A HAEMORRHEOLOGIAI PARAMÉTEREK ÉS AZ ÉLETKOR KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA

A HAEMORRHEOLOGIAI PARAMÉTEREK ÉS AZ ÉLETKOR KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA FEHÉR GERGELY, KOLTAI KATALIN*, PUSCH GABRIELLA, BAGOLY EDIT, SZAPÁRY LÁSZLÓ, TÓTH KÁLMÁN*, KOMOLY SÁMUEL Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, *Pécsi Tudományegyetem, I. Belklinika BEVEZETÉS Számos tanulmány igazolta, hogy a haemorrheologiai paraméterek (hematokrit, fibrinogén, vörösvérsejtaggregáció, teljesvér- és plazmaviszkozitás) értékeinek emelkedése fokozott cerebro- és cardiovascularis kockázattal jár. Tanulmányunk célkitûzése az volt, hogy a haemorrheologiai paraméterek és az életkor közötti összefüggést vizsgálja. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK Tanulmányunkban 6236 krónikus ischaemiás cerebro- és cardiovascularis beteg adatait dolgoztuk fel (3774 férfi, átlagéletkor 59,8±13,2 év; 2462 nõ, átlagéletkor 60,9±12,8 év). Az összefüggés pontosabb tisztázására a vizsgált betegpopulációt három részre osztottuk a WHO-kritériumoknak megfelelõen: A <45 év (fiatal betegek), 45 év. B. 65 év (középkorú betegek) és C >65 év (idõs betegek). Hogy a rizikóprofil, a kórelõzmény és a gyógyszeres kezelés lehetséges zavaró hatását kiküszöböljük, a teljes populációból szelektáltunk egy 623 fõs homogén betegpopulációt (397 férfi, átlagéletkor 60,2±12,7 év; 226 nõ, átlagéletkor 60,5±12,4 év). EREDMÉNYEK Az összes paraméter és az életkor között szignifikáns pozitív korrelációt találtunk (p<0,05), noha a korrelációs koefficiens értéke rendkívül alacsonynak bizonyult (~10%). A korcsoportok adatainak elemzésénél ezt a linearitást nem tudtuk kimutatni, bár a legtöbb paraméter itt is szignifikánsan korrelált az életkorral (p<0,05), ám a hematokrit, a vörösvérsejt-aggregációs és teljesvér-viszkozitás értékei és az életkor között szignifikáns negatív korrelációt találtunk idõs férfiak esetében (p<0,05). Az általunk szelektált homogén populációban a vizsgált paraméterek nem korreláltak az életkorral. KÖVETKEZTETÉS A teljes populáció adatainak elemzésekor talált pozitív összefüggés valószínûleg csak statisztikai és nem klinikai jelentõségû a nagy esetszám miatt. Az általunk szelektált populáció adatainak elemzésekor ezt az összefüggést nem sikerült megerõsítenünk. Eredményeink alapján felmerül az a lehetõség, hogy a haemorrheologiai paraméterek értékeiben bekövetkezõ növekedés nem tisztán az életkor, hanem az életkor elõrehaladtával egyre gyakrabban jelentkezõ betegségek következménye. BEVEZETÉS A cerebro- és cardiovascularis kórképekbõl és komplikációikból adódó megbetegedések világszerte a morbiditási és mortalitási statisztikák élén állnak. Míg az úgynevezett "klasszikus" rizikófaktorok (dohányzás, hipertenzió, dyslipidaemia, diabetes mellitus stb.) kóroki szerepe már régóta ismert, a haemorrheologiai paraméterek jelentõségére az utóbbi két évtized kutatásai hívták a figyelmet (1). A haemorrheologiai paraméterek kóros eltérései hipoperfúzióhoz vezethetnek, ami fõleg a mikrocirkuláció károsodását okozza. Számos tanulmány bizonyította a haemorrheologiai paraméterek kóroki szerepét az ischaemiás cerebroés cardiovascularis betegségek kialakulásában (2-10). Több multicentrikus tanulmány igazolta, hogy a haemorrheologiai paraméterek az ischaemiás vascularis események független rizikófaktorai, és értékeik összefüggést mutathatnak az atherosclerosis súlyosságával (2-6, 11-17). A "klasszikus" rizikótényezõk és a haemorrheologiai paraméterek között szoros összefüggés áll fenn. A testtömegindex és a vérviszkozitás, valamit a vérviszkozitást