VI. évfolyam 1. szám - 2011. március Nagy Zsuzsanna fried.zsuzsa@citromail.hu ZAJVIZSGÁLAT A MAGYAR HONVÉDSÉG REPÜLŐTEREIN Absztrakt A MH Közegészségügyi Járványügyi Szolgálat Munka - és Sugárvédelmi Laboratórium 2002 évtől folyamatosan monitorozza a Magyar Honvédség beosztásaiban a munkavállalókat érő egészségügyi kockázati tényezőket. A műszeres mérési eredmények alapján megállapítható, hogy a vegyi kockázati tényező mellett a zajártalom a legtöbb dolgozót érő terhelés. Jelen munkában bemutatom a Magyar Honvédség repülőterein végzett munkahelyi zajvizsgálatokat. A műszeres mérések során a zajforrások a repülőeszközök és a kiszolgáló berendezések voltak, a zajártalomnak kitett állomány a pilóták és a repülést biztosító személyzet. Laboratory of the Occupational Health and Radiation Safety of the Hungarian Army has regularly been monitoring from 2002 the health related occupational risk factors affecting employees and military staff. We summarize the noise exposure measurement data obtained at the airfields of the Hungarian Army. According to our data, noise exposure can be considered as one of the most prevalent health hazard of the employees and the military personnel. Kulcsszavak zajártalom, zajforrás, zajexpozíciós határérték ~ noise injury, noise source, noise exposure, exposition threshold limit Bevezetés A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, mert munkavégzés során, számos a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázati tényezővel kell számolnunk. Ezek lehetnek fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai megterhelések. A fizikai kóroki tényezők a zaj, a rezgés, a magas és alacsony hőmérséklet, a légnyomás, az ionizáló és nem ionizáló sugárzás, elektromos áram hatásai napjainkban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések leggyakoribb okozói. Kiemelkedő jelentőségű a zaj okozta fokozott expozíció és a foglalkozási eredetű halláskárosodás előfordulása. A zaj által okozott fiziológiai és pszichológiai károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nagyon nehéz az összefüggést bizonyítani a károsodás és a zaj között. Ráadásul legtöbbször azok a személyek, akiknek hallása fokozatosan károsodott, nem is észlelik ezt a problémát. 155
A korábbiakban a zajjal kapcsolatos munkaegészségügyi problémák elsősorban a krónikus zajexpozíció következtében kialakult halláskárosodás és az akut akusztikus trauma voltak. Az előbbi elkerülésére az expozíciós határértékek kidolgozása és ezek alapján a preventív intézkedések megtétele tűnt optimális megoldásnak (ideális esetben a határértékek alatti expozíciós szint tartása). Az Európai Munkabiztonsági és Munkaegészségügyi Ügynökség 2005-ben közzétett, az Európai Unióra kiterjedő munkabiztonsági felmérésen alapuló előrejelzése a fizikai jellegű, különösen veszélyes a munkaegészségügyi kóroki tényezők között továbbra is szerepelteti a zajártalmat, annak ellenére, hogy a zajexpozícióra az Európai Unióban általánosan elfogadott határértékek és intézkedési kötelezettségek kerültek kidolgozásra. Kombinációban és speciális munkakörülmények között azonban a határértékek alatti expozíció esetén is kialakulhat nem elsősorban a hallószervet érintő, más jellegű, az egész testre, különböző szervrendszerekre kifejtett egészségkárosító hatás. Ilyen új típusú munkaegészségügyi kockázatot jelenthetnek a következők: neuro/ototoxikus kémiai anyagok és a zajexpozíció összegződéséből eredő fokozott károsító hatás; a környezeti háttérzaj és a munkahelyi zajexpozíció