Kálium ioncsatornák eltérő funkciói

Hasonló dokumentumok
Kálium ioncsatornák változatos funkciói

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Érzékszervi receptorok

Membránpotenciál, akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

A szívizomsejtek ionáramai

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK. Dr. Virág László

Az idegsejt elektrokémiai és

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

A gyógyszerek okozta proaritmia - A repolarizációs rezerv jelentősége

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

- Csatornák pumpák - Ellenállás kondenzátor komponens - Fordulási-, membrán potenciál. ellenállás. kondenzátor

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

ZÁRÓJELENTÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

repolarizációs tartalék

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

Ioncsatorna funkciók mérése in vitro körülmények között. Dr. Nagy Norbert Tudományos munkatárs SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Egy idegsejt működése

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Ioncsatorna szerkezetek

Elektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András

SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Igazgató: Dr. Varró András egyetemi tanár

Sejtek membránpotenciálja

In vitro elektrofiziológiai technikák Mike Árpád

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Az elmúlt években végzett kísérleteink eredményei arra utaltak, hogy az extracelluláris ph megváltoztatása jelentősen befolyásolja az ATP és a cink

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

A Kv1.3 ioncsatorna szerepe a T sejt aktivációban

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 2. Dr. Tóth András 2018

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál

A repolarizációs tartalék szerepe emlős szívizomban. Kristóf Attila A. MSc

Részletes szakmai beszámoló

A nyugalmi potenciál megváltozása

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Nyugalmi és akciós potenciál

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Szignalizáció - jelátvitel

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

A somatomotoros rendszer

IONCSATORNA BETEGSÉGEK HUMÁN GENETIKÁJA

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

Elektromos ingerlés ELEKTROMOS INGERLÉS. A sejtmembrán szerkezete. Na + extra. Elektromos ingerlés:

HCN csatorna gátló szerek celluláris szívelektrofiziológiai hatásai

Alkalmazott transzgénikus állattechnológiák

TRANSZGENIKUS NYÚL ELŐÁLLITÁSA HUMÁN BETEGSÉGMODELL CÉLJÁBÓL BŐSZE ZSUZSANNA 2013

A kamrai szívizom repolarizáció különböző aspektusainak vizsgálata: repolarizációs tartalék és szívfrekvencia adaptáció

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS

Különböző transzmembrán ionáramok elektrofiziológiai tulajdonságai és farmakológiai modulálása emlősszívekben. PhD értekezés tézisei

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely

Hodkin-Huxley formalizmus.

A kémiai szinapszis (alapok)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Biofizika I

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

Az agyi értónust befolyásoló tényezők

Az idegsejtek diverzitása

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Átírás:

Kálium ioncsatornák eltérő funkciói Elektrofiziológia kurzus 2016/17 őszi szemeszter 2016. 10. 12 Prorok János, PhD Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

Tartalmi áttekintés A K+ csatornákat érintő tudománytörténeti összefoglaló K+ csatornák strukturális felosztása 6 transzmembrán (tm) domén, 1-pórusú csatornák 2 tm 1 pórus, 4 tm 2 pórus A K+ csatornák funkciói és szerepe különböző sejttípusokban K+ csatornákkal összefüggő betegségek Ataxia, LQTS, Gyógyszer indukált arritmia, rák

Historical background 1/2 Early days of ion channels 1700as évek az ozmózis felfedezése Jean-Antoine Nollet révén 1852 Carl Ludwig a membrán csatornák létezését suggests the existence of membrane channels. 1855 Adolf Fick s diffúziós törvénye 1888 Walter Nernst megfogalmazta elektrodiffúziós egyenletét az ionok membránon történő átjutásáról V K + + kt K K B o o = ln = 26.7mV ln + + q K K i i 1890 Wilhelm Ostwald: az elektromos áramot az élőszövetekben a sejtmembránon átjutó ionok okozzák Diffusion is like a flea hopping, electrodiffusion is like a flea hopping in a breeze -- A.L. Hodgkin

