5. Vagyonvédelmi berendezések és rendszerek, tzjelz berendezések

5. Vagyonvédelmi berendezések és rendszerek, tzjelz berendezések 5.1. Vagyonvédelmi berendezések és rendszerek Az esetek többségében ma már elektronikus felépítés rendszerek, amelyek a következ fbb részekbl épülnek fel: érzékel rendszer, jeltovábbító rendszer, központi rendszer és jelzrendszer. Az érzékelk az alapállapothoz viszonyított változásokat figyelik, mérik, regisztrálják és egy elre meghatározott küszöbérték elérése után riasztási jelet generálnak. A jeltovábbító rendszer ezt a jelet vezetéken, kábelen, rádiófrekvenciás összeköttetéssel továbbítja a jelfeldolgozó központi rendszerhez. Innen a jel a felügyeletes vagy felügyelet nélküli jelzrendszer központjához illetve alközpontjához jut. Tervezésük szigorú titoktartás mellett folyik, szerelésükre az ersáramú rendszer kiépítése után kerülhet csak sor. 5.1.1. Az elektronikus jelzrendszerrel kapcsolatos követelmények A komplex vagyonvédelemben az elektronikus jelzrendszerek a védelem mechanikai tökéletlenségét és leküzdhetségét illetve a felügyeletet ellátó emberek tévedéseinek és mulasztásainak kiküszöbölését szolgálják. Teljes kör a védelem akkor, ha minden alkotóeleme megfelel a teljes kör védelmi elírás minsítési követelményeinek, amelyek a következk: a.) Felületvédelem. Teljes kör a felületvédelem akkor, ha a jelzrendszer élesített (bekapcsolt) állapotában minden nyílászáró szerkezeten, a mechanikailag gyenge falazaton (38 cm-nél vékonyabb téglafal), födémen és padozaton képes jelezni az át- vagy behatolási kísérletet. b.) Térvédelem. Teljes kör a térvédelem akkor, ha a jelzrendszer éles (bekapcsolt) állapotában a védett tárgyak közvetlen környezetében mindennem illetéktelen emberi mozgást jeleznek az érzékelk. c.) Tárgyvédelem. Teljes kör a tárgyvédelem akkor, ha a jelzrendszer éles (bekapcsolt) állapotában minden védett tárgyra kiterjed a védelem, továbbá a páncélszekrények esetében fúrás és nyitásérzékelés is biztosított. d.) Személyvédelem. Teljes kör a személyvédelem akkor, ha a jelzrendszer éles (bekapcsolt) állapotában az összes védend illetve támadásnak kitett személyre közvetlenül kiterjed a védelem. A felsoroltak figyelembevételével és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kiadott betörés illetve lopás kockázat elbírálási szabályzat irányelvei szerint elssorban minsített eszközöket kell alkalmazni, továbbá a teljes kör elktronikus betörésjelz rendszernek a következ követelményeket kell kielégíteniük: 1./ A betörésjelz központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül legyen elhelyezve. 2./ A központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon. 3./ Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók, ha szükséges üzemmód kapcsolót kell beépíteni. 4./ A központi egység burkolata az üzemeltet által sem nyitható kivitel legyen. A szabotázsvédett burkolat min. 1,5 mm vastag lágyacél lemezbl vagy azzal egyenérték szilárdságú anyagból készüljön. 5./ Az élesítés csak küls, min. hat bets vagy számkombinációs kódkapcsolóval végezhet. A kódkapcsoló központot vezérl áramkörét lehetleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni. 6./ Az egyes részek meghibásodását jelezze ki a rendszer, a többi rész viszont maradjon mködképes. 7./ A teljes védelmi rendszer állandó rzésére, ellenrzésére ki nem kapcsolható és az üzemeltet által sem befolyásolható jelzvonalat vagy jelzvonalakat (szabotázs vonal) kell kiépíteni. 8./ Az üzembe helyezés csak a teljes rendszer mködképessége és riasztás mentes állapotában lehetséges. 9./ Élesbe kapcsolt állapotban a vezérl központnak valamennyi jelzvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell. 10./ A szabotázs vonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és akusztikusan jeleznie illetve tárolnia kell. 11./ A támadásjelz részeknek állandóan élesben kell üzemelniük. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 1 Vagyonvedelem

12./ A jelz áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurkok ellenállásainak legalább 20 %-os változását a rendszer jelezze ki (riasszon). 13./ A szabotázs vonalak visszakapcsolását csak a jelzberendezést gyártók, szerelk vagy karbantartók végezhetik el! 14./ Maximálisan két-két db, egymástól független kültéri akusztikus és optikai jelzésadó telepítése szükséges. 15./ Az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátoros kivitelnek kell lenni. 16./ A kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektl, tárgyaktól, építményektl, épületszerkezetektl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok csak segédeszközzel legyenek elérhetk. 17./ A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megsznése után 1-3 percen belül automatikusan meg kell sznnie, illetve a kizárólag arra illetékes kezel vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a bekapcsolást követen ismételten kapcsoljon éles állapotba. 18./ A kültéri hangjelz szabotázsvédett, min. 1,5 mm vastag lágyacél burkolatú legyen vagy ezzel egyenérték mechanikai védelemmel rendelkezzen. A hangereje haladja meg a 100 db-t, változó kéthangú jelzéssel. 19./ Az optikai jelzésadó borostyán sárga szín, villogó fény és 1 m távolságban 200 lux megvilágítást adó fényforrás legyen. 20./ Az villamos energia ellátás két egymástól független, kölcsönhatás mentes tápforrás: kisfeszültség villamos hálózat és akkumulátor. 21./ A kisfeszültség villamos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mködnie. 22./ Az akkumulátor a kisfeszültség hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes védelmi rendszer legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra leteltét követen pedig egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa. 23./ Az akkumulátor automatikus töltésérl gondoskodni kell. 24./ A nyitásérzékelk csak rejtve és süllyesztve szerelhetk. 25./ A szabadtéri, a védett téren kívüli és a nem szabotázs vezetékeket falon belül vagy acél védcsbe helyezve kell vezetni, szerelni. A részleges elektronikus betörésjelz rendszerrel szemben támasztott követelményeket - az elbbi felsoroláshoz képest - néhány pontnál módosították. Így a 7./ és 8./ pontot átfogalmazták, a 12./ pontban legalább 40 %-os ellenállás változást írtak el, a 13./ pontot elhagyták és a 22./ pontban 48 órás üzemeltetést írtak el, mint betartandó követelményt. A minimális elektronikus betörésjelz rendszerrel szemben támasztott követelmények - összehasonlítva a teljes kör elektronikus védelemmel - úgy változtak meg, hogy: - elmaradt a 7./, 8./, 10./, 11./, 13./, 14./, 15./, 17./. és 24./ pont elírása; - a 2./ pontból elmaradt a min. 4 db védelmi kör elírása; - a 4./ pontban 1,0 mm vastag lágyacél lemezt írtak el védburkolatként, - az 5./ pontban az élesítéshez kulcsos kapcsolót írtak el, szabotázs védett 1,5 mm vastag lágyacél burkolattal; - a 6./ pontnál a többi rész mködképessége itt nem követelmény; - a 12./ pontnál csak a jelz áramkör megszakadás jelzése a követelmény; - a 20./ pont kiegészül az elemes táplálás lehetségével kikötve azt, hogy min. 3 hónapig maradjon üzemképes a rendszer; - a 22./ pontnál legalább 24 órás üzemeltetési igényt ír el. 5.1.2. Vagyonvédelmi jelzrendszerek szünetmentes tápellátása A vagyonvédelmi rendszerek szünetmentes tápegységének feladata a rendszer folyamatos ellátása villamos energiával, a hálózati feszültség pillanatnyi, vagy többórás kiesése esetén. A szünetmentes tápegység általában hálózati transzformátorból, egyenirányítóból, feszültség és áram szabályozóból valamint akkumulátorból áll. 5.1.2.1. Hálózati transzformátor Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 2 Vagyonvedelem

