Apátfalva Község Önkormányzata ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályba lépését 2012. január 01-től elrendelem Költségvetési szerv vezetője 1
I. Az Önköltségszámítási szabályzat célja, tartalma Az önköltségszámítás olyan tevékenység, amellyel a szolgáltatás megkezdése előtt, alatt vagy befejezése után megállapítható a szolgáltatás tervezett, illetve tényleges önköltsége. Célja: hogy részletesen szabályozza az alaptevékenység keretében elvégzett tevékenységek, nyújtott szolgáltatások tényleges közvetlen önköltségének meghatározására irányuló tevékenységet. Biztosítson információt: Az árképzéshez, A tevékenység eredményességének megállapításához, Az információk alapján lehetővé tegye a megalapozott döntéseket. A szabályzat hatálya: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó szervek részére, így az Önkormányzat részére is önköltségszámítás belső szabályozásának kötelezettségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény írja elő. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet konkrétan szabályozza, hogy milyen tevékenység folytatásával milyen feltételek mellett kell belső szabályozást összeállítani. Önköltségszámítási szabályzatot kell készíteni, ha az államháztartás szervezet: Rendszeresen végez termékértékesítést Vállalkozási tevékenység, kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenység esetén rendszeresen szolgáltatást nyújt A szabályzat hatálya kiterjed Apátfalva Község Polgármesteri Hivatalára és az önállóan működő intézményekre, a Dózsa György Általános Iskola, Bíbic Óvoda, Szociális Alapszolgáltatási Központ Könyvtár és Faluházra II. Az önköltségszámítás szabályzat részletes előírásai 1. Költség, önköltség számítási fogalmak Kiadás: pénzügyi fogalomként történő értelmezésben pénzeszköz igénybevételét, készpénz vagy számlapénz (költségvetési elszámolási számla) felhasználást, vagyis pénzkiadást jelent. Ráfordítás: a költségnél tartalmilag bővebb fogalom. A hivatal működéséhez kapcsolódó erőforrás felhasználása (egy adott időszaki tevékenység/értékesítés, szolgáltatásnyújtó képesség/bekerülési értéke). A ráfordítások körébe olyan felhasználások is tartoznak, amelyek nem képezik a t5evékenység költségét. A ráfordítások körébe olyan felhasználások is tartoznak, amelyek nem képezik a tevékenység költségét. A ráfordítások így tartalmazzák azokat az erőforrás-felhasználásokat is, amelyek a költségvetési szerv működése során merülnek fel, függetlenül a tevékenység végzésétől. Természetesen a ráfordítás is pénzben kifejezhető érték pl. a ráfordítások körébe tartozó felhasználás, - amely nem tartozik a költségek körébe tárgyi eszközök vásárlása, a működéshez igénybe vett hitel kamata. Ráfordítás lehet: egyidejűleg költség is (anyag-, bérjellegű felhasználás stb.), átmenetileg nem költség (eszközvásárlás, később az értékcsökkenés elszámolásakor válik költséggé), nem költség mivel a tevékenység eredményének terhére közvetlenül kerül elszámolásra (nem jelenik meg költségek között, adó jellegű befizetések). Költség: a tevékenység érdekében történő erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke. 2
Mindig egy meghatározott tevékenység elvégzése, vagy feladat ellátása érdekében merül fel. A tevékenység lehet termék előállítás, vagy szolgáltatás teljesítése. A Polgármesteri Hivatalban szakfeladatokon és az önállóan működő költségvetési szerveinél az előforduló szolgáltatások például: oktatás, lakóingatlan, garázs, terem bérbeadása, adatszolgáltatás, közterület-használat. Értékesítés lehet felesleges vagyontárgy, pályázati dokumentáció. Csak olyan erőforrás felhasználása minősül költségnek, amely pénzben kifejezhető. Pénzértékben kifejezhető a tevékenység elvégzéséhez felhasznált munkateljesítmény (személyi juttatások költsége), eszközfelhasználás (anyagköltség, energiaköltség). Költségek csoportosítása: 1) Tevékenység szerint: Alaptevékenység költségei Alaptevékenységet kiegészítő tevékenység költségei Vállalkozási tevékenység költségei 2) Elszámolás módja szerint: Közvetlen költségek Közvetett költségek 3) A könyvvitelből nyert információk szerint: Költségnemek Költséghelyek Költségviselők Önköltség: a tevékenység