egymás károsító hatását potencírozó képessége; a határérték alatti, azonban audibilis kommunikációs zignálokat zavaró háttérzaj hatása; a vibráció és zajexpozíció összegződő ártalma, és a krónikus, határérték alatti zajexpozíció hallószerven kívüli más szervrendszereket károsító hatása; a keringési, hormonális, immun és idegrendszerre, a személyiségre, a munkavégző képességre kifejtett negatív effektusok [1]. A zaj okozta egészségkárosító hatásokat a Magyar Honvédség egyes beosztásaiban a közelmúltban elemezte közleményében Kolonics Gábor [2]. A jelen közlemény a Magyar Honvédség repülőbázisain mért zajexpozíciós értékeket és az alkalmazott védőeszközöket tekinti át a krónikus, zaj okozta halláskárosodás megelőzésének céljából. Zaj fogalma A hang egy mechanikai hullám, azaz valamely folytonos, rugalmas közegben kialakuló mechanikai zavarási állapot továbbterjedése [3]. A hanghatások periodikus jellegűek esetén zeneiek, egyébként zörejszerűek, kaotikusak. A zaj zavaró hatását nemcsak erőssége, de ritmusa, gyakori megszakítottsága és váratlansága is okozza. Különösen káros a távolsági sugárhajtású repülőgépek zaja, kompresszorok, turbinák, általában a közlekedés, a munkahelyi és rakodási zajártalmak, amelyek átmeneti halláscsökkenést, nagyothallást, siketséget, traumás károsodást, sőt alkalmanként halált okozhatnak (repülőgépek hangrobbanásai és egyéb robbanások). A zaj hatások fiziológiai, pszichés és idegrendszeri zavarokhoz vezethetnek, a munkateljesítmény, a figyelem, a koncentráció, a szellemi tevékenység romlása, stressz okozta károsodások következhetnek be, és a zaj expozíció növeli a balesetek számát és zavarja a pihenést [4]. A zaj eredetét tekintve származhat ipari üzemben folytatott tevékenységből, valamint a környezetből. Expozíció Az expozíció a munkahelyen jelen lévő egészségkárosító hatásnak való kitettséget jelent, amely a dolgozót egyéni védőeszköz nélkül éri [5]. Az expozíciós idő az egészségkárosító hatásnak kitett munkahelyen eltöltött idő (óra, nap, hét stb.) [5]. A kockázat ebben az értelemben a veszély megvalósulásának valószínűsége. 156
Egyéni védőeszköz lehet minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel, vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatokból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Munkaegészségügyi (munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi) feladatok Magyarországon a Munkavédelmi törvény hatályba lépése (1994.01.01.) óta a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) és az Európai Unió követelményeinek megfelelően a munkaegészségügyi feladatok a munkavédelem törvényi keretei között kerültek meghatározásra az önálló munkabiztonsági és munkaegészségügyi intézmény-rendszer együttműködése mellett. A Magyar Honvédség alakulatainál és háttérintézményeinél, hazai és missziós területen a munkaegészségügy azaz a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy - biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés humán követelményeinek megvalósítását, a higiénés klinikai prevenciót, a munkahelyi egészségvédelmet és garantálja a foglalkozási egészséget. Kockázatanalízis Az európai munkavédelem napjainkban a legfontosabb stratégiai kérdésnek a kockázatértékelésen alapuló megelőzési politikát tekinti. Az Európai Közösségben a 89/391/EGK irányelv 1989-től írja elő a munkáltatónak, hogy kockázatbecslést végezzen. Magyarországon a kockázatbecslés kötelező alkalmazását az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 1997-es módosítása tartalmazza. A