A hálózati transzformátor többnyire fizikailag is egy egységet alkot a tápegységgel, azaz annak a NYÁK lapján helyezkedik el. Ettl eltér kialakítás is lehet, amikor úgynevezett PLUG IN transzformátort alkalmazunk és ezt közvetlenül a hálózati dugaszolóaljzatba csatlakoztatjuk, a kivezetéseit pedig a tápegység vagy központi egység AC bemeneteire kötjük. A magyar ajánlások leírása szerint a jelzrendszer tápegységének a központ dobozában kell helyet foglalnia. A hazai forgalmazású egységek 80 %-a ezt az elírást ma nem teljesíti, mert a külföldi gyártók (elssorban amerikai és kanadai) központjaikat úgy készítik, hogy az egyenirányító, a feszültségszabályozó rész a központ paneljén található és nekünk csak a transzformátor AC kivezetéseit kell bekötnünk. Miért nem gond, ha PLUG IN transzformátort alkalmazunk, az említett magyar ajánlással szemben? Felül kell-e vizsgálni a magyar ajánlást? A válasz a jelenlegi telepítési szokásban keresend, ugyanis a behatoló a betáplálás megszüntetését a fogyasztásmér lekapcsolásával kezdi, amely többnyire nem a védett térben található. Így a hálózati feszültség ellátás megszüntetésével, riasztás nélkül omlik össze a védelmi rendszerünk, ha az akkumulátor kimerül (az elírt 24, 48 vagy 72 óra múlva). Ezen példa már mutatja, a rendszer mködképessége szempontjából érdektelen számunkra, hogy a hálózati transzformátort a központ dobozában vagy azon kívül helyeztük-e el. Ha a behatoló nem tudja a rendszert feszültségmentesíteni a fogyasztásmér óránál, mert az már a védett térbe esik, akkor be kell hatolnia. Ezt a behatolás a minimálisan beállított késleltetési id letelte után riasztás követi. Így teljesen mindegy, hogy a behatoló eljutott-e a központ transzformátoráig vagy sem, kihúzta-e a dugaszolóaljzatból vagy sem, mert a rendszer betöltötte a védelmi szerepét, míg az elz esetben akárhova helyezzük el a transzformátort, nem oldható meg a probléma. A transzformátorok többnyire 18... 19,5 V feszültséget adnak le terheletlen és 16,5 V-ot leterhelt állapotban, a központok igényének megfelelen. A túl alacsony feszültség (terheletlenül 16 V) üzemzavart eredményezhet, míg a túl magas (terheletlenül 20 V fölötti érték) a stabilizátor IC-k túlmelegedéséhez vezethet. A transzformátorok teljesítménye általában 20... 40 VA. Rövidzárlat védelemrl külön kell gondoskodni, pl. a 20 VA-esnél a primer oldalon 80 ma-es csöves biztosítóval. 5.1.2.2. Egyenirányító és feszültség stabilizátor A diódákból felépített egyenirányítók (pl. Graetz-kapcsolású egyenirányító) feladata a váltakozó feszültség egyenirányítása. Az egyenirányított feszültség ezután egy tranzisztoros vagy IC-s feszültség stabilizátorra jut, ami a bemen egyenirányított feszültség ingadozást kiegyenlítve, a kimenetén mindenkor a beállított stabil feszültséget adja ki. Ez a feszültség az elektronikus jelzrendszereknél 13,8 V. Minden tápegységen lehetség van ennek a feszültségnek a pontos beállítására. A felhasználás eltti mérésre és után állításra az akkumulátor töltés beszabályozása miatt is szükség van. Újabb megoldásként, a nagyobb hatásfok elérése céljából a nagyméret tekercsek kihagyásával, kapcsolóüzem tápegységek készülnek. 5.1.2.3. Akkumulátorok A szünetmentes tápegységekben régebben a savas akkumulátorok jelentették az egyedüli megoldást. Ma már kivétel nélkül a gondozásmentes, gáz-tömör, ún. zselés akkumulátorokat használunk. Ezeknek az akkumulátoroknak a névleges feszültsége 12 V, míg az amperórában kifejezett leggyakoribb kapacitás értékeik: 0,7, 1,2, 1,9, 2,3, 2,6, 3,0, 4,0, 4,2, 6,5, 7,0, 7,2, 8,2, 10, 12, 15, 17, 20, 23, 24, 26, 32, 40, 50, 60 és 80 Ah. Az aláhúzott értékek a hazai forgalomban mindig kaphatók, így betervezhetk a rendszerbe. a.) Gondozásmentesség. Gondozásmentes a zselés akkumulátor, hiszen nem kell savazni, desztillált vízzel utántölteni. Ez nem azt jelenti, hogy az akkumulátor akármit elvisel, ha egyszer már beépítettük és nem kell vele tovább foglalkoznunk. A beépített akkumulátorok heti, havi ellenrzését a felügyeleti központnak automatikusan meg kell tennie (programozható funkció), vagy a felhasználónak (esetleg a telepítnek) kell elvégeznie. Célszer számítógépes nyilvántartást vezetni (adatbázis, naplózás és archiválás). b.) Gáztömörség. Az akkumulátor gáztömörsége azt jelenti, hogy töltésekor és kisütésekor semmilyen gáznem anyag nem illan el az akkumulátorból a környezetébe, ellentétben a hagyományos savas akkumulátorokkal szemben. Ezek az akkumulátorok azonban rendelkeznek egy kiereszt szeleppel is, amely a túltöltdés esetén a Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 3 Vagyonvedelem

felgyülemlett tiszta oxigént és hidrogént kiereszti. Befelé azonban semmit nem engednek át, így nem juthat be a leveg oxigénje, amely az elektródon nem kívánt kisülést okozhatna. c.) Zselés akkumulátorok töltése. Az akkumulátor zselés mivoltát a házában található megkötött, hígított kénsav (H 2 SO 4 ) elektrolit jelenti. Az akkumulátorok villamos feltöltésekor az ólomszulfát elketródok a vízzel reakcióba lépve ólommá (negatív elektród), ólomdioxiddá (pozitív elektród) és kénsavvá alakulnak át. Kisütéskor a helyzet fordított, ugyanis az ólomdioxid és az ólom a kénsavval ólomszulfátot, vizet és villamos energiát hoz létre. Az akkumulátorok töltése kétféle módon történhet: - Puffer üzemmódban, amikor is az akkumulátor folyamatos töltés alatt van és a kisütés vagy kisülés mértékétl függen veszi fel a töltést. A töltáram normál körülmények között nem haladhatja meg a 0,2xC A-es értéket, ahol C az akkumulátor névleges kapacitását jelenti Ah egységben. Teljesen feltöltött állapotban az akkumulátorban folyó áram maximum 0,001xC A. Rendellenes üzemállapotként regisztráljuk a túltöltést, mert a biztonsági szelepen távozó oxigén és hidrogén az akkumulátor kapacitás csökkenéséhez illetve kiszáradásához vezet. - Ciklikus üzemmódban a tölt egy ideig tölti az akkumulátort, majd kisüti, majd újra tölti és ezt váltogatja az akkumulátor teljes feltöltdéséig. Ekkor az akkumulátor gyorsabban tölthet fel, mint az elz esetben, ugyanis nagyobb tölt feszültség alkalmazható, de a töltáram itt sem lépheti túl a 0,2xC A-es értéket. d.) A zselés akkumulátorok tárolása és élettartama. A teljesen feltöltött akkumulátor +20 o C tárolási hmérsékleten havonta a kapacitásának 3...4 %-át veszíti el. Így fél év eltelte után a 80 %-os kapacitású akkumulátort célszer, míg az egy év eltelte után a 60 %-os töltöttségi állapotú akkumulátort fel kell tölteni, függetlenül attól, hogy üzembe helyezzük vagy sem! A zselés akkumulátorok élettartama az az id, amíg a folyamatos üzemben kapacitásuk a névleges kapacitás 80 %-ára nem esik vissza. Ha a kapacitás lecsúszott erre az értékre, akkor az akkumulátort ki kell cserélni. Ez az élettartam folyamatos puffer üzemmód és stabil +20 o C környezeti hmérséklet mellett 5év feltételezve, hogy az akkumulátort soha nem sütötték ki a mélykisülésig. Alacsonyabb környezeti hmérséklet mellett az élettartam ideje valamelyest növekszik. e.) Ötvöz anyagok szerepe az akkumulátorok gyártásában. Az ötvöz anyagok szerepe az, hogy: - az ólomból készült rácsot keményebbé és ersebbé tegye, - a rács korróziójának módját és sebességét csökkentve kedvez irányba befolyásolja az akkumulátor várható élettartamát, - befolyásolják maga a cella elektrokémiai viselkedését, valamint a gázképzdési és töltési jellemzit. Az elmúlt idszakban alapveten két ötvöz anyagot használtak erre a célra. Antimon (Sb): 1,5... 4,5 %-os mérték antimon ötvözéssel növelni lehetett az ólomrács szilárdságát és merevségét, az antimon továbbá növelte az akkumulátorok mélykisütési és ciklikus üzemi képességét. Hátrányként említhet: az antimon csökkenti a gázképzdés feszültségét és az élettartam elrehaladtával az elektrolitbe kerül antimon koncentráció növekedés a gázképzdést megnöveli, elektrolit szint csökkenést elidézve ezzel. Kalcium (Ca): Viszonylag kicsi mennyiséggel (0,1 %) érhet el az ólomrács szilárdság növelése, az ötvöz jelenlétében a gázfejldési sebesség azonos töltési feltételek között lényegesen kisebb sebesség mint az antimon ötvöznél, kisebb így a vízveszteség és ritkább a vízfeltöltési igény. Hátránya a kalcium ötvözés akkumulátornak az, hogy az ismételt mélykisülési ciklus az akkumulátor id eltti meghibásodásához vezet, a kisütési képesség váratlan elvesztése miatt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kalcium-ólom akkumulátorok ciklikus élettartam jellemzi sokkal rövidebbek, mint az antimon-ólom akkumulátoroké. Új fejlesztési irányok szerint a hátrányos tulajdonságokon az alap ötvözk mellett segéd ötvözkkel kívánnak segíteni: szabadalmaztatott egyedi antimon ötvözettel kadmium adalékkal (MFX-ötvözet), vagy a kalcium mellett ón és ezüst adalékkal. Néhány ötvöz az akkumulátorok rács tulajdonságait az 5.1. táblázat szerint befolyásolja. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 4 Vagyonvedelem

