Tiscia (Szeged) Vo. XVI, 93- (1981) ON THE DIATOMS, CHLOROPHYLL-A AND PHAEOPHYTN-A IN SEDIMNTS OF THE TISZA AND ITS TRIIUTARIES (A Tisza és meékfoyói mederüedékének kovaagái, vaamint korofi-a és feofitin-a koncentrációk vizsgáata) ENIKÖ DOBLER Mrs.-KATALIN KOVÁCS ATIVIZIG, H-6727 Szeged, Hungary (Received May 15, 1980) Abstract Studies of sediment in the Tisza and its tributaries have contributed with new observations to our knowedge in this fied. With these examinations the foowing tasks were fui fi e d : 1. The species composition of diatom popuations was determined. From the sediment of the Tisza 118 species and 44 intraspecific taxa beonging to 30 genera, and from those of the tributaries 112 species and 34 intraspecific taxa of 28 gene ra were identified. From the ist of species summarized in the tabes (Tabe and 2) it was stated that the diatoms inhabiting the sediments in the Tisza and its tributaries argey contributed to the species and individua numbers of aga assambages deveoped here. In the course of identifications micrographs were aso taken, and by measuring the more frequent organisms data were obtained aso concerning their average measurements. 2. The number of diatomsn cm 2 surface of sediment was determined in the Tisza and its tributaries. Using these resuts and by means of custer-anaysis, it was examined whether the tributaries coud exert their effects on the Tisza. Manifestations of the infuence of the tributaries coud not be observed in the case of the Szamos, Lónyai Cana and Bodrog, whie in that of the Sajó, the heat power station cana, the Zagyva, Körös and Maros these were definitey evident (Fig. 1). 3. The concentrations of chorophy-a and phaeophytin-a pigments in the sediment sampes were measured (Figs. 2, 3, 4). By the methods used for the determination of chorophy-a, vaues in excess of the actua ones are obtained, because at the wave ength measured (666 nm) chorophy-a and phaeophytin-a, its chief decomposition products interfere. In ad dition to that, other degradation products of chorophy-a present in the ex tract may aso disturb the measurements. The vaues for pigment concentration s in the sediments of the Tisza and its tributaries cannot be regarded as genera and characteristic. With studies of this nature we provided ony a se ries of basic data. Irodami áttekintés A Ti sza és a meékfoyók vi zé nek fitoszesztonját rendszeresen Uherkovich Gábor vizsgáta, és ezze kapcsoatban több do gozatajee nt meg 960-tó napjainkig. Összefo ga ó mű vé t Szonokon adták ki "A Tisza e begő paránynövényei " címen 1971 -ben 93
(Uerko1'ich 1971). Ez a tanumány és a szerző megjeen t dogoza tai, vaamint más kutatók é\'ek óta foyó rendszeres vizsgáatai hozzásegítettek bennünket amoz, hogy a foyók \izében éő. vagy a sodródássa bekerü t kovaagákat és ennek aapján a vízminőséget megismerhessük (Uherkovich 1962, 1964, 1968, 1969; Váncsa 1974, 1976a, 1976b; Bancsi és munka társai 1977). Mederüedék vizsgáatot tudomásunk szerint ez ideig az emített foyókon nem végeztek, baatoni fitobentoszra vonatkozó adatokat Uherkovich Gá bor közöt 1979-ben (Uherkovich 1979). Amederüedék minőségi eemzésén kívü a mennyiségi adatok összevetésére is kíséretet tettünk a custer-anaízis segítségéve. Magyarországon napjainkban Hajdú Lajos fogakozik iyen jeegű vizsgáat-anaízisse, ame yrő több cikkében beszámot (Hajdú 1979.1980). A mederüedék pigment koncentrációjának mérését az irodami jegyzékben fetüntetett cikkek aapján végeztük (Marker, A. F. Ii. 1977; Tett, P..-Key, M. G.-Hornberger, G. M. 1977). ameyek mindegyike megegyezik abban, hogya korofi-a meghatározások feübecsüik annak mennyiségét, és nem veszik figyeembe azt, hogy a mért huámhosszon(666 nm)a korofi-a és a egfontosabb bomásterméke a feofiton-a interferának. Ugyanakkor az irodai mi adatok arra is utanak, hogya mérést nagymértékben befoyásoja a ph vátoztatása (Moed, J. and Haegraeff. G. 1978). Anyag és módszer A Tisza és meékfoyóinak mederüedék vizsgáatakor a következő feadataink votak:. Amederüedék agatársuásának kovaagáit fajra meghatározni. A vizsgáatot eredeti, formajinna tartósított mintábó végeztük oy módon, hogy egy-két csepp jó ho11ogenizát mintát cseppentettünk fedőemezre, beszárítottuk, majd tárgyemezre heyezett