Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
|
|
- Dóra Barna
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
2 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Ioncsatornák
3 1 Transzmembrán transzport
4 1 A membrántranszport-folyamatok típusai
5 2 J: diffúziós fluxus A: felület dc/dx: koncentráció gradiens D: diffúziós állandó (D: cm2/s) dc J = DA dx c J = DA x J D = dc A dx Fick első (diffúziós) törvénye
6 3 A diffúzióhoz szükséges időtartam a diffúziós távolság függvényében négyzetesen változik
7 4 J J K Fick törvénye membránra = DA = DA = D x β c x c x β β: particiós koefficiens K: permeabilitási tényező Transzmembrán diffúzió kinetikája
8 5 Ozmotikus diffúzió
9 6 A facilitált diffúzió mechanizmusa
10 7 Ioncsatornák működési elvei
11 8 A Na + /K + ATPáz működésének elve
12 9 Másodlagos aktív transzportfolyamatok
13 1 0 Michaelis-Menten egyenlet V max : maximális transzport sebesség K m : szubsztrát koncentráció, melyre a transzport sebessége = V max /2 A protein-mediált transzport szaturációs kinetikája
14 Kérdés: Mi a különbség az alábbi három iontranszporter között? 1. Nátrium-kalcium kicserélő 2. Nátrium-hidrogén kicserélő 3. A szarkolemma kálcium pumpája
15 2 Ionegyensúly
16 1 1 µ = µ o + RT ln C + zfe µ = RT ln [ ] X + [ ] X + A B + zf ( E E ) A B Az elektrokémiai potenciál(különbség)
17 1 2 Egyensúlyban 0 E = zf A [ ] + X A ln [ ] + zf + A X B ( ) [ ] + X EA EB = RT ln [ X ] + RT [ X ] + A EB = ln zf [ X ] + B RT ( E E ) B A B Egyértékű kationra Z = 1 = 60mV lg [ ] X + [ ] X E + X + A B A Nernst egyenlet levezetése
18 Kérdés: Mit értünk egy adott ion egyensúlyi potenciálján???
19 Hogyan használható a Nernst egyenlet ionmozgások vizsgálatára diffuzibilis ionok esetén?
20 1 3 A B A B 0.1 M 0.01 M 1 M 0.1 M K + K + HCO 3 - HCO 3 - E A E B = -60 mv E A E B = +100 mv Egyensúly áll fenn? A Nernst egyenlet alkalmazásai 1.
21 1 4 A B 0.1 M K M K + A B 1 M 0.1 M HCO - 3 HCO - 3 E A E B = 60 mv 60 mv-nál a K + elektrokémiai egyensúlyban van a membrán két oldalán Nincsen elektromos hajtóerő!!! A Nernst egyenlet alkalmazásai 2.
22 1 5 A B 0.1 M K M K + A B 1 M HCO M HCO 3 - E A E B = -60 mv A K + egyensúlyi állapotban van a membrán két oldalán Nincsen elektromos hajtóerő E A E B = +100 mv A HCO 3- ennél a membránfeszültségnél nincsen egyensúlyi állapotban Van elektromos hajtóerő: +40 mv A Nernst egyenlet alkalmazásai 3.
23 Mi történik akkor, ha a membrán legalább egy ionra NEM permeábilis?
24 1 6 A B A B [K + ] = 0.1 M [P - ] = 0.1 M [K + ] = 0.1 M [Cl - ] = 0.1 M [K + ] = [Cl - ] = [P - ] = 0.1 M [K + ] = [Cl - ] = Kiindulási állapot Egyensúly? 1. Az elektroneutralitás elvének érvényesülnie kell! 2. Az elektrokémiai potenciál minden diffuzibilis ionra zérus kell hogy legyen! (Nem diffuzibilis ionra nem teljesül!!!) A Gibbs-Donnan egyensúly kialakulása 1.
25 1 7 A B A B [K + ] = 0.1 M [P - ] = 0.1 M [K + ] = 0.1 M [Cl - ] = 0.1 M [K + ] = M [Cl - ] = M [P - ] = 0.1 M [K + ] = M [Cl - ] = M Kiindulási állapot Egyensúlyi állapot (!?) 1. Az elektroneutralitás elve érvényesül!!! 2. Az elektrokémiai potenciál K + -ra és Cl - -ra zérus!!! 3.Minden OK? A Gibbs-Donnan egyensúly kialakulása 2.
26 1 8 P H = 2.99 atm!!! A B A B [K + ] = 0.1 M [P - ] = 0.1 M [K + ] = 0.1 M [Cl - ] = 0.1 M [K + ] = M [Cl - ] = M [P - ] = 0.1 M [K + ] = M [Cl - ] = M Kiindulási állapot Egyensúlyi állapot (A nyomásokra nem áll fenn az egyensúly!!!) Gibbs-Donnan egyensúlyban a membrán két oldala között hidrosztatikus nyomásgradiens alakul ki
27 Kérdés: Mikor van Gibbs-Donnan egyensúlyban egy élő sejt membránja?
28
29 3 Ioncsatornák
30 Alaptulajdonságok
31 1 9 Ioncsatorna Protein ( vagy protein komplex), mely a sejt-, vagy sejtorganellum membránban pórusként működik és lehetővé teszi (facilitálja) ionok szelektív transzportját. Aktiválódása következtében transzmembrán elektromos áram generálódik, amely lehet befele mutató ( inward ) vagy kifele mutató ( outward ). Az ioncsatornák hibás működése súlyos betegségeket okozhat. Egyre nagyobb számban azonosítottak humán betegségeket, amelyek az ioncsatornák hibás működésének következtében alakulnak ki ioncsatorna betegségek ( channelopathies ).