befolyásoló tényezõk (hematokrit, vörösvérsejtaggregáció, vörösvérsejt-deformabilitás) között több tanulmány is szoros összefüggést mutatott ki (18, 19). Az arteriális hipertenzió mértéke is szoros összefüggést mutat a haemorrheologiai paraméterekkel (20, 21). A dohányzás reverzíbilis módon a plazma- és a teljesvér-viszkozitás értékeinek növekedésével jár, valószínûleg a hematokrit és a plazmafibrinogén-szint emelõ hatásán keresztül (22, 23). Ám az életkor és a haemorrheologiai tényezõk kapcsolatát vizsgáló tanulmányok eredményei ellentmondásosak (24-29). Tanulmányunk célkitûzése az volt, hogy a haemorrheologiai paraméterek (hematokrit, fibrinogén, vörösvérsejt-aggregáció, teljesvér- és plazmaviszkozitás) és az életkor közötti összefüggést vizsgálja. 20

BETEGEK ÉS MÓDSZEREK A laboratóriumunkban 1999 januárja és 2004 márciusa között megfordult 6236 krónikus ischaemiás cerebro- és cardiovascularis beteg adatait dolgoztuk fel ebben a tanulmányban. Az összefüggés pontosabb tisztázására a vizsgált betegpopulációt három részre osztottuk a WHO-kritériumoknak megfelelõen: A <45 év (fiatal betegek), 45 év. B. 65 év (középkorú betegek) és C >65 év (idõs betegek) (1. táblázat). Hogy a rizikóprofil, a kórelõzmény és a gyógyszeres kezelés lehetséges zavaró hatását kiküszöböljük, a teljes populációból szelektáltunk egy 623 fõs homogén betegpopulációt (397 férfi, átlagéletkor 60,2±12,7 év; 226 nõ, átlagéletkor 60,5± 12,4 év) (1-2. táblázat). Az általunk vizsgált rizikóprofilba és kórelõzménybe az alábbiak tartoztak: BMI, dohányzás, diabetes mellitus, hipertenzió, dyslipidaemia, mélyvénás trombózis, pulmonalis embolisatio, ischaemiás szívbetegség (IHD), megelõzõ akut myocardialis infarktus (AMI), szignifikáns carotisstenosis, megelõzõ tranziens ischaemiás attak (TIA), ischaemiás stroke és perifériás érbetegség. Kizárási kritérium volt a vascularis betegségen kívüli egyéb betegség (hematológiai, endokrinológiai betegségek stb.). Az alábbi gyógyszercsoportokat vettük figyelembe: alfa-receptor blokkolók, béta-receptor blokkolók, angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) inhibitorok, angiotenzin (AT) II receptor blokkolók, nitrátok, sztatinok, fibrátok, diuretikumok, kalciumcsatornablokkolók, aszpirin (ASA), clopidogrel (CLP), H2-receptor blokkolók, protonpumpagátlók (PPI), trimetazidin (TMZ), pentoxifillin és vinpocetin. HAEMORRHEOLOGIAI MÉRÉSEK A vizsgálatainkhoz szükséges vérmintákat könyökvénából vettük, a haemorrheologiai paraméterek közül a hematokritot, a plazmafibrinogén-koncentrációt, vörösvértest-aggregációt és a plazma- és teljesvér-viszkozitást tanulmányoztuk. A hematokritot mikrohematokrit-centrifuga (Hemofuge, Heraeus Instruments, Németország), a fibrinogénkoncentrációt Clauss-módszer (30) segítségével határoztuk meg. A vörösvértest-aggregáció mérése Myrenne MA-1 aggregométerrel történt (Myrenne GmbH, Németország). A módszer a vörösvértest-szuszpenzió fényáteresztõ képességének változásán alapul, az aggregáció mértékét az aggregációs indexekkel jellemezzük (AI, AI1) (31, 32). A plazma- és teljesvér-viszkozitást Hevimet 40 kapilláris viszkoziméterrel (Hemorex Kft., Magyarország) mértük. A vérviszkozitás értékeit 90 s nyírási sebességnél adtuk meg (7,17). A plazma- és teljesvér-viszkozitás vizsgálatát 37 C-on, a többi mérést szobahõmérsékleten (22±1 C) végeztük a vérvételt követõ 2 órán belül. STATISZTIKAI ANALÍZIS Az adatokat az átlag±sem (átlagok standard hibája) alapján hasonlítottuk össze t-, illetve khi-négyzet próbával. EREDMÉNYEK TELJES POPULÁCIÓ HEMATOKRIT A hematokrit szintje szignifikánsan nõtt az életkorral a korrelációs