Historical background 2/2 1952 - Hodgkin & Huxley felfedezi a K+ csatornák kapuzási kinetikáját. Leírják az akciós potenciál matematikai modeljét óriás tintahal axonon. 1963 - Hodgkin & Huxley Nobel díj 1969 - Kaplan és Trout felfedezi az első K csatornát Drozofilában, amit shaker-nek neveznek. 1987 - Megszekvenálják az első K+ csatornát (Papazian et al. ) 1991 - Erwin Neher and Bert Sakmann Nobel díjat nyertek az ioncsatorna mechanizmus leírásáért 1998 - K + csatornák térbeli struktúrájának meghatározása Roderick MacKinnon nevéhez fűződik.

A K+ csatornák szerkezeti osztályozása K+ csatorna α-alegységek általános struktúrája A feszültség szenzitív és kalcium szenzitív K+ csatornák hasonló struktúrájúak, 6 TM régió és egy pórus formáló S5-S6 loop régióból állnak. A Ca szenzitív csatornák abban különböznek, hogy a hosszú C terminális vég és Ca kalcium kötő helyeket tartalmaz mint pl. a calmodulin, valamint szabályozza az ioncsatorna Ca érzékenységét. A Kir csatornák két TM domaint tartalmaznak melyek egy pórus alkotó loop régióval kapcsolódnak egymáshoz. A Kir csatorna S1 és S2 régiói homológok az előbbi két csoport S5 és S6 szegmensével.

A K+ csatornák szerkezeti osztályozása Hat TM domén 1-Pórusú csatornák A feszültség függő K+ csatornák (Kv) közzé tartoznak többek között a Shaker típusú csatornák a human ether-a-go-go génről elnevezett HERG csatorna, a Ca2+ aktivált K+ csatornák, és a KCNQ típusú csatornák, melyek depolarizáció által aktiválódnak. A feszültség függő K+ csatornák mindegyike 4 alfa alegységből áll, melyek mindegyike 6TM szegmenst (S1-S6) és egy pólus régiót (P) tartalmaz S5-S6 között, s végül egy S4 feszültség-érzékelő szegmenst (pozitív töltésű aminosav.) A feszültség-függő K+ csatornákhoz egy kiegészítő béta-alegység (K V β) kapcsolódik, amely egy citoplazmatikus fehérje kötőhely, ami az α-alegység N-terminális részén található.

A K+ csatornák szerkezeti osztályozása Két TM domén 1-Pórusú csatornák A befelé egyenirányító K+ csatornák (Kir) egy távoli szupercsaládja a K+ csatornáknak, négy alfa alegységből mindegyik tartalmaz kéttranszmembrán szegmenst (M1 és M2), és közöttük egy pórusalkotó hurok régiót. Ezek a csatornák befelé irányítóak, és fontos szerepük van a nyugalmi membránpotenciál fenntartásában.

A K+ csatornák szerkezeti osztályozása 4 TM domén 2-Pórusú csatornák A tandem-pórusú csatorna család egy gyenge befelé egyenirányító K+ áramért felelős, négy feltételezett transzmembrán domént és két pórus alkotó régiót tartalmaznak. A 4TM 2P csatornák az egyik leggyakoribb K+ csatornák, melyek rendelkeznek K szelektív régióval. TWIK, two-pore-domain inward K channel TREK, TWIK-related K+ channel TASK, TWIK-related acid-sensitive K1 channel; TRAAK, TWIK-related arachidonic acid-stimulated K1 channel.