5.1. táblázat: Akkumulátorrács ötvözetek tulajdonságai Jellemzk/Rács anyag összetétel Sb-Pb Ca-Pb MFX(Pb-Sb-Cd) Húzószilárdság (psi) 6200 2800 6200 Folyási határ (psi) 1950 1100 4300 Megnyúlás (%) 21 40 11 Korrózió (mm/év) 0,09 0,06 0,07 Relatív gáz (2,5 V/cella) 7,0 1,0 2,5 Megjegyzés: - az Sb-Pb ötvözet 1,5 % antimont tartalmaz, - a Ca-Pb ötvözet 0,06 % kalciumot tartalmaz, - az MFX ötvözet 1,6 % Sb-t és 1,4 % Cd-t tartalmaz. f.) Elektrolit az akkumulátorokban. 10-15 éve még elssorban feltöltött elektrolitú (VLRA kivitel) akkumulátorokat gyártottak, vízzel hígított kénsavas feltöltéssel. Ezeknél a töltési folyamat során keletkez gázok (oxigén és hidrogén, illetve kénsav gzök) a környez légtérbe kerültek, emiatt elhelyezésük szellztethet helyiségben volt csak elképzelhet. Ezek az akkumulátorok az elektrolit idszakos ellenrzését és a víz elektrolízis miatti veszteség pótlását igénylik. az utóbbi idben a szeleppel ellátott és elhanyagolható gázkibocsátású (rekombinációs ciklusú) akkumulátorok jelentek meg, amelyeknél a gázosodás miatti vízveszteség elhanyagolható, így az élettartamuk során vizet nem kell adnunk az elektrolithoz. Zselés akkumulátor kivitelnél - mint új kivitel megoldásnál - a hígított kénsav elektrolitot kocsonyásító reagenssel (párologtatott szilíciumdioxiddal) keverik össze, ezt a folyékony halmazállapotú keveréket öntik a cellába, ami megszilárdítja az elektrolitot. Lemezelválasztó anyagot is alkalmaznak. Hátrányként említhet ennél a megoldásnál: a szilíciumdioxid villamos szigetel hatása rontja az elektrolit vezetképességét, n a cella teljes villamos ellenállása. Csökken továbbá a lemezek közötti ionos diffúzió, amely a rövid idej nagy áramleadó-képességet rontja. Az elektrolit megkötés másik módja az elnyel üvegszál szivacs alkalmazása (AGM kivitel). A cellák pozitív és negatív lemezét nagyon porózus üvegszál-szivacs választja el, ami tartalmazza az akkumulátor megkívánt kapacitásának biztosításához szükséges elektrolitot. Az üvegszálas anyag pórusai abszorció révén tartják vissza az elektrolitot, hasonlóan a szivacshoz. Lemez elválasztóként is kitnen funkcionál ez a megoldás. Az utóbbi két megoldás elnye még az hogy, az akkumulátorok beszerelési helyzete tetszleges lehet (fektetve is el lehet helyezni). A légáramlás biztosítása és a maximálisan megengedhet 25 0 C környezeti hmérséklet biztosítása azonban ekkor is követelmény. A különböz elektrolitú akkumulátorok összehasonlítására az 5.2. táblázatban megadtuk az egyperces kisütési eredményeket 1,75 V/cellára 25 0 C-on. 5.2. táblázat: Különböz elektrolitú akkumulátorok gyorskisütési értékeinek összehasonlítása (25 0 c-on 1,75 V/cellára) Akkumulátor típus 8 órás érték (Ah) 1 perces érték (A) AGM-re vonatkozó érték %-ban AGM 210 378 - Zselés 240 236 62,4 Feltöltött 200 288 76,2 AGM 1055 1316 - Zselés 1050 980 74,5 Feltöltött 1050 1070 81,3 g.) Tápellátási megoldások. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 5 Vagyonvedelem

Az akkumulátorokkal szemben támasztott tápellátási igény a hálózati feszültség kimaradása után eltelt id és a védelmi rendszer áramfelvétele alapján határozható meg. Mint korábban láttuk a védelem kiépítettségi szintjeinek megfelelen 24, 48 és 72 óra az elírt üzemben tartási id. Ugyanakkora fogyasztású rendszereket alapul véve, egyre nagyobb méret akkumulátorokat kell beépítenünk a fokozottabb biztonság elérése céljából. Ha a rendszer áramfelvétele nem haladja meg a 70 ma-t, akkor egy központi elhelyezés 12 V-os és 6,5 Ah-ás akkumulátor képes a 72 órás üzemidt teljesíteni (48 óránál ez 105 mat, 24 óránál 220 ma-t jelent). Centralizált tápellátás kiépítése során igen lényeges, hogy a teljes rendszer áramfelvételével tisztában legyünk. Az elbbi, 72 óráig üzemben tartandó rendszer példájából kiindulva, ha a teljes rendszerünk áramfelvétele meghaladja a 70 ma-t, akkor a 6,5 Ah-ás akkumulátort hagyjuk a központ tápellátására, az érzékelket pedig egy különálló szünetmentes tápegységrl lássuk el villamos energiával. Ez utóbbi esetben az akkumulátor méretét az érzékelk áramfelvétele alapján határozzuk meg és szabotázs védett dobozba telepítjük. Decentralizált tápellátást célszer kiépíteni akkor, ha a kiterjedt rendszerünk vezeték hosszain nagy feszültségesésre számíthatunk. Ebben az esetben egymástól függetlenül több helyen is meg kell táplálnunk az érzékelket. Például, ha 0,6 mm átmérj réz vezetéket használunk az 500 ma-t fogyasztó érzékelk bekötéséhez, akkor 2 V-os megengedhet feszültségesés mellett a központtól 70 m-re már egy új tápegységet kellene felszerelnünk. Mivel az érzékelk jelents része száraz kontaktus kimenettel rendelkezik, ezért a tápegységet a központ felli tápegységtl galvanikusan elválasztva kell felszerelnünk. Még az akkumulátorok negatív pólusát se közösítsük, a földhurkok létrejöttének elkerülése miatt. Viszont az érzékelk kábeleinek árnyékolását ilyenkor is a központ tápellátásának negatív pólusára csatlakoztassuk. Decentralizált tápellátást nem csak a távoli érzékelk tápellátásának megoldására építünk ki, hanem biztonsági szempontból bármikor. A megoldás akkor is elnyös lehet, amikor a rendszer más pontján bekövetkez tápegység tönkremenetel erre a külön táplált részre nincs kihatással. 5.1.3. A riasztás eszközei a helyszínen 5.1.3.1. Villamos cseng A villamos cseng a betörésvédelmi rendszerekben a legrégebben alkalmazott villamos táplálású riasztóeszköz. A cseng alkalmazásának elnyei: beltéri alkalmazásnál a hangja felismerhet, a hangereje megfelel, egyszer szerkezet és olcsó. Az alkalmazásának hátrányai: más jelzeszközökhöz viszonyítva nagy az áramfelvétele, az elektromechanikus alkatrészek rendszeres és gyakori karbantartást igényelnek, az idjárás-állósága nem kielégít. A kültéren telepített csengk idjárás állóságát védburkolattal tudjuk fokozni, ekkor viszont a csökken hanger ellensúlyozása nagyobb teljesítménnyel, azaz további áramfelvétel növeléssel jár együtt. A többlet energiaigény biztosítására a szünetmentes táplálást adó akkumulátor kapacitását is növelni kell. Az elmondottakból látható, hogy a villamos csengk hátrányos tulajdonságainak kiküszöbölése jelents költség többletet eredményez, így alkalmazási területük egyre szkül. 5.1.3.2. Piezoelektromos sziréna A riasztások kijelzésére egyre gyakrabban alkalmaznak ma kis fogyasztású, piezo hangkeltvel ellátott nyomókamrás szirénákat. Ezek a 75...130 db, nagy hangervel rendelkez szirénák egyaránt készülnek belés kültéri kivitelben. A nyomókamra egy aktív akusztikai rezonátor, amelynek egyik falába van beépítve a piezoelektromos hangforrás. A rezonanciára méretezett falról, fázisban többszörösen visszaverd hanghullám végül nagy hangnyomás alatt préseldik ki, a sziréna kamra széleinél kiképzett réseken. A piezoelektromos szirénák elnye: a kicsi méret, a csenghöz viszonyított kicsi áramfogyasztás és a minimális karbantartási igény. A szirénák hátránya az, hogy mködtetésük küls áramforrást igényel, így a szabotázs védelmük nincs megoldva. 5.1.3.3. Kombinált hang-fényjelz eszközök Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 6 Vagyonvedelem