Styrax gyantába ágyaztuk. Ezze a módszerre a későbbiek során bármikor újbó áttekinthető. tartós preparátumokhoz jutottunk. A szervezetek azonosítását Ampiva kutató mikroszkóppa JOX JOO-as (immerzió+fáziskontraszt) nagyítássa végeztük, s közben mikrofotókat is készítettünk. A gyakrabban eőfordut szervezeteket többször emértük, így azok átagos méretére is kaptunk adatokat. A kovaagák azonosítását az irodaomjegyzékben fesorot határozó könyvek segitségéve végcztük e. 2. A kovaagák I cm 2 -re eső számát meghatározni és ennek aapján ameékfoyók batását vizsgáni. A mederüedékbő származó mintákat a ebegő anyag és a szervezetek eőforduásának gyakorisága aapján hígítottuk, majd fordított rend sze rű agaszámáásra akamas mikroszkóp segítségéve (eőzőeg a mintát számáó kamrába üepítve) a eggyakrabban eőfordut genusoka! kiemeve evégeztük a számáást. A vizsgát minták kovaagáinak mennyiségi adatait custer-anaízis segítségéve dogoztuk fe. A minták páronkénti hasonóságá t a Czekanowski-fée hasonósági-függvénnye számítottuk ki. Hasonósági mátrix aapján a hierarchikus, aggomeratív módszerek közü az átagos ánc (UPGM A) módsze rre végeztük a custer-ana ízis t, ameynek eredményét den drogramma ábrázotuk (Sneth 1973). 3. A mederüjedékbő származó minták korofi-a és feofitin-a pigmentkoncentrációit meghatározni. A haónkban és küfödön hasznát korofi-a koncentráció mérések feübecsüik annak mennyiségé t és nem veszik figyeembe, hogy a 666 nm-en a korofi-a és egfontosabb bomásterméke a feofitin-a interferának. Az a módszer (Tett, P. et a. 1975), ameynek aapján a pigmentkoncentrációk meghatározását végeztük, ezt igyekszik kiküszöböni. 94
A kapott 2 db 2 cm vastag, 1,767 cm 2 feüetű iszapmintábó szikkasztás után forró metanoa odottuk ki a pigmenteket. A 24 órás üepítés után 20 perces 4500 forduatszámma vaó aapos centrifugáás következett. A tiszta odat egy részének extinkcióját savanyítás után 750, 666 és újra 750 nm-en mértük. (Savanyítás során a korofi-a feofitin-a-vá degradáódik.) A minták korofi-a és feofitin-a koncentrációját mg/m 2 értékben a következő összefüggések aapján a-dtuk meg: C = EFL(G)O- A( OV/s) p = EFL(G)HA- O(1QV/s) E 1,1;F = 1,06; H=3,8;G =20 s a minta feüete (1,767 cm 2 ) V extraktum térfogata (m) C korofi-a koncentráció (mg/m 2 ) p feofitin-a koncentráció (mg/m 2 ) A extraktum abszorpciója savanyítás után O extraktum abszorpciója savanyítás eőtt. A módszer nem mentes a hibáktó, mert a feofitin-a abszorpció csökkenésének jeent ős részét a savazás okozza és az odatban többfée korofi-a degradációs termék is jeen ehet. Eredmények A kovaagák taxonómiai eemzése: A Tisza foyó mederüedékében éő kovaagák közü 30 genus 118 faját és 44 faj aatti taxont azonosítottunk. Az 1. tábázatban hasznát gyakorisági értékek megmutatják, hogy mey genus fajai jeemzőek a Tisza feső, kö zépső, asó szakaszára. A Pennaes rendbe tartozó Achnanthes nemzetség képviseői a feső és középső szakaszon 3, ietve 5-ös gyakoriságga szerepetek, majd a torkoat irányába haadva gyakoriságuk csökkent, de végig jeen votak. A Ceratoneis és Cocconeis fajok szintén jeemzőek a fenéküedék éőviágára. A Cymbea genus-t a C. affinis és a C. ventricosa fajok képviseték a Tisza egész hazai szakaszán. Amíg a Diatorna genus D. hiamae faja a feső szakaszra vot jeemző, a D. vugare a 19-es mintavétei hey kivéteéve -es gyakoriságga szerepet. Gomphonemák közü 3 faj fordut eő jeemzően, éspedig: G. angustatum, G. oivaceum és a G. parvuum. A Gyrosigma genus G. scaproides faja a feső szakaszt nagyobb egyedszámma jeemezte, de szórványosan egyéb Gyrosigma faj is eőfordut. A Navicuák eggyakoribb fajai a következők vo tak: N. avenacea, N. cryptocephaa, N. gregaria, N. rhynchocephaa, N. viridua.. A Nitzschiák közü a N. acicuaris, N. actinastroides, N. dissipata, N. hungarica, N. kützingiana, N. inearis és a N. paea fordutak eő egnagyobb gyakoriságga. A nagytestű Surire1ákat megszakításokka a S. angustata és a S. ovata képvisete. A Synedra genus fajai közü a S. una fordut eő átaában egyes gyakoriságga. A minták az üedék egfeső, part közei rétegébő kerütek ki, így a sekéy vízbő kiüepedhettek a foyóvízre jeemző Centraes rendet képviseő fajok (Uherkovich 1979). ACycotea gomerata és a C. meneghiniana a foyó tejes hosszában eőfordut. Az eőbbi faj az asó szakaszhoz érve 9-es gyakoriságga jeemezte amederüedék agatársuását. A Stephanodiscus hantzschii a Tisza középső szakaszátó fordut eő a 24-es mintavétei heye t kivéve egyes gya koriságga. 95