A K + csatornák különböző típusai Kv Ca Kv Kir Általában a K+ csatornák aktivitása precízen szabályozott, pl. a transzkripció szintjén a szövetspecifikus szabályozása által, valamint biokémiai szignálok által. GIRK Potassium Channels K ATP K + /Na + Találunk olyan K+ csatornákat melyek alapvetően aktívak, de a legtöbb esetben csak időszakosan működnek fiziológiai szingál által ki be kapcsolva. (feszültség, Ca2+ konc., ATP, Na+ konc., fehérje kölcsönhatás, foszforiláció, )

Válogatott példák a K+ csatornák funkcióira A K+ csatornák fontos szerepet játszanak a celluláris jelátvitelban mind ingerlékeny és nem ingerelhető sejtekben: Közvetíti és továbbítja az elektromos jeleket az idegrendszerben Kontrolálja a neurotranszmitterek és hormonok felszabadulását Részt vesznek a membránpotenciál fenntartásában Közrejátszik az akciós potenciál kialakításában excitábilis sejtekben Sima izom kontrakció létrejöttében is szerepe van Segíti a kismolekulák átjutását a sejtek közötti rés kapcsolatokon keresztül Közvetítő szerepet tölt be a szekréciós sejtek folyadék transzportjában Különböző intracelluláris sejtorganellumokban permeábilis tulajdonságaik miatt fontosak K csatornáknak kulcsszerepe van a különböző kórképek kialakulásában

Mi történik az idegi akciós potenciál alatt? [A] részleges depolarizáció [B]amikor eléri az ingerküszöböt, létrejön egy nagy és gyors depolarizáció Ami után a Na csatornák gyorsan bezáródnak és a membrán potenciál elkezdi a visszatérést. Ez a visszatérés a gyors repolarizáció [C] vamikor is a feszültség függő K+ csatornák elkezdenek megnyílni, majd egy rövid hyperpolarizációval [D] ér véget. A kifelé irányuló (outward) K + áram segíti, hogy a membránpotenciál visszatérjen a nyugalmi állapotba. (-70mV). Végül az akciós potenciálután azonnal van egy refrakter periódus, ahol depolarizáció nem fordulhat elő [E] Egy tipikus akciós potenciál idegsejtekben csak néhány miliszekundumig tart. +40 Membrán potenciál (mv) 0 [B] [C] [E] -70 [A] [D] 0 1 2 3 ingerküszöb Idő (msec)

A szívben az ionáramok köztük a K+ áramok - alakítják ki az akciós potenciált 1. Phase 4, vagy nyugalmi memrán potenciál, ami stabil -90mV a szívsejtekben. 2. Phase 0 gyors depolarizácis fázis amikor a membrán potenciál megemelkedik a pozitív tartományba. 1ms alatt 3. Phase 1 a korai repolarizáció szakasza 4. Phase 2, a plató fázis a leghosszabb szakasz amikor kalcium belépés is történik a sejtbe. 5. Phase 3 a gyors repolarizáció szakasza amikor a különböző K áramok visszaállítják a membrán potenciált a nyugalmi értékre. Ref.: Augustus O. Grant, Basic Science for the Clinical Electrophysiologist: Cardiac Ion Channels

Az akciós potenciált meghatározó ionáramok és ioncsatornák a szívben

A szív K+ áramai, pórus formáló alfa alegységei, kódoló génjei, alegységei, génjei, topológiája Ezt a nomenklatúrát a International Union of Basic and Clinical Pharmacology (IUPHAR) alkotta meg és az elektrofiziológiában széleskörben elfogadott, mi is ehhez alkalmazkodunk.