koefficiens alacsony értéke mellett, mind a teljes populációban, mind férfiak és nõk között (p<0,01). A korcsoportok adatait elemezve azt találtuk, hogy ez az összefüggés fiatal és középkorú férfiak esetében is fennáll, míg idõs férfiaknál az életkor elõrehaladtával a hematokrit értéke szignifikánsan csökken (p<0,01). Nõk esetében csak a fiatal betegeknél nõtt szignifikánsan a hematokritszint az életkor elõrehaladtával (p<0,01) (3. táblázat). PLAZMAFIBRINOGÉN A plazmafibrinogén szintje szignifikánsan nõtt az életkorral a korrelációs koefficiens alacsony értéke mellett, mind a teljes populációban, mind férfiak és nõk között (p<0,01). A korcsoportok adatait elemezve azt találtuk, hogy ez az összefüggés idõs férfiaknál és középkorú nõknél mutatható ki (3. táblázat). VÖRÖSVÉRSEJT-AGGREGÁCIÓ A vörösvérsejt-aggregáció értéke szignifikánsan nõtt az életkorral a korrelációs koefficiens alacsony értéke mellett, mind a teljes populációban, mind férfiak és nõk között (p<0,05). A korcsoportok adatait elemezve azt találtuk, hogy ez az összefüggés csupán fiatal férfiaknál mutatható ki, míg idõs férfiak esetében a vizsgált paraméter értéke szignifikánsan csökkent az életkor elõrehaladtával (3. táblázat). PLAZMAVISZKOZITÁS A plazmaviszkozitás értéke szignifikánsan nõtt az életkorral a korrelációs koefficiens alacsony értéke mellett, mind a teljes populációban, mind férfiak és nõk között (p<0,05). A korcsoportok adatait elemezve azt találtuk, hogy ez az összefüggés csupán fiatal férfiaknál mutatható ki (3. táblázat). 21

TELJESVÉR-VISZKOZITÁS A teljesvér-viszkozitás értéke szignifikánsan nõtt az életkorral a korrelációs koefficiens alacsony értéke mellett a teljes populációban (p<0,01). A korcsoportok adatait elemezve azt találtuk, hogy ez az összefüggés nem mutatható ki, ráadásul idõs férfiaknál a vizsgált paraméter értéke szignifikánsan csökkent az életkor elõrehaladtával (p<0,01) (3. táblázat). Az összes vizsgált haemorrheologiai paraméter értéke szignifikánsan alacsonyabb volt a fiatal betegeknél a középkorú és idõs csoporthoz képest mindkét nemben (p<0,01), míg az utóbbi két csoport (középkorú és idõs) értékei között nem sikerült szignifikáns különbséget kimutatnunk nembeli bontásban (4. táblázat). SZELEKTÁLT POPULÁCIÓ HAEMORRHEOLOGIAI PARAMÉTEREK A vizsgált paraméterek egyik nem esetében sem mutattak összefüggést az életkorral, sem a teljes szelektált populációban, sem a korcsoportokban. A különbözõ korcsoportok értékei között nem sikerült szignifikáns különbséget kimutatnunk nemi bontásban. MEGBESZÉLÉS A cardio- és cerebrovascularis megbetegedések okozta mortalitás a vezetõ halálok világszerte, amelynek kialakulásában a haemorrheologiai paramétereknek is fontos szerepük van. Számos tanulmány adatai alapján a haemorrheologiai paraméterek a cardiovascularis események kialakulásának független rizikótényezõi (2, 3, 6, 7, 14). A Framingham Study, a Puerto Rico Heart Health Program és a Honolulu Heart Program bizonyította, hogy a hematokrit emelkedése fokozott cardiovascularis rizikóval jár együtt (2-6). A Framingham Study és a Northwick Park Study hasonló megállapításra jutott a plazmafibrinogén esetében is. Az Edinburgh Artery Study és a Caerphilly and Speedwell Collaborative Heart Disease Study szintén megerõsítette a haemorrheologiai faktorok szerepét mint független cardiovascularis rizikótényezõkét (11-13). A Physicians' Health Study eredményei alapján az emelkedett plazmafibrinogén-szint a késõbbiekben bekövetkezõ myocardialis infarktus független rizikótényezõjének bizonyult az ötéves utánkövetés során (14). Lowe és munkatársai szignifikáns összefüggést