Taxon Mintavétei hey I 3 4 5 7 8 9 II 1213 15 1617 192021 22232425 2627293031 333435 37 38 Achnanthes affinis GRUN" A. minutissima KOZT. 3 3 3 3 3 3 5 5 3 I 3 3 3 I 3 I I A. min. var. pyrenica CLEVE. A. cevei GRUN. A. hungarica GRUN. A. anceoata GRUN. 1 A. anc. var. minor SCHULZ. A. pönensis HUST. Amphora normanii RABH. A.obscura? KRASSKE. A. ovais KÜTZ. A. ov. var. pedicuius KOTZ. 1 A. pedicuius var. exiis GRUN. A. veneta KOTZ. Anomoeoneis sphaerophora FITPZ. Asterionea formosa HASS. (A. graciima is) 3 Caoneis amphisbaena CL. Ceratoneis arcus KOTZ. 3 3 3 3 C. arcus var. amphioxys GRUN. Cocconeis diminuta PANT. C. discuius CL. e. pedi uus EHR. C. pancentua EHR. I I I 3 3 3 3 I C. p. var. inter media f. minor H. et. p. C. p. var. ineata CL. Coscinodiescus 1acustris GRUN. Cycotea comta KOTZ. I I C. gomerata BACHM. I 3 5 5 9 5 5 5 5 3 5 3 3 5 5 9 3 3 3 C. kützingiana THW. I I C. meneghiniana KÜTZ. I I I I I I I I 3 5 3 I C. pseudosteigera HUST. I I 9 9 C. steigera CL. et. GR UN. C. steigera v. tenuis HUST.. tábázat. A Tisza mederüedékében taát kovaagák fajistája \o Tabe I. List of diatoms in the sediment of the Tisza 0\ (Mintavétei hey = Samping point)
Taxon Mintavétei hey 3 4 5 7 8 9 111 2 13 15 1617 192021 22 2324252627 293031 3334 353738 ID -... C. striata GR UN. e. str. var. bipunctata FRICKE. Cymatopcura soea W. SM. C. s. var. subconstricta O. MÜLL. Cymbea affinis KÜTZ. C. Champhicephaa var. intermedia CL. e. cistua GRUN. e. hevetica KÜTZ. C. microcephaa GRUN. C. perpusia CL. C. sinuata var. ovata HUST. C. sinuata GREG. C. tum ida V. H. 1 1 1 e. tumidua? GRUN. C. vei1tricosa KÜTZ. 3 I 3 3 3 1 I 1 Diatorna hiamae HEIB. 3 D. hiam. f. graciais KÜTZ. D. hiam. var. masodon GRUN. 1 D. vugare BORY. 3 3 3 D. vug. var. capituata GRUN. (D. vug. var. ehrenbergii) D. vug. var. grande GRUN D. vug. var. ineare V. H. Epitheima turgida KÜTZ. Eunotia arcus EHR. E. exigua RA BH. E. pentinais f. impressa HUST. E. sudetica var. crassa O. M. Fragiaria biocapitata var. sphaerophora F. capucina DESM. F. crotonensis KITT. F. pinneta EHR. F. vaucheriae KÜTZ. (Synedra vaucheriae) Gomphonema angustatum RABH. 3 1 I 1 1111111
\.o 00 Taxon Mintavétei hey 3 4 5 7 8 9 II 12 13 15 161 7 1920 21 22232425262729303133 34353738 G. ango var. produetum GRUN. G. constricta var. capitatum CL. G. gracie EHR. G. anceoatum EHR. I G. oivaceum KUTZ 3 I 3 3.J 3 G. oiv. var. cacareum CL. G. oiv. var. teneum C. (G. oiv. var. minutissimum HUST.) 3 G. parvuum KUTZ 3 3 Gyrosigma acuminatum RABH. G. scaproides CL. 5 3 G. spenceri CL. Hantzschia ampioxys GRUN. Meosira distans KUTZ. 3 M. granuata var. angustissima HUST. M. gran. var. muzzanensis HUST. M. itaica KUTZ. M. varians AG. Maridion circuare AG. NAVICULa accomoda HUST. N. angica RALFS. 1 N. avenacea BREB. 3 5 3 3 N. cr.yptocephaa KUTZ. 3 3 5 3 3 3 3 5 N. crypt. var. subsaina HUST. 1 N. c. var. veneta GR UN. N. cup idat a KUTZ. N. dicephaa W. SM. N. exigua OM. N. graciis EHR. N. gracioides MAYER. N. gregarie DONK. 3 1 1 N. hungarica var. capitata CL. N. meniscuum SCHUM. N. meniscua GRUN. N. mutica var. géppertiana GRUN. N. pupua KUTZ. N. pygmea KUTZ. ' N, radio sa KUTZ,
Taxon Mintavétei hey 3 4 5 7 8 9 II 121315 16 17 19 20 21 22232425262729 30 31 33 34 35 37 38 \o \o N. rhynchoceohaa KOTZ. N. r. var. amphiceros V. H. N. rosteata var. minor V. H. N. sainarum GRUN. N. viridua KOTZ. Neidium affine CL. Nitzschia acicuaris W. SM. 3 3 3 3 5 5 N. actinastroides GOOR. 9 5 N. amphibia GRUN. 3 1 N. a. var. acutiuscua GRUN. N. apicuata GREG. N. capitejata HUST. N. causii HANTZSCH. N. commutata GRUN. N. dissipata GRUN. N. dubia W. SM. N. fiiformos HUST. N. fonticoa GRUN. N. f. var. romana CL. N. frustuum GRUN. N. graciis HANTZSCH. N. hungarica GRUN. 3 N. kützingiana HLSE. N. inearis W. SM. N. ongissima var. reserva GRUN. N. paea W. SM. 3 5 5 3 5 5 5 5 3 3 5 5 9 3 N. parvua LEVIS. N. recta HANTZSCH. N. sigma W. SM. N. sigmoidea W. SM. N. stagnorum RABH. N. su binearis HUST. N. subtiis GRUN. 3 N. trybionea var. crassa CL. N. t. var. evidensis GRUN. 3 N. vermicuaris GRUN.