A biztosító társaságok elírásainak is megfelel hang-fényjelz eszközök szirénát, villogót és akkumulátoros tápegységet tartalmaznak. A piezoelektromos sziréna biztosítja a változó kéthangú és 100...130 db hangerej riasztást, míg a lát jelzést egy villogó fényforrás adja, amely 200 lux megvilágítást biztosít 1m távolságban. A hangjelzés fajtája, frekvenciája többnyire programozható és beállítható a maximális riasztási id is. A villogó fény egyezményes színe: betörésvédelmi rendszereknél narancssárga, tzvédelmi rendszereknél piros. A védelmi eszköz bels szünetmentes táplálását akkumulátor biztosítja, amelyet a betörésvédelmi jelzközpont folyamatosan tölt. A riasztás indítása a központ kialakításától függen a tölt feszültség megszüntetésével, a rendszer földelésével, indító impulzus adásával, impulzus sorozat kimaradásának érzékelésével stb. történhet. Újabban a hang-fényjelz eszközök rendelkeznek a sziréna illetve a villogó meghibásodását kijelz áramkörökkel is, amelyek tovább javítják a betörésvédelmi rendszer minségi színvonalát és megbízhatóságát. A riasztóeszközt a leggyakrabban kültéren - azaz védett téren kívül - helyezzük el, ezért ketts acéllemez burkolattal látjuk el, kiemelt figyelmet fordítva a szabotázs védelemre. 5.1.3.4. Hangszóró A nagy hangerej magnetodinamikus hangszórókat már régebben is használták többhangú riasztás jelzésére. Újabban elre felvett szövegekkel próbálják az elriasztó hatást fokozni és a kijelzési információt pontosítani. A digitálisan tárolt 10-20 sec-os szöveg a segélykérésen kívül, az objektum pontos címét is tartalmazhatja. Ezek a hangszórók, mint riasztó eszközök egyre népszerbbek, mert hangerejük elérte már az elírt 100 dbes hangersségi szintet. Segítségükkel egyszeren lehet jelezni a jogtalan behatolás helyszínét, még a srn beépített területeken is. 5.1.4. A riasztó rendszer érzékeli Az érzékelk a vagyonvédelmi rendszer legfontosabb elemei. Úgy is mondhatnánk, hogy az emberi érzékszervek elektronikus megfeleli. Pontosan fogalmazva az elektronikus érzékelk az ember meghosszabbított érzékszervei, amelyek ma már az értékek védelménél nélkülözhetetlenek. Az érzékel önmagában is lehet hangjelz eszköz, és jelezhet bizonyos cselekményeket. Az érzékelknek két nagy csoportját ismerjük, a mechanikai és az elektronikus elven mköd érzékelket. A mechanikus elven mköd érzékelk annyiban térnek el az elektronikus érzékelktl, hogy számukra nem kell külön energia, míg az elektronikus érzékelk villamos energia nélkül nem képesek mködni. Az elektronikus érzékelknek viszont az a jó tulajdonsága, hogy a rendszert felügyel ember távol lehet a felügyelni kívánt helytl és a távolság ellenére mégis egyértelmen ellenrizni tudja, hogy az adott hely megfelelen van-e védve. Nézzük ezek után, hogy melyek a vagyonvédelem naponta használt vagy alkalmazásra javasolt fbb érzékel típusai. 5.1.4.1. Mechanikus érintkezk és érzékelk Mikrokapcsoló: A mikrokapcsolók igen gyakran használt érzékelelemek, amelyeket különböz nyílászárók nyitásellenrzésére és tárgyvédelemre alkalmazunk. A mikrokapcsolók miniatr foglalatba helyezett érintkezjét egy kis nyomógombbal és ezt mozgató rugóval hozzuk mködésbe. A mikrokapcsolók a billenkaros kapcsolók egyik legnépesebb csoportját alkotják. Az ún. szigonyrugós szerkezetnél a billenkar közvetlenül nem ismerhet fel, mivel az egy meghajlított laprugó. A mikrokapcsolók átkapcsolási ideje a nagyságtól függen 1-5 ms, az érintkezk pattogási ideje 1-2 ms nagyságú. 230 V, 50 Hz váltakozó feszültségen, cosϕ = 0,7 teljesítménytényez mellett a mérettl függen 1-2000 VA teljesítmény kapcsolására képes. Általában kétállású kapcsolást tesznek lehetvé, az ún. rövidzárat, valamint a szakadást. Mködésük illetve érintkezésük megbízhatóságát a leveg nedvességtartalma jelentsen befolyásolja, az érintkez pattogás (prell) sem elnyös tulajdonságuk, így alkalmazási területük korlátozott. Szerelésük és elrejtésük is nehéz. Igaz viszont, hogy a mikrokapcsolók érintkezi között a szavatolt 0,5-3 mm érintkez nyitási távolság van, mködésükhöz max. 1 N er szükséges és a garantálható élettartamuk 10 millió kapcsolás, vagy ennél nagyobb. Súlykapcsoló: Ott alkalmazzuk, ahol valamilyen súlyváltozást kívánunk érzékelni. Alkalmas különböz kiállításokon, galériákban, múzeumokban a védett tárgyak rzésére illetve ezeknek a tárgyaknak az eltávolítás jelzésére. Érzékel elme egy mikrokapcsoló, amelyet rugó mködtet egy adott nagyságú ellensúly eltávolítását követen (5-1. ábra). Fejlettebb változata a differenciál súlykapcsoló: két kapcsoló sorba van kötve Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 7 Vagyonvedelem

egymással, közöttük egy nyelv helyezkedik el, mint a mérleg nyelve. Egyensúlyi állapotban egyik kapcsoló sincs megnyomva. Ha a kapcsoló gombját bármely irányba nyomja a súlyérzékel nyelve, akkor abban a pillanatban megszakad az érintkezés és riasztó jelzést ad. A tárgyat úgy kell elhelyezni, hogy arra megfelel ellenfeszít er hasson. A hídáramkör kiegyenlítését követen a rendszert nyugalomban kell tartani. 5-1. ábra Súlykapcsoló, súlyérzékel a) terheléssel b) terheletlenül Hasonló elven mködik a szálfeszítéses kapcsoló. Ez esetben egy acélszál van az elz kapcsolóhoz hasonlóan kifeszítve. A "mérleg" nyelve középállásban van és a szál feszültségi állapota határozza meg, hogy nyugalomban van-e, vagy jelez. Ha a szálat megnyomják vagy nekimegy valaki, akkor bekapcsol; de ha elvágják illetve megszakad, akkor a másik irányba kapcsol, így ad jelzést a felügyelet számára. Van olyan szálfeszítés is, amely egy légcsatorna bels keresztmetszetét zárja le. A szálakat olyan távolságra helyezik el, hogy egy ember ne tudjon átbújni a szál megnyomása illetve elszakítása nélkül, amikor is riasztó jel megy az elektronikus jelfeldolgozó központba. Golyós, görgs kapcsolók: Ma leggyakrabban a legtöbb mechanikus kivitel kapcsolót reed-érzékelvel (lásd késbb) kombinálják, amely eszközben egy tokba építik be a fix helyzet reed-csvet és a mozgó mágnest. Az elmozdulást golyó, vagy görg segítségével viszik át a mágnesre. Egyszer kapcsolók: Fleg központ dobozok, hangjelzk, tzjelzk stb. védelmére szolgáló, viszonylag nagyobb távolságú és beállítható kapcsolási helyzet érintkezk, más néven nyomógombok. A rúgó ellenében elmozdítható tengely vagy nyomócsap rugózott mozgó érintkezket mozdít el az álló érintkezk között. Ha a tengelyt betoljuk a kapcsolóba, akkor záródnak az érintkezk, ha megsznik a nyomóer, akkor a rugó kinyomja a tengelyt és kinyit az érintkez illetve a kapcsoló. Kontaktsznyeg: Gyakran kell védeni a bejárati ajtók eltti részt, a folyosók különböz szakaszait és az átjárókat. Erre a feladatra alkalmas a kontaktsznyeg, amely az egyébként alkalmazott sznyeg, lábtörl vagy díszítelem alá helyezve riasztó jelzést ad, ha valaki rálép. Felépítése: két fémes vezet fegyverzet, közötte távolságtartó perforált rugalmas anyag, amelynek mködését az öregedési tulajdonságok nem befolyásolják. Ezt a szendvics szerkezet lemezt borító anyag védi a nedvességtl és az egyéb mechanikai károsodástól (lásd az 5-2. ábrát). Mködése: a ránehezed súly következtében a kontaktsznyeg két vezet fegyverzete között lév rugalmas és perforált anyag összenyomódik, és az anyag perforációja mentén rövidzár keletkezik. Ezt a rövidzárat lehet felhasználni a riasztó rendszer mködtetésére. A kontaktsznyeget ajánlatos 0,5x1,0 m-es darabokból készíteni. Nagyobb méret lehet, kisebb nem az átlagos 0,75 m-es lépéstávolság miatt. Párhuzamosan sok elemet lehet összekapcsolni, soros kapcsolásuk nem ajánlott, mert a jelz csak akkor mködik, ha egy-egy sznyegdarabra valamekkora súly rákerül, vagy valaki rálép. Alkalmazási elnye: a megbízhatóság, a zajmentesség, folyamatos villamos energiát a mködtetése nem igényel és zavarra nem érzékeny. Ezzel szemben az elemek összekötése és a vezeték telepítése a jeladóhoz nagy elvigyázatosságot igényel. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 8 Vagyonvedelem