mennyiségi egységére vonatkozik. Ennek megfelelően az önköltség a szolgáltatás meghatározott természetes egységére jutó (eszköz- és munkateljesítmény) felhasználás pénzben kifejezett értéke. Az önköltségen belül megkülönböztetjük a közvetlen önköltséget teljes önköltséget A közvetlen önköltség kizárólag az adott termék vagy szolgáltatás egy egységére bizonyítható módon közvetlenül felmerült anyagjellegű ráfordításokat és egyéb közvetlen költségeket tartalmazhatja. A közvetlen költségek körébe azok a költségek sorolhatók, amelyekről általában a felmerülés időpontjában megállapítható, illetve megfelelően bizonyítható, hogy milyen tevékenység elvégzésével, vagy feladat ellátásával kapcsolatban milyen mértékbenmerülnek fel. A teljes önköltség a szolgáltatás egy egységére különböző vetítési alapok figyelembevételével felosztott közvetett költségek arányos részét is tartalmazza. Árkalkuláció készítésénél az utóbbira is szükség van. Költségnem: a költségek közgazdasági osztályozás szerinti elszámolása. A költségek közigazgatási osztályozás szerinte jogcímeit az államháztartás szervezeti számlakeretének 5. számlaosztálya tartalmazza. Költségviselő: a költségek funkcionálisosztályozás szerinti elszámolása a költséghelyen történik. Funkcionális osztályozás az ellátandó tevékenységek csoportosítását tartalmazza, vagyis a szakfeladatra történő elszámolást. Költséghely: egy szakfeladat több tevékenységet is tartalmazhat összevontan. Ilyen esetben az önköltség számítást tevékenységenként kell szabályozni. Olyan eset is előfordulhat, hogy egy szakfeladathoz tartozó több tevékenységből az önköltség-számítási kötelezettség csak egyre terjed ki. Közvetlen költség, bekerülési (előállítási) érték közvetlen költség 3
közvetett költség A költségelszámolás egyik legfontosabb alapelve, hogy az termékek, szolgáltatások önköltségében az előállításuk során felmerülő összes költség megjelenjen. Közvetlen költségek körébe azok a költségek sorolhatók, amelyekről a felmerülés időpontjában megállapítható, illetve megfelelően bizonyítható, hogy milyen tevékenység elvégzésével, vagy feladat ellátásával kapcsolatban milyen mértékben- merülnek fel. A közvetett költségek olyan költségek, amelyeknél a felmerülés időpontjában nem állapítható meg, hogy melyik tevékenységet, feladatot terhelik. Ezeknél a költségeknél felmerüléskor általában megállapítható, hogy jól jelentkeznek (felismerésihely). Ilyen költségek például a karbantartó üzemek. Kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy szolgáltatás tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, esetenként méri annak eredményességét. Önköltségszámítás: Az önköltségszámítás olyan gazdasági tevékenység amellyel megállapítható az előállított eszközök (termékek) a végzett szolgáltatás várható (tervezett) illetve tényleges közvetlen önköltsége, előállítási költsége. Kiszámítható előzetesen, a termelés folyamatában, illetve annak befejezése után utólagosan. Önköltségszámítással kell megállapítani a közérdekű adatok kérelemre történő közlésével kapcsolatban felmerült kiadásokat, amely ezen szolgáltatás fizetendő térítésének alapját képezi. közterület használati díj, pályázati dokumentációértékesítés, hirdetési díj, önkormányzati lakások lakbérbevétele, önkormányzati helyiségek bérbeadásából vonatkozóan köteles készíteni. Az adott szolgáltatás árát úgy kell megállapítani, hogy a kapott ellenértékben a költségek megtérüljenek. Tehát az árképzéshez nélkülözhetetlen az önköltségszámítás. A bérleti díj mértékét évente felül kell vizsgálni az infláció mértékével, energia árak növekedésével arányosan változtatni kell. Önköltségszámításnál figyelembe kell venni a személyi juttatásokat is. Tevékenységenként meg kell határozni, hogy a kalkuláció milyen formáját választják az adott tevékenységhez. A kalkuláció fajtái: egyedi, sorozat, időszaki Egyedi kalkulációt célszerű alkalmazni a beruházásoknál, szolgáltatásnál, bérbeadásnál. Az államháztartási szervezetek sajátos tevékenységeinek az időszaki kalkuláció felel meg. Az önköltségszámítás tárgyához kapcsolódó mértékegységet a fentiek szerint az Önkormányzat a következők szerint határozza meg: Közterület használati díj:m 2 Pályázati dokumentáció értékesítés: db Egyéb helyiségek: m 2 Bérbeadás: m 2 Intézmények terem-, bérbeadása: óra Közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségek: oldal A kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma: Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségét, bekerülési értékét az alábbiak szerint számítjuk közvetlenül elszámolható személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka, 4