... o Taxon Mintavétei hey Pinnuaria boreais EHR. P. brebissonii var. diminuta GRUN. P. breb. var. producta f. biundaata CL. P. obscura KRASSKE. P. viridis var. faax MA YER. PeurQsigma sp. Rhoicosphenia curvata GR UN. Staironeis anceps. ERH. S. smithii GRUN. Stephanodiscus dubius HUST. S. hantzschii GRUN. Sceatonema subsasum BETHGE. Surirea angustata KOTZ. S. ovata KOTZ. S. robusta var. spendida V. H. S. spendida KOTZ. Synedra acus KOTZ. S. parasicita var. subconstricta GRUN. S. rumpens KOTZ. S. u na EHR. S. u. var. spendens GRUN. S. u. var. subaequais GRUN. 3 4 5 7 8 9 I I 12 13 15 16 17 192021 22232425 26 27 29 30 31 33 34 35 37 38 3 1111 31 I 4 1 I 3
2. tábázat. Ameékfoyók mederüedékében taát kovaaigák fajistája Tabe 2. List of diatoms in the sediments of the tributaries Minta vétei hey 02 06 10 14 18 28 32 36 Taxon 1 2 1 2 1 2 2 1 2 1 2 1 2 1 2 Achnanthes affinis GRUN. A. minutissima KOTZ. 3 5 3 3 A. cevei GRON. 3 1 1 A. hungarica GRUN. A. anceoata GRUN. 1 1 A.. f. capitata O. M. A.. var. eiptica CL. A. 1. var. minor SHCULZ. 3 3 1 1 A. pönensis HUS T. Amphora normanii RABH. A. obscra KRASSKE. A. ovais KOTZ. 1 1 A. o. var. pedicuis KOTZ. A. veneta KOTZ. Anomoeoneis sphaerophora Aserionca formosa HASS. CA. graciima) Caoneis amphisbaena CL. Ceratoneis arcus KOTZ. 3 C. a. var. amphixys GRUN. Cocconeis diminuta PANT. 2 C. discuius CL. 1 C. pedicus EHR. C. piacentia EHR. 3 3 C. p. var. ineata CL. CoscinodiscIs töredék Cycotea comta KOTZ. C. gomerata BACHM. 9 9 5 5 3 5 C. kützingiana THW. 1 I 1 C. meneghiniana KOTZ. 3 3 3 1 1 S 3 3 C. M. var. rectanguare GRUN. C. pscidosteigera HUST. 9 9 C. stcigera CL. et. GRUN. C. striata GRUN. 3 3 C. s. var. bipunctata FRICKE. Cymatopeura soea W. SM. S C. s. var. regua GRUN. Cymbea affinis KOTZ. 3 C. cistua GRUN. C. cybiforis V. H. C. hevetica KOTZ. C. icrocepjaa GRUN. C. anceoata V. H. C. sinuata GREG. C. ventricosa KOTZ. Diatorna eongatum AG. D. hiemae HEIB. D. h. var. mesodon GRUN. D. vugare BOR Y. 3 3 J Epithemia töredék Eu notia arcus EHR. E. exigua RAGH. Eunotia töredék 101
Mintavétei hey 02 06 10 14 18 28 32 36 Taxon 2 2 2 2 2 2 2 2 Fagiaria crotonensis KITT. F. intermedia GRUN. F. vaucheriae KÜTZ. F. pinnata EHR. Gomphonema acuminatum AHR. G. angustatum RABH. G. constrictum f. turgida GRUN. G. constrictum EHR. G. gracie EHR. G. anceoatum EHR. G. oivaceum KÜTZ. I 1 1 I 1 1 G. o. var. cacareum CL. G. o. var. teneum CL. G. parvuum KOTZ. 5 5 Gyrosigman acuminatum RABH. G. soaproides CL. Hantzschia amphioxys GRUN. H. a. var. eptocephaa ÖSTR. Meosira distans KOTZ. M. binderana KOrZ. M. granuata var. angustissima HUST. M. gran. var. ango f. spirais MüLLER. M. itaica KÜTZ. M. varians AG. 5 3 Meridion circuare AG. Navicua accomoda HUST. N. angica RALFS. N. avenacea BREB. 3 3 3 N. cryptocephaa KüTZ. 3 3 3 3 N. c. var. substaina HUST. 3 N. c. var. veneta GRUN. N. cuspidata KOTZ. N. c, var. ambigua CL. N. dicephaa W. SM. N. exigua O. M. N. graciis EHR. 1 N. gracioides MA YER. N. gregaria DONK. I N. hungarica var. capitata CL. N. meniscuus SCHUM. N. mutica var. göppertiana 3 3 N. m. var. nivais HUST. N. peregrina KüTZ. N. pupua KÜrZ. N. pygmea KOTZ. N. reinhardtii GRUN. N. rhynchocephaa KOrZ. N. sa inarum GRUN. N. viridua KOTZ. I I Nitzschia acicuaris W. SH. 3 3 I 3 "'3 3 I I 5 5 N. actinastrides GOOR. I 5 I 5 I 3 5 N. amphibia GRUN. I I I I N, a picuata (GREG.) I N. capiteata HUST. I N. causii HANTSCH. N. dissipata GRUN. I 102
Mintavétei hey 02 06 10 14 18 28 Taxon 2 2 2 2 2 2 32 36 2 2 N. dubia W. SM. S N. fiiformis HUST. N. fonticoa GRUN. N. f. var. capitata CL. N. f. var. romana CL. 3 N. frustuun GRUN. N. graciis HANTZSCH. N. hungarica GRUN. 3 3 N. kützingiana HILSEN. 3 S 3 N. inearis W. SM. N. orenziana GRUN. N. ongissima var. reversa GRUN. I N. paea W. SM: 3 9 9 9 9 S 3 N. recta HANTZSCH. N. sigma W. SM. N. sigmoidea W. SM: N. stagnorum RABH. N. thermais KOTZ. N. trybionea HANTZSCH. N. t. var. orassa CL. N. t. var. evidensis GRUN. 3 I N. vermicuaris GRUN. Opephora sp. Pinnuaria microstauron CL. P. obscura KRASSKE. P. viridis var. faax MAYER. Rhoicospheina curvata GRUN. Sceatonema subsasum. BETHGEM. Stauroneis anceps. EHR. S. phoenicentron EHR. Stephanodiscus hantzschii GRUN. Surirea angustata KOTZ. S. ovata KOTZ. 3 S. robusta var. spendida V. H. Synedra acus KOTZ. S. parasicita var.subconstricta GRUN. S. runpens KOTZ. S. una EHR. 3 3 3 S. u. var. amphirhynchus GRUN. S. u. var. spathuifera GRUN. S u. var. subaequais GRUN. 3 S S S Esetenként a következő szervezetek fordutak eő: Achnanthes pönensis Amphora pedicuius var. exiis Cocconeis diminuta Coscinodiseus acustris Cymbea amphicephaa var. intermedia C. perpusia Diatoma vugare var. capituata D. vugare var. grande 6-os mintavétei heyrő 24-es mintavétei heyrő -es mintavétei heyrő 35-ös mintavétei heyrő -es mintavétei heyrő 3-as min tavétei heyrő 7-es mintavétei heyrő 3-as mintavétei heyrő 103