3 5 2 4 1 1, 3 érintkez lemezek; 2 távolságtartó betét; 4 vezetékcsatlakozás; 5 szabotázsvédelem; 5-2. ábra Kontaktsznyeg szerkezeti felépítése Riasztótapéta: A riasztótapéta kétréteg. Az alsó rétegre vékony 0,2-0,3 mm átmérj szigetelt huzalt, majd egy fed tapéta réteget ragasztanak (5-3. ábra). Ezt a tapétát falra, ajtóra vagy más síkfelületre ragasztva, áttöréskor riasztó jelzést ad ugyanis, ha áttörést kísérelnek meg, a tapéta megsérül, a benne lév vékony huzal elszakad. Alkalmazásakor vigyázni kell, hogy olyan áramkörök esetében alkalmazzuk, amelyek nem érzékenyek a küls erterekre. Rádió antennaként viselkednek és adott esetben - megfelel nagyságú jel amplitúdó mellett - gondokat okozhat az elektronikai érzékel és kapcsoló rendszer mködésében. A riasztótapétához hasonlóan falba vésett hornyokban is el lehet helyezni a 0,3-0,4 mm átmérj huzalból készített véd hurkot. A vízszintesen futó hornyokat a földtl indítva 15 cm horonytávolsággal 2,0 m magasságig célszer elkészíteni, a huzalok behelyezése után levédeni, vakolni, glettelni és tapétázni. Szöget és egyéb felersít szerelvényt csak nagy körültekintéssel szabad elhelyezni, nehogy megsérüljön a védhurok fémhuzalja. Itt érdemes megjegyezni, hogy biztonsági üvegbe beégetett hurok üvegtörés esetén ad jelzést. Fóliás védelem: A behatolás védelmi technikának az egyik leggyakrabban kritizált érzékeleleme. Ez azért is igaz, mert a fóliás védelem ez ideig nem volt a legtökéletesebb érzékelelem. A fóliás védelem tulajdonképpen egy vékony, 35-40 µm vastag és 6-15 mm szélesség alumínium csík, amelyet ráragasztanak az üveg felületére és az üvegfelületrl valamilyen csatlakozóelemmel kapcsolódnak a védelmi hurokhoz. az érzékel javasolt elhelyezése az 5-4. ábrán látható. Ha betörik az ablak, akkor ez a csík megsérül, elszakad vagy megnyúlik és riasztó jelzést ad. Probléma a nagy üvegfelületeknél adódik, mert a nagyobb lyuk ellenére sem sérül meg a fólia, a repedés nem éri el a jelzcsíkot, ez pedig nem biztonságos. Javasolható szerelés ebben az esetben: a fóliát nem az üveget tartó keret mellé kell szerelni, hanem lehetleg 10-15 cm-re a faltól, hogyha betörik az üveg, biztonsággal el tudjon szakadni a fólia is. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 9 Vagyonvedelem

Horonyba glettelve (a védett tér fell) 0,3 mm huzal 150150150 5-3. ábra Vékony fal beépített huzalozású védelme Üvegtábla 15 cm 50 cm a) b) 5-4. ábra Üvegtörés védelem a) üvegtörés érzékel, b) fóliás védelem Rácsvéd huzalozás: A rácsokat hasonlóan más mechanikai védelmi eszközhöz támadás érheti, ezért célszer ezeket is elektronikusan védeni. A kivitel lényege: a rácsok bels felületére vékony 0,2-0,3 mm átmérj huzalt ragasztunk és ezt lemázolva láthatatlanná tesszük. A kapcsolási pontokat, ahol átmegy a huzalozás a falba vagy más helyekre rejtetten kell kialakítani. A kialakított megoldás elnye: nem látszik a huzalozás és a csatlakozás, nincs villamos energia igény, mégis megbízhatóan jeleznek, ha felvágják a Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 10 Vagyonvedelem

felületet, vagy átvágják a rácsot. Viszonylag olcsó, megbízható eszközök lakások, illetve kisebb létesítmények védelmére. 5.1.4.2. Mágneses érintkezk Reed-csöves érzékelk: A reed-csöves vagy reed-relés érzékelk mágneses elven mköd kapcsolók. Egy zárt üvegcsben - vákuumban vagy nitrogéngázban - két ferromágneses rugalmas elektród helyezkedik el, amely állandó mágnes közelítésére vagy gerjesztett elektromágnes térében összekapcsolódik, a tér megsznésekor pedig nyit. Ennek a kontaktusnak az állapota adja a rövidzárat vagy a szakadást. Ezeket a kapcsolókat gyakran alkalmazzuk a vagyonvédelmi rendszerekben érzékelként (5-5. ábra), ugyanis a mikrokapcsolókkal ellentétben az idjárás nem befolyásolja a mködésüket. 1 2 4 1 2 3 1 3 A B 2 4 a) b) c) a) kapcsolás A jelzhurok; B Salvtánhurok; 1 mágnes; 2 reed cs b) rezgésérzékel 1 ház; 2, 3 kapcsolóérintkezk; 4 finombeállító csavar; 5-5. ábra Reed-relés védelem c) mágneses érzékel (ajtónyitás érzékel) 1 állandó mágnes; 2, 3 kapcsolóérintkezk; 4 szabotázsvédelem; Leggyakrabban ezeket a csöveket és a hozzájuk való mágneseket is tokba szerelve árusítják. Felersítésük a nyílászáróra a nyíló oldal fels harmadában vagy a védend helyre csavarral történik, de befúrt üregekbe is beépíthetk és gletteléssel eltüntethetk a beépítési nyomok. Mágnesezhet fém tárgyakra közvetlenül nem szerelhetk fel (kb. 15 mm távolságot kell tartani). A szerelés során ezeket védeni kell a küls mágneses tér hatása ellen. Ha ki lehet tapogatni, hogy hol helyezkednek el, akkor küls mágneses térrel befolyásolható a mködésük, azaz védelmi szempontból hatástalanná válnak. A gyakorlatban a reed-csövek kis teljesítmények átvitelére, kapcsolására alkalmasak (230 V, 50 Hz mellett 100 ma). 5.1.4.3. Ultrahangos mozgásérzékelk Az ultrahangos érzékelk mködési elve a Doppler-jelenségen alapul. Ennek a jelenségnek a lényege: ha egy meghatározott pontból felügyelünk egy hullámforrást, akkor közeledéskor annak ütemében növekszik a kibocsátott hullám frekvenciája, ha távolodik akkor a frekvenciája csökken. Az elmondottak értelmében egy v sebességgel mozgó tárgyról visszavert f 0 frekvenciájú elektromágneses hullám frekvenciája f D értékkel változik meg, azaz: f D = 2f 0. v/c. cosυ, ahol c az elektromágneses hullámok (fény) terjedési sebessége, υ a tárgy mozgási sebessége és az elektromágneses hullámok terjedési iránya között bezárt szög. Az ultrahangos érzékelben egy adó és egy vev egység foglal helyet egymás mellett, vagy egymással szemben. Ha az érzékel által felügyelt térben mozgás történik, akkor az adó által kisugárzott hang frekvenciája a mozgás hatására megváltozik a vev szemszögébl. Ezt a frekvenciaváltozást elektronikusan feldolgozva, riasztás jelzést kapunk. Az ultrahangos érzékelk 25-40 khz-es frekvencia tartományban dolgoznak, amely frekvencia az emberi fül számára már éppen nem hallható. Az ultrahangos mozgásérzékelk elnye a viszonylag nagy térfogat védelme egy érzékelvel valamint, hogy a legkisebb mozgást is biztosan érzékelik ezek a szenzorok. Hátrányuk az ultrahangos megoldásoknak: összefügg felületekkel szemben nem szerelhetk mert a róluk visszavert rezgések is riasztást eredményeznek, a környezetben bekövetkez változásokra érzékenyek (pl. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 11 Vagyonvedelem

hmérséklet, huzat, légkondicionáló mködése), parányi mozgó objektumokat (rovarokat) képesek érzékelni, egyes emberek érzékenyek a számukra hallható felharmonikus frekvenciájú rezgésekre. 5.1.4.4. Mikrohullámú mozgásérzékelk Mködésük meglehetsen hasonló az ultrahangos érzékelkhöz azzal a különbséggel, hogy a mikrohullámú mozgásérzékelknek a mködési frekvenciatartománya 9-10 GHz között van. Ezek az érzékelk nem érzékenyek a légörvényekre. Érzékelik viszont a nagyméret testek által keltett frekvenciaváltozást. Hátrányuk, hogy vékonyabb szerkezeti elemeken is "átlátnak" (üveg, gipszfal, vékony téglafal, ajtó, kartondobozok, manyagok stb.), így a védend téren kívül elhaladó nagy tömeg objektumra is képesek jelezni. Egy jól beállított, mozgáspróbával többször ellenrzött mikrohullámú mozgásérzékelvel is elfordulhat, hogy az ablak eltt elhaladó teherautóra jelzést ad. A mikrohullámú érzékelk két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik fajta az ún. mikrohullámú doppler, amely a Doppler-elv alapján mködik és ezek elssorban bels téri érzékelk. A másik fajta az ún. mikrohullámú sorompó - közismert nevén radarsugár zár- fként külstéri érzékelként alkalmazzák. Az utóbbi érzékelk, amelyek 10-200 m-es egyenes szakasz védelmére is alkalmasak, nem Doppler elven mköd eszközök. Ezek az érzékelk állóhullámot hoznak létre védett térben, majd a sugárzónába bejutó test a vevn jelgyengülést okoz, azaz a reflexiós kép megváltozik és ez generálja a riasztójelet. Elnyük, hogy nem csak sugárirányú mozgásokra érzékenyek. A mikrohullámú mozgásérzékelkhöz sorolt radarérzékelk az érzékelési irányukra merlegesen haladó tárgyakra a legérzéketlenebbek. Emiatt és az elbb megismert hátrányos tulajdonságuk miatt ma már önmagukban nem használnak radarérzékelket, hanem azokat passzívinfra mozgásérzékelkkel kombinálják. 5.1.4.5. Kapacitív érzékelk Úgy mködik, hogy egy alap oszcillátor és egy rezgkör meghatározott frekvenciára van hangolva, majd ezt a jelet egy pontszer tárgyra viszik fel, pl. páncélszekrényre vagy falfelületre, antennára, vonalszer védelem kiépítésére. A fegyverzet kialakításától függen különböz térer jön létre. Ez történik akkor is, ha kerítés védelmére használjuk (5-6. ábra). 1 2 3 5 500... 600 mm 6 4 1) tartóoszlop; 2) szigetel; 3) antenna; 4) ellenpólus; 5) ertér; 6) koaxiális kábel 5-6. ábra Kerítésvédelem kapacitív érzékelvel, 1-tartóoszlop, 2-szigetel, 3-antenna, 4-ellenpólus, 5-ertér, 6-koaxiális kábel. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 12 Vagyonvedelem