32 2 0 Ioncsatornák alaptulajdonságai 1. Tézis: A sejtek normális működéséhez számos ion precízen szabályozott, szinkronizált transzportja szükséges. Ioncsatornák megtalálhatók a sejt plazma membránjában és számos sejtorganellumban. Belsejükben vezető csatorna található, amely az ionok mozgását azok méretétől és/vagy töltésétől függően teszi, vagy nem teszi lehetővé (szelektív permeabilitás). A csatorna működése lehet kapuzott (gated), vagy nem kapuzott (nongated). Egyéb iontranszport proteinektől az ioncsatornákat két fontos tulajdonságuk különbözteti meg: (1) A transzport relatív sebessége (transport rate) nagyon nagy (gyakran > 10 6 ion/s). (2) Az ionok elektrokémiai gradiensük irányában haladnak át a csatornán (amely a koncentrációgradiens és a membránpotenciál függvénye). A "downhill", transzporthoz nincs szükség metabolikus energiára (ATP, kotranszport vagy aktív transzport). Mindezek következtében az ioncsatornák mivel képesek az ionok ki- vagy beáramlását szabályozni sokszor direkt vagy indirekt(!!!) célpontjai különböző gyógyszereknek.
33 2 1 Ioncsatornák alaptulajdonságai 2. Tézis: Egyes csatornák működése szabályozott ( gated channels), másoké nem ( nongated leakage channels). Gated ion csatorna valamilyen stimulus hatására nyílik vagy záródik: (1) membránpotenciál (feszültség) változások (voltage gated) (2) specifikus ligand vagy szignál molekula kötődése (ligand gated) (hormon, neurotranszmitter, lokális hormon); (3) mechanikai hatás (deformáció, nyomás, stretch), (4) fényenergia (foton). A gated ioncsatorna szabályozott csak akkor nyílik, amikor a megfelelő szignál beérkezik. Záródása viszont lehet spontán, vagy szabályozott. Nongated (leakage) ion csatorna - mindig nyitott (vagy szivárog) és lehetővé teszi egy, vagy több ion áthaladását azok elektrokémiai grádiensének megfelelő irányban. A nongated csatorna nem szabályozott (azaz a transzport-fluxus az elektrokémiai potenciálon kívül csak a hőmérséklettől függ).
34 2 2 Egy ioncsatorna elvi struktúrája 1 csatorna domain-ek (tipikusan csatornánként négy) 2 outer vestibule 3 a selectivity filter 4 a selectivity filter átmérője 5 foszforilációs hely 6 sejt membrán A legtipikusabb csatorna-pórus legszűkebb pontján csak egy-két atomnyi széles és szelektív a rá specifikus ionra (pl. Na +, H +, K + ). Ugyanakkor jónéhány ioncsatorna több azonos előjelű töltéssel rendelkező ion számára is permeábilis lehet (azaz kation vagy anion szelektív).
35 2 3 Diverzitás Egyetlen élő sejtben több, mint 300 ioncsatorna típus található. Osztályozásuk többféleképpen történhet: a gating mechanizmus szerint, az általuk a póruson szelektiven átengedett ionok szerint, vagy az alkotó proteinek struktúrája, lokalizációja szerint. További heterogenitást jelent, ha az adott áramot több, eltérő szerkezettel rendelkező csatorna együttes aktiválódása alakítja ki. A csatornát alkotó, vagy szabályozó alegységek hiánya vagy mutációja funkcióvesztésben nyilvánulhat meg, amely számos betegség hátterében megtalálható.