Eunotia pectinais f. impressa Gomphonema costricta var. capitatum G. oivacea var. cacareum \eosira granuata var. muzzanensis '\avicua rh y nchocephaa var. amphiceros. prosteata '\eidium affine '\itzschia frustuum '\. sigma K stagnorum N. su binearis Pinnuaria bre bissonii var. diminuta P. breb. var. producta f. biunduata S tauroneis smi thii Synedra una var. spendens 5-ös mintavétei heyrő 3-as mintavétei heyrő I 2-es mintavétei heyrő 24-es mintavétei heyrő 8-as mintavétei heyrő 5-ös min tavétei heyrő 21 -es mintavétei heyrő 5-ös mintavétei heyrő 3-as mintavétei heyrő 25 -ös mintavétei heyrő 25-ös mintavétei heyrő 13-as min tavétei heyrő [3-as mintavétei heyrő 20-as mintavétei heyr ő 30-as mintavétei heyrő A 2. tábázat ameékfoyók mederüedékébő azonosított kovaagákat tartamazza. Ezekrő a mintavétei heyekrő 28 genus I 2 faját és 34 faj aatti taxont azonos Í tottunk. Az e őker üt szervezetek közü csak azokat emejük ki, ameyeket a Tisza mederüedékében nem taátunk meg: Achnanthes anceoata f. capitata A. anc. var. eiptica Cycotea meneghiniana var. rectanguare Cymatopeura soea var. regua Cymbea cymbiformis Dia toma eongatum Fragiaria intermedia Gomphonema acuminatu111 G. constrictum G. constr. f. turgida Hantzschia amphioxys var. eptocephaa Meosira binderana iveosira granuata var. angustissima f. spirais NaviCLa cuspidata var. ambigua N. 111 u tica var. ni vais N. peregrina N. reinhard tii Nitzschia fonticoa var. capitata N.ore1Ziana N. thermais N. try bionea Opephora sp. Pinnuaria microstauron Stauroneis phoenicen tron Synedra una var. amphirhynchus S. una var. spathuifera Sajó Bodrog Lónyai-csatorna Szamos Bodrog Lónyai-csatorna Bodrog Lónyai-csa torna Lónyai-csatorna Szamos Zagyva Lónyai-csatorna Körös Sajó Lónyai-csatorna Hőerőmű-csatorna Lónyai-csatorna, Bodrog Lónyai-csatorna, Hőerőmű-csatorna Zagyva Lónyai-csatorna Lónyai-csatorna Szamos Szamos, Lónyai csatorna Lónyai-cstorna Sajó Hőerőmű-csatorna, Körös A mennyiségi adatok custer-anaízise: A custer-anaízis módszeréve kerestünk váaszt arra a kérdésre, hogy érvényesü-e a meékfoyók hatása. A váaszadás érdekében minden meékfoyó feetti mintát össze- 104
hasonítottunk a meékfoyó kétodai és a meékfoyó aatti két mintáva (a genusokba tartozó fajok és azok egyedszámát hasonítás i aapu véve). Tehát 5 mintavétei hey eredményébő képez tünk minden esetben csoportokat (1. ábra). A Tisza és a Szamos minták küön csoportot akotnak, de az index értékek azonos szinten mozognak. A Szamos aatt 3 km-re vett minta a Tisza mintáihoz kapcsoódik. 0,00 S ezek 0.50 0,00 Scz '/< Ot,1 011 031!21 022 051 071 081 061 062 092 112 122 101 102 141 142 132 152 162 Szamos Lanyai csat Bodrog Sa;o mv hey... 1 BAL PART..?- J088 PAR.T 0,50 1,W L-L--L-L -L Í- L- -L -LÍ-L- L--L-L + 181 162 202 192 172 282 292 J02281272 331 34132f322 311 362 381361 371351 mv he/j HÓerómú csat Zava Körds!faros 1. ábra. Hasonósági dendrogram I. (UPGMA a Czekanowski index aapján) = ba part; 2 = jobb part Figure 1. Dendrogram I. (UPGMA on the basis of Czekanowski index) = eft side bank: 2 = right-side bank A Lónyai-csatorna mintái szintén küön csoportot akotnak. Az index értékek kisebbek, mint az eőb bi esetben, aminek az az oka, hogya Cycotea genus fajai a jobb parton nagyobb dominanciáva szerepetek. A csatorna feetti és aatti ( km) minták köze ának egymáshoz és nagy index értékekke kapcsoódnak össze. A betorkoás aatt 3 km-re vett minta a Tisza mintákhoz kapcsoódik, de kis index értékke. Hasonó a heyzet a Bodrog esetében, bár itt a meékfoyó két odaa nagyobb index értékke kapcsoódik össze. A fe etti és aatti minták erősebb összetartozást mutatnak (0,81 in dex érték). A Bodrog aatt 3 km-re vett minta szintén a Tisza mintákhoz kapcsoódik. Tehát a Szamos, a Lónyai-csatorna és a Bodrog hatása nem érvényesü, a dendrogramok köze azonos szerkezetűek (. ábra). 105