Ebben az esetben a földpotenciál és az érzékel meleg pontja közötti területen kialakuló ertér, az áthaladó test hatására megváltozik, kapacitás csökkenés vagy növekedéslép fel. A kapacitásváltozás az elektronikus jelfeldolgozó rendszerben áram- vagy feszültségingadozást okoz, amelyet riasztójelzésre lehet használni. Hasonló módon lehet védeni a páncélszekrényeket, kazettákat, festményeket stb. Ezekre az érzékelkre is jellemz a túlzott zavarérzékenység, amely ma már a hatásos stabilizálási megoldásokkal csökkenthet. Zárt térben sokkal megbízhatóbb tulajdonságokat mutatnak, mint küls téri alkalmazásban. 5.1.4.6. Infrasorompók Az érzékelk között az infrasorompók az érzékelk öszvér megoldásának nevezhetk. Elnyük is ebbl származik, azaz legérzéketlenebbek a küls zavaró hatásokra. Egy adó- és egy vevegységbl állnak. az adó jeleket sugároz ki, míg a vev veszi ezeket a jeleket. Ha ez a jel megjelenik és nem változik, akkor az érzékel rendszer nyugalomban van. Abban a pillanatban viszont, amikor ez a kisugárzott jel megváltozik (megszakad) a vevegységben riasztójelzés generálódik. A megszakított jel más adóval történ helyettesítése ellen úgy védekezhetünk, hogy az általunk telepített adó kódolt jeleket ad ki. Ez a kódolt jel a vevbe jutva egy dekódolón keresztül vissza transzformálódik, vagyis csak jelszakadás nélküli adó jelét képes a rendszerünk feldolgozni és zavarás nélkül venni. Egy másik adó, amely nem ugyanazon kódolt jelcsomaggal van modulálva, ezt a jelet nem képes feldolgozni, így hiába próbálják helyettesíteni, riasztó jelzés jön létre (5-7. ábra). V V V A A A V V V V A V V vev; A adó 5-7. ábra Infrasorompós védelem elvi kialakítása, A-adó, V-vev. Az infrasorompóknak ma már igen sok fajtája kapható, az 5-6 m-es hatótávolságútól a 150-400 m-es hatótávolságúig. Az infrasorompó védelmi képessége úgy képzelhet el, mintha két pont között egy huzalt húznánk ki. Ezt a huzalt elvágva megsznik a folytonosság és ekkor következik be a riasztás. A sorompók gyakorlati kivitele során általában a földtl 20-25 cm-re indulva 50 cm-es távolságban helyezünk el újabb sugárforrást. Legalább négy-öt elhelyezése ajánlott, amellyel már infrafüggöny alakítható ki. Gyakran alkalmazzák az infrasorompókat belstéri védelemre, pl. ablakok védelmére. Ebben az esetben az infrasugárnak úgy kell elhaladniuk az ablakok eltt, hogyha kinyitják az ablakot vagy kitörik az üveget és azon kíván behatolni valaki, akkor az már megszakítsa az infrasugarat. Az ablakpárkány és az els sugár között legalább 25 cm-es, ezt követve 40-50 cm-es távolságok legyenek. Így a behatoló nem tud átjutni az infrasugár alatt. 5.1.4.7. Passzív infraérzékelk Az infra elven mköd érzékel típusok, különösen a passzív infraérzékelk viszonylag olcsón szerezhetk be, ezzel magyarázható, hogy az érzékelk családjának ma a legnagyobb csoportját alkotják. Széles körben használhatók tér- és síkvédelemre egyaránt. A passzív érzékel elnevezés onnan származik, hogy az érzékeléskor maga az érzékel nem bocsát ki semmiféle sugárzást és hullámot (fény, hang, mágneses stb.), hanem észleli az eltte 10-15 m-en belül elhaladó test hsugárzását. Így az emberi test hsugarait az érzékelben elhelyezett ún. infradióda érzékeli és dolgozza fel az elektronikai egység, riasztójelet generálva. A passzív infraérzékelk két nagy csoportja ismeretes: a tükrös és az ún. manyaglencsés infraérzékel, amelyek azonos elv szerint figyelik a teret. Akár a tükrös, akár a manyag lencsés infraérzékelk úgy vannak Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 13 Vagyonvedelem

kialakítva, hogy a teret aktív és passzív szektorokra osztják. Az infraérzékel tükrének vagy optikájának gyújtópontjában elhelyezett infradióda érzékel. Ha a passzív térbl az aktív térbe lép be az ember (a tér érzékelési felosztását lásd a 5-8. ábrán), a teste által kisugárzott h jelet állít el, amelynek hatására bekövetkezik a riasztás. 6 m 4 m 0 m 2 m 4 m 6 m 8 m 10 m 12 m 2 m 0 m 2 m 4 m 6 m 0 m 2 m 4 m 6 m 8 m 10 m 12 m 3 m 2 m 1 m 0 m a) felülnézeti kép a) oldalnézeti kép 5-8. ábra Passzív infra mozgásérzékel széles látó térérzékel karakterisztikája Az érzékelk a sávot nemcsak vízszintesen, hanem adott szögben függlegesen is elosztják. Ezért az infrának egy félsugár és egy még rövidebb távolságú tartománya alakul ki. Ha az infrakészüléket úgy tekintjük, mint egy seprt, akkor a sepr hosszabb szálai a f sugárirányt mutatják, alattuk egy rövidebb és még rövidebb van. Ezáltal az infrakészülék eltti térszakasz teljes egészében védve van. Ezeket az érzékelket különböz hosszúság- és térvédelemre készítik, így léteznek 8-10, 15-16 és 16-30 m távolságú infraérzékelk, 5 és 18 aktív sugárral. Említettük már, hogy a tükrök fókuszpontjában van elhelyezve az infradióda. A tükör szektorokra van felosztva, amelyek bele vannak csiszolva. Minden egyes tükörszektor fókusza az infradiódára vetíti a sugarakat, ez határozza meg az aktív és a passzív sugarak eloszlását. A manyag lencsés érzékel esetében ahány szektorra van felosztva az érzékel érzékelési tartománya, annyi ilyen kis optika van kiképezve. Be vannak préselve a manyag lencsébe, és ez a hátereszt manyag lencse fókuszálja a jeleket az infradiódára, ahol is a jel megjelenik. A tárgyak mögött az érzékel nem érzékel, mögöttük bármit lehet tenni, mert nem lesz riasztás. Ezért az érzékelket célszer úgy elhelyezni, hogy rálásson a kritikus szakaszra, vagyis adott esetben a mennyezeti síkra lefelé fordítva felszerelni. Az infraérzékelk jó tulajdonsága, hogy kevésbé érzékenyek a különböz villamos zavarhatásokra, ellentétben több, elbb felsorolt érzékelvel. E megállapítás ellenére zavarható, méghozzá a nagy intenzítású hforrások, villanykályhák, radiátorok és gzftések csvezetékeivel, azaz mködésüket zavarhatja minden htermeléssel járó folyamat. A huzatra is érzékenyek lehetnek. 5.1.4.8. Üvegtörés érzékelk Üvegtörés érzékelket üvegfelületek betörésének érzékelésére használunk. Attól függen, hogy az érzékel mechanikailag kontaktusba kerül-e a védett üvegfelülettel vagy sem, ezek az eszközök két nagy csoportba sorolhatók: az üvegre felragaszthatók és az akusztikus üvegtörés érzékelk csoportjába. Felragasztható mechanikus üvegtörés érzékelk: Az egyik megoldás a higanykapcsolós érzékel felragasztása. Az érzékelben egy fém csben két érintkez van elhelyezve. Az érintkezk között higanycsepp mozog. Ha a csövet megbillentjük megszakad a kontaktus, ha visszabillentjük záródik. Az üveg törése mindenkor az érzékel leesésével jár együtt, amikor a higany az érzékelben elmozdul valamelyik irányba és riasztást ad. Ma ezt a megoldást ritkán alkalmazzák, a higany környezetvédelmi szempontból nem kívánatos anyag. A másik megoldásnál az érzékel eszköz alapeleme egy piezo lapka, amely fixen fel van ragasztva az üveg felületre. A lapkára jutó rezgések a piezo kristályok alakváltozását eredményezik, majd ennek következtében Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 14 Vagyonvedelem