36 Kérdés Miben különbözik a membránreceptor az ioncsatornától?
37 Kérdés Van-e olyan membrán receptor, amely ioncsatorna?
38 Vizsgálati technikák
39 Bert Sakmann Nobel díjas a patch clamp módszer kidolgozója
40 2 4 A patch clamp technika alapelve Szükséges hozzá Pipetta + Elektród Speciális pipettaoldat Gigaseal (R > 1GOhm) Feszültségparancs Árammérés
41 2 5 A patch clamp mérés lépései
42 2 6 A patch clamp technika fontosabb konfigurációi Vizsgálható Egyetlen csatorna árama Egy csatornatípus vagy - csoport árama Speciális pipettaoldat IC miliő módosítása
43 2 7 Automatizált patch clamp mérések elve
44 Szabályozási alapelvek
45 2 8 Egyszerű, kétállapotú ioncsatorna a background csatornák spontán oszcillálnak a nyitott és zárt állapotok között
46 2 9 Komplex, többállapotú ioncsatorna
47 Biofizikai tulajdonságok
48 3 0 Single channel áram és meghatározása 1. Egyetlen csatorna vagy nyitott,vagy zárt állapotban van. 2. A csatorna nyitott állapota rövid ideig tart a makroszkopikus áramhoz viszonyítva. 3. A nyitott állapot időtartama és latenciája nagyon változó. Előfordul, hogy egy csatorna egyáltalán nem nyílik ki. 4. Egyetlen csatorna nyitási valószínűségeloszlás függvénye hasonló a makroszkópikus áramhoz 5. A csatornák többször is kinyílhatnak, ha nincs inaktiváció
49 3 1 Sok feszültségfüggő Na + csatorna, illetve feszültségfüggő késleltetett K + csatorna integrált válasza feszültségugrásra A Na + csatorna spontán inaktiválódik, a K + csatorna nem
50 3 2 Az átlagos nyitvatartási idő meghatározása A csatorna modulációja az átlagos nyitvatartási idő változásában nyilvánul meg
51 3 3 Inward, illetve outward egyenirányító csatornák vezetési (feszültség-áram) karakterisztikája
52 3 4 Egy-egy Na +, illetve K + csatornacsoport, illetve azok kombinációjának feszültség-áram karakterisztikája A K + áram lineáris nincs feszültség-inaktiváció A Na + áram nemlineáris a feszültség-inaktiváció miatt
53 3 5 Két ioncsatorna típus áram-feszültség összefüggése pitvarból izolált sejtekben meghatározva
54 3 6 Az aktivációs/inaktivációs kinetika A Kv4 típusú K + csatornák lassú inaktivációjának működő strukturális modellje
55 Ioncsatornák csoportosítása
56 3 7 Csoportosítás a kapuzó szignál szerint 1 Feszültségfüggő ioncsatornák Nyitásuk (és sokszor záródásuk is) a membránpotenciál (feszültség-gradiens) változásainak függvénye, azaz spontán oszcillációjuk egyensúlyi állapota (a nyitott/ zárt állapot valószínűsége) feszültségfüggő Főbb típusok - Feszültségfüggő Na + csatornák (Nav) - Feszültségfüggő K + csatornák (Kv) - Feszültségfüggő Ca + csatornák (Cav) - Feszültségfüggő H + csatornák (Hv) - Hyperpolarizáció-aktivált csatornák - Tranziens receptor potenciál (TRP) csatornák Funkciójuk Elsősorban ingerelhető sejtek (izomsejtek, neuronok, mirigysejtek) ingerelhetőségéért és ingerületvezetéséért felelősek, ezáltal létfontosságúak az idegi impulzusok terjedésében is. Az adott körülményektől függően egyaránt hozzájárulhatnak a depolarizáció, repolarizáció, illetve hiperpolarizáció kialakulásához.
57 3 8 Csoportosítás a kapuzó szignál szerint 2 Ligand-függő ioncsatornák Másnéven ionotróp receptorok. Nyitásuk egy speciális ligand valamelyik csatornaproteinhez kötődésének függvénye: pl. neurotranszmitterfüggő, G-protein függő, modulált (kovalens modifikáció foszforiláció) csatornák. A ligand kötése a csatornaprotein konformációváltozásán keresztül facilitálja az ionok beáramlását Ezek a csatornák felelősek pl. az impulzusok inicializálásáért, azaz ingerelhető sejtek (ideg, izom, mirigy) kezdeti depolarizációjáért. A körülményektől függően depolarizáció, repolarizáció, vagy hiperpolarizáció kialakításában részt vehetnek. Példák: Kation-permeábilis nicotinerg acetylcholine receptor, ionotróp glutamát-függő receptorok, ATP-függő P2X receptorok, anion-permeábilis GABA-aktivált receptor. Egyesek a 2-nd messengerek által aktivált ioncsatornákat is ide szokták sorolni (bár a ligand és a 2-nd messenger nem azonos kategória).
58 3 9 A modulált csatornák, lehetnek feszültségfüggőek, de ezenkívül kovalens modifikáció (pl. foszforiláció) is modulálja a nyitott/zárt állapotok valószínűségét A G-protein függő csatornák nyitott és zárt állapotainak valószínűségét a (pl. receptor aktiválódás során) aktivált G- protein kötődése modulálja (pl. muszkarin típusú Ach)
59 4 0 Csoportosítás a kapuzó szignál szerint 3 Deformációra (stretch) aktiválódó ioncsatornák Nyitásuk (és sokszor záródásuk) a csatornára ható mechanikai stimulus (nyomás, stretch, vibráció) hatására történik. Fényre aktiválódó ioncsatornák Fényérzékeny sejtekben nyitásuk foton-abszorbció következtében történik.