találtak a teljesvér-viszkozitás értékei és a coronariabetegség súlyossága között, ám ezt az összefüggést nem tudták bizonyítani a plazmaviszkozitás esetében (15). Rainer és munkatársai coronaria-angiográfiás tanulmánya szerint a coronariabetegek haemorrheologiai paraméterei szignifikánsan magasabbak voltak a kontroll csoporthoz képest, ám nem mutattak összefüggést az érbetegség súlyosságával (16). Mint már a bevezetõben jeleztük, az ún. "klasszikus" rizikófaktorok és a haemorrheologiai paraméterek értékei között szoros korreláció mutatható ki a testtömegindex, a dohányzás és az arteriális hipertenzió esetében (8-13). Ugyanakkor a növekvõ életkor és a haemorrheologiai paraméterek értékei közötti összefüggés nem egyértelmûen tisztázott. Bowder és munkatársai 50 egészséges önkéntesen (20-65 évesek) vizsgálták a plazmaviszkozitás és az életkor kapcsolatát, és pozitív korrelációt mutattak ki (24). Ugyanakkor Crawford és munkatársai 111 egészséges önkéntes vizsgálata során nem tudták bizonyítani az eritrocita szedimentációs ráta, valamint a teljesvér-viszkozitás és determinánsainak életkorfüggését (25). Koenig és munkatársai populációs elemzésük során arra a következtetésre jutottak, hogy a plazmaviszkozitás értéke nem növekszik az életkorral egészséges embereknél, ám ez az összefüggés vascularis betegek esetén kimutatható (26). Ditenfass elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy az életkor és a haemorrheologiai paraméterek közötti összefüggés nagy valószínûséggel az egyre gyakrabban fellépõ betegségek következménye (27). Ugyanakkor Seki és munkacsoportja egészséges önkéntesek vérmintáinak elemzése során arra jutott, hogy az összes reológiai paraméter szignifikánsan növekszik az életkor elõrehaladtával, ami ellentétben áll Coppola és munkatársainak eredményével, akik hasonló kivitelezésû vizsgálatukban nem tudtak pozitív összefüggést kimutatni, ráadásul eredményeik alapján idõs férfiaknál a vérviszkozitás és determinánsai szignifikánsan csökkentek az életkor elõrehaladtával (28, 29). A Physician's Health Study eredményei alapján a plazmafibrinogén-szint (ennek megfelelõen a plazmaviszkozitás is) az életkor elõrehaladtával mérsékelten, de egyértelmûen szignifikánsan növekszik (14). Eredményeink alapján 6236 krónikus vascularis beteg haemorrheologiai paramétereinek (hematokrit, fibrinogén, vörösvérsejt-aggregáció, teljesvér- és plazmaviszkozitás) elemzése során az összes vizsgált paraméter a korrelációs koefficiens alacsony értéke mellett szignifikánsan korrelált az életkorral, ugyanakkor az alcsoportok elemzésekor ezt az egyértelmû linearitást nem sikerült kimutatnunk. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a kapott adatok valószínûleg csak statisztikailag és nem klinikailag szignifikánsak a nagy esetszámból következõleg. Ezt támaszthatja alá a vizsgált paraméterek többségének átlagértékeiben tapasztalható minimális, klinikailag nem jelentõs különbség. Felvetésünk és az összefüggés pontosabb tisztázása végett 623 fõs homogén, krónikus vascularis betegekbõl álló populációt szelektáltunk a vizsgált csoportból, hogy a lehetséges zavaró tényezõk hatásait kikerüljük. Figyelemre méltó a homogén betegcsoportban a diabétesz és a dyslipidaemia elõfordulásának magas aránya. Ennek nagy valószínûséggel az a magyarázata, hogy az utánkövetett, magas vascularis rizikójú betegeink esetében állt rendelkezésünkre az összes vizsgálni kívánt paraméter. Ezen csoport eredményeinek feldolgozása során a haemorrheologiai tényezõk és az életkor kapcsolatát nem sikerült alátámasztanunk. 22