Magyar Honvédség minden beosztására kötelezően el kell készíteni a kockázatanalízist. Fel kell tárni a munkavégzésből adódó és a munkakörnyezetből származó megterheléseket. Ezt a feladatot az alakulatok parancsnoka által kijelölt bizottság végzi. Tagjai a munkavédelmi tiszt, a foglalkozás-egészségügyi orvos és az érdekképviselet delegáltja. Sok esetben csak becsülni lehet, hogy az egyes beosztásokban milyen az egészségkárosítás, vagy a munkabaleset kockázata. Azokban az esetekben, ahol egyértelműen mérhető az expozíció, ott a Munka és Sugárhigiénés Laboratórium végzi a műszeres méréseket és a számításokat. A laboratórium nemzetközi viszonylatban is igen korszerű műszerekkel rendelkezik. Vizsgáló módszereit a Nemzeti Akkreditáló Testület 2007 decemberében NAT-1-1515/2007 számon akkreditálta. A Munka és Sugárhigiénés Laboratórium 2002. évtől folyamatosan monitorozza a Magyar Honvédség beosztásaiban a munkavállalókat érő egészségügyi kockázati tényezőket (1. táblázat). A műszeres mérési eredmények alapján megállapítható, hogy a vegyi anyagok okozta kockázati tényezők mellett a zajártalom a legtöbb dolgozót érő terhelés. A laboratórium 2007. évi adatai alapján 1700 beosztásban kell a fizikai ártalmak közül a zajjal, mint egészségügyi kockázati tényezővel számolni (1. ábra). Ez a jelentős ártalom főként a reptereken szolgálatot teljesítő munkavállalókat éri. 157
Vizsgált kóroki tényező Vegyi anyagok A vizsgálat célja Minősítési kérelem Higiénés ellenőrzés/ kockázatanalízis 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2002 2003 2004 2005 2006 2007 293 167 516 1340 607 3676 579 326 648 795 315 4126 Porártalom 3 2-20 - - - 36 42 128 72 112 Ionizáló sugárzás Elektromágneses sugárzás Fiz.árt. Zaj Fiz.árt. Hő Vibráció Munkahelyi megvilágítás 15 11 85 67 25 125-209 91 124 46 261 116 42 337 327 177 550-389 188 68-550 95 43 379 718 480 1327 208 148 415 406 217 1700 15-35 79-35 52 14 82 130 38 98-38 210 192 31 170 - - 16 15 103 313 3 - - - - - 24 25 158 640 389 430 Összesen/ mérési pont 544 303 1562 2743 1320 5883 863 1147 1640 2360 1180 7590 1. táblázat. A kért és elvégzett vizsgálatok száma kockázati tényezőnként 1. ábra. A fizikai kockázati tényezők előfordulási aránya a 2007. évi adatok alapján Zajexpozíció mérése A mérésekkel kapcsolatos előírásokat a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet rögzíti, a mérési adatok értékelésének módját jogszabályi kötelezettségek tartalmazzák. 158
A laboratórium által alkalmazott zajmérő műszer a Brüel & Kjær 2260 típusú precíziós moduláris zaj analizátor. Pontosság: I. osztály (IEC 651, IEC 804 és ANSI 1,4-1983 szabványok szerint). A kalibráló etalon Brüel & Kjær 4231típusú. A mérőműszer alkalmas: - a pillanatnyi maximális érték (db csúcs), - I időállandóval mért maximális érték, - minimum/maximum S vagy F időállandóval, - A - C -vagy D szűrővel történő mérésekre, a zaj egyenértékszintjének a mérési időtartamra vonatkoztatott meghatározására. A vizsgálatok során a zajforrások a Magyar Honvédségnél rendszeresített repülő eszközök voltak. A zajexpozíció mérése a repülőgép személyzetére, az irányító toronyban feladatot végrehajtók beosztásaira, a leszállítást segítő RSZP-ben (repülőtér-körzeti-diszpécser lokátorok) szolgálatot teljesítő állományra, a gépeket kiszolgáló személyzetre és a biztosítást végző tűzoltók beosztásaira irányult. A munka során minden esetben vázlatos helyszínrajz készült. A mérési pontok kijelölése a munkavállaló fülétől 50 centiméteren belül történt. A zajmérés ideje a