60 4 1 Csoportosítás a transzportált ion szerint 1 Nátrium csatornák Feszültségfüggő nátrium csatornák (Nav) Epitheliális nátrium csatornák (ENaC) Kálium csatornák Feszültségfüggő kálium csatornák (Kv) Kalcium-aktivált kálium csatornáks (BKCa, SK, stb.) Befelé-egyenirányító (inward-rectifier) kálium csatornák (Kir) Two-pore-domain kálium csatornák ( leak channels) Kalcium csatornák Feszültségfüggő kalcium csatornák (CaV)
61 4 2 Csoportosítás a transzportált ion szerint 2 Proton csatornák Feszültségfüggő proton csatornák (Hv), erős ph függéssel és nagyon kicsi konduktanciával Klorid csatornák Kevéssé ismert anioncsatorna szuper-család legalább 13 taggal. (pl. ClC, CLIC, Bestrophin, CFTR). Kevéssé, vagy egyáltalán nem szelektív kisméretű anionokra. A klorid a legjellemzőbb transzportált anion. Nem-szelektív kation csatornák Többféle kationra permeábilisak ( főleg Na +, K + and Ca 2+ ) Sok TRP (transient receptor potential) csatorna is ide tartozik
62 4 3 További csoportosítások Kevéssé általános tulajdonságok, pl. a pórusok száma, illetve a válasz időtartama alapján történik. Kétpórusú (two pore) csatornák Kb. 2 tagú kation-szelektív ioncsatorna család, amely két Kv-szerű (6-transzmembrán domain) egységet tartalmaz. Valószínűleg dimerként működik. Tranziens receptor potenciállal rendelkező (TRP) csatornák Legalább 28 tagú család, rendkívül diverz aktivációs tulajdonságokkal Egyesek állandóan nyitottak, mások feszültség-, [Ca 2+ ]-, ph-, redox állapot-, osmolaritás- vagy stretch-függőek. Szelektivitásuk is változó, Ca 2+ -szelektív, illetve kevésbé szelektív kation csatornák. 6 csoport: kanonikus (TRPC), vanilloid (TRPV), melastatin (TRPM), polycystin (TRPP), mucolipin (TRPML), és ankyrin (TRPA) transzmembrán proteinnel.
63 4 4 A K + csatornák népes családja
64
65 Szerkezet
66 4 5 Néhány ioncsatorna szupercsalád jellemző képviselője
67 4 6 Az S 4 hélixek a feszültségfüggő csatornák feszültségszenzorai jelentős aminosav homológia jellemző
68 4 7 Feszültségfüggő csatornák működési hipotézisei a A konvencionális gating modell: A töltött S4 szegmens (feszültségszenzor) transzmembrán mozgást végez. b Az újabb paddle modell: A töltött S4 és az S3 szegmensek által alkotott hajtű a csatornán kívül helyezkedik el. A csatorna aktivációja ezek elfordulásával jön létre. c A transzporter modell: Ez az újabb modell azon alapul, hogy a feszültség-szenzoron (S4) található töltések nem végeznek transzmembrán mozgást, hanem elfordulnak hossztengelyük körül, ezáltal a gating töltések extracelluláris helyzetből intracelluláris pozícióba kerülnek.
69 4 8 Feszültségfüggő Na + csatornák (Nav) Legalább 9 tagú csatornacsalád, melynek nagy szerepe van az akciós potenciál kialakításában és terjedésében. A pórusképzőαalegységek rendkívül nagyok (kb. 4,000 amino csoport) és négy homológ domain-ból állnak (I-IV), melyekben 6-6 transzmembrán szegmens (S1- S6) található. Ezek az α alegységek szabályozó szereppel bíróβalegységekkel egészülnek ki, melyek egyetlen transzmembrán egységet alkotnak.
70 4 9 Feszültségfüggő K + csatornák (Kv) Közel 40 tagú ioncsatorna család, amely 12 alcsaládból áll. Ezek a csatornák főleg a membrán akciós potenciált követő repolarizációjáért felelősek. Az α alegységek (a Na + csatornákhoz hasonlóan) 6 transzmembrán szegmensből állnak (6TM) és ugyanúgy tetramert alkotva hoznak létre működő csatornát a membránban.
71 5 0 A K + csatorna funkcionális modellje
72
73 5 1 Feszültségfüggő Ca 2+ csatornák (Cav) A Cav csatornacsalád legalább 10 tagból áll. Fontos szerepük van az izmok excitáció-kontrakció csatolásának biztosításában, illetve neuronok transzmitter-felszabadulásának szabályozásában Az α 1 alegység szekezete nagyon hasonlít a Na + csatorna α alegységéhez. További szabályozó alegységek kapcsolódnak hozzá (α 2, δ, β, γ).
74 5 2 A kalcium-indukált kalcium felszabadulás (CICR) alapelve
75 5 3 A szívben található legfontosabb ioncsatornák
76 5 2 A szív akciós potenciálja és a legfontosabb ionáramai, ioncsatornái közötti kapcsolat
77 Kérdések Segítség Hogyan lehetséges, hogy a Na + átmegy egy ioncsatornán, a K + pedig nem? Hogyan lehetséges, hogy a K + átmegy egy ioncsatornán, a Na + nem? Ion Atomsugár(Angstöm) Hidratációs energia (kcal/mol ) Na K
78 Kérdés Melyek az ioncsatornák fontosabb tulajdonságai?
79 Válasz Integráns Hidrofil pórust membrán proteinek Szelektív permeabilitással alkotnak a bilipid membránban rendelkeznek Single channel (ON-OFF) konduktanciát mutatnak Rectification Gating Reguláció, (egyenirányító) működést mutat(hat)nak (oszcilláció), vezető és nem vezető állapotok azaz feszültség-, ligand-, vagy kovalens módosulásfüggő vezetés Farmakológiai modulálhatóság!!! Klinikailag fontos hatóanyagok célpontjai!!!