azon feszültségváltozás jön létre. Ez egy ersít és szr áramkörön áthaladva feldolgozható jellé alakul át. a szr áramkör az üveg betörésére legjellemzbb frekvenciára van hangolva, így elkerülhet, hogy az ablak állandó rezgései vakriasztást idézzenek el. A tápfeszültség ellátás néhány típusnál az érzékelbe épített lítium elemmel van megoldva. A legújabb típusok érzékenység állítása is megoldott. Telepítés és próba során úgy járunk el, hogy az ablak határoló felületeitl 20 mm-re ragasztjuk fel az érzékelket, a ragasztáshoz általában kétkomponens ragasztót alkalmazunk, amely a meleg hatására nem tágul, a tesztelést letörhet fülek segítségével végezzük vagy mi generálunk olyan rezgést, amelyet a piezo kristály érzékel (pl. acél frészlappal, speciális üvegüt szerszámmal). Akusztikus üvegtörés érzékelk: Az üvegtörés érzékelésére leginkább elterjedt eszközök az akusztikus üvegtörés érzékelk. Ezeket nem kell az üvegfelületre ragasztani, hanem a térérzékelkhöz hasonlóan a védett felülettel szemben vagy mellé a falra, mennyezetre, ablaktokra lehet elhelyezni. Az érzékel az üveg összetörésének frekvenciájára érzékeny, a beépített szr áramköre erre van hangolva. Ha összetörünk egy üvegtáblát és az arra jellemz törési hang frekvenciája megegyezik az érzékelben gyárilag beállított frekvenciával, valamint az érzékel az elírt távolságon belül van elhelyezve a védett felülethez képest és a tábla mérete is elég nagy, akkor a keletkez hang amplitudója is elégséges ahhoz, hogy az érzékel riasztást generáljon. A zavaró jelforrások (pl. telefon csörgés, kulcszörgés, piezo sziréna) hatásait a telepítéskori beállítás során kell kiszrni, nehogy vakriasztás következzen be. Problémát okozhat még, az ún. mikrofon túlterhelési jelenség, amikor a közeli egyéb, nagy amlitudójú zajok (pl. kalapáccsal a fém ablakkeretére mért ütés, átltt ablaküveg) hozzák mködésbe az érzékel rendszert. Ma már a mikrofonra szerelt speciális szrkkel vagy mintavételez és összehasonlító eljárásokkal üzemel érzékelk ezt a hatást képesek figyelmen kívül hagyni. Az akusztikus üvegtörés érzékelk tagadhatatlan elnye az, hogy egyetlen érzékelvel több üvegtábla is figyelhet (védhet) egy idben, így olcsóbb és egyszerbb a teljes védelmi rendszer kiépítése. 5.1.4.9. Testhang érzékelk Általában piezo lapkát használnak a rezgések közvetlen felfogására. Nagy amplitudójú, kicsi ideig tartó impulzusokra ugyanolyan jól kell reagálnia az érzékelnek, mint a kicsi amplitudójú, de idben hosszabb lefolyású jelekre (mind robbantásos, mind sorozatos kalapácsütéses behatolást érzékelnie kell). Mködése során ha kalapáccsal bontjuk a falat, akkor az érzékelben megindul az impulzusok gyjtögetése. Ezeket az impulzusokat lépcszetesen egymás fölé rakja a rendszer, míg a riasztáshoz szükséges szintet el nem éri. Robbantáskor néhány ms elégséges a riasztási szint eléréséhez, ugyanakkor fúrás és lángvágáskor ez az id kitolódhat 3-8 másodpercre, kalapácsütésnél egy-két perc is lehet. A zaj megsznése után néhány perc szükséges a számláló alaphelyzetbe kerüléséhez. Az érzékelk hatósugara általában 1,5 m. Az érzékenységi szintet a választható értékek közül gyárilag elre kell beállítani. Az elzeknél egyszerbb eszközök a fémhang érzékelk, itt a szrkörök hangolását potenciométeres állítással végzik el, a kívánt frekvenciára (pl. fúrógép). Ezeknek az érzékelknek az egyik speciális fajtája a rácshang érzékel, amely ablakok- és ajtórácsok elfrészelése, elvágása, feszegetése esetére nyújt védelmet. Használatos még a mechanikus és indukciós elven mköd rezgésérzékel. Az elz az érintkezk beállított távolságával szabályozható, míg az utóbbi egy állandó mágnes és tekercs induktív csatolásával szabályozható. 5.1.5. Vagyonvédelmi riasztó központ Feladata az érzékelk folyamatos figyelése, szabotázs beavatkozások figyelése, riasztás esetén a sziréna és a villogó fény bekapcsolása, esetleg a bels telefonos modemen keresztül jelzések adása. A felsorolásból látható, hogy a vagyonvédelmi berendezés vagy betörésjelz lelke a központi egység. Ennek elhelyezésére különös gondot kell fordítani, mindig a védett térben kell a központ helyét kijelölni. az érzékelk és a figyelemfelhívó jelzk közötti vezetékezést (kábelezést) lehetleg rejtetten kell kiépíteni. Az élesít és bénító kapcsoló elhelyezhet a védett térben vagy azon kívül is. Amennyiben a védett térben helyezzük el, úgy gondoskodnunk kel az elérési út érzékel jelének késleltetett feldolgozásáról. Id beállítás a beüzemeléskor történhet meg. Az érzékelk kimenjele gyakran egy galvanikusan független, záró érintkezvel bekapcsolt, elre meghatározott érték ellenállás beiktatása. a központok típusától függen a hibajeleket zónánként fogadják, azt kiértékelik és riasztást adnak. A központ kimenjelét sziréna-, villogófény mködtetésre lehet Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 15 Vagyonvedelem

felhasználni, vagy telefonvonalon, vagy rádión lehet továbbítani. Ha telefonvonalas riasztójel-kiadás is van, akkor a betörésjelz központ a vonal használatban elsbbséget élvez, más telefon-beszélgetéssel szemben. Jelzés kiadásakor a bejöv telefonvonalat lekapcsolja az üzemi beszélgetésre alkalmas telefonkészülékrl, és a szabaddá vált vonalon riasztó hívást kezdeményez (más diszpécser központ felé, rendrség felé stb.). Az érzékelk és jelzésadók összekötése a központtal lehet vezetékes, vagy rádiós kapcsolat. Vezetékes kapcsolat esetén az aktív érzékelk tápfeszültségét a központi egységrl látják el. Rádiós kapcsolat esetén az egyes érzékelkhöz külön galvánelem szükséges, amelynek kimerülése esetén a telep cserélend. A központok minden esetben akkumulátoros tartalék áramforrással is el vannak látva, így feszültség kimaradáskor mködképesek maradnak. A vezetékek illetve kábelek elvágása vagy szakadása szabotázsnak (betörésnek illetéktelen behatolásnak) számít, a riasztás azonnal indul. Ennek megfelelen a korszerbb érzékelk, szirénák, villogók és központok szintén el vannak látva szabotázs kapcsolóval (pl. a burkolat alatt elhelyezett mikrokapcsoló beépítésével). Az 5-9. ábrán látható kapcsolás egy lakás védelmére alkalmas riasztórendszert mutat be. a központi egységet védett térben kell telepíteni. A bejárat közelében, szintén védett térben kell elhelyezni a vezérl egységet (kezel panelt, számkódos vezérlpanelt, kulcsos ki-be kapcsolót). A riasztó rendszer kábelezését minden esetben rejtetten, lehetleg a vakolat alá szerelve kell elkészíteni. A manyag vezetékcsatornás megoldás a biztonsági berendezésre való tekintettel nem kívánatos kiviteli technológia. 4. zóna 3. zóna 1. zóna 2. zóna 5. zóna 6. zóna 6 x 0,8 mm 2 Központ 230 V ~ 3 db 4 x 0,5 mm 2 Zónakábelek Városi telefonvonal betáplálás 2 x 0,6 mm 2 Városi telefonvonal a lakáskészülékhez Jelmagyarázat Mágneses érintkez Nyitó érintkez Infra érzékel Vibrációs érzékel Testzajérzékel Kábel típusa: J-Y (ST) Y F-v YAY 5-9. Lakás betörésjelz riasztó hálózatának elvi sémája Nagyobb épületek, épületegyüttesek, intézmények, bankok, ipari létesítmények védelmi rendszerének tervezése, ma már szakirányú felsfokú végzettség szakemberekhez van rendelve, kivitelük is ezeknek a szakembereknek az ellenrzése mellett történhet (lásd késbb a 6-5. ábrán bemutatott rendszert). Itt érdemes megjegyezni, hogy ezekben az épületekben használt videó megfigyel és képrögzít valamint zártláncú TV rendszerek már nem nevezhetk betörésjelzknek. Hasonló módon az önálló beléptet rendszerek sem. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 16 Vagyonvedelem

