hazánk nem bővelkedik energiahordozókban, nagyobb számban csupán bauxit és némi földgáz található, amelyből a bauxit természetesen nem használható energiaforrásként. A szén fajták közt az alacsonyabb minőségű lignitből van a legtöbb, majd következik a barnaszén és a gyenge minőségű feketeszén. 2. sz. ábra A VER ásványi- és hasadó anyag felhasználása 9 Az ábra a magyar villamosenergia-rendszer erőműveinek ásványi eredetű energiahordozó felhasználását mutatja a lignit (rózsaszín), barnaszén (világosbarna), feketeszén (sötétbarna), olaj (zöld), földgáz (világoskék) és hasadó anyag (sárga) bontásban. Megfigyelhető a szén feldolgozásának csökkenése, valamint a földgáz térhódítása a legnagyobb mértékben felhasznált energiaforrás, az atomenergia elsőbbsége mellett. Hogy ezen erőforrások mennyiben felelnek meg Magyarország energia igényeinek azt a lenti táblázatban figyelhetjük meg. Látható, hogy 2006-ban az energiafelhasználás közel 16%-át importból fedeztük, de fontos megjegyezni, hogy az 1990-es adatokhoz képest a 9 A Magyar Villamosenergia-rendszer 2006. évi statisztikai adatai, 19.old 30
külkereskedelem részaránya csökkent. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja Magyarország energiafelhasználása megfelel az EU-ban prognosztizált évi 1-2%-os növekedésnek. A energiatermelés 1990 óta alapvetően növekedett, bár az utóbbi években pár százalék körüli hullámzó mozgást mutat. A VER villamosenergia-termelése 10 3. sz. táblázat Az következő oldali táblázatban megismerhetjük Magyarország nagyobb erőműveit. Megfigyelhető, hogy az energiatermelésből a legnagyobb részarányt természetesen a nukleáris energiát használó Paksi Atomerőmű Rt. Képviseli,. 2006-ban a hazai termelés 37,6%-át az atomerőmű biztosította. Bizonyítva az előbbiekben megvizsgált ábrát (2. sz. ábra) látható, hogy a második és harmadik helyen a szénhidrogénnel és lignittel dolgozó erőművek állnak. Összességében a második legnagyobb részt a szénhidrogénnel dolgozó művek adják. Mivel a szénnek nem megfelelő a minősége, a biomassza feldolgozása pedig még gyerekcipőben jár, az ezen energiaforrásokat feldolgozó erőművek állnak az utolsó helyen. 10 A Magyar Villamosenergia-rendszer 2006. évi statisztikai adatai, 18.old 31
Villamos energia társaságok villamosenergia-termelése 11 4. sz. táblázat Erőmű Energiaforrás Termelt MWh (2007) Borsodi Energetikai Rt. Szén, biomassza 360 608 Bakonyi Erőmű Rt. Szén, biomassza 99 568 Budapesti Erőmű Rt. Szénhidrogén 997 954 Dunamenti Erőmű Rt. Szénhidrogén 2 547 202 Mátrai Erőmű Rt. Lignit 3 449 872 Paksi Atomerőmű Rt. Nukleáris 8 056 354 Vértesi Erőmű Rt. Szén 823 564 AES Tisza Erőmű Rt. Szénhidrogén 1 286 610 Csepeli Áramtermelő Kft. Szénhidrogén 1 331 743 Pannonpower Holding Rt. Szén, biomassza 118 461 Lényeges tisztázni, hogy mi is az erőmű. Az erőmű a villamos energia ipari méretekben történő előállítására szolgáló létesítmény. Az egyes erőműtípusokat aszerint különböztetjük meg, hogy milyen primer energiahordozókat használnak a villamos energia termelésére, és milyen technológiával történik az energiaátalakítás. Ismertebb típusok: hőerőművek (szén-, olaj-, gáztüzelésű, atomerőmű, gázturbinás erőművek) és megújuló energiaforrással működő erőművek. Magyarországnak szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy a villamosenergia-igény évi növekedési üteme 2030-ig 1-2%-os lesz. Jelenleg azzal számolhatunk, hogy a nyári villamosenergia-felhasználás is egyre nagyobb lesz, amely újabb intézkedéseket követel meg. 2.2.2 A magyar energiapolitika követelményei Az új magyar energiapolitikának összhangban kell lennie az Európai Unió energiapolitikájával, célkitűzéseivel és eszközeivel Ennek okáért a magyar energetikai politika elfogadja az EU Zöld Könyvében foglalt alapelveket. 11 MEH, Villamos energia társaságok 2007. évi adatai 32