80 5 5 "Birth of an Idea", m x 0.90 m x 0.90 m Steel, glass, wood Sculpture by Julian Voss- Andreae based on potassium channel Photo by Dan Kvitka Sculpture commissioned and owned by Roderick MacKinnon Please use only with link to
81 Elektrofiziológiai alapjelenségek 2. Dr. Tóth András
82 Témák Nyugalmi potenciál Lokális és akciós potenciálok Az ingerület terjedése
83 4 Nyugalmi potenciál
84 5 6 A B 0.1 M NaCl 0.01 M NaCl Ha a membrán kationra permeábilis, anionra nem, ionáram szükséges az egyensúly kialakulásához!!! A koncentrációs elem
85 5 7 Na + A B 0.1 M NaCl M NaCl Elektrokémiai egyensúlyban E A E B = - 60 mv A koncentrációs elem
86 Kérdés: Mennyi Na + ionnak kell átvándorolnia a membránon (22. ábra) az egyensúly eléréséhez?
87 Az élő sejtek jól modellezhetők multi-ion koncentrációs elemmel
88 5 8 Mért intra- és extracelluláris ionkoncentrációk
89 5 9 Cl - Na + E cc cc E 1) Na K + + IC (mm) EC (mm) E eq + 60 mv -90 mv Cl mv -70 mv Prot cc E K + 2) 3) P K P Prot = 0 Na + 4) E m = 70 mv A nyugalmi membránpotenciál egyszerűsített modellje humán vázizomra
90 = = = = = K K m K Na Na m Na Cl Cl m Cl g E E I g E E I g E E I R g R U I ) ( ) ( 0 ) ( 1 A chord konduktancia egyenlet kiindulási feltételei 6 0 A nyugalmi potenciál elméleti becslése 1.
91 Na + I Na ( E E m + m + I E = g K K + Na + + g = 0 ) g K + + g Na Na + + = ( E E K + + m g K E + g K + + Na ) g + g Na K + + E Na E m K + g Na + = 1 g K + = 100 E m 100 = E + E + Na + K A chord konduktancia egyenlet
92 6 2 A nyugalmi potenciál elméleti becslése 2. E m = RT F ln k k pk pk [ K [ K + + ] ] o i + + k k pna pna [ Na [ Na + + ] ] o i + + k k pcl pcl [ Cl [ Cl ] ] i o A constant field (Goldman-Hodgkin-Katz) egyenlet
93 6 3 C A nyugalmi potenciált kialakító főbb tényezők
94 Kérdés: Melyek az alapvető feltételei stabil membránpotenciál kialakításának és fenntartásának?
95 Válasz: 1. Elkülönült ion kompartmentek 2. A membrán szelektív permeabilitása 3. Ion koncentráció gradiensek 4. Energia ellátás és ion transzporterek
96 Szív sejtek
97 6 4 A nyugalmi potenciál szívizomban is [K + ] függő kell hogy legyen
98 6 5 A nyugalmi potenciál valóban [K + ] függő szívizomban
99 Kérdés: Miért 30 mv az egyik sejttípusban (pl. vvt) a nyugalmi potenciál, amíg a másik típusban (pl. kamrai szívizomsejt) 90 mv?
100 Kérdés Melyek a membránpotenciál aktuális értékét meghatározó tényezők?
101 Válasz 1. A monovalens kationok koncentrációgradiense 2. A membrán szelektív permeabilitása kationokra 3. Az intracelluláris, nem permeábilis anionok koncentrációi
102 5 Lokális és akciós potenciálok
103 Lokális válasz
104 Kérdés Mi a különbség az elektrokémiai potenciál és a membránpotenciál között?
105 6 6 A lokális (küszöb alatti) válasz
106 Kérdés Melyek a lokális válasz legfontosabb jellemzői?
107 6 7 Időbeli szummáció
108 6 8 Térbeli szummáció
109 Kérdés Melyek a lokális válasz speciális esetei?
110 Akciós potenciál
111 6 9 Az akciós potenciál fázisai
112 7 0 Különböző típusú akciós potenciálok
113 Kérdés Miben különbözik a lokális válasz az akciós potenciáltól?
114 Akciós potenciálok a szívben
115 7 1 Az emlősszívben mérhető ionkoncentrációk
116 7 2 A gyors és lassú válasz szívben
117 7 3 Az akciós potenciál regionális változásai a szívben
118 Kérdés Mi a magyarázata a különböző szívsejtekben mért akciós potenciálok egymástól jelentősen eltérő alakjának (kinetikájának)?