Az eddigiektő etérő formát áthatunk a Sajó hatását vizsgáva. A meékfoyó jobb és ba parti mintái O,88-as index értékke akotnak egy csoportot, ugyanakkor a Tisza mintái eküönünek. A befoyás aatt 3 km-re vett minta azonban nem a Tiszához kapcsoódik, hanem a két csoport kapcsoódása után kis értékke zárja a dendrogramot. A Sajó hatást gyakoro a Tisza üedékének kovaaga társuására. A Hőerőmű-csatorna hatása egyértemű (. ábra), ugyanis a csatorna aatti minta index értéke közvetenü a jobb és ba part csoport jához kapcsoódik. Ennek az az oka, hogy a csatorna mederüedékének Cyc10tea dominanciája a betorkoás aatt 3 km-re még mindig megtaáható. A Zagyva jobb parti mintája kapcsoódik a befoyás aatti mintához, majd ehhez közvetenü a meékfoyó aatt 3 km-re vett minta és csak ezután kisebb index értékke a ba parti minta. Az etávoodás oka az, hogya Nitzschia dubia a jobb parton nagy egyedszámma jeemezte a mederüedéket. A Zagyva feetti minta tejesen eküönü. A Körös ba parti mintája a meékfoyó aatt és 3 km-re vett mintához kapcsoódik, a jobb parti minta - kis index értékke -;- a Körös feetti mintáva zárja a dendrogramok sorát. Tehát a meuékfoyó ba partjának hatását rögzítettük. A Tisza asó szakaszának soronkövetkező meékfoyója a Maros. Az anaízis során az eőbbiekben tárgyat dendrogramokhoz hasonó formát kaptunk azza a küönbségge, hogy itt a jobb parti mintához kapcsoódik a Tisza aatt 3 km-re vett minta, majd ehhez a Maros ba parti mintájának index értéke. A meékfoyó feetti minta itt is eküönü és kis index értékke zárja a dendrogramot. A Zagyva, a Körös és a Maros meékfoyók az eddig tárgya csoportképzéstő tehát etértek, a ba és jobb parti minták eküönünek a Tisza fenéküedék mintáitó. Tehát mindhárom foyó hatást gyakoro a Tiszára. A Tisza és ameékfoyók mederüedékébő mért pigment anyagokró (2., 3_, 4_ ábra): KLOROFILL -Q FEOI=/TIN - a mg/m 2 KLOROFILL-Q D FfOFTN-a 200 1intovti hey 2. ábra. A Tisza ba partjának korofi-a és feofitin-a koncentrációja mg/m' -ben Figure 2. Chorophy-a and phaeophytin-a concentra tions in mg/m' at the eft-side bank of the Tisza 106
A Tisza és ba parti meékfoyói (2., 4. ábra) Mintavéte idején a Tisza feső szakaszán nyár végi árhuám vonut e, így az eső 4 mintavétei heyen - a Tisza mindkét odaát és a Szamost is beeértve - vátozatosan aakutak a korofi-a és a feofiton-a koncentráció értékek. A Lónyai-csatorna a második ba odai meékfoyó, ameynek a jobb és ba parti üedékének pigment koncentráció értékei jeentősen küönböznek. A ba parton a feofitin-a koncentrációja kb. háromszorosan feümúja a korofi-a koncentrációját. A jobb parton azonban 600 mg/m 2 korofi-a koncentráció meett csupán 233 mg/m 2 feofitin-a-t mértünk. Amíg a meékfoyó feett és aatt km-re a mederüedék m 2 feüetére számított feofitin-a mennyisége a magasabb, a betorkoás aatt 3 km-re vett mintában mért pigment koncentráció arányai hasonóan aakutak, mint a Lónyai-csatorna jobb partján. A Kiskörei tározó terüetéig egy oyan Tisza-szakasz következik, aho a feofitin-a koncentráció átaában 10 mg/m 2 értékre csökken, a korofi-a koncentráció 10-20 mg/m 2 érték körü mozog. Kivétet képez a Bodrog betorkoása aatt kin-re vett minta, ameyben az 1m 2 feüetre számított feofitin-a kiugróan magas, 194 mg. Leninváros feett kin-re és aatt 3 kin-re pedig 245 mg/m 2, ietve 185 mg/m 2 korofi-a koncentráció t mértünk. A Kiskörei tározó terüetén sajátos heyzet aakut ki a mederüedék pigment koncentrációját ietően. A duzzasztás következtében a víz foyási sebessége eassut, kedvező fe téteeket teremtve ezze az ajzaton éő agák számára. Ezt aátámasztja az a tény is, hogy mind a korofi-a, mind pedig a feofitin-a koncentráció abszoút értékben magas, arányait tekintve a korofi-a átaában kétszerese a feofitin-a 1 m 2 -re számított mennyiségének. Ez a megáapítás a tározó terüetén a Tisza mindkét partjára érvényes. A Tisza harmadik vizsgát ba parti meékfoyója a Körös. A fenéküedék pigment koncentrációját tekintve a foyó két partja között jeentős a küönbség. A jobb parton vett minta extraktuma nagyon aacsony extinkciós értéket mutatott, így értékehető eredményt nem kaptunk. A ba parton 340 mg/m korofi-a koncentráció meett 30 mg/m 2 feofitin-a-t mértünk. A betorkoás t követő és 3 km-es szevény ben mind a korofia-, mint a feofitin-a koncentráció 100 mg/m 2 érték körüi. Hazánk utosó meékfoyója, amey a Tiszába ömik, a Maros. A Köröshöz hasonóan enné a foyóná is jeentős etérést taátunk ajobb és ba part pigmentkoncentráció értékei között. Amíg a ba parton 98 mg/m 2 korofi-a koncentráció t mértünk, addig a jobb parti min ták extinkciós értékei nem adtak értékehető eredményt. Ugyanakkor a Maros betorkoása feett és a betorkoás aatt km-re vett mintákban kiemekedően magas korofi-a koncen tráció értékekhez ( 68-tó 708 mg/m 2 ), aacsony 1m 2 -re számított feofitin-a (25 mg/m 2) mennyiség tartozott. Tisza és jobb parti meékfoyói (3., 4. ábra). A Tisza jobb partján a Bodrog betorkoásáig amederüedék pigmentkoncentrációja aapján viszonyag egységes képet kaptunk. A korofi-a koncentráció értékei 80-tó 130 mg/m 2 -ig vátozott. A feofitin-a koncentráció számításához szükséges extinkció értékek nem adtak megfeeő eredményt. Csupán a Lónyai-csatorna betorkoása fee.tt kmre mértünk köze 340 mg/m 2 feofitin-a koncentráció t. A Bodrog ba és jobb partja között amederüedék pigmentkoncentrációját ietően nincs jeentős etérés. Amíg a ba parton a feofitin-a mennyisége meghaadja a korofi-a mennyiségét, addig a jobb parton az 1m 2 feüetre számított korofi-a kétszerese a feofitin-a mennyiségének. A betorkoás aatt 3 km-re vett mintában ezek az arányok még jobban etoódnak, mive a korofi-a köze 300 mg/m 2 -es koncentrációjáva szemben csupán 10 mg/m 2 feofitin-a koncentráció jeemezte amederüedéket. 107