munkavállalók szokásos tevékenysége közben a zaj típusához igazodva került meghatározásra. A mért értékeket a zaj analizátor memória kártyája tárolja. A vizsgálati eljárás, a mérési eredmények kiszámítása a 66/2005. (XII. 22.) EÜM rendelet melléletének 4.6.4-es pontja (2) képlet alapján történt. ahol: L aeq,i : az i-edik részidőben ható zaj egyenértékű a-hangnyomásszintje db-ben, τ i : az i-edik részidő tartama s-ban, n: a részidők száma. Zajexpozíciós határértékek A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet határértékeit a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve. A napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozó zajexpozíciós határértékek, illetve a zajexpozíciós beavatkozási határértékek a következők: Zajexpozíciós határérték: L EX,8h = 87 db(a) és L max = 140 db(c) 159
Felső beavatkozási határértékek: L EX,8h = 85 db(a) és L max = 137 db(c) Alsó beavatkozási határértékek: L EX,8h = 80 db(a) és L max = 135 db(c) Vizsgálati eredmények A mérési eredmények feldolgozása alapján, a 2. táblázat a merev szárnyú gépek okozta zajexpozíciós értékeket tartalmazza a vizsgált beosztásoknak megfelelően. A 3. táblázat a helikopterek üzemeltetése során mérhető zajterhelés és a kockázati tényezőnek kitett munkahelyek adatait tartalmazza. JAK 52 Albatrosz AN-26 MiG-21 MiG-29 JAS-39 Torony 51 db 50 db 50 db 53 db 53 db 55 db RSZP 70 db 69 db 71 db 70 db 70 db 70 db Pilótafülke 97 db 94 db 98 db 86 db 90 db - Kiszolgáló személyzet 106 db 88 db 95 db 99 db 105 db 87 db gép mellett Különleges gépjármű - - 89 db 98 db 98 db - Tűzoltó - 85 db 95 db 94 db 95 db 87 db 2. táblázat. A merev szárnyú gépek okozta zajexpozíciós értékek (kiemelve az alsó beavatkozási határérték feletti expozíciós értékeket) MI-8 MI-17 MI-24 Torony 50 db 52 db 50 db RSZP 70 db 77 db 78 db Pilótafülke 98 db 96 db 91dB Deszant tér 90 db 87 db 85 db Kiszolgáló személyzet gép mellett 102 db 103 db 103 db Különleges gépjármű - 85 db 99 db 3. táblázat. A helikopterek okozta zajexpozíciós értékeket (kiemelve az alsó beavatkozási határérték feletti expozíciós értékek) Az értékekből megállapítható, hogy a repülést irányító beosztásokban nincs alsó beavatkozási határérték feletti zajexpozíció. A legnagyobb zajterheléssel a kiszolgáló személyzet és a különleges gépjárművek kezelői esetében kell számolni. Ezekben a beosztásokban dolgozók közvetlenül a gépek mellett, a földi indítást, a műszerek, berendezések ellenőrzését végzik. Ez a kockázati tényező egy - egy gép esetében, indításonként 5-6 főt érint. Jelentős a zajterhelés éri a pilótákat, illetve a helikoptereknél a deszant térben utazókat és a helyszínen biztosító tűzoltó állományt is. Kockázatkezelési stratégia A zajvizsgálat eredménye alapján, kockázatkezelési stratégiát kell kidolgozni, melynek célja, hogy a szolgálatot teljesítő állomány munkahelyi egészsége és biztonsága érdekében a 160
foglalkozási eredetű megbetegedések és munkabalesetek kockázatát elfogadhatóan alacsony szinten tartsák. A zajártalom esetén a munkáltató köteles a zajexpozíció csökkentését célzó intézkedési tervet készíteni, a műszaki, illetve munkaszervezési intézkedési lehetőségek figyelembevételével [6]. Jelen esetben a kockázatkezelési stratégia során a zajártalomnak kitett munkavállalók részére, mivel műszaki megoldásokkal a vizsgált esetben a zajszint nem csökkenthető, megfelelő egyéni védőeszközt kell biztosítani. Az egyéni védőeszközökre általánosan jellemző, hogy a mély hangokat kevésbé csillapítják, mint a magas frekvenciás