Érzékel jellemzinek összehasonlítása Érzékelk fajtái Érzékel Adó Vev Beavatkozó Megjegyzés Mágneses Reed-relé + A BEHATOLÓ Reed érintkez Egyedi érzékelk mágnes kapcsoló, vagy központ Ultrahangos Ultrahang forrás Jelfeldolgozó Központ mozgásérzékelk 25-40 khz f = f D Mikrohullámú Mikrohullám Jelfeldolgozó Központ mozgásérzékelk forrás 9-10 GHz f = f D Mikrohullámú mozgásérzékelk Radar érzékelk Mikrohullám forrás 9-10 GHz Jelfeldolgozó, állóhullám Központ Kapacitív érzékelk Infra sorompó Passzív infraérzékel Üvegtörés érzékelk Üvegtörés érzékelk Testhang érzékelk Testhang érzékelk Egymással szemben elhelyezett fegyverzetek Passzív érzékel, hsugárzás érzékel Üvegre felragasztott érzékel Akusztikus üvegtörés érzékelk Min. 1,5 m távolságban elhelyezett érzékelk Mechanikai érintkezk, Álló mágnes + tekercs gyengülés A BEHATOLÓ Oszcillátor + fegyverzet Jelsugárzó (kódolt jel) Jelfogadó (dekóder) Elektronikus jelfeldolgozó központ Elektronikus jelfeldolgozó központ A BEHATOLÓ Infra dióda Elektronikus jelfeldolgozó központ BEHATOLÁSK Higany kapcsoló, Egyedi OR KELTETT Piezó lapka kapcsoló, HANG (kristály) központ BEHATOLÁSK Frekvenciára Központ OR KELTETT hangolt szr HANG áramkör BEHATOLÁSK Piezó lapka Központ OR KELTETT REZGÉS BEHATOLÁSK OR KELTETT REZGÉS Mechanikai, vagy indukciós Központ Tükrös és manyag lencsés kivitel Kétféle kivitel vagy Kétféle kivitel 5.2. Tzjelz rendszerek és alkalmazásuk A jelen kor igényeinek megfelelen elssorban elektronikus tzjelz berendezésekrl beszélhetünk itt. Ezek a berendezések olyan önmköd jelz és riasztó rendszerek, amelyek megfelel intézkedések (tzoltóság értesítése, menekítés, vezérlések automatikus mködtetése stb.) megtétele érdekében, a tüzet kifejldésének legkorábbi szakaszában jelzik és tzriadó formájában megjelenítik. A tzjelzés-technikai berendezések dönten elektronikus felépítések. Jelzközpontból, tzjelzés érzékelbl és az érzékelket a jelzközponttal összeköt vezetékhálózatból épülnek fel. Elvi felépítési vázlatuk az 5-10. ábrán látható 5.2.1. Nyugalmi áramkörös tzjelz rendszer A hagyományos ún. "nyugalmi áramkörös" rendszerben a kétállapotú tzjelz érzékelk döntenek a beavatkozásról (5-11. ábra). A hmérséklet minimumra illetve maximumra beállítható érzékelk a relé kimenetükön keresztül adnak riasztást. A rendszer vonalas (hurkos) felépítés. A mai modern típusok Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 17 Vagyonvedelem

kétvezetékes kialakításúak, amelyre sorba csatlakoznak az érzékelk és a kézi jelzésadók. A vonal utolsó eleménél (ez általában a 25.) lezáró ellenállás aljzatba kötésével állítják be a jelzvonal nyugalmi áramát. A A C E Y F D J K G H X L Z Az önmköd tzjelz berendezés mindenkori építeleme Az önmköd tzjelz berendezés kiegészít egységei A) Tzjelz érzékel; B) Tzjelz központ; C) Riasztó egység; D) Kézi jelzésadó; E) Riasztásátjelz készülék; F) Riasztásfogadó központ; G) Vezérl egység; H) Önmköd tzvédelmi berendezés; J) Hibaátjelz készülék; K) Hibajelzésfogadó ügyelet; L) Tápellátás 5-10. ábra Az önmköd tzjelz berendezés elvi felépítési vázlata TZJELZ KÖZPONT Vonali fesz: 17-28 V - + érzékel aljzat érzékel aljzat másodkijelzvel utolsó érzékel aljzat 1 2 3 1 2 3 1 2 3 6 5 4 6 5 4 6 5 4 2 ér 2 ér 2 ér egyedi másodkijelz 2 ér lezáró ellenállás 5-11. ábra Nyugalmi áramkörös tzjelz A vészjelzés és hibajelzés mentes állapotban a hurok áramkörben (a vonalon) egy elre meghatározott érték nyugalmi áram folyik, amelyet az R L lezáró ellenállással állítanak be (lásd az 5-12. ábrát). Az adott központ típusra megadott névleges vonaláram, illetve ennek a tartománya alapveten meghatározza, hogy a terhelést jelent érzékelkbl hányat lehet a központ egy csatornájára csatlakoztatni. Megszabott az összeköt vezeték Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 18 Vagyonvedelem

ellenállása is, hiszen több száz méteres vonal esetén az összes ellenállás értéke számottev lehet. Ez az ellenállás hozzáadódva a lezáró ellenálláshoz megváltoztatja a nyugalmi áram értékét és téves riasztást eredményez. R L 1. csatorna R L érzékelk, jeladók 2. csatorna Központi jelfeldolgozó Hang Fény R L n. csatorna Távjelz és vezérl jelek Illeszt fokozat Logika Bels tápegység Táplálás 5-12. ábra Tzjelz központ felépítési vázlata a hozzá csatlakozó érzékelkkel és lezáró ellenállásokkal Az érzékelk igen sok félék lehetnek: optikai füstérzékelk, ionizációs füstérzékelk, aktív sorompós füstérzékelk, lángérzékelk, h-sebesség érzékelk, légnyomásváltozás érzékelk, jelz tapéták stb. A tz kisér jelenségeit (füst, h, láng) észlelve az érzékelk nyugalmi villamos paraméterei (pl. árama) ugrásszeren megváltoznak és riasztási állapotba billen a rendszer. Ez a gyakorlatban a µa nagyságú áram több ma nagyságú változását eredményezi. Ezt az áram változást értékeli ki a jelzközpont fogadóegysége, majd riasztó jelzést ad és beindítja a vezérlést. Ennél a rendszernél az érzékel dönti el, hogy nyugalmi állapot vagy tz van. Végül jó tanács a telepítéshez: az ersáramú szereléssel egy idben célszer a tzjelz rendszer védcs hálózatát kiépíteni. 5.2.2. Intelligens tzjelz rendszer Az elmúlt néhány évben a tzjelz rendszerek új generációja fejldött ki, amelyeknél a tzjelzéssel kapcsolatos döntést már teljes egészében egy mikroprocesszoros jelzközpont veszi át. Ez a rendszer az ún. intelligens rendszer. A riasztó és vezérl funkciókat a központ az analóg adatok feldolgozása és kiértékelése alapján határozza meg. Az alkalmazott érzékelk és jelzésadók egyedileg címezhetk. Az érzékelk folyamatosan figyelik a védett terület környezeti állapotát, adatokat szolgáltatnak a központ számára, amely adatokat a központi egységek folyamatosan kiértékelnek és összevetnek a referencia adatokkal függetlenül attól, hogy van-e tz vagy nincs. Ennek megfelelen nem az érzékel, hanem a beérkez adatok szoftver segítségével történ kiértékelése után a központ dönt a riasztásról vagy beavatkozásról. Az intelligens rendszer teljesen digitális jelátviteli eljárást használ, amely jelentsen növeli a megbízhatóságot és lehetvé teszi, hogy egy analóg csatornára (hurokra) 126 db egyedi címzés érzékelt vagy egyéb eszközt csatlakoztathassunk, árnyékolt kéter huzalozással. A távkapcsolati és utasításos funkciójú, digitális kommunikációt megvalósító áramkörök nem csak az érzékelknél, hanem a riasztó illetve beavatkozó eszközök vezérlésénél is megtalálható. Ilyen eszközök, pl. a hangjelzk vagy az ajtózárak. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 19 Vagyonvedelem

A teljes rendszer programozott központi vezérlés felhasználásával mködik, amely az érzékelk ellenrzött lekérdezésén túl a programnak megfelelen beállíthat és megváltoztathat riasztási küszöbértéket, illetve megjeleníti az információt adó érzékelk pontos helyét is. Néhány elny a nyugalmi áramkör rendszerrel szemben: nem érzékeny a polaritásra, egy zárt visszatér hurokban egyetlen szakadás nem befolyásolja a rendszer mködését, a zárlat okozta problémák kivédésére a jelzhurkokba automatikus leválasztó egységek építhetk be (az érzékelk közé). Az intelligens rendszer tartalmaz ún. kontaktusok csoportját fogadó címezhet egységet, csatlakoztathatók hozzá, pl. behatolás-védelmi érzékelk, valamint sornyomtatók. Ez utóbbin megjeleníthet az elriasztás. Jelzés esetén az adatok megjelennek a grafikus kijelzn is. Ez nagy segítséget jelent a tzeset felszámolásakor, az intézkedési utasítások, térképek, alaprajzok, tárolt anyagok veszélyességének megadásával. Az intelligens tzjelz központ kialakításával kapcsolatos néhány szempont megtalálható az 5.1., 6.4. és 6.5. fejezetekben. Összeállította: dr. Szandtber Károly, Márkus István 20 Vagyonvedelem