A Sajó jobb partjának igen magas, 810 mg/m 2 értékű feofitin-a koncentrációja fetétenü je en t ős menny i ségű epusztut szervezetre enged következtetni. A betorkoás aatt és 3 km-re a korofi-a koncentráció meghaadja a feofitin-a koncentrációt. A Hőer őmű - csatorna mindkét partjára a magas korofi-a koncentráció a jeemző, ami meett viszonyag aacsony feofitin-a koncentráció t mértünk. A csatorna befoyását követő szakaszon egészen a Kiskörei tározóig hasonó a heyzet. KLIJP.tICILL - Q FfOFITN - o. mg/m KLOIUJFILL-Q E FEm:fTN-a JI)O i i íí..!,ic..'5 H h H.. 'o't ' '-I : : f H. :i : h. r 3. ábra. A Tisza jo bb partjának korofi -a és k ofitin-a konccntrációja mg/m' -ben figurc 3. Choro pi y -a and phacopi ytin a concentrat io ns in mg/m' at tie rigit-sid e bank of the Tisza A Tisza negyedik jobb odai meékfoyója a Zagyva. A foyó ba parti üedékébő 225 mg/m 2 korofi-a koncentrációt és 140 mg/m 2 feofitin-a koncentráció t mértünk. A jobb parton a 310 mg/m 2 -es korofi-a-hoz csupán 50 mg/m 2 feofitin-a tartozott. A Zagyva betorkoását követő Tisza-szakaszt egészen a jugoszáv határig 30-120 mg/m 2 korofi-a koncentráció és 10-50 mg/m 2 feofitin-a koncentráció jeemzi. Kivétet képez a Tisza a Körös betorkoása aatti km-es szeivénye, aho a korofi-a és a feofitin-a koncentrációk aránya fordított. A Tisza és meékfoyói mederüedékének pigmen tkoncen tráció értékeit nem tekintjük jeemző és átaános értékeknek, mive csupán egysze ri mintázásra kerüt sor, így ezekke az eredményekke aapadatokat szogátattunk. Miután 2 cm hosszú iszapréteg extraktumának korofi-a és feofitin-a koncentrációját mértük, úgy véjük, hogy az üedék feszíne aatt fehamozódó feofitin-a mennyisége befoyásoja a mérési eredmények értékehetőségét. 108
KLO/WI="ILL -a FfOF/TIN-a mg/n 600 KLOROFILL-Q D FfOFITIN-a 300 100 "0"0 'o. ;;t.. qj ". ;. : -t. r.. HE: q,qj QJ " <:<: <:. 021 022 001 062 SZAMOS LONYAI cs. OS '" t.. I 101 102 f111 fi BODROG SAJO.. "'.. " "'v "0"0 'o 0'0...... ss.r:-<:.r: "'i) 'i: "'t, t <:: "'u 181 182 281 282 321 322 3IJ1382 UÓ1; CS. ZAGYVA KÖRÖS MAROS j -1j.1i n:s. H nt. n 4. ábra. A meék foyók jobb és ba partj ának korofi-a és fcofitin-a ko nccntrációja mg/m' ben F igure 4. Cho ro phy-a and phaeo phytin-a concc ntrations in mg/m' at the right-side and eft- side bank s of the tributaries 109
Összefogaás A vizsgáatok megkezdésekor céu tűzött feadatoknak eeget tettünk. A Tisza meder üed ék é bő 30 genus 118 faját és 44 faj aatti taxont, ameékfoyók üedékébő 28 genus 112 faj át és 34 faj aatti ta xo nt azonosítottunk. Tábázatokban közötük a fajistákat és a fajok eőforduásának gyakorisági értékeit. Ennek áttekintése aapján megáapítottuk, hogy a Tisza és meékfoyóinak mederüedékében evő kovaagák nagy faj és egyedszámban gazdagítják az ott kiaakut agatársuásokat. A mennyiségi adatok birtokában megáapítottuk, hogy a meékfoyók közü a Szamos, a Lónyai -csatorna és a Bodrog hatása nem érvényesüt, ugyanakkor a Sajó, a Hőerőmű-csatorna, a Zagyva, a Körös és a Maros Tiszára gyakorot hatása egyértemű. A Tisza és meékfoyói mederüedékébő mért pigmentkoncentrációkat nem tekintjük átaános és jeemző értékeknek, az iyen jeegű vizsgáatokhoz azonban aapadatsort szogátattunk. YICCJ\.E,LOBAH1E KPEMHYICTbIX (KOBA-) BO,LOPOCJ\.EYi, A TAK*E KOHUEHTPAUYIYI XJ\.OPO1J\.J\.A-A 11 EO1- TYIHA-A B OT J\.O*EHYIfX PYCEJ\. TYICbI YI EE. npyitokob A. /. o6jcp-k. K08a' PE3fOME HaM YaAocb pewitb noctabaehhbe B Ha'aAe onbta geaebbe 3aa'i. B OTAOKeHiX pycaa TIiCb HaM YaAOCb onpeeaiitb 118 BIiIOB 30 rehob i TOKCOH HiKe 44 BIiIOB, a OT AOKeHIiH pycea npitokob - 112 BIiIOB 28 rehob i TOKCOH HiKe 34 BIiIOB. B Ta6Aigax npibeeub nepe'hii BIiIOB i noka3ateaii '1aCTOTb npictytctbhi oteab HbX BIiIOB. Ha OCHOBe <TorO HaMH yctahobaeho, '1TO 061iTaIO!ie 'B OTAOKeHHIX pycaa THCb i ee nphtokob KpeMHHCTbe BOIOpOCAIi npectabaiiot C060H 60AbWOH BHI H no '1HCAy OCO- 6eH o60ra!aiot CqJOpMHpOBaBWHeCI TaM c006!ectba BOopocAeH. Ha OCHOBe noay'ehhbx HaMIi KOAH'IeCTBeHHbX ahhbx yctahobaeho, '1TO H3 '1HCAa npitokob CaMow, KaHaA J\OHHH H 60Por He OKa3bBaIOT BAHIHHH Ha T HCy, B TO BpeMH KaK BAHIHie WaHO, KaHaAa Xe<peMIO, 3abBa, Kepew i Mapow 6eccnopHo.. noay'ehhbe HaMIi ahhbe OTHOCHTeAbHO KOHgeHTpagHH nirmehtob B OT AOKeHiX pycaa T IiCb i ee rrphtokob He C'IIiTaeM 06!IiMIi H xapaktephbmii noka3ateahmh, OIHaKO IiMeIOT 3 Ha'eHHe KaK IiCXOIHbe ahhbe npi HCCAeOBaHiX rro06horo xapaktepa. 