A különböző K+ csatornák és áramok fajonként eltérő mértékben járulnak hozzá a kamrai akciós potenciálhoz A kálium áramok I K1, I Kr és I Ks gátlása befolyásolja az ember, kutya, nyúl és tengerimalac kamrai repolarizációt, hagyományos mikroelektróda technikával mért akciós potenciálon, jobb kamrai papilláris izom készítményeken, 37 C-on. A fenti ábra bemutatja hogy repolarizációt kialakitó ionáramok specifikus gátlása képes felfedni a kamrai akciós potenciálok finom eltéréseit a különböző fajok között. Rudy et al. Circulation. 2008;118:1202-1211

Calcium-aktivált (K Ca ) kálium csatornák funkciója iszkémia reperfúziós károsodásokban Table: A Ca aktivált K csatornák nomenklatúrája. Figure: a plasma membrán,, extracelluláris N-terminális vég, α- alegység és intracelluláris C termiális vég α-alegység rendelkezik Ca és feszültség érzékeny részekkel A mitocondrialis KCa csatornák védő szerepe az IR sérülések ellen eddig még tisztázatlan mechanizmus. Szerv-specifikus ß alegységek szerepének tisztázása, illetve a [Ca2+]i vagy a membránpotenciál védőhatása még nem egyértelmű, de a csatornának bizonyított szerepe van a IR károsodás kivédésében.

K ATP csatorna szerepe az endocitózisban és exocitózisban Excitation- szekréció kapcsolat a hasnyálmirigy β-sejtjeiben. A Glut2 által felvett glükóz, metabolizálódik. Az ezt követő citoplazmatikus ATP emelkedés gátolja K ATP csatornát, ami egy heteromer a Kir6.2 és SUR alegységből áll, amely többnyire meghatározza a β-sejtek nyugalmi potenciálját. Ez a gátlás lehetővé teszi hogy a befelé irányuló áram depolarizálja a β- sejtet, ami viszont kinyitja a feszültség-függő Ca 2+ csatornákat. Az ezt követő intracelluláris Ca2+ növekedése okozza az inzulint tartalmazó vezikulák exocitózisát. Thomas J. Jentsch NATURE CELL BIOLOGY VOLUME 6 NUMBER 11 NOVEMBER 2004

Kv csatornák a retinában A kálium csatornák egy másik funkciójára példa a Kv1.2 alegységek szerepe mely pálca alakú bipoláris sejtek axonjaiban lokalizálódik a retinában. A) AntiKv1.2 szérummal jelölt területek, amelyek átnyúlnak az INL és IPL régiókon B) PKC immunreakció megjelöli a pálca alakú bipoláris sejteket az egér retinában. A nyilak jelzik a két bipoláris sejt axonját, amelyek kifejezik a Kv1.2-alegységeket. A retinában lévő K+ csatornák jó eséllyel ismert specifikus neuronális K+ áramokkal hozhatóak összefüggésbe. Pinto et al. Localization of Potassium Channels in the Retina, Prog Retin Eye Res. 1998 Apr;17(2):207-30.

Kv csatornák funkciója epitél sejtekben Az epiteliális sejtek különféle szövetekben specializált funkciókat látnak el, mint például a só és a víz felszívódását a vesében, nyálka szekréciót a vastagbélben vagy a folyadék reabszorpcióját a tüdőben. A bazolaterális membránban található K+ csatornák fontos szerepet játszanak a hámsejteketben, azok membránpotenciáljának fenntartása által, illetve az elektrogén hajtóerőt biztosítják a Na+ és Cl- ionok transzportjához. A K+ csatornák fontos szerepet játszanak a folyadék kiválasztásban is. Elektrofiziológiai és immuncitokémiai kísérletek több feszültség-függő K+ -csatorna a jelenlétét kimutatták az alveoláris epiteliális sejtekben, mint például KV1.1, Kv1.3, Kv1.4, KV 4.2, és a Kv 4.3. Valamint az irodalomban ellentmondó eredményeket találunk a Ca2+ függő K+ csatornák és az ATPérzékeny K+ csatornák expressziójáról ezekben a sejtekben.