közvetlenül elszámolható anyagköltség, előállítási külön költség, egyéb közvetlen költségek együtt közvetlen költségek. Az előállítási költségnek nem része az általános költségnek azon köre, amely megfelelő mutatók, jellemzők hiányában nem osztható fel. A teljes önköltség megállapítása az árképzéshez szükséges. A termék, szolgáltatás értékesítési árában minden költségnek meg kell térülnie. Személyi juttatások közvetlen költsége A tevékenység, szolgáltatás teljesítése, valamint a termék előállítása érdekében felmerülő személyi juttatások, amelyek a kalkulációs egység terhére közvetlenül elszámolhatóak, utalványozhatók. Ezek: a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, valamint a megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek megbízási díjait ill. a kapcsolódó személyi juttatásai tartalmazzák. A Polgármesteri Hivatalban szakfeladatokon és az önállóan működő költségvetési szerveknél a személyi juttatások körében elszámolható költségek körét a 2011. évi CXIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. (Kjt.) és a végrehajtási rendeletében meghatározott jogcímeknek megfelelő személyi juttatások vehetők figyelembe. A számlatükör 51-52 számlacsoportja is tartalmazza ezeket a jogcímeket. Munkaadókat terhelő járulékok közvetlen költsége A munkaadókat terhelő járulékok közvetlen költsége személyi kifizetések utáni társadalombiztosítási járulékok és egészségügyi hozzájárulást tartalmazza. Közvetlen dologi kiadások A szolgáltatás nyújtása során felhasznált költségként elszámolt: Közvetlen anyagokat (szakmai anyagok, könyvek, irodaszerek, tisztítószerek stb.), A közvetlenül elszámolt igénybevett szolgáltatásokat (bérleti díj, részvételi díjak, regisztrációs díj, vásárolt élelmezés, szállítási szolgáltatás stb.), Alvállalkozói díjakat Egyéb közvetlen költségeket (egyéb szolgáltatások, különféle egyéb kiadások, befizetések) kell tételek között elszámolni. Önköltségszámítás módszere Egyszerű osztó kalkuláció Mennyiségi egységre jutó önköltség Összes költség Mennyiség Sokszorosítási szolgáltatásnál a vezértermék az A/4 méretű lap, önköltségszámítás alapja. A/+ méretű lap szolgáltatásánál az egyenértékszám 2. Az önköltségszámítás dokumentálásának rendje A költségvetési szervek könyveiket a módosított teljesítésszemléletű kettős könyvvitel rendszerében vezetik. Ez azt jelenti, hogy mind az 5. számlaosztályban, amelynek tagolása megfelel a közigazgatási osztályozási rendnek, mind a 7. számlaosztályban, amelynek tagolása megfelel a közigazgatási osztályozási rendnek (szakfeladatrendnek), kiadásokat számolnak el. A sajátos könyvviteli rendszerből következik, hogy a költségelszámolással nyilvántartások nem egyeztethetők a vonatkozó főkönyvi számlák adataival, illetve a költségelszámolás a főkönyvi könyveléssel nem képez zárt rendszert. A költségvetési szerv további sajátossága, hogy túlnyomó többségük nem rendelkezik raktárral, mint a Polgármesteri Hivatal és a hozzá kapcsolódó önálló intézmények, így raktárgazdálkodást nem folytat. 5
A költségek gyűjtésének rendje A személyi juttatásokról a számviteli ügyintéző szolgáltat adatot. A rezsiköltségről úgymint az villamosenergia, gáz, víz- és csatornadíjak, telefon, szemétszállítás érvényesítés előtt a leigazolt számlákat is felvezeti a nyilvántartásba és a nyilvántartásba vétel tényét a számlán aláírásával jelzi. A számviteli ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, analitikus nyilvántartó, együttes szolgáltat adatot a rendelkezésre álló bizonylatok alapján az aktuális évi költségeket érintően. Az önköltségszámítás bizonylati rendjének szabályozása Minden olyan gazdasági eseményről, amely hatással van az önköltség összegének, vagy költségtartalma összetételének