Ellátásbiztonság A folyton változó világ bizonytalanságai miatt Magyarországnak olyan energiapolitikát kell kialakítania, amely rugalmasan alkalmazkodni tud a folyton változó feltételekhez. Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy egyedül birkózzon meg a jövőbeni problémákkal, ezért érdekelt abban, hogy az EU-ban kialakuljon egy olyan közös energiarendszer és energiapiac, amelynek részeként nincs kitéve a külső fenyegetéseknek. Az ellátásbiztonság módszereinek kidolgozása a tagországok feladata. Ezért olyan energiaforrás struktúrát kell kidolgozni, amellyel a hazai energetika nem olyan érzékeny a külső zavarokra mindamellett, hogy diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat és energiafajtákat. Magyarországnak ezért arra kell törekednie, hogy enyhítse az orosz gáztól való egyoldalú függést, megteremtse a gáztárolás feltételeit és gondoskodjon arról, hogy az országban megfelelő kapacitástartalék álljon rendelkezésre mind villamos energiából és mind földgázból. Versenyképesség A versenyképesség alapvető feltétele a gazdaságosság, az energiaellátás költséghatékonysága. Az ellátási költségeket azonban nagymértékben befolyásolja az ország energiahordozó struktúrája. Magyarország fő problémája, hogy alapvető energiaforrásai csak jelentős átalakítások és ebből eredő magas költségek után válnak használhatóvá, mialatt a megújuló energiaforrások még nem versenyképesek. Ezen problémákon vagy magántőke bevonások, vagy állami támogatások segíthetnének. Fenntarthatóság A fenntarthatóság, mint a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezet megóvása és természeti erőforrások megkímélése az unió irányelveit követve Magyarország kötelessége is. Jelenleg a világ legsürgetőbb problémája a klímaváltozás megelőzése, a káros gázok kibocsátásának mérséklése. Ez alól hazánk sem kivétel, így már komoly eredményeket ért el az energiaipar területén. Az üzemanyagok és a motor benzin káros kén- és ólomkibocsátása pár év alatt a tizedére csökkent, míg a széntüzelésű erőművek kén-dioxid emissziója az új berendezéseknek köszönhetően jelentősen mérséklődött. A 33
fenntarthatóság követelményei megkövetelik a fokozott állami támogatásokat, valamint az új technológiák kifejlesztését. A megújuló energiahordozók részarányának növelése egyszerre növeli Magyarország villamosenergia-termelését, csökkenti importfüggőségét és elősegíti a környezeti célok teljesítését. A megújuló energiaforrásokon belül Magyarországon a biomassza, a bioüzemanyag, és kisebb mértékben a szélenergia, valamint geotermikus energia és a napelemes hőtermelés hasznosítása jön számításba. (2005-ös adatok szerint a megújulók aránya az energiatermelésben 4,8% volt 12.) E lehetőségek kihasználása esetén Magyarország megközelítheti az unió által kitűzött célokat, azaz 2010-re a megújuló energiák a hazai villamosenergia-fogyasztás 4%-át, míg az üzemanyag-fogyasztás 4,5%-át fedezhetik. 2.2.3 Import-export A szovjet tömb villamos energetikai együttműködésének alapját az 1962-ben létrehozott KGST Villamos Energia Egyesülés (VERE) adta, amely kiszolgáltatottá tette Magyarországot a néhol hiányos termelői kapacitásokkal szemben. 1990-ben indította el hazánk a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez, az UCTE való kapcsolódás folyamatát, amelyhez később csatlakoztak a cseh, a lengyel és a szlovák villamosenergia-rendszerek. Az együttműködés érdekében 1992-ben az MVM Rt, a cseh ÈEPS, a szlovák SE és a lengyel SA villamosenergia-ipari társaságok létrehozták, a közép-európai regionális együttműködés új intézményes formáját, a CENTREL-t. Ahogy a következő ábra is mutatja Magyarország jelentős villamosenergia-forgalmat bonyolít le a környező országokkal. A szocialista rendszerben felépült hálózatok lehetővé tehetik a keleti és nyugati villamosenergia-rendszerek összekapcsolását, amelyben hazánk fontos, tranzitszerepet tölthet be. Addig azonban, amíg hiányoznak a megfelelő műszaki feltételek nem csökkenhet a keleti export áram ára. A jövőben az UCTE a rendszer bővítését tervezi keleti irányban, valamint a mediterrán térség felé. Így a korábban már létrejött spanyol-marokkói kapcsolat létrehozásával a jövőben Magyarország lehet egy, Afrikától egészen Oroszországig haladó hálózat központja. 12 OECD Factbook 2007 http://masetto.sourceoecd.org/vl=1296936/cl=110/nw=1/rpsv/factbook/data/05-01-05-t01.xls 2007.10.29. 34