komponenseket. Ezért a megfelelő védőeszköz kiválasztásához a zajszint értékén túlmenően annak frekvencia spektrumát is ismerni kell. Ezért szükségessé vált a technikák zajspektrumának teljes körű meghatározása. MI-24 pilótafülke Frekvencia [Hz- KHz] 31,5 63 125 250 500 1 2 4 8 L Ceq [db] 84.5 76.5 76.5 84.8 75.2 78.6 70.5 67.8 67.1 MI-8 pilótafülke Frekvencia [Hz- KHz] 31,5 63 125 250 500 1 2 4 8 L Ceq [db] 94.1 94.1 89.5 88.8 85.0 80.7 77.2 71.3 78.3 MI-8 deszant tér Frekvencia [Hz- KHz] 31,5 63 125 250 500 1 2 4 8 L Ceq [db] 94.9 96.0 97.1 91.8 87.0 86.0 82.5 73.0 65.3 Albatrosz mellett Frekvencia 31,5 63 125 250 500 1 2 4 8 [Hz- KHz] L Ceq [db] 85,9 82,4 80,6 77,5 83,1 84,8 88,7 91,1 88,0 JAS-39 (Gripen) mellett Frekvencia 31,5 63 125 250 500 1 2 4 8 [Hz- KHz] L Ceq [db] 67,2 74,7 83,0 85,9 83,2 86,6 84,0 84,5 78,0 161
Az egyéni hallásvédő kiválasztása során a 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény. 56. alapján az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka - egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Az egyéni hallásvédő eszközt úgy kell megválasztani, hogy a frekvenciához rendelt L ceq legmagasabb értékét figyelembe véve megfelelő csillapítást nyújtson. A munkafolyamatnak megfelelő csillapítású védőeszköz kiválasztásánál az MSZ EN 458:2005 számú szabvány A.5. eljárása a minimálisan irányadó. Az egyéni zajvédő eszközökkel szemben támasztott követelmény: Érvényes megfelelőségi bizonylattal rendelkezzen [7], katonai védőeszköz esetén hadi-minősítő bizonylattal kell ellátni [8]. Védelmi tényezője haladja meg az ártalom által igényelt védelmi szintet jelentő SNR értéket (single number rating, SNR érték egyszerűsített csillapítási érték, az alkalmazott egyéni hallásvédő legalább 80%-os szinten számított csillapítási értéke). Viselése kényelmes legyen, ne jelentsen plusz munkahelyi megterhelést, veszélyt vagy kockázatot. Az egyéni hallásvédő eszköz használata mellett a munkavállalót érő zajexpozíciót (L am ) az alábbi képlettel lehet számítani. ahol: L am = L Ceq - SNR L Ceq az értékelési időre meghatározott egyenértékű C-hangnyomásszint A vizsgált alakulatoknál a kockázatkezelési stratégia tartalmazza a zajártalomnak kitett beosztásokban a megelőzésre irányuló lépéseket. A merev szárnyú repülőeszközök pilótái speciális a gépekhez rendszeresített sisakot használnak. A helikoptervezetők amerikai Gentex sisakokat viselnek, melyek kísérőiratai az SNR értékeket nem tünteti fel, de a gyártó dokumentációjában szerepelteti, hogy a csillapítása 4000 Hz-en 43. A hallásvédő sisakok a csontvezetéses zajátvitelt is képesek csillapítani, használatuk mind a mély, mind a magas frekvencia spektrumban 110 dba zajexpozícióig javasolt. A kiszolgáló személyzet hallásvédelmére fültokot alkalmaznak. Jelenleg a Magyar Honvédségnél a Peltor H 510A hallásvédő fültok rendszeresített, melynek zaj csillapítási értéke (SNR érték) 27 db. A Repülést biztosító tűzoltó állományt füldugóval látták el. Csillapítási értéke 31 db. A MI-8 kutató- mentő helikopter deszant állományába tarozók speciális sisakot viselnek. A kockázatkezelési stratégiának a zajos beosztásban foglalkoztatott munkavállalók egészségügyi szűrővizsgálati rendjét is tartalmaznia kell, amely a prevenció legfontosabb eszköze a munkahelyi expozíciós adatok ismeretében. 162
Foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatok Előzetes szakmai alkalmasságot kell elbírálni a 7/2006 HM rendelet - a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól előírásainak megfelelően. Zajos beosztásra tervezett munkavállaló esetében audiológiai vizsgálatot is végezni kell. Szakmai protokoll az időszakos és a záró vizsgálattal kapcsolatban került kidolgozásra (a protokoll érvényessége 2010. december 31.) Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni: 81-85 dbaeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként, a munkavállaló kérésére. 86-90 dbaeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként, halláspanasz esetén, soron kívül. 91-100 dbaeq közötti zajexpozíció esetén 2 évenként, halláspanasz esetén, soron kívül. 100 dbaeq zajexpozíció felett évenként, halláspanasz esetén, soron kívül. Záró vizsgálatot kell végezni, ha a munkavállaló az adott munkahelyen legalább 4 éven keresztül zajexpozícióban dolgozott. Fokozott expozíció (betegséget megelőző állapot): amikor a munkahelyi zajhatás eredményeként a hallásküszöb értéke csontvezetéssel mérve a 4000 Hz-en mindkét fülön eléri vagy meghaladja a 30 db-t. Foglalkozási megbetegedés: ha a munkahelyi zajhatás következményeként a halláscsökkenés előrehaladott, és akár az egyik oldalon is a beszédfrekvenciákra ráterjedve a csontvezetéses hallásküszöb a 2000 Hz-en eléri, vagy meghaladja a 30 db-t [9]. Mint a civil szférában, a Magyar Honvédségnél is a modernizáció, a teljesítmények, a bevetések sikerének fokozása, a fejlődés csak fenntartható módon történhet. A fejlődésnek nem szabad olyan módon és mértékben elhasználnia az emberi erőforrásokat, hogy a későbbiekben azok hiánya váljék a fejlődés gátjává. Ezért a munkahelyi biztonság és egészség védelmére, a munkahelyi kockázatok minimalizálására irányuló intézkedések az emberi erőforrások védelmeként a fenntartható fejlődés stratégiai elemei. Bár a Magyar Honvédség repülőterein alkalmazott technikai eszközök okozta határérték feletti zajexpozíciók előfordulása nem kiküszöbölhető, egyéni védőeszközök alkalmazásával ez a megadott határértékek alá csökkenthető és így a krónikus zajártalom hallórendszeri károsodást okozó hatásai elkerülhetők. Lényeges szempont a kombinált, zaj és más kóroki tényezők additív hatásainak jelentősége. Az expozíció mérése és a szűrővizsgálatok kivitelezése lehetnek a primer prevenció legfontosabb eszközei. A kombinált egészségkárosító tényezők, a fizikai ártalmak közül elsősorban a vibráció és a nem-ionizáló sugárzás, a kémiai, ergonómia és pszichés tényezők együttes értékelése a zajártalommal a jövőben szintén fontos szempont lehet a szolgálatot teljesítő állomány biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörülményeinek kialakításához. 163
Irodalomjegyzék [1] Expert forecast on emerging physical risks related to occupational safety and health European Agency for Safety and Health at Work Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2005 [2] Kolonics Gábor: Zaj okozta halláskárosodás kérdései a honvédségben, Hadmérnök IV. évfolyam 3. szám, 2009. szeptember [3] Földi László, Halász László: Környezetbiztonság, Complex Kiadó 2009 [4] Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai Budapest, 1998 [5] Ékes Erika: Amit a zajártalomról tudni kell, OMÜI jegyzet [6] Ungváry György: Munkaegészségtan, Medicína Kiadó Budapest, 2000 [7] 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról [8] 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról [9] Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A zaj okozta halláskárosodás megelőzéséről, Készítette: a Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégium (A szakmai protokoll érvényessége: 2010. december 31.) 164