119 7 4 Ionáramok! Gyors Nátrium Funny Delayed rectifier Kálcium I L T+L 0 0 Tranziens outward Background Nátrium Inward rectifier Az eltérő akciós potenciálok magyarázata
120 Kérdés Hogyan tudná megváltoztatni az akciós potenciál alakját?
121 7 5 Tetrodotoxin hatása a gyors válaszra
122 Kérdés Mi a tetrodotoxin hatása a szívizomsejtre?
123 6 Az ingerület terjedése
124 Az ingerületvezetés alapelvei
125 Kérdés Mi az értelme annak, hogy jelentős energiabefektetéssel (ATP) fenntartjuk sejtjeink nyugalmi potenciálját?
126 7 6 A különböző távolságban regisztrált potenciálváltozások
127 7 7 A változás regisztrált maximuma a távolság függvényében
128 7 8 Modell RC-kör potenciálváltozásai
129 7 9 Az axonmembrán elektromos modellje
130 8 0 R m R i C A membrán mért időkonstansa
131 8 1 Modell feszültségosztó (rezisztencia-hányados)
132 8 2 R R m i A membrán mért térkonstansa
133 8 3 A lokális (küszöb alatti) válasz terjedésének modellje
134 8 4 A lokális válasz terjedésének modellje
135 Kérdés Miért éppen az axondombon alakul ki a posztszinaptikus akciós potenciál?
136 8 5 Az akciós potenciál terjedési modellje velőhüvely nélküli rostban
137 8 6 Az akciós potenciál szaltatórikus terjedése
138 8 7 Akciós potenciál myelinhüvellyel rendelkező és myelinhüvely nélküli idegrostban mért terjedési sebessége
139 Kérdés Milyen tényezőktől függ a myelinhüvelyes rostok vezetési sebessége? És a myelinhüvely nélkülieké?
140 Kérdés Mi a magyarázata a myelinhüvelyes rostok jóval nagyobb vezetési sebességének?
141 Ingerületvezetés szívizomban
142 Kérdés Mit értünk azon, hogy a szívizom funkcionális szincitiumot képez?
143 8 8 MW < 1500 Ca 2+ ph E m Az elektromos szinapszis (gap junction) szerkezete
144 Kérdés Hol találhatók a szervezetben elektromos szinapszisok?
145 Kérdés Melyek a fontosabb funkcionális különbségek az elektromos és kémiai szinapszisok között?
146 8 9 A szívizomsejt elektromos modellje
147 9 0 A mikroszkópikus ingerületterjedés számítógépes szimulációja
148 Kérdés Mitől függ, hogy milyen irányban terjed az AP a három dimenziós szívizomban?
149 Kérdés Mi a magyarázata annak, hogy az AV csomón nagyon lassan halad át az ingerület?
150 Kérdés Van-e gyors, illetve lassú akciós potenciál terjedés? Miért?
151 Bónusz A gap junctionok jelentősége a szívizom ingerületvezetésében
152 9 1 Impulzusterjedés szubcelluláris szinten
153 9 2 Intra- és intercelluláris aktivációs késleltetések közötti különbségek - egyetlen sejt szélességű sejthálózat
154 9 3 Intra- és intercelluláris aktivációs késleltetések közötti különbségek - néhány sejt szélességű sejthálózat
155 9 4 Impulzusvezetés (izokron vonalak) normális gap junction csatolás esetén (homogén AP-populáció)
156 9 5 Impulzusvezetés (izokron vonalak) súlyos gap junction szétkapcsolás esetén (heterogén AP-populáció)
157 9 6 Súlyos gap junction szétkapcsolás esetén a vezetési sebesség kb. KÉT nagyságrenddel (!!!) csökkenhet (36.7 cm/s helyett csak 0.31 cm/s)
158 9 7 Normális gap junction csatolás esetén viszonylag egyenletesen elhelyezkedő izokron vonalak és homogén AP-populáció
159 9 8 Kritikus gap junction szétkapcsolódás esetén az akciós potenciálok klaszterokat alkotnak
160 9 9 Az egyes klasztereket alkotó sejtek elhelyezkedése jelentős mértékű szétkapcsolás esetén- az ingerület visszakanyarodása reentry -hez vezethet
161 VÉGE
Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018
Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:
RészletesebbenElektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató
RészletesebbenElektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Lokális és akciós potenciálok Az ingerület terjedése
RészletesebbenSzívelektrofiziológiai alapjelenségek 2. Dr. Tóth András 2018
Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 2. Dr. Tóth András 2018 Témák Ioncsatornák Helyi és akciós potenciálok A stimulus intra- és extracelluláris terjedése 4 Ioncsatornák 4.1 Alaptulajdonságok Ioncsatorna
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenÉrzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
RészletesebbenTermodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.
Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik
RészletesebbenSejtek membránpotenciálja
Sejtek membránpotenciálja Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan) Diffúziós potenciál, (Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet) A nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. A nyugalmi membránpotenciál
RészletesebbenMembránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál
Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenAz ingerületi folyamat sejtélettani alapjai
Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2011.09.15. Alapvetések I. Mi az a membránpotenciál? Az intakt sejtmembrán elektromosan szigetel -> a rajta keresztül
RészletesebbenMembránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium
Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál Biofizika szeminárium 2013. 09. 09. Membránszerkezet Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens
RészletesebbenTranszportfolyamatok a biológiai rendszerekben
A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés
RészletesebbenMembránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál
Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál 2011.11.15. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej (hidrofil)
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenAz akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenNyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György
Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György Nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. Akciós potenciál: TK. 294-301. Elektromos ingerelhetőség:
RészletesebbenIONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-
Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák
RészletesebbenA szívizomsejt ioncsatornái és azok működése
A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése Dr. Bárándi László Viktor Passzív transzport Egyszerű diffúzió: H 2 O, O 2, CO 2, lipid oldékony anyagok, ionok Csatornán át történő diffúzió: Permeabilitás:
RészletesebbenMembránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium
Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál Membránszerkezet Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens kötésekkel összetartott lipidekből
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenA Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál
A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál 2012.09.25. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej
RészletesebbenA szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák
A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák Dr. Jost Norbert SZTE, ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Az ingerület vezetése a szívben Conduction velocity in m/s Time to
RészletesebbenAz idegsejt elektrokémiai és
Mottó: Mert az angyal a részletekben lakik. Petri György: Mosoly Az idegsejt elektrokémiai és fiziológiai működésének alapjai. ELTE, 2006. október 6. Tartalom Az idegsejt felépítése Az idegi elektromosság
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenA sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok
A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin
RészletesebbenBari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
A membránpotenciál eredete. A diffúziós potenciál, Donnan-potenciál, Goldmann-potenciál, a Nernst-Planckegyenlet. A nyugalmi és akciós potenciál (általános jellemzői, ionáramok). Bari Ferenc egyetemi tanár
RészletesebbenCELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK. Dr. Virág László
CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK Dr. Virág László Intracelluláris mikroelektród technika Voltage clamp technika Patch clamp technika Membrane potentials and excitation of impaled single
RészletesebbenA Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál
A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál A sejtmembrán szerkezete Nyugalmi membránpotenciál A Nernst egyenlet Donnan potenciál A Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet 2014.11.11. A biológiai membránok
RészletesebbenPotenciálok. Elektrokémiai egyensúly
Potenciálok Elektrokémiai egyensúly 2/14 edény szemipermeábilis hártyával elválasztva KCl oldat, negatív ion nem tud átlépni kvantitatív jellemzés: elektrokémiai potenciál = + RTlnc + zfe ha ez egyenlő
RészletesebbenMEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium
MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL Biofizika szeminárium 2012. 09. 24. MEMBRÁNSZERKEZET Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens
RészletesebbenIn vitro elektrofiziológiai technikák Mike Árpád
In vitro elektrofiziológiai technikák Mike Árpád 2011-05-20 1. A sejt szintű elektrofiziológia alapjai: Története Technikák Ionáramok szelektivitása, iránya, nagysága, hatása a membránpotenciálra 2. FAQ
Részletesebben4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenBIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet
BIOFIZIKA 2012 10 15 Membránpotenciál és transzport Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria
RészletesebbenAz idegi működés strukturális és sejtes alapjai
Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin a kurzus anyaga elérhető: http://physiology.elte.hu/agykutatas.html
RészletesebbenA membránpotenciál. A membránpotenciál mérése
A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)
RészletesebbenBiofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS
1. KÍSÉRLET 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe Biofizika I. OZMÓZIS 2012. szeptember 5. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet 1. megfigyelés: a folt lassan szétterjed és megfesti az egész
Részletesebben- Csatornák pumpák - Ellenállás kondenzátor komponens - Fordulási-, membrán potenciál. ellenállás. kondenzátor
- Csatornák pumpák - Ellenállás kondenzátor komponens - Fordulási-, membrán potenciál ellenállás kondenzátor Alap struktúra: 4x6TM S5-S6: vizes pórus, szelektivitás S1-S4: feszültség-függés gating: általában
RészletesebbenKÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV
KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV TÉNYEK, CÉLOK, KÉRDÉSEK Kísérlet központja Neuronok és réskapcsolatokkal összekötött asztrocita hálózatok
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
RészletesebbenTranszportfolyamatok a biológiai rendszerekben
A sejtben az anyagtranszport száára az oldattól eltérő körülények találhatók. Transzportfolyaatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyaatok a sejt nyugali állapotában - A citoplazán belül is helyről
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenNyugalmi és akciós potenciál
Nyugalmi és akciós potenciál A sejtmembrán ingerlékenysége 2/14 az állati sejtek belseje negatívabb, mint a környezet - nyugalmi potenciál az ideg-, izom-, és egyes érzéksejtekben ez a feszültség átmenetileg
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenA diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával
Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?
RészletesebbenIoncsatorna szerkezetek
Jellegzetes Ioncsatorna szerkezetek Ördög Balázs Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Kapuzás Feszültség szabályozott Voltage-gated Fesz. szab. Na +, +, Ca 2+ 2+,, K + + csatornák channels Transiens
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenA plazmamembrán felépítése
A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
RészletesebbenTranszporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest
Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban 2016. Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Membrántranszport fehérjék típusok, lipid-kapcsolatok A membránok szerkezete
RészletesebbenBiológiai membránok és membrántranszport
Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenA sejtek membránpotenciálja (MP)
A sejtek membránpotenciálja (MP) XVIII. sz. Galvani, Aldani: "állati elektromosság" az izom és az idegszövet elektromosan ingerlékeny az izom és az idegszövet elektromosan vezetıképes 1939, Hodgkin és
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenA transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán I.véd II.szelektál (átmenő anyagtranszport szigorúan szabályozott) III.elválaszt (barrier) extracelluláris (sejten kívüli) intracelluláris
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében
RészletesebbenOZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
BIOFIZIKA I 2011. Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet Áttekintés 1. Diffúzió rövid ismétlés 2. Az ozmózis jelensége és leírása 4. A diffúzió és ozmózis orvos biológiai jelentősége Diffúzió
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenSzívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül
Dr. Miklós Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén
RészletesebbenA transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán protektív és szelektív barrier kompartmentalizáció: sejtfelszín és sejtorganellumok borítása 1926 szénhidrát 1943 zsírsav 1972 poláros
RészletesebbenCa 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus
Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,
RészletesebbenBIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS
BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenHodkin-Huxley formalizmus.