ÖSSZEFOGLALÁS A teljes populáció adatainak elemzésekor talált pozitív összefüggés valószínûleg csak statisztikai és nem klinikai jelentõségû a nagy esetszám miatt. Az általunk szelektált populáció adatainak elemzésekor ezt az összefüggést nem sikerült megerõsítenünk. Eredményeink alapján felmerül az a lehetõség, hogy a haemorrheologiai paraméterek értékeiben bekövetkezõ növekedés nem tisztán az életkor, hanem az életkor elõrehaladtával egyre gyakrabban jelentkezõ betegségek következménye. REFERENCIÁK 1. W. Koenig, E. Ernst, The possible role of hemorheology in atherothrombogenesis. Atherosclerosis 1992;94:93-107. 2. O. K. Baskurt, R. Levi, S. Caglayan, N. Dikmenoglu, O. Ucer, R. Guner, S. Yorukan, The role of hemorheologic factors in the coronary circulation, Clin Hemorheol 11 (1991), 121-127. 3. C. Carter, D. McGee, D. Reed, K. Yano, G. Stemmermann, Hematocrit and the risk of coronary heart disease: The Honolulu Heart Program, Am Heart J 105 (1983), 674-679. 4. J. Dormandy, Cardiovascular diseases, in: Clinical Hemorheology, S. Chien, J. Dormandy, E. Ernst, A. Matrai, eds., Martinus Nijhoff Publishers, Dordrecht, 1987, pp. 165-194. 5. R. Junker, J. Heinrich, H. Ulbrich, H. Schulte, R. Schönfeld, E. Köhler, G. Assmann, Relationship between plasma viscosity and the severity of coronary heart disease, Arterioscler Thromb Vasc Biol 18 (1998), 870-875. 6. W. B. Kannel, R. B. D'Agostino, A. J. Belanger, Fibrinogen, cigarette smoking, and risk of cardiovascular disease: Insights from the Framingham Study, Am Heart J 113 (1987), 1006-1010. 7. G. Kesmarky, K. Toth, L. Habon, G. Vajda, I. Juricskay, Hemorheological parameters in coronary artery disease, Clin Hemorheol Microcirc 18 (1998), 245-251. 8. F. J. Neumann, H. Tillmanns, P. Roebruck, R. Zimmermann, H. M. Maupt, W. Kubler, Haemorheological abnormalities in unstable angina pectoris: a relation independent of risk factor profile and angiographic severity, Br Heart J 62 (1989), 421-428. 9. F. J. Neumann, H. A. Katus, E. Hoberg, P. Roebruck, M. Braun, H. M. Haupt, H. Tillmanns, W. Kubler, Increased plasma viscosity and erythrocyte aggregation - indicators of an unfavourable clinical outcome in patients with unstable angina pectoris, Br Heart J 66 (1991), 425-430. 10. A. J. Lee, P. I. Mowbray, G. D. O. Lowe, A. Rumley, F. G. R. Fowkes, P. L. Allan, Blood viscosity and elevated carotid intima-media thickness in men and women. The Edinburgh Artery Study, Circulation 97 (1998), 1467-1473. 11. G. D. O. Lowe, F. G. R. Fowkes, J. Dawes, P. T. Donnan, S. E. Lennie, E. Housley, Blood viscosity, fibrinogen, and activation of coagulation and leukocytes in peripheral arterial disease and the normal population in the Edinburgh Artery Study, Circulation 87 (1993), 1915-1920. 12. P. M. Sweetnam, H. F. Thomas, J. W. G. Yarnell, A. D. Beswick, I. A. Baker, P. C. Elwood, Fibrinogen, viscosity and the 10-year incidence of ischemic heart disease: The Caerphilly and Speedwell Studies, Eur Heart J 17 (1996), 1814-1820. 13. J. W. Yarnell, I. A. Baker, P. M. Sweetnam, D. Bainton, J. R. O-Brien, P. J. Whitehead, P. C. Elwood, Fibrinogen, viscosity, and white blood cell count are major risk factors for ischemic heart disease. The Caerphilly and Speedwell collaborative heart disease studies, Circulation 83 (1991), 836-844. 14. J. Ma, C. H. Hennekens, P. M. Ridker, M. J. Stampfer, A prospective study of fibrinogen and risk of myocardial infarction in the Physicians' Health Study, J Am Coll Cardiol 33 (1999), 1347-1352. 15. G. D. O. Lowe, M.M. Drummond, A. R. Lorimer, I. Hutton, C. D. Hutton, C. R. M. Prentice, J. C. Barbenel, Relation between extent of coronary heart disease and blood viscosity, Br Med J 280 (1980), 673-674. 