1i3 ISPITIV ANJE KV ARC-ALGI, KAO I KONCENTRACIJE KLOROFILA A I FEOFITINA A U TALOGU DNA TISE I NJENIH PRITOKA Dob/er L.-né i Kovács K. REZI ME Izvrsenim ispitivanjem zadovojeno je postavjenom ciju. Iz taoga Tise identificirano je 30 gena, 118 rasa i 44 podvrsta taksona, a iz taoga pritoka 28 gena 112 rasa i 34 podvrsrta. U tabicama su iskazane iste rasa i vrednosti ucesta:osti pojava rasa. Na osnovu pregeda istih konstatirano je, da utaozima kori ta Tise i njenih pritoka zive kvarc-age u vei kom broju rasa i individua, te obogaéuju u njima formirane integracije agi.. Na osnovu kvantitativnih podataka konsrtatimno je, da pritoke Szamos, Bodrog i kana Lónyai nemaju uticaja, dok istovremeno je uticaj prit oka Sajó, Zagyva, Körös, Moris i kanaa Termoeektrane, na vode Tise, jednoznacan. Koncentracije pigmenata, koje su merene utaozima Tise i njenih pri'toka ne mogu se smatrati opstim i karakterist ienim vrednostima, ai je za aonai:re ove vrste dat niz podataka. 110
Irodaomjegyzék BACS és munkatársai (1977): Adatok a Tisza környezcttani ism eretéhez, küönös tekintette a Kiskörei Vízépcső térségére. - Kisköre. pp. 173-176. CEVE-EUER, A. (1951-1955): Die Diatomeen von Sehweden und Finnand I-V. Kong. Svenska Vetenkaps - Akademiens Handinger. CZEKANOWSKI. J. (1909): Zur differentia Diagnose der Neandertagruppe. - KorrespbI. dt. Ges. Anthrop 40: 44-4 7 HAJDú. L. (1979): Tavi agatársuások diverzitás- és custer-anaízise. - Kandidátusi értekezés tézisei (Természettudományis Múzeum N övénytára) Budapest, - 9. HAJDú. L.. RAJCZY, M., TÓTH, L. (1980): A Margeef-fé e pigment extinkció ráta (PER) aakuása a Baatonban. - Hidroógiai Közöny (Budapest), 35-40. HINDÁK. F. és munkatársai (1975): Kue na urcovanie vytrusnych rastiin. die Riasy. - Bratisava. HUBER-PESTALOZZ, G. (1955): Die Binnengewasser, Bd. XVI. Tei 2. - Stuttgart. KALBE. L. (1973): Kie seagen in Binnengewassern. Wittenberg Lutherstadt. \1ARKER. A. (1977): Some probem s arising from the estimation of chorophy-a and pheophytin-a in methano. - Limnoogy and Oeeanography 22, pp. 578-579. MOED, J. and HALLEGRAEFF, G. (1978): Some probems in the estimation of chorophy-a and pheopigments írom Pre and Post- aeidification Spectrophotometric measurements. - Hydrobioógia. 63, 6, pp. 787-800. SIEMMINSKA. J. (1964): Chrysophyta II. Baciariophyceae Okrzeniki. - Warszawa. SNEA TH. P. H. A. and SOKA L, R. R. (1973): Numeriea taxonomy. - Freeman and Co., -573, pp. TETT, P.. KELLY, G. and HORNBERGER, G. (1975): A method for the spectrophotometric mcasurement of ehorophy-a and pheophytin-a in benthic microagae. - Limnoogy and Oceanography 20, pp. 887-896. TETT. P., KELLY, G., HORN BERGER, G. (1977): Estimation of chorophy-a and pheophytin-a in mcthanoi. - Limnoogy and Oceanography 22,579-580. UHERKOVICH, G. (1962): Adatok a Tisza potamophytopanktonja ismeretéhez III. A szonoki mederszakasz ősz i és tavaszi panktonaga együttesei, amederszakasz szaprobioógiai jeegzetessége i. - Hidroógiai Közöny (Budapest) 4, 348-358. UHERKOVICH, G. (1964): Adatok foyóink imnoógiai, szaprobioógiai viszonyainak ismeretéhez I. A Körös Gyománá. - Hidroógiai Közöny (Budapest) 2, 80-87. UHERKOVICH, G. (1968): Adatok a Tisza potamophytopanktonja ismeretéhez. IV. A népességmaximumok kiaakuásának kérdéséhez. - Hidroógiai Közöny (Budapest) 7, 315-323. UHERKOVICH, G. (1969): Adatok a Tisza potamophytopanktonja ismeretéhez. VII. A népességmaximumok sajátos formáiró. - Hidroógiai Közöny (Budapest), 31-35. UHERKOVICH, G. (1971): A Tisza ebegő parány növényei. - Szonok. UHERKOVICH, G. (1979): E őzetes baatoni fitobentosz adatok. - Országos Vándorgyűés anyagaként megjeentette a Magyar Hidroógiai Társaság (Budapest) III. A. 4, -6. VÁNCSA, A. L. (1974): Adatok Észak-Magyarország vízfoyásainak agavegetációjához, küönös tekintette a vízminőségi áapotok megítéésére 1. Egy Sajó hossz-szevény vizsgáat agoógiai eredményei. - Hidroógiai Közöny (Budapest), 41-425. VÁNCSA, A. L. (1976a): Adatok Észak-Magyarország vízfoyásainak agavegetációjához, küönös tekintette a vízminőségi áapotok megítéésére 2. A Sajó agái és a foyó vízszennyeződése. - Hidroógiai Közöny (Budapest) 9,422-428. VÁNCSA, A. L. (1976b): Adatok Észak-Magyarország vízfoyásainak agavegetációjához, küönös tekintette a vízminőségi áapotok megítéésére 4. A Sajó agái II. Chrysophyta és Pyrrophyta. - Hidroógiai Közöny (Budapest), 27-33. III