Mottó: Ha a test a szellem kedvéért lenne, az csoda volna. De ha a szellem a test kedvéért - az volna csak a csodák csodája Davis-Hersch: A matematika élménye Hodkin-Huxley formalizmus. A HH model egyszerűsítése
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenSzignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
RészletesebbenFEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL
Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis
RészletesebbenKálium ioncsatornák eltérő funkciói
Kálium ioncsatornák eltérő funkciói Elektrofiziológia kurzus 2016/17 őszi szemeszter 2016. 10. 12 Prorok János, PhD Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Tartalmi áttekintés A K+ csatornákat érintő
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenIoncsatorna funkciók mérése in vitro körülmények között. Dr. Nagy Norbert Tudományos munkatárs SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
Ioncsatorna funkciók mérése in vitro körülmények között Dr. Nagy Norbert Tudományos munkatárs SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Témák: -Alapkutatásban alkalmazott elektrofiziológiai technikák
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós
SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatósoport Transzportjelenségek az élő szervezetben I. Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tagja mikloszrinyi@gmail.om RENDSZER
RészletesebbenA harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés
harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum
RészletesebbenTranszportfolyamatok a biológiai rendszerekben
Transzportfolyaatok a biológiai rendszerekben Elektrofiziológiai jelenségek és a transzportfolyaatok kapcsolata Transzportfolyaatok a sejt nyugali állapotában A nyugali potenciál jelentősége a sejt hoeosztázisának
Részletesebbenklorid ioncsatorna az ABC (ATP Binding Casette) fehérjecsaládba tartozik, amelyek általánosságban részt vesznek a gyógyszerek olyan alapvetı
Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Igazgató: Prof. Dr. Varró András 6720 Szeged, Dóm tér 12., Tel.: (62) 545-682 Fax: (62) 545-680 e-mail: varro.andras@med.u-szeged.hu Opponensi
RészletesebbenReceptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy
Részletesebbentérrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek
Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: Biológiai membránok és membrántranszport térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenAz elmúlt években végzett kísérleteink eredményei arra utaltak, hogy az extracelluláris ph megváltoztatása jelentősen befolyásolja az ATP és a cink
A cystás fibrosis (CF) a leggyakoribb autoszomális, recesszív öröklődés menetet mutató halálos kimenetelű megbetegedés a fehérbőrű populációban. Hazánkban átlagosan 2500-3000 élveszületésre jut egy CF
RészletesebbenVázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD
Vázizom elektrofiziológia alapjai Tóth András, PhD Témák Struktúra Kontrakció és relaxáció Aktiváció Excitáció-kontrakció csatolás Akciós potenciál Ioncsatornák* Ca 2+ homeosztázis Struktúra Vázizom
RészletesebbenA szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
RészletesebbenIntracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011
Intracelluláris ion homeosztázis I.II. Február 15, 2011 Ca 2 csatorna 1 Ca 2 1 Ca 2 EC ~2 mm PLAZMA Na /Ca 2 cserélő Ca 2 ATPáz MEMBRÁN Ca 2 3 Na ATP ADP 2 H IC ~100 nm citoszol kötött Ca 2 CR CSQ SERCA
RészletesebbenFizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:
RészletesebbenA kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenElektromos ingerlés ELEKTROMOS INGERLÉS. A sejtmembrán szerkezete. Na + extra. Elektromos ingerlés:
Elektromos ingerlés: elektromos áram hatására az ideg-izomsejtben létrejövő funkcionális változás Mi kell hozzá: Elektromos ingerlés ingerelhető sejt elektromos áram ingerlő elektróda Ingerelhető sejt:
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2015/2016 II. félév Időpont: szerda 17 30-19 00 Helyszín Elméleti Orvostudományi Központ Szent-Györgyi Albert előadóterme II. 3. Szerkezet
RészletesebbenIntracelluláris módszerek a szív elektrofiziológiai tulajdonságainak vizsgálatára. Tóth András DSc. 2018
Intracelluláris módszerek a szív elektrofiziológiai tulajdonságainak vizsgálatára Tóth András DSc. 2018 Témák (a ***-gal jelölt fejezetek a vizsgához nem szükségesek) Preparátumok Sejt izolálás Multicelluláris
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2012/2013 II. félév II. 7. Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben Dr. Voszka István II. 21. Liposzómák előállítási módjai Dr.
Részletesebben