16. C. Rainer, D. T. Kawanishi, P. A. N. Chandraratna, R. M. Bauersachs, C. L. Reid, S. H. Rahimtoola, H. J. Meiselman, Changes in blood rheology in patients with stable angina pectoris as a result of coronary artery disease, Circulation 76 (1987), 15-20. 17. K. Toth, T. Habon, I. Horvath, B. Mezey, I. Juricskay and Gy. Mozsik, Hemorheological and hemodynamical parameters in patients with ischemic heart disease at rest and at peak exercise, Clin Hemorheol 14 (1994), 329-338. 18. G. Avellone, V. Di Garbo, R. Cordova, G. Ranelli, R. De Simone, G. Bompiani, Coagulation, fibrinolysis and haemorheology in premenopausal women with different body fat distribution. Thromb Res 1994;75:223-231. 19. J. W. Jarnell, P. M. Swwetnam, A. Rumley, G. D. Lowe, Lifestyle and hemostatic risk factors for ischemic heart disease: the Caerphilly Study. Arterioscler Thromb Vasc Biol 2000;20:271-279. 20. W. Koenig, M. Sund, E. Ernst, U. Keil, J. Rosenthal, V. Hombach, Association between plasma viscosity and blood pressure: results from the MONICA-project, Augsburg. Am J Hypertens 1991;4:529-536. 21. W. C. Smith, G. D. Lowe, A. J. Lee, H. Turnstall-Pedoe, Rheological determinants of blood pressure in Scottish adult population. J Hypertens 1992;10:1477-1482. 22. E. Ernst, A. Matrai, C. Schmoltz, I. Magyarossy, Dose-effect relationship between smoking and blood rheology. Br J Hematol 1987;18:467-472. 23

23. G. D. Lowe, A. Rumney, J. Norrie, I. Ford, J. Shepherd, S. Cobbe, Blood rheology, cardiovascular risk factors and cardiovascular disease: the West of Scotland Coronary Prevention Study. Thromb Haem 2000;84:553-558. 24. A. J. Bowdler, A. M. Foster, The effect of donor age on the flow properties of blood. Part I: Plasma and whole blood viscosity in adult males. Exp Gerontol 1987;22:155-164. 25. J. Crawford, M. K. Eye-Boland, H. J. Cohen, Clinical utility of erythrocyte sedimentation rate and plasma protein analysis in the elderly. Am J Med 1987 Feb;82:239-246. 26. W. Koenig, E. Ernst, A. Matrai, Blood rheology associated with cardiovascular risk factors and chronic cardiovascular diseases: results of an epidemiologic cross-sectional study. Angiology 1988;39:986-995. 27. L. Dintenfass, Modifications of blood rheology during aging and age-related pathological conditions. Aging (Milano) 1989;1:99-125. 28. K. Seki, H. Sumino, M. Nara, N. Ishiyama, M. Nishino, M. Murakami, Relationships between blood rheology and age, body mass index, blood cell count, fibrinogen, and lipids in healthy subjects. Clin Hemorheol Microcirc 2006;34:401-410. 29. L. Coppola, F. Caserta, D. De Lucia, S. Guastafierro, A. Grassia, A. Coppola, R. Marfella, M. Varricchio, Blood viscosity and aging. Arch Gerontol Geriatr 2000;31:35-42. 30. Clauss, Gerinnungsphysiologische Schnellmethode zur Bestimmung des Fibrinogens Acta Haematol 17 (1957), 237-246. 31. H. J. Klose, E. Volger, H. Brechtelsbauer, L. Heinich, H. Schmid-Schonbein, Microrheology and light transmission of blood, Pflugers Arch 333 (1972), 126-139. 32. K. Toth, R. B. Wenby, H.J. Meiselman, Inhibition of polymer-induced red blood cell aggregation by poloxamer 188, Biorheology 37 (2000) 301-312. 24

1. táblázat. Átlagéletkor és esetszám a vizsgált populációkban 25

2. táblázat. Rizikóprofil, kórelõzmény és szedett gyógyszerek a szelektált populációban, n=623 26

3. táblázat. Korrelációs koefficiens értéke és szignifikanciája a vizsgált populációban (n=6236). * p<0,05 ** p<0,01 4. táblázat. A haemorrheologiai paraméterek átlagértékei a vizsgált populációban (n=6236) ' p<0,05 * p<0,01 ** p<0,001 27