Potassium channel related ion channel diseases Neuronalális ataxia Gyógyszer indukált arritmia LQT szindroma Rák betegség

Kálium csatornák melyek humán betegségek kialakulásában játszhatnak szerepet Thomas J. Jentsch NATURE CELL BIOLOGY VOLUME 6 NUMBER 11 NOVEMBER 2004

Episodic Ataxia and Kv1.1 Az epizodikus ataxia (EA) egy autoszomális dominánsan öröklődő betegség, amelyben az érintett egyének rövid ataxia epizódokat élnek át, melyeket fizikai vagy érzelmi stressz váltott ki náluk. Az epizódok időtartama és súlyossága alapján kétféle epizodikus ataxia elismert: EA 1-es típusú a korai gyermekkorban, az ataxia a nap folyamán többször előfordul, és a kapcsolódó motoros neuron aktivitást figyelhető meg. EA 2-es típusú epizódok egy órától akár néhány napig is eltartanak, és kiváltójuk az érzelmi stressz, vagy a testmozgás. A KCNA1 gén több EA-val terhelt családra kiterjedő mutációs analízise során legalább tíz mutációt azonosítttak Ezek a mutációk megváltoztatják Kv1.1 funkcióját illetve csökkent csatorna expressziót okoznak (domináns-negatív hatás).

Gyógyszer indukált arrhythmia, I kr -hez köthető Torsade de Point (TdP) arritmia és hirtelen szívhalál LQTS-ben Drug LQTS EADs EBs Original ECG from 47 years old female TdP Láthatjuk a akciós potenciálokat és az EKGt a blokkoló szer nélkül (kontroll) és annak jelenlétében (például egy IKr blokkoló), amely megnyújtja az AP időtartamát, és ennek következtében a QT intervallumot. A jobb oldalon látható 2 korai utódepolarizáció (EAD) során bekövetkező repolarizáció elhúzódó AP, amit két ektopiás beütés/beat (EB) követ az EKG-görbén. A legtöbb klinikailag releváns gyógyszerrel összefüggő QTc megnyúlás az IKr gátlásán keresztül valósul meg, mely kálium áramot és ioncsatornát emberekben az KCNH2 által kódolt Human Eter-a-Go-go gén (HERG), ez egyben azonos a genetikai LQT2 betegséggel.

LQT Szindrómában érintett K+ csatornák LQT11 7q21-q22 AKAP9 Yotiao Potassium (I ks ) LQT12 20q11.2 SNTA1 Syntrophin-α1 Sodium (I Na )

Az LQTS Pathofiziológiája EAD- R on T VT DAD Reentry- vortex like (spiral waves) TdP [HypoK, HypoMg, K blocking drugs (I, III), bradycardia]

A hipokaléma elektrofiziológiai hatása a kálium áramoka és a kamrai arritmiák kialakulására Hirtelen szívhalál Oleg E. Osadchii; Mechanisms of hypokalemia-induced ventricular arrhythmogenicity Fundamental & Clinical Pharmacology 24 (2010) 547 559

A K+ csatornák szerepe a rák kialakulásában Ezek a változások összességében tumor képződéshez vezethetnek. Ref.: Luis A. Pardo The roles of K + channels in cancer

K+ csatornák érintettsége rákos kórképekben Abnormális K csatorna expressziót számos tumor típus esetén leírtak már, a mellrák az egyik legtöbbet vizsgált terület!

A Kv10.1 szerepe a tumor sejtek kialakulásában A Kv10.1-et az onkológia több mechanizmusban is azonosított mint kóros expresszióval rendelkező csatorna a tumor sejtekben. A p53 tumorszuppresszor és a transzkripciós faktor E2F1 befolyással van a Kv10.1 kifejeződésére. Overexpresszált Kv10.1 közvetve befolyásolja a migrációt és a tumorsejtek proliferációját.

Ajánlott irodalom Shieh et al. 2000 Potassium Channels: Molecular Defects, Diseases, and Therapeutic Opportunities Schmitt et al 2014 CARDIAC POTASSIUM CHANNEL SUBTYPES: NEW ROLES IN REPOLARIZATION AND ARRHYTHMIA Jentsch et al 2004 Ion channels: Function unravelled by dysfunction