változására, bizonylatot kell kiállítani. A költségek nyilvántartásába adatot csak bizonylat alapján szabad bejegyezni. A költségelszámolás bizonylatait a gazdasági esemény megtörténtének időpontjában kell kiállítani. A bizonylatnak meg kell felelni a bizonylatokkal szemben támasztott tartalmi és alaki követelményeknek. Kiemelt tartalmi követelményként figyelembe kell venni, hogy minden bizonylatot utalványozni, ellenjegyezni, érvényesíteni és ellenőrizni kell. Ennek megtörténtét aláírással kell dokumentálni. A bizonylati rend szabályozza a bizonylatok tárolási, őrzési rendjét, őrzési idejét és helyét. A költségelszámoláshoz kapcsolódó legfontosabb bizonylatok: Kinevezési okirat, megbízási szerződés, munkavégzést elrendelő intézkedések, munkautalványok, bérjegyzék, különféle személyi juttatások kifizetési jegyzékei, munkaadói járulékok számítását igazoló dokumentumok, Számla (másolat), Személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó kiszámítását igazoló dokumentumok Értékcsökkenés kiszámítását igazoló dokumentumon Állománybavételre (készletre) vonatkozó bizonylatok. Az önköltségszámítás készítésének időpontja A Polgármesteri Hivatal minden évben elemi költségvetést készít, ez képezi az alapját a tárgyév gazdálkodási feladatai végrehajtásának. Az elemi költségvetésben mind a várható bevételek, mind a várható kiadásokat részletesen (bevételi és kiadási jogcímenként) meg kell tervezni. A meghatározott tevékenység kalkulációja Közterület használati díj Az önköltségszámítás módszere egyszerű osztókalkuláció. Adatot szolgáltat: számviteli ügyintéző, analitikus nyilvántartó, együttesen szolgáltat adatot a rendelkezésre álló bizonylatok alapján az aktuális évi költségeket érintően. Pályázati dokumentáció értékesítés Az önköltségszámítás módszere egyedi egyszerű osztókalkuláció. Az önköltség megállapításánál figyelembe kell venni a dokumentumok előállítási költségét, mely a sokszorosításhoz szükséges anyag- és energiaköltségeket, az értékcsökkenés közvetlenköltségét, az elkészítéséhez igénybe vett szellemi munkát, a hirdetmény költségeit, 6
közbeszerzési tanácsadó díjazását, beruházások műszaki terveinek az előállítási költségeit tartalmazza. Egyéb helyiségek bérbeadása Az önkormányzat a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket egyedi megállapodás alapján adja bérbe. A megállapodás szerződésben kerül rögzítésre. A helyiségek rezsiköltsége áthárításra kerül a bérbe vevő részére úgy, hogy vagy tételesen továbbszámlázásra kerül a felmerült költség, vagy a bérlet5i szerződésben állapodnak meg átalánydíjban, aminek fedezetet kell nyújtania a ténylegesen felmerült költségekre. Lehetőség szerint a tételes továbbszámlázást kell alkalmazni. Az önköltségszámítás egyszerű osztókalkuláció. Az önköltség meghatározása egyedi elbírálás alapján történik a piaci viszonyok figyelembevételével. A bérleti díj megállapításának alapját képezi az ingatlan műszaki állapota, elhelyezkedése, megközelíthetősége, nagysága stb. Bérbeadás Az önállóan működő költségvetési szervek a kezelésükben lévő épületeiket amennyiben az rendeltetésszerűen működésüket nem zavarja bérleti díj ellenében használatra más szerveknek átengedhetik. A bérbeadó a használatba adott helyiségek, berendezések használatáért, a nyújtott szolgáltatásokért fizetett díjakról a bérlővel külön szerződésben állapodik meg. Az épületek, helyiségek egy m 2 re jutó önköltségét az év végi zárást követően ki kell számolni, és a díjtételt a piaci árakkal összhangban kell megállapítani, ami azonban az önköltségnél kevesebb nem lehet. Az önköltségszámítás módszere egyszerű osztókalkuláció. Az önköltség megállapításánál figyelembe kell venni az energiaköltséget, az értékcsökkenés közvetlen költségét, az esetlegesen felmerülő hirdetési költségeket. Közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségek: Az önköltségszámítás módszere egyedi egyszerű osztókalkuláció. Az önköltség megállapításánál figyelembe kell venni a dokumentumok előállítási költségét, mely a sokszorosításhoz szükséges anyag- és energiaköltségeket, az értékcsökkenés közvetlen költségét, az elkészítéséhez igénybe vett